Recei ed
Volume 7, Numbe 1, 2017
7. kö e , 1. szám, 2017
AZ EREDETI NYELVŰ ÉNEKLÉS GYAKORLATÁNAK
KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI FELSŐFOKÚ
MAGÁNÉNEKES KÉPZÉSBEN
QUESTIONNAIRE INVESTIGATION OF THE PRACTICE OF
SINGING IN THE ORIGINAL LANGUAGE AMONG STUDENTS
OF HIGHER EDUCATION MAJORING IN SINGING IN
HUNGARY
UJVÁROSI ANDREA
Abs ac : The p oblem o singing in he o iginal language is a special cha ac e is ic o he solois
aining o he Cen al and Eas e n Eu opean egion. The p ac ice oo ed in his o ical de ini eness
and musical pedagogical adi ion o he Hunga ian highe educa ion aining has no go in o he
ocus o educa ional science esea ches. Fo he lack o esea ch me hodological his o y we used
wo kinds o echniques in a amewo k o an ex ensi e wo k. In his s udy, we i s ly unde ake
he inspec ion o ins i u ional o ms o singing in he o iginal language in highe educa ion by
ques ionnai es que y wi h quali a i e analysis. By add essing he ull o Hunga ian solois s uden s
we only go a es ic ed numbe o elemen s du ing he ills, he e o e, we mainly used a e ages
and pe cen ages o he sake o compa abili y. Wi h he explo a ion o he ins i u ional, ins uc o
and subjec condi ions o he language/music aining we wan ed o see wha cou ses se e he
pe ec ion o he o iginal in e p e a ion and how e ec i ely hey a e ensu ed in he aining
s uc u e o solois s uden s. We examined whe he he e is a cohe en ela ion be ween aspec s o
Music Pedagogy and language lea ning o he linguis ic and ocal in e p e a ion ainings.
In case o bo h he linguis ic p e e ences o s uden s and he ins i u ional linguis ic in e p e a ion
aining we ound ha hey a e no in line wi h he expec a ion ha he languages making up he
backbone o he ocal li e a u e (I alian, F ench, Russian and English) would demand. In ou
in es iga ion we ocused on he s uden s’ demands, he special subjec backg ound o he o eign
language in e p e a ion and he me hodology o he aining using he expe iences o he p esen
aining p ac ice wi h he aim o o e ing new aspec s o se ing a eaching p ac ice adequa e wi h
he expec a ions o an in e na ional a is .
Key wo ds: solois aining, o eign language in e p e a ion, highe educa ion, language
e iciency, s uden s, singing in he o iginal language
Be eze és
Napjaink ope aszínpadai egyé elmű el á áskén állí ják az énekesek elé a okális mű ek e ede i
nyel ű in e p e ációjának elada á . Má a má nem ké déses, hogy az énekel szö eg csak e ede i
nyel en megszólal a a olmácsolja hűen sze zője szándéká , de az előadások gyako la a és a képzés
á alakulása a hazai gyako la ban ö énelmi adícióknak meg elelően hosszú ejődési ú onala já be.
Tanulmányunkban hiánypó ló szándékkal az izsgáljuk meg, hogy napjaink magánénekes hallga ói
nyel udásuk és az e ede i nyel ű éneklés speciális képzési gyako la ának ügg ényében hogyan
ökéle esí ik e ede i nyel ű előadásuka . Elsőkén a hallga ók nyel udásá és az in ézményes
2 Au ho s
PedAc a
nyel anulás ke e ei és o mái mu a juk be, ez kö e ően pedig az idegen nyel ű in e p e áció
an á gyi, képzési jelenlegi gyako la á á juk el.
Elméle i há é és célok
A magya elsőok a ásban a zenemű észe i és zenei mű észe köz e í ő képzés hagyományosan
e ő eljesen el álik egymás ól. (Du ek, 2009) A magánénekesek képzésé e – a aná i agy mű ész
égze ség ügg ényében – képzési szin ek és o mák e én igen nagy ál oza osság jellemző. A
magánénekesek mű észképzése a szó e ede i a almá al jelenleg a Lisz Fe enc Zenemű észe i
Egye emen és az egyko i őiskolai agoza okon, Deb ecenben, Pécse , Szegeden, Miskolcon és
Győ ben olyik. A bolognai sze ződés ál al az egységes Eu ópai Felsőok a ási Té hez aló
csa lakozás kö e ően a 2007-ben elinduló öbbciklusú képzési endsze ben a magánénekes hallga ók
há omé es klasszikus énekmű ész alapképzésben (BA) és ké é es ope a-, alamin o a ó ium-, dal
mes e képzésben (MA) ehe nek ész . (Ke ész, 2015; Gé ayné és Ke ekné, 2013) A zenei
mű észe köz e í ő képzés leg őbb o májá á a 2012-ben a mű észe i aná képzésben is be eze e
osz a lan aná képzés ál . A mű észképzésben ész e ő magánénekes hallga ó anulmányainak
ge incé a magánének, min ő á gy jelen i. Emelle a mű észe i képzés eljességé olyan s údiumok
szolgálják, min a ko epe íció, a kama aének, a dali odalom, a epe oá isme e , az ope a ö éne , az
akusz ika, a színpadi mozgás és a beszéd echnika.
Vizsgála unk e epé a bolognai endsze ű elsőok a ás, míg szűkebb ke e é a mű észe i képzések egy
speciális, ko ábban csak i kán izsgál a ipikus szegmense ad a. Ennek oka olyan sajá os képzési
kö ülményekben ke esendő, min a speciális eszközigény (hangsze ek), mes e - aní ány iszonyon
alapuló képzések. (Kucse a és Szabó, 2017) Az egyenlő lenségeke a elsőok a ás jelenlegi
elépí ésé el is összekapcsol uk (Ve osz a, 2013). A bolognai endsze képzési szin jeinek men én
el é a hallga ói bázis össze é ele is, míg a pedagógushallga ókkal kapcsola os izsgála ok a
aná szakos diákok bizonyos sajá osságai a hí ák el a igyelme (Pusz ai e al., 2014). Ez számunk a
azé ol on os, me ku a ásunk min ájában zene aná i képzésben ész e ő hallga ók is sze epelnek.
A elsőok a ás ömegessé álása ele ősí i az in ézmények és ka ok s á uszbeli különbségei (H ubos,
2012).
Min hogy p o esszionális szin en a nyel ökéle essége közel azonos on osságú a hanggal (Owen,
1960), a okális i odalom dön ő öbbségé alko ó olasz, ancia, néme , angol, o osz és spanyol nyel ű
mű ek e ede i nyel ű megszólal a ása speciális nyel i képzés igényel. (Denbow, 1994) Az idegen
nyel ó ák melle idegen nyel ű sze epgyako la , idegen nyel ű in e p e ációs ku zusok opcionálisan,
el é ő ó aszámmal és elne ezéssel sze epelnek a különböző zenei elsőok a ási in ézmények an e i
hálóiban. Ku a ásunk elsődleges célki űzése, hogy el á juk az e ede i nyel ű éneklés, min okozódó
szakmai kihí ás és a nyel anulás speciális aspek usainak cu iculá is össze üggései , o ábbá a
jelenlegi képzési gyako la apasz ala ai elhasznál a a nemze közi előadói el á ásokkal adek á
ok a ói gyako la kialakí ásához új szempon oka nyúj sunk.
Vizsgála i módsze ek
A izsgála a 2016/17-es ané ben a hallga ók ké dőí es leké dezésé el oly le, az e edmények
k an i a í echniká al ke ül ek eldolgozás a. A hallga ói leké dezés min asokaságá a Lisz Fe enc
Zenemű észe i Egye em, a Deb eceni Egye em Zenemű észe i Ka ának, a Pécsi Tudományegye em
Zenemű észe i Ka ának, a Széchenyi Is án Egye em Mű észe i Ka ának alamin a Miskolci
Egye em Ba ók Béla Zenemű észe i In éze ének magánénekes hallga ói állománya alko a. (N=90)
Az anonim ki öl ésekből kapo ada okból SPSS ada bázis gene ál unk, az elemzés so án az SPSS 19.
p og amo használ uk. Vizsgála unk so án százalékos megoszlásoka és á lagoka képez ünk, a
nyel udásból és a nyel izsgák számából pedig indexeke alakí o unk ki.
Ti le 3
Volume 7 Numbe 1, 2017
Ku a ási e edmények
1.Nyel i képze ség
A ku a ás on os elemé képez e a első okú zenei in ézmények képzési s uk ú ájának
összehasonlí ása. Leké dezésünk so án a Lisz Fe enc Zenemű észe i Egye eme és a ő á oson kí üli
zenei elsőok a ási in ézményeke ke es ük el. A 152 ki öl ési elké és e 90 álasz é keze . A LFZE
hallga ói 29%-kal, a DE-ZK hallga ói 24%-kal, a ME-BBZI hallga ói 15%-kal, a PTE-MK hallga ói
13%-kal, a SZTE-ZK hallga ói 12%-kal, a SZE-MK hallga ói 7%-kal észesed ek min ákban. A
deb eceni hallga ók 100%-os ki öl ési a ány p odukál ak, a legkisebb ak i i ás a pécsi és a szegedi
hallga ók mu a ak.
A ku a ásban ész e ő hallga ók képzési szin ek és szakok sze in i megoszlása úgy alakul , hogy a
álaszadók legnagyobb százaléká a magánének alapképzésben ész e ő hallga ók alko ák (53%),
míg legkisebb hányaddal az MA o a ó ium (8%) és a MA aná i (8%) szakos hallga ók sze epel ek a
ku a ásban. Az osz a lan aná képzéses hallga ók 15%-á , az MA ope aszakos hallga ók pedig 16%-á
jelen e ék a ki öl őknek. A szakonkén i és szin enkén i megoszlásban ük öződik a izsgál
in ézmények má emlí e sze keze e. A LFZE-n a izsgála időpon jában nem ol osz a lan
aná képzés, a SZE-MK és a ME-BBZI pedig nem oly a MA mű észképzés . Alapképzés a izsgál
in ézmények mindegyikében olyik, ez mindenképpen indokolja a BA képzésben ész e ő hallga ók
magas ki öl ési a ányá .
A magánénekes hallga ók nyel i képze ségé ől az 1. áb a alapján a kö e kező kép ajzolódo ki. A
anul nyel ek e én egyé elműen szembe űnik az angol nyel p io i ása. Mindössze ha hallga ó nem
anul sohasem angolul. Néme ül 72, olaszul 76, anciául 22, o oszul 17, spanyolul pedig 10 hallga ó
anul . Ezek a nyel anulási ada ok összhangban állnak azokkal az o szágos mé ési e edményekkel
(Ve osz a 2016), amelyek sze in a első okú mű észe i és mű észe köz e í ő képzésben anulók
legalább alapszin ű nyel isme e e az angol (98,5%) és a ancia (25,3%) nyel ek ona kozásában az
o szágos á lag (94,8% és 18%) ele áll.
1. áb a. A leggyak abban anul idegen nyel ek
(Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, N=90, őben megad a)
A nyel anulás idő a amá a ona kozóan is az angol nyel elsőbbsége mu a kozo meg, a hallga ók
58,3%-a ez a nyel e anul a leg o ább, míg a második leghosszabb ideig anul nyel nek a néme
bizonyul 36,1%-os a ánnyal. Szemléle esen ki ajzolódo az is, hogy az énekes i odalomban használ
nyel eke , a anciá , olasz , spanyol , o osz , a leg öbben ke esebb, min há om é ig anul ák. Ezek az
ada ok a a engednek kö e kez e ni, hogy míg az angol nyel udás megsze zése a ko ábbi anulmányi
4 Au ho s
PedAc a
é ek e ehe ő, az éneklésben használ nyel ek anulása csak a első okú képzés ideje ala ke ül
elő é be.
A okális in e p e ációban leggyak abban használ nyel ek anulásának izsgála á a nyel udás
szin jének leké dezésé el oly a uk. Elsőkén a a ol unk kí áncsiak, hogy a hallga ók milyennek
í élik meg sajá nyel udásuka . A nyel udás egyéb ál ozókkal aló össze e ésé e indexe képez ünk
olyan módon, hogy a első okú nyel udás egy ado nyel ből há om pon o , a közép okú ke ő , az
alap okú pedig egy pon o é . Az így kapo nyel udás á laga 4,33 le . Ez az jelen i, hogy az énekes
hallga ók á lagosan legalább ké nyel e bí nak közép okon, agy egy első okú és legalább egy
közép okú nyel udással endelkeznek.
A anulmányozo nyel ekből sze ze nyel izsgákból szin én indexe képez ünk, a nyel udás
indexszel azonos módon. A kapo é ék a nyel udás indexéhez képes sokkal osszabb e edmény
mu a o . A hallga ói min ák á lagé éke 1,89 ol , ami önmagában is igyelem e mél ó ada . Ez az
é ék az jelzi, hogy a hallga ók á lagának egy nyel ből sincs nyel izsgája. A nyel izsga index és a
sajá megí élésből alko o nyel udás index diszk epanciája pedig a nyel anulás ha ékonyságá al
kapcsola ban e el ké déseke . A issdiplomásokkal 2015-ben készül elmé ések anúsága sze in a
égze ek 70%-ban a nyel izsga hiányá jelöl ék meg a késedelmes diplomasze zés okakén . A
mű észe i és udomány e üle i megoszlás alapján a mű észe i és mű észe köz e í ői képzésben
issza a o diplomák a ánya még ennél is magasabb, 76,3%. (Ve osz a 2016) Min ánk 30%-a még
nem endelkezik közép okú nyel izsgá al, a BA képzésű hallga ók a szűkí e ez az a ány nagyobb,
36,2%. A nyel izsga index képzési szin enkén i izsgála ának e edménye, hogy a legmagasabb
á lagok (ope a MA -2, o a ó ium-, dal MA -2,28, aná i MA -2,85) a mes e képzéses hallga ók, míg a
legalacsonyabb á lagok (1,38) az osz a lan aná képzésben anuló hallga ók ese ében mu a koz ak. Az
alapképzésben ész e ő hallga ók nyel izsga indexe magasabb (1,85), aminek az lehe a
magya áza a, hogy a leké deze ek öbbsége a képzési ciklus ége elé közeled e sü ge őbbnek é zi a
diplomához szükséges nyel izsga megsze zésé , min a el u óban lé ő osz a lan aná képzés alsóbb
é olyamú hallga ói. Az MA képzésben ész e ő hallga ók magasabb nyel izsga indexe
éle ko ukból, a nyel anulás a o dí o hosszabb idő a amból e mésze sze űleg adódha . A ku a ás
nem ado a a lehe ősége , hogy pon os képe nye jünk a ól, hogy a mes e képzéses hallga ók melyik
képzési ciklusban sze ez ék nyel izsgájuka . Fon os megjegyezni ugyanakko , hogy a magánénekes
mes e szin ű elsőok a ásban nem kö elező a második nyel izsga megsze zése.
A magánénekes hallga ók idegen nyel udásának elmé ése, a nyel használa ának össze üggésében
nye é elme . A leké dezés észekén a ól ké dez ük a hallga óka , hogy milyen célból, milyen
módokon használják az idegen nyel eke . A 2. áb án szembeö lően ki ajzolódik, hogy az idegen
nyel ek elhasználásának legmegha á ozóbb e üle e az idegen nyel ű éneklés, melye 82 hallga ó
jelöl meg. Ez kö e i csak az in e ne használa és az idegen nyel ű zene hallga ása. Az idegen
nyel en ö énő í ásbeli agy szóbeli kommunikáció 51 ő ekin i az idegen nyel használa jellemző
elüle ének. Szaki odalma 24 hallga ó, újságo 21 ő, szépi odalma pedig mindössze 15 hallga ó
ol as e ede iben.
Ti le 5
Volume 7 Numbe 1, 2017
2. áb a. Az idegen nyel ek elhasználási e üle ei
(Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, őben megad a)
A nyel használa eljeskö ű el é képezésé e a an á gyi ke e ek e ona kozóan is ogalmazód ak
meg ké dések. A álaszokból ki ajzolódó kép alapján elmondha ó, hogy a hallga ók dön ő
öbbségében (95,3%) a ő á gy ó ák ke e ében, kisebb a ányban a kama aének (82,6%) és ko epe íció
(80,2%) ó ákon használják az idegen nyel e . Az a el é elezés, hogy más idegen nyel ek anulásako
is jelen ősen hasznosí ják az ado nyel ből má meglé ő udásuka , nem igazolódo , mindössze
31,8% nyila kozo úgy, hogy más nyel ből is haszná eszi a anul aknak.
2. In ézményes nyel i képzés
A nyel i képze ség á ekin ésé kö e ően indokol á ál a nyel i képzés in ézményi el é eleinek
izsgála a. Elsőkén a okális in e p e áció so án leginkább megjelenő nyel ek in ézményi ke e ek
közö anulásá izsgál uk, melye az 3. áb a mu a . Az in ézményi nyel anulás leginkább az olasz
nyel ona kozásában alósul meg. A megké deze 90 magánénekes közül 40 hallga ó anulja. Néme
nyel i képzésben 26, angol nyel ó ákban 19 ő észesül, o osz nyel e pedig csupán négyen anulnak
in ézményükben. F anciául és spanyolul egye len hallga ó sem anul képzési helyén. Ezek a mu a ók
az olasz és a néme nyel ekin e ében indokol ak, a ancia és az o osz nyel ese én azonban – az
énekes i odalom nyel i össze é elé igyelembe é e - el űnően alacsonynak mondha ók. (3. áb a)

6 Au ho s
PedAc a
3. áb a. Az éneklésben használ idegen nyel ek in ézményes nyel anulása
(Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, őben megad a)
A nyel anulás in ézményi o mái ól a nyel ó ák száma, kö elező agy álasz ha ó jellege, alamin
ó aszámai ad ak o ábbi ájékoz a ás . 60 hallga ó nyila kozo úgy, hogy kö elező jelleggel anul
alamilyen idegen nyel e . (A nyel ek közül az angol 17 hallga ó, a néme e 26, olasz 17, az o osz
pedig ö álaszadó anulja az in ézményében.) A nyel anulás egyéb o mái a ona kozó ké déseink
alapján elmondha juk, hogy 53-an nem, 37-en iszon magánú on is ejlesz ik nyel udásuka
alamilyen nyel ből. Ennek há e ében éleményünk sze in éppen a sajá megí élésű nyel udás és a
nyel izsga indexé ékében is ük öződő nyel i e edményesség köz i jelen ős különbség áll. Az
in ézmények mindegyikében csak gyako la i jeggyel zá ul a nyel i képzés, kö elező ösz önző e őnek
kizá ólag a BA diploma el é eléül szolgáló közép okú nyel izsga ekin he ő.
3. Idegen nyel ű in e p e ációs képzés
Az előzőekben kö üljá uk a magánénekes hallga ók nyel i képzésének pa amé e ei . Ezeknek a
jellegze ességeknek az isme e ében különösen hangsúlyos meg ilágí ásba ke ül a hallga ók ál al
énekel okális epe oá össze é ele. A megké deze magánénekes hallga ók epe oá jának 79,3%-á
alko ják – a ki öl ők sajá százalékos megha á ozása alapján - az e ede i nyel en énekel mű ek. Az
e ede i nyel ű epe oá in ézmények sze in i eloszlásá a 9. áb a mu a ja. A mű ek e ede i nyel ű
előadása a LFZE magánénekesei jellemzi leginkább (83,3%), de minimális el é éssel kö e i a PTE-
MK, a ME-BBZI, a DE-ZK is, 82% kö üli a ánnyal. A SZTE-ZK hallga ói 73,77% a ányban, a SZE-
MK énekesei pedig 53%-ban éneklik a epe oá juka e ede i nyel en. (4. áb a) A epe oá nyel i
össze é elének el é ő a ányai elsőso ban a szakmai eze és koncepcionális különbségeiből akadnak.
Az in ézmények öbbségében dekla ál an ogalmazódik meg az alsóbb é olyamok és az osz a lan
aná képzésben anuló hallga ókkal szemben ámasz o kö e elménykén a magya nyel ű előadás
jelenlé e a izsga műso okban, míg a mű észképzés minden szin en oly a ó in ézmények ese ében
egyé elmű a ö ek és az e ede i nyel ű in e p e áció a.
Ti le 7
Volume 7 Numbe 1, 2017
4. áb a. Az e ede i nyel ű epe oá in ézményenkén
(Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, N=90, százalékban megad a)
Az idegen nyel ű in e p e áció ökéle esí ésében a nyel ó ák melle az idegen nyel ű
in e p e ációs ó ák adha nak lehe ősége az énekes nyel i kompe enciák ejlesz ésé e. A
kö e kezőkben ezeknek a an á gyaknak a sajá osságai izsgál uk meg. A a a ké dés e, hogy an-e a
hallga óknak ilyen elne ezésű, agy a almában ez le edő ó ájuk, a 90-ből 33 hallga ó álaszol
igennel. Ez az jelen i, hogy a hallga ók ké ha mada nem észesül nyel i in e p e ációs képzésben. A
an á gyi megne ezések sok élék: idegen nyel i beszédgyako la , idegen nyel ű in e p e ációs
gyako la , idegen nyel ű sze epgyako la , olasz ope aszö eg, o osz dali odalom, idegen nyel ű
ko epe íció, idegen nyel ű beszédgyako la . A an e i hálókban a leg ál oza osabb idő a amban
sze epel a képzés, egy és nyolc élé közö i ál oza okban. A kizá ólagosan aná képzés oly a ó
in ézmények (ME-BBZI, SZE-MK) hallga ói nem észesülnek ilyen képzésben.
A an á gy módsze ani sajá osságainak meg ogalmazásá a egy 1-5 okoza ú skálán é ékel e ük a
leginkább jellegze es lehe séges a almaka : kiej és, jelen és, szö egé elmezés, zene és szö eg közös
elemeinek meg agadása. A hallga ók sze in az idegen nyel ű in e p e áció ejlesz ő an á gy
gyako la ának ókuszában első helyen 4,77 é ékkel a kiej és áll, ez kö e i a szö egé elmezés (4,33),
majd a szö eg jelen ése (4,27), égül a zene és a szö eg közös elemeinek meg agadása (3,93).
A an á gy ok a óinak módsze ani echnikái hé lehe séges álasz ási lehe őséggel (előol as,
előénekel, szö ege é elmez, beszél és énekel nyel e hasonlí össze, le o dí , le o dí a , e ede i
nyel ű el é el mu a ) ed ük le. Ezeke kelle a ki öl őknek alkalmazásának gyako isága
( endsze esen, alkalmankén , soha) alapján jellemezni. A leggyak abban alkalmazo echnikának az
előol asás és a szö egé elmezés bizonyul . A beszél és az énekel nyel összehasonlí ásá 52%-ban
égzik el endsze esen a á gya ok a ó aná ok. A szö eg le o dí ásának és a hallga ók ál ali
le o dí a ásának gyako isága a ól anúskodik, hogy az ok a ók jobban p e e álják az önálló hallga ói
o dí ó munká . Az 5. áb á ól ilágosan leol asha ó, hogy a szö egé elmezés egye len ok a ói
gyako la ból sem hiányzik. Az is szembe űnő, hogy az e ede i nyel ű el é elekkel ö énő illusz álás
csak 11%-ban endsze es, 63%-ban pedig sosem élnek az ok a ók ezzel a módsze el.
8 Au ho s
PedAc a
5. áb a. Az idegen nyel ű an á gy ok a ói echnikái
(Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, N=33, százalékban megad a)
Az idegen nyel ű in e p e ációs an á gy hallga ói megí élésének el á ásá a há om ké dés i ányul .
A a a ké dés e, hogy mennyi e alálják hasznosnak a á gya , 1-5 okoza ú skálán 24 hallga ó 5-ös,
hé pedig 4-es é ékelés ado . A á gy hasznosságának é éke á lagosan 4,6 le . Az é ékeke
in ézményi összehasonlí ásban meg izsgál a az lá uk, hogy a leginkább hasznosnak a DE-ZK
magánénekesei (5), legke ésbé hasznosnak pedig a PTE-MK hallga ói (4,33) í él ék a á gya . Képzési
szin ek elációjában é dekes e edmény lehe , hogy az osz a lan aná képzés hallga ói é ékel ék a
legmagasabb a (5) a an á gy hasznosságá . Ennek a ku a ási e edménynek a há e ében azok a képzési
sajá osságok állnak, hogy Pécse az e ede i nyel ű in e p e áció öbbnyi e anyanyel i aná ok
be onásá al ömbösí e o mában oldják meg, Deb ecenben pedig a öbbi in ézmény ől el é ő módon,
nem az alapképzéses, hanem az osz a lan aná képzős hallga ók kapnak ilyen képzés .
Az idegen nyel ű in e p e áció képzésben be öl ö sze epének hallga ói minősí ésé ől újabb
adalékoka á unk az e ede i nyel ű éneklés émakö ében elme ülő i ás szakmai ké dések
eldolgozásához. A hallga ói é ékeléseke a 6. áb a a almazza. A hosszabb szö eges é ékelések az
e ede i nyel ű éneklés megí élésének különböző aspek usai és sze epé kínál ák álaszlehe őségül. A
ki öl ők öbb álasz is megjelölhe ek. A álaszadók eljes kö e nyila kozo úgy, hogy az e ede i
nyel ű éneklés elengedhe e len a hi eles előadáshoz. Ez az a ány hangsúlyos e lexiónak ekin he ő az
e ede i nyel ű éneklés szükségességé é in ő i ák a. Ugyancsak kulcs on osságú in o mációnak
ekin he ő, hogy a hallga ók közül senki sem gondol a úgy, hogy az előado mű ének echnikai
meg alósí ásá eleslegesen nehezí ené az e ede i nyel ű in e p e álás. A elkínál álaszlehe őségek
közül a legnagyobb a ányban azoka jelöl ék meg, amelyek a nyel i kompe enciák ejlesz ésé e
ona koz ak. 31 hallga ó nyila kozo úgy, hogy a képzés bő í i az ál alános és szakmai nyel udásá ,
27-en pedig a zene és a szö eg közös elemeinek uda osí ásá jelöl e meg a an á gy on os
sze epekén . Kí áncsiak ol unk a a is, hogy a an á gy közelebb iszi-e a hallga óka az ado
kul ú ához. 17 hallga ó í él e meg úgy, hogy a á gy hozzájá ul ado nemze i kul ú a megisme éséhez,
hé ki öl ő sze in a an á gy nem já szik abban sze epe . A pályá a ke ülés lehe őségeinek elősegí ésé
a megké deze ek öbbsége á ja e ől a képzés ől és csak ke en gondolják úgy, hogy a pályá a
ke ülésükben nem já szik sze epe . A kül öldi lehe őségekhez ju ás esélyé ugyanakko csak a
hallga ók ele eméli a képzés ől. A aná i kompe enciák okozásá húszan jelöl ék meg, ami mögö a
nagyszámú osz a lan aná i képzésben ész e ő ki öl ők sej he ők, akik ől a el é elezhe ő, hogy a
képzésben széleskö ű szakmai elkészí és on os elemé lá ják.
Ti le 9
Volume 7 Numbe 1, 2017
6. áb a. Az idegen nyel ű in e p e áció képzésben be öl ö sze epe
(Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, őben megad a)
Az idegen nyel ű in e p e ációs képzésben ész e ő hallga óka égül a a ké ük, hogy álasszák
ki azoka a képzési pa amé e eke , amelyeken ál oz a nának. Több álasz is megjelölhe ő ol .
Ahogyan a 7. áb án lá ha ó, a álaszok a képzés ó aszámai a, ó ai lé számá a, ok a ói a és a almi
elemei e o ien ál ak. A hallga ók legnagyobb hányada a képzés ó aszámá emelné (18 ő), senki sem
csökken ené. Vélhe ően a képzés s uk ú ájának in ézményenkén e ősen el é ő jellegéből adódóan, a
hallga ók egy kis észe (3 ő) a csopo os ó áka p e e álná, nagyobb hányada (12 ő) pedig az egyéni
ó áka helyezné elő é be. Az alkalmazo ok a ói echnikák e én a legnagyobb igény az énekel és a
beszél nyel sajá osságainak hangsúlyosabb megközelí ésé e (16 ő), alamin az énekeseknek szóló
ema ikus szakszó á összeállí ásá a (16 ő) jelzik a álaszok. Az anyanyel i aná ok alkalmazásá 15
hallga ó, a szakmailag já as nyel aná be onásá a képzésbe pedig ö megké deze a ja
alkalmasnak a képzés szín onalának emelésé e. A képzés a almi oldalá ille ően on osnak a juk
még kiemelni, hogy az a chaikus szö egek o dí ásának p oblema ikájá a hallga ók á a lanul nagy
a ányban (14 ő), hangsúlyosabban kezelnék. Az is elgondolkod a ó, hogy a digi ális echnika
ájlmegosz óinak ilágában az e ede i nyel ű el é elekkel ö énő illusz álás a ki öl ők csaknem
egyha mada (9 ő) ke ésnek a ja. Úgy gondoljuk, hogy a számok mögö az i ányí o , aná i
magya áza ú zenehallga ás igénye húzódik meg.