METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 65
A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa:
néhány iskolai és á sadalmi ál ozó
szempon jából
VÁRNAI DÓRA* – ZSÍROS EMESE* – NÉMETH ÁGNES*
* Nemze i Egészség ejlesz ési In éze ,
Heal h Beha iou in School-Aged Child en (HBSC) ku a ócsopo
ABSZTRAKT
A ko á sbán almazás (bullying) ki e jed p obléma az iskolai közösségekben. Gyako isága
azonban jelen ős el é és mu a iskolák, égiók, nemze ek közö . A bán almazással számos egyé-
ni, családi, iskolai-ko á s, ille e á sadalmi ényező mu a kapcsola o . Elemzéseinke az Isko-
lásko úak Egészségmaga a ása (HBSC) c. WHO koo dinál nemze közi izsgála 2013/2014-es
hazai ada ain égez ük. A ko á sbán almazásban aló é in e ség 4 ka egó iájá ha á oz uk
meg: áldoza , elkö e ő, elkö e ő-áldoza és köz e lenül nem é in e ek. Ezen ka egó iák eloszlá-
sá izsgál uk a képzés ípus, a enn a ó ípusa és a családi jómódúság ona kozásában.
E edményeink sze in a bán almazásban aló é in e ségben képzés ípus sze in nem alál-
unk szigni ikáns különbsége (ellen é ben a 4 é el ezelő i ada el é el e edményei el). Ugyan-
akko a enn a ó ípusa, alamin a családi jómódúság, ille e a ko á sbán almazás köz
össze üggés alál unk. Bá a ágabb á sadalmi-kul u ális ényezők önmagukban nem kulcs-
ényezői a bán almazás kialakulásának, hozzájá ulnak a jelenség megé éséhez és a p e enciós
p og amok meg e ezéséhez, adap álásához.
KULCSSZAVAK: bullying, ko á sbán almazás, jómódúság, iskola enn a ó, képzés ípus, bullying
p e enció
ABSTRACT
B oade con ex o bullying: om he aspec o se e al school le el
and social le el a iable
Bullying is a widesp ead phenomenon in school communi ies. Al hough he e a e signi ican
di e ences in p e alence be ween schools, egions and coun ies. Bullying is a complex p oblem
ha is ela ed o se e al indi idual, amily, school le el and social ac o s.
The da a was collec ed in he las su ey (in 2013/2014) o he Heal h Beha iou in School
Aged Child en S udy (HBSC) ha is a WHO coo dina ed na ionally ep esen a i e s udy. 4 ypes
o bullying in ol emen was de e mined: bully, ic im, bully- ic im and no in ol ed. The a io
o hese ypes was analysed ela ed o he a iables o amily a luence, school ype and ype o
school adminis a ion (s a e, eligious o o he ).
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.hu
66 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: …
The e a e no signi ican di e ences in he a io o bullying in ol emen acco ding o he
school ype, bu he e a e signi ican di e ences acco ding o ype o school adminis a ion o
ca hego ies o amily a luence.
Al hough social-cul u al di e ences doesn’ seem o be key ac o s o bullying hey migh
ha e s ong con ibu ion o i s unde s anding and designing e ec i e p e en ion p og ams.
KEYWORDS: bullying, school bullying, amily a luence, school ype, bullying p e en ion
Be eze és
Az elmúl é izedekben az iskolai agy ko á sbán almazás jelensége élénk udomá-
nyos és á sadalmi é deklődés ál o ki (Cu ie e al. 2012). A ko á sbán almazás
( agy bullying) egy másik személy ele i ag esszí ha alomgyako lás (Peple – C aig
2000).1 Fon os ismé e, hogy szándékos, ismé lődő jelenség, alamin az elkö e ő
és az áldoza közö i egyenlő len e ő iszony jellemzi. Az áldoza ál alában éd elen
a bán almazással szemben, ezé s essz , nega í é zéseke élhe á (Olweus 1991,
Peple – C aig 1995). Az ismé el bán almazás so án a ha almi iszonyok ögzülnek:
a bán almazó ha alma nő, az áldoza é pedig csökken. Bullying minden iskolában elő-
o dulha , gyako isága, alamin az é in e ek e aló kö e kezményei alapján mul i-
szek o ális, a gye mekek jóllé é be olyásoló p oblémának ekin he ő.
A ko á sbán almazásnak számos o mája an: leggyak abban izikai, e bális,
kapcsola i, ille e online ípus ól beszélhe ünk. Ez u óbbi megha á ozha juk úgy,
min az in e ne agy más digi ális echnológiák használa a mások zakla ásá a (Tab-
by P ojek 2011), a öbbi bán almazás- o má al észben á edő jelenség.
Az UNICEF 2013-as jelen ésében (Adamson 2013) izsgál 29 ejle o szágban a
ész e ő anulók 11–53%-á legalább egysze bán o ák má á sai az ada el é el
megelőző hónapokban. Az Iskolásko ú Gye mekek Egészségmaga a ása (Heal h
Beha iou in School-aged Child en – a WHO-collabo a i e C oss-na ional S udy,
HBSC) című nemze közi izsgála 2014-es ada ai sze in (Inchley e al. 2016) a izs-
gála ba be on 42 o szágban a anulók 1–36%-a legalább ké sze bán o másoka
az ada el é el megelőző hónapokban. Minden összehasonlí ó anulmány (így a en
emlí e ku a ások) e edménye sze in a gyako iságban nagy különbségek annak
nemze ek, égiók és iskolák közö . Az el é éseke kul u ális különbségek is magya-
ázha ják, ille e a bullying szó jelen ése és konno ációja ál ozha különböző nyel-
ekben (Benbenish y – As o 2003 idézi: S assen – Be ge 2007).
A bán almazás egyik lehe séges é elmezési ke e e az ún. ökológiai modell (Es-
pelage – Swea e 2004), mely sze in indi iduális, családi, iskolai- á sas, á sadalmi
és kul u ális ényezők komplexen ha nak a gye mekek iselkedésé e és bán alma-
1 A ko á sbán almazás ( agy bullying) nemcsak iskolai kö nyeze ben o dulha elő, de a jelen anul-
mányban, ille e az i bemu a o izsgála ban ko á sbán almazás ala a anulók (iskola á sak, osz ály-
á sak) egymás köz elő o duló bán ásá , zakla ásá é jük.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 67
zásban aló é in e ségé e. Minden szin en számos, a bán almazás be olyásoló é-
nyező izsgála á a e ez ek ku a ásoka , elemzéseke .
Alap e ően öbb indi iduális és családi ényező el is kapcsola o mu a a bully-
ing, melyek ől ese enkén nehéz eldön eni az ok-okoza i össze üggés i ányá . A ko -
á s bán almazás áldoza ai a jellemzőbb a dep esszió, szo ongás (C aig 1998, Ol-
weus 1991), magányosság (Nansel e al. 2001), ille e ál oza os iskolai p oblémák
(Olweus 1991) és gyako ibb sze ogyasz ás (Molcho e al. 2004). A bán almazók
kö ében is magasabb a kockáza olyan egészségká osí ó maga a ások a, min a
dohányzás, a nagyi ás (Nansel e al. 2001), agy egyéb izikómaga a ások (Nan-
sel e al. 2003). Bá a jelenségben a mindké oldal ól é in e elkö e ő-áldoza ípus
a leginkább eszélyez e e , nemze közi és hazai ku a ások az is igazol ák, hogy a
ko á sbán almazás az áldoza agy elkö e ő sze epben lé ő anulók melle a bán-
almazás szem anúinak egészségmu a ói a is ká osan ha (Nishina – Ju onen 2005,
Zsi os e al. 2013).
Iskolai szin en észben az iskola objek í ényezői (pl. iskola nagysága, képzés
ípusa, elhelyezkedése), észben szubjek í jellemzői (hangula , pedagógiai légkö
s b.) izsgál ák a bullying szempon jából. Az objek í ényezők közül elme ül az
iskola/osz ály mé e ének kapcsola a a bán almazással. Ko ábbi e edmények (Wi -
hney – Smi h 1993) nem alál ak bizonyí éko a a, hogy a nagyobb lé számú isko-
lában agy osz ályban öbb bán almazás ö énik. Egy későbbi kö e éses izsgála
(Bowes e al. 2009) sze in azonban az iskola mé e e össze ügg az áldoza á álás
magasabb kockáza á al. Egy hazai izsgála is az alál a, hogy a nagyobb mé e ű,
öbb elada ellá ási hellyel endelkező iskolákban szigni ikánsan nagyobb mé -
ékben é zékelnek a diákok kö ében ag esszí jelenségeke a pedagógusok (Paksi
2010).
Hasonlóképpen a képzés ípus és a bán almazás össze üggései is öbb ku a ás
izsgál a, ekin e el a a, hogy ál alában a izikómaga a ások magasabb a ányban
o dulnak elő szakiskolában, min é e ségi adó ok a ási in ézményekben (Néme h
– Köl ő 2011). A HBSC ku a ás 2010. é i hazai ada ai sze in (Néme h – Köl ő 2011)
az é e ségi adó in ézményekben alacsonyabb a bán almazásban köz e lenül nem
é in e ek a ánya, min a szakiskolákban. Hasonló e edmény kapo Hajdú és Sáska
2009-es elmé ésében is (Hajdú – Sáska 2009).
Számos bizonyí ék mu a a a, hogy az olyan ényezőknek, min az iskola klímája
(Buda 2010, Buda – Szi mai 2010), az iskola megí élése a diákok kö ében (Glew e
al. 2008, Vá nai e al. 2009), a aná ok jellemzői és bán almazáshoz aló a i űdje
(Oldenbu g e al. 2015) e ős kapcsola o mu a nak az iskolában elő o duló bán al-
mazás gyako iságá al. Az iskola klímájá , az iskola s uk ú ájá , p e enciós p og-
amok a aló nyi o ságá megha á ozha ja a enn a ó ípusa, ezen ke esz ül pe-
dagógiai p og amja, é ék endje is. Simon e al. (2015) egy ki ejeze en bullying a
ókuszáló online ké dőí es izsgála ában a a is ke es e a álasz , hogy az al e na í
pedagógiá al, ille e a hagyományos pedagógiai módsze ekkel ok a ó in ézmények-
ben el é ően alakul -e a bán almazás elő o dulása. E edményeik sze in az al e -
na í an e ű iskolákban a bán almazo ak a ánya kisebb, min a no mál an e ű
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.hu
68 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: …
iskolákban. Ugyanebben a izsgála ban enn a ó sze in elemez e az ada oka az
alál ák, hogy az egyházi enn a ású iskolákban a bán almazo ak a ánya alacso-
nyabb, min az állami enn a ású iskolák diákjai kö ében. Bá más o szágokban
el é ő az iskola endsze , Be ilaqua és m sai (2016) az alál ák, hogy a közösségi
ámoga ásban is észesülő iskolákban ( olun a y aided schools – agyis olyan is-
kolák, amike az állam alapí o , de alapí ányok jelen ős mé ékben hozzájá ulnak
a enn a ásához) alacsonyabb az áldoza á álás elő o dulása. In e ne es zakla ás
ese ében ugyan akko az elkö e és magasabb a ányá igazol ák az alapí ányi isko-
lákban (Be ilaqua e al. 2016). Egy b azil izsgála (Alcan a a e al. 2016) csak a
ik imizáció ese ében alál szigni ikáns különbsége iskola ípus sze in (más bán-
almazás-é in e ségi ka egó ia ese ében nem): az állami iskolákban magasabb az
áldoza á álás a ánya, min a magániskolákban. Pakisz áni iskolákban égze , 836
ő e ki e jedő izsgála szin én a a alál bizonyí éko , hogy az állami iskolákban
el e jed ebb jelenség a bán almazás, min a magán enn a ású ok a ási in ézmé-
nyekben. Ugyanakko szocio-ökonómiai s á us sze in nem alál ak különbsége a
bán almazás gyako iságában (Shujja e al. 2014).
A á sadalmi-kul u ális ényezők közül ma káns onala kép isel a média o-
gyasz ási szokások és az iskolai bán almazás össze üggéseinek el á ása (ld. pl.
Kun sche 2004, Zimme man e al. 2005, Buda 2015). Ugyanakko az az elképzelés is
népsze ű, hogy az elkö e őke és áldoza oka a szocio-ökonómiai különbségek e -
melik ki. Ezen a e üle en is alálunk ellen mondásos ada oka . A HBSC izsgála ban
a legu óbbi ada gyűj ésben ész e ő 42 o szág ada ai elemez e az alál ák, hogy
néhány o szágban és égióban az áldoza á álás össze ügg a családi jómódúsággal,
leginkább úgy, hogy a jómódúbb családok gye mekei i kábban álnak ko á sbán-
almazás áldoza á á. A bán almazás elkö e ése és a család anyagi helyze e ke és
o szágban mu a össze üggés , amennyiben igen, o a jómódúbb lányok ól elmond-
ha ó, hogy ke esebbe bán almazzák anuló á saika (Inchley e al. 2016).
Ál alánosságban elmondha juk, hogy a kul u ális és á sadalmi ényezők – az osz-
ály e mi csopo olyama ok és egyéni ak o ok izsgála a nélkül – hozzájá ulnak a
bán almazáshoz, de önmagukban nem kulcs ényezői a bullying kialakulásának és
ennma adásának (S assen – Be ge 2007). A meg elelő p e enciós ajánlások kidol-
gozása és el e jesz ése szempon jából szükséges ugyanakko a bán almazás néhány
á sas- á sadalmi, alamin iskolai jellemzőjének izsgála a. Jelen anulmányunk ban
ehá a ko á sbán almazás néhány iskolai, alamin á sadalmi-családi össze üggé-
sé izsgáljuk, agyis a a ke essük a álasz , hogy hazánkban össze ügg-e a ko á s-
bán almazás és a család jómódúsága, ille e milyen képzési o mákban, milyen enn-
a ású in ézményekben o dul elő gyak abban bán almazás. Megjegyezzük, hogy a
ko á sbán almazás össze üggései a „hagyományos osz ály e mi” ( e bális, izikai,
kapcsola i) bán almazás é elmében izsgál uk, az in e ne es bán almazás jelensé-
gé nem e ük bele elemzésünkbe.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 69
A HBSC ku a ás e edményei
A MINTA
A HBSC nemze közi ku a ás az Egészségügyi Világsze eze el együ működésben
olyik má öbb min ha minc é e, jelenleg 44 o szág (köz ünk hazánk) ész é elé-
el. A ku a ás leg őbb célja, hogy el é képezze a se dülőko ú i júság egészségi álla-
po á és egészsége megha á ozó szokásai , agyis egészségmaga a ásá , alamin
mindezeke kon ex usban é elmezze. A izsgála ke e ében a legu óbbi o szágosan
ep ezen a í ada gyűj és 2014-ben zajlo le az 5., 7., 9. és 11. osz ályos diákok
kö ében. A isz í o , s a isz ikailag eldolgozo min anagyság 6153 ő. A min a a
ko ábbi é ekhez hasonlóan é egze min a é eli eljá ással készül az o szágos ep-
ezen a i i ás (minden iskola- és elepülés ípus, alamin minden öld ajzi égió
meg elelő a ányú kép isele e) é dekében. Az ada ok elemzésébe csak e legu óbbi
elmé és ada ai on uk be.
A MÓDSZER
Iskolai anó ák ke e ében, anonim, ké dőí es ada gyűj és égez ünk. Ké ké dé-
sünk ona kozo az iskolában zajló ko á sbán almazás2 elmúl néhány hónapban
ö énő elő o dulásá a és gyako iságá a.
– Az elmúl néhány hónapban milyen gyak an bán almaz ak így éged az iskolá-
ban? (Lehe séges álaszok: Az elmúl hónapokban egysze sem bán almaz ak
az iskolában / Elő o dul 1-2-sze / Ha on a 2-3-szo / Kb. he en e / He en e
öbbszö is.)
– Az elmúl néhány hónapban e milyen gyak an e él ész anuló á said bán-
almazásában? (Lehe séges álaszok: Az elmúl hónapokban egysze sem e -
em ész mások bán almazásában / Elő o dul 1-2-sze / Ha on a 2-3-szo /
Kb. he en e / He en e öbbszö is.)
A gyako isági eloszlás elhasználásá al a bán almazásban aló é in e ség négy
ípusá ha á oz uk meg. Elkö e őnek ekin e ük azoka , akik másoka legalább egy-
sze -ké sze bán almaz ak, de őke nem bán almaz ák. Áldoza nak számí anak, aki-
ke legalább egysze -ké sze zakla ak, de ők senki sem bán almaz ak. Elkö e ő-ál-
doza az olyan anuló, aki legalább egysze -ké sze bán almaz ak és ő is legalább
egy-ké alkalommal ész e anuló á sai zakla ásában. A bán almazásban (köz e -
lenül) nem é in e ek másoka sem bán almaz ak és őke sem bán o ák egysze sem.
2 A ko á sbán almazás ogalmá megha á oz uk a anulók számá a: Akko mondjuk, hogy egy a-
nuló bán almaznak, ha egy másik anuló agy anulók egy csopo ja du a és kelleme len dolgoka mond
neki agy esz ele. Az is bán almazás, ha ismé lődően bán óan gúnyolnak, ug a nak alaki agy szándé-
kosan kihagyják dolgokból. Nem számí bán almazásnak, ha ké kb. egy o mán e ős ia al i a kozik, agy
e ekszik, agy ha ba á ságosan, já ékosan ug a ják egymás .

METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.hu
70 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: …
Az ada el é el so án a család anyagi helyze é egy objek í ké désekből álló kom-
pozi -skála segí ségé el mé ük. Ez az úgyne eze Családi Jómódúság Skála (CSJS,
Cu ie e al. 2008, idézi Néme h – Köl ő 2011), mely a a ké dez á, hogy bizonyos
agyon á gyakkal (személy- agy ehe au ó, sajá hálószoba, számí ógép, ü dőszo-
ba, mosoga ógép) endelkezik-e a család, (ha igen, hány da abbal), ille e nya al-
ak-e kül öldön az ada el é el megelőző é ben. A álaszok alapján a családi jómó-
dúság alacsony, közepes és magas ka egó iái képez ük.
Az iskolai ál ozók közül a bán almazással aló össze üggésben ké jellemző
izsgál unk: az iskola ípusá és az iskola enn a ó ípusá . A képzés ípusok közül
(ál alános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola/szakmunkásképző) az
ál alános iskolá kihagy uk, ekin e el a a, hogy ezen a szin en még nem jelenik
meg a képzés ípusok köz i különbség ha ása a bán almazás a, ugyanakko az éle -
ko i ényezők é zékel e ik ha ásuka . A másik há om iskola ípus pedig é e ségi
adó (gimnázium és szakközépiskola) és é e ségi nem adó (szakiskola) ál ozókén
sze epel e ük az elemzésben.
Az iskola enn a ó ípusa sze in önko mányza i, egyházi és egyéb enn a ású
(pl. alapí ányi, magán s b.) iskoláka különböz e ünk meg.
A be on ál ozók össze üggései ke esz áblák segí ségé el, chi-négyze s a isz-
ikai p óbá al izsgála uk SPSS s a isz ikai p og amcsomag elhasználásá al.
E edmények
KORTÁRSBÁNTALMAZÁS GYAKORISÁGA
A bullyingban aló é in e ség négy alap ípusá a ona kozóan a megoszlás a kö e -
kező: az elkö e ők a ánya 12,2%, áldoza sze epbe ke ül a anulók 14,2 %-a. Elkö-
e ő-áldoza minden izedik diák, míg a anulók nagyobb észe, közel ké ha mada
köz e lenül nem é in e a bán almazásban (ez agy az jelen i, hogy az ado közös-
ségben nincs bán almazás, ille e nem udnak óla; agy az , hogy bá nem köz e le-
nül é in e ek, de bán almazás passzí szem anúi (1. áb a).
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 71
Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a
Az iskola ípusa és a ko á sbán almazás össze üggései
Képzés ípus sze in i bon ásban izsgál a, a bán almazásban aló é in e ségben
nincs szigni ikáns különbség (khi négyze =2,884, d =3, p<0,410) az é e ségi adó,
ille e nem adó iskolák diákjai közö (2. áb a).
2. áb a. A ko á sbán almazásban aló é in e ség ka egó iái
képzés ípus sze in i bon ásban (%/ ő) (N=3449)
Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a
1. áb a. Ko á sbán almazásban aló é in e ség ípusainak megoszlása (%/ ő) (N = 6014)
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.hu
72 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: …
Az iskola enn a ó ípusa és a ko á sbán almazás össze üggései
A enn a ó ípusa sze in szigni ikáns el é éseke (khi négyze =32,79, d =6, p<
0,000) alálunk a bán almazásban aló é in e ség ka egó iái ekin e. Az egyházi
és állami iskolákban hasonlóan alakul az elkö e ő, ille e áldoza gye mekek a á-
nya, ugyanakko elkö e ő, áldoza és elkö e ő-áldoza gye mekek legalacsonyabb
a ányban az egyéb ( agyis nem állami agy egyházi) enn a ású in ézményekben
anulnak. A bán almazásban (köz e lenül) nem é in e anulók a ánya is az egyéb
enn a ású in ézményekben a legmagasabb, 14%-kal magasabb, min az egyházi in-
ézményekben (3. áb a).
3. áb a. A ko á sbán almazásban aló é in e ség ka egó iái
az iskola enn a ó ípusa sze in i bon ásban ( ő/%) (N= 6012)
Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a
Családi jómódúság
A család anyagi helyze e szigni ikáns össze üggés (khi négyze =14,89, d =6, p =
0,021) mu a a ko á sbán almazással. Az alacsony jö edelmű családok gye mekei
közö ke esebb az elkö e ő, és alami el öbb az áldoza , min a közepesen agy
magasan jómódú családok ese ében. Bán almazásban (köz e lenül) nem é in e
gye mekek legnagyobb a ányban alacsony jö edelmű családokban, legkisebb a ány-
ban pedig a közepes jö edelmű családokban élnek (4. áb a).
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 73
Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a
Összegzés
Mindamelle , hogy a ko á sbán almazásban aló é in e sége a legalacsonyabb
gyako iságkén (legalább 1-2-sze elő o dul ) ha á oz uk meg, a gye mekek öbb,
min egyha mada nyila kozo úgy, hogy alamilyen gyako isággal az iskolai bán-
almazás köz e lenül is é in i. A öbbi anuló nem ekin i magá sem áldoza nak,
sem elkö e őnek, mégsem mondha juk, hogy nem é in e ek az iskolai bán alma-
zásban, mi el szem anúi, igyelői lehe nek mások zakla ásának. Ahogy a be eze és-
ben kiemel ük, az in e ne es bán almazás eseményei jelen elemzésbe nem on uk
be, ahogy az iskolai ag esszió egyéb megnyil ánulási o mái sem (pl. e ekedés).
A bullyinggal kapcsola ban megemlí jük még, hogy a bán almazo anulók a ánya,
hasonlóan a bán almazásban ész e ők a ányához, az éle ko nö ekedésé el szig-
ni ikánsan csökken. Tehá az áldoza á álás az ál alános iskolások kö ében gyako-
ibb, min a középiskolás osz ályokban (Vá nai – Zsi os 2016). A nemi különbségek
ekin e ében pedig elmondha ó, hogy a iúkhoz képes a lányok köz szigni ikánsan
magasabb azoknak az a ánya, akik egysze sem e ek ész bán almazásban. A iúk
kö ében a bán almazásban ész e ők (elkö e ők) a ánya minden gyako isági ka-
egó iában magasabb (Vá nai – Zsi os 2016). A bán almazás elő o dulásának gya-
ko isága hasonló az előző, 2009/10-es ada el é el so án mé ada okhoz (Zsi os
– Ö kényi 2011), agyis a anulók közel 40%-a alamilyen gyako isággal köz e lenül
is é in e .
4. áb a. A ko á sbán almazásban aló é in e ség ka egó iái
családi jómódúság sze in i bon ásban ( ő/%) (N=5899)