2
Deb eceni Egye em
Mezőgazdaság-, Élelmisze udományi és Kö nyeze gazdálkodási Ka
Ag okémiai és Talaj ani In éze
MEZŐGAZDASÁGI KÉMIA GYAKORLAT I.
Összeállí o a:
1. ész: 2. ész:
E deiné D . K empe Ri a Kincses Sándo né D .
egye emi aná segéd egye emi adjunk us
Deb ecen
2014
3
Lek o ál a:
D . Kiss Szendille
egye emi docens
D . Loch Jakab
egye emi aná
Kiad a a Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess
Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi
4
Ta alomjegyzék
1. Munka édelmi szabályok ............................................................................................................ 6
2. Fon osabb labo a ó iumi eszközök .............................................................................................. 7
3. Labo a ó iumi alapmű ele ek ...................................................................................................... 8
3.1. Bunsen égő használa a .......................................................................................................... 8
3.2. Folyadékok melegí ése .......................................................................................................... 8
3.3. Mé és labo a ó iumi mé leggel ............................................................................................. 8
3.4. Szű és .................................................................................................................................. 10
4. Té oga - és sű űségmé és ......................................................................................................... 12
4.1 Té oga mé ő eszközök ........................................................................................................ 12
4.2 Sű űség megha á ozása a eomé e el ................................................................................... 15
5. Vegysze isme e I. ..................................................................................................................... 16
5.1. Egysze ű ionokból álló sók képle ének elí ása .................................................................. 17
5.2. Egysze ű ionokból álló együle ek ulajdonságainak izsgála a ........................................ 20
6. Vegysze isme e II ..................................................................................................................... 22
6.1 Ösze e ionokból álló együle ek képle ének elí ása ......................................................... 22
6.2. Össze e ionokból álló együle ek anulmányozása .......................................................... 23
7. Az olda ok össze é ele ................................................................................................................ 26
7.1. Az olda ok öménységé ki ejező koncen ációk ................................................................ 26
7.2. Olda ok hígí ása .................................................................................................................. 26
7.3. Számí ási elada ok ............................................................................................................. 26
7.4. A elada ok megoldásai ....................................................................................................... 28
7.5. Olda készí ési elada ok ...................................................................................................... 31
8. Az olda ok kémha ása ................................................................................................................ 32
8.1 A pH ogalma ....................................................................................................................... 32
8.2. Gyako ló elada ok, ha ányozás, loga i mus ..................................................................... 33
8.3. Min a elada ok pH számí ás a ........................................................................................... 33
8.4 gyako ló elada ok................................................................................................................ 34
8.5. Megoldások ......................................................................................................................... 35
8.6. Gyako la i elada ok ............................................................................................................ 36
9. Ti álás alapjai ............................................................................................................................ 38
10. A biogén elemek és a unkciós csopo ok kimu a ása ............................................................. 39
10. 1. A biogén elemek kimu a ása: ........................................................................................... 39
10. 2. A sze es együle ek csopo osí ása unkciós csopo ok sze in ..................................... 39
11. Szénhid á ok kimu a ása .......................................................................................................... 41
12. Szénhid á bon ó enzimek izsgála a ........................................................................................ 42
12. 1. Szacha áz enzim működésének izsgála a. ...................................................................... 43
12. 2. Amiláz enzim működésének izsgála a. .......................................................................... 43
13. Aminosa ak, pep idek, ehé jék............................................................................................... 44
13. 1. Aminosa ak kimu a ása Ninhid in p óbá al.................................................................... 44
13. 2. Fehé jék eakciói .............................................................................................................. 44
13. 3. A ehé jék enzima ikus bon ása ....................................................................................... 46
14. Zsí ok és olajok izsgála a ....................................................................................................... 46
14. 1. Zsí ok és olajok izsgála a ............................................................................................... 47
14. 2. Zsí ok enzima ikus bon ása, a lipáz működésének izsgála a. ........................................ 47
5
15. Glükóz e jesz ése élesz ő enzimekkel ..................................................................................... 49
16. Vizsgála ok e ak omé e el és Malligand-készülékkel ......................................................... 49
16. 1. A cuko a alom megha á ozása e ak omé e el ........................................................... 51
16. 2. Zsí ok és olajok azonosí ása ö ésmu a ó alapján............................................................ 51
16.3. Alkohol a alom megha á ozása ....................................................................................... 51
Felhasznál i odalom: .................................................................................................................... 53
Mellékle ........................................................................................................................................ 53

6
1. ész ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA
1. gyako la
1. Munka édelmi szabályok
1. Labo a ó iumban enni, inni ilos.
2. Labo a ó iumba kabá o és nagyobb áská (50cm X 80cm) behozni nem
szabad.
3. A kicseppen , kiömlö egysze ög ön el kell ö ölni a munkalap ól.
4. Akinek hosszú haja an, kösse össze, ke ülni kell a hosszú nyaklánc,
ülbe aló iselésé .
5. A eakciók so án kele keze gázoka ne szagoljuk köz e lenül, hanem
kezünkkel enyhe légá amla o haj a nagyon ó a osan szagoljuk meg.
6. Kémcsőben lé ő olda ok össze ázásako ne ogjuk be a kémcső nyílásá !
7. Kémcső eakcióknál elég él kémcsőnyi olda al dolgozni, ha az olda o
melegí eni kell, akko csak ha mad kémcsőnyi olda al dolgozzunk!
Folyadékok melegí ésénél a suk oldal a a kémcsö e és ne i ányí suk se
magunk se a á sunk elé, me könnyen ki öccsenhe . A kémcsö e
olyama osan mozgassuk, hogy a láng az egész elüle e egyenle esen é je!
8. A szilá d anyagoka műanyagkanállal esszük ki a á olóedényből.
Folyadékból és szilá d anyagból a eleslege issza enni ilos a eagens
ü egbe.
9. Ne pipe ázzunk ömény sa a , lúgo , csak ballonos agy au oma a
pipe á al!
10. Gyúlékony anyagokkal (alkohol, é e , ace on) ne dolgozzunk nyíl láng
közelében.
11. A gázlángo nem szabad elügyele nélkül hagyni.
12. Ha a Bunsen égő nem használjuk á mene ileg ilágí ó láng a kell állí ani.
13. Labo a ó iumokban nagyobb üzek ol ásá a homokkal, po al agy
szénasa al ol ó űzol ó készüléke használjunk.
14. Elek omos üzeke ilos és éle eszélyes habol ó al agy ízzel ol ani.
Néhány on osabb sé ülés ellá ása
A bő e ke ül sa a és lúgo azonnal ö öljük le, mossuk le bő ízzel, majd
semlegesí sük a sa a NaHCO3, a lúgo pedig ece sa híg olda á al. Ha sa agy
lúg ke ül a szembe, ízzel öblögessük szemmosó pohá ból.
7
2. Fon osabb labo a ó iumi eszközök
1. áb a Labo a ó iumi eszközök
A labo a ó iumi ü egeszközök egy észe nem hőálló ü egből készül, így
melegí eni ilos. Ilyen például az ü eg ölcsé , mé őlombikok, pipe ák és
mé őhenge ek. Köz e e, ehá po celánbe é es hálón ke esz ül melegí he őek a
őzőpoha ak és az E lenmeye lombikok. Köz e lenül melegí he őek a
kémcsö ek, gömblombikok és a Kjeldahl lombikok.
8
3. Labo a ó iumi alapmű ele ek
3.1. Bunsen égő használa a
A Bunsen égő a leggyak abban használ labo a ó iumi gázégő. Bunsen égő
ú ókáján á ju az éghe ő gáz a csőbe. Az égőn a le egő beá amlásá egy kö gyű ű
segí ségé el lehe szabályozni. Ha kö gyű ű zá állásban an, akko az égés nem
meg elelő oxigén ellá o ságú. Ekko sá gás, ko mozó lánggal ég az égő, ugyanis
ap ó szén észecskék kele keznek. Ha a kö gyű ű meg elelő beállí ásá al elegendő
oxigén ju a unk a beá amló gázhoz, akko az égő kékes, szú ó lánggal ég. Ekko
az égés ökéle es, széndioxid kele kezik az égés so án. A szú ó láng hőmé sékle e
nagyobb, min a ko mozó láng hőmé sékle e.
Az égő meggyúj ása elő a le egőző nyílás el kell
zá ni, majd a gázcsap kinyi ása u án gyúj suk meg a
gáz . Ekko sá gás színű ko mozó lángo kapunk. A
kékes, szú ó láng beállí ásához a le egőző nyílás a
kí án mé ékig nyi juk ki, de nem eljesen, me ekko
elő o dulha , hogy az égő is begyullad, agyis a gáz
köz e lenül a ú ókánál ég Ilyenko a gázcsap elzá ása
u án az égő lehű jük, és csak ezu án gyúj ha juk meg
újból a gáz .
2. áb a Bunsen égő
3.2. Folyadékok melegí ése
a, A kémcsőben le ő olyadék é oga a maximum a kémcső é oga ának
egyha mada legyen. A kémcsö e nyíl lángon melegí he jük, e dén a a a
gázégő lángjának a első ha madába helyez e. A kémcsö e kémcső ogóba ogjuk
be. A kémcsőben lé ő olyadéko a kémcső ázoga ásá al állandó mozgásban
a juk a lökdösődő o ás elke ülésé e. Ügyeljünk a a, hogy a kémcső szájá se
magunk se a szomszédunk elé ne o dí suk.
b. A őzőpohá ban, E lenmeye lombikban le ő olyadéko köz e e, azbesz es
d ó hálón (ke ámiabe é es d ó hálón, ke ámialapon) ke esz ül melegí jük. Az
egyenle es o ás biz osí ásá a használjunk néhány ho zsakö e . A melegí e
edény a melegí és kezde e elő kí ül ől ö öljük szá az a, me különben könnyen
el epedhe .
3.3. Mé és labo a ó iumi mé leggel
A mé legek jellemzői:
a mé ésha á - az a maximális ömeg, ami el a mé leg e helhe ő, az é zékenység-
az a legkisebb ömeg, amely e a mu a ó ( agy kijelző) egy osz ással ki é ,
a o zí ás- a alós ömeg és a mé ömeg közö i százalékos el é és.
9
A labo a ó iumban használ mé legek:
Tá amé lege használunk, ha 0,01 g é zékenységgel aka unk mé ni. Ennek
mé ésha á a 100-500g lehe .
A p ecíziós mé leg 1 mg (0,001 g) é zékenységű mé és esz lehe ő é,
első mé ésha á a 100-200 g közö i.
Az anali ikai mé legen 0,0001 g (0,1 mg) é zékenységgel mé he ünk. Ez
a mé leg é zékeny a légmozgás a is, ezé ü egeze szek ényben a juk,
hogy a po ól, huza ól meg édjük. Mé ésha á a 100-200g.
3. áb a Tá a mé leg 4. áb a Anali ikai mé leg
A mé és mene e digi ális mé legen.
Ha egysze mé ünk be, akko előszö a mé leg e ü esen áhelyezzük az edény
amibe majd a egysze esszük, és edénnyel együ nullázzuk le a mé lege . Ez a
mű ele a á ázás. Ha ezu án az edény az anyaggal együ helyezzük a mé leg
lapjá a, akko má csak az anyag ömege og megjelenni a mé legen.
A mé leg használa ako be a andó szabályok:
1. A mé lege ázkódásmen es, egyenle es hőmé sékle ű, ko ozí gőzök ől men es
helyiségben kell elállí ani.
2. A mé lege csak ízszin esen elállí a szabad használni. Mé és elő ellenő izni
kell a ízszin jelző bubo ékok helyze é . A lábcsa a ok magasságá ál oz a a a
mé leg ízszin be hozha ó.
3. A mé endő á gya mindig a se penyő közepé e helyezzük el, hogy egyenle es
e helés okozzon.
4. Köz e lenül a se penyőbe ne együnk egysze , ó aü egen, őzőpohá ban,
papí lapon agy egyéb edényben égezzük a bemé és .
5. A mé leg se penyőjé e nem szabad semmi sem áej eni.
6. Mé és közben és használa on kí ül a mé leg aj ajá a suk zá a.
16
Használa u án engedjük ki a bü e ából a ben le ő olyadéko , és há omszo -
négysze öblí sük á desz illál ízzel.
c) Gyako oljuk a mé őlombik használa á . A mé őlombikba ön sünk desz illál
ize úgy, hogy a olyadékszin 1-2 cm- el lejjebb legyen, min a lombik alán le ő
jel. A jelig öl és pipe a segí ségé el égezzük. Cseppenkén addig adagoljuk a
ize , míg a meniszkusz alsó pon ja elé i a jele . Olda készí ésko , hígí ásko a
jelig öl és u án a mé őlombiko alaposan ázzuk össze!
d) Gyako oljuk az au oma a pipe a használa á .
e) Nézzük meg, hogyan ál ozik a olyadékok é oga a a hőmé sékle el! 10
cm3 desz illál ize pipe ázzunk á egy kémcsőbe, majd jelöljük be a kémcső
meniszkuszá alkoholos ilc ollal. Fo aljuk el a kémcsőben le ő ize és nézzük
meg, hogy a ízszin a jel ölö agy ala an-e.
) Vizsgáljuk meg az , hogy a é oga ok – a ömegekhez hasonlóan – nem
el é lenül adódnak össze! Mé őhenge ben ön sünk össze 10 cm3 ize és 10cm3
alkohol , majd ol assuk le a közös é oga o ( aná i kísé le ). Magya áza : A íz és
alkohol észecskéi el é ő mé e űek. Az alkohol észecskéi közé be é nek a
ízmolekulák, ami az összeön ésko é oga csökkenés okoz.
g) Isme e len sű űségű olyadékok sű űségének megha á ozása a eomé e
segí ségé el. A izsgálandó olyadéko gondosan ki isz í o és kiszá í o
ü eghenge be öl jük és ó a osan leengedjük az a eomé e az ü eghenge aljáig.
Ha az a eomé e lesüllyed az oszlop aljá a, akko egy kisebb sű űsége mé ő
a eomé e szükséges, ha lebeg a olyadékban akko alkalmas az ado sű űségű
olyadék mé ésé e. Ügyeljünk a a, hogy az a eomé e az ü eghenge alá al sehol
se é in kezzék, hanem szabadon lebegjen a olyadékban.
Jegyezzük el a különböző koncen ációjú olda ok sű űségé .
3. gyako la
5. Vegysze isme e I.
A sze e len együle ek sa ak bázisok agy sók. Ezek legegysze űbb kép iselői:
Sa ak: HCl, H2SO4, HNO3, H3PO4, H2CO3
Bázisok: NaOH, KOH, Ca(OH)2,
A sa ak és bázisok egymással só képeznek.
A sósa sói a klo idok. Pl. NaCl, MgCl2
A kénsa sói a szul á ok: Pl. Na2SO4, CaSO4
A salé omsa sói a ni á ok: Pl. NaNO3, Ca(NO3)2
A osz o sa sói a osz á ok, hid ogén osz á ok és dihid ogén- osz á ok: Pl.
Na3PO4, Na2HPO4, NaH2PO4
A szénsa sói a ka boná ok és hid ogénka boná ok: Pl. Na2CO3, NaHCO3

17
5.1. Egysze ű ionokból álló sók képle ének elí ása
Az egysze ű sók émes és nem émes elemek ionjaiból épülnek el. K is ály ácsuka
a pozi í és nega í öl ésű ionok köz ha ó elek osz a ikus kölcsönha ás a ja
össze. Képle ük az ionok száma ányá ejezi ki. Bennük a ka ionok és az anionok
a ánya mindig olyan, hogy a nega í és pozi í öl ések egymás kiegyenlí ik, azaz
a együle ki elé semleges. Például a ná ium-klo id képle e NaCl. Ez az ejezi ki,
hogy bá mely mennyiségű ná ium-klo idban a Na+ és Cl- ionok a ánya 1:1.
Az ion együle ek képle ének elí ásako isme nünk kell az alko ó ionok öl ésé . A
pe iódusos endsze őoszlopaiból sok egysze ű ion öl ése leol asha ó.
Ia IIa IIIa IVa Va VIa VIIa VIIIa
Li+
Al3+
O2-
F-
Na+
Mg2+
S2-
Cl-
K+
Ca2+
B -
Rb+
S 2+
I-
Cs+
Ba2+
A b oszlopokban alálha ó á mene i émek öl ései azonban nem lehe egysze űen
leol asni a pe iódusos endsze ől. Sok ese ben ezek a émek öbb éle oxidációs
állapo o is el ehe nek.
Az ion együle ek képle ének í ásako mindig a ka ion í juk le előszö az án az
anion , az alsó indexek jelzik az ionok a ányá .
A, Ha a együle e alko ó ka ion és anion öl ésének nagysága megegyezik, akko
a ányuk 1:1. Ekko csak a ka ion és anion egyjelé kell egymás mellé í ni öl és
nélkül.
Pl . kalcium-oxid: Ca2+ + O2-  CaO
kálium- luo id: K+ + F-  KF
B, Ha az alko ó ka ionok és anionok öl ésének nagysága különböző, akko
különböző mennyiségű ka ion és anion kell ennünk ahhoz, hogy semleges
együle e kapjunk.
Pl . A magnézium-b omid a Mg2+ és B - ionok ál al alko o együle . Mi el a
Mg2+-ionok ké sze esen pozi í öl ésűek a B --ionok iszon csak egysze esen
18
nega í öl ésűek , ahhoz, hogy a együle ki elé semleges legyen ké sze annyi B --
kell enni min Mg2+-ion . Ezé a együle képle e MgB 2.
A együle ek on os jellemzője a molá is ömeg, mely az alko ó elemek
mól ömegéből adódik össze, melye a pe iódusos endsze ből ol asunk le.
Pl. MMg = 24,3 g/mol , MB =79,9 g/mol → MMgB 2 = (24,3 + 2∙79,9)g/mol =
=184,1 g/mol
Gyako ló elada ok:
1. Mi az alábbi elemek egyjele?
Fosz o , ni ogén, éz, mangán, bó , kálium, kalcium, as, cink, ezüs , b óm,
molibdén, ná ium, oxigén.
2. Mi az alábbi elemek ne e?
S, H, Ba, Al, C, Si, Pb, P, Cl, I, Hg, Mn
3. Számoljuk ki a kö e kező együle ek mol ömegé !
FeS, AlCl3∙6H2O, MgS, MgCl2
4. Az alábbi ü es pe iódusos endsze ben jelöljük be színes ce uzá al a kö e kező
csopo oka :
A. émek
B. nem émek
C. él émek
D. alkáli émek
E. alkáli öld émek
F. halogének
G. nemesgázok
H. s-mező elemei
I. p-mező elemei
J. d-mező elemei
K. á mene i émek
19
Pe iódusos endsze
5. Képezzük a különböző ion együle ek képle é és ne é ! Töl sük ki a kö e kező
ábláza o !
Cl-
(klo id-ion)
B -
(b omid-.ion)
O2-
(oxid-ion)
S2-
(szul id-ion)
Na+
K+
Ca2+
Al3+
Fe3+
Fe2+
Zn2+
20
5.2. Egysze ű ionokból álló együle ek ulajdonságainak izsgála a
Tegyünk bo sónyi mennyisége kémcsö ekbe a kö e kező egysze ekből!
- Ön sünk á ha mad kémcsőnyi desz illál ize és
izsgáljuk meg a ízoldha óságuka ! A nehezen oldódó
egysze eke melegí sük!
- Uni e zális indiká o papí segí ségé el állapí suk meg
az olda kémha ásá !
- Figyeljük meg, melyik só oldásánál apasz alha ó
lehűlés ille e elmelegedés!
- A kö e kező egysze ekhez ön sünk 1 mólos NaOH
olda o : 2,4,7,8,9.
Meg igyelésünke ábláza ban oglaljuk össze! Az oldódással kapcsola os
meg igyeléseinke az 1. mellékle ben sze eplő oldódási ábláza ada i al e jük
össze.
1. Felada : Ké isme e len egysze megha á ozása. Az isme e len az alábbi
agyagok közül an ki álasz a: CaO, KCl, FeCl3 · 6H2O, ZnCl2·4H2O
AlCl3·6H2O , MnCl2·4H2O
Tábláza kísé le i apasz ala ok
képle
né
Molá is ömeg
(g/mol)
k is ályok
színe
oldha óság
ízben
1
CaO
2
CaCl2·2H2O
3
FeS
4
FeCl3·6H2O
1. CaO
2. CaCl2·2H2O
3. FeS
4. FeCl3· 6H2O
5. KCl
6. Al2O3
7. AlCl3· 6H2O
8. MnCl2· 4H2O
9. ZnCl2· 4H2O
21
5
KCl
6
Al2O3
7
AlCl3·6H2O
8
MnCl2
4H2O
9
ZnCl2·4H2O
izes olda
kémha ása
megjegyzés
+1 M HCl
+1 M NaOH
1
ége e mész
.
2
hig oszkópos anyag, megkö i
a le egő ned esség a almá
ezé szá í ósze kén is
használják
3
4

22
5
6
7
8
9
4. gyako la
6. Vegysze isme e II
6.1 Ösze e ionokból álló együle ek képle ének elí ása
Fon osabb össze e ionok
A öbb a omból elépülő ion össze e
ionnak ne ezzük. A on osabb össze e
ionoka a baloldali ábláza a almazza.
A együle ek elí ásako ugyanaz a
szabály kö e jük, min az egysze ű
ionos együle eknél. Előszö elí juk az
alko ó ionok képle é , majd kiszámoljuk
az a ányuka úgy, hogy a együle ki ele
semleges legyen. Ha az össze e ionból
kell öbbe ennünk, akko az
zá ójelesen jelöljük
Ammónium-ion

4
NH
Hid oxid-ion

OH
Ni á -ion

3
NO
Szul á -ion
2
4
SO
Ka boná -ion
2
3
CO
Fosz á -ion
3
4
PO
Hid ogén osz á -
ion
2
4
HPO
Dihid ogén osz á -
ion

42POH
23
Példák:
Ná ium-ni á : Na+ +

3
NO
 NaNO3
Ná ium-szul á : 2Na+ +
2
4
SO
 Na2SO4
Kalcium- ni á : Ca2+ + 2

3
NO
 Ca(NO3)2
Felada : Képezzük a különböző ion együle ek képle é !

3
NO
ni á

OH
hid oxid
2
3
CO
ka boná
2
4
SO
szul á
3
4
PO
osz á

42POH
dihid ogén osz á
2
4
HPO
hid ogén osz á
Na+
K+

4
NH
Ca2+
Al3+
6.2. Össze e ionokból álló együle ek anulmányozása
Tegyünk kis mennyiségű egysze a ábláza sze in kémcsö ekbe.
- Ön sünk á ha mad kémcsőnyi desz illál ize a
egysze ek e és izsgáljuk meg a ízoldha óságuka !
- Tegyünk uni e zális indiká o papí az olda okba.
Pi os színá nyala ese én sa as, sá ga színnél
semleges, kék á nyala ese én lúgos a kémha ás.
- Ön sünk le az 1. és 9. olda ok ól a olyadéko és
adjunk a egysze ek e kb. 1cm3 sósa olda o !
- Adjunk a 12. olda hoz is egy ke és sósa olda o !
- A 4. és 11. olda hoz ön sünk NaOH olda o , majd 1-
2 pe c múl a együnk a kémcső ölé lakmusz papi !
A le egő ó a osan e el e haj suk az o unk elé és
állapí suk meg, milyen gáz kele keze !
- A öbbi eloldódo egysze hez is ön sünk néhány
cm3 1 mólos NaOH olda o !
- Meg igyeléseinke ábláza ban oglaljuk össze!
Az első ké ó a kísé le ei alamin az oldha ósági ábláza alapján ogalmazzuk meg
hogyan oldódnak ízben az alkáli ém- együle ek, klo idok, szul á ok, ni á ok,
hid oxidok és a osz á ok!
1. CaCO3
2. CaSO4 · 2H2O
3. CuSO4 · 5H2O
4, (NH4)2SO4
5. CaHPO4 · 2H2O
6. Fe3(PO4)2
7. KH2PO4
8. FeSO4
9. ZnCO3
10. Na2CO3
11. NH4NO3
12 AgNO3olda
13. HCl olda
14. NaOH olda
24
képle
né
mol ömeg
(g/mol)
a k is ályok
színe
oldha óság
ízben
1
CaCO3
2
CaSO4·2H2O
3
CuSO4·5H2O
4
(NH4)2SO4
5
CaHPO4·2H2O
6
Fe3(PO4)2
7
KH2PO4
8
FeSO4
9
ZnCO3
10
Na2CO3
11
NH4NO3
12
AgNO3 olda
25
izes olda
kémha ása
megjegyzés
+1 M HCl
+1 M NaOH
1
mészkő
2
gipsz
3
ézgálic, gombaölő
ha ása mia
pe me ezősze kén is
használják
4
mű ágya
5
mű ágya
6
7
8
mű ágya
9
10
szóda
11
mű ágya
12
klo id-ion
kimu a ásához
használják
32
16 áb a Az olda készí és lépései
6. gyako la
8. Az olda ok kémha ása
8.1 A pH ogalma
A pH a hid ogén ion koncen áció nega í ízes alapú loga i musa, mely az olda ok
kémha ásá jellemző szám. A pH- a íz disszociációjából eze jük le.
A íz gyenge elek oli . Kismé ékben disszociál hid oxónium-ionok a és hid oxid-
ionok a: 2 H2O  H3O+ + 2 OH-
Az egysze űbb jelölés ked éé a o ábbiakban a H3O+-ion , H+-ionkén emlí jük.
Semleges olda ban a hid ogén-ion koncen ációja megegyezik a hid oxid-ion
koncen ációjá al, mindke ő é éke 10-7 mol/dm3.
[H+] = [OH-]
Ha sa a ön ünk a desz illál ízbe, megnö eljük a hid ogén-ionok
koncen ációjá . Így az a hid oxid-ion koncen ációnál nagyobb lesz.
[H+] >[OH-]
Ha pedig lúgo ön ünk a desz illál ízbe, ezzel megnő a hid oxid-ionok
koncen ációja és a ányiban lecsökken a hid ogén-ionok koncen ációja.
[H+] < [OH-]
A izes olda ok sa asságának és lúgosságának a mé éke a hid ogén-ionok és a
hid oxid-ionok koncen ációa ányá ól ügg. Mi el igen kis koncen ációk ól an
szó a kémha ás könnyebben á ekin he ő, ha az ionkoncen ációk nega í
loga i musá használjuk a koncen áció é ékei helye . Jelük: pH, ille e pOH.
pH = -lg [H+],
pOH = -lg [OH-],
Vízben és semleges olda okban: pH = pOH = 7,
Sa as kémha ású olda okban: pH < 7 < pOH,

33
Lúgos kémha ású olda okban: pH > 7 > pOH,
Mindhá om ese ben: pH + pOH = 14.
17 áb a A pH és kémha ás kapcsola a
Egy olda kémha ásá a gyako la ban alamilyen sa -bázis indiká o al
állapí ha juk meg. Az indiká o ok színe az olda kémha ásá ól ügg. Pl. az uni e zál
indiká o papí sa as közegben pi os, lúgos közegben kék színű. A pH pon os
mé ésé e elek ome iás pH mé őműsze használunk.
8.2. Gyako ló elada ok, ha ányozás, loga i mus
103 = ?
10-2 = ?
100 = ?
lg 10x = ?
lg 100 = ?
lg 0,1 = ?
-lg 0,01 = ?
lg 0,03= ?
lg 3·10-5= ?
8.3. Min a elada ok pH számí ás a
1. Egy olda hid ogén-ion koncen ációja: 10-3 mol/dm3. Mennyi a pH-ja? Mennyi a
pOH-ja? Mennyi a hid oxid- ion koncen ációja? Milyen a kémha ása?
Megoldás pH = -lg [H+] = -lg 10-3 = 3,
pH + pOH = 14,
pOH = 14-3 = 11.
[OH-] =10-11 mol/dm3,
Az olda sa as kémha ású.
2. Mennyi a pH-ja annak az olda nak, amelyiknek a hid oxidion-koncen ációja:
a.) 10-10 mol/dm3 b.) 2·10-2 mol/dm3 ?
Megoldás:
a.) Ha [OH-] =10-10 mol/dm3, akko pOH = 10,
mi el pH + pOH = 14, ezé pH=4
b.) Ha [OH-] =2·10-2 mol/dm3 ,akko pOH = -lg(2·10-2) = 1,7,
34
pH = 14 - 1,7 = 12,3.
3. Mennyi annak az olda nak a hid ogénion-, hid oxidion-koncen ációja és a pOH-
ja, amelynek pH-ja: 3,7?
Megoldás: Ha pH=3,7 akko [H+] = 10-3,7 mol/dm3 = 2·10-4 mol/dm3
mi el pH + pOH = 14, ezé pOH=10,3
[OH-] =10-10,3 =5·10-11 mol/dm3 ,
4. Mekko a a pH-ja a 0,1 mólos HCl-olda nak és a 0,1 mólos NaOH-olda nak?
Megoldás
A HCl és az NaOH egyé ékű, e ős elek oli ok. Tehá eljesen disszociál
állapo ban annak. Ekko a sa koncen áció megegyezik a hid ogénion-
koncen áció al, és a lúgkoncen áció a hid oxidion-koncen áció al:
[HCl] = [H+] = 0,1,
pH = -lg [H+] = 1,
[NaOH] = [OH-] = 0,1,
pOH = -lg [OH-] = 1,
pH = 14-1 = 13.
8.4 gyako ló elada ok
35
35
1. Számí suk ki a pH és pOH é éké az 0,001 mólos NaOH-olda ban,
ha a disszociáció eljes!
2. Ha á ozzuk meg a 0,002 mólos HN03-olda pH-já , ha a disszociáció
eljes!
3. Mennyi a H+-ion koncen ációja annak a sósa olda nak, amelynek
pH-ja 2?
4. Mennyi a 0,25 mólos NaOH-olda pH-ja, ha a disszociáció eljes?
5. Számí suk ki, annak a izes olda nak a pOH-já , amelyben a
hid ogénion-koncen áció: 2,5·10-9 mol/dm3.
6. Mennyi a 0,01 mólos 0,0005 mólos NaOH-olda pH-ja eljes
disszociáció el é elez e?
7. Mekko a az alábbi olyadékok pH-é éke?
a) sö ([H+] = 5·10-5 mol/dm3)
b) bo ([H+] = 8·10-4
mol/dm3)
c) na ancslé ([H+] = 2,9·10-4 mol/dm3)
d) ci omlé ([H+] = 4,95·10-3 mol/dm3)
e) é kezési ece ([H+] = 7,5·10-3 mol/dm3)
) enge íz ([H+] = 4,6·10-9 mol/dm3)
8. Mekko a az alábbi olyadékok hid ogénion-koncen ációja?
a) é plazma (pH = 7,4)
b) izele (pH = 5,6)
c) bélned (pH = 8,15)
d) iss ej (pH = 6,7)
8.5. Megoldások
1. pH = 1l, pOH =3.
2. 2,7.
3. 0,01
mol/dm3.
4. 13,
5. 5,4
6. 12, 10,77. a) 4,3 d) 2,3
b) 3,1 e) 2,1
c) 3,5 )8,3
8. a) 4,0·10-8 mol/dm3
b) 2,5·10-6 mol/dm3
c) 7,1·10-9 mol/dm3
d) 2,0·10-7mol/dm3
36
36
8.6. Gyako la i elada ok
1. elada pH mé ő segí ségé el ha á ozzuk meg a kö e kező olda ok pH -já !
Olda
Közelí ő pH
Desz illál íz
Csap íz
Ece
Ci omlé
Mosósze es olda
Üdí ő i al
Egyéb
2. elada E ős sa ak összehasonlí ása gyenge sa akkal
Az e ős sa ak eljes mé ékben H+-ion a disszociálnak, a gyenge sa ak ese ében
ezzel szemben a disszociáció csak észben já szódik le.
Öblí sünk á 3 kémcsö e desz illál ízzel, majd a ábláza ban elso ol olda ok
mindegyikéből ön sünk a kémcsö ekbe kb. 2 cm3- . ( A 0,001 M HCl olda o a
0,1 M HCl olda hígí ásá al készí sük el.) Uni e zál indiká o segí ségé el adjuk
meg az olda ok közelí ő pH é éké ! Í juk el a égbemenő egyenle eke is!
Olda
Közelí ő pH
Számí o pH
Disszociációs egyenle
0,10 M HCl
0,0010 M HCl
0,10 M
CH3COOH
------------
Indiká o ok színá csapásának izsgála a
3. Felada Ké E lenmeye lombiko öblí sünk á és osz o pipe á al mé jünk
bele 3-3 cm3 0,1 mol/dm3 HCl olda o . Az egyik lombikhoz adjunk egy-egy
csepp enol alein, a másikhoz pedig me il-na ancs indiká o .
0,1 mol/dm3 NaOH olda ból csepeg essünk bü e ából úgy az olda okhoz, hogy
az indiká o ok színei é zékelni udjuk. Í juk be a apasz al színeke !
Indiká o ok színe
Olda ok
Fenol alein
Me il-na ancs
0,1 mólos HCl-
olda
0,1 mol HCl + 0,1
mol NaOH
ek i alens
mennyiségben
-------
NaOH úlsúlyban
37
37
4. elada Ece sa /ná ium-ace á pu e olda izsgála a
A pu e olda ok PH-ja csak kis mé ékben ál ozik, ha nagyobb mennyiségű e ős
sa a agy bázis adunk hozzá, kémha ás-kiegyenlí ő ulajdonsággal
endelkeznek.
Ön sünk egy E lenmeye lombikba
10 cm3 1,0 mol/dm3 ece sa -1,0
mol/dm3 ná ium ace á olda 1:1
a ányú ke e éké (pu e olda ). Egy
másik E lenmeye lombikba pedig
együnk 10 cm3 desz illál ize .
Ezu án a lombikokba együnk ké -
ké csepp me ilna ancs indiká o .
Bü e ából adjunk mindké kémcső
a almához cseppenkén 1 mol/dm3
koncen ációjú sósa olda o , míg az
indiká o sa as kémha ás nem
mu a . Jegyezzük el a ké ese ben
elhasznál sósa olda mennyiségé !
18 áb a A elada ázla a
olda
Pu e olda
Nem pu e olda
5 cm3 1,0 mol/dm3 ece sa +
5 cm3 1,0 mol/dm3 ná ium
ace á
10 cm3 desz illál íz
Me ilna ancs,
csepp
1
1
Fogyo HCl olda ,
cm3

38
38
7. gyako la
9. Ti álás alapjai
A i álás célja isme e len öménységű olda
koncen ációjának a megha á ozása. A
megha á ozandó anyag isme mennyiségű
olda ához isme koncen ációjú mé őolda o
adunk bü e ából, okoza osan, míg az ma adék
nélkül á nem alakul. Ez az ek i alencia pon ban
kö e kezik be, ekko a hozzáado eagens
mennyisége egyené ékű a mé endő alko ó
mennyiségé el. Az egyené ékpon o az
indiká o ok szín ál ozása jelzi ál alában. A
é oga ok és a mé őolda koncen ációjának
isme e ében kiszámí juk a izsgál min a
koncen ációjá . A kémiai olyama ípusa sze in
edoxi, és csapadék képződéssel já ó, sa -bázis,
komplexome iás i álások ól beszélünk.
19 áb a Ti álás
Bizonyos anyagokból nem lehe pon os koncen ációjú mé őolda o készí eni.
Ezeke az olda oka egy ko ekciós számmal un. ak o al lá ják el. A ak o az
adja meg, hogy hányszo öményebb agy hígabb az olda a né leges
koncen ációnál. Ha pl. egy sósa olda nem pon osan 0,1 mólos, hanem
0,1035 mólos akko az mondjuk, hogy az olda né leges koncen ációja 0,1
mol/dm3 és a ak o a pedig 1,035. A mé őolda ok ak o á nem ned szí ó,
anali ikai isz aságú, pon osan isme össze é elű anyagokkal ha á ozzuk
meg.
Sa -bázis i álás: Isme e len öménységű HC1 olda
koncen ációjának megha á ozása
Mé jünk ki 20 cm3 isme e len koncen ációjú HC1 olda o hasas
pipe á al E lenmeye -lombikba. Adjunk hozzá 1-2 csepp me ilna ancs
indiká o , és i áljuk isme koncen ációjú NaOH mé őolda al mindaddig,
amíg az indiká o színe ö ösből hagymahéj ö ösbe csap á . A lúg egy
cseppjének ölöslegé e az olda színe sá gá a ál ozik. Jegyezzük el a ogyo
NaOH é oga á , Há om é ékelhe ő ogyás á lagából számí suk ki a mé őolda
pon os koncen ációjá
Számí ás: A égbemenő eakcióegyenle : HC1+NaOH =NaCl +H2O
Mi el egy mól sósa egy mól ná ium-hid oxiddal eagál elí ha ó az alábbi
össze üggés.
cHCl∙VHCI = cN a O H ∙VNaOH
ahol cHCl = ∙cné leges
39
39
II. ész. Sze es együle ek és enzimha ás izsgála ok
8. gyako la
10. A biogén elemek és a unkciós csopo ok kimu a ása
Az élőlények ké ő alko ó észe a íz és a szá azanyag. A szá azanyag sze es és
sze e len együle ekből áll. A sze es együle eke elépí ő elemeke
o ganogén agy biogén elemeknek ne ezzük. Az elsődleges biogén elemek a C,
H, O és a N, míg a leg on osabb másodlagos biogén elemek a S, Fe és a P.
10. 1. A biogén elemek kimu a ása:
Elsődleges biogén elemek kimu a ása: Há om szá az kémcsőbe együnk
egy o mán ke és nö ényi szá azanyago .
A hid ogén kimu a ása. Az első kémcső első ha madába kobal papí
helyez e, annak a almá ó a osan melegí jük, míg a papí színében ál ozás
nem apasz alunk.
A szén kimu a ása. A második kémcsö e gázel eze ő el sze eljük el, és
a lassú melegí és ha ásá a elszabaduló gázoka egy meszes ize a almazó
kémcsőbe ezessük á !
A ni ogén kimu a ása. A ha madik kémcsö e szin én gázel eze ő el
sze eljük el, és a lassú melegí és ha ásá a elszabaduló gázoka Nessle - eagens
olda ába eze jük.
Másodlagos biogén elemek kimu a ása: Há om szá az kémcsőbe együnk a
nö ényi szá azanyag hamujából azonos mennyiségeke .
A osz o kimu a ása. Az első kémcsőben lé ő hamu a 3 cm3 10 %-os
HNO3 olda o ön ünk, enyhén melegí jük, eloldjuk. Az olda hoz 3 cm3
ammónium-molibdená - eagens adunk, melynek ha ásá a osz o jelenlé ében
elszíneződés apasz alunk.
A kén kimu a ása. A második kémcsőben lé ő hamu a 3 cm3 10 %-os
HCl olda o ön ünk, enyhén melegí jük, majd az olda o leszű jük. A szű le hez
3 cm3 BaCl2-olda o adunk.
A as kimu a ása. A ha madik kémcső a almához 3 cm3 10 %-os HNO3
olda o ön ünk, enyhén melegí jük, eloldjuk, majd szű jük. A szű le hez néhány
csepp KSCN olda o (kálium- odanid) adunk.
Tapasz ala ainka és a magya áza o a jegyzőköny ben ögzí sük!
10. 2. A sze es együle ek csopo osí ása unkciós csopo ok sze in
A sze es együle eke unkciós csopo ok sze in is csopo osí ha juk. A
unkciós csopo ok a molekula azon kis észei, amelyek dön ő módon
be olyásolják a sze es együle ek ulajdonságai .
A gyako la okon izsgál unkciós csopo ok ól ad össze oglalás a kö e kező
ábláza .
40
40
unkciós csopo né együle ípus példa
Néhány sze es együle ( unkciós csopo ) kimu a ása, izikai és kémiai
sajá ságainak izsgála a:
Alkoholok kimu a ása. Ön sünk kémcsőbe 2 cm3 e ilalkoholhoz 3 cm3 eagens
NaOH olda o és 5 cm3 ize . A kémcsőben lé ő elegyhez 2-3 cm3 kálium-
jodidos jódolda o ad a 80-90 0C-os íz ü dőbe helyezzük a jodo o m (CHI3)
k is ályok megjelenéséig.
Aldehidek kimu a ása. Fehling eakció az aldehidek jellemző eakciója.
3 cm3 Fehling I. olda hoz (CuSO4-olda ) adunk 3 cm3 Fehling II olda o , majd az
így elkészí e eagenshez 1-2 cm3 o malin ( o maldehid izes olda a) ön jük,
és a kémcső a almá íz ü dőben melegí jük a csapadék megjelenéséig.
Ka bonsa ak (zsí sa ak) eakciói. Kis mennyiségű sz ea insa a (bo sószem)
eszünk kémcsőben lé ő ízhez és meg igyeljük, oldódik-e.
Egy másik kémcsőbe 3 cm3 10%-os NaOH olda ba kis mennyiségű sz ea insa a
helyezünk, majd enyhén melegí jük. A sz ea insa ná iumsója, szappan
kele kezik.
Kis szappan o gácso oldunk el él kémcsőnyi desz illál ízben. Az olda hoz 1-
2 cm3 10%-os HCl olda o csepeg e ünk.
Ész e ek sajá ságai. Szá az kémcsőbe 1 cm3 e il-alkohol és 1 cm3 jégece u án
ó a osan 1 cm3 ömény kénsa a csepeg e ünk. Az elegye öbbszö i ázoga ás
közben 3-4 pe cig 75 0C-os íz ü dőben a juk. Kihűlés u án 3 cm3 hidegen
41
41
elí e NaCl olda o hozzáad a össze ázzuk, majd a kémcső a almá állni
hagyjuk. A gyümölcs ész e ek jellegze es illa á é ezhe jük.
A jégece és a cc. kénsa használa ako okozo an ügyeljünk a balese édelmi előí ások a!
A kísé le ek apasz ala ai és azok magya áza á a jegyzőköny ben ögzí sük!
9. gyako la
11. Szénhid á ok kimu a ása
A szénhid á ok a e mésze ben leggyak abban elő o duló szén együle ek.
A szénhid á oka há om csopo a osz juk:
 monoszacha idok
 di és oligoszacha idok
 poliszacha idok
Monoszacha idok (egysze ű cuk ok): 3-7 széna omo a almazó polihid oxi
aldehidek (aldóz) agy polihid oxi ke onok (ke óz). Vízben jól oldódnak, édes
ízűek.
Oldo állapo ban a cuko molekulák nagy észe gyű űs o mában an jelen, csak
kis észük an nyíl láncú alakban. A gyű ű é zá ódás so án az oxocsopo ból
kialakuló hid oxil csopo o glikozidos OH csopo nak ne ezzük.
Diszacha idok: ké monoszacha idból képződnek ízkilépés közben, édes
ízűek, ízben oldha óak.
Poliszacha idok: Több száz ille e öbb eze monoszacha id egységből
(monome ) egységből épülnek el. Vízben nem oldódnak és nem édes ízűek.
Ta alék ápanyagok (keményí ő) és ázanyagok (cellulóz).
Szénhid á ok eakciói:
Redukáló cuk ok kimu a ása Fehling p óbá al: egy szénhid á edukáló, ha
szabad glikozidos OH csopo o a almaz. A glikozidos OH csopo men én a
gyű ű elnyílha és a molekula nyíl láncú oxo együle é alakul, mely a Cu(II)-
ion Cu(I)-ionná edukálja.
2,5 cm3 Fehling I és ugyanannyi Fehling II eagens kémcsőbe mé ünk és a
izsgálandó anyagból 0,5-1,0 cm3- hozzáadunk. Gondosan elegyí jük és
o ásig he í jük a kémcső a almá . Pozi í a eakció, ha előbb sá ga majd
gyo san ö ösödő csapadék álik le.
Aldózok és ke ózok megkülönböz e ése Seli ano p óbá al: A ke ózok ezo cin
sósa as olda á al őz e ö ös színeződés adnak. A Seli ano p óbá hosszabb
idő el el é el az aldózok is adják.
5 csepp Seli ano eagenshez ( ezo cin sósa as olda a) 5 csepp izsgálandó
olda o adunk. Fo ásig melegí e az elegy meg ö ösödik.
A ezo cin olda cc. sósa al készül , ezé okozo an ügyeljünk a balese édelmi előí ások a!
48
48
inak í lipáz az epe ak i álja. A pank eász-lipáz lúgos, neu ális és sa anyú
közegben is működik.
Pank eászned segí ségé el anulmányozha juk a zsí ok hid olízisé . A
kele kező zsí sa ak mennyiségé NaOH-dal ha á ozha juk meg.
Szubsz á umkén alkalmas a ej.
A megha á ozás mene e:
1. Pank eász ki ona ból 2-2 cm3- ké kémcsőbe pipe áz unk. Az első
kémcsőben lé ő ki ona hoz 2-3 csepp epé adunk a lipáz ak i álásá a.
2. Mé őhenge el ké lombika /1. számú és 2. számú/ 50-50 cm3 eje ön ünk,
majd mindké lombiko 10-15 pe c e 37 ºC-os íz ü dőbe esszük.
Ké másik lombikba /3. számú és 4. számú/ 10-10 cm3 desz . ize és néhány
csepp enol alein eszünk. Az 1-es lombikba az epé el ak i ál , a 2-es
lombikba pedig az inak í pank eász ki ona o ön jük lehe őleg egysze e.
Mindké lombik a almá gondosan és gyo san összeke e jük.
3. Az 1-es számú (ak i ál lipáz a almazó) lombikból gyo san kipipe ázunk
10 cm3 olyadéko és a 3-as számú ( ize és enol alein a almazó) lombikba
isszük á . Egyidejűleg a 2-es számú inak í lipáz a almazó lombikból is
kipipe ázunk 10 cm3- és a 4-es számú lombikba adagoljuk.
4. Az 1-es és 2-es számú lombiko új a 37 ºC-os íz ü dőbe állí juk a 3-as és 4-
es számú pedig 0,1 mólos lúggal állandó ke e és melle hal ány ózsaszínig
i áljuk. A i álás be ejezése u án elí juk az e edményeke és a ké lombik (3-
as és 4-es) a almá kiön jük, majd gondosan kimossuk.
5. A 3-as és 4-es lombikba ismé 10-10 cm3 desz . ize és enol alein eszünk.
A lipáz és a ej összeke e ésé ől számí o 15, 30, 45 pe c el el é el, az 1-es és
2-es számú lombikból 10-10 cm3- pipe ázunk a 3-as és 4-es lombikba.
Mindegyik p óbá meg i áljuk, majd a 3-as és 4-es lombikoka kimossuk.
6. Az 1-es és a 2-es számú lombik p óbái a ogyo 0,1 mólos lúg mennyiségé
az y engelyen, az idő pedig az x engelyen áb ázol a, meg ajzoljuk a i álási
gö béke .
A leí ak sze in égezzük el a ejzsí bon ásá hasnyálmi igy lipázzal és a kapo
ada oka áb ázoljuk millimé e -papí on!
l.
3.
l.
l.
l.
.
2.
4.

49
49
13. gyako la
15. Glükóz e jesz ése élesz ő enzimekkel
Az élesz ő enzim endsze e a glükóz alkohollá és széndioxiddá e jesz i. Az
alkoholos e jedés sok ész olyama on ke esz ül megy égbe, melyekben
különböző enzimek és enzim endsze ek esznek ész .
Az e jedéshez 2g élesz ő 15 cm3 glükóz olda egy észé el
dö zscsészében szé dö zsölünk, majd a csésze a almá a ma adék olda
segí ségé el kémcsőbe mossuk á . A kémcsö e gázel eze ő el sze eljük el és
37 ºC-os íz ü dőbe állí juk. A elszabaduló gázoka egy meszes ize
a almazó kémcsőbe eze jük á .
1 ó ás e jesz és u án a mege jed ke e éke leszű jük.
 A szű le el égezzük el a jodo o m p óbá .
(4 cm3 szű le hez 4 cm3 eagens ná ium-hid oxid olda o adunk, elmelegí jük
40-50 ºC- a, majd az elegyhez ázoga ás közben jódolda o csepeg e ünk, amíg
az olda hal ánysá ga lesz. Pozi í p óba ese én, lehűlés u án jodo o m
k is ályok álnak ki.)
 A szű le el égezzük el a Fehling p óbá is.
(5 cm3 Fehling I és Fehling II eagens elegyé kémcsőbe mé jük és a szű le ből
1,0 cm3- hozzáadunk, majd a kémcső a almá o ásig he í jük.)
A meszes ize a almazó kémcsőben égbemenő ál ozásoka is izsgáljuk
meg.
Meg igyeléseinke és azok magya áza á a jegyzőköny ben ögzí sük!
14. gyako la
16. Vizsgála ok e ak omé e el és Malligand-készülékkel
A e ak omé e el i elépí ésé ázla osan a 20. áb a mu a ja. A izsgálandó
olda o ké p izma közé helyezik, majd a p izmáka egy ény o ás és egy ükö
segí ségé el meg ilágí ják. A p izmákon és az olda on á halad ény egy
á csö ön ke esz ül izsgálha ó.
50
50
20. áb a: A e ak omé e elépí ésének ázla a.
A p izma endsze ükö el ilágí juk meg alul ól. A köz e len ele e lé ő
(jobboldali) á csőben lá ha ó onálke esz me széspon já a állí juk a sö é -
ilágos ha á onala . Ha ez a ha á onal nem éles, hanem elmosódo és színes,
akko kompenzá o al a színszó ódás megszün e he ő és a ha á onal élessé
ehe ő. Miu án az éles ha á onala pon osan a onálke esz me széspon já a
állí o uk, a másik á csőbe, az úgyne eze mik oszkópba ekin e leol asha ó a
ö ésmu a ó.
A p izmáka minden mé és elő szé nyi a desz illál ízzel le kell mosni, majd
puha kendő el agy szű őpapí al szá az a ö ölni! A p izmák elüle éhez se
kézzel, se kemény á ggyal (cseppen ő) nem szabad hozzáé ni!
A mé endő anyago a szé nyi o p izmá a kell cseppen eni, majd a p izmáka
össze kell zá ni. A e ak omé e csak akko használha ó, ha a p izmák közö
olyadék an, különben a lá ó é sö é (21.;22. áb a).
21. áb a: Abbe- éle e ak omé e
22. áb a: Kézi e ak omé e
51
51
Kézi e ak omé e használa a:
1. Vegyük elő a e ak omé e , enye ünkben a a nyissuk el a edelé .
2. Helyezzünk a izsgálandó anyagból a készülékhez mellékel adagoló
pálcá al 1-2 cseppe a p izma elszíné e.
3. Zá juk le a edele és a ény elé a a nézzünk az okulá ba. Ol assuk le a
skálá a lá ómező sö é - ilágos ha á onalánál.
4. Tisz í suk meg a p izmá .
16. 1. A cuko a alom megha á ozása e ak omé e el
A cuko a almú olda ok koncen ációja és ény ö ése közö mé he ő
össze üggés an. Ez a cuko a almú nö ényi észek ned ei e is ona kozik. A
különböző anyagok ény ö ő képessége a ö ésmu a ó al jellemezhe ő.
Desz illál íz és isme koncen ációjú cuko olda -so oza segí ségé el együk
el a koncen áció- ö ésmu a ó kalib ációs gö bé , és ennek segí ségé el
ha á ozzuk meg az isme e len koncen ációjú olda koncen ációjá !
Ha á ozzuk meg az alma, na ancs, sá ga épa agy más cuko a almú nö ények
észeiből kisaj ol ned cuko a almá .
16. 2. Zsí ok és olajok azonosí ása ö ésmu a ó alapján
Az egyes olajok és zsí ok ény ö ő képessége ( ö ésmu a ó) a bennük le ő ke ős
kö ések számának, a zsí sa lánc hosszának és sze keze ének ügg énye. A
ö ésmu a ó alkalmas lehe a külön éle olajok egymás ól aló
megkülönböz e ésé e, de pon os olaj azonosí ás a csak kémiai izsgála okkal
együ használha ó.
Fon osabb nö ényi olajok ö ésmu a ói 250C-on:
Lenolaj: 1,478 - 1,482
Ricinusolaj: 1,477 - 1,479
Nap a o góolaj: 1,474 - 1,476
Tökmagolaj: 1,471 - 1,474
Ha á ozzuk meg a kiado isme e len olaj ö ésmu a ójá , s a ábláza
segí ségé el azonosí suk be.
16.3. Alkohol a alom megha á ozása
Az alkohol a alom mé ésé e izikai módsze eke alkalmazunk. A o áspon , a
pá la sű űsége, a pá la ö ésmu a ója és elüle i eszül sége alapján lehe
alkohol a alma mé ni.
Ezen módsze ek közül a gyako la ban a leg öbbszö a o áspon alapján az un.
Malligand-készülékkel (23. áb a) mé ik a bo ok alkohol a almá .
A készülék az alkohol a alma é oga százalékban mé i. A 10,5 M°-os pá la
egy li e e 105 cm3 e ilalkohol a almaz.
52
52
A készülék működése az alkohol és a íz el é ő o áspon ján alapul. A íz légkö i
nyomáson 100,0°C-on, a isz a e ilalkohol 78,4°C-on o . A íz-alkohol elegy
o áspon ja azonos légnyomás ese én annál magasabb, minél nagyobb az elegyben a
íz a ánya.
23. áb a: Malligand-készülék
A készülék há om észből áll:
 alpas o aló a ály
 skálás hőmé ő
 hű ő
Vizsgála mene e:
A isz a ízzel legalább há omszo kiöblí e o aló a ály az alsó jel e
el öl jük. A hőmé ő ebben az ese ben a elí e ízgőz hőmé sékle é ogja
mé ni. A hőmé ő és az ü es hű ő a helyé e csa a juk. A készüléke dena u ál
szeszes égő el melegí jük. Néhány pe c múl a a íz o ni kezd, a hőmé ő
higanyszála legalább ké pe c e megáll és a hű őből ízgőz száll el. A
mozga ha ó skála 0 pon já a higanyszál égső ki u ási helyé e állí juk,
ögzí jük. Ezzel a készüléke az u alkodó légnyomás a beállí o uk.
A láng elol ása u án a készüléke szobahőmé sékle e hű jük, majd
szé csa a juk, a ize kiön jük és a a ály a izsgálandó pá la al ké sze -
há omszo á öblí jük. Ügyeljünk a o alógyű ű á öblí ésé e is!
Ezu án a a ály a izsgálandó pá la al első jel e öl jük, a hőmé ő
elsze eljük. A hű őbe annyi ize öl ünk, hogy a íz színe a első pe em ala 1
cm-el legyen, majd a hű ő is ácsa a juk a a ály a. Ezu án a pá la o
melegí jük. Az elegy o áspon ja akko áll be, amiko a hőmé ő higanyszála
egy pon on legalább ké pe cig áll és a hű ő alsó ha mada langyos. Az
alkohol a alma ilyenko a skálá ól köz e lenül leol asha juk és a á lódoboz
e ejé e agasz o hi elesí ési ábláza ada ai sze in helyesbí jük.
Ajánla os a mé és ké sze el égezni és a ké pá huzamos e edményből
á lagolni.
Bo min a alkohol a almának megha á ozása.
53
53
Felhasznál i odalom:
D . Balázs Ló án né, D . Saá y Anikó, D . Sze eday É a: Hogyan oldjunk meg kémiai
elada oka Tanköny kiadó, Bp. 1981
JO A. Be an, James E. B ady: Labo a o y Manual o Gene al Chemis y John Wiley and
sons 1990.
Kiss Tamás, Vá nagy Ka alin: Ál alános kémiai munka üze Ok a ási segédanyag Kossu h
Egye emi Kiadó Deb eceni Egye em,2000
D . Mi kó Lajos Mezőgazdasági kémia gyako la I élé DATE jegyze 2001
Nad ainé, Va ga Im éné: Kémia I. eál é deklődésű diákok számá a Nemze i Tanköny kiadó
1996
D . O o Alb ech Neumülle Römpp Vegyésze i Lexikon Műszaki Köny kiadó, Budapes
1984
Rózsahegyi Má a , Wajand Judi : 575 kísé le a kémia aní ásához Tanköny kiadó, Budapes
1991
Tó h Gyula, Kiss Szendille, Vágó Im e : Mezőgazdasági kémiai gyako la II. észDATE
jegyze 1980
Villányi A ila: Ö ösöm lesz kémiából Műszaki Köny kiadó, Budapes 2000
Mellékle
1 ábláza . Ion együle ek oldha ósága