ERIC BECKETT WEAVER
A P incip-kul usz és ami u ána kö e kezik
Az 1935-ben kiado kollek í emlékeze ől szóló köny egyik legizgalmasabb
észében a ancia szociológus Mau ice Halbwachs megjegyzi, hogy az emlékeze ünk
ugyanúgy ál ozik, ahogyan meg ál ozik a jelen hangula unk agy álapo unk –
mégpedig azé , hogy a jelenünk a múl unkkal összhangban legyen, és ez a ha mónia a
ánk nehezedő (szin én ál ozó) á sadalmi el á ásokkal és helyze el is kialakuljon. „A
á sadalom” – jegyez e meg Halbwachs – „időnkén nemcsak a a kö elezi az embe ,
hogy elele ení se gondola ban a má meg ö én eseményeke , hanem a a is, hogy az
eseményeke á esse, le ö idí se, agy kiegészí se úgy, hogy bá mennyi e is biz osak
agyunk abban, hogy az emlékeink pon osak, olyan p esz ízzsel uházzuk el őke ,
amellyel a alóság nem endelkeze .” (Halbwachs 1992: 51)
Ez a gondola mene nem isme e len az an opológia elő . Halbwachs ko á sa, a b i
an opológus, A hu Mau ice Hoca öbb anulmányban kimu a a, hogy milyen
összhang an a á sadalmi hi ek agy í usok és az ado á sadalom sajá os ö énelmi
na a i ája közö .1 Halbwachs másik ko á sa, az an opológus Lo d Raglan, odáig
ejlesz e e az elméle e , hogy megmu a a: mennyi e hamis az angol á sadalom jó
néhány ö énelemé elmezése/sz o ija (pl. a b i ek angol-szász szá mazása), és
ugyanakko mennyi e hiába aló ámu a ni e e a hamisság a (Raglan 1936). Ezeke a
hiedelmeke meginga ha lan énykén ogad ák az akko i b i ek, hiszen ezek a hamis
ö énelmi na a í ák egy aj a összhango e em e ek a jelen és a múl közö . Ez a
elisme és mos is é ényes. Mió a az an opológia a olyama os ál ozásban lé ő
á sadalmakkal oglalkozik, kény elen az is elisme ni, hogy a ál ozások a alamiko
állandónak hi múl - el ogás a és emlékeze e ha nak. Így an ez a ö zsi
á sadalmakkal, és a mi „mode n” á sadalmunkkal is.
Kezdjünk pá idéze el a legkülönbözőbb komolyságú és poli ikai beállí o ságú
helyek ől:
1. „Az első-Balkán hábo úban [Ga ilo] P incip a sze b hadse eg
ka onájakén e ész .” (a magya Wikipédia – kiemelés őlem).
2. „1918. áp ilis 28-án hal meg The esiens ad bö önében Ga ilo P incip
boszniai sze b e o is a, aki Fe enc Fe dinánd osz ák–magya ónö ökös
meggyilkolásá al kulcssze epe já szo az első ilághábo ú
1 Lásd, pl., Hoca , „The Common Sense o My h” (1916), „The Pu pose o Ri ual” (1935), agy „In he
G ip o T adi ion” (1938), in u.ő (1952).
E ic Becke Wea e : A P incip-kul usz és ami u ána kö e kezik 125
ki obban ásában… A diáko [P incipe ] belg ádi a ózkodása idején az
I jú Bosznia ogad a so aiba…” (Ta ján M. Tamás, „1918. áp ilis 28.
Ga ilo P incip halála” Rubiconline, d.n.)
3. „A sze b haladók pá jának ha alom a ke ülésé el … P incip egyé elműen
nemze i hőssé és az idegen elnyomás ellen ha coló szabadságha cossá
a anzsál Belg ádban. Tomisla Nikolic elnök nem égi
saj ónyila koza ában az hangoz a a, hogy a ilághábo ús é o duló
kapcsán nem ogják megengedni a ö énelemhamisí ás , agyis az , hogy
egyes kül öldi kö ök Sze biá a há í sák a elelőssége a hábo ú
ki obban ásáé , és hogy Ga ilo P incipe „Bin Ladenhoz hasonló
e o is ának” kiál sák ki. …
A boszniai szüle ésű Ga ilo P incip megosz ja Bosznia-He cego iná :
miközben a sze b o szág ész ha óságai a a készülnek, hogy Kele -
Sza aje óban a belg ádi P incip-szobo hasonmásá állí sák el, a boszniai
közpon i ko mány Fe enc Fe dinándnak állí ana emléke : az é o duló a
elújí ják a meggyilkol őhe ceg isz ele é e 1917-ben készül
emlékmű e .” — (J. Ga ai Béla, „Ga ilo P incip nem ol e o is a”,
Magya Hí lap, 2014. januá 24.)
Végeze ül, Biha i Pé e az első ilághábo ú ki ál ó okai ól, agy inkább az ez ki ej ő
ö énészi i ák ól szóló – egyébkén endkí ül é dekes – í ása így zá ul:
4. „Napjainkban Sze bia jelen e be ö énelmi ‘pe új a el é el ’, ső Emi
Kus u ica ilmjé az elnyomókkal szembeszálló, hős Ga ilo P incip ől
o ga ja. Hiszen ha a mi e o is ánk nem e o is a, hanem szabadsághős,
akko egész népünk az.” (Biha i Pé e : „1914 nya a”, Éle és I odalom,
2014/19. május 9.)
A öbb nyel ben kiado sza aje ói pe jegyzőköny éből meglehe ősen sok
konk é umo lehe udni P incip ől, a sza aje ói me énylő ől (Pha os 1918; Bogiće ić
1954; Owings 1984). Mi öbb, 1916-ban egy osz ák pszichológus, Ma in Pappenheim
öbb hónapon á készí e in e jú a bebö önzö P incippel, mely in e jú 1926-ban
publikál a is (Pappenheim és P incip 1926a, 1926b, 1927). A ények alapján nézzük az
első állí ás – az állí ás hamis. Az első balkáni hábo ú ki ö éseko (amiko Bulgá ia,
Sze bia, Mon eneg o, és Gö ögo szág meg ámad a az Oszmán bi odalma ) Ga ilo
P incip –min oly sok ko á sa – eményked e á a, hogy a ö ök igá ól
megszabaduljanak a balkán népek, és min sok osz ák-magya délszlá ala aló
(ho á , szlo én és sze b egya án ), P incip is Sze biába szökö , hogy önkén eskén
belépjen a sze b hadse egbe. A ia alembe a sze b ha óságok elu así o ák, me úl
gyengének í él ék. Soha nem ha col semmilyen ha c é en.
A második idéze ben emlí és alálunk az I jú Bosznia (Mlada Bosna) ne ű
sze eze ől. A közhiedelemmel ellen é ben, Ga ilo P incip idején ilyen ne ű
126 METSZETEK 2014/3. szám
sze eze nem lé eze . Mások alál ák ki – u ólag – ez az elne ezés a a a sok laza
jugoszlá eszmékkel elí e boszniai diák-csopo osulás a, ami a hasonló
gondolkodású ho á o szági, dalmá , szlo én (s b.) diákokkal é in keze . P incip
előszö Sza aje óban (és nem Belg ádban) lépe kapcsola ba egy ilyen csopo al
(Dedije 1964: 575).
A ha madik idéze szö eghez majd a későbbiekben észle esen ki ej em az
ok ej éseme , hadd szögezzek le i annyi , hogy nem újdonság P incip hősiesí ése.
Végül a legé dekesebb, a negyedik idéze – kezdjünk a szóhasznála al. Mindenkinek
szí e joga, hogy P incip jellem onásai úgy é ékelje, ahogy aka ja, mégis, a „ e o is a”
szó éleményem sze in i nem hely álló. Van egy olyan égebbi el ogás, hogy
minden kispolgá ál al elkö e e poli ikai gyilkosság egyenlő a e o izmussal
(gondoljunk a cá i O oszoszág o adalmá ai a), de ez a leg öbben ma nem ogadják
el. P incip cselekménye mindenese e nem egyezik azzal a „ e o is a”-é elmezéssel,
ami ma a leggyak aban használunk. Ugyanakko , el kell isme nem, hogy min sokszo
az ügyész, a ádlo P incip is használ a a „ e o ” ki ejezés a cselekede é e a
gyilkossági pe ben. De P incip mindössze ké embe gyilkol meg poli ikai okokból.
Bá mennyi e isszásnak is hangozha , nem minden poli ikai gyilkosság egyenlő
e o izmussal. Egy hasonla : az ame ikai Kennedy elnök agy Ma in Lu he King
gyilkosai nem szokás e o is áknak ne ezni. P incip me énylő ol (ne ezhe jük
gyilkosnak is), de soha nem áll a szándékában élelme ( e o ) kel eni a lakosságban,
agy né elen ci ileke halom a gyilkolni. Ellenkezőleg, P incip elő e meg e eze
me ényle e kö e e el a Habsbu g-u alom meg es esí ője ellen. A ónö ökösnél
ökéle esebb célpon csak az elé he e len Fe enc Józse császá lehe e olna.
Ahogyan má emlí e em, a magá jugoszlá nak alló boszniai sze b Ga ilo P incip
nem mos le hős és szimbólum; má az első Jugoszlá iában is a délszlá állam egyik
megálmodójakén és e em őjekén hi a koz ak á. P incip jugoszlá iden i ása
ökéle esen ille a ki ályi Jugoszlá ia délszlá egyesí ési ö ek éseihez. Mi öbb,
P incip á sai közö nem csak sze bek ol ak, hanem ol egy boszniai muzulmán –
Mehmed Mehmedbašić –, és egy ho á – I o K anjče ić is. Így nem csoda, hogy a
ki ályi Jugoszlá iában emlék áblá helyez ek el Sza aje óban, amelyen a kö e kező
ci ill be űs szö eg ol ol asha ó:
„Ezen a ö énelmi helyen Ga ilo P incip kikiál o a a szabadságo Szen Vi us
napján [e.g. Vido dan], 1914. június 28-án.”
Az emlék áblá 1941-ben el á olí o ák a al ól, Néme o szágba szállí o ák, és áp ilis
20-án hadi ó eakén Hi le nek ajándékoz ák a szüle ésnapján (Bazdulj 2013). De
P incipe nemcsak a ki ályi Jugoszlá iában ekin e ék szabadságha cosnak, és később
más ábla is áll a me ényle helyszínén. P incip, a nyomo ul pa asz gye ekből le
éhező egye emis a, aki a délszlá ok egyesí ésé ől álmodozo , különösen jól beleille a
jugoszlá kommunis a pan eonba.2
2 Az egyik kommunis a szemléle ű ö énelem, ami még mindig a ö éne legé dekesebb eldolgozása:
Dedije (1966): The Road o Sa aje o.
E ic Becke Wea e : A P incip-kul usz és ami u ána kö e kezik 127
A második ilághábo ú u án be onba ágyazo szimbolikus lábnyomoka helyez ek el
azon a helyen, ahol P incip egyko (a el é elezések sze in ) áll , a al a pi os – és
megin ci ill be űs ehé má ány ábla ke ül a kö e kező szö eggel:
„1914. június 28-án e ől a hely ől ju a a lö ései el ki ejezés e Ga ilo P incip a nép
il akozásá a zsa nokság ellen, alamin népünk é százados szabadság- ö ek ésé .” 3
Tehá , amin lá ha ó, Ga ilo P incipe hőskén , a délszlá állam meg es esí őjekén
égó a ünnepel ék. Ez a második emlék ábla, és annak szimbolikus a alma sem él e
úl Jugoszlá ia szé esésé . Szin e ész e é lenül, a sza aje ói os om ala (1992-1996) a
jugoszlá eszmé el együ semmisül meg. Akko P incip és á sai má kicsi máskén
szolgál ák a sza aje ói népe – a piachoz közeli kis kápolna-sí helyük écékén
unkcionál az os om ala (Bu che 2014: xix-xx). Ezál al az os omlo á os polgá ai
ki ejezhe ék éleményüke a (még) Jugoszlá ia né en lé ező államalakula ól, ami
akko má csak Sze biából és Mon eneg óból áll .
A jugoszlá hábo úk u án ismé emlék áblá a a ak ugyano Sza aje óban, amelyen
délszlá -la in be űkkel, u ána pedig angolul az alábbi szö eg ol asha ó:
„Ezen a helyen 1914. június 28-án Ga ilo P incip me ényle e kö e e el az
Osz ák-Magya Mona chia ónö ököse, Fe enc Fe dinánd, alamin elesége,
Szo ia ellen.”
Az előbbiekkel ellen é esen ez az emlék ábla nem kí ánja ki ej eni a me ényle oká . A
me ényle , az első ilághábo únak – a ilág ö énelem addig leg é esebb hábo újának
(egyik) – ki ál ója immá min ha csak össze üggés elenül, magya áza és é elem
nélkül, ső , é elmezhe e lenül lebegne o a alon. Bá mennyi e is nem kí án az újabb
ábla szö egének meg o málója magya áza al szolgálni a me ényle okai a, P incip
e e nem ma adha é elmezés nélkül. Kell – muszáj – é elme adni a ilág ö énelem
egyik legnagyobb ka asz ó ája há e ének. Az é elmezés ől ma is zajlik a i a a ol
Jugoszlá ia o szágaiban, különösen Bosznián belül, és a helyze má a odáig ajul , hogy
a különböző boszniai (bosnyák, ho á , sze b) ö énelem anköny ekben is
megjelennek az é elmezési különbségek.4 E különbségek nemcsak a ól szólnak, hogy
ki elelős a ilághábo úé , hanem akö ül o og a dispu a, hogy hogyan kell é ékelni a
ol jugoszlá államoka . A kommunis a Jugoszlá iában a ki ályi Jugoszlá ia
zsa nokságá ól aní o ak. Ti o o szágának szé hullásá al a saj óban és a
ö énelemköny ekben el á ha ák a jugoszlá kommunis ák bűnei . A délszlá
nacionalis a ö éne í ók má nem a sajá népük Jugoszlá iában be öl ö ki álóságá
hangsúlyozzák, hanem ellenkezőleg, a népük szen edésé p óbálják elnagyí ani,
miközben á ukmálják a ké Jugoszlá ia bűnei más népek e. A p obléma i nem
igazán a bűnökben ejlik, hanem a nemze i elelősségben – egy olyan államé (és
szé eséséé ), amely (elnyomással, és nemze közi eszmékkel) egyesí eni p óbál a a
délszlá nemze eke . Ebben ismé sze epe adnak P incipnek, aki maga soha nem
é he e meg a jugoszlá állam lé ejö é , hiszen ha hónappal a Mona chia szé esése
3 Helyesen a ha madik áblá ól an szó – de a második csak ö id ideig áll , me ideológiailag nem ol
kielégí ő.
4 Lásd: The Gua dian, 2014. május 6.
128 METSZETEK 2014/3. szám
elő , 1918. áp ilis 28-án különösen ájdalmas, cson jai meg ámadó ube kulózisban
hal meg e esiens ad i bö önében. Mos hol sze b nacionalis akén , ső e o is akén
(az egyik boszniai muzulmán anköny ben is), hol elszabadí ókén , hol el e emül
sze encsé lenkén , hol egy el esze illuzió megálmodójakén í ják le ő .
P incippel kapcsola osan nemcsak a délszlá oknál ál ozo meg a ö énelmi
szemléle , hanem a magya oknál is. Egyé elműen nega í a hangnem, ami el egyesek
P incipe és e é emlí ik – az ál alánosan használ e o is a szó u al az é zelmek e.
Pedig má száz é el el a gyilkosság ó a, és nyil án aló, hogy nem P incip
obban o a ki az első ilághábo ú , s nem ol elelős T ianoné (hiszen akko a má
halo ol ). Miből e ed ez az indula ? A gyilkosság magában alóban issza aszí ó, de
sok gyilkos ol a ilág ö énelemben, akik e nem gondolunk különösen ha agosan
issza. Mi öbb, P incipnek az a gondola a, misze in : – a Habsbu g ház a népem
ellensége – a magya ok számá a sem idegen (i Deb ecenben különösen nem, hiszen
az egyik ón osz ó nyila koza o Deb ecenben a i ikál ak – idézem: „ezen dinasz ia...
egy u alkodó sem mu a ha el, ki népei szabadságának szen el e olna e ejé és
dicsőségé ”).5 Tehá ez nem lehe a p obléma.
Nézzük meg közelebb ől az áldoza o : amíg él , Fe enc Fe dinánd hí hed és nyíl
magya gyűlölő ol . T ón a lépése elő az e ez e, hogy a magya ok sze epé
gyengí i, a kiegyezés pedig el ö li. Talán jó be ekin és adha a magya okkal
kapcsola os é zelmei e a kö e kező le él észle , melye ol aní ójának í :
„Az úgyne eze endes magya egysze űen nem lé ezik, legyen aká minisz e ,
g ó , bíbo os, ke eskedő, pa asz agy lo ász iú, mind o adalmá és szamá
(ki é e a bíbo os , aki nem szamá , hanem köz á saságpá i).”6
Nem csoda, hogy Budapes en egyes eze ői kö ök megelégedéssel ogad ák a
ónö ökös halálhí é (Galán ai 1964). A mos ani ki akadás az új P incip-kul usz ellen
Magya o szágon a en iek é elmében nem magya ázha ó a Fe enc Fe dinánd i án i
szimpá iá al.
Inkább Jugoszlá ia el űnésében kell ke esni az indula ok o ásá .7 Ma má ál alános a
el ogás Magya o szágon, hogy Jugoszlá ia hamis, mes e séges k eálmány ol –
T ianon, s a e saillesi béke o zszüleménye. Amíg még lé eze az o szág – a második,
kommunis a Jugoszlá ia – és pláne, amiko a ho á -szlo én szá mazású Ti o eze e
Belg ádból a „ es é iség és egység” szlogen ala , ez a élekedés nem űnhe e
meggyőzőnek. Ezé a ko ábbi P incip-emlékmű ek lé ezése sem ol olyan é dekes.
5 A ón osz ó nyila koza ból Szacs ay elol asásában, Deb ecenben a Pa lamen elő , 1849. áp ilis 19-én,
közli Pap (1870): 90.
6 Fe enc Fe dinánd le ele ol aná ának Max Wladimi on Becknek, 1905. aug. 28., közli Kiszling
(1953): 83 o.; angol o dí ásban in King és Woolmans (2013): 134 o.
7 A magya ok Habsbu g-ko i án i nosz algiája úl enyhének űnik számom a ahhoz, hogy
( ész)magya áza kén szolgáljon – de lehe , hogy nincs igazam. Mindenese e nagyon meglepe , amiko
a kö e kező hí ol as am: „A Ci il Össze ogás Fó um (CÖF) az Osz ák-Magya min ájá a alakí aná á
az Eu ópai Unió ... – közöl e F icz Tamás CÖF-alapí ó. A e eze sze in , közös i ányí ás alá ke ülne a
külügyi, a hadügyi és a pénzügyi admininisz áció...” Magya Nemze , 2014. június 6. Sajnála osnak
alálom, hogy nem udha juk, Kossu h Lajos mikén eagál olna e e a gondola a.

E ic Becke Wea e : A P incip-kul usz és ami u ána kö e kezik 129
Nem é demel különösebb igyelme , hogy alaki így cselekede Jugoszlá iáé . A
P incip-emlékmű csupán egy idegen szimbólum ol a sok közül a ilágon, ami
összhangban ol a uda unkkal. Amíg Jugoszlá ia lé eze , el ogado ol a lé ezése –
ahogyan a Szo je unióé is – és ke esen ud ák elképzelni, hogy majd alamiko a
közeljö őben nem og lé ezni. Mos , miu án Jugoszlá ia égé ényesen da abok a
hullo , szin e elképzelhe e len, hogy alamiko a jugoszlá eszméé bá ki hajlandó
ol bá mi is enni. A jelennel nem egyez e he ő össze az ilyen múl , amiben P incip
me ényle e kö e e el a jugoszlá eszméé . Könnyebb nekünk elképzelni az , hogy
P incip a mos is é zékelhe ő sze b nacionalizmusé gyilkol , min a a emlékezni,
hogy hi a jugoszlá izmusban. Könnyebb úgy emlékezni, hogy e o is a ol , és
e o szí o olyan nacionalizmusé , amié a közelmúl ban igen sok embe
gyilkol ak meg. Ezzel a gondola al a jugoszlá eszme a ejünkben a helyé e ke ül.
Vissza é e Halbwachs ész e é elé e: ahogyan meg ál oz a uk P incip emléké , a jelen
és a múl összhangba ke ül egymással – azál al, hogy P incip egész lényé e jük meg,
min egy e o is á .
Annak ellené e, hogy ez a múl egyezik a jelennel, annak embe ek, akik ez nem
udják el ogadni. A lényük ellene szól. Nemcsak olyan embe ek e gondolok, akik a
ol Jugoszlá iában él ek és sze e ék az , hanem olyanok a is, akiknek – úgymond – a
é ében an a jugoszlá eszme. Akinek szlo én (ne án ho á ) ol az apja, sze b ( agy
magya , agy macedón) az anyja (s b.). Olyan mon eneg ói a/szlo én e (s b.) is
gondolok, aki mos is isme ősebbnek é zi Belg ádo , Sza aje ó , agy Zág ábo , min
bá melyik más idegen á os . Bá az o szág és eszme halo , Jugoszlá ia szelleme még
mindig o ább él bizonyos embe ekben, bizonyos pillana okban és bizonyos helyeken.
I odalom
Bazdulj, Muha em (2013): „S ećan ođendan, gospodine Hi le ”. In: V eme (Belg ád),
1191. sz. (ok óbe 31.)
Biha i Pé e (2014): „1914 nya a”. In: Éle és I odalom, 2014/19. (május 9.)
Bogiće ić, Vojisla ( o d. és sze k.) (1954): Sa aje ski a en a ; iz o ne s enog a ske
biljeske sa gla ne asp a e p o i Ga ila P incipa i d ugo a, od zane u Sa aje u
1914 g. K i icka ob ada. D za ni A hi a NR BiH, Sa aje o
Bu che , Tim (2014): The T igge : Hun ing he assassin who b ough he wo ld o
wa . Cha o & Windus, London
Dedije , Vladimi (1964): „Sa aje o Fi y Yea s A e ”. In: Fo eign A ai s, 42: 4
(július), 569-584.
Dedije , Vladimi (1966): The Road o Sa aje o. Simon & Schus e , New Yo k.
Galán ai Józse (1964): Magya o szág az első ilághábo úban 1914-1918. Gondola ,
Budapes
J. Ga ai Béla (2014): „Ga ilo P incip nem ol e o is a”. In: Magya Hí lap, januá
24.
Halbwachs, Mau ice (1992): On Collec i e Memo y, o d. L.A. Cose . Uni e si y o
Chicago P ess, Chicago
130 METSZETEK 2014/3. szám
Hoca , A.M. (1952): The Li e Gi ing My h and O he Essays, sze k. Lo d Raglan.
Me huen & Co. L d., London
King, G eg és Woolmans, Sue (2013): The Assassina ion o he A chduke. Macmillan,
London
Kiszling, Rudol (1953): F anz Fe dinand on Ös e eich-Es e. He mann Böhlaus,
G az
Owings, W.A. Dolph (sze k.) (1984): The Sa aje o T ial, 2 kö e . Documen a y
Publica ions, Chapel Hill
Pap Dénes (1870): A Pa lamen Deb ecenben, II. kö e . Köhle K.A., Lipcse
Pappenheim, Ma in és P incip, Ga ilo (1926a): Ga ilo P incips Bekenn nisse: ein
geschich liche Bei ag zu Vo geschich e des A en a es on Sa aje o; zwei
Manusk ip e P incips; Au zeichnungen seines Ge ängnispsychia e s D .
Pappenheim aus Gesp ächen on Febe bis Juni 1916 übe das A en a , P incips
Leben und seine poli ischen und sozialen Anschauungen. Lechne , Wien
Pappenheim, Ma in és P incip, Ga ilo (1926b): P incip o sebi: Jedan p ilog his o ije
sa aje ski an en a . Jugoslo enska Š ampa, Zag eb
Pappenheim, Ma in és P incip, Ga ilo (1927): „D . Pappenheim’s Con e sa ions
wi h P incip: Con essions o he Assassin Whose Deed Led o he Wo ld Wa ”,
o d. és sze k. Hamil on Fish A ms ong. In: Cu en His o y, 1927 augusz us, 699-
707.
Pha os (sze k.) (1918): De P ozess gegen die A en ä e on Sa ajewo, nach dem
am lichen S enog amm de Ge ich s e handlung ak enmässig da ges ell on
p o esso Pha os, und [mi ] eine Einlei ung on Jose Kohle . R. . Decke , Be lin,
(Lo d) Raglan (1936): The He o: A s udy in adi ion, my h, and d ama. Wa s & Co.,
London
Ta ján M. Tamás (é.n.): „1918. áp ilis 28. Ga ilo P incip halála”. In: RUBICONline
h p://www. ubicon.hu/magya /oldalak/1918_ap ilis_28_ga ilo_p incip_halala/