A kortársbántalmazás tágabb kontextusa: néhány iskolai és társadalmi változó szempontjából

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 65 A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: néhány iskolai és á sadalmi ál ozó szempon jából VÁRNAI DÓRA* – ZSÍROS EMESE* – NÉMETH ÁGNES* * Nemze i Egészség ejlesz ési In éze , Heal h Beha iou in School-Aged Child en (HBSC) ku a ócsopo ABSZTRAKT A ko á sbán almazás (bullying) ki e jed p obléma az iskolai közösségekben. Gyako isága azonban jelen ős el é és mu a iskolák, égiók, nemze ek közö . A bán almazással számos egyé- ni, családi, iskolai-ko á s, ille e á sadalmi ényező mu a kapcsola o . Elemzéseinke az Isko- lásko úak Egészségmaga a ása (HBSC) c. WHO koo dinál nemze közi izsgála 2013/2014-es hazai ada ain égez ük. A ko á sbán almazásban aló é in e ség 4 ka egó iájá ha á oz uk meg: áldoza , elkö e ő, elkö e ő-áldoza és köz e lenül nem é in e ek. Ezen ka egó iák eloszlá- sá izsgál uk a képzés ípus, a enn a ó ípusa és a családi jómódúság ona kozásában. E edményeink sze in a bán almazásban aló é in e ségben képzés ípus sze in nem alál- unk szigni ikáns különbsége (ellen é ben a 4 é el ezelő i ada el é el e edményei el). Ugyan- akko a enn a ó ípusa, alamin a családi jómódúság, ille e a ko á sbán almazás köz össze üggés alál unk. Bá a ágabb á sadalmi-kul u ális ényezők önmagukban nem kulcs- ényezői a bán almazás kialakulásának, hozzájá ulnak a jelenség megé éséhez és a p e enciós p og amok meg e ezéséhez, adap álásához. KULCSSZAVAK: bullying, ko á sbán almazás, jómódúság, iskola enn a ó, képzés ípus, bullying p e enció ABSTRACT B oade con ex o bullying: om he aspec o se e al school le el and social le el a iable Bullying is a widesp ead phenomenon in school communi ies. Al hough he e a e signi ican di e ences in p e alence be ween schools, egions and coun ies. Bullying is a complex p oblem ha is ela ed o se e al indi idual, amily, school le el and social ac o s. The da a was collec ed in he las su ey (in 2013/2014) o he Heal h Beha iou in School Aged Child en S udy (HBSC) ha is a WHO coo dina ed na ionally ep esen a i e s udy. 4 ypes o bullying in ol emen was de e mined: bully, ic im, bully- ic im and no in ol ed. The a io o hese ypes was analysed ela ed o he a iables o amily a luence, school ype and ype o school adminis a ion (s a e, eligious o o he ). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.hu 66 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … The e a e no signi ican di e ences in he a io o bullying in ol emen acco ding o he school ype, bu he e a e signi ican di e ences acco ding o ype o school adminis a ion o ca hego ies o amily a luence. Al hough social-cul u al di e ences doesn’ seem o be key ac o s o bullying hey migh ha e s ong con ibu ion o i s unde s anding and designing e ec i e p e en ion p og ams. KEYWORDS: bullying, school bullying, amily a luence, school ype, bullying p e en ion Be eze és Az elmúl é izedekben az iskolai agy ko á sbán almazás jelensége élénk udomá- nyos és á sadalmi é deklődés ál o ki (Cu ie e al. 2012). A ko á sbán almazás ( agy bullying) egy másik személy ele i ag esszí ha alomgyako lás (Peple – C aig 2000).1 Fon os ismé e, hogy szándékos, ismé lődő jelenség, alamin az elkö e ő és az áldoza közö i egyenlő len e ő iszony jellemzi. Az áldoza ál alában éd elen a bán almazással szemben, ezé s essz , nega í é zéseke élhe á (Olweus 1991, Peple – C aig 1995). Az ismé el bán almazás so án a ha almi iszonyok ögzülnek: a bán almazó ha alma nő, az áldoza é pedig csökken. Bullying minden iskolában elő- o dulha , gyako isága, alamin az é in e ek e aló kö e kezményei alapján mul i- szek o ális, a gye mekek jóllé é be olyásoló p oblémának ekin he ő. A ko á sbán almazásnak számos o mája an: leggyak abban izikai, e bális, kapcsola i, ille e online ípus ól beszélhe ünk. Ez u óbbi megha á ozha juk úgy, min az in e ne agy más digi ális echnológiák használa a mások zakla ásá a (Tab- by P ojek 2011), a öbbi bán almazás- o má al észben á edő jelenség. Az UNICEF 2013-as jelen ésében (Adamson 2013) izsgál 29 ejle o szágban a ész e ő anulók 11–53%-á legalább egysze bán o ák má á sai az ada el é el megelőző hónapokban. Az Iskolásko ú Gye mekek Egészségmaga a ása (Heal h Beha iou in School-aged Child en – a WHO-collabo a i e C oss-na ional S udy, HBSC) című nemze közi izsgála 2014-es ada ai sze in (Inchley e al. 2016) a izs- gála ba be on 42 o szágban a anulók 1–36%-a legalább ké sze bán o másoka az ada el é el megelőző hónapokban. Minden összehasonlí ó anulmány (így a en emlí e ku a ások) e edménye sze in a gyako iságban nagy különbségek annak nemze ek, égiók és iskolák közö . Az el é éseke kul u ális különbségek is magya- ázha ják, ille e a bullying szó jelen ése és konno ációja ál ozha különböző nyel- ekben (Benbenish y – As o 2003 idézi: S assen – Be ge 2007). A bán almazás egyik lehe séges é elmezési ke e e az ún. ökológiai modell (Es- pelage – Swea e 2004), mely sze in indi iduális, családi, iskolai- á sas, á sadalmi és kul u ális ényezők komplexen ha nak a gye mekek iselkedésé e és bán alma- 1 A ko á sbán almazás ( agy bullying) nemcsak iskolai kö nyeze ben o dulha elő, de a jelen anul- mányban, ille e az i bemu a o izsgála ban ko á sbán almazás ala a anulók (iskola á sak, osz ály- á sak) egymás köz elő o duló bán ásá , zakla ásá é jük. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 67 zásban aló é in e ségé e. Minden szin en számos, a bán almazás be olyásoló é- nyező izsgála á a e ez ek ku a ásoka , elemzéseke . Alap e ően öbb indi iduális és családi ényező el is kapcsola o mu a a bully- ing, melyek ől ese enkén nehéz eldön eni az ok-okoza i össze üggés i ányá . A ko - á s bán almazás áldoza ai a jellemzőbb a dep esszió, szo ongás (C aig 1998, Ol- weus 1991), magányosság (Nansel e al. 2001), ille e ál oza os iskolai p oblémák (Olweus 1991) és gyako ibb sze ogyasz ás (Molcho e al. 2004). A bán almazók kö ében is magasabb a kockáza olyan egészségká osí ó maga a ások a, min a dohányzás, a nagyi ás (Nansel e al. 2001), agy egyéb izikómaga a ások (Nan- sel e al. 2003). Bá a jelenségben a mindké oldal ól é in e elkö e ő-áldoza ípus a leginkább eszélyez e e , nemze közi és hazai ku a ások az is igazol ák, hogy a ko á sbán almazás az áldoza agy elkö e ő sze epben lé ő anulók melle a bán- almazás szem anúinak egészségmu a ói a is ká osan ha (Nishina – Ju onen 2005, Zsi os e al. 2013). Iskolai szin en észben az iskola objek í ényezői (pl. iskola nagysága, képzés ípusa, elhelyezkedése), észben szubjek í jellemzői (hangula , pedagógiai légkö s b.) izsgál ák a bullying szempon jából. Az objek í ényezők közül elme ül az iskola/osz ály mé e ének kapcsola a a bán almazással. Ko ábbi e edmények (Wi - hney – Smi h 1993) nem alál ak bizonyí éko a a, hogy a nagyobb lé számú isko- lában agy osz ályban öbb bán almazás ö énik. Egy későbbi kö e éses izsgála (Bowes e al. 2009) sze in azonban az iskola mé e e össze ügg az áldoza á álás magasabb kockáza á al. Egy hazai izsgála is az alál a, hogy a nagyobb mé e ű, öbb elada ellá ási hellyel endelkező iskolákban szigni ikánsan nagyobb mé - ékben é zékelnek a diákok kö ében ag esszí jelenségeke a pedagógusok (Paksi 2010). Hasonlóképpen a képzés ípus és a bán almazás össze üggései is öbb ku a ás izsgál a, ekin e el a a, hogy ál alában a izikómaga a ások magasabb a ányban o dulnak elő szakiskolában, min é e ségi adó ok a ási in ézményekben (Néme h – Köl ő 2011). A HBSC ku a ás 2010. é i hazai ada ai sze in (Néme h – Köl ő 2011) az é e ségi adó in ézményekben alacsonyabb a bán almazásban köz e lenül nem é in e ek a ánya, min a szakiskolákban. Hasonló e edmény kapo Hajdú és Sáska 2009-es elmé ésében is (Hajdú – Sáska 2009). Számos bizonyí ék mu a a a, hogy az olyan ényezőknek, min az iskola klímája (Buda 2010, Buda – Szi mai 2010), az iskola megí élése a diákok kö ében (Glew e al. 2008, Vá nai e al. 2009), a aná ok jellemzői és bán almazáshoz aló a i űdje (Oldenbu g e al. 2015) e ős kapcsola o mu a nak az iskolában elő o duló bán al- mazás gyako iságá al. Az iskola klímájá , az iskola s uk ú ájá , p e enciós p og- amok a aló nyi o ságá megha á ozha ja a enn a ó ípusa, ezen ke esz ül pe- dagógiai p og amja, é ék endje is. Simon e al. (2015) egy ki ejeze en bullying a ókuszáló online ké dőí es izsgála ában a a is ke es e a álasz , hogy az al e na í pedagógiá al, ille e a hagyományos pedagógiai módsze ekkel ok a ó in ézmények- ben el é ően alakul -e a bán almazás elő o dulása. E edményeik sze in az al e - na í an e ű iskolákban a bán almazo ak a ánya kisebb, min a no mál an e ű METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.hu 68 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … iskolákban. Ugyanebben a izsgála ban enn a ó sze in elemez e az ada oka az alál ák, hogy az egyházi enn a ású iskolákban a bán almazo ak a ánya alacso- nyabb, min az állami enn a ású iskolák diákjai kö ében. Bá más o szágokban el é ő az iskola endsze , Be ilaqua és m sai (2016) az alál ák, hogy a közösségi ámoga ásban is észesülő iskolákban ( olun a y aided schools – agyis olyan is- kolák, amike az állam alapí o , de alapí ányok jelen ős mé ékben hozzájá ulnak a enn a ásához) alacsonyabb az áldoza á álás elő o dulása. In e ne es zakla ás ese ében ugyan akko az elkö e és magasabb a ányá igazol ák az alapí ányi isko- lákban (Be ilaqua e al. 2016). Egy b azil izsgála (Alcan a a e al. 2016) csak a ik imizáció ese ében alál szigni ikáns különbsége iskola ípus sze in (más bán- almazás-é in e ségi ka egó ia ese ében nem): az állami iskolákban magasabb az áldoza á álás a ánya, min a magániskolákban. Pakisz áni iskolákban égze , 836 ő e ki e jedő izsgála szin én a a alál bizonyí éko , hogy az állami iskolákban el e jed ebb jelenség a bán almazás, min a magán enn a ású ok a ási in ézmé- nyekben. Ugyanakko szocio-ökonómiai s á us sze in nem alál ak különbsége a bán almazás gyako iságában (Shujja e al. 2014). A á sadalmi-kul u ális ényezők közül ma káns onala kép isel a média o- gyasz ási szokások és az iskolai bán almazás össze üggéseinek el á ása (ld. pl. Kun sche 2004, Zimme man e al. 2005, Buda 2015). Ugyanakko az az elképzelés is népsze ű, hogy az elkö e őke és áldoza oka a szocio-ökonómiai különbségek e - melik ki. Ezen a e üle en is alálunk ellen mondásos ada oka . A HBSC izsgála ban a legu óbbi ada gyűj ésben ész e ő 42 o szág ada ai elemez e az alál ák, hogy néhány o szágban és égióban az áldoza á álás össze ügg a családi jómódúsággal, leginkább úgy, hogy a jómódúbb családok gye mekei i kábban álnak ko á sbán- almazás áldoza á á. A bán almazás elkö e ése és a család anyagi helyze e ke és o szágban mu a össze üggés , amennyiben igen, o a jómódúbb lányok ól elmond- ha ó, hogy ke esebbe bán almazzák anuló á saika (Inchley e al. 2016). Ál alánosságban elmondha juk, hogy a kul u ális és á sadalmi ényezők – az osz- ály e mi csopo olyama ok és egyéni ak o ok izsgála a nélkül – hozzájá ulnak a bán almazáshoz, de önmagukban nem kulcs ényezői a bullying kialakulásának és ennma adásának (S assen – Be ge 2007). A meg elelő p e enciós ajánlások kidol- gozása és el e jesz ése szempon jából szükséges ugyanakko a bán almazás néhány á sas- á sadalmi, alamin iskolai jellemzőjének izsgála a. Jelen anulmányunk ban ehá a ko á sbán almazás néhány iskolai, alamin á sadalmi-családi össze üggé- sé izsgáljuk, agyis a a ke essük a álasz , hogy hazánkban össze ügg-e a ko á s- bán almazás és a család jómódúsága, ille e milyen képzési o mákban, milyen enn- a ású in ézményekben o dul elő gyak abban bán almazás. Megjegyezzük, hogy a ko á sbán almazás össze üggései a „hagyományos osz ály e mi” ( e bális, izikai, kapcsola i) bán almazás é elmében izsgál uk, az in e ne es bán almazás jelensé- gé nem e ük bele elemzésünkbe. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 69 A HBSC ku a ás e edményei A MINTA A HBSC nemze közi ku a ás az Egészségügyi Világsze eze el együ működésben olyik má öbb min ha minc é e, jelenleg 44 o szág (köz ünk hazánk) ész é elé- el. A ku a ás leg őbb célja, hogy el é képezze a se dülőko ú i júság egészségi álla- po á és egészsége megha á ozó szokásai , agyis egészségmaga a ásá , alamin mindezeke kon ex usban é elmezze. A izsgála ke e ében a legu óbbi o szágosan ep ezen a í ada gyűj és 2014-ben zajlo le az 5., 7., 9. és 11. osz ályos diákok kö ében. A isz í o , s a isz ikailag eldolgozo min anagyság 6153 ő. A min a a ko ábbi é ekhez hasonlóan é egze min a é eli eljá ással készül az o szágos ep- ezen a i i ás (minden iskola- és elepülés ípus, alamin minden öld ajzi égió meg elelő a ányú kép isele e) é dekében. Az ada ok elemzésébe csak e legu óbbi elmé és ada ai on uk be. A MÓDSZER Iskolai anó ák ke e ében, anonim, ké dőí es ada gyűj és égez ünk. Ké ké dé- sünk ona kozo az iskolában zajló ko á sbán almazás2 elmúl néhány hónapban ö énő elő o dulásá a és gyako iságá a. – Az elmúl néhány hónapban milyen gyak an bán almaz ak így éged az iskolá- ban? (Lehe séges álaszok: Az elmúl hónapokban egysze sem bán almaz ak az iskolában / Elő o dul 1-2-sze / Ha on a 2-3-szo / Kb. he en e / He en e öbbszö is.) – Az elmúl néhány hónapban e milyen gyak an e él ész anuló á said bán- almazásában? (Lehe séges álaszok: Az elmúl hónapokban egysze sem e - em ész mások bán almazásában / Elő o dul 1-2-sze / Ha on a 2-3-szo / Kb. he en e / He en e öbbszö is.) A gyako isági eloszlás elhasználásá al a bán almazásban aló é in e ség négy ípusá ha á oz uk meg. Elkö e őnek ekin e ük azoka , akik másoka legalább egy- sze -ké sze bán almaz ak, de őke nem bán almaz ák. Áldoza nak számí anak, aki- ke legalább egysze -ké sze zakla ak, de ők senki sem bán almaz ak. Elkö e ő-ál- doza az olyan anuló, aki legalább egysze -ké sze bán almaz ak és ő is legalább egy-ké alkalommal ész e anuló á sai zakla ásában. A bán almazásban (köz e - lenül) nem é in e ek másoka sem bán almaz ak és őke sem bán o ák egysze sem. 2 A ko á sbán almazás ogalmá megha á oz uk a anulók számá a: Akko mondjuk, hogy egy a- nuló bán almaznak, ha egy másik anuló agy anulók egy csopo ja du a és kelleme len dolgoka mond neki agy esz ele. Az is bán almazás, ha ismé lődően bán óan gúnyolnak, ug a nak alaki agy szándé- kosan kihagyják dolgokból. Nem számí bán almazásnak, ha ké kb. egy o mán e ős ia al i a kozik, agy e ekszik, agy ha ba á ságosan, já ékosan ug a ják egymás . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.hu 70 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … Az ada el é el so án a család anyagi helyze é egy objek í ké désekből álló kom- pozi -skála segí ségé el mé ük. Ez az úgyne eze Családi Jómódúság Skála (CSJS, Cu ie e al. 2008, idézi Néme h – Köl ő 2011), mely a a ké dez á, hogy bizonyos agyon á gyakkal (személy- agy ehe au ó, sajá hálószoba, számí ógép, ü dőszo- ba, mosoga ógép) endelkezik-e a család, (ha igen, hány da abbal), ille e nya al- ak-e kül öldön az ada el é el megelőző é ben. A álaszok alapján a családi jómó- dúság alacsony, közepes és magas ka egó iái képez ük. Az iskolai ál ozók közül a bán almazással aló össze üggésben ké jellemző izsgál unk: az iskola ípusá és az iskola enn a ó ípusá . A képzés ípusok közül (ál alános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola/szakmunkásképző) az ál alános iskolá kihagy uk, ekin e el a a, hogy ezen a szin en még nem jelenik meg a képzés ípusok köz i különbség ha ása a bán almazás a, ugyanakko az éle - ko i ényezők é zékel e ik ha ásuka . A másik há om iskola ípus pedig é e ségi adó (gimnázium és szakközépiskola) és é e ségi nem adó (szakiskola) ál ozókén sze epel e ük az elemzésben. Az iskola enn a ó ípusa sze in önko mányza i, egyházi és egyéb enn a ású (pl. alapí ányi, magán s b.) iskoláka különböz e ünk meg. A be on ál ozók össze üggései ke esz áblák segí ségé el, chi-négyze s a isz- ikai p óbá al izsgála uk SPSS s a isz ikai p og amcsomag elhasználásá al. E edmények KORTÁRSBÁNTALMAZÁS GYAKORISÁGA A bullyingban aló é in e ség négy alap ípusá a ona kozóan a megoszlás a kö e - kező: az elkö e ők a ánya 12,2%, áldoza sze epbe ke ül a anulók 14,2 %-a. Elkö- e ő-áldoza minden izedik diák, míg a anulók nagyobb észe, közel ké ha mada köz e lenül nem é in e a bán almazásban (ez agy az jelen i, hogy az ado közös- ségben nincs bán almazás, ille e nem udnak óla; agy az , hogy bá nem köz e le- nül é in e ek, de bán almazás passzí szem anúi (1. áb a). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 71 Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a Az iskola ípusa és a ko á sbán almazás össze üggései Képzés ípus sze in i bon ásban izsgál a, a bán almazásban aló é in e ségben nincs szigni ikáns különbség (khi négyze =2,884, d =3, p<0,410) az é e ségi adó, ille e nem adó iskolák diákjai közö (2. áb a). 2. áb a. A ko á sbán almazásban aló é in e ség ka egó iái képzés ípus sze in i bon ásban (%/ ő) (N=3449) Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a 1. áb a. Ko á sbán almazásban aló é in e ség ípusainak megoszlása (%/ ő) (N = 6014) METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.hu 72 Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … Az iskola enn a ó ípusa és a ko á sbán almazás össze üggései A enn a ó ípusa sze in szigni ikáns el é éseke (khi négyze =32,79, d =6, p< 0,000) alálunk a bán almazásban aló é in e ség ka egó iái ekin e. Az egyházi és állami iskolákban hasonlóan alakul az elkö e ő, ille e áldoza gye mekek a á- nya, ugyanakko elkö e ő, áldoza és elkö e ő-áldoza gye mekek legalacsonyabb a ányban az egyéb ( agyis nem állami agy egyházi) enn a ású in ézményekben anulnak. A bán almazásban (köz e lenül) nem é in e anulók a ánya is az egyéb enn a ású in ézményekben a legmagasabb, 14%-kal magasabb, min az egyházi in- ézményekben (3. áb a). 3. áb a. A ko á sbán almazásban aló é in e ség ka egó iái az iskola enn a ó ípusa sze in i bon ásban ( ő/%) (N= 6012) Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a Családi jómódúság A család anyagi helyze e szigni ikáns össze üggés (khi négyze =14,89, d =6, p = 0,021) mu a a ko á sbán almazással. Az alacsony jö edelmű családok gye mekei közö ke esebb az elkö e ő, és alami el öbb az áldoza , min a közepesen agy magasan jómódú családok ese ében. Bán almazásban (köz e lenül) nem é in e gye mekek legnagyobb a ányban alacsony jö edelmű családokban, legkisebb a ány- ban pedig a közepes jö edelmű családokban élnek (4. áb a). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Vá nai D. – Zsí os E. – Néme h Á.: A ko á sbán almazás ágabb kon ex usa: … 73 Fo ás: Sajá sze kesz ésű áb a Összegzés Mindamelle , hogy a ko á sbán almazásban aló é in e sége a legalacsonyabb gyako iságkén (legalább 1-2-sze elő o dul ) ha á oz uk meg, a gye mekek öbb, min egyha mada nyila kozo úgy, hogy alamilyen gyako isággal az iskolai bán- almazás köz e lenül is é in i. A öbbi anuló nem ekin i magá sem áldoza nak, sem elkö e őnek, mégsem mondha juk, hogy nem é in e ek az iskolai bán alma- zásban, mi el szem anúi, igyelői lehe nek mások zakla ásának. Ahogy a be eze és- ben kiemel ük, az in e ne es bán almazás eseményei jelen elemzésbe nem on uk be, ahogy az iskolai ag esszió egyéb megnyil ánulási o mái sem (pl. e ekedés). A bullyinggal kapcsola ban megemlí jük még, hogy a bán almazo anulók a ánya, hasonlóan a bán almazásban ész e ők a ányához, az éle ko nö ekedésé el szig- ni ikánsan csökken. Tehá az áldoza á álás az ál alános iskolások kö ében gyako- ibb, min a középiskolás osz ályokban (Vá nai – Zsi os 2016). A nemi különbségek ekin e ében pedig elmondha ó, hogy a iúkhoz képes a lányok köz szigni ikánsan magasabb azoknak az a ánya, akik egysze sem e ek ész bán almazásban. A iúk kö ében a bán almazásban ész e ők (elkö e ők) a ánya minden gyako isági ka- egó iában magasabb (Vá nai – Zsi os 2016). A bán almazás elő o dulásának gya- ko isága hasonló az előző, 2009/10-es ada el é el so án mé ada okhoz (Zsi os – Ö kényi 2011), agyis a anulók közel 40%-a alamilyen gyako isággal köz e lenül is é in e . 4. áb a. A ko á sbán almazásban aló é in e ség ka egó iái családi jómódúság sze in i bon ásban ( ő/%) (N=5899)