Az eredeti nyelvű éneklés gyakorlatának kérdőíves vizsgálata a magyarországi felsőfokú magánénekes képzésben

Recei ed Volume 7, Numbe 1, 2017 7. kö e , 1. szám, 2017 AZ EREDETI NYELVŰ ÉNEKLÉS GYAKORLATÁNAK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI FELSŐFOKÚ MAGÁNÉNEKES KÉPZÉSBEN QUESTIONNAIRE INVESTIGATION OF THE PRACTICE OF SINGING IN THE ORIGINAL LANGUAGE AMONG STUDENTS OF HIGHER EDUCATION MAJORING IN SINGING IN HUNGARY UJVÁROSI ANDREA Abs ac : The p oblem o singing in he o iginal language is a special cha ac e is ic o he solois aining o he Cen al and Eas e n Eu opean egion. The p ac ice oo ed in his o ical de ini eness and musical pedagogical adi ion o he Hunga ian highe educa ion aining has no go in o he ocus o educa ional science esea ches. Fo he lack o esea ch me hodological his o y we used wo kinds o echniques in a amewo k o an ex ensi e wo k. In his s udy, we i s ly unde ake he inspec ion o ins i u ional o ms o singing in he o iginal language in highe educa ion by ques ionnai es que y wi h quali a i e analysis. By add essing he ull o Hunga ian solois s uden s we only go a es ic ed numbe o elemen s du ing he ills, he e o e, we mainly used a e ages and pe cen ages o he sake o compa abili y. Wi h he explo a ion o he ins i u ional, ins uc o and subjec condi ions o he language/music aining we wan ed o see wha cou ses se e he pe ec ion o he o iginal in e p e a ion and how e ec i ely hey a e ensu ed in he aining s uc u e o solois s uden s. We examined whe he he e is a cohe en ela ion be ween aspec s o Music Pedagogy and language lea ning o he linguis ic and ocal in e p e a ion ainings. In case o bo h he linguis ic p e e ences o s uden s and he ins i u ional linguis ic in e p e a ion aining we ound ha hey a e no in line wi h he expec a ion ha he languages making up he backbone o he ocal li e a u e (I alian, F ench, Russian and English) would demand. In ou in es iga ion we ocused on he s uden s’ demands, he special subjec backg ound o he o eign language in e p e a ion and he me hodology o he aining using he expe iences o he p esen aining p ac ice wi h he aim o o e ing new aspec s o se ing a eaching p ac ice adequa e wi h he expec a ions o an in e na ional a is . Key wo ds: solois aining, o eign language in e p e a ion, highe educa ion, language e iciency, s uden s, singing in he o iginal language Be eze és Napjaink ope aszínpadai egyé elmű el á áskén állí ják az énekesek elé a okális mű ek e ede i nyel ű in e p e ációjának elada á . Má a má nem ké déses, hogy az énekel szö eg csak e ede i nyel en megszólal a a olmácsolja hűen sze zője szándéká , de az előadások gyako la a és a képzés á alakulása a hazai gyako la ban ö énelmi adícióknak meg elelően hosszú ejődési ú onala já be. Tanulmányunkban hiánypó ló szándékkal az izsgáljuk meg, hogy napjaink magánénekes hallga ói nyel udásuk és az e ede i nyel ű éneklés speciális képzési gyako la ának ügg ényében hogyan ökéle esí ik e ede i nyel ű előadásuka . Elsőkén a hallga ók nyel udásá és az in ézményes 2 Au ho s PedAc a nyel anulás ke e ei és o mái mu a juk be, ez kö e ően pedig az idegen nyel ű in e p e áció an á gyi, képzési jelenlegi gyako la á á juk el. Elméle i há é és célok A magya elsőok a ásban a zenemű észe i és zenei mű észe köz e í ő képzés hagyományosan e ő eljesen el álik egymás ól. (Du ek, 2009) A magánénekesek képzésé e – a aná i agy mű ész égze ség ügg ényében – képzési szin ek és o mák e én igen nagy ál oza osság jellemző. A magánénekesek mű észképzése a szó e ede i a almá al jelenleg a Lisz Fe enc Zenemű észe i Egye emen és az egyko i őiskolai agoza okon, Deb ecenben, Pécse , Szegeden, Miskolcon és Győ ben olyik. A bolognai sze ződés ál al az egységes Eu ópai Felsőok a ási Té hez aló csa lakozás kö e ően a 2007-ben elinduló öbbciklusú képzési endsze ben a magánénekes hallga ók há omé es klasszikus énekmű ész alapképzésben (BA) és ké é es ope a-, alamin o a ó ium-, dal mes e képzésben (MA) ehe nek ész . (Ke ész, 2015; Gé ayné és Ke ekné, 2013) A zenei mű észe köz e í ő képzés leg őbb o májá á a 2012-ben a mű észe i aná képzésben is be eze e osz a lan aná képzés ál . A mű észképzésben ész e ő magánénekes hallga ó anulmányainak ge incé a magánének, min ő á gy jelen i. Emelle a mű észe i képzés eljességé olyan s údiumok szolgálják, min a ko epe íció, a kama aének, a dali odalom, a epe oá isme e , az ope a ö éne , az akusz ika, a színpadi mozgás és a beszéd echnika. Vizsgála unk e epé a bolognai endsze ű elsőok a ás, míg szűkebb ke e é a mű észe i képzések egy speciális, ko ábban csak i kán izsgál a ipikus szegmense ad a. Ennek oka olyan sajá os képzési kö ülményekben ke esendő, min a speciális eszközigény (hangsze ek), mes e - aní ány iszonyon alapuló képzések. (Kucse a és Szabó, 2017) Az egyenlő lenségeke a elsőok a ás jelenlegi elépí ésé el is összekapcsol uk (Ve osz a, 2013). A bolognai endsze képzési szin jeinek men én el é a hallga ói bázis össze é ele is, míg a pedagógushallga ókkal kapcsola os izsgála ok a aná szakos diákok bizonyos sajá osságai a hí ák el a igyelme (Pusz ai e al., 2014). Ez számunk a azé ol on os, me ku a ásunk min ájában zene aná i képzésben ész e ő hallga ók is sze epelnek. A elsőok a ás ömegessé álása ele ősí i az in ézmények és ka ok s á uszbeli különbségei (H ubos, 2012). Min hogy p o esszionális szin en a nyel ökéle essége közel azonos on osságú a hanggal (Owen, 1960), a okális i odalom dön ő öbbségé alko ó olasz, ancia, néme , angol, o osz és spanyol nyel ű mű ek e ede i nyel ű megszólal a ása speciális nyel i képzés igényel. (Denbow, 1994) Az idegen nyel ó ák melle idegen nyel ű sze epgyako la , idegen nyel ű in e p e ációs ku zusok opcionálisan, el é ő ó aszámmal és elne ezéssel sze epelnek a különböző zenei elsőok a ási in ézmények an e i hálóiban. Ku a ásunk elsődleges célki űzése, hogy el á juk az e ede i nyel ű éneklés, min okozódó szakmai kihí ás és a nyel anulás speciális aspek usainak cu iculá is össze üggései , o ábbá a jelenlegi képzési gyako la apasz ala ai elhasznál a a nemze közi előadói el á ásokkal adek á ok a ói gyako la kialakí ásához új szempon oka nyúj sunk. Vizsgála i módsze ek A izsgála a 2016/17-es ané ben a hallga ók ké dőí es leké dezésé el oly le, az e edmények k an i a í echniká al ke ül ek eldolgozás a. A hallga ói leké dezés min asokaságá a Lisz Fe enc Zenemű észe i Egye em, a Deb eceni Egye em Zenemű észe i Ka ának, a Pécsi Tudományegye em Zenemű észe i Ka ának, a Széchenyi Is án Egye em Mű észe i Ka ának alamin a Miskolci Egye em Ba ók Béla Zenemű észe i In éze ének magánénekes hallga ói állománya alko a. (N=90) Az anonim ki öl ésekből kapo ada okból SPSS ada bázis gene ál unk, az elemzés so án az SPSS 19. p og amo használ uk. Vizsgála unk so án százalékos megoszlásoka és á lagoka képez ünk, a nyel udásból és a nyel izsgák számából pedig indexeke alakí o unk ki. Ti le 3 Volume 7 Numbe 1, 2017 Ku a ási e edmények 1.Nyel i képze ség A ku a ás on os elemé képez e a első okú zenei in ézmények képzési s uk ú ájának összehasonlí ása. Leké dezésünk so án a Lisz Fe enc Zenemű észe i Egye eme és a ő á oson kí üli zenei elsőok a ási in ézményeke ke es ük el. A 152 ki öl ési elké és e 90 álasz é keze . A LFZE hallga ói 29%-kal, a DE-ZK hallga ói 24%-kal, a ME-BBZI hallga ói 15%-kal, a PTE-MK hallga ói 13%-kal, a SZTE-ZK hallga ói 12%-kal, a SZE-MK hallga ói 7%-kal észesed ek min ákban. A deb eceni hallga ók 100%-os ki öl ési a ány p odukál ak, a legkisebb ak i i ás a pécsi és a szegedi hallga ók mu a ak. A ku a ásban ész e ő hallga ók képzési szin ek és szakok sze in i megoszlása úgy alakul , hogy a álaszadók legnagyobb százaléká a magánének alapképzésben ész e ő hallga ók alko ák (53%), míg legkisebb hányaddal az MA o a ó ium (8%) és a MA aná i (8%) szakos hallga ók sze epel ek a ku a ásban. Az osz a lan aná képzéses hallga ók 15%-á , az MA ope aszakos hallga ók pedig 16%-á jelen e ék a ki öl őknek. A szakonkén i és szin enkén i megoszlásban ük öződik a izsgál in ézmények má emlí e sze keze e. A LFZE-n a izsgála időpon jában nem ol osz a lan aná képzés, a SZE-MK és a ME-BBZI pedig nem oly a MA mű észképzés . Alapképzés a izsgál in ézmények mindegyikében olyik, ez mindenképpen indokolja a BA képzésben ész e ő hallga ók magas ki öl ési a ányá . A magánénekes hallga ók nyel i képze ségé ől az 1. áb a alapján a kö e kező kép ajzolódo ki. A anul nyel ek e én egyé elműen szembe űnik az angol nyel p io i ása. Mindössze ha hallga ó nem anul sohasem angolul. Néme ül 72, olaszul 76, anciául 22, o oszul 17, spanyolul pedig 10 hallga ó anul . Ezek a nyel anulási ada ok összhangban állnak azokkal az o szágos mé ési e edményekkel (Ve osz a 2016), amelyek sze in a első okú mű észe i és mű észe köz e í ő képzésben anulók legalább alapszin ű nyel isme e e az angol (98,5%) és a ancia (25,3%) nyel ek ona kozásában az o szágos á lag (94,8% és 18%) ele áll. 1. áb a. A leggyak abban anul idegen nyel ek (Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, N=90, őben megad a) A nyel anulás idő a amá a ona kozóan is az angol nyel elsőbbsége mu a kozo meg, a hallga ók 58,3%-a ez a nyel e anul a leg o ább, míg a második leghosszabb ideig anul nyel nek a néme bizonyul 36,1%-os a ánnyal. Szemléle esen ki ajzolódo az is, hogy az énekes i odalomban használ nyel eke , a anciá , olasz , spanyol , o osz , a leg öbben ke esebb, min há om é ig anul ák. Ezek az ada ok a a engednek kö e kez e ni, hogy míg az angol nyel udás megsze zése a ko ábbi anulmányi 4 Au ho s PedAc a é ek e ehe ő, az éneklésben használ nyel ek anulása csak a első okú képzés ideje ala ke ül elő é be. A okális in e p e ációban leggyak abban használ nyel ek anulásának izsgála á a nyel udás szin jének leké dezésé el oly a uk. Elsőkén a a ol unk kí áncsiak, hogy a hallga ók milyennek í élik meg sajá nyel udásuka . A nyel udás egyéb ál ozókkal aló össze e ésé e indexe képez ünk olyan módon, hogy a első okú nyel udás egy ado nyel ből há om pon o , a közép okú ke ő , az alap okú pedig egy pon o é . Az így kapo nyel udás á laga 4,33 le . Ez az jelen i, hogy az énekes hallga ók á lagosan legalább ké nyel e bí nak közép okon, agy egy első okú és legalább egy közép okú nyel udással endelkeznek. A anulmányozo nyel ekből sze ze nyel izsgákból szin én indexe képez ünk, a nyel udás indexszel azonos módon. A kapo é ék a nyel udás indexéhez képes sokkal osszabb e edmény mu a o . A hallga ói min ák á lagé éke 1,89 ol , ami önmagában is igyelem e mél ó ada . Ez az é ék az jelzi, hogy a hallga ók á lagának egy nyel ből sincs nyel izsgája. A nyel izsga index és a sajá megí élésből alko o nyel udás index diszk epanciája pedig a nyel anulás ha ékonyságá al kapcsola ban e el ké déseke . A issdiplomásokkal 2015-ben készül elmé ések anúsága sze in a égze ek 70%-ban a nyel izsga hiányá jelöl ék meg a késedelmes diplomasze zés okakén . A mű észe i és udomány e üle i megoszlás alapján a mű észe i és mű észe köz e í ői képzésben issza a o diplomák a ánya még ennél is magasabb, 76,3%. (Ve osz a 2016) Min ánk 30%-a még nem endelkezik közép okú nyel izsgá al, a BA képzésű hallga ók a szűkí e ez az a ány nagyobb, 36,2%. A nyel izsga index képzési szin enkén i izsgála ának e edménye, hogy a legmagasabb á lagok (ope a MA -2, o a ó ium-, dal MA -2,28, aná i MA -2,85) a mes e képzéses hallga ók, míg a legalacsonyabb á lagok (1,38) az osz a lan aná képzésben anuló hallga ók ese ében mu a koz ak. Az alapképzésben ész e ő hallga ók nyel izsga indexe magasabb (1,85), aminek az lehe a magya áza a, hogy a leké deze ek öbbsége a képzési ciklus ége elé közeled e sü ge őbbnek é zi a diplomához szükséges nyel izsga megsze zésé , min a el u óban lé ő osz a lan aná képzés alsóbb é olyamú hallga ói. Az MA képzésben ész e ő hallga ók magasabb nyel izsga indexe éle ko ukból, a nyel anulás a o dí o hosszabb idő a amból e mésze sze űleg adódha . A ku a ás nem ado a a lehe ősége , hogy pon os képe nye jünk a ól, hogy a mes e képzéses hallga ók melyik képzési ciklusban sze ez ék nyel izsgájuka . Fon os megjegyezni ugyanakko , hogy a magánénekes mes e szin ű elsőok a ásban nem kö elező a második nyel izsga megsze zése. A magánénekes hallga ók idegen nyel udásának elmé ése, a nyel használa ának össze üggésében nye é elme . A leké dezés észekén a ól ké dez ük a hallga óka , hogy milyen célból, milyen módokon használják az idegen nyel eke . A 2. áb án szembeö lően ki ajzolódik, hogy az idegen nyel ek elhasználásának legmegha á ozóbb e üle e az idegen nyel ű éneklés, melye 82 hallga ó jelöl meg. Ez kö e i csak az in e ne használa és az idegen nyel ű zene hallga ása. Az idegen nyel en ö énő í ásbeli agy szóbeli kommunikáció 51 ő ekin i az idegen nyel használa jellemző elüle ének. Szaki odalma 24 hallga ó, újságo 21 ő, szépi odalma pedig mindössze 15 hallga ó ol as e ede iben. Ti le 5 Volume 7 Numbe 1, 2017 2. áb a. Az idegen nyel ek elhasználási e üle ei (Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, őben megad a) A nyel használa eljeskö ű el é képezésé e a an á gyi ke e ek e ona kozóan is ogalmazód ak meg ké dések. A álaszokból ki ajzolódó kép alapján elmondha ó, hogy a hallga ók dön ő öbbségében (95,3%) a ő á gy ó ák ke e ében, kisebb a ányban a kama aének (82,6%) és ko epe íció (80,2%) ó ákon használják az idegen nyel e . Az a el é elezés, hogy más idegen nyel ek anulásako is jelen ősen hasznosí ják az ado nyel ből má meglé ő udásuka , nem igazolódo , mindössze 31,8% nyila kozo úgy, hogy más nyel ből is haszná eszi a anul aknak. 2. In ézményes nyel i képzés A nyel i képze ség á ekin ésé kö e ően indokol á ál a nyel i képzés in ézményi el é eleinek izsgála a. Elsőkén a okális in e p e áció so án leginkább megjelenő nyel ek in ézményi ke e ek közö anulásá izsgál uk, melye az 3. áb a mu a . Az in ézményi nyel anulás leginkább az olasz nyel ona kozásában alósul meg. A megké deze 90 magánénekes közül 40 hallga ó anulja. Néme nyel i képzésben 26, angol nyel ó ákban 19 ő észesül, o osz nyel e pedig csupán négyen anulnak in ézményükben. F anciául és spanyolul egye len hallga ó sem anul képzési helyén. Ezek a mu a ók az olasz és a néme nyel ekin e ében indokol ak, a ancia és az o osz nyel ese én azonban – az énekes i odalom nyel i össze é elé igyelembe é e - el űnően alacsonynak mondha ók. (3. áb a) 6 Au ho s PedAc a 3. áb a. Az éneklésben használ idegen nyel ek in ézményes nyel anulása (Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, őben megad a) A nyel anulás in ézményi o mái ól a nyel ó ák száma, kö elező agy álasz ha ó jellege, alamin ó aszámai ad ak o ábbi ájékoz a ás . 60 hallga ó nyila kozo úgy, hogy kö elező jelleggel anul alamilyen idegen nyel e . (A nyel ek közül az angol 17 hallga ó, a néme e 26, olasz 17, az o osz pedig ö álaszadó anulja az in ézményében.) A nyel anulás egyéb o mái a ona kozó ké déseink alapján elmondha juk, hogy 53-an nem, 37-en iszon magánú on is ejlesz ik nyel udásuka alamilyen nyel ből. Ennek há e ében éleményünk sze in éppen a sajá megí élésű nyel udás és a nyel izsga indexé ékében is ük öződő nyel i e edményesség köz i jelen ős különbség áll. Az in ézmények mindegyikében csak gyako la i jeggyel zá ul a nyel i képzés, kö elező ösz önző e őnek kizá ólag a BA diploma el é eléül szolgáló közép okú nyel izsga ekin he ő. 3. Idegen nyel ű in e p e ációs képzés Az előzőekben kö üljá uk a magánénekes hallga ók nyel i képzésének pa amé e ei . Ezeknek a jellegze ességeknek az isme e ében különösen hangsúlyos meg ilágí ásba ke ül a hallga ók ál al énekel okális epe oá össze é ele. A megké deze magánénekes hallga ók epe oá jának 79,3%-á alko ják – a ki öl ők sajá százalékos megha á ozása alapján - az e ede i nyel en énekel mű ek. Az e ede i nyel ű epe oá in ézmények sze in i eloszlásá a 9. áb a mu a ja. A mű ek e ede i nyel ű előadása a LFZE magánénekesei jellemzi leginkább (83,3%), de minimális el é éssel kö e i a PTE- MK, a ME-BBZI, a DE-ZK is, 82% kö üli a ánnyal. A SZTE-ZK hallga ói 73,77% a ányban, a SZE- MK énekesei pedig 53%-ban éneklik a epe oá juka e ede i nyel en. (4. áb a) A epe oá nyel i össze é elének el é ő a ányai elsőso ban a szakmai eze és koncepcionális különbségeiből akadnak. Az in ézmények öbbségében dekla ál an ogalmazódik meg az alsóbb é olyamok és az osz a lan aná képzésben anuló hallga ókkal szemben ámasz o kö e elménykén a magya nyel ű előadás jelenlé e a izsga műso okban, míg a mű észképzés minden szin en oly a ó in ézmények ese ében egyé elmű a ö ek és az e ede i nyel ű in e p e áció a. Ti le 7 Volume 7 Numbe 1, 2017 4. áb a. Az e ede i nyel ű epe oá in ézményenkén (Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, N=90, százalékban megad a) Az idegen nyel ű in e p e áció ökéle esí ésében a nyel ó ák melle az idegen nyel ű in e p e ációs ó ák adha nak lehe ősége az énekes nyel i kompe enciák ejlesz ésé e. A kö e kezőkben ezeknek a an á gyaknak a sajá osságai izsgál uk meg. A a a ké dés e, hogy an-e a hallga óknak ilyen elne ezésű, agy a almában ez le edő ó ájuk, a 90-ből 33 hallga ó álaszol igennel. Ez az jelen i, hogy a hallga ók ké ha mada nem észesül nyel i in e p e ációs képzésben. A an á gyi megne ezések sok élék: idegen nyel i beszédgyako la , idegen nyel ű in e p e ációs gyako la , idegen nyel ű sze epgyako la , olasz ope aszö eg, o osz dali odalom, idegen nyel ű ko epe íció, idegen nyel ű beszédgyako la . A an e i hálókban a leg ál oza osabb idő a amban sze epel a képzés, egy és nyolc élé közö i ál oza okban. A kizá ólagosan aná képzés oly a ó in ézmények (ME-BBZI, SZE-MK) hallga ói nem észesülnek ilyen képzésben. A an á gy módsze ani sajá osságainak meg ogalmazásá a egy 1-5 okoza ú skálán é ékel e ük a leginkább jellegze es lehe séges a almaka : kiej és, jelen és, szö egé elmezés, zene és szö eg közös elemeinek meg agadása. A hallga ók sze in az idegen nyel ű in e p e áció ejlesz ő an á gy gyako la ának ókuszában első helyen 4,77 é ékkel a kiej és áll, ez kö e i a szö egé elmezés (4,33), majd a szö eg jelen ése (4,27), égül a zene és a szö eg közös elemeinek meg agadása (3,93). A an á gy ok a óinak módsze ani echnikái hé lehe séges álasz ási lehe őséggel (előol as, előénekel, szö ege é elmez, beszél és énekel nyel e hasonlí össze, le o dí , le o dí a , e ede i nyel ű el é el mu a ) ed ük le. Ezeke kelle a ki öl őknek alkalmazásának gyako isága ( endsze esen, alkalmankén , soha) alapján jellemezni. A leggyak abban alkalmazo echnikának az előol asás és a szö egé elmezés bizonyul . A beszél és az énekel nyel összehasonlí ásá 52%-ban égzik el endsze esen a á gya ok a ó aná ok. A szö eg le o dí ásának és a hallga ók ál ali le o dí a ásának gyako isága a ól anúskodik, hogy az ok a ók jobban p e e álják az önálló hallga ói o dí ó munká . Az 5. áb á ól ilágosan leol asha ó, hogy a szö egé elmezés egye len ok a ói gyako la ból sem hiányzik. Az is szembe űnő, hogy az e ede i nyel ű el é elekkel ö énő illusz álás csak 11%-ban endsze es, 63%-ban pedig sosem élnek az ok a ók ezzel a módsze el. 8 Au ho s PedAc a 5. áb a. Az idegen nyel ű an á gy ok a ói echnikái (Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, N=33, százalékban megad a) Az idegen nyel ű in e p e ációs an á gy hallga ói megí élésének el á ásá a há om ké dés i ányul . A a a ké dés e, hogy mennyi e alálják hasznosnak a á gya , 1-5 okoza ú skálán 24 hallga ó 5-ös, hé pedig 4-es é ékelés ado . A á gy hasznosságának é éke á lagosan 4,6 le . Az é ékeke in ézményi összehasonlí ásban meg izsgál a az lá uk, hogy a leginkább hasznosnak a DE-ZK magánénekesei (5), legke ésbé hasznosnak pedig a PTE-MK hallga ói (4,33) í él ék a á gya . Képzési szin ek elációjában é dekes e edmény lehe , hogy az osz a lan aná képzés hallga ói é ékel ék a legmagasabb a (5) a an á gy hasznosságá . Ennek a ku a ási e edménynek a há e ében azok a képzési sajá osságok állnak, hogy Pécse az e ede i nyel ű in e p e áció öbbnyi e anyanyel i aná ok be onásá al ömbösí e o mában oldják meg, Deb ecenben pedig a öbbi in ézmény ől el é ő módon, nem az alapképzéses, hanem az osz a lan aná képzős hallga ók kapnak ilyen képzés . Az idegen nyel ű in e p e áció képzésben be öl ö sze epének hallga ói minősí ésé ől újabb adalékoka á unk az e ede i nyel ű éneklés émakö ében elme ülő i ás szakmai ké dések eldolgozásához. A hallga ói é ékeléseke a 6. áb a a almazza. A hosszabb szö eges é ékelések az e ede i nyel ű éneklés megí élésének különböző aspek usai és sze epé kínál ák álaszlehe őségül. A ki öl ők öbb álasz is megjelölhe ek. A álaszadók eljes kö e nyila kozo úgy, hogy az e ede i nyel ű éneklés elengedhe e len a hi eles előadáshoz. Ez az a ány hangsúlyos e lexiónak ekin he ő az e ede i nyel ű éneklés szükségességé é in ő i ák a. Ugyancsak kulcs on osságú in o mációnak ekin he ő, hogy a hallga ók közül senki sem gondol a úgy, hogy az előado mű ének echnikai meg alósí ásá eleslegesen nehezí ené az e ede i nyel ű in e p e álás. A elkínál álaszlehe őségek közül a legnagyobb a ányban azoka jelöl ék meg, amelyek a nyel i kompe enciák ejlesz ésé e ona koz ak. 31 hallga ó nyila kozo úgy, hogy a képzés bő í i az ál alános és szakmai nyel udásá , 27-en pedig a zene és a szö eg közös elemeinek uda osí ásá jelöl e meg a an á gy on os sze epekén . Kí áncsiak ol unk a a is, hogy a an á gy közelebb iszi-e a hallga óka az ado kul ú ához. 17 hallga ó í él e meg úgy, hogy a á gy hozzájá ul ado nemze i kul ú a megisme éséhez, hé ki öl ő sze in a an á gy nem já szik abban sze epe . A pályá a ke ülés lehe őségeinek elősegí ésé a megké deze ek öbbsége á ja e ől a képzés ől és csak ke en gondolják úgy, hogy a pályá a ke ülésükben nem já szik sze epe . A kül öldi lehe őségekhez ju ás esélyé ugyanakko csak a hallga ók ele eméli a képzés ől. A aná i kompe enciák okozásá húszan jelöl ék meg, ami mögö a nagyszámú osz a lan aná i képzésben ész e ő ki öl ők sej he ők, akik ől a el é elezhe ő, hogy a képzésben széleskö ű szakmai elkészí és on os elemé lá ják. Ti le 9 Volume 7 Numbe 1, 2017 6. áb a. Az idegen nyel ű in e p e áció képzésben be öl ö sze epe (Idegen Nyel ű In e p e ációs Ada bázis, őben megad a) Az idegen nyel ű in e p e ációs képzésben ész e ő hallga óka égül a a ké ük, hogy álasszák ki azoka a képzési pa amé e eke , amelyeken ál oz a nának. Több álasz is megjelölhe ő ol . Ahogyan a 7. áb án lá ha ó, a álaszok a képzés ó aszámai a, ó ai lé számá a, ok a ói a és a almi elemei e o ien ál ak. A hallga ók legnagyobb hányada a képzés ó aszámá emelné (18 ő), senki sem csökken ené. Vélhe ően a képzés s uk ú ájának in ézményenkén e ősen el é ő jellegéből adódóan, a hallga ók egy kis észe (3 ő) a csopo os ó áka p e e álná, nagyobb hányada (12 ő) pedig az egyéni ó áka helyezné elő é be. Az alkalmazo ok a ói echnikák e én a legnagyobb igény az énekel és a beszél nyel sajá osságainak hangsúlyosabb megközelí ésé e (16 ő), alamin az énekeseknek szóló ema ikus szakszó á összeállí ásá a (16 ő) jelzik a álaszok. Az anyanyel i aná ok alkalmazásá 15 hallga ó, a szakmailag já as nyel aná be onásá a képzésbe pedig ö megké deze a ja alkalmasnak a képzés szín onalának emelésé e. A képzés a almi oldalá ille ően on osnak a juk még kiemelni, hogy az a chaikus szö egek o dí ásának p oblema ikájá a hallga ók á a lanul nagy a ányban (14 ő), hangsúlyosabban kezelnék. Az is elgondolkod a ó, hogy a digi ális echnika ájlmegosz óinak ilágában az e ede i nyel ű el é elekkel ö énő illusz álás a ki öl ők csaknem egyha mada (9 ő) ke ésnek a ja. Úgy gondoljuk, hogy a számok mögö az i ányí o , aná i magya áza ú zenehallga ás igénye húzódik meg.