105
„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
KIADJA XLIX, 105–128 DEBRECEN
A DEBRECENI EGYETEM 2011.
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKE
A család amodell és kö e kezményei*
1. Viszonylag i kán készülnek olyan dolgoza ok, amelyek a nyel udomány
mai a cula á kialakí ó i ányza ok elméle é el-módsze aná al kapcsola ban e -
nének el ké déseke : az axiómakén kezel udományos é eleke jó ész enn a -
ások nélkül el ogadjuk.
A ekin e ben ugyanakko , hogy az e éle hozzállás mennyi e lehe indokol
és elő emu a ó, mégis kissé elbizony alanodunk, ha a sokak ál al máig a legna-
gyobb magya nyel udósnak a o G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
1
azon gondola ai is
szemügy e esszük, amelyek a ku a ók ól el á ha ó a i űd ona kozásában o-
galmaznak meg igen ha á ozo i ányel eke .
A jeles nyel ész kiemeli: „hogy a ku a ó a első endű on osságú, hogy isz á-
ban legyen annak a á gynak a e mésze é el és kö é el, melynek ki ejlődésé
izsgálja, nem szo ul bizonyí ás a” (1898a: 7). Ehhez pedig a udósnak meglá á-
sa sze in „szüksége an a a, hogy idő ől-idő e, a napi munká él e é e, udo-
mánya alapké dései elől elmélkedjék” (1915a: 107–108), és ez lehe őleg his o-
iog á iai ke e ben egye, hiszen „csak a mul isme e e adja kezünkbe a jelen
igazságos é ékelésének kulcsá ” (1909a: 241).
Mindezek alapján dolgoza omban ezú al a nyel észe egyik égó a ál aláno-
san el ogado é elé , a nyel okonság bemu a ásá a használ család a- eó iá
izsgálom elül. Bá ennek so án a schleiche i néze ek öbb min százé es ha-
gyományának szemléle i p oblémái a igyekszem ámu a ni, elemzésem a legke-
ésbé sem azé szüle e , me ké elkednék a ö éne i-összehasonlí ó iskola el-
jesí ményében, hanem éppen azé , me a nyel észe ezen ága é demes a k i i-
ká a — udományossága és e edményeinek alap e ő jelen ősége i a ha a lan.
Az i meg ogalmazo ész e é elek mindamelle e mésze esen nem is ön-
maguké alók: annak a modellnek az elméle i-módsze ani há e é alapozzák
meg, ami e min a klasszikus koncepció egy lehe séges mode nizálásá a egy kö-
e kező í ásomban eszek majd ja asla o .
* A publikáció elkészí ésé a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú p ojek ámo-
ga a. A p ojek az Új Magya o szág Fejlesz ési Te en ke esz ül az Eu ópai Unió ámoga ásá al,
az Eu ópai Regionális Fejlesz ési Alap és az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul
meg.
1
Ki é eles, nemze közi mé cé el mé endő szakmai nagyságá ól észle esen lásd F
EHÉR
iloló-
giai jellegű össze oglalójá (2011b).
106
Miu án a anulmány ö le e nem kis mé ékben kö he ő G
OMBOCZ
kijelen ései-
hez, szin e magá ól adódik, hogy a nyel okonság ké déskö é ezeknek meg ele-
lően, agyis egy elől a nyel i olyama ok empi ikus izsgála á a ámaszkod a és
udomány ö éne i közelí ésmóddal, más ész a ki áló udós innug isz ikai-
u kológiai publikációiból kiindul a á gyaljam.
2. G
OMBOCZ
ko ának, a 20. század elejének hazai újg amma izmusa szemlé-
le módjá ekin e az 1850-es é ekben o málódó ö éne i-összehasonlí ó iskola
sze es oly a ása: ez a ko abeli ál alános élekedés ük özik a jeles udós azon
kijelen ései, amelyek a magya nyel észe ellendülésé a innug is áknak, azok
kö én belül is — B
UDENZ
J
ÓZSEF
, majd S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
mél a ó emlí ésén úl
— elsőso ban H
UNFALVY
P
ÁL
nak ulajdoní ják (G
OMBOCZ
1909e: 417, 1910a,
1911c, 1919: 156, 1921b, 1925: 81, 1925/1938a: 96, 1927/1938: 110–111, 1930/
1960: 9–10).
2
H
UNFALVY
személyének his o iog á iai kiemelése a nyel okonság-ku a ás
axioma ikus há é össze üggései szempon jából sem elhanyagolha ó. Munkássá-
gá á ekin e ugyanis ki űnik: az anyanyel e éppúgy a beszélőközösségen kí ü-
li, uda os anulással megisme he ő kommunikációs eszköznek lá a, min az új
o ológia hí ei,
3
ám ehhez az álláspon jához nem a 19. század u olsó ha madá-
nak nyel újí ási ha caiban, hanem má ko ábban, a nyel hasonlí ás kapcsán ju-
o el.
H
UNFALVY
, aki a nyel ő ző S
ZARVAS
G
ÁBOR
nem éle lenül a o a udós
példaképek közö számon,
4
az ö enes é ekben egyebek melle a oman ikus
E
RDÉLYI
J
ÁNOS
sal a ö ök–magya – inn sza ak össze e ésé ől i áz a ej e e
ki, hogy a nyel nem más, min egy objek um, „melynek minden izikéje megle ,
minekelő e az eszméle á gyá á ehe né” (1855: 65).
5
Ezé „jóllehe az embe i
gondolkodó ehe ség sajá os, ösz önsze ű e mésének nyila koz a juk, mégis
mindenkinek anulnia kell, aká szí a legyen az anyja ejé el, aká nem. (…) a
különbség, melly az úgyne eze anyanyel anulása és más nyel é közö an,
bá mily nagy is a anuló a néz e, nem esz semmi ahhoz, minél og a mondjuk,
hogy mindenkinek anulnia kell a’ maga nyel é ” (1855: 65).
6
Mi el pedig
„nincs nyel lángész, melly az anyja ejé el beszí nyel e bá egész e jedelmé-
ben mindenes űl bí ha ná” (1855: 65)
7
, a szakembe elada a, hogy köz e í se a
2
A ké dés mai, ezzel egybe ágó megí éléséhez lásd például B
ÁRCZI
1953: 125, B
ALÁZS
1970:
15–24,
P
USZTAY
1977: 107, 157–164, H
AJDÚ
–D
OMOKOS
1978: 13–15.
3
E ől észle esen lásd N
ÉMETH
G.
1960, L
ÁNCZ
1982, F
EHÉR
2011a: 65–69, a ké déskö komp-
lex, nyel észe i elemzésé S
ÁNDOR
2001b, á ogó, nyel ilozó iai á gyalásá pedig B
ÉKÉS
1985,
1997.
4
Vö. L
ÁNCZ
1982: 10–12, 25–26, 30, 117, B
ÉKÉS
1997: 180–181.
5
Lásd még B
ÉKÉS
1997: 165.
6
To ábbá B
ÉKÉS
1997: 165.
7
Vö. B
ÉKÉS
1985: 48–49, 1997: 165.
107
udomány ál al endsze eze nyel i o máka , azaz hogy meg aní sa az egyének-
nek az anyanyel üke (1855: 66).
8
Ezek kö e kez ében H
UNFALVY
sze in a jól mű el nyel észe á gyában és
módsze ében egya án a e mésze udományokhoz hasonlí ha ó, hiszen — ahogy
később G
OMBOCZ
is u al e el ogás lényegé e — az u óbbi az élő ilág, az előb-
bi a szellem „ akon működő ö ényei ” izsgálja (G
OMBOCZ
1921/1938b: 72,
1922/1997: 86, 1931: 6).
9
Ez a gondola mene ugyanakko egy ész nem e ede i, más elől nem meglepő
egy 19. századi innug is á ól. Jól udjuk, hogy a ö éne i-összehasonlí ó iskola
szellemi a yja, A
UGUST
S
CHLEICHER
ulajdonképpen ezzel az é eléssel eze e
be az ún. na u alizmus a nyel észe be (1865/1878)
10
, majd ennek meg elelően
— C
HARLES
D
ARWIN
elméle éből (1859/2005) is me í e (S
CHLEICHER
1863/
1878) — dolgoz a ki a nyel ek szá mazási iszonyainak bemu a ásá a „S amm-
baum heo ie”-jé .
11
Bá G
OMBOCZ
í ásaiban leszögez e, hogy a 20. század elejének nyel észe e a
nyel i olyama oka az embe ek ől el á olí ó e mésze i ö ény-koncepció má
elu así ja (1898a: 61, 1915a: 102, 1921/1938b: 72, 1922/1997: 86), úgy űnik, a
nyel okoní ás e üle én az e éle szemléle mód elleni il akozás jó ész el ma-
ad . A o ábbiakban a a igyekszem ámu a ni, hogy a S
CHLEICHER
–H
UN
-
FALVY
- éle „na u alizmusból” adódó alap e ő, ám nem uda osí o é el, misze-
in a nyel ek ol aképpen abszolú lé ezők — la ens(ebb) o mában ugyan, de
— a család a-me a o a é én a innug isz iká egészen máig u alja.
12
3. Az a néze , misze in az egyes közösségi nyel ek mindig egye len előz-
mény e eze he ők issza, a hazai ö éne i-összehasonlí ó nyel udományban a
19. század égé ől axióma.
Ebben a ké désben nagy ész má az 1870-es é ekben kezdődő „ugo – ö ök
hábo ú” szembenálló elei sem é ek el egymás ól.
13
Az ugyanis, hogy a ma-
gya nak ne csak egy, hanem aká ké elődnyel e lehessen, a i a ideje ala pusz-
án V
ÁMBÉRY
Á
RMIN
észé ől e ődö el, de nála sem megha á ozóan és kö-
8
Emelle B
ÉKÉS
1985: 49, 1997: 165; lásd még H
UNFALVY
nak a M
ÁTYÁS
F
LÓRIÁN
nyel ha-
sonlí ásai bí áló ok ej ésé (S
TEMLER
2004: 38–39).
9
Vö. még a ekons ukciók ona kozásában G
OMBOCZ
1898a: 60, ille e H
UNFALVY
néze ei
aglal a B
ÉKÉS
1997: 165–167.
10
Lásd o ábbá R
ÓNA
-T
AS
1978: 125, H. T
ÓTH
1996: 119–120, M
ÁTÉ
1997: 63–64, ille e
még B
YNON
1997: 74.
11
Vö. R
ÓNA
-T
AS
1978: 91–95, B
ÉKÉS
1993: 45, 1997: 197–198, H.
T
ÓTH
1996: 118–119,
M
ÁTÉ
1997: 64–65, 67, R
OBINS
1999: 192–196, B
EZECZKY
2002: 30, S
ÁNDOR
2011: 69, 72, 75,
78.
12
Ehhez lásd még R
ÓNA
-T
AS
1978: 95–97, 125, S
ZILÁGYI
N. 1999: 350, C
SERESNYÉSI
1994: 4,
S
ÁNDOR
2011: 10, 21, 69, 76–77, 81.
13
B
ÉKÉS
1991: 93, 1993: 48–49, 1997: 197, 199.
108
e keze esen (1869, 1882, 1895);
14
a polémia konk é umok el e ésé el, nagyjá-
ból azonos ényeke elemez e a ól oly , hogy a magya alami éle innugo
agy ö ökségi alapnyel leágazása-e (B
ÉKÉS
1997: 195).
15
G
OMBOCZ
ko ában áadásul ez a dilemma is a múl é. A jeles udós az ál alá-
nos szakmai élekedéssel összhangban a ké ábo köz i ellen é e olyan ollpá -
bajok so oza ának ekin e e, amely a 19. század égén B
UDENZ
és H
UNFALVY
elsöp ő győzelmé el zá ul le (1927/1938: 110, 1930/1960: 9–10), ezé V
ÁM
-
BÉRY
újabb ö ökpá i cikkei és T
HÚRY
J
ÓZSEF
hasonló szellemiségű munkái
csupán min az egyko i küzdelem u ó édha cai szemlél e (G
OMBOCZ
1906b,
1907/1938, 1911e: 129). Ebből adódóan ulajdonképpen a jelenleg is el ogado
nyel észe i álláspon o kép isel e, amiko dolgoza aiban napjaink összehasonlí ó
módsze aná immá le isz ul o májában jelení e e meg,
16
e e alapoz a pedig
nyel ünk kizá ólagos innugo ságá énykén kezel e.
17
4. Nem nehéz ész e enni, hogy az egyszülős szá maz a ás az indoeu ópai
nyel észe é én el e jed család a-koncepció szükségsze ű (a p io i) me odoló-
giai kö e kezménye. A modell sze in ugyanis az egyes nyel ek mindig alami-
lyen egyedüli őskén kezel elődnyel elsődleges agy köz e e di e enciálódá-
sá al jönnek lé e, így más nyel ekkel aló okoní ásuk pusz án a kikö e kez-
e e közös alapnyel e hi a koz a képzelhe ő el (R
ÓNA
-T
AS
1978: 95–97, 391,
C
SERESNYÉSI
1994: 1, 3, S
ZILÁGYI
N. 1999: 357, S
ÁNDOR
2011: 72, 76–77).
18
Több, a genezisben el é ő mé ékben sze epe já szó nyel előzmény együlé-
se és egy ebből adódó ela í okonsági endsze e el ogásban ehá még el iek-
ben is kizá . „A ke e éknyel nem lé ező ogalom: nincsenek ke e nyel ek,
amikén egy egyén agy egy sze eze sem lehe más, min szigo ú egység” —
szól az e ede i schleiche i aní ás (1850: 27; magya ul idézi C
SERESNYÉSI
2004:
200).
19
A
NTOINE
M
EILLET
megismé li ez a közkele ű gondola o , „majd le onja
a konklúzió , hogy a nyel ek ö éne ének ekons ukciója azé lehe séges, me
egye len endsze ből indulunk ki. Ha ké kiinduló endsze el és ezek egymás a
gyako ol ha ásá al dolgoznánk, akko a módsze eink csődö mondanának”
(C
SERESNYÉSI
2004: 200);
20
ezé csak egy őssel számolha unk, aminek e ed-
14
Vö. még G
OMBOCZ
1930/1960: 9, P
USZTAY
1977: 94, 104–105, H
AJDÚ
1981: 176, B
ÉKÉS
1997: 191, 196, S
ÁNDOR
1999: 606, 2011: 62, 266–267, 417, 419–420, B
ERECZKI
2010: 37.
15
Részle esen lásd o ábbá P
USZTAY
1977: 92–107, R
ÓNA
-T
AS
1978: 432–437, C
SER
1999:
279–280, 2006: 506, B
ERECZKI
2010: 36–37.
16
G
OMBOCZ
1904a: 460, 1906a: 475, 1907c: 319, 1907/1938, 1908a: 329, 1910c, 1911a: 354,
356, 1914, 1915a: 102–103, 1925/1938b, G
OMBOCZ
–M
ELICH
1912: 300.
17
G
OMBOCZ
1902c, 1907d: 17, 1908c, 1910b, 1910d: 351, 1923–1927: 33, 1925/1938b, 1925–
1926/1940: 63–64, 1931/1938: 142.
18
Ese leg ö. még P
USZTAY
1977: 55, B
YNON
1997: 64, B
EZECZKY
2002: 34.
19
Lásd o ábbá S
ÁNDOR
2011: 73.
20
Vö. még B
EZECZKY
2002: 34–35.
109
ményeképpen pedig „a okonság mindig alami abszolú , sohasem okoza os”
(R
ÓNA
-T
AS
1978: 109).
Ennek ük ében ko án sem meglepő, hogy a 19. és 20. század o dulóján H
UGO
S
CHUCHARDT
nyel i mix ú áka el é elező kijelen ései és ku a ásai ( ö. 1882a,
1882b, 1882–1888, 1909 s b.) elu así o ák. A nemze közi nyel udományban ez
idő áj nyel ek együlésé ől egyál alán nem ol ildomos emlí és enni,
21
a
nyel családok ekin e ében pedig ilyesmi ől még manapság sem szokás, ső egye-
nesen ilos is beszélni.
22
Lényegében így já ak el a ko abeli magya nyel észek, köz ük G
OMBOCZ
is,
aki — miala a nyel hasonlí ás leg őbb elada ai ki ejeze en a család amodell-
ből adódó ekons ukciók jegyében ogalmaz a meg
23
— öbbszö szóba hoz a
ugyan a nyel ke e edés , ám e e pusz án min a leszá mazási kapcsola oka
nem be olyásoló é in kezési jelenség e, el i lehe őségkén
24
agy dialek ológiai
ona kozásban
25
e u alás .
Napjaink nyel okoní ása szin én S
CHLEICHER
axiómájához igazodik, ahogy
ez öbbek közö a innug is a H
ONTI
L
ÁSZLÓ
nem égiben e kijelen ése is hí-
en mu a ja: „összehasonlí ó nyel észe el oglalkozó udományos ku a ók szok-
ák udni, hogy egy-egy nyel nek egy előzménye an, pl. a anciáé a la in, s a
ancia la inságá a kel a és a ge mán ha ás nem »hib idizál a«, agyis nem le
belőle »újla in–kel a–ge mán« nyel ” (2010: 210).
26
A negy enes é ek ől azon-
ban endsze essé álnak a pidzsin és k eol nyel észe i izsgála ok, majd el ede-
zik a nem lingua anca kiindulású ke e nyel eke is, így az é in kezéseknek a
genezisben já szo sze epé a későbbiekben csak bajosan lehe ké ségbe onni
agy elhallga ni.
27
Ezé a nyel okonság ké dései el oglalkozó szakembe ek az
ún. kon ak usnyel ek lé ezésé újabban elisme ik, azonban ezek kele kezés ö é-
ne i jellemzői a család a- eó ia elő el e ései szempon jából má mellékesnek
í élik: „a mai udósi konszenzus sze in a »no mális« nyel ek »no mális« ese -
ben alamely nyel családba a oznak” (C
SERESNYÉSI
1994: 2).
28
21
R
ÓNA
-T
AS
1978: 125–127, 267–268, B
EZECZKY
2002: 37–39, S
ÁNDOR
2011: 73; o ábbi
adalékkén W
ARDHAUGH
2002: 53.
22
Vö. R
ÓNA
-T
AS
1978: 267–262, C
SERESNYÉSI
2004: 198, 200–201, S
ÁNDOR
2011: 73; a ké -
nyel űség megí élése kapcsán lásd még S
ÁNDOR
2011:
271.
23
G
OMBOCZ
1915a: 102–103, 1922/1997: 88, 90, 1929: 4, 1929–1935/1949: 15.
24
G
OMBOCZ
1901a, 1902–1903/1997: 27, 1904b: 545, 1905a: 160, 1905b: 242, 1922/1997:
122–123, 1925–1926/1940: 67–68.
25
G
OMBOCZ
1902–1903/1997: 61, 1909b: 96, 1922/1997: 99–100, 104.
26
Lásd még egészen hasonlóan H.
V
ARGA
2001: 247–248, I
TKONEN
2010: 247.
27
Vö. B
YNON
1997: 231–236, F
ODOR
1999: 1191–1193, W
ARDHAUGH
2002: 53, C
RYSTAL
2003: 420–422, C
SERESNYÉSI
2004: 198, 202–210, 214–221, o ábbá még S
ÁNDOR
1998: 82.
28
A sze ző o dí ása. Az eljá ás konk é megjelenéséhez ö. például I
TKONEN
2010: 247,
250.

110
5. Bá az , hogy sok nyel nek öbb őse is lehe , „a mode n összehasonlí ó
nyel észe mű elői ál alában nem ogadják el, abban ma minden mé adó ku a ó
egye é , hogy a kon ak usnyel eke (ke e nyel eke , pidzsineke és k eoloka )
nem lehe egysze űen egy nyel családhoz kapcsolni — ese leg éppen ez az
egyik lehe séges de iníciójuk” (C
SERESNYÉSI
2004: 202).
Így magá a a ke e edés empi ikus ényé e is jó ész az angol, ancia, spa-
nyol, holland agy po ugál gya ma i pidzsinekkel és k eolokkal köz e lenebbül
szembesülő indoeu ópai nyel észek eagálnak, akik iszon — a p oblémá ke-
éssé é zékel e — az e éle nyel kele kezési olyama oka olyan ma ginális je-
lenségeknek ekin ik,
29
amelyek a schleiche i logiká al megállapí o klasszikus
okonsági iszonyok é ényességé nem be olyásolják, ső egyes élemények
sze in ki é eles e mésze ük mia éppenhogy e ősí ik. Ez az u óbbi álláspon o
kép iseli öbbek közö H. V
ARGA
M
ÁRTA
, aki a ké dés kapcsán sa kosan kije-
len i: ha az a el e és, hogy minden nyel ke e edés e edményekén jön lé e,
csak némi eali ással is endelkezne, akko például az indoge mán és az u áli
nyel eknek olyan nagy okú sze keze i hasonlóságoka agy még inkább egyezé-
seke kellene elmu a niuk, min amilyeneke a k eoloknál apasz alha unk
(2001: 247–248).
30
A család a-koncepció más él százados hagyományának e ejé ől anúskodik
az a R
OBERT
A.
H
ALL
(1966) nyomán a k eolisz ikában el e jed eljá ás is, ame-
lyik a kon ak usnyel eke mix ú áknak a ja, és nem so olja be a szokásos csa-
ládok egyikébe sem, ám a a hi a koz a, hogy ese ükben szin én nem gene ikus
é elemben beszélhe ünk ke e edés ől (R
ÓNA
-T
AS
1978: 271), kele kezésüke
mégis abszolú módon, egye len előzményhez kö e jelení i meg.
„H
ALL
sze in nincsenek » isz a« nyel ek, bizonyos mé ékig minden nyel
ke e , ez a ke e edés azonban lehe igen magas okú, elméle i ese ben a ké kü-
lönböző e ede ű össze e ő azonos mé ékű is lehe . A gyako la ban azonban ez
sohasem o dul elő. A pidgin és az angol, a k eol és a ancia közö a nyel i
endsze egészé e ki e jedő egyezéseke lehe megállapí ani, míg ezek és a meg-
elelő bennszülö nyel ek közö az egyezések ugyan nagyszámúak, de elszó -
ak és ke éssé endsze sze űek. H
ALL
a pidgin egy angol, a k eol egy ancia
nyel nek a ja, s sze in e a p o opidgin ugyanúgy lehe ekons uálni, min bá -
mely más, gene ikusan osz ályozha ó nyel e . A pidgin nyel ek ehá csak abban
különböznek az összes öbbi nyel ől, hogy bennük a ál ozások sokkal gyo sab-
bak” (R
ÓNA
-T
AS
1978: 270–271).
31
29
E ől A
NTAL
sze k. 1984: 199, C
SERESNYÉSI
1994: 2, 2004: 200, W
ARDHAUGH
2002: 53–54,
C
RYSTAL
2003: 417, I
TKONEN
2010: 250–251.
30
Vö. még H
ONTI
2010: 219, 228–229, bizonyos é elemben S
ÁNDOR
2011: 279–280.
31
To ábbi adalékokhoz lásd még R
ÓNA
-T
AS
1978: 247, 267–272, 366, A
NTAL
sze k. 1984:
199–204, W
ARDHAUGH
2002: 65, ese leg B
EZECZKY
2002: 37–39, C
SERESNYÉSI
2004: 212; ilyen
111
Nem éle len, hogy H
ALL
gondola mene ének megjelenésé el közel egy idő-
ben olyan me ész elképzelések is szüle ek, amelyek a különböző pidzsinek és
k eolok sze keze i analógiái egyenesen egy a ö éne i-összehasonlí ó iskola
módsze aná al kikö e kez e e — ké sze es és szin e eljes szókészle cse én
( elexi ikáción) á ese — közös lingua ancából magya áz ák.
Noha számos ese ben kizá ha ó bá mi éle po ugál jellegű köz e í ő előnyel
meglé e (C
RYSTAL
2003: 423), a elexi ikáció lehe ősége pedig ál alában é e
is e ősen i a ha ó (W
ARDHAUGH
2002: 66–67), a 20. század de eká ól K
EITH
W
HINNOM
alamennyi eu ópai elemű pidzsin és k eol ősekén egy a közép-
ko i medi e án é ségben használa os p o opo ugál hajózási zsa gon e el
(1965), majd L
ORETO
T
ODD
a he enes é ekben ennek az ún. szabi alapnyel -
nek má a ke é álások é én di e enciálódó családi leágazásai is meg ajzol a
(1974).
32
6. Mindazonál al az egyszülős szá maz a ás el é kö e e nem pusz án az ún.
kon ak usnyel ek kele kezésének modellezése p oblema ikus, hanem ulajdon-
képpen minden más nyel e ede iszonyainak el ázolása is.
E ekin e ben a schleiche i elképzelés akko lehe ne igazán kielégí ő, ha a el-
é eleze alapnyel e beszélő közösség „egyedül olna a ilágon, és úgy kezde-
ne csopo ok a oszlani, majd az újabb csopo ok o ábbi csopo ok a, hogy köz-
ben egyiknek sem olna alkalma semmilyen más csopo al alálkozni és a ós
kapcsola oka kialakí ani” (S
ZILÁGYI
N. 1999: 352).
33
Mi el azonban ez a hely-
ze i eális, a család a-me a o a meg é esz ő, me a ele sze keze ileg egyező
sajá osságoka a ány alanul hangsúlyozza, a nem ilyeneke meg az ész e ehe e -
lenségig el ej i (S
ZILÁGYI
N. 1999: 352),
34
ebből ki olyólag a okonság ogalmi
é elmezésé szűk e szabja, és az alakulási olyama ok ól egyoldalú képe köz e-
í : az egyes nyel eke úgy ün e i el, min ha azoknak csak egy éle o ásból
szá mazó jelenségeik lennének, de legalábbis ezek adnák lényegi jegyeike , és
hozzájuk minden egyéb ulajdonság pusz án sze e lenül, alami éle já ulékos
mo í umkén kapcsolódna.
35
Nyil án aló, hogy „nemcsak a ól beszélünk mi magya ul, hogy a keze inn-
ugo e ede ű szó al kéz-nek mondjuk, a kö e meg kő-nek, hanem a ól is, hogy
a búzá égi ö ök e ede ű szó al búzá-nak hí juk, a boj o ján boj o ján-nak, a
galambo szlá e ede ű szó al galamb-nak, a bak e meg néme e ede ű szó-
é eléshez a magya szaki odalomból — nem a pidzsin és k eol nyel ek ona kozásában, hanem
innug isz ikai ekin e ben — ö. például F
EJES
2010.
32
Vö. B
YNON
1997: 233–235, C
RYSTAL
2003: 423, C
SERESNYÉSI
2004: 212, o ábbá W
ARDHAUGH
2002: 65–67, ille e ez u óbbi ko ekciójakén B
EZECZKY
1996: 439, 442. Lásd ese leg még H. V
AR
-
GA
2001: 245–246.
33
A sze ző kiemelései ö öl em; lásd még némileg S
ÁNDOR
2011: 426.
34
Vö. más elől közelí e S
ÁNDOR
2011: 69–79.
35
Lásd emelle C
SERESNYÉSI
2004: 200.
112
al bak e -nek” (S
ZILÁGYI
N. 1999: 356). Az összehasonlí ó iskola kép iselői
azonban a a hi a koz a, hogy a szókincs elegyí he ő, a g amma ika iszon
gene ikusan jó ész egynemű, a külön éle ö éne i sajá osságcsopo ok közül a
klasszikus családokba beso ol nyel ek ese ében e ede inek kizá ólag egye is-
me nek el (B
YNON
1997: 67, emelle R
ÓNA
-T
AS
1978: 372–374).
36
A nyel an és a szókészle e éle elkülöní ése ulajdonképpen magából a csa-
lád amodellből adódik, az el a nyel észe ben is S
CHLEICHER
koncepciójá al
ka öl e űnik el. M
AX
M
ÜLLER
u án e é el eljesebb o májában M
EILLET
ej-
e e ki, aki úgy él e, hogy a endsze ben lehe nek ugyan é in kezésekből szá -
mazó újabb elemek, és meg ál ozha a g amma ika is, de ez u óbbi hagyomá-
nyozódása szigo úan egyágú, ily módon az egy nyel hez aló a ozás mindig
abszolú ma ad: meglá ása sze in az a cigány, aki ö mény nyel an és omani
sza aka használ, egyé elműen ö ményül beszél ( ö. R
ÓNA
-T
AS
1978: 113, 126–
127, 271, B
EZECZKY
2002: 37, C
SERESNYÉSI
2004: 200).
37
7. Ennek a nemze közi gyako la nak meg elelően a 19. század ége ó a a ha-
zai nyel udományban is élesen el álasz ják az ősi jegyeke a kon ak usha ások-
kal magya ázo ún. jö e ényszók ól.
Ezek di e enciálásá például má G
OMBOCZ
sem egysze űen csak alap e ő
me odológiai kö e elménynek a o a,
38
hanem e imologizáló e ékenységé is
nagy mé ékben e ké dés kö é sze ez e. Az összehasonlí ó nyel észe e az új-
g amma izmussal uda osan ö öz e
39
ko á sai al együ mindenekelő a a ö-
ekede szó ej éseiben, hogy — az ugo – ö ök hábo ú u áni zű za a ban alami-
éle ende e em e — ma kánsan elkülöní se nyel ünk ö ököl ( ehá innugo )
é egé azok ól a ( őkén ö ökségi e ede ű) sza ak ól, amelyek igen hosszú ideje
észei a szókincsünknek, ám a család aelméle logikájá kö e e ahhoz nem ge-
ne ikus módon a oznak.
40
A magya nyel udomány e ekin e ben máig nem ál ozo . Az e imológiá-
ka o ább a is az alapsza ak és a másodlagosnak él á é elek ka ego ikus el-
ha á olása jellemzi (ehhez ö. például jelen ős ö éne i szó á aink gyako la á ;
MSzFg E., ille e TESz.), a nyel i olyama oka bemu a ó munkákban pedig a
nem a innugo ból magya ázo sza ak jellemzői még mindig kizá ólag min
36
To ábbi adalékkén S
ÁNDOR
2011:
271.
37
A nyel i é in kezések p oblema ikája kapcsán pedig ál alában é e S
ÁNDOR
2011: 264–284.
38
G
OMBOCZ
1898b: 124, 1900c, 1901b: 127, 1902a: 182–183, 1904a: 459, 1904b, 1905b: 242–
243, 1906/1938: 6, 1907d, 1907/1938: 10, 12, 1912a: 97–98, 1912c, 1917, 1921a, 1925–1926/
1940: 66–67, 1930/1960: 5–6.
39
Vö. G
OMBOCZ
1909e: 414.
40
E munkála ok jellegze es bizony alanságai lásd ugyanakko G
OMBOCZ
1899a: 835, 1899b,
1900a, 1900b, 1900c, 1901b: 127, 1901c: 247–248, 1903: 420, 1904b, 1905c, 1905d, 1905 , 1906c,
1907a, 1907b, 1907d, 1909c, 1909d: 29, 1915b: 41–45, 1917: 101, 185–189, 1920a: 113, 1924:
174, G
OMBOCZ
–M
ELICH
1906: 6, 13, 1912: 244, 246–247, 295, 299.
113
szókészle - ál ozási ké dések e ődnek el (S
ZILÁGYI
N. 1999: 359–360, S
TEM
-
LER
2004: 25, ese leg S
ÁNDOR
2011: 278, 426).
41
B
ÁRCZI
G
ÉZA
nyel észe i be eze őnek szán anköny ében a nyel i é in ke-
zések kapcsán le is szögezi: „Noha az idegen elemek kicse élése közelí i egy-
máshoz ( endesen csekély mé ékben) a nyel eke , nem szün e i meg a nyel ek
önállóságá , a közö ük ennálló minőségi különbségeke . Nyel ek ke esz eződé-
sé ől ehá hely elen beszélni. Gyak an meg ö énik azonban, hogy a nyel ek a-
lóságos ha co í nak egymással. Ebben az ese ben sem szabad nyel ek ke esz-
eződésé ől beszélni, me ké nyel sohasem egyesül úgy, hogy mindke ő
el űn e egy őlük minőségileg különböző ha madik nyel nek adjon lé e , hanem
az egyik nyel elhull a küzdelem so án, el űnik, megsemmisül, a győz es nyel
pedig az elpusz uló nyel ből ál ozó mennyiségű szó , hosszabb küzdelem ese-
ében néhány o máns esz á , ezek azonban a ennma adó nyel sze keze ében,
minőségében módosulás nem jelen enek” (1953: 21).
42
Mindezek kö e kez ében a hazai összehasonlí ó nyel észek az ősi g amma i-
ka ka ak e isz ikus állandóságá al é el e a innugo sajá osságoka a genezis
szempon jából napjainkig ki ün e e módon kezelik, „a magya nyel más nyel-
ekből szá mazó elemei pedig — min olyan za a ó ényezők, amelyek cso bá
ej he nek a endsze különben olyan szép egyé elműségén — alahogy úgy űn-
nek el, min amelyek ne alán eszélyez e he nék nyel ünk isz a innugo ságá
és a innugo nyel udomány égső győzelmé ” (S
ZILÁGYI
N. 1999: 359).
8. A g amma ika és a szókincs genezisbeli sze epének ilyen megkülönböz e-
ése azonban nem magá ól é e ődő, egyé elmű eljá ás. Amelle , hogy ez a dis-
inkció például az inko po áló és izoláló nyel ek okonsági iszonyainak el é -
képezéseko ki i elezhe e len (C
SERESNYÉSI
2004: 201), o ábbá a kon ak us-
nyel észe i izsgála ok az elmúl é izedekben egyéb ípusú nyel ek ese ében is
számos, é in kezésből e edő nyel ani ál ozás a hí ák el a igyelme ,
43
a
g amma ika oly onosságának é eléből adódó nyel de iníciós bizony alanság a
gondola mene el i p oblema ikusságá a is ámu a .
Ahogy innug isz ikai ona kozásban R
ÓNA
-T
AS
A
NDRÁS
í ja: „Me ől kezd-
e beszélhe ünk magya nyel ől? A ól kezd e, hogy ki ál a köz e len okonai-
al közösen alko o ugo nyel ből? De há az obi ugo nyel ek, a ogul és az
osz ják ki álása lényeges ál ozás okozo -e a ma adék nyel ben, azzal, hogy
41
Ennek konk é megnyil ánulásaihoz lásd egyebek melle ö éne i szin éziseink eljá ásá
(B
ÁRCZI
1967: 491–499, 507–512, B
ENKŐ
–B
ERRÁR
1967, H
AJDÚ
1981: 15–22, Z
SILINSZKY
2005,
G
ERSTNER
2006).
42
Vö. még B
ÁRCZI
1953: 125, 1967: 512, ille e R
ÓNA
-T
AS
1978: 367, 421–422; a nyel ani
ke e edés lehe e lenségé hi de ő el nek a nyel ál oza ok kölcsönha ásai a is ki e jesz e meg o-
galmazásai lásd öbbek közö B
ÁRCZI
1953: 22, B
ENKŐ
1996, H
EGEDŰS
2009: 470–471.
43
Vö. B
YNON
1997: 229–231, S
ZILÁGYI
N. 1999: 360–363, C
SERESNYÉSI
2004: 199–200, 203–
206; a nyel i é in kezések ől ál alában é e S
ÁNDOR
2001a: 119, 125–126, 2011: 264–284.
120
I odalom
A
NTAL
L
ÁSZLÓ
(1970): Az indoge mán nyel család. In: A
NTAL
L
ÁSZLÓ
–C
SONGOR
B
ARNABÁS
–F
ODOR
I
STVÁN
:
A ilág nyel ei. Budapes , Gondola . 19–68.
A
NTAL
L
ÁSZLÓ
sze k. (1984): A ilágnyel . Budapes , Gondola .
A
USTERLITZ
,
R
OBERT
(1992): Az u áli nyel család más nyel családokkal aló összeha-
sonlí ásá ól. In: A
USTERLITZ
,
R
OBERT
: Nyel ek és kul ú ák Eu ázsiában. (Váloga o
anulmányok). Budapes , Tanköny kiadó. 250–257.
B
ALÁZS
J
ÁNOS
(1970): A hazai magya és innugo nyel észe ö éne e 1850- ől 1920-
ig. In: S
ZATHMÁRI
I
STVÁN
sze k.: Tanulmányok a magya és innugo nyel udo-
mány ö éne éből (1850–1920). Budapes , Tanköny kiadó. 13–36.
B
ÁRCZI
G
ÉZA
(1953): Be eze és a nyel udományba. Budapes , Tanköny kiadó.
B
ÁRCZI
G
ÉZA
(1967): A magya nyel ö éne össze oglaló á ekin ése. In: B
ÁRCZI
G
É-
ZA
–B
ENKŐ
L
ORÁND
–B
ERRÁR
J
OLÁN
: A magya nyel
ö éne e. Budapes , Tanköny -
kiadó. 487–578.
B
ÉKÉS
V
ERA
(1985): Tudományelméle i és nyel ilozó iai elképzelések a magya nyel -
újí ási mozgalomban 1818 és 1874 közö . A ilozó ia idősze ű ké dései 63. Buda-
pes , Mű elődési Minisz é ium Ma xizmus-leninizmus Ok a ási Főosz álya.
B
ÉKÉS
V
ERA
(1991): „Nekünk nem kell a halzsí os a ya iság!” — Egy udomány ö é-
ne i mí osz nyomában. In: K
ISS
J
ENŐ
–S
ZŰTS
L
ÁSZLÓ
sze k.: Tanulmányok a magya
nyel udomány ö éne ének émakö éből. (A magya nyel észek ö ödik nemze közi
kong esszusának előadásai). Budapes , Akadémiai Kiadó. 89–95.
B
ÉKÉS
V
ERA
(1993): A ’ okonság’ e minus jelen és ál ozása a 19. századi nyel udo-
mányi i ákban. In: S
Z
. B
AKRÓ
-N
AGY
M
ARIANNE
–S
ZÍJ
E
NIKŐ
sze k.: Hajdú Pé e
70 é es. Linguis ica Se ies A S udia e disse a iones 15. Budapes , MTA Nyel u-
dományi In éze . 45–49.
B
ÉKÉS
V
ERA
(1997): A hiányzó pa adigma. Deb ecen, La in Be űk.
B
ENKŐ
L
ORÁND
(1996): Többközpon ú-e a magya nyel ? Magya Tudomány 103: 310–
318.
B
ENKŐ
L
ORÁND
–B
ERRÁR
J
OLÁN
(1967): Szó ö éne . In: B
ÁRCZI
G
ÉZA
–B
ENKŐ
L
O-
RÁND
–B
ERRÁR
J
OLÁN
: A magya nyel ö éne e. Budapes , Tanköny kiadó. 193–
388.
B
ERECZKI
G
ÁBOR
(1998): A magya nyel innugo alapjai. Budapes , Uni e si as.
B
ERECZKI
G
ÁBOR
(2010): Té anok, ögeszmék a magya ős ö éne ku a ásában. In:
H
ONTI
L
ÁSZLÓ
ősze k.: A nyel okonság ól. Az ö ök, sume és egyéb á ium ellen
aló o osság. Segédköny ek a nyel észe anulmányozásához 104. Budapes , Tin a.
31–44.
B
EZECZKY
G
ÁBOR
(1996): Bábeli nyel észe . Ronald Wa dhaugh: Szocioling isz ika.
BUKSZ 8: 436–444.
B
EZECZKY
G
ÁBOR
(2002): Me a o a, na áció, szocioling isz ika. Mode n ilológiai ü-
ze ek 58. Budapes , Akadémiai Kiadó.
B
YNON
,
T
HEODORA
(1997): Tö éne i nyel észe . Budapes , Osi is.

121
C
HOMSKY
,
N
OAM
(1965/1986): A monda an elméle ének aspek usai. In: A
NTAL
L
ÁSZLÓ
sze k.: Mode n nyel elméle i szö eggyűj emény 6/1. Budapes , Tanköny kiadó. 111–
319.
C
HOMSKY
,
N
OAM
(1967/1974): Újabb adalékok a elünkszüle e eszmék elméle éhez.
In: P
APP
M
ÁRIA
sze k.: A nyel kele kezése. Budapes , Kossu h Köny kiadó. 85–96.
C
HOMSKY
,
N
OAM
(1968/2003): Nyel és elme. In: C
HOMSKY
,
N
OAM
:
Monda ani sze -
keze ek. Nyel és elme. Budapes , Osi is. 133–263.
C
RYSTAL
,
D
AVID
(2003): A nyel enciklopédiája, Osi is. Budapes .
C
SER
A
NDRÁS
(1999): A magya nyel udomány ö éne ének ázla a. In: R
OBINS
,
R
OBERT
H
ENRY
:
A nyel észe ö id ö éne e. Budapes , Osi is–Tin a. 266–284.
C
SER
A
NDRÁS
(2006): A magya nyel udomány ö éne ének á ekin ése a kezde ek ől a
20. század elejéig. In: K
IEFER
F
ERENC
ősze k.: Magya nyel . Budapes , Akadémiai.
481–512.
C
SERESNYÉSI
L
ÁSZLÓ
(1994): Gengo sesshoku o saikō. (Dok o i é ekezés.) Tokió,
Kokusai Ki isu okyō Daigaku.
C
SERESNYÉSI
L
ÁSZLÓ
(2004): Nyel ek és s a égiák a agy a nyel an opológiája. Se-
gédköny ek a nyel észe anulmányozásához 37. Budapes , Tin a Kiadó.
D
ARWIN
,
C
HARLES
(1859/2005): A ajok e ede e. Te mésze es ki álasz ás ú ján. Buda-
pes , Typo ex.
D
ONALD
,
M
ERLIN
(2001): Az embe i gondolkodás e ede e. Budapes , Osi is.
F
ARKAS
K
ATALIN
–K
ELEMEN
J
ÁNOS
(2002): Nyel ilozó ia. Budapes , Á on.
F
EHÉR
K
RISZTINA
(2011a): Anyanyel és közösség. Magya Nyel ő 135: 65–77.
F
EHÉR
K
RISZTINA
(2011b): Gombocz Zol án min eu ópai nyel ész. Magya Nyel 107:
72–78.
F
EJES
L
ÁSZLÓ
(2010): Család ák helye . Nyel ek ündöklése és bukása. Nyel és Tudo-
mány. 2010. szep embe 20. URL: h p://www.nyes .hu/hi ek/nyel ek- undoklese-es-
bukasa.
F
ODOR
I
STVÁN
(1999): Pidzsin és k eol nyel ek. In: F
ODOR
I
STVÁN
ősze k.: A ilág
nyel ei. Budapes , Akadémiai Kiadó. 1191–1193.
G
ERSTNER
K
ÁROLY
(2006): A magya nyel szókészle e. In: K
IEFER
F
ERENC
ősze k.:
Magya nyel . Budapes , Akadémiai Kiadó. 437–480.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1898a): A jelenko i nyel észe alapel ei. Magya Nyel ő 27: 6–13,
53–61, 97–103, 193–201, 339–343, 433–438, 481–486.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1898b): Tö ök jö e énysza ak a mo d inban. Nyel udományi Köz-
lemények 28: 124–126.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1899a): A magya nyel . Egye emes Philologiai Közlöny 23: 834–
836.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1899b): Si ály. Magya Nyel ő 28: 68–69.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1900a): Adalékok a magya nyel ö ök elemeihez. Magya Nyel ő
29: 53–56.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1900b): Bölcs. Magya Nyel ő 29: 353–356.
122
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1900c): Ka . Nyel udományi Közlemények 30: 488.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1901a): Az igeszók á é elé ől. (Adalékok a nyel ke e edéshez).
Magya Nyel ő 30: 105–109.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1901b): Szószá maz a ások. Nyel udományi Közlemények 31: 125–
127.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1901c): Szószá maz a ások. Nyel udományi Közlemények 31: 243–
249.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1902a): Adalékok az obi-ugo nyel ek szókészle ének e ede éhez.
Nyel udományi Közlemények 32: 182–215.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1902b): Finn nyel já ás- anulmány. Nyel udományi Közlemények
32: 127–128.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1902c): P öhle Vilmos d . A magya nyel és okonai. Egye emes
Philologiai Közlöny 26: 341.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1902–1903/1997): Nyel ö éne és lélek an. Wund néplélek aná-
nak isme e ése. In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
: Jelen és an és nyel ö éne . (Váloga o a-
nulmányok). Budapes , Akadémiai Kiadó. 9–72.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1903): Magya Nyel hasonlí ás. Egye emes Philologiai Közlöny 27:
417–421.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1904a): Szilasi Mó icz: Adalékok a inn-ugo pala alis mássalhang-
zók ö éne éhez. Nyel udományi Közlemények 34: 458–465.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1904b): Tö ök jö e énysza aink ké déséhez. Magya Nyel ő 33:
545–549.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1905a): A égi magya é elne ek e ede é ől. Magya Nyel 1: 160–
168, 254–261.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1905b): Az al aji nyel ek hang ö éne éhez. Nyel udományi Köz-
lemények 35: 241–282.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1905c): Gye ëk, gye mëk. Nyel udományi Közlemények 35: 108–
109.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1905d): Hölgy. Nyel udományi Közlemények 35: 109–110.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1905e): K. F. Ka jalainen: Zu os jakishen Lau geschich e 1. Übe
den okalismus de e s en silbe. Nyel udományi Közlemények 35: 472–477.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1905 ): Si ály. Magya Nyel 1: 421–422.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1906a): Adalékok a magya nyel szó ej ő szó á ához. Nyel udo-
mányi Közlemények 36: 470–481.
G
OMBOCZ
, Z
OLTÁN
(1906b): †Jose Thú y (1861–1906.). Anzeige de Finnisch-
ug ische Fo schungen 6: 83–85.
G
OMBOCZ
, Z
OLTÁN
(1906c): [A Kazinczy-kódex zi sza ához]. Magya Nyel ő 35:
95.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1906/1938): A nyel ek egysége. In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
:
Összegyüj-
ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 5–8.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1907a): Alom. Magya Nyel ő 36: 232–233.
123
G.[
OMBOCZ
] Z.[
OLTÁN
] (1907b): I ó. Nyel udományi Közlemények 37: 334–335.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1907c): Paul és Wund a nyel e ede é ől. Nyel udomány 1: 318–
320.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1907d): Régi ö ök jö e énysza aink. Magya Nyel 3: 17–29, 62–
72, 105–116, 153–165, 213–224, 250–263, 307–318, 357–370, 395–406.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1907/1938): Thú y Józse „Magya - ö ök összehasonlí ó szó á a”.
In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
: Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Aka-
démia. 9–16.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1908a): A any Toldi-ja olaszul. Magya Nyel 4: 475.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1908b): Finnugo -indoge mán nyel okonság. Magya Nyel 4:
183–184.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1908c): Szamosközy és Miecho . Magya Nyel 4: 328–329.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1909a): A oné ika ö éne éből. I. Nyel udomány 2: 241–257.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1909b): A magya hangok ido a ama ol [sic!]. Nyel udomány 2:
93–100.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1909c): Leb. Magya Nyel 5: 323–324.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1909d): Simonyi Zsigmond, Die unga ische Sp ache. Magya Nyel
5: 25–30.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1909e): Szinnyei Józse Magya Nyel hasonlí ása. Magya Nyel 5:
414–417.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1910a): „Aika”. Magya Nyel 6: 236.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1910b): A magya ság e ede e. Magya Nyel 6: 236.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1910c): Csi ibi i. Magya Nyel 6: 29–30.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1910d): D . Mészá os Gyula: Magna Unga ia. (A baskí -magya
ké dés). Nyel udományi Közlemények 40: 347–352.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1911a): Álla hi oga ók és álla ne ek. Magya Nyel 7: 353–357.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1911b): Bi ka. Magya Nyel 7: 414–415.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1911c): D . Jose Szinnyei: Finnisch-ug ische Sp achwissenscha .
Nyel udomány 3: 46–51.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1911d): Fes sch i . Vilhelm Thomsen zu Vollendung des
siebzigs en Lebensjah es am 25. Janua 1912 da geb ach on F eunden und
Schüle n. Nyel udományi Közlemények 41: 369–373.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1911e): Maga. Magya Nyel 7: 129–131.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1912a): A magya magánhangzók ö éne éből. Magya Nyel 8:
97–106.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1912b): A Thomsen-ünnep ől és az Emlékköny ől. Magya Nyel
8: 131–133.
G
OMBOCZ
, Z
OLTÁN
(1912c): Die bulga isch- ü kischen Lehnwö e in de unga ischen
Sp ache. (Mémo ies de la Socié é Finno-Oug ienne 30.) Helsinki, Suomalais-
ug ilaisen Seu a.
124
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1912/1938): Zu innischug isch-samojedischen Lau geschich e. In:
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
:
Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadé-
mia. 34–40.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1914): Jules Ma ha: La langue é usque. Egye emes Philologiai
Közlöny 38: 302–305.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1915a): A nyel udomány alapel ei. Magya Nyel 11: 100–108.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1915b): Á pádko i ö ök személyne eink. A Magya Nyel -
udományi Tá saság Kiad ányai 16. Budapes , Magya Nyel udományi Tá saság.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1917): Tö ök jö e énysza ainkhoz. Magya Nyel 13: 97–101,
185–189.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1919): †Simonyi Zsigmond (1853–1919). Magya Nyel 15: 155–
156.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1920a): A magya mélyhangú Ï ké déséhez. Magya Nyel 16: 2–9,
112–115.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1920b): †Wund Vilmos (1832–1920). Magya Nyel 16: 153–155.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1921a): A bolgá -ké dés és a magya húnmonda. Magya Nyel 17:
15–21.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1921b): A Magya Nyel hasonlí ás ha odik kiadása. Magya Nyel
17: 124–126.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1921/1938a): Nyel ö éne , lélek an, á sadalmi lélek an. In: G
OM
-
BOCZ
Z
OLTÁN
:
Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 53–63.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1921/1938b): Vál ozás és ö ény a nyel udományban. In: G
OM
-
BOCZ
Z
OLTÁN
:
Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia.
64–73.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1922/1997): Nyel ö éne i módsze an. In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
: Je-
len és an és nyel ö éne . (Váloga o anulmányok). Budapes , Akadémiai Kiadó.
73–128.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1923): He mann Jacobsohn, A ie und Ug o- innen. Nyel udomá-
nyi Közlemények 46: 143–145.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1923–1927): A magya őshaza és a nemze i hagyomány. II. Nyel -
udományi Közlemények 46: 1–33, 168–193.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1924): G. J. Rams ed : Zu age nach de s ellung des
schuwassischen. Magya Nyel 20: 173–174.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1925): Szily Kálmán min nyel ész. Magya Nyel 21: 77–84.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1925/1938a): A magya illabiális ™ ö éne éhez. (Felol as a o a
M. Tud. Akadémia I. osz ályának 1925. má c. 9-i ülésén.). In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
:
Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 96–103.
G
OMBOCZ
Z.[
OLTÁN
] (1925/1938b): Éle öld ajz és a magya őshaza. In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
:
Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 84–90.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1925–1926/1940): Magya ö éne i nyel an 2. Hang an 2. Hang-
ö éne . In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
: Összegyűj ö mű ei. Budapes , Magya Nyel udo-
mányi Tá saság. 63–99.
125
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1927/1938): Magya nyel észe . In: G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
:
Össze-
gyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 110–112.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1929): Tö éne i magya nyel an 5. Monda an. Budapes , Buda-
pes i Bölcsésze anhallga ók „Á pád” Baj á si Egyesüle e.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1929–1935/1949): Tö éne i magya nyel an 5. Syn axis. Budapes ,
A Pázmány Pé e Tudományegye em Magya Nyel udományi In éze e.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1930/1960): Hon oglalás elő i bolgá - ö ök jö e énysza aink.
Nyel udományi É ekezések 24. Budapes , Akadémiai Kiadó.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1931): Nyel helyesség és nyel udomány. Magya Nyel 27: 1–11.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
(1931/1938): Nyel udomány és nyel aní ás. In: G
OMBOCZ
Z
OL-
TÁN
:
Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 141–145.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
–M
ELICH
J
ÁNOS
(1906): Magya szó ej ések. Mu a ány a készülő
Magya e ymologiai szó á ból. Budapes , Ho nyánszky Vik o Császá i és Ki ályi
Ud a i Köny nyomdája.
G
OMBOCZ
Z
OLTÁN
–M
ELICH
J
ÁNOS
(1912): Mu a ány a készülő Magya E ymologiai
Szó á ból. Magya Nyel 8: 241–248, 292–300.
H
ALL
,
R
OBERT
A.
(1966): Pidgin and c eol languages. New Yo k, Co nell Uni e si y
P ess.
H
AJDÚ
P
ÉTER
(1966): Be eze és az u áli nyel udományba (A magya nyel innugo
alapjai). Budapes , Tanköny kiadó.
H
AJDÚ
P
ÉTER
(1981): Az u áli nyel észe alapké dései. Budapes , Tanköny kiadó.
H
AJDÚ
P
ÉTER
–D
OMOKOS
P
ÉTER
(1978): U áli nyel okonaink. Budapes , Tanköny kiadó.
H
EGEDŰS
A
TTILA
(2009): Nyel , e üle iség, á sadalom. A 14. élőnyel i kon e encia
(Bük, 2006. ok óbe 9–11.) előadásai. Magya Nyel 105: 468–473.
H
ONTI
L
ÁSZLÓ
(1997): Az ugo alapnyel ké déséhez. Budapes i Finnugo Füze ek 7.
Budapes , ELTE Finnugo Tanszék.
H
ONTI
L
ÁSZLÓ
(2001): Hol és milyen u áli/ innugo „ősnyel e ” beszél ek á oli eleink?
(Hipo ézisek és é eszmék az u áli nyel udományban). Magya Nyel já ások 39:
13–32.
H
ONTI
L
ÁSZLÓ
(2010): Anyanyel ünk okonságá ól. In: H
ONTI
L
ÁSZLÓ
ősze k.: A
nyel okonság ól. Az ö ök, sume és egyéb á ium ellen aló o osság. (Segédköny-
ek a nyel észe anulmányozásához 104.) Budapes , Tin a Kiadó. 161–246.
H
UNFALVY
P
ÁL
(1855): A’ ö ök, magya és inn szók’ egybehasonlí ása. Akadémiai É -
esí ő 15: 61–67, 99–152, 191–246, 337–364.
I
TKONEN
,
E
SA
(2010): A család a és/ agy a nyel ek köz i kapcsola ok a mode n össze-
hasonlí ó nyel udományban: a innugo nyel ek ekons ukciójának néhány p oblé-
mája. In: H
ONTI
L
ÁSZLÓ
ősze k.: A nyel okonság ól. Az ö ök, sume és egyéb á i-
um ellen aló o osság. Segédköny ek a nyel észe anulmányozásához 104.
Budapes , Tin a Kiadó. 247–253.
K
AMPIS
G
YÖRGY
(2005): Be eze ő anulmány. Da win és A ajok e ede e. In: D
ARWIN
,
C
HARLES
(1859/2005): A ajok e ede e. Te mésze es ki álasz ás ú ján. Budapes ,
Typo ex. ii–xl.

126
K
IS
T
AMÁS
(2003): Az e olúciós gondolkodás a nyel észe ben. (Össze oglaló á ekin-
és). (Előadás). A nyel udomány újabb ágainak és i ányza ainak bemu a ása. A
Deb eceni Akadémiai Bizo ság Nyel észe i Munkabizo ságának előadás-so oza a.
Deb ecen. URL: h p://mny ud.a s.kl e.hu// ananyag/nyel kialak/dab-ea.h m. (2011.
12. 02.).
L
ÁNCZ
I
RÉN
(1982): Sza as Gábo . Új idék, Fo um Köny kiadó.
M
AGYARI
L
ILLA
(2005): A nyel mié nem olyan, min a szem? In: G
ERVAIN
J
UDIT
–
K
OVÁCS
K
RISTÓF
–L
UKÁCS
Á
GNES
–R
ACSMÁNY
M
IHÁLY
sze k.: Az eze a cú elme.
(Tanulmányok Pléh Csaba 60. szüle ésnapjá a). Budapes , Akadémiai Kiadó. 452–
460.
M
ÁTÉ
J
AKAB
(1997): A 19. századi nyel udomány ö id ö éne e. Elméle ek, i ányza-
ok és módsze ek 1. Budapes , Nemze i Tanköny kiadó.
M
ÁTÉ
J
AKAB
(1998): A 20. századi nyel udomány ö éne ének őbb elméle ei és i ány-
za ai. Elméle ek, i ányza ok és módsze ek 2. Budapes , Nemze i Tanköny kiadó.
MSzFg E. =
L
AKÓ
G
YÖRGY
ősze k. (1967–1978): A magya szókészle innugo elemei.
E imológiai szó á . 1–3. Budapes , Akadémiai Kiadó.
N
ÉMETH
G.
B
ÉLA
(1960): A század égi Nyel ő - i ához. In: P
AIS
D
EZSŐ
sze k.: Dolgo-
za ok a magya i odalmi nyel és s ílus ö éne éből. Budapes , Akadémiai. 227–261.
P
LÉH
C
SABA
–L
UKÁCS
Á
GNES
(2003): Nyel , e olúció és az agy. In: P
LÉH
C
SABA
–
K
OVÁCS
G
YULA
–G
ULYÁS
B
ALÁZS
sze k.: Kogni í ideg udomány. Budapes , Osi is.
485–504.
P
ODANI
J
ÁNOS
(2010): E olúció, ö zs a, osz ályozás. Magya Tudomány 171: 1179–
1192.
P
USZTAY
J
ÁNOS
(1977): Az „ugo – ö ök hábo ú” u án. Fejeze ek a magya nyel hason-
lí ás ö éne éből. Budapes , Mag e ő.
R
OBINS
,
R
OBERT
H
ENRY
(1999): A nyel észe ö id ö éne e. Budapes , Osi is–Tin a.
R
ÓNA
-T
AS
A
NDRÁS
(1978): A nyel okonság. Kalandozások a ö éne i nyel udomány-
ban. Budapes , Gondola .
S
ÁNDOR
K
LÁRA
(1998): Amié a szink ón elemzés oszladozik. In: S
ÁNDOR
K
LÁRA
sze k.: Nyel i ál ozó — nyel i ál ozás. Szeged, JGYTF. 57–84.
S
ÁNDOR
K
LÁRA
(1999): A meg alál pa adigma — a agy mi e jó a udomány ö éne .
Magya Filozó iai Szemle 43: 595–606.
S
ÁNDOR
K
LÁRA
(2001a): A nyel „gyenge pon jai”. In: K
ÁROLY
L
ÁSZLÓ
–K
INCSES
N
AGY
É
VA
sze k.: Nép ö éne — nyel ö éne . (A 70 é es Róna-Tas And ás köszön-
ése). Szeged, SZTE Al ajisz ika Tanszék. 119–135.
S
ÁNDOR
K
LÁRA
(2001b): Nyel mű elés és ideológia. In: S
ÁNDOR
K
LÁRA
sze k.: Nyel ,
nyel i jogok, ok a ás. Szeged, JGYTF. 153–216.
S
ÁNDOR
K
LÁRA
(2001c): Szocioling isz ikai alapisme e ek. In:
S
ÁNDOR
K
LÁRA
sze k.:
Nyel , nyel i jogok, ok a ás. Szeged, JGYTF. 7–48.
S
ÁNDOR
K
LÁRA
(2011): Nyel okonság és hunhagyomány. Rénsza as agy cso-
dasza as? Nyel ö éne és mű elődés ö éne . Budapes , Typo ex.
S
ÁNDOR
K
LÁRA
–K
AMPIS
G
YÖRGY
(2000): Nyel és e olúció. Replika 40: 125–143.
127
S
AUSSURE
,
F
ERDINAND DE
(1916/1997): Be eze és az ál alános nyel észe be. Budapes ,
Co ina.
S
CHLEICHER
,
A
UGUST
(1850): Die Sp achen Eu opas in sys ema ische Übe sich . Bonn,
König.
S
CHLEICHER
Á
GOST
[=
A
UGUST
] (1863/1878): Da win és a nyel udomány. Budapes ,
P ei e Fe dinánd.
S
CHLEICHER
Á
GOST
[=
A
UGUST
] (1865/1878): A nyel észe és a e mésze udományok.
Budapes , P ei e Fe dinánd.
S
CHUCHARDT
,
H
UGO
(1882a): Su le c éole de la Réunion. Romania 2: 589–593.
S
CHUCHARDT
,
H
UGO
(1882b): Zu a ikanischen Sp achmischung, Das Ausland. Wochen-
sch i ü Lände - und Völke kunde 55: 867–869.
S
CHUCHARDT
,
H
UGO
(1882–1888): K eolische S udien. Bécs, Kais. Akademie de
Wissenscha en.
S
CHUCHARDT
,
H
UGO
(1909): Die Lingua anca. Zei sch i ü omanische Philologie
33: 441–461.
S
IPŐCZ
K
ATALIN
(2006): A magya min u áli nyel . In: K
IEFER
F
ERENC
ősze k.: Ma-
gya nyel . Budapes , Akadémiai Kiadó. 288–314.
S
TEMLER
Á
GNES
(2004): Nyel okonság és nyel ö éne . Má yás Fló ián nyel udomá-
nyi munkássága. Budapes , O szágos Széchényi Köny á –Gondola .
S
ZATHMÁRY
E
ÖRS
(2002): Az embe i nyel készség e ede e és a „nyel i amőba”. Ma-
gya Tudomány 108: 42–50.
S
ZATHMÁRY
E
ÖRS
(2003): Kul u ális olyama ok: az u olsó nagy e olúciós á mene . In:
P
LÉH
C
SABA
–K
OVÁCS
G
YULA
–G
ULYÁS
B
ALÁZS
sze k.: Kogni í ideg udomány. Bu-
dapes , Osi is. 32–48.
S
ZILÁGYI
N.
S
ÁNDOR
(1999): A szen mókus, a agy a módsze buk a ói. In: P
OZSGAI
P
ÉTER
sze k.: Tűzcsiholó. Í ások a 90 é es Lükő Gábo isz ele é e. Budapes , Tá on.
345–365.
TESz. = B
ENKŐ
L
ORÁND
ősze k. (1967–1984): A magya nyel ö éne i-e imológiai
szó á a. 1–3., 4. Mu a ó. Budapes , Akadémiai Kiadó.
T
ODD
,
L
ORETO
(1974): Pidgins and c eoles. London, Rou ledge–Kegan Paul.
H. T
ÓTH
I
MRE
(1996): A nyel udomány ö éne e a XX. század elejéig. Csomópon ok és
á eze ő szálak. Szomba hely, Sa a ia Uni e si y P ess Alapí ány.
T
RUBETZKOY
,
N
IKOLAJ
S. (1939): Gedanken übe das Indoge manenp oblem. Ac a
Linguis ica 1: 81–89.
V
ÁMBÉRY
Á
RMIN
(1869): Magya és ö ök- a á szóegyezések. Nyel udományi Közle-
mények 8: 109–189.
V
ÁMBÉRY
Á
RMIN
(1882): A magya ok e ede e. E hnologiai anulmány. Budapes , A
Magya Tudományos Akadémia Köny kiadó-hi a ala.
V
ÁMBÉRY
Á
RMIN
(1895): A magya ság kele kezése és gya apodása. Budapes , F anklin-
á sula .
H. V
ARGA
M
ÁRTA
(2001): A k eol nyel ek kialakulása és az anyanyel -elsajá í ás,
nyel kele kezés ké dése. Magya Nyel ő 125: 242–249.
128
W
ARDHAUGH
,
R
ONALD
(2002): Szocioling isz ika. Budapes , Osi is.
W
HINNOM
,
K
EITH
(1965): The o igin o he Eu opean-based c eoles and pidgins. O bis
14: 509–527.
Z
SILINSZKY
É
VA
(2005): Szókészle ö éne . In: K
ISS
J
ENŐ
–P
USZTAI
F
ERENC
sze k.: Ma-
gya nyel ö éne . Budapes , Osi is. 173–203, 372–392, 618–631, 725–738, 804–
823.