A családfamodell és következményei

105 „MAGYAR NYELVJÁRÁSOK” KIADJA XLIX, 105–128 DEBRECEN A DEBRECENI EGYETEM 2011. MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKE A család amodell és kö e kezményei* 1. Viszonylag i kán készülnek olyan dolgoza ok, amelyek a nyel udomány mai a cula á kialakí ó i ányza ok elméle é el-módsze aná al kapcsola ban e - nének el ké déseke : az axiómakén kezel udományos é eleke jó ész enn a - ások nélkül el ogadjuk. A ekin e ben ugyanakko , hogy az e éle hozzállás mennyi e lehe indokol és elő emu a ó, mégis kissé elbizony alanodunk, ha a sokak ál al máig a legna- gyobb magya nyel udósnak a o G OMBOCZ Z OLTÁN 1 azon gondola ai is szemügy e esszük, amelyek a ku a ók ól el á ha ó a i űd ona kozásában o- galmaznak meg igen ha á ozo i ányel eke . A jeles nyel ész kiemeli: „hogy a ku a ó a első endű on osságú, hogy isz á- ban legyen annak a á gynak a e mésze é el és kö é el, melynek ki ejlődésé izsgálja, nem szo ul bizonyí ás a” (1898a: 7). Ehhez pedig a udósnak meglá á- sa sze in „szüksége an a a, hogy idő ől-idő e, a napi munká él e é e, udo- mánya alapké dései elől elmélkedjék” (1915a: 107–108), és ez lehe őleg his o- iog á iai ke e ben egye, hiszen „csak a mul isme e e adja kezünkbe a jelen igazságos é ékelésének kulcsá ” (1909a: 241). Mindezek alapján dolgoza omban ezú al a nyel észe egyik égó a ál aláno- san el ogado é elé , a nyel okonság bemu a ásá a használ család a- eó iá izsgálom elül. Bá ennek so án a schleiche i néze ek öbb min százé es ha- gyományának szemléle i p oblémái a igyekszem ámu a ni, elemzésem a legke- ésbé sem azé szüle e , me ké elkednék a ö éne i-összehasonlí ó iskola el- jesí ményében, hanem éppen azé , me a nyel észe ezen ága é demes a k i i- ká a — udományossága és e edményeinek alap e ő jelen ősége i a ha a lan. Az i meg ogalmazo ész e é elek mindamelle e mésze esen nem is ön- maguké alók: annak a modellnek az elméle i-módsze ani há e é alapozzák meg, ami e min a klasszikus koncepció egy lehe séges mode nizálásá a egy kö- e kező í ásomban eszek majd ja asla o . * A publikáció elkészí ésé a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú p ojek ámo- ga a. A p ojek az Új Magya o szág Fejlesz ési Te en ke esz ül az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Regionális Fejlesz ési Alap és az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul meg. 1 Ki é eles, nemze közi mé cé el mé endő szakmai nagyságá ól észle esen lásd F EHÉR iloló- giai jellegű össze oglalójá (2011b). 106 Miu án a anulmány ö le e nem kis mé ékben kö he ő G OMBOCZ kijelen ései- hez, szin e magá ól adódik, hogy a nyel okonság ké déskö é ezeknek meg ele- lően, agyis egy elől a nyel i olyama ok empi ikus izsgála á a ámaszkod a és udomány ö éne i közelí ésmóddal, más ész a ki áló udós innug isz ikai- u kológiai publikációiból kiindul a á gyaljam. 2. G OMBOCZ ko ának, a 20. század elejének hazai újg amma izmusa szemlé- le módjá ekin e az 1850-es é ekben o málódó ö éne i-összehasonlí ó iskola sze es oly a ása: ez a ko abeli ál alános élekedés ük özik a jeles udós azon kijelen ései, amelyek a magya nyel észe ellendülésé a innug is áknak, azok kö én belül is — B UDENZ J ÓZSEF , majd S ZINNYEI J ÓZSEF mél a ó emlí ésén úl — elsőso ban H UNFALVY P ÁL nak ulajdoní ják (G OMBOCZ 1909e: 417, 1910a, 1911c, 1919: 156, 1921b, 1925: 81, 1925/1938a: 96, 1927/1938: 110–111, 1930/ 1960: 9–10). 2 H UNFALVY személyének his o iog á iai kiemelése a nyel okonság-ku a ás axioma ikus há é össze üggései szempon jából sem elhanyagolha ó. Munkássá- gá á ekin e ugyanis ki űnik: az anyanyel e éppúgy a beszélőközösségen kí ü- li, uda os anulással megisme he ő kommunikációs eszköznek lá a, min az új o ológia hí ei, 3 ám ehhez az álláspon jához nem a 19. század u olsó ha madá- nak nyel újí ási ha caiban, hanem má ko ábban, a nyel hasonlí ás kapcsán ju- o el. H UNFALVY , aki a nyel ő ző S ZARVAS G ÁBOR nem éle lenül a o a udós példaképek közö számon, 4 az ö enes é ekben egyebek melle a oman ikus E RDÉLYI J ÁNOS sal a ö ök–magya – inn sza ak össze e ésé ől i áz a ej e e ki, hogy a nyel nem más, min egy objek um, „melynek minden izikéje megle , minekelő e az eszméle á gyá á ehe né” (1855: 65). 5 Ezé „jóllehe az embe i gondolkodó ehe ség sajá os, ösz önsze ű e mésének nyila koz a juk, mégis mindenkinek anulnia kell, aká szí a legyen az anyja ejé el, aká nem. (…) a különbség, melly az úgyne eze anyanyel anulása és más nyel é közö an, bá mily nagy is a anuló a néz e, nem esz semmi ahhoz, minél og a mondjuk, hogy mindenkinek anulnia kell a’ maga nyel é ” (1855: 65). 6 Mi el pedig „nincs nyel lángész, melly az anyja ejé el beszí nyel e bá egész e jedelmé- ben mindenes űl bí ha ná” (1855: 65) 7 , a szakembe elada a, hogy köz e í se a 2 A ké dés mai, ezzel egybe ágó megí éléséhez lásd például B ÁRCZI 1953: 125, B ALÁZS 1970: 15–24, P USZTAY 1977: 107, 157–164, H AJDÚ –D OMOKOS 1978: 13–15. 3 E ől észle esen lásd N ÉMETH G. 1960, L ÁNCZ 1982, F EHÉR 2011a: 65–69, a ké déskö komp- lex, nyel észe i elemzésé S ÁNDOR 2001b, á ogó, nyel ilozó iai á gyalásá pedig B ÉKÉS 1985, 1997. 4 Vö. L ÁNCZ 1982: 10–12, 25–26, 30, 117, B ÉKÉS 1997: 180–181. 5 Lásd még B ÉKÉS 1997: 165. 6 To ábbá B ÉKÉS 1997: 165. 7 Vö. B ÉKÉS 1985: 48–49, 1997: 165. 107 udomány ál al endsze eze nyel i o máka , azaz hogy meg aní sa az egyének- nek az anyanyel üke (1855: 66). 8 Ezek kö e kez ében H UNFALVY sze in a jól mű el nyel észe á gyában és módsze ében egya án a e mésze udományokhoz hasonlí ha ó, hiszen — ahogy később G OMBOCZ is u al e el ogás lényegé e — az u óbbi az élő ilág, az előb- bi a szellem „ akon működő ö ényei ” izsgálja (G OMBOCZ 1921/1938b: 72, 1922/1997: 86, 1931: 6). 9 Ez a gondola mene ugyanakko egy ész nem e ede i, más elől nem meglepő egy 19. századi innug is á ól. Jól udjuk, hogy a ö éne i-összehasonlí ó iskola szellemi a yja, A UGUST S CHLEICHER ulajdonképpen ezzel az é eléssel eze e be az ún. na u alizmus a nyel észe be (1865/1878) 10 , majd ennek meg elelően — C HARLES D ARWIN elméle éből (1859/2005) is me í e (S CHLEICHER 1863/ 1878) — dolgoz a ki a nyel ek szá mazási iszonyainak bemu a ásá a „S amm- baum heo ie”-jé . 11 Bá G OMBOCZ í ásaiban leszögez e, hogy a 20. század elejének nyel észe e a nyel i olyama oka az embe ek ől el á olí ó e mésze i ö ény-koncepció má elu así ja (1898a: 61, 1915a: 102, 1921/1938b: 72, 1922/1997: 86), úgy űnik, a nyel okoní ás e üle én az e éle szemléle mód elleni il akozás jó ész el ma- ad . A o ábbiakban a a igyekszem ámu a ni, hogy a S CHLEICHER –H UN - FALVY - éle „na u alizmusból” adódó alap e ő, ám nem uda osí o é el, misze- in a nyel ek ol aképpen abszolú lé ezők — la ens(ebb) o mában ugyan, de — a család a-me a o a é én a innug isz iká egészen máig u alja. 12 3. Az a néze , misze in az egyes közösségi nyel ek mindig egye len előz- mény e eze he ők issza, a hazai ö éne i-összehasonlí ó nyel udományban a 19. század égé ől axióma. Ebben a ké désben nagy ész má az 1870-es é ekben kezdődő „ugo – ö ök hábo ú” szembenálló elei sem é ek el egymás ól. 13 Az ugyanis, hogy a ma- gya nak ne csak egy, hanem aká ké elődnyel e lehessen, a i a ideje ala pusz- án V ÁMBÉRY Á RMIN észé ől e ődö el, de nála sem megha á ozóan és kö- 8 Emelle B ÉKÉS 1985: 49, 1997: 165; lásd még H UNFALVY nak a M ÁTYÁS F LÓRIÁN nyel ha- sonlí ásai bí áló ok ej ésé (S TEMLER 2004: 38–39). 9 Vö. még a ekons ukciók ona kozásában G OMBOCZ 1898a: 60, ille e H UNFALVY néze ei aglal a B ÉKÉS 1997: 165–167. 10 Lásd o ábbá R ÓNA -T AS 1978: 125, H. T ÓTH 1996: 119–120, M ÁTÉ 1997: 63–64, ille e még B YNON 1997: 74. 11 Vö. R ÓNA -T AS 1978: 91–95, B ÉKÉS 1993: 45, 1997: 197–198, H. T ÓTH 1996: 118–119, M ÁTÉ 1997: 64–65, 67, R OBINS 1999: 192–196, B EZECZKY 2002: 30, S ÁNDOR 2011: 69, 72, 75, 78. 12 Ehhez lásd még R ÓNA -T AS 1978: 95–97, 125, S ZILÁGYI N. 1999: 350, C SERESNYÉSI 1994: 4, S ÁNDOR 2011: 10, 21, 69, 76–77, 81. 13 B ÉKÉS 1991: 93, 1993: 48–49, 1997: 197, 199. 108 e keze esen (1869, 1882, 1895); 14 a polémia konk é umok el e ésé el, nagyjá- ból azonos ényeke elemez e a ól oly , hogy a magya alami éle innugo agy ö ökségi alapnyel leágazása-e (B ÉKÉS 1997: 195). 15 G OMBOCZ ko ában áadásul ez a dilemma is a múl é. A jeles udós az ál alá- nos szakmai élekedéssel összhangban a ké ábo köz i ellen é e olyan ollpá - bajok so oza ának ekin e e, amely a 19. század égén B UDENZ és H UNFALVY elsöp ő győzelmé el zá ul le (1927/1938: 110, 1930/1960: 9–10), ezé V ÁM - BÉRY újabb ö ökpá i cikkei és T HÚRY J ÓZSEF hasonló szellemiségű munkái csupán min az egyko i küzdelem u ó édha cai szemlél e (G OMBOCZ 1906b, 1907/1938, 1911e: 129). Ebből adódóan ulajdonképpen a jelenleg is el ogado nyel észe i álláspon o kép isel e, amiko dolgoza aiban napjaink összehasonlí ó módsze aná immá le isz ul o májában jelení e e meg, 16 e e alapoz a pedig nyel ünk kizá ólagos innugo ságá énykén kezel e. 17 4. Nem nehéz ész e enni, hogy az egyszülős szá maz a ás az indoeu ópai nyel észe é én el e jed család a-koncepció szükségsze ű (a p io i) me odoló- giai kö e kezménye. A modell sze in ugyanis az egyes nyel ek mindig alami- lyen egyedüli őskén kezel elődnyel elsődleges agy köz e e di e enciálódá- sá al jönnek lé e, így más nyel ekkel aló okoní ásuk pusz án a kikö e kez- e e közös alapnyel e hi a koz a képzelhe ő el (R ÓNA -T AS 1978: 95–97, 391, C SERESNYÉSI 1994: 1, 3, S ZILÁGYI N. 1999: 357, S ÁNDOR 2011: 72, 76–77). 18 Több, a genezisben el é ő mé ékben sze epe já szó nyel előzmény együlé- se és egy ebből adódó ela í okonsági endsze e el ogásban ehá még el iek- ben is kizá . „A ke e éknyel nem lé ező ogalom: nincsenek ke e nyel ek, amikén egy egyén agy egy sze eze sem lehe más, min szigo ú egység” — szól az e ede i schleiche i aní ás (1850: 27; magya ul idézi C SERESNYÉSI 2004: 200). 19 A NTOINE M EILLET megismé li ez a közkele ű gondola o , „majd le onja a konklúzió , hogy a nyel ek ö éne ének ekons ukciója azé lehe séges, me egye len endsze ből indulunk ki. Ha ké kiinduló endsze el és ezek egymás a gyako ol ha ásá al dolgoznánk, akko a módsze eink csődö mondanának” (C SERESNYÉSI 2004: 200); 20 ezé csak egy őssel számolha unk, aminek e ed- 14 Vö. még G OMBOCZ 1930/1960: 9, P USZTAY 1977: 94, 104–105, H AJDÚ 1981: 176, B ÉKÉS 1997: 191, 196, S ÁNDOR 1999: 606, 2011: 62, 266–267, 417, 419–420, B ERECZKI 2010: 37. 15 Részle esen lásd o ábbá P USZTAY 1977: 92–107, R ÓNA -T AS 1978: 432–437, C SER 1999: 279–280, 2006: 506, B ERECZKI 2010: 36–37. 16 G OMBOCZ 1904a: 460, 1906a: 475, 1907c: 319, 1907/1938, 1908a: 329, 1910c, 1911a: 354, 356, 1914, 1915a: 102–103, 1925/1938b, G OMBOCZ –M ELICH 1912: 300. 17 G OMBOCZ 1902c, 1907d: 17, 1908c, 1910b, 1910d: 351, 1923–1927: 33, 1925/1938b, 1925– 1926/1940: 63–64, 1931/1938: 142. 18 Ese leg ö. még P USZTAY 1977: 55, B YNON 1997: 64, B EZECZKY 2002: 34. 19 Lásd o ábbá S ÁNDOR 2011: 73. 20 Vö. még B EZECZKY 2002: 34–35. 109 ményeképpen pedig „a okonság mindig alami abszolú , sohasem okoza os” (R ÓNA -T AS 1978: 109). Ennek ük ében ko án sem meglepő, hogy a 19. és 20. század o dulóján H UGO S CHUCHARDT nyel i mix ú áka el é elező kijelen ései és ku a ásai ( ö. 1882a, 1882b, 1882–1888, 1909 s b.) elu así o ák. A nemze közi nyel udományban ez idő áj nyel ek együlésé ől egyál alán nem ol ildomos emlí és enni, 21 a nyel családok ekin e ében pedig ilyesmi ől még manapság sem szokás, ső egye- nesen ilos is beszélni. 22 Lényegében így já ak el a ko abeli magya nyel észek, köz ük G OMBOCZ is, aki — miala a nyel hasonlí ás leg őbb elada ai ki ejeze en a család amodell- ből adódó ekons ukciók jegyében ogalmaz a meg 23 — öbbszö szóba hoz a ugyan a nyel ke e edés , ám e e pusz án min a leszá mazási kapcsola oka nem be olyásoló é in kezési jelenség e, el i lehe őségkén 24 agy dialek ológiai ona kozásban 25 e u alás . Napjaink nyel okoní ása szin én S CHLEICHER axiómájához igazodik, ahogy ez öbbek közö a innug is a H ONTI L ÁSZLÓ nem égiben e kijelen ése is hí- en mu a ja: „összehasonlí ó nyel észe el oglalkozó udományos ku a ók szok- ák udni, hogy egy-egy nyel nek egy előzménye an, pl. a anciáé a la in, s a ancia la inságá a kel a és a ge mán ha ás nem »hib idizál a«, agyis nem le belőle »újla in–kel a–ge mán« nyel ” (2010: 210). 26 A negy enes é ek ől azon- ban endsze essé álnak a pidzsin és k eol nyel észe i izsgála ok, majd el ede- zik a nem lingua anca kiindulású ke e nyel eke is, így az é in kezéseknek a genezisben já szo sze epé a későbbiekben csak bajosan lehe ké ségbe onni agy elhallga ni. 27 Ezé a nyel okonság ké dései el oglalkozó szakembe ek az ún. kon ak usnyel ek lé ezésé újabban elisme ik, azonban ezek kele kezés ö é- ne i jellemzői a család a- eó ia elő el e ései szempon jából má mellékesnek í élik: „a mai udósi konszenzus sze in a »no mális« nyel ek »no mális« ese - ben alamely nyel családba a oznak” (C SERESNYÉSI 1994: 2). 28 21 R ÓNA -T AS 1978: 125–127, 267–268, B EZECZKY 2002: 37–39, S ÁNDOR 2011: 73; o ábbi adalékkén W ARDHAUGH 2002: 53. 22 Vö. R ÓNA -T AS 1978: 267–262, C SERESNYÉSI 2004: 198, 200–201, S ÁNDOR 2011: 73; a ké - nyel űség megí élése kapcsán lásd még S ÁNDOR 2011: 271. 23 G OMBOCZ 1915a: 102–103, 1922/1997: 88, 90, 1929: 4, 1929–1935/1949: 15. 24 G OMBOCZ 1901a, 1902–1903/1997: 27, 1904b: 545, 1905a: 160, 1905b: 242, 1922/1997: 122–123, 1925–1926/1940: 67–68. 25 G OMBOCZ 1902–1903/1997: 61, 1909b: 96, 1922/1997: 99–100, 104. 26 Lásd még egészen hasonlóan H. V ARGA 2001: 247–248, I TKONEN 2010: 247. 27 Vö. B YNON 1997: 231–236, F ODOR 1999: 1191–1193, W ARDHAUGH 2002: 53, C RYSTAL 2003: 420–422, C SERESNYÉSI 2004: 198, 202–210, 214–221, o ábbá még S ÁNDOR 1998: 82. 28 A sze ző o dí ása. Az eljá ás konk é megjelenéséhez ö. például I TKONEN 2010: 247, 250. 110 5. Bá az , hogy sok nyel nek öbb őse is lehe , „a mode n összehasonlí ó nyel észe mű elői ál alában nem ogadják el, abban ma minden mé adó ku a ó egye é , hogy a kon ak usnyel eke (ke e nyel eke , pidzsineke és k eoloka ) nem lehe egysze űen egy nyel családhoz kapcsolni — ese leg éppen ez az egyik lehe séges de iníciójuk” (C SERESNYÉSI 2004: 202). Így magá a a ke e edés empi ikus ényé e is jó ész az angol, ancia, spa- nyol, holland agy po ugál gya ma i pidzsinekkel és k eolokkal köz e lenebbül szembesülő indoeu ópai nyel észek eagálnak, akik iszon — a p oblémá ke- éssé é zékel e — az e éle nyel kele kezési olyama oka olyan ma ginális je- lenségeknek ekin ik, 29 amelyek a schleiche i logiká al megállapí o klasszikus okonsági iszonyok é ényességé nem be olyásolják, ső egyes élemények sze in ki é eles e mésze ük mia éppenhogy e ősí ik. Ez az u óbbi álláspon o kép iseli öbbek közö H. V ARGA M ÁRTA , aki a ké dés kapcsán sa kosan kije- len i: ha az a el e és, hogy minden nyel ke e edés e edményekén jön lé e, csak némi eali ással is endelkezne, akko például az indoge mán és az u áli nyel eknek olyan nagy okú sze keze i hasonlóságoka agy még inkább egyezé- seke kellene elmu a niuk, min amilyeneke a k eoloknál apasz alha unk (2001: 247–248). 30 A család a-koncepció más él százados hagyományának e ejé ől anúskodik az a R OBERT A. H ALL (1966) nyomán a k eolisz ikában el e jed eljá ás is, ame- lyik a kon ak usnyel eke mix ú áknak a ja, és nem so olja be a szokásos csa- ládok egyikébe sem, ám a a hi a koz a, hogy ese ükben szin én nem gene ikus é elemben beszélhe ünk ke e edés ől (R ÓNA -T AS 1978: 271), kele kezésüke mégis abszolú módon, egye len előzményhez kö e jelení i meg. „H ALL sze in nincsenek » isz a« nyel ek, bizonyos mé ékig minden nyel ke e , ez a ke e edés azonban lehe igen magas okú, elméle i ese ben a ké kü- lönböző e ede ű össze e ő azonos mé ékű is lehe . A gyako la ban azonban ez sohasem o dul elő. A pidgin és az angol, a k eol és a ancia közö a nyel i endsze egészé e ki e jedő egyezéseke lehe megállapí ani, míg ezek és a meg- elelő bennszülö nyel ek közö az egyezések ugyan nagyszámúak, de elszó - ak és ke éssé endsze sze űek. H ALL a pidgin egy angol, a k eol egy ancia nyel nek a ja, s sze in e a p o opidgin ugyanúgy lehe ekons uálni, min bá - mely más, gene ikusan osz ályozha ó nyel e . A pidgin nyel ek ehá csak abban különböznek az összes öbbi nyel ől, hogy bennük a ál ozások sokkal gyo sab- bak” (R ÓNA -T AS 1978: 270–271). 31 29 E ől A NTAL sze k. 1984: 199, C SERESNYÉSI 1994: 2, 2004: 200, W ARDHAUGH 2002: 53–54, C RYSTAL 2003: 417, I TKONEN 2010: 250–251. 30 Vö. még H ONTI 2010: 219, 228–229, bizonyos é elemben S ÁNDOR 2011: 279–280. 31 To ábbi adalékokhoz lásd még R ÓNA -T AS 1978: 247, 267–272, 366, A NTAL sze k. 1984: 199–204, W ARDHAUGH 2002: 65, ese leg B EZECZKY 2002: 37–39, C SERESNYÉSI 2004: 212; ilyen 111 Nem éle len, hogy H ALL gondola mene ének megjelenésé el közel egy idő- ben olyan me ész elképzelések is szüle ek, amelyek a különböző pidzsinek és k eolok sze keze i analógiái egyenesen egy a ö éne i-összehasonlí ó iskola módsze aná al kikö e kez e e — ké sze es és szin e eljes szókészle cse én ( elexi ikáción) á ese — közös lingua ancából magya áz ák. Noha számos ese ben kizá ha ó bá mi éle po ugál jellegű köz e í ő előnyel meglé e (C RYSTAL 2003: 423), a elexi ikáció lehe ősége pedig ál alában é e is e ősen i a ha ó (W ARDHAUGH 2002: 66–67), a 20. század de eká ól K EITH W HINNOM alamennyi eu ópai elemű pidzsin és k eol ősekén egy a közép- ko i medi e án é ségben használa os p o opo ugál hajózási zsa gon e el (1965), majd L ORETO T ODD a he enes é ekben ennek az ún. szabi alapnyel - nek má a ke é álások é én di e enciálódó családi leágazásai is meg ajzol a (1974). 32 6. Mindazonál al az egyszülős szá maz a ás el é kö e e nem pusz án az ún. kon ak usnyel ek kele kezésének modellezése p oblema ikus, hanem ulajdon- képpen minden más nyel e ede iszonyainak el ázolása is. E ekin e ben a schleiche i elképzelés akko lehe ne igazán kielégí ő, ha a el- é eleze alapnyel e beszélő közösség „egyedül olna a ilágon, és úgy kezde- ne csopo ok a oszlani, majd az újabb csopo ok o ábbi csopo ok a, hogy köz- ben egyiknek sem olna alkalma semmilyen más csopo al alálkozni és a ós kapcsola oka kialakí ani” (S ZILÁGYI N. 1999: 352). 33 Mi el azonban ez a hely- ze i eális, a család a-me a o a meg é esz ő, me a ele sze keze ileg egyező sajá osságoka a ány alanul hangsúlyozza, a nem ilyeneke meg az ész e ehe e - lenségig el ej i (S ZILÁGYI N. 1999: 352), 34 ebből ki olyólag a okonság ogalmi é elmezésé szűk e szabja, és az alakulási olyama ok ól egyoldalú képe köz e- í : az egyes nyel eke úgy ün e i el, min ha azoknak csak egy éle o ásból szá mazó jelenségeik lennének, de legalábbis ezek adnák lényegi jegyeike , és hozzájuk minden egyéb ulajdonság pusz án sze e lenül, alami éle já ulékos mo í umkén kapcsolódna. 35 Nyil án aló, hogy „nemcsak a ól beszélünk mi magya ul, hogy a keze inn- ugo e ede ű szó al kéz-nek mondjuk, a kö e meg kő-nek, hanem a ól is, hogy a búzá égi ö ök e ede ű szó al búzá-nak hí juk, a boj o ján boj o ján-nak, a galambo szlá e ede ű szó al galamb-nak, a bak e meg néme e ede ű szó- é eléshez a magya szaki odalomból — nem a pidzsin és k eol nyel ek ona kozásában, hanem innug isz ikai ekin e ben — ö. például F EJES 2010. 32 Vö. B YNON 1997: 233–235, C RYSTAL 2003: 423, C SERESNYÉSI 2004: 212, o ábbá W ARDHAUGH 2002: 65–67, ille e ez u óbbi ko ekciójakén B EZECZKY 1996: 439, 442. Lásd ese leg még H. V AR - GA 2001: 245–246. 33 A sze ző kiemelései ö öl em; lásd még némileg S ÁNDOR 2011: 426. 34 Vö. más elől közelí e S ÁNDOR 2011: 69–79. 35 Lásd emelle C SERESNYÉSI 2004: 200. 112 al bak e -nek” (S ZILÁGYI N. 1999: 356). Az összehasonlí ó iskola kép iselői azonban a a hi a koz a, hogy a szókincs elegyí he ő, a g amma ika iszon gene ikusan jó ész egynemű, a külön éle ö éne i sajá osságcsopo ok közül a klasszikus családokba beso ol nyel ek ese ében e ede inek kizá ólag egye is- me nek el (B YNON 1997: 67, emelle R ÓNA -T AS 1978: 372–374). 36 A nyel an és a szókészle e éle elkülöní ése ulajdonképpen magából a csa- lád amodellből adódik, az el a nyel észe ben is S CHLEICHER koncepciójá al ka öl e űnik el. M AX M ÜLLER u án e é el eljesebb o májában M EILLET ej- e e ki, aki úgy él e, hogy a endsze ben lehe nek ugyan é in kezésekből szá - mazó újabb elemek, és meg ál ozha a g amma ika is, de ez u óbbi hagyomá- nyozódása szigo úan egyágú, ily módon az egy nyel hez aló a ozás mindig abszolú ma ad: meglá ása sze in az a cigány, aki ö mény nyel an és omani sza aka használ, egyé elműen ö ményül beszél ( ö. R ÓNA -T AS 1978: 113, 126– 127, 271, B EZECZKY 2002: 37, C SERESNYÉSI 2004: 200). 37 7. Ennek a nemze közi gyako la nak meg elelően a 19. század ége ó a a ha- zai nyel udományban is élesen el álasz ják az ősi jegyeke a kon ak usha ások- kal magya ázo ún. jö e ényszók ól. Ezek di e enciálásá például má G OMBOCZ sem egysze űen csak alap e ő me odológiai kö e elménynek a o a, 38 hanem e imologizáló e ékenységé is nagy mé ékben e ké dés kö é sze ez e. Az összehasonlí ó nyel észe e az új- g amma izmussal uda osan ö öz e 39 ko á sai al együ mindenekelő a a ö- ekede szó ej éseiben, hogy — az ugo – ö ök hábo ú u áni zű za a ban alami- éle ende e em e — ma kánsan elkülöní se nyel ünk ö ököl ( ehá innugo ) é egé azok ól a ( őkén ö ökségi e ede ű) sza ak ól, amelyek igen hosszú ideje észei a szókincsünknek, ám a család aelméle logikájá kö e e ahhoz nem ge- ne ikus módon a oznak. 40 A magya nyel udomány e ekin e ben máig nem ál ozo . Az e imológiá- ka o ább a is az alapsza ak és a másodlagosnak él á é elek ka ego ikus el- ha á olása jellemzi (ehhez ö. például jelen ős ö éne i szó á aink gyako la á ; MSzFg E., ille e TESz.), a nyel i olyama oka bemu a ó munkákban pedig a nem a innugo ból magya ázo sza ak jellemzői még mindig kizá ólag min 36 To ábbi adalékkén S ÁNDOR 2011: 271. 37 A nyel i é in kezések p oblema ikája kapcsán pedig ál alában é e S ÁNDOR 2011: 264–284. 38 G OMBOCZ 1898b: 124, 1900c, 1901b: 127, 1902a: 182–183, 1904a: 459, 1904b, 1905b: 242– 243, 1906/1938: 6, 1907d, 1907/1938: 10, 12, 1912a: 97–98, 1912c, 1917, 1921a, 1925–1926/ 1940: 66–67, 1930/1960: 5–6. 39 Vö. G OMBOCZ 1909e: 414. 40 E munkála ok jellegze es bizony alanságai lásd ugyanakko G OMBOCZ 1899a: 835, 1899b, 1900a, 1900b, 1900c, 1901b: 127, 1901c: 247–248, 1903: 420, 1904b, 1905c, 1905d, 1905 , 1906c, 1907a, 1907b, 1907d, 1909c, 1909d: 29, 1915b: 41–45, 1917: 101, 185–189, 1920a: 113, 1924: 174, G OMBOCZ –M ELICH 1906: 6, 13, 1912: 244, 246–247, 295, 299. 113 szókészle - ál ozási ké dések e ődnek el (S ZILÁGYI N. 1999: 359–360, S TEM - LER 2004: 25, ese leg S ÁNDOR 2011: 278, 426). 41 B ÁRCZI G ÉZA nyel észe i be eze őnek szán anköny ében a nyel i é in ke- zések kapcsán le is szögezi: „Noha az idegen elemek kicse élése közelí i egy- máshoz ( endesen csekély mé ékben) a nyel eke , nem szün e i meg a nyel ek önállóságá , a közö ük ennálló minőségi különbségeke . Nyel ek ke esz eződé- sé ől ehá hely elen beszélni. Gyak an meg ö énik azonban, hogy a nyel ek a- lóságos ha co í nak egymással. Ebben az ese ben sem szabad nyel ek ke esz- eződésé ől beszélni, me ké nyel sohasem egyesül úgy, hogy mindke ő el űn e egy őlük minőségileg különböző ha madik nyel nek adjon lé e , hanem az egyik nyel elhull a küzdelem so án, el űnik, megsemmisül, a győz es nyel pedig az elpusz uló nyel ből ál ozó mennyiségű szó , hosszabb küzdelem ese- ében néhány o máns esz á , ezek azonban a ennma adó nyel sze keze ében, minőségében módosulás nem jelen enek” (1953: 21). 42 Mindezek kö e kez ében a hazai összehasonlí ó nyel észek az ősi g amma i- ka ka ak e isz ikus állandóságá al é el e a innugo sajá osságoka a genezis szempon jából napjainkig ki ün e e módon kezelik, „a magya nyel más nyel- ekből szá mazó elemei pedig — min olyan za a ó ényezők, amelyek cso bá ej he nek a endsze különben olyan szép egyé elműségén — alahogy úgy űn- nek el, min amelyek ne alán eszélyez e he nék nyel ünk isz a innugo ságá és a innugo nyel udomány égső győzelmé ” (S ZILÁGYI N. 1999: 359). 8. A g amma ika és a szókincs genezisbeli sze epének ilyen megkülönböz e- ése azonban nem magá ól é e ődő, egyé elmű eljá ás. Amelle , hogy ez a dis- inkció például az inko po áló és izoláló nyel ek okonsági iszonyainak el é - képezéseko ki i elezhe e len (C SERESNYÉSI 2004: 201), o ábbá a kon ak us- nyel észe i izsgála ok az elmúl é izedekben egyéb ípusú nyel ek ese ében is számos, é in kezésből e edő nyel ani ál ozás a hí ák el a igyelme , 43 a g amma ika oly onosságának é eléből adódó nyel de iníciós bizony alanság a gondola mene el i p oblema ikusságá a is ámu a . Ahogy innug isz ikai ona kozásban R ÓNA -T AS A NDRÁS í ja: „Me ől kezd- e beszélhe ünk magya nyel ől? A ól kezd e, hogy ki ál a köz e len okonai- al közösen alko o ugo nyel ből? De há az obi ugo nyel ek, a ogul és az osz ják ki álása lényeges ál ozás okozo -e a ma adék nyel ben, azzal, hogy 41 Ennek konk é megnyil ánulásaihoz lásd egyebek melle ö éne i szin éziseink eljá ásá (B ÁRCZI 1967: 491–499, 507–512, B ENKŐ –B ERRÁR 1967, H AJDÚ 1981: 15–22, Z SILINSZKY 2005, G ERSTNER 2006). 42 Vö. még B ÁRCZI 1953: 125, 1967: 512, ille e R ÓNA -T AS 1978: 367, 421–422; a nyel ani ke e edés lehe e lenségé hi de ő el nek a nyel ál oza ok kölcsönha ásai a is ki e jesz e meg o- galmazásai lásd öbbek közö B ÁRCZI 1953: 22, B ENKŐ 1996, H EGEDŰS 2009: 470–471. 43 Vö. B YNON 1997: 229–231, S ZILÁGYI N. 1999: 360–363, C SERESNYÉSI 2004: 199–200, 203– 206; a nyel i é in kezések ől ál alában é e S ÁNDOR 2001a: 119, 125–126, 2011: 264–284. 120 I odalom A NTAL L ÁSZLÓ (1970): Az indoge mán nyel család. In: A NTAL L ÁSZLÓ –C SONGOR B ARNABÁS –F ODOR I STVÁN : A ilág nyel ei. Budapes , Gondola . 19–68. A NTAL L ÁSZLÓ sze k. (1984): A ilágnyel . Budapes , Gondola . A USTERLITZ , R OBERT (1992): Az u áli nyel család más nyel családokkal aló összeha- sonlí ásá ól. In: A USTERLITZ , R OBERT : Nyel ek és kul ú ák Eu ázsiában. (Váloga o anulmányok). Budapes , Tanköny kiadó. 250–257. B ALÁZS J ÁNOS (1970): A hazai magya és innugo nyel észe ö éne e 1850- ől 1920- ig. In: S ZATHMÁRI I STVÁN sze k.: Tanulmányok a magya és innugo nyel udo- mány ö éne éből (1850–1920). Budapes , Tanköny kiadó. 13–36. B ÁRCZI G ÉZA (1953): Be eze és a nyel udományba. Budapes , Tanköny kiadó. B ÁRCZI G ÉZA (1967): A magya nyel ö éne össze oglaló á ekin ése. In: B ÁRCZI G É- ZA –B ENKŐ L ORÁND –B ERRÁR J OLÁN : A magya nyel ö éne e. Budapes , Tanköny - kiadó. 487–578. B ÉKÉS V ERA (1985): Tudományelméle i és nyel ilozó iai elképzelések a magya nyel - újí ási mozgalomban 1818 és 1874 közö . A ilozó ia idősze ű ké dései 63. Buda- pes , Mű elődési Minisz é ium Ma xizmus-leninizmus Ok a ási Főosz álya. B ÉKÉS V ERA (1991): „Nekünk nem kell a halzsí os a ya iság!” — Egy udomány ö é- ne i mí osz nyomában. In: K ISS J ENŐ –S ZŰTS L ÁSZLÓ sze k.: Tanulmányok a magya nyel udomány ö éne ének émakö éből. (A magya nyel észek ö ödik nemze közi kong esszusának előadásai). Budapes , Akadémiai Kiadó. 89–95. B ÉKÉS V ERA (1993): A ’ okonság’ e minus jelen és ál ozása a 19. századi nyel udo- mányi i ákban. In: S Z . B AKRÓ -N AGY M ARIANNE –S ZÍJ E NIKŐ sze k.: Hajdú Pé e 70 é es. Linguis ica Se ies A S udia e disse a iones 15. Budapes , MTA Nyel u- dományi In éze . 45–49. B ÉKÉS V ERA (1997): A hiányzó pa adigma. Deb ecen, La in Be űk. B ENKŐ L ORÁND (1996): Többközpon ú-e a magya nyel ? Magya Tudomány 103: 310– 318. B ENKŐ L ORÁND –B ERRÁR J OLÁN (1967): Szó ö éne . In: B ÁRCZI G ÉZA –B ENKŐ L O- RÁND –B ERRÁR J OLÁN : A magya nyel ö éne e. Budapes , Tanköny kiadó. 193– 388. B ERECZKI G ÁBOR (1998): A magya nyel innugo alapjai. Budapes , Uni e si as. B ERECZKI G ÁBOR (2010): Té anok, ögeszmék a magya ős ö éne ku a ásában. In: H ONTI L ÁSZLÓ ősze k.: A nyel okonság ól. Az ö ök, sume és egyéb á ium ellen aló o osság. Segédköny ek a nyel észe anulmányozásához 104. Budapes , Tin a. 31–44. B EZECZKY G ÁBOR (1996): Bábeli nyel észe . Ronald Wa dhaugh: Szocioling isz ika. BUKSZ 8: 436–444. B EZECZKY G ÁBOR (2002): Me a o a, na áció, szocioling isz ika. Mode n ilológiai ü- ze ek 58. Budapes , Akadémiai Kiadó. B YNON , T HEODORA (1997): Tö éne i nyel észe . Budapes , Osi is. 121 C HOMSKY , N OAM (1965/1986): A monda an elméle ének aspek usai. In: A NTAL L ÁSZLÓ sze k.: Mode n nyel elméle i szö eggyűj emény 6/1. Budapes , Tanköny kiadó. 111– 319. C HOMSKY , N OAM (1967/1974): Újabb adalékok a elünkszüle e eszmék elméle éhez. In: P APP M ÁRIA sze k.: A nyel kele kezése. Budapes , Kossu h Köny kiadó. 85–96. C HOMSKY , N OAM (1968/2003): Nyel és elme. In: C HOMSKY , N OAM : Monda ani sze - keze ek. Nyel és elme. Budapes , Osi is. 133–263. C RYSTAL , D AVID (2003): A nyel enciklopédiája, Osi is. Budapes . C SER A NDRÁS (1999): A magya nyel udomány ö éne ének ázla a. In: R OBINS , R OBERT H ENRY : A nyel észe ö id ö éne e. Budapes , Osi is–Tin a. 266–284. C SER A NDRÁS (2006): A magya nyel udomány ö éne ének á ekin ése a kezde ek ől a 20. század elejéig. In: K IEFER F ERENC ősze k.: Magya nyel . Budapes , Akadémiai. 481–512. C SERESNYÉSI L ÁSZLÓ (1994): Gengo sesshoku o saikō. (Dok o i é ekezés.) Tokió, Kokusai Ki isu okyō Daigaku. C SERESNYÉSI L ÁSZLÓ (2004): Nyel ek és s a égiák a agy a nyel an opológiája. Se- gédköny ek a nyel észe anulmányozásához 37. Budapes , Tin a Kiadó. D ARWIN , C HARLES (1859/2005): A ajok e ede e. Te mésze es ki álasz ás ú ján. Buda- pes , Typo ex. D ONALD , M ERLIN (2001): Az embe i gondolkodás e ede e. Budapes , Osi is. F ARKAS K ATALIN –K ELEMEN J ÁNOS (2002): Nyel ilozó ia. Budapes , Á on. F EHÉR K RISZTINA (2011a): Anyanyel és közösség. Magya Nyel ő 135: 65–77. F EHÉR K RISZTINA (2011b): Gombocz Zol án min eu ópai nyel ész. Magya Nyel 107: 72–78. F EJES L ÁSZLÓ (2010): Család ák helye . Nyel ek ündöklése és bukása. Nyel és Tudo- mány. 2010. szep embe 20. URL: h p://www.nyes .hu/hi ek/nyel ek- undoklese-es- bukasa. F ODOR I STVÁN (1999): Pidzsin és k eol nyel ek. In: F ODOR I STVÁN ősze k.: A ilág nyel ei. Budapes , Akadémiai Kiadó. 1191–1193. G ERSTNER K ÁROLY (2006): A magya nyel szókészle e. In: K IEFER F ERENC ősze k.: Magya nyel . Budapes , Akadémiai Kiadó. 437–480. G OMBOCZ Z OLTÁN (1898a): A jelenko i nyel észe alapel ei. Magya Nyel ő 27: 6–13, 53–61, 97–103, 193–201, 339–343, 433–438, 481–486. G OMBOCZ Z OLTÁN (1898b): Tö ök jö e énysza ak a mo d inban. Nyel udományi Köz- lemények 28: 124–126. G OMBOCZ Z OLTÁN (1899a): A magya nyel . Egye emes Philologiai Közlöny 23: 834– 836. G OMBOCZ Z OLTÁN (1899b): Si ály. Magya Nyel ő 28: 68–69. G OMBOCZ Z OLTÁN (1900a): Adalékok a magya nyel ö ök elemeihez. Magya Nyel ő 29: 53–56. G OMBOCZ Z OLTÁN (1900b): Bölcs. Magya Nyel ő 29: 353–356. 122 G OMBOCZ Z OLTÁN (1900c): Ka . Nyel udományi Közlemények 30: 488. G OMBOCZ Z OLTÁN (1901a): Az igeszók á é elé ől. (Adalékok a nyel ke e edéshez). Magya Nyel ő 30: 105–109. G OMBOCZ Z OLTÁN (1901b): Szószá maz a ások. Nyel udományi Közlemények 31: 125– 127. G OMBOCZ Z OLTÁN (1901c): Szószá maz a ások. Nyel udományi Közlemények 31: 243– 249. G OMBOCZ Z OLTÁN (1902a): Adalékok az obi-ugo nyel ek szókészle ének e ede éhez. Nyel udományi Közlemények 32: 182–215. G OMBOCZ Z OLTÁN (1902b): Finn nyel já ás- anulmány. Nyel udományi Közlemények 32: 127–128. G OMBOCZ Z OLTÁN (1902c): P öhle Vilmos d . A magya nyel és okonai. Egye emes Philologiai Közlöny 26: 341. G OMBOCZ Z OLTÁN (1902–1903/1997): Nyel ö éne és lélek an. Wund néplélek aná- nak isme e ése. In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Jelen és an és nyel ö éne . (Váloga o a- nulmányok). Budapes , Akadémiai Kiadó. 9–72. G OMBOCZ Z OLTÁN (1903): Magya Nyel hasonlí ás. Egye emes Philologiai Közlöny 27: 417–421. G OMBOCZ Z OLTÁN (1904a): Szilasi Mó icz: Adalékok a inn-ugo pala alis mássalhang- zók ö éne éhez. Nyel udományi Közlemények 34: 458–465. G OMBOCZ Z OLTÁN (1904b): Tö ök jö e énysza aink ké déséhez. Magya Nyel ő 33: 545–549. G OMBOCZ Z OLTÁN (1905a): A égi magya é elne ek e ede é ől. Magya Nyel 1: 160– 168, 254–261. G OMBOCZ Z OLTÁN (1905b): Az al aji nyel ek hang ö éne éhez. Nyel udományi Köz- lemények 35: 241–282. G OMBOCZ Z OLTÁN (1905c): Gye ëk, gye mëk. Nyel udományi Közlemények 35: 108– 109. G OMBOCZ Z OLTÁN (1905d): Hölgy. Nyel udományi Közlemények 35: 109–110. G OMBOCZ Z OLTÁN (1905e): K. F. Ka jalainen: Zu os jakishen Lau geschich e 1. Übe den okalismus de e s en silbe. Nyel udományi Közlemények 35: 472–477. G OMBOCZ Z OLTÁN (1905 ): Si ály. Magya Nyel 1: 421–422. G OMBOCZ Z OLTÁN (1906a): Adalékok a magya nyel szó ej ő szó á ához. Nyel udo- mányi Közlemények 36: 470–481. G OMBOCZ , Z OLTÁN (1906b): †Jose Thú y (1861–1906.). Anzeige de Finnisch- ug ische Fo schungen 6: 83–85. G OMBOCZ , Z OLTÁN (1906c): [A Kazinczy-kódex zi sza ához]. Magya Nyel ő 35: 95. G OMBOCZ Z OLTÁN (1906/1938): A nyel ek egysége. In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Összegyüj- ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 5–8. G OMBOCZ Z OLTÁN (1907a): Alom. Magya Nyel ő 36: 232–233. 123 G.[ OMBOCZ ] Z.[ OLTÁN ] (1907b): I ó. Nyel udományi Közlemények 37: 334–335. G OMBOCZ Z OLTÁN (1907c): Paul és Wund a nyel e ede é ől. Nyel udomány 1: 318– 320. G OMBOCZ Z OLTÁN (1907d): Régi ö ök jö e énysza aink. Magya Nyel 3: 17–29, 62– 72, 105–116, 153–165, 213–224, 250–263, 307–318, 357–370, 395–406. G OMBOCZ Z OLTÁN (1907/1938): Thú y Józse „Magya - ö ök összehasonlí ó szó á a”. In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Aka- démia. 9–16. G OMBOCZ Z OLTÁN (1908a): A any Toldi-ja olaszul. Magya Nyel 4: 475. G OMBOCZ Z OLTÁN (1908b): Finnugo -indoge mán nyel okonság. Magya Nyel 4: 183–184. G OMBOCZ Z OLTÁN (1908c): Szamosközy és Miecho . Magya Nyel 4: 328–329. G OMBOCZ Z OLTÁN (1909a): A oné ika ö éne éből. I. Nyel udomány 2: 241–257. G OMBOCZ Z OLTÁN (1909b): A magya hangok ido a ama ol [sic!]. Nyel udomány 2: 93–100. G OMBOCZ Z OLTÁN (1909c): Leb. Magya Nyel 5: 323–324. G OMBOCZ Z OLTÁN (1909d): Simonyi Zsigmond, Die unga ische Sp ache. Magya Nyel 5: 25–30. G OMBOCZ Z OLTÁN (1909e): Szinnyei Józse Magya Nyel hasonlí ása. Magya Nyel 5: 414–417. G OMBOCZ Z OLTÁN (1910a): „Aika”. Magya Nyel 6: 236. G OMBOCZ Z OLTÁN (1910b): A magya ság e ede e. Magya Nyel 6: 236. G OMBOCZ Z OLTÁN (1910c): Csi ibi i. Magya Nyel 6: 29–30. G OMBOCZ Z OLTÁN (1910d): D . Mészá os Gyula: Magna Unga ia. (A baskí -magya ké dés). Nyel udományi Közlemények 40: 347–352. G OMBOCZ Z OLTÁN (1911a): Álla hi oga ók és álla ne ek. Magya Nyel 7: 353–357. G OMBOCZ Z OLTÁN (1911b): Bi ka. Magya Nyel 7: 414–415. G OMBOCZ Z OLTÁN (1911c): D . Jose Szinnyei: Finnisch-ug ische Sp achwissenscha . Nyel udomány 3: 46–51. G OMBOCZ Z OLTÁN (1911d): Fes sch i . Vilhelm Thomsen zu Vollendung des siebzigs en Lebensjah es am 25. Janua 1912 da geb ach on F eunden und Schüle n. Nyel udományi Közlemények 41: 369–373. G OMBOCZ Z OLTÁN (1911e): Maga. Magya Nyel 7: 129–131. G OMBOCZ Z OLTÁN (1912a): A magya magánhangzók ö éne éből. Magya Nyel 8: 97–106. G OMBOCZ Z OLTÁN (1912b): A Thomsen-ünnep ől és az Emlékköny ől. Magya Nyel 8: 131–133. G OMBOCZ , Z OLTÁN (1912c): Die bulga isch- ü kischen Lehnwö e in de unga ischen Sp ache. (Mémo ies de la Socié é Finno-Oug ienne 30.) Helsinki, Suomalais- ug ilaisen Seu a. 124 G OMBOCZ Z OLTÁN (1912/1938): Zu innischug isch-samojedischen Lau geschich e. In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadé- mia. 34–40. G OMBOCZ Z OLTÁN (1914): Jules Ma ha: La langue é usque. Egye emes Philologiai Közlöny 38: 302–305. G OMBOCZ Z OLTÁN (1915a): A nyel udomány alapel ei. Magya Nyel 11: 100–108. G OMBOCZ Z OLTÁN (1915b): Á pádko i ö ök személyne eink. A Magya Nyel - udományi Tá saság Kiad ányai 16. Budapes , Magya Nyel udományi Tá saság. G OMBOCZ Z OLTÁN (1917): Tö ök jö e énysza ainkhoz. Magya Nyel 13: 97–101, 185–189. G OMBOCZ Z OLTÁN (1919): †Simonyi Zsigmond (1853–1919). Magya Nyel 15: 155– 156. G OMBOCZ Z OLTÁN (1920a): A magya mélyhangú Ï ké déséhez. Magya Nyel 16: 2–9, 112–115. G OMBOCZ Z OLTÁN (1920b): †Wund Vilmos (1832–1920). Magya Nyel 16: 153–155. G OMBOCZ Z OLTÁN (1921a): A bolgá -ké dés és a magya húnmonda. Magya Nyel 17: 15–21. G OMBOCZ Z OLTÁN (1921b): A Magya Nyel hasonlí ás ha odik kiadása. Magya Nyel 17: 124–126. G OMBOCZ Z OLTÁN (1921/1938a): Nyel ö éne , lélek an, á sadalmi lélek an. In: G OM - BOCZ Z OLTÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 53–63. G OMBOCZ Z OLTÁN (1921/1938b): Vál ozás és ö ény a nyel udományban. In: G OM - BOCZ Z OLTÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 64–73. G OMBOCZ Z OLTÁN (1922/1997): Nyel ö éne i módsze an. In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Je- len és an és nyel ö éne . (Váloga o anulmányok). Budapes , Akadémiai Kiadó. 73–128. G OMBOCZ Z OLTÁN (1923): He mann Jacobsohn, A ie und Ug o- innen. Nyel udomá- nyi Közlemények 46: 143–145. G OMBOCZ Z OLTÁN (1923–1927): A magya őshaza és a nemze i hagyomány. II. Nyel - udományi Közlemények 46: 1–33, 168–193. G OMBOCZ Z OLTÁN (1924): G. J. Rams ed : Zu age nach de s ellung des schuwassischen. Magya Nyel 20: 173–174. G OMBOCZ Z OLTÁN (1925): Szily Kálmán min nyel ész. Magya Nyel 21: 77–84. G OMBOCZ Z OLTÁN (1925/1938a): A magya illabiális ™ ö éne éhez. (Felol as a o a M. Tud. Akadémia I. osz ályának 1925. má c. 9-i ülésén.). In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 96–103. G OMBOCZ Z.[ OLTÁN ] (1925/1938b): Éle öld ajz és a magya őshaza. In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 84–90. G OMBOCZ Z OLTÁN (1925–1926/1940): Magya ö éne i nyel an 2. Hang an 2. Hang- ö éne . In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Összegyűj ö mű ei. Budapes , Magya Nyel udo- mányi Tá saság. 63–99. 125 G OMBOCZ Z OLTÁN (1927/1938): Magya nyel észe . In: G OMBOCZ Z OLTÁN : Össze- gyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 110–112. G OMBOCZ Z OLTÁN (1929): Tö éne i magya nyel an 5. Monda an. Budapes , Buda- pes i Bölcsésze anhallga ók „Á pád” Baj á si Egyesüle e. G OMBOCZ Z OLTÁN (1929–1935/1949): Tö éne i magya nyel an 5. Syn axis. Budapes , A Pázmány Pé e Tudományegye em Magya Nyel udományi In éze e. G OMBOCZ Z OLTÁN (1930/1960): Hon oglalás elő i bolgá - ö ök jö e énysza aink. Nyel udományi É ekezések 24. Budapes , Akadémiai Kiadó. G OMBOCZ Z OLTÁN (1931): Nyel helyesség és nyel udomány. Magya Nyel 27: 1–11. G OMBOCZ Z OLTÁN (1931/1938): Nyel udomány és nyel aní ás. In: G OMBOCZ Z OL- TÁN : Összegyüj ö mű ei 1. Budapes , Magya Tudományos Akadémia. 141–145. G OMBOCZ Z OLTÁN –M ELICH J ÁNOS (1906): Magya szó ej ések. Mu a ány a készülő Magya e ymologiai szó á ból. Budapes , Ho nyánszky Vik o Császá i és Ki ályi Ud a i Köny nyomdája. G OMBOCZ Z OLTÁN –M ELICH J ÁNOS (1912): Mu a ány a készülő Magya E ymologiai Szó á ból. Magya Nyel 8: 241–248, 292–300. H ALL , R OBERT A. (1966): Pidgin and c eol languages. New Yo k, Co nell Uni e si y P ess. H AJDÚ P ÉTER (1966): Be eze és az u áli nyel udományba (A magya nyel innugo alapjai). Budapes , Tanköny kiadó. H AJDÚ P ÉTER (1981): Az u áli nyel észe alapké dései. Budapes , Tanköny kiadó. H AJDÚ P ÉTER –D OMOKOS P ÉTER (1978): U áli nyel okonaink. Budapes , Tanköny kiadó. H EGEDŰS A TTILA (2009): Nyel , e üle iség, á sadalom. A 14. élőnyel i kon e encia (Bük, 2006. ok óbe 9–11.) előadásai. Magya Nyel 105: 468–473. H ONTI L ÁSZLÓ (1997): Az ugo alapnyel ké déséhez. Budapes i Finnugo Füze ek 7. Budapes , ELTE Finnugo Tanszék. H ONTI L ÁSZLÓ (2001): Hol és milyen u áli/ innugo „ősnyel e ” beszél ek á oli eleink? (Hipo ézisek és é eszmék az u áli nyel udományban). Magya Nyel já ások 39: 13–32. H ONTI L ÁSZLÓ (2010): Anyanyel ünk okonságá ól. In: H ONTI L ÁSZLÓ ősze k.: A nyel okonság ól. Az ö ök, sume és egyéb á ium ellen aló o osság. (Segédköny- ek a nyel észe anulmányozásához 104.) Budapes , Tin a Kiadó. 161–246. H UNFALVY P ÁL (1855): A’ ö ök, magya és inn szók’ egybehasonlí ása. Akadémiai É - esí ő 15: 61–67, 99–152, 191–246, 337–364. I TKONEN , E SA (2010): A család a és/ agy a nyel ek köz i kapcsola ok a mode n össze- hasonlí ó nyel udományban: a innugo nyel ek ekons ukciójának néhány p oblé- mája. In: H ONTI L ÁSZLÓ ősze k.: A nyel okonság ól. Az ö ök, sume és egyéb á i- um ellen aló o osság. Segédköny ek a nyel észe anulmányozásához 104. Budapes , Tin a Kiadó. 247–253. K AMPIS G YÖRGY (2005): Be eze ő anulmány. Da win és A ajok e ede e. In: D ARWIN , C HARLES (1859/2005): A ajok e ede e. Te mésze es ki álasz ás ú ján. Budapes , Typo ex. ii–xl. 126 K IS T AMÁS (2003): Az e olúciós gondolkodás a nyel észe ben. (Össze oglaló á ekin- és). (Előadás). A nyel udomány újabb ágainak és i ányza ainak bemu a ása. A Deb eceni Akadémiai Bizo ság Nyel észe i Munkabizo ságának előadás-so oza a. Deb ecen. URL: h p://mny ud.a s.kl e.hu// ananyag/nyel kialak/dab-ea.h m. (2011. 12. 02.). L ÁNCZ I RÉN (1982): Sza as Gábo . Új idék, Fo um Köny kiadó. M AGYARI L ILLA (2005): A nyel mié nem olyan, min a szem? In: G ERVAIN J UDIT – K OVÁCS K RISTÓF –L UKÁCS Á GNES –R ACSMÁNY M IHÁLY sze k.: Az eze a cú elme. (Tanulmányok Pléh Csaba 60. szüle ésnapjá a). Budapes , Akadémiai Kiadó. 452– 460. M ÁTÉ J AKAB (1997): A 19. századi nyel udomány ö id ö éne e. Elméle ek, i ányza- ok és módsze ek 1. Budapes , Nemze i Tanköny kiadó. M ÁTÉ J AKAB (1998): A 20. századi nyel udomány ö éne ének őbb elméle ei és i ány- za ai. Elméle ek, i ányza ok és módsze ek 2. Budapes , Nemze i Tanköny kiadó. MSzFg E. = L AKÓ G YÖRGY ősze k. (1967–1978): A magya szókészle innugo elemei. E imológiai szó á . 1–3. Budapes , Akadémiai Kiadó. N ÉMETH G. B ÉLA (1960): A század égi Nyel ő - i ához. In: P AIS D EZSŐ sze k.: Dolgo- za ok a magya i odalmi nyel és s ílus ö éne éből. Budapes , Akadémiai. 227–261. P LÉH C SABA –L UKÁCS Á GNES (2003): Nyel , e olúció és az agy. In: P LÉH C SABA – K OVÁCS G YULA –G ULYÁS B ALÁZS sze k.: Kogni í ideg udomány. Budapes , Osi is. 485–504. P ODANI J ÁNOS (2010): E olúció, ö zs a, osz ályozás. Magya Tudomány 171: 1179– 1192. P USZTAY J ÁNOS (1977): Az „ugo – ö ök hábo ú” u án. Fejeze ek a magya nyel hason- lí ás ö éne éből. Budapes , Mag e ő. R OBINS , R OBERT H ENRY (1999): A nyel észe ö id ö éne e. Budapes , Osi is–Tin a. R ÓNA -T AS A NDRÁS (1978): A nyel okonság. Kalandozások a ö éne i nyel udomány- ban. Budapes , Gondola . S ÁNDOR K LÁRA (1998): Amié a szink ón elemzés oszladozik. In: S ÁNDOR K LÁRA sze k.: Nyel i ál ozó — nyel i ál ozás. Szeged, JGYTF. 57–84. S ÁNDOR K LÁRA (1999): A meg alál pa adigma — a agy mi e jó a udomány ö éne . Magya Filozó iai Szemle 43: 595–606. S ÁNDOR K LÁRA (2001a): A nyel „gyenge pon jai”. In: K ÁROLY L ÁSZLÓ –K INCSES N AGY É VA sze k.: Nép ö éne — nyel ö éne . (A 70 é es Róna-Tas And ás köszön- ése). Szeged, SZTE Al ajisz ika Tanszék. 119–135. S ÁNDOR K LÁRA (2001b): Nyel mű elés és ideológia. In: S ÁNDOR K LÁRA sze k.: Nyel , nyel i jogok, ok a ás. Szeged, JGYTF. 153–216. S ÁNDOR K LÁRA (2001c): Szocioling isz ikai alapisme e ek. In: S ÁNDOR K LÁRA sze k.: Nyel , nyel i jogok, ok a ás. Szeged, JGYTF. 7–48. S ÁNDOR K LÁRA (2011): Nyel okonság és hunhagyomány. Rénsza as agy cso- dasza as? Nyel ö éne és mű elődés ö éne . Budapes , Typo ex. S ÁNDOR K LÁRA –K AMPIS G YÖRGY (2000): Nyel és e olúció. Replika 40: 125–143. 127 S AUSSURE , F ERDINAND DE (1916/1997): Be eze és az ál alános nyel észe be. Budapes , Co ina. S CHLEICHER , A UGUST (1850): Die Sp achen Eu opas in sys ema ische Übe sich . Bonn, König. S CHLEICHER Á GOST [= A UGUST ] (1863/1878): Da win és a nyel udomány. Budapes , P ei e Fe dinánd. S CHLEICHER Á GOST [= A UGUST ] (1865/1878): A nyel észe és a e mésze udományok. Budapes , P ei e Fe dinánd. S CHUCHARDT , H UGO (1882a): Su le c éole de la Réunion. Romania 2: 589–593. S CHUCHARDT , H UGO (1882b): Zu a ikanischen Sp achmischung, Das Ausland. Wochen- sch i ü Lände - und Völke kunde 55: 867–869. S CHUCHARDT , H UGO (1882–1888): K eolische S udien. Bécs, Kais. Akademie de Wissenscha en. S CHUCHARDT , H UGO (1909): Die Lingua anca. Zei sch i ü omanische Philologie 33: 441–461. S IPŐCZ K ATALIN (2006): A magya min u áli nyel . In: K IEFER F ERENC ősze k.: Ma- gya nyel . Budapes , Akadémiai Kiadó. 288–314. S TEMLER Á GNES (2004): Nyel okonság és nyel ö éne . Má yás Fló ián nyel udomá- nyi munkássága. Budapes , O szágos Széchényi Köny á –Gondola . S ZATHMÁRY E ÖRS (2002): Az embe i nyel készség e ede e és a „nyel i amőba”. Ma- gya Tudomány 108: 42–50. S ZATHMÁRY E ÖRS (2003): Kul u ális olyama ok: az u olsó nagy e olúciós á mene . In: P LÉH C SABA –K OVÁCS G YULA –G ULYÁS B ALÁZS sze k.: Kogni í ideg udomány. Bu- dapes , Osi is. 32–48. S ZILÁGYI N. S ÁNDOR (1999): A szen mókus, a agy a módsze buk a ói. In: P OZSGAI P ÉTER sze k.: Tűzcsiholó. Í ások a 90 é es Lükő Gábo isz ele é e. Budapes , Tá on. 345–365. TESz. = B ENKŐ L ORÁND ősze k. (1967–1984): A magya nyel ö éne i-e imológiai szó á a. 1–3., 4. Mu a ó. Budapes , Akadémiai Kiadó. T ODD , L ORETO (1974): Pidgins and c eoles. London, Rou ledge–Kegan Paul. H. T ÓTH I MRE (1996): A nyel udomány ö éne e a XX. század elejéig. Csomópon ok és á eze ő szálak. Szomba hely, Sa a ia Uni e si y P ess Alapí ány. T RUBETZKOY , N IKOLAJ S. (1939): Gedanken übe das Indoge manenp oblem. Ac a Linguis ica 1: 81–89. V ÁMBÉRY Á RMIN (1869): Magya és ö ök- a á szóegyezések. Nyel udományi Közle- mények 8: 109–189. V ÁMBÉRY Á RMIN (1882): A magya ok e ede e. E hnologiai anulmány. Budapes , A Magya Tudományos Akadémia Köny kiadó-hi a ala. V ÁMBÉRY Á RMIN (1895): A magya ság kele kezése és gya apodása. Budapes , F anklin- á sula . H. V ARGA M ÁRTA (2001): A k eol nyel ek kialakulása és az anyanyel -elsajá í ás, nyel kele kezés ké dése. Magya Nyel ő 125: 242–249. 128 W ARDHAUGH , R ONALD (2002): Szocioling isz ika. Budapes , Osi is. W HINNOM , K EITH (1965): The o igin o he Eu opean-based c eoles and pidgins. O bis 14: 509–527. Z SILINSZKY É VA (2005): Szókészle ö éne . In: K ISS J ENŐ –P USZTAI F ERENC sze k.: Ma- gya nyel ö éne . Budapes , Osi is. 173–203, 372–392, 618–631, 725–738, 804– 823.