Mezőgazdasági kémiai gyakorlat I.

2 Deb eceni Egye em Mezőgazdaság-, Élelmisze udományi és Kö nyeze gazdálkodási Ka Ag okémiai és Talaj ani In éze MEZŐGAZDASÁGI KÉMIA GYAKORLAT I. Összeállí o a: 1. ész: 2. ész: E deiné D . K empe Ri a Kincses Sándo né D . egye emi aná segéd egye emi adjunk us Deb ecen 2014 3 Lek o ál a: D . Kiss Szendille egye emi docens D . Loch Jakab egye emi aná Kiad a a Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi 4 Ta alomjegyzék 1. Munka édelmi szabályok ............................................................................................................ 6 2. Fon osabb labo a ó iumi eszközök .............................................................................................. 7 3. Labo a ó iumi alapmű ele ek ...................................................................................................... 8 3.1. Bunsen égő használa a .......................................................................................................... 8 3.2. Folyadékok melegí ése .......................................................................................................... 8 3.3. Mé és labo a ó iumi mé leggel ............................................................................................. 8 3.4. Szű és .................................................................................................................................. 10 4. Té oga - és sű űségmé és ......................................................................................................... 12 4.1 Té oga mé ő eszközök ........................................................................................................ 12 4.2 Sű űség megha á ozása a eomé e el ................................................................................... 15 5. Vegysze isme e I. ..................................................................................................................... 16 5.1. Egysze ű ionokból álló sók képle ének elí ása .................................................................. 17 5.2. Egysze ű ionokból álló együle ek ulajdonságainak izsgála a ........................................ 20 6. Vegysze isme e II ..................................................................................................................... 22 6.1 Ösze e ionokból álló együle ek képle ének elí ása ......................................................... 22 6.2. Össze e ionokból álló együle ek anulmányozása .......................................................... 23 7. Az olda ok össze é ele ................................................................................................................ 26 7.1. Az olda ok öménységé ki ejező koncen ációk ................................................................ 26 7.2. Olda ok hígí ása .................................................................................................................. 26 7.3. Számí ási elada ok ............................................................................................................. 26 7.4. A elada ok megoldásai ....................................................................................................... 28 7.5. Olda készí ési elada ok ...................................................................................................... 31 8. Az olda ok kémha ása ................................................................................................................ 32 8.1 A pH ogalma ....................................................................................................................... 32 8.2. Gyako ló elada ok, ha ányozás, loga i mus ..................................................................... 33 8.3. Min a elada ok pH számí ás a ........................................................................................... 33 8.4 gyako ló elada ok................................................................................................................ 34 8.5. Megoldások ......................................................................................................................... 35 8.6. Gyako la i elada ok ............................................................................................................ 36 9. Ti álás alapjai ............................................................................................................................ 38 10. A biogén elemek és a unkciós csopo ok kimu a ása ............................................................. 39 10. 1. A biogén elemek kimu a ása: ........................................................................................... 39 10. 2. A sze es együle ek csopo osí ása unkciós csopo ok sze in ..................................... 39 11. Szénhid á ok kimu a ása .......................................................................................................... 41 12. Szénhid á bon ó enzimek izsgála a ........................................................................................ 42 12. 1. Szacha áz enzim működésének izsgála a. ...................................................................... 43 12. 2. Amiláz enzim működésének izsgála a. .......................................................................... 43 13. Aminosa ak, pep idek, ehé jék............................................................................................... 44 13. 1. Aminosa ak kimu a ása Ninhid in p óbá al.................................................................... 44 13. 2. Fehé jék eakciói .............................................................................................................. 44 13. 3. A ehé jék enzima ikus bon ása ....................................................................................... 46 14. Zsí ok és olajok izsgála a ....................................................................................................... 46 14. 1. Zsí ok és olajok izsgála a ............................................................................................... 47 14. 2. Zsí ok enzima ikus bon ása, a lipáz működésének izsgála a. ........................................ 47 5 15. Glükóz e jesz ése élesz ő enzimekkel ..................................................................................... 49 16. Vizsgála ok e ak omé e el és Malligand-készülékkel ......................................................... 49 16. 1. A cuko a alom megha á ozása e ak omé e el ........................................................... 51 16. 2. Zsí ok és olajok azonosí ása ö ésmu a ó alapján............................................................ 51 16.3. Alkohol a alom megha á ozása ....................................................................................... 51 Felhasznál i odalom: .................................................................................................................... 53 Mellékle ........................................................................................................................................ 53 6 1. ész ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. gyako la 1. Munka édelmi szabályok 1. Labo a ó iumban enni, inni ilos. 2. Labo a ó iumba kabá o és nagyobb áská (50cm X 80cm) behozni nem szabad. 3. A kicseppen , kiömlö egysze ög ön el kell ö ölni a munkalap ól. 4. Akinek hosszú haja an, kösse össze, ke ülni kell a hosszú nyaklánc, ülbe aló iselésé . 5. A eakciók so án kele keze gázoka ne szagoljuk köz e lenül, hanem kezünkkel enyhe légá amla o haj a nagyon ó a osan szagoljuk meg. 6. Kémcsőben lé ő olda ok össze ázásako ne ogjuk be a kémcső nyílásá ! 7. Kémcső eakcióknál elég él kémcsőnyi olda al dolgozni, ha az olda o melegí eni kell, akko csak ha mad kémcsőnyi olda al dolgozzunk! Folyadékok melegí ésénél a suk oldal a a kémcsö e és ne i ányí suk se magunk se a á sunk elé, me könnyen ki öccsenhe . A kémcsö e olyama osan mozgassuk, hogy a láng az egész elüle e egyenle esen é je! 8. A szilá d anyagoka műanyagkanállal esszük ki a á olóedényből. Folyadékból és szilá d anyagból a eleslege issza enni ilos a eagens ü egbe. 9. Ne pipe ázzunk ömény sa a , lúgo , csak ballonos agy au oma a pipe á al! 10. Gyúlékony anyagokkal (alkohol, é e , ace on) ne dolgozzunk nyíl láng közelében. 11. A gázlángo nem szabad elügyele nélkül hagyni. 12. Ha a Bunsen égő nem használjuk á mene ileg ilágí ó láng a kell állí ani. 13. Labo a ó iumokban nagyobb üzek ol ásá a homokkal, po al agy szénasa al ol ó űzol ó készüléke használjunk. 14. Elek omos üzeke ilos és éle eszélyes habol ó al agy ízzel ol ani. Néhány on osabb sé ülés ellá ása A bő e ke ül sa a és lúgo azonnal ö öljük le, mossuk le bő ízzel, majd semlegesí sük a sa a NaHCO3, a lúgo pedig ece sa híg olda á al. Ha sa agy lúg ke ül a szembe, ízzel öblögessük szemmosó pohá ból. 7 2. Fon osabb labo a ó iumi eszközök 1. áb a Labo a ó iumi eszközök A labo a ó iumi ü egeszközök egy észe nem hőálló ü egből készül, így melegí eni ilos. Ilyen például az ü eg ölcsé , mé őlombikok, pipe ák és mé őhenge ek. Köz e e, ehá po celánbe é es hálón ke esz ül melegí he őek a őzőpoha ak és az E lenmeye lombikok. Köz e lenül melegí he őek a kémcsö ek, gömblombikok és a Kjeldahl lombikok. 8 3. Labo a ó iumi alapmű ele ek 3.1. Bunsen égő használa a A Bunsen égő a leggyak abban használ labo a ó iumi gázégő. Bunsen égő ú ókáján á ju az éghe ő gáz a csőbe. Az égőn a le egő beá amlásá egy kö gyű ű segí ségé el lehe szabályozni. Ha kö gyű ű zá állásban an, akko az égés nem meg elelő oxigén ellá o ságú. Ekko sá gás, ko mozó lánggal ég az égő, ugyanis ap ó szén észecskék kele keznek. Ha a kö gyű ű meg elelő beállí ásá al elegendő oxigén ju a unk a beá amló gázhoz, akko az égő kékes, szú ó lánggal ég. Ekko az égés ökéle es, széndioxid kele kezik az égés so án. A szú ó láng hőmé sékle e nagyobb, min a ko mozó láng hőmé sékle e. Az égő meggyúj ása elő a le egőző nyílás el kell zá ni, majd a gázcsap kinyi ása u án gyúj suk meg a gáz . Ekko sá gás színű ko mozó lángo kapunk. A kékes, szú ó láng beállí ásához a le egőző nyílás a kí án mé ékig nyi juk ki, de nem eljesen, me ekko elő o dulha , hogy az égő is begyullad, agyis a gáz köz e lenül a ú ókánál ég Ilyenko a gázcsap elzá ása u án az égő lehű jük, és csak ezu án gyúj ha juk meg újból a gáz . 2. áb a Bunsen égő 3.2. Folyadékok melegí ése a, A kémcsőben le ő olyadék é oga a maximum a kémcső é oga ának egyha mada legyen. A kémcsö e nyíl lángon melegí he jük, e dén a a a gázégő lángjának a első ha madába helyez e. A kémcsö e kémcső ogóba ogjuk be. A kémcsőben lé ő olyadéko a kémcső ázoga ásá al állandó mozgásban a juk a lökdösődő o ás elke ülésé e. Ügyeljünk a a, hogy a kémcső szájá se magunk se a szomszédunk elé ne o dí suk. b. A őzőpohá ban, E lenmeye lombikban le ő olyadéko köz e e, azbesz es d ó hálón (ke ámiabe é es d ó hálón, ke ámialapon) ke esz ül melegí jük. Az egyenle es o ás biz osí ásá a használjunk néhány ho zsakö e . A melegí e edény a melegí és kezde e elő kí ül ől ö öljük szá az a, me különben könnyen el epedhe . 3.3. Mé és labo a ó iumi mé leggel A mé legek jellemzői: a mé ésha á - az a maximális ömeg, ami el a mé leg e helhe ő, az é zékenység- az a legkisebb ömeg, amely e a mu a ó ( agy kijelző) egy osz ással ki é , a o zí ás- a alós ömeg és a mé ömeg közö i százalékos el é és. 9 A labo a ó iumban használ mé legek: Tá amé lege használunk, ha 0,01 g é zékenységgel aka unk mé ni. Ennek mé ésha á a 100-500g lehe . A p ecíziós mé leg 1 mg (0,001 g) é zékenységű mé és esz lehe ő é, első mé ésha á a 100-200 g közö i. Az anali ikai mé legen 0,0001 g (0,1 mg) é zékenységgel mé he ünk. Ez a mé leg é zékeny a légmozgás a is, ezé ü egeze szek ényben a juk, hogy a po ól, huza ól meg édjük. Mé ésha á a 100-200g. 3. áb a Tá a mé leg 4. áb a Anali ikai mé leg A mé és mene e digi ális mé legen. Ha egysze mé ünk be, akko előszö a mé leg e ü esen áhelyezzük az edény amibe majd a egysze esszük, és edénnyel együ nullázzuk le a mé lege . Ez a mű ele a á ázás. Ha ezu án az edény az anyaggal együ helyezzük a mé leg lapjá a, akko má csak az anyag ömege og megjelenni a mé legen. A mé leg használa ako be a andó szabályok: 1. A mé lege ázkódásmen es, egyenle es hőmé sékle ű, ko ozí gőzök ől men es helyiségben kell elállí ani. 2. A mé lege csak ízszin esen elállí a szabad használni. Mé és elő ellenő izni kell a ízszin jelző bubo ékok helyze é . A lábcsa a ok magasságá ál oz a a a mé leg ízszin be hozha ó. 3. A mé endő á gya mindig a se penyő közepé e helyezzük el, hogy egyenle es e helés okozzon. 4. Köz e lenül a se penyőbe ne együnk egysze , ó aü egen, őzőpohá ban, papí lapon agy egyéb edényben égezzük a bemé és . 5. A mé leg se penyőjé e nem szabad semmi sem áej eni. 6. Mé és közben és használa on kí ül a mé leg aj ajá a suk zá a. 16 Használa u án engedjük ki a bü e ából a ben le ő olyadéko , és há omszo - négysze öblí sük á desz illál ízzel. c) Gyako oljuk a mé őlombik használa á . A mé őlombikba ön sünk desz illál ize úgy, hogy a olyadékszin 1-2 cm- el lejjebb legyen, min a lombik alán le ő jel. A jelig öl és pipe a segí ségé el égezzük. Cseppenkén addig adagoljuk a ize , míg a meniszkusz alsó pon ja elé i a jele . Olda készí ésko , hígí ásko a jelig öl és u án a mé őlombiko alaposan ázzuk össze! d) Gyako oljuk az au oma a pipe a használa á . e) Nézzük meg, hogyan ál ozik a olyadékok é oga a a hőmé sékle el! 10 cm3 desz illál ize pipe ázzunk á egy kémcsőbe, majd jelöljük be a kémcső meniszkuszá alkoholos ilc ollal. Fo aljuk el a kémcsőben le ő ize és nézzük meg, hogy a ízszin a jel ölö agy ala an-e. ) Vizsgáljuk meg az , hogy a é oga ok – a ömegekhez hasonlóan – nem el é lenül adódnak össze! Mé őhenge ben ön sünk össze 10 cm3 ize és 10cm3 alkohol , majd ol assuk le a közös é oga o ( aná i kísé le ). Magya áza : A íz és alkohol észecskéi el é ő mé e űek. Az alkohol észecskéi közé be é nek a ízmolekulák, ami az összeön ésko é oga csökkenés okoz. g) Isme e len sű űségű olyadékok sű űségének megha á ozása a eomé e segí ségé el. A izsgálandó olyadéko gondosan ki isz í o és kiszá í o ü eghenge be öl jük és ó a osan leengedjük az a eomé e az ü eghenge aljáig. Ha az a eomé e lesüllyed az oszlop aljá a, akko egy kisebb sű űsége mé ő a eomé e szükséges, ha lebeg a olyadékban akko alkalmas az ado sű űségű olyadék mé ésé e. Ügyeljünk a a, hogy az a eomé e az ü eghenge alá al sehol se é in kezzék, hanem szabadon lebegjen a olyadékban. Jegyezzük el a különböző koncen ációjú olda ok sű űségé . 3. gyako la 5. Vegysze isme e I. A sze e len együle ek sa ak bázisok agy sók. Ezek legegysze űbb kép iselői: Sa ak: HCl, H2SO4, HNO3, H3PO4, H2CO3 Bázisok: NaOH, KOH, Ca(OH)2, A sa ak és bázisok egymással só képeznek. A sósa sói a klo idok. Pl. NaCl, MgCl2 A kénsa sói a szul á ok: Pl. Na2SO4, CaSO4 A salé omsa sói a ni á ok: Pl. NaNO3, Ca(NO3)2 A osz o sa sói a osz á ok, hid ogén osz á ok és dihid ogén- osz á ok: Pl. Na3PO4, Na2HPO4, NaH2PO4 A szénsa sói a ka boná ok és hid ogénka boná ok: Pl. Na2CO3, NaHCO3 17 5.1. Egysze ű ionokból álló sók képle ének elí ása Az egysze ű sók émes és nem émes elemek ionjaiból épülnek el. K is ály ácsuka a pozi í és nega í öl ésű ionok köz ha ó elek osz a ikus kölcsönha ás a ja össze. Képle ük az ionok száma ányá ejezi ki. Bennük a ka ionok és az anionok a ánya mindig olyan, hogy a nega í és pozi í öl ések egymás kiegyenlí ik, azaz a együle ki elé semleges. Például a ná ium-klo id képle e NaCl. Ez az ejezi ki, hogy bá mely mennyiségű ná ium-klo idban a Na+ és Cl- ionok a ánya 1:1. Az ion együle ek képle ének elí ásako isme nünk kell az alko ó ionok öl ésé . A pe iódusos endsze őoszlopaiból sok egysze ű ion öl ése leol asha ó. Ia IIa IIIa IVa Va VIa VIIa VIIIa Li+ Al3+ O2- F- Na+ Mg2+ S2- Cl- K+ Ca2+ B - Rb+ S 2+ I- Cs+ Ba2+ A b oszlopokban alálha ó á mene i émek öl ései azonban nem lehe egysze űen leol asni a pe iódusos endsze ől. Sok ese ben ezek a émek öbb éle oxidációs állapo o is el ehe nek. Az ion együle ek képle ének í ásako mindig a ka ion í juk le előszö az án az anion , az alsó indexek jelzik az ionok a ányá . A, Ha a együle e alko ó ka ion és anion öl ésének nagysága megegyezik, akko a ányuk 1:1. Ekko csak a ka ion és anion egyjelé kell egymás mellé í ni öl és nélkül. Pl . kalcium-oxid: Ca2+ + O2-  CaO kálium- luo id: K+ + F-  KF B, Ha az alko ó ka ionok és anionok öl ésének nagysága különböző, akko különböző mennyiségű ka ion és anion kell ennünk ahhoz, hogy semleges együle e kapjunk. Pl . A magnézium-b omid a Mg2+ és B - ionok ál al alko o együle . Mi el a Mg2+-ionok ké sze esen pozi í öl ésűek a B --ionok iszon csak egysze esen 18 nega í öl ésűek , ahhoz, hogy a együle ki elé semleges legyen ké sze annyi B -- kell enni min Mg2+-ion . Ezé a együle képle e MgB 2. A együle ek on os jellemzője a molá is ömeg, mely az alko ó elemek mól ömegéből adódik össze, melye a pe iódusos endsze ből ol asunk le. Pl. MMg = 24,3 g/mol , MB =79,9 g/mol → MMgB 2 = (24,3 + 2∙79,9)g/mol = =184,1 g/mol Gyako ló elada ok: 1. Mi az alábbi elemek egyjele? Fosz o , ni ogén, éz, mangán, bó , kálium, kalcium, as, cink, ezüs , b óm, molibdén, ná ium, oxigén. 2. Mi az alábbi elemek ne e? S, H, Ba, Al, C, Si, Pb, P, Cl, I, Hg, Mn 3. Számoljuk ki a kö e kező együle ek mol ömegé ! FeS, AlCl3∙6H2O, MgS, MgCl2 4. Az alábbi ü es pe iódusos endsze ben jelöljük be színes ce uzá al a kö e kező csopo oka : A. émek B. nem émek C. él émek D. alkáli émek E. alkáli öld émek F. halogének G. nemesgázok H. s-mező elemei I. p-mező elemei J. d-mező elemei K. á mene i émek 19 Pe iódusos endsze 5. Képezzük a különböző ion együle ek képle é és ne é ! Töl sük ki a kö e kező ábláza o ! Cl- (klo id-ion) B - (b omid-.ion) O2- (oxid-ion) S2- (szul id-ion) Na+ K+ Ca2+ Al3+ Fe3+ Fe2+ Zn2+ 20 5.2. Egysze ű ionokból álló együle ek ulajdonságainak izsgála a Tegyünk bo sónyi mennyisége kémcsö ekbe a kö e kező egysze ekből! - Ön sünk á ha mad kémcsőnyi desz illál ize és izsgáljuk meg a ízoldha óságuka ! A nehezen oldódó egysze eke melegí sük! - Uni e zális indiká o papí segí ségé el állapí suk meg az olda kémha ásá ! - Figyeljük meg, melyik só oldásánál apasz alha ó lehűlés ille e elmelegedés! - A kö e kező egysze ekhez ön sünk 1 mólos NaOH olda o : 2,4,7,8,9. Meg igyelésünke ábláza ban oglaljuk össze! Az oldódással kapcsola os meg igyeléseinke az 1. mellékle ben sze eplő oldódási ábláza ada i al e jük össze. 1. Felada : Ké isme e len egysze megha á ozása. Az isme e len az alábbi agyagok közül an ki álasz a: CaO, KCl, FeCl3 · 6H2O, ZnCl2·4H2O AlCl3·6H2O , MnCl2·4H2O Tábláza kísé le i apasz ala ok képle né Molá is ömeg (g/mol) k is ályok színe oldha óság ízben 1 CaO 2 CaCl2·2H2O 3 FeS 4 FeCl3·6H2O 1. CaO 2. CaCl2·2H2O 3. FeS 4. FeCl3· 6H2O 5. KCl 6. Al2O3 7. AlCl3· 6H2O 8. MnCl2· 4H2O 9. ZnCl2· 4H2O 21 5 KCl 6 Al2O3 7 AlCl3·6H2O 8 MnCl2 4H2O 9 ZnCl2·4H2O izes olda kémha ása megjegyzés +1 M HCl +1 M NaOH 1 ége e mész . 2 hig oszkópos anyag, megkö i a le egő ned esség a almá ezé szá í ósze kén is használják 3 4 22 5 6 7 8 9 4. gyako la 6. Vegysze isme e II 6.1 Ösze e ionokból álló együle ek képle ének elí ása Fon osabb össze e ionok A öbb a omból elépülő ion össze e ionnak ne ezzük. A on osabb össze e ionoka a baloldali ábláza a almazza. A együle ek elí ásako ugyanaz a szabály kö e jük, min az egysze ű ionos együle eknél. Előszö elí juk az alko ó ionok képle é , majd kiszámoljuk az a ányuka úgy, hogy a együle ki ele semleges legyen. Ha az össze e ionból kell öbbe ennünk, akko az zá ójelesen jelöljük Ammónium-ion  4 NH Hid oxid-ion  OH Ni á -ion  3 NO Szul á -ion 2 4 SO Ka boná -ion 2 3 CO Fosz á -ion 3 4 PO Hid ogén osz á - ion 2 4 HPO Dihid ogén osz á - ion  42POH 23 Példák: Ná ium-ni á : Na+ +  3 NO  NaNO3 Ná ium-szul á : 2Na+ + 2 4 SO  Na2SO4 Kalcium- ni á : Ca2+ + 2  3 NO  Ca(NO3)2 Felada : Képezzük a különböző ion együle ek képle é !  3 NO ni á  OH hid oxid 2 3 CO ka boná 2 4 SO szul á 3 4 PO osz á  42POH dihid ogén osz á 2 4 HPO hid ogén osz á Na+ K+  4 NH Ca2+ Al3+ 6.2. Össze e ionokból álló együle ek anulmányozása Tegyünk kis mennyiségű egysze a ábláza sze in kémcsö ekbe. - Ön sünk á ha mad kémcsőnyi desz illál ize a egysze ek e és izsgáljuk meg a ízoldha óságuka ! - Tegyünk uni e zális indiká o papí az olda okba. Pi os színá nyala ese én sa as, sá ga színnél semleges, kék á nyala ese én lúgos a kémha ás. - Ön sünk le az 1. és 9. olda ok ól a olyadéko és adjunk a egysze ek e kb. 1cm3 sósa olda o ! - Adjunk a 12. olda hoz is egy ke és sósa olda o ! - A 4. és 11. olda hoz ön sünk NaOH olda o , majd 1- 2 pe c múl a együnk a kémcső ölé lakmusz papi ! A le egő ó a osan e el e haj suk az o unk elé és állapí suk meg, milyen gáz kele keze ! - A öbbi eloldódo egysze hez is ön sünk néhány cm3 1 mólos NaOH olda o ! - Meg igyeléseinke ábláza ban oglaljuk össze! Az első ké ó a kísé le ei alamin az oldha ósági ábláza alapján ogalmazzuk meg hogyan oldódnak ízben az alkáli ém- együle ek, klo idok, szul á ok, ni á ok, hid oxidok és a osz á ok! 1. CaCO3 2. CaSO4 · 2H2O 3. CuSO4 · 5H2O 4, (NH4)2SO4 5. CaHPO4 · 2H2O 6. Fe3(PO4)2 7. KH2PO4 8. FeSO4 9. ZnCO3 10. Na2CO3 11. NH4NO3 12 AgNO3olda 13. HCl olda 14. NaOH olda 24 képle né mol ömeg (g/mol) a k is ályok színe oldha óság ízben 1 CaCO3 2 CaSO4·2H2O 3 CuSO4·5H2O 4 (NH4)2SO4 5 CaHPO4·2H2O 6 Fe3(PO4)2 7 KH2PO4 8 FeSO4 9 ZnCO3 10 Na2CO3 11 NH4NO3 12 AgNO3 olda 25 izes olda kémha ása megjegyzés +1 M HCl +1 M NaOH 1 mészkő 2 gipsz 3 ézgálic, gombaölő ha ása mia pe me ezősze kén is használják 4 mű ágya 5 mű ágya 6 7 8 mű ágya 9 10 szóda 11 mű ágya 12 klo id-ion kimu a ásához használják 32 16 áb a Az olda készí és lépései 6. gyako la 8. Az olda ok kémha ása 8.1 A pH ogalma A pH a hid ogén ion koncen áció nega í ízes alapú loga i musa, mely az olda ok kémha ásá jellemző szám. A pH- a íz disszociációjából eze jük le. A íz gyenge elek oli . Kismé ékben disszociál hid oxónium-ionok a és hid oxid- ionok a: 2 H2O  H3O+ + 2 OH- Az egysze űbb jelölés ked éé a o ábbiakban a H3O+-ion , H+-ionkén emlí jük. Semleges olda ban a hid ogén-ion koncen ációja megegyezik a hid oxid-ion koncen ációjá al, mindke ő é éke 10-7 mol/dm3. [H+] = [OH-] Ha sa a ön ünk a desz illál ízbe, megnö eljük a hid ogén-ionok koncen ációjá . Így az a hid oxid-ion koncen ációnál nagyobb lesz. [H+] >[OH-] Ha pedig lúgo ön ünk a desz illál ízbe, ezzel megnő a hid oxid-ionok koncen ációja és a ányiban lecsökken a hid ogén-ionok koncen ációja. [H+] < [OH-] A izes olda ok sa asságának és lúgosságának a mé éke a hid ogén-ionok és a hid oxid-ionok koncen ációa ányá ól ügg. Mi el igen kis koncen ációk ól an szó a kémha ás könnyebben á ekin he ő, ha az ionkoncen ációk nega í loga i musá használjuk a koncen áció é ékei helye . Jelük: pH, ille e pOH. pH = -lg [H+], pOH = -lg [OH-], Vízben és semleges olda okban: pH = pOH = 7, Sa as kémha ású olda okban: pH < 7 < pOH, 33 Lúgos kémha ású olda okban: pH > 7 > pOH, Mindhá om ese ben: pH + pOH = 14. 17 áb a A pH és kémha ás kapcsola a Egy olda kémha ásá a gyako la ban alamilyen sa -bázis indiká o al állapí ha juk meg. Az indiká o ok színe az olda kémha ásá ól ügg. Pl. az uni e zál indiká o papí sa as közegben pi os, lúgos közegben kék színű. A pH pon os mé ésé e elek ome iás pH mé őműsze használunk. 8.2. Gyako ló elada ok, ha ányozás, loga i mus 103 = ? 10-2 = ? 100 = ? lg 10x = ? lg 100 = ? lg 0,1 = ? -lg 0,01 = ? lg 0,03= ? lg 3·10-5= ? 8.3. Min a elada ok pH számí ás a 1. Egy olda hid ogén-ion koncen ációja: 10-3 mol/dm3. Mennyi a pH-ja? Mennyi a pOH-ja? Mennyi a hid oxid- ion koncen ációja? Milyen a kémha ása? Megoldás pH = -lg [H+] = -lg 10-3 = 3, pH + pOH = 14, pOH = 14-3 = 11. [OH-] =10-11 mol/dm3, Az olda sa as kémha ású. 2. Mennyi a pH-ja annak az olda nak, amelyiknek a hid oxidion-koncen ációja: a.) 10-10 mol/dm3 b.) 2·10-2 mol/dm3 ? Megoldás: a.) Ha [OH-] =10-10 mol/dm3, akko pOH = 10, mi el pH + pOH = 14, ezé pH=4 b.) Ha [OH-] =2·10-2 mol/dm3 ,akko pOH = -lg(2·10-2) = 1,7, 34 pH = 14 - 1,7 = 12,3. 3. Mennyi annak az olda nak a hid ogénion-, hid oxidion-koncen ációja és a pOH- ja, amelynek pH-ja: 3,7? Megoldás: Ha pH=3,7 akko [H+] = 10-3,7 mol/dm3 = 2·10-4 mol/dm3 mi el pH + pOH = 14, ezé pOH=10,3 [OH-] =10-10,3 =5·10-11 mol/dm3 , 4. Mekko a a pH-ja a 0,1 mólos HCl-olda nak és a 0,1 mólos NaOH-olda nak? Megoldás A HCl és az NaOH egyé ékű, e ős elek oli ok. Tehá eljesen disszociál állapo ban annak. Ekko a sa koncen áció megegyezik a hid ogénion- koncen áció al, és a lúgkoncen áció a hid oxidion-koncen áció al: [HCl] = [H+] = 0,1, pH = -lg [H+] = 1, [NaOH] = [OH-] = 0,1, pOH = -lg [OH-] = 1, pH = 14-1 = 13. 8.4 gyako ló elada ok 35 35 1. Számí suk ki a pH és pOH é éké az 0,001 mólos NaOH-olda ban, ha a disszociáció eljes! 2. Ha á ozzuk meg a 0,002 mólos HN03-olda pH-já , ha a disszociáció eljes! 3. Mennyi a H+-ion koncen ációja annak a sósa olda nak, amelynek pH-ja 2? 4. Mennyi a 0,25 mólos NaOH-olda pH-ja, ha a disszociáció eljes? 5. Számí suk ki, annak a izes olda nak a pOH-já , amelyben a hid ogénion-koncen áció: 2,5·10-9 mol/dm3. 6. Mennyi a 0,01 mólos 0,0005 mólos NaOH-olda pH-ja eljes disszociáció el é elez e? 7. Mekko a az alábbi olyadékok pH-é éke? a) sö ([H+] = 5·10-5 mol/dm3) b) bo ([H+] = 8·10-4 mol/dm3) c) na ancslé ([H+] = 2,9·10-4 mol/dm3) d) ci omlé ([H+] = 4,95·10-3 mol/dm3) e) é kezési ece ([H+] = 7,5·10-3 mol/dm3) ) enge íz ([H+] = 4,6·10-9 mol/dm3) 8. Mekko a az alábbi olyadékok hid ogénion-koncen ációja? a) é plazma (pH = 7,4) b) izele (pH = 5,6) c) bélned (pH = 8,15) d) iss ej (pH = 6,7) 8.5. Megoldások 1. pH = 1l, pOH =3. 2. 2,7. 3. 0,01 mol/dm3. 4. 13, 5. 5,4 6. 12, 10,77. a) 4,3 d) 2,3 b) 3,1 e) 2,1 c) 3,5 )8,3 8. a) 4,0·10-8 mol/dm3 b) 2,5·10-6 mol/dm3 c) 7,1·10-9 mol/dm3 d) 2,0·10-7mol/dm3 36 36 8.6. Gyako la i elada ok 1. elada pH mé ő segí ségé el ha á ozzuk meg a kö e kező olda ok pH -já ! Olda Közelí ő pH Desz illál íz Csap íz Ece Ci omlé Mosósze es olda Üdí ő i al Egyéb 2. elada E ős sa ak összehasonlí ása gyenge sa akkal Az e ős sa ak eljes mé ékben H+-ion a disszociálnak, a gyenge sa ak ese ében ezzel szemben a disszociáció csak észben já szódik le. Öblí sünk á 3 kémcsö e desz illál ízzel, majd a ábláza ban elso ol olda ok mindegyikéből ön sünk a kémcsö ekbe kb. 2 cm3- . ( A 0,001 M HCl olda o a 0,1 M HCl olda hígí ásá al készí sük el.) Uni e zál indiká o segí ségé el adjuk meg az olda ok közelí ő pH é éké ! Í juk el a égbemenő egyenle eke is! Olda Közelí ő pH Számí o pH Disszociációs egyenle 0,10 M HCl 0,0010 M HCl 0,10 M CH3COOH ------------ Indiká o ok színá csapásának izsgála a 3. Felada Ké E lenmeye lombiko öblí sünk á és osz o pipe á al mé jünk bele 3-3 cm3 0,1 mol/dm3 HCl olda o . Az egyik lombikhoz adjunk egy-egy csepp enol alein, a másikhoz pedig me il-na ancs indiká o . 0,1 mol/dm3 NaOH olda ból csepeg essünk bü e ából úgy az olda okhoz, hogy az indiká o ok színei é zékelni udjuk. Í juk be a apasz al színeke ! Indiká o ok színe Olda ok Fenol alein Me il-na ancs 0,1 mólos HCl- olda 0,1 mol HCl + 0,1 mol NaOH ek i alens mennyiségben ------- NaOH úlsúlyban 37 37 4. elada Ece sa /ná ium-ace á pu e olda izsgála a A pu e olda ok PH-ja csak kis mé ékben ál ozik, ha nagyobb mennyiségű e ős sa a agy bázis adunk hozzá, kémha ás-kiegyenlí ő ulajdonsággal endelkeznek. Ön sünk egy E lenmeye lombikba 10 cm3 1,0 mol/dm3 ece sa -1,0 mol/dm3 ná ium ace á olda 1:1 a ányú ke e éké (pu e olda ). Egy másik E lenmeye lombikba pedig együnk 10 cm3 desz illál ize . Ezu án a lombikokba együnk ké - ké csepp me ilna ancs indiká o . Bü e ából adjunk mindké kémcső a almához cseppenkén 1 mol/dm3 koncen ációjú sósa olda o , míg az indiká o sa as kémha ás nem mu a . Jegyezzük el a ké ese ben elhasznál sósa olda mennyiségé ! 18 áb a A elada ázla a olda Pu e olda Nem pu e olda 5 cm3 1,0 mol/dm3 ece sa + 5 cm3 1,0 mol/dm3 ná ium ace á 10 cm3 desz illál íz Me ilna ancs, csepp 1 1 Fogyo HCl olda , cm3 38 38 7. gyako la 9. Ti álás alapjai A i álás célja isme e len öménységű olda koncen ációjának a megha á ozása. A megha á ozandó anyag isme mennyiségű olda ához isme koncen ációjú mé őolda o adunk bü e ából, okoza osan, míg az ma adék nélkül á nem alakul. Ez az ek i alencia pon ban kö e kezik be, ekko a hozzáado eagens mennyisége egyené ékű a mé endő alko ó mennyiségé el. Az egyené ékpon o az indiká o ok szín ál ozása jelzi ál alában. A é oga ok és a mé őolda koncen ációjának isme e ében kiszámí juk a izsgál min a koncen ációjá . A kémiai olyama ípusa sze in edoxi, és csapadék képződéssel já ó, sa -bázis, komplexome iás i álások ól beszélünk. 19 áb a Ti álás Bizonyos anyagokból nem lehe pon os koncen ációjú mé őolda o készí eni. Ezeke az olda oka egy ko ekciós számmal un. ak o al lá ják el. A ak o az adja meg, hogy hányszo öményebb agy hígabb az olda a né leges koncen ációnál. Ha pl. egy sósa olda nem pon osan 0,1 mólos, hanem 0,1035 mólos akko az mondjuk, hogy az olda né leges koncen ációja 0,1 mol/dm3 és a ak o a pedig 1,035. A mé őolda ok ak o á nem ned szí ó, anali ikai isz aságú, pon osan isme össze é elű anyagokkal ha á ozzuk meg. Sa -bázis i álás: Isme e len öménységű HC1 olda koncen ációjának megha á ozása Mé jünk ki 20 cm3 isme e len koncen ációjú HC1 olda o hasas pipe á al E lenmeye -lombikba. Adjunk hozzá 1-2 csepp me ilna ancs indiká o , és i áljuk isme koncen ációjú NaOH mé őolda al mindaddig, amíg az indiká o színe ö ösből hagymahéj ö ösbe csap á . A lúg egy cseppjének ölöslegé e az olda színe sá gá a ál ozik. Jegyezzük el a ogyo NaOH é oga á , Há om é ékelhe ő ogyás á lagából számí suk ki a mé őolda pon os koncen ációjá Számí ás: A égbemenő eakcióegyenle : HC1+NaOH =NaCl +H2O Mi el egy mól sósa egy mól ná ium-hid oxiddal eagál elí ha ó az alábbi össze üggés. cHCl∙VHCI = cN a O H ∙VNaOH ahol cHCl = ∙cné leges 39 39 II. ész. Sze es együle ek és enzimha ás izsgála ok 8. gyako la 10. A biogén elemek és a unkciós csopo ok kimu a ása Az élőlények ké ő alko ó észe a íz és a szá azanyag. A szá azanyag sze es és sze e len együle ekből áll. A sze es együle eke elépí ő elemeke o ganogén agy biogén elemeknek ne ezzük. Az elsődleges biogén elemek a C, H, O és a N, míg a leg on osabb másodlagos biogén elemek a S, Fe és a P. 10. 1. A biogén elemek kimu a ása: Elsődleges biogén elemek kimu a ása: Há om szá az kémcsőbe együnk egy o mán ke és nö ényi szá azanyago . A hid ogén kimu a ása. Az első kémcső első ha madába kobal papí helyez e, annak a almá ó a osan melegí jük, míg a papí színében ál ozás nem apasz alunk. A szén kimu a ása. A második kémcsö e gázel eze ő el sze eljük el, és a lassú melegí és ha ásá a elszabaduló gázoka egy meszes ize a almazó kémcsőbe ezessük á ! A ni ogén kimu a ása. A ha madik kémcsö e szin én gázel eze ő el sze eljük el, és a lassú melegí és ha ásá a elszabaduló gázoka Nessle - eagens olda ába eze jük. Másodlagos biogén elemek kimu a ása: Há om szá az kémcsőbe együnk a nö ényi szá azanyag hamujából azonos mennyiségeke . A osz o kimu a ása. Az első kémcsőben lé ő hamu a 3 cm3 10 %-os HNO3 olda o ön ünk, enyhén melegí jük, eloldjuk. Az olda hoz 3 cm3 ammónium-molibdená - eagens adunk, melynek ha ásá a osz o jelenlé ében elszíneződés apasz alunk. A kén kimu a ása. A második kémcsőben lé ő hamu a 3 cm3 10 %-os HCl olda o ön ünk, enyhén melegí jük, majd az olda o leszű jük. A szű le hez 3 cm3 BaCl2-olda o adunk. A as kimu a ása. A ha madik kémcső a almához 3 cm3 10 %-os HNO3 olda o ön ünk, enyhén melegí jük, eloldjuk, majd szű jük. A szű le hez néhány csepp KSCN olda o (kálium- odanid) adunk. Tapasz ala ainka és a magya áza o a jegyzőköny ben ögzí sük! 10. 2. A sze es együle ek csopo osí ása unkciós csopo ok sze in A sze es együle eke unkciós csopo ok sze in is csopo osí ha juk. A unkciós csopo ok a molekula azon kis észei, amelyek dön ő módon be olyásolják a sze es együle ek ulajdonságai . A gyako la okon izsgál unkciós csopo ok ól ad össze oglalás a kö e kező ábláza . 40 40 unkciós csopo né együle ípus példa Néhány sze es együle ( unkciós csopo ) kimu a ása, izikai és kémiai sajá ságainak izsgála a: Alkoholok kimu a ása. Ön sünk kémcsőbe 2 cm3 e ilalkoholhoz 3 cm3 eagens NaOH olda o és 5 cm3 ize . A kémcsőben lé ő elegyhez 2-3 cm3 kálium- jodidos jódolda o ad a 80-90 0C-os íz ü dőbe helyezzük a jodo o m (CHI3) k is ályok megjelenéséig. Aldehidek kimu a ása. Fehling eakció az aldehidek jellemző eakciója. 3 cm3 Fehling I. olda hoz (CuSO4-olda ) adunk 3 cm3 Fehling II olda o , majd az így elkészí e eagenshez 1-2 cm3 o malin ( o maldehid izes olda a) ön jük, és a kémcső a almá íz ü dőben melegí jük a csapadék megjelenéséig. Ka bonsa ak (zsí sa ak) eakciói. Kis mennyiségű sz ea insa a (bo sószem) eszünk kémcsőben lé ő ízhez és meg igyeljük, oldódik-e. Egy másik kémcsőbe 3 cm3 10%-os NaOH olda ba kis mennyiségű sz ea insa a helyezünk, majd enyhén melegí jük. A sz ea insa ná iumsója, szappan kele kezik. Kis szappan o gácso oldunk el él kémcsőnyi desz illál ízben. Az olda hoz 1- 2 cm3 10%-os HCl olda o csepeg e ünk. Ész e ek sajá ságai. Szá az kémcsőbe 1 cm3 e il-alkohol és 1 cm3 jégece u án ó a osan 1 cm3 ömény kénsa a csepeg e ünk. Az elegye öbbszö i ázoga ás közben 3-4 pe cig 75 0C-os íz ü dőben a juk. Kihűlés u án 3 cm3 hidegen 41 41 elí e NaCl olda o hozzáad a össze ázzuk, majd a kémcső a almá állni hagyjuk. A gyümölcs ész e ek jellegze es illa á é ezhe jük. A jégece és a cc. kénsa használa ako okozo an ügyeljünk a balese édelmi előí ások a! A kísé le ek apasz ala ai és azok magya áza á a jegyzőköny ben ögzí sük! 9. gyako la 11. Szénhid á ok kimu a ása A szénhid á ok a e mésze ben leggyak abban elő o duló szén együle ek. A szénhid á oka há om csopo a osz juk:  monoszacha idok  di és oligoszacha idok  poliszacha idok Monoszacha idok (egysze ű cuk ok): 3-7 széna omo a almazó polihid oxi aldehidek (aldóz) agy polihid oxi ke onok (ke óz). Vízben jól oldódnak, édes ízűek. Oldo állapo ban a cuko molekulák nagy észe gyű űs o mában an jelen, csak kis észük an nyíl láncú alakban. A gyű ű é zá ódás so án az oxocsopo ból kialakuló hid oxil csopo o glikozidos OH csopo nak ne ezzük. Diszacha idok: ké monoszacha idból képződnek ízkilépés közben, édes ízűek, ízben oldha óak. Poliszacha idok: Több száz ille e öbb eze monoszacha id egységből (monome ) egységből épülnek el. Vízben nem oldódnak és nem édes ízűek. Ta alék ápanyagok (keményí ő) és ázanyagok (cellulóz). Szénhid á ok eakciói: Redukáló cuk ok kimu a ása Fehling p óbá al: egy szénhid á edukáló, ha szabad glikozidos OH csopo o a almaz. A glikozidos OH csopo men én a gyű ű elnyílha és a molekula nyíl láncú oxo együle é alakul, mely a Cu(II)- ion Cu(I)-ionná edukálja. 2,5 cm3 Fehling I és ugyanannyi Fehling II eagens kémcsőbe mé ünk és a izsgálandó anyagból 0,5-1,0 cm3- hozzáadunk. Gondosan elegyí jük és o ásig he í jük a kémcső a almá . Pozi í a eakció, ha előbb sá ga majd gyo san ö ösödő csapadék álik le. Aldózok és ke ózok megkülönböz e ése Seli ano p óbá al: A ke ózok ezo cin sósa as olda á al őz e ö ös színeződés adnak. A Seli ano p óbá hosszabb idő el el é el az aldózok is adják. 5 csepp Seli ano eagenshez ( ezo cin sósa as olda a) 5 csepp izsgálandó olda o adunk. Fo ásig melegí e az elegy meg ö ösödik. A ezo cin olda cc. sósa al készül , ezé okozo an ügyeljünk a balese édelmi előí ások a! 48 48 inak í lipáz az epe ak i álja. A pank eász-lipáz lúgos, neu ális és sa anyú közegben is működik. Pank eászned segí ségé el anulmányozha juk a zsí ok hid olízisé . A kele kező zsí sa ak mennyiségé NaOH-dal ha á ozha juk meg. Szubsz á umkén alkalmas a ej. A megha á ozás mene e: 1. Pank eász ki ona ból 2-2 cm3- ké kémcsőbe pipe áz unk. Az első kémcsőben lé ő ki ona hoz 2-3 csepp epé adunk a lipáz ak i álásá a. 2. Mé őhenge el ké lombika /1. számú és 2. számú/ 50-50 cm3 eje ön ünk, majd mindké lombiko 10-15 pe c e 37 ºC-os íz ü dőbe esszük. Ké másik lombikba /3. számú és 4. számú/ 10-10 cm3 desz . ize és néhány csepp enol alein eszünk. Az 1-es lombikba az epé el ak i ál , a 2-es lombikba pedig az inak í pank eász ki ona o ön jük lehe őleg egysze e. Mindké lombik a almá gondosan és gyo san összeke e jük. 3. Az 1-es számú (ak i ál lipáz a almazó) lombikból gyo san kipipe ázunk 10 cm3 olyadéko és a 3-as számú ( ize és enol alein a almazó) lombikba isszük á . Egyidejűleg a 2-es számú inak í lipáz a almazó lombikból is kipipe ázunk 10 cm3- és a 4-es számú lombikba adagoljuk. 4. Az 1-es és 2-es számú lombiko új a 37 ºC-os íz ü dőbe állí juk a 3-as és 4- es számú pedig 0,1 mólos lúggal állandó ke e és melle hal ány ózsaszínig i áljuk. A i álás be ejezése u án elí juk az e edményeke és a ké lombik (3- as és 4-es) a almá kiön jük, majd gondosan kimossuk. 5. A 3-as és 4-es lombikba ismé 10-10 cm3 desz . ize és enol alein eszünk. A lipáz és a ej összeke e ésé ől számí o 15, 30, 45 pe c el el é el, az 1-es és 2-es számú lombikból 10-10 cm3- pipe ázunk a 3-as és 4-es lombikba. Mindegyik p óbá meg i áljuk, majd a 3-as és 4-es lombikoka kimossuk. 6. Az 1-es és a 2-es számú lombik p óbái a ogyo 0,1 mólos lúg mennyiségé az y engelyen, az idő pedig az x engelyen áb ázol a, meg ajzoljuk a i álási gö béke . A leí ak sze in égezzük el a ejzsí bon ásá hasnyálmi igy lipázzal és a kapo ada oka áb ázoljuk millimé e -papí on! l. 3. l. l. l. . 2. 4. 49 49 13. gyako la 15. Glükóz e jesz ése élesz ő enzimekkel Az élesz ő enzim endsze e a glükóz alkohollá és széndioxiddá e jesz i. Az alkoholos e jedés sok ész olyama on ke esz ül megy égbe, melyekben különböző enzimek és enzim endsze ek esznek ész . Az e jedéshez 2g élesz ő 15 cm3 glükóz olda egy észé el dö zscsészében szé dö zsölünk, majd a csésze a almá a ma adék olda segí ségé el kémcsőbe mossuk á . A kémcsö e gázel eze ő el sze eljük el és 37 ºC-os íz ü dőbe állí juk. A elszabaduló gázoka egy meszes ize a almazó kémcsőbe eze jük á . 1 ó ás e jesz és u án a mege jed ke e éke leszű jük.  A szű le el égezzük el a jodo o m p óbá . (4 cm3 szű le hez 4 cm3 eagens ná ium-hid oxid olda o adunk, elmelegí jük 40-50 ºC- a, majd az elegyhez ázoga ás közben jódolda o csepeg e ünk, amíg az olda hal ánysá ga lesz. Pozi í p óba ese én, lehűlés u án jodo o m k is ályok álnak ki.)  A szű le el égezzük el a Fehling p óbá is. (5 cm3 Fehling I és Fehling II eagens elegyé kémcsőbe mé jük és a szű le ből 1,0 cm3- hozzáadunk, majd a kémcső a almá o ásig he í jük.) A meszes ize a almazó kémcsőben égbemenő ál ozásoka is izsgáljuk meg. Meg igyeléseinke és azok magya áza á a jegyzőköny ben ögzí sük! 14. gyako la 16. Vizsgála ok e ak omé e el és Malligand-készülékkel A e ak omé e el i elépí ésé ázla osan a 20. áb a mu a ja. A izsgálandó olda o ké p izma közé helyezik, majd a p izmáka egy ény o ás és egy ükö segí ségé el meg ilágí ják. A p izmákon és az olda on á halad ény egy á csö ön ke esz ül izsgálha ó. 50 50 20. áb a: A e ak omé e elépí ésének ázla a. A p izma endsze ükö el ilágí juk meg alul ól. A köz e len ele e lé ő (jobboldali) á csőben lá ha ó onálke esz me széspon já a állí juk a sö é - ilágos ha á onala . Ha ez a ha á onal nem éles, hanem elmosódo és színes, akko kompenzá o al a színszó ódás megszün e he ő és a ha á onal élessé ehe ő. Miu án az éles ha á onala pon osan a onálke esz me széspon já a állí o uk, a másik á csőbe, az úgyne eze mik oszkópba ekin e leol asha ó a ö ésmu a ó. A p izmáka minden mé és elő szé nyi a desz illál ízzel le kell mosni, majd puha kendő el agy szű őpapí al szá az a ö ölni! A p izmák elüle éhez se kézzel, se kemény á ggyal (cseppen ő) nem szabad hozzáé ni! A mé endő anyago a szé nyi o p izmá a kell cseppen eni, majd a p izmáka össze kell zá ni. A e ak omé e csak akko használha ó, ha a p izmák közö olyadék an, különben a lá ó é sö é (21.;22. áb a). 21. áb a: Abbe- éle e ak omé e 22. áb a: Kézi e ak omé e 51 51 Kézi e ak omé e használa a: 1. Vegyük elő a e ak omé e , enye ünkben a a nyissuk el a edelé . 2. Helyezzünk a izsgálandó anyagból a készülékhez mellékel adagoló pálcá al 1-2 cseppe a p izma elszíné e. 3. Zá juk le a edele és a ény elé a a nézzünk az okulá ba. Ol assuk le a skálá a lá ómező sö é - ilágos ha á onalánál. 4. Tisz í suk meg a p izmá . 16. 1. A cuko a alom megha á ozása e ak omé e el A cuko a almú olda ok koncen ációja és ény ö ése közö mé he ő össze üggés an. Ez a cuko a almú nö ényi észek ned ei e is ona kozik. A különböző anyagok ény ö ő képessége a ö ésmu a ó al jellemezhe ő. Desz illál íz és isme koncen ációjú cuko olda -so oza segí ségé el együk el a koncen áció- ö ésmu a ó kalib ációs gö bé , és ennek segí ségé el ha á ozzuk meg az isme e len koncen ációjú olda koncen ációjá ! Ha á ozzuk meg az alma, na ancs, sá ga épa agy más cuko a almú nö ények észeiből kisaj ol ned cuko a almá . 16. 2. Zsí ok és olajok azonosí ása ö ésmu a ó alapján Az egyes olajok és zsí ok ény ö ő képessége ( ö ésmu a ó) a bennük le ő ke ős kö ések számának, a zsí sa lánc hosszának és sze keze ének ügg énye. A ö ésmu a ó alkalmas lehe a külön éle olajok egymás ól aló megkülönböz e ésé e, de pon os olaj azonosí ás a csak kémiai izsgála okkal együ használha ó. Fon osabb nö ényi olajok ö ésmu a ói 250C-on: Lenolaj: 1,478 - 1,482 Ricinusolaj: 1,477 - 1,479 Nap a o góolaj: 1,474 - 1,476 Tökmagolaj: 1,471 - 1,474 Ha á ozzuk meg a kiado isme e len olaj ö ésmu a ójá , s a ábláza segí ségé el azonosí suk be. 16.3. Alkohol a alom megha á ozása Az alkohol a alom mé ésé e izikai módsze eke alkalmazunk. A o áspon , a pá la sű űsége, a pá la ö ésmu a ója és elüle i eszül sége alapján lehe alkohol a alma mé ni. Ezen módsze ek közül a gyako la ban a leg öbbszö a o áspon alapján az un. Malligand-készülékkel (23. áb a) mé ik a bo ok alkohol a almá . A készülék az alkohol a alma é oga százalékban mé i. A 10,5 M°-os pá la egy li e e 105 cm3 e ilalkohol a almaz. 52 52 A készülék működése az alkohol és a íz el é ő o áspon ján alapul. A íz légkö i nyomáson 100,0°C-on, a isz a e ilalkohol 78,4°C-on o . A íz-alkohol elegy o áspon ja azonos légnyomás ese én annál magasabb, minél nagyobb az elegyben a íz a ánya. 23. áb a: Malligand-készülék A készülék há om észből áll:  alpas o aló a ály  skálás hőmé ő  hű ő Vizsgála mene e: A isz a ízzel legalább há omszo kiöblí e o aló a ály az alsó jel e el öl jük. A hőmé ő ebben az ese ben a elí e ízgőz hőmé sékle é ogja mé ni. A hőmé ő és az ü es hű ő a helyé e csa a juk. A készüléke dena u ál szeszes égő el melegí jük. Néhány pe c múl a a íz o ni kezd, a hőmé ő higanyszála legalább ké pe c e megáll és a hű őből ízgőz száll el. A mozga ha ó skála 0 pon já a higanyszál égső ki u ási helyé e állí juk, ögzí jük. Ezzel a készüléke az u alkodó légnyomás a beállí o uk. A láng elol ása u án a készüléke szobahőmé sékle e hű jük, majd szé csa a juk, a ize kiön jük és a a ály a izsgálandó pá la al ké sze - há omszo á öblí jük. Ügyeljünk a o alógyű ű á öblí ésé e is! Ezu án a a ály a izsgálandó pá la al első jel e öl jük, a hőmé ő elsze eljük. A hű őbe annyi ize öl ünk, hogy a íz színe a első pe em ala 1 cm-el legyen, majd a hű ő is ácsa a juk a a ály a. Ezu án a pá la o melegí jük. Az elegy o áspon ja akko áll be, amiko a hőmé ő higanyszála egy pon on legalább ké pe cig áll és a hű ő alsó ha mada langyos. Az alkohol a alma ilyenko a skálá ól köz e lenül leol asha juk és a á lódoboz e ejé e agasz o hi elesí ési ábláza ada ai sze in helyesbí jük. Ajánla os a mé és ké sze el égezni és a ké pá huzamos e edményből á lagolni. Bo min a alkohol a almának megha á ozása. 53 53 Felhasznál i odalom: D . Balázs Ló án né, D . Saá y Anikó, D . Sze eday É a: Hogyan oldjunk meg kémiai elada oka Tanköny kiadó, Bp. 1981 JO A. Be an, James E. B ady: Labo a o y Manual o Gene al Chemis y John Wiley and sons 1990. Kiss Tamás, Vá nagy Ka alin: Ál alános kémiai munka üze Ok a ási segédanyag Kossu h Egye emi Kiadó Deb eceni Egye em,2000 D . Mi kó Lajos Mezőgazdasági kémia gyako la I élé DATE jegyze 2001 Nad ainé, Va ga Im éné: Kémia I. eál é deklődésű diákok számá a Nemze i Tanköny kiadó 1996 D . O o Alb ech Neumülle Römpp Vegyésze i Lexikon Műszaki Köny kiadó, Budapes 1984 Rózsahegyi Má a , Wajand Judi : 575 kísé le a kémia aní ásához Tanköny kiadó, Budapes 1991 Tó h Gyula, Kiss Szendille, Vágó Im e : Mezőgazdasági kémiai gyako la II. észDATE jegyze 1980 Villányi A ila: Ö ösöm lesz kémiából Műszaki Köny kiadó, Budapes 2000 Mellékle 1 ábláza . Ion együle ek oldha ósága