Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
5
DOI: 10.21030/anyp.2017.2.1
Romanek Pé e Zalán
A p eling ális sike ek nyel elsajá í ása – ki ekin és
A magya o szági sike közösség agjai öbbségének elsődleges nyel e a magya jelnyel , e
apasz ala i ény azonban nem ük özik a sike gye ekek ko ai nyel elsajá í ásának, ille e az
ok a ás-ne elés mindennapi in ézményes gyako la ának a kö ülményei. A anulmány á ekin i a
jelelő/sike közösség ogalmához kapcsolódó e minológiai gyako la o , a közösség őbb
jellemzői , ekin e el a a, hogy a jelelő közösség agjai nemcsak sike ek, hanem hallók is
lehe nek. E közösség sokszínűségéből adódóan a jelnyel gye ekko i első-, ille e másodnyel i
elsajá í ása lé ező jelenség, ezé a anulmány a bimodális ké nyel űség neu o- és
szocioling isz ikai há e é e is ki é . A nemze közi és a legújabb hazai, a JelEsély p ojek
ke e ében szüle e e edmények alapján a anulmány a hazai sike ok a ás új agondolásá já ja
kö ül.
Be eze és
A magya o szági hallássé ül közösséggel össze üggésben a sike gye mekek ok a ása az egyik
legneu algikusabb alkalmazo e üle a sok é ű ona kozásai okán (Ba ha-Ha yá 2002; Ba ha e al.
2006). A sike ok a ással kapcsola os ké dések kezelése é izedek ó a nemcsak az alkalmazo
módsze anok ekin e ében mondha ó p oblema ikusnak, hanem a sike ség ogalmának on ológiai és
episz emológiai megközelí éseiben (Lane 2005) is, ami dön ő be olyás gyako ol a a, hogyan alakulnak
a sike embe á sadalomban el oglal helyének és sze epének a különböző é elmezései, ennek
meg elelően a különböző gyako la ok kialakulásá is be olyásolja.
A anulmány ennek uda ában kísé li meg azoknak a sike eknek a nyel elsajá í ással és -használa al
kapcsola os ké dései észlegesen meg álaszolni, akik a hallásuka még bá milyen e mésze es nyel
(Ba ha e al. 2006: 862) elsajá í ása elő eszí e ék el, ezé a hallás ogya ékossággal oglalkozó
o ások őke ne ezik p eling ális sike eknek (Csányi 1993). A izsgál ké déseke elsőso ban a szocio-
és a pszicholing isz ika pe spek í ájából elemzi annak é dekében, hogy a sike ek anyanyel aní ásá al
össze üggésben alap e ő kö e kez e éseke onjon le.
A jelelő/sike közösség ől
A anulmányban hi a kozo embe csopo megne ezésé ille ően ogalmi szé a ás, néhol még
ellen mondás is apasz alha ó, hiszen udományos és köznyel i disku zusok öbb éleképpen
ka ego izálják őke a ól üggően, mi elő el é eleznek és milyen lényegi onásoka aka nak kiemelni
a különböző e üle ek – o osi, pedagógiai, embe i jogi, an opológiai s b. – céljai és gyako la a sze in ,
így é egze nek mondha ó a sike ség ogalma. Az el endezések szempon jai mögül e mésze esen
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
6
elsejlenek a sokszo ke és á já ha óságo biz osí ó ideológiai megközelí ések há é el e ései ( o ábbi
megközelí ések ől lásd Ba ha e al. 2006: 860–862).
A hallás min képesség csupán az egyén izikai állapo á ük özi, a sike ség iszon szociokul u álisan
kialakul absz akció (Sz ena–Ungá 2010) – ahogy a o ábbi megközelí ések megjelölései is –,
amelynek szociológiai/kul u ális an opológiai megközelí ése „a sike sége egy olyan embe csopo
lé állapo ának, ado ságának ekin i, amely agjainak közös onása, hogy a ilágo elsődlegesen
izuálisan é zékelik, akike közös kul ú a, hasonló apasz ala ok, iselkedési szokások jellemeznek, s
leg őképpen közös nyel e , a jelnyel e használják” (Ba ha 2004: 319; S okoe 2001).
A sike embe ek közösségének és önazonosságának szimbóluma (Ba ha 2004: 319), iden i ásának
alapja (Romanek 2014; o ábbá Sz ena–Ungá 2010; McIl oy–S o beck 2011) a magya jelnyel ,
a közösség agjai elkö eleze sége é eznek a sajá közösségük é ékei és no mái i án , ezeke belső é
eszik, és a jelnyel e anyanyel kén ekin enek (Woodwa d 1982 nyomán). A jelelő közösség iszon
ennél ágabb csopo o jelöl, ugyanis ennek a közösségnek az alapjá a magya jelnyel és a jelnyel
é én hozzá é he ő sike kul ú a isme e e és ennek egyéni belső önazonossága e em i meg (Lane
2005; Romanek 2014), így a hallásállapo nem ele áns ol a mia bá ki lehe ennek a csopo nak
a észe, aká a hallással endelkező egyének is, akik alamilyen mo i ációból agy szociokul u ális
helyze ből akadóan elsajá í ják a jelnyel e , és az a mindennapokban használják is.
A p eling ális sike ek, különösen azok, akik a később ki ej endő sike ok a ásba ke ülnek be, a családon
belüli hallásállapo ól és a nyel használa ól ügge lenül nagyon hama in eg álódnak a jelelő
közösségbe a közös nyel , annak isme e e, ille e a SIKETVILÁG (a ogalom a lásd Lane 2005; Ba ha
e al. 2016: 338) közös é ékei okán, ahogy a későbbiekben lá ni ogjuk, különösen a nyel elsajá í ással
és a nyel használa al össze üggésben.
Ke és megbízha ó ada al endelkezünk a sike ek lé száma ányá ól. A legá ogóbban a Közpon i
S a isz ikai Hi a al egisz ál a őke , noha a 2011-es népszámlálás so án alkalmazo e minológiai
gyako la mia csak annyi udunk, hogy összesen 8571 embe allo a magá sike nek (Cso dás 2014),
miközben nem isme jük a hallás esz ésük időpon já , a nyel isme e üke és az egyéb szocioling isz ikai
ál ozóka , amelyek alapján megközelí ő képe kapha nánk a jelelő (sike ) közösség e jedelmé ől
(a cenzus nyel ideológiai ona kozásai lásd Ba ha 1999: 154–159). A népszámláláson alkalmazo
ké dőí ki é ugyan a nyel használa egyes aspek usai a, a megado álaszok közö iszon nem
sze epel explici o mában a jelnyel , így ha az ada közlő külön nem jelez e, nem ke ül be még az
egyéb ka egó iába sem, ezé a népszámlálásnak nyel isme e el és -használa al össze üggő ada ai
kellő ó a ossággal kell kezelnünk.
Ahogy nincsenek ada aink a ól, hogy hány jelelő halló an különböző hallásállapo ú családokban,
annak iszon megközelí ő becsléseink a ól, hogy hazánkban hányan sajá í ha ják el a jelnyel e . Az
ELTE BTK jelnyel i specializációjá a é en e 15–30 ős hallga óság já , miközben a Sike ek és
Nagyo hallók O szágos Szö e ségének 2015. é i szakmai beszámolója sze in az ado é ben
a SINOSZ ál al le ede é ségben – agyis 16 megyében és Budapes en – összesen 997 embe já (1)
a Közpon i Eu ópai Re e enciake e sze in i különböző szin ű jelnyel i an olyamok a.
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
7
Össze oglalásképpen elmondha ó ehá , hogy nem jelen ék elen mé e ű embe csopo ól beszélhe ünk,
ha a jelelő közösség e gondolunk, amely jelen ős mé ékben le edi a p eling ális sike ek
embe csopo já is. Egyál alán nem zá ha ó ki, hogy a jelnyel i udás hiánya aká jellemző is lehe ne
a p eling ális sike ek e, különös ekin e el a öld ajzilag izolál an élő sike ek e, akik ől semmilyen
elé he ő ada nem áll endelkezésünk e, a számuka azonban elenyészőnek a ha juk.
A jelelő sike közösség nyel használa a
A jelelő közösség ha á ai ehá nem olyan élesek és jól kö ülha á ol ak, ezé e e a di úz
embe csopo a is jellemző a sokszínűség, aká a hallásállapo á , aká a nyel elsajá í ás külső
( á sadalmi/közösségi/családi) és belső (egyéni) kö ülményei , aká a nyel használa á izsgáljuk.
E csopo on belül a jelnyel nemcsak kommunikációs eszköz és a mindennapi éle i el nyel e egymás
közö , hanem a megisme és közege, a kogni í -men ális és az é zelmi ejlődés egyik nyel i záloga is
(Ba ha 2004: 861; Ha yá 2008: 78–105).
A hallásállapo , a nyel udás és a nyel használa különböző el endeződései a iálódha nak egymással.
Ba ha és munka á sai (2016: 354–355) a meglé ő szocioling isz ikai ál ozók men én izenhá om
p o o ipikus csopo o ja asolnak a jelelő közösség agolódásá a, amelyek közö nem diszk é
ha á onalaka , sokkal inkább á mene eke apasz alha unk. Vannak o ábbi, nem homogenizálha ó,
ho a o ább egyedi családi és nyel i el endeződések, min például a jelelni ki űnően udó, a magya
idegenkén használó sike apa és a jelelni ke ésbé udó, magya ul jól udó halló anya agy jelelni udó
és jól beszélő nagyo halló anya és jelelni nem udó és a magya idegenkén használó sike apa pá osa,
amely családokba jelelni (nem) udó sike , nagyo halló agy halló szüle he . Ba ha (1999: 173–174)
össze oglalóan G osjean- éle családmodellnek ne ezi az a nyel i el endezés , amelyben
a (p eling ális) sike ek ké égle kén az első, ille e a öbbedik gene ációs sike agy halló családban
szüle nek.
Sike családokban a magya jelnyel – és ese leg alamely hangzó nyel nek egy kód ál oza a –, halló
családokban iszon sokkal inkább a hangzó magya nyel az a nyel (Emmo ey e al. 2005; Ha yá
2008; Ba ha e al. 2016), amelye a mindennapok nyel ekén használnak a szülők sajá maguk közö
és gye mekükkel, bá elő o dulha , hogy halló szülő alamilyen mé ékben jellel kísé magya , ese leg
a ikuláció al kísé gesz usoka alkalmaz a gye ekkel aló kommunikációjában. Nem egy családnál
alálkozha unk a home sign jelenségé el, ami az jelen i, hogy a szülők a gye mekükkel együ
különböző jelek használa á alakí ják ki a családban, és ezek e jedhe nek néhány jel ől az egészen
bonyolul , gesz usokkal ö özö szin ak ikai s uk ú ákig (Goldin-Meadow 2012).
A sike ek öbbségénél ehá má a családi nyel használa i el endezések mia sem beszélhe ünk
egynyel űség ől, sokkal inkább egy kon inuum men én dinamikusan mozgó, bimodális ké nyel űség ől
(Quin o-Pozos−Adam 2015), amelyben a megnyila kozó ké , el é ő modali ás a épülő nyel e isme és
használ aká egy megnyila kozáson belül is (G osjean 1982; Ba ha 1999). A dinamikus pozíció ál ás
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
8
jelzi egy sike nek a kon inuumon el oglal helyé asze in , hogy milyen gyak an, milyen nyel használa i
e üle eken, milyen mé ékben és mely kódcsa o nákon kap nyel i ha ásoka , és p odukál sajá o .
A közösségen belüli különböző nyel i el endeződések pedig nem el é lenül ké egymás ól elkülönül
nyel i endsze összjá ékának é elmezhe ők, sokkal inkább ké , egymásba nyúló nyel i endsze
egyéni p oduk umai mu a ják a bimodali ás egyidejűsége megengedő megnyila kozásai szin jén
(Emmo ey e al. 2005: 663) a nem nyel i jellegű gesz usok, a ké nyel egy-egy kódcsa o nájá
egysze e igénylő mou hing (Rácz 2010; Ba ha e al. 2016), ille e az a ikulál beszéd észle ek
elő o dulásá al, amelyek kombinációi inom okoza iság jellemezhe i (Ba ha e al. 2016). Ez az egyéni
sokszínűség a p eling ális sike ek nyel használa á a is jellemző.
A p eling ális jelelő sike ek nyel elsajá í ása
A jelnyel elsajá í ásának neu oling isz ikai megközelí ése
Az embe azzal a képességgel szüle ik, hogy elsajá í ha ja bá melyik embe i nyel e . Az(oka)
a nyel (ek)e ogja elsajá í ani, amely(ek) a kö nyeze ében an(nak) és hozzá é he ő(ek) (Bake e al.
2008). A jelnyel elsajá í ása mögö pedig ugyanazon neu obiológiai és kogni í mechanizmusok
állnak, min bá melyik hangzó nyel elsajá í ása mögö (például Pe i o 2000; Polk 2012). Poizne , Klima
és Bellugi (1987) jelnyel i a áziaku a ások so án bebizonyí o ák, hogy a sike en szüle e jelelő sike ek
a áziája ha ás gyako ol a jelnyel i p odukció a. Pe i o és munka á sai (2000: 12) pedig kimu a ák
a na í jelelő sike és a jelnyel e nem isme ő halló elnő ek nyel i eakcióinak agyi képalko ó eljá ással
ö énő de ek álásá al, hogy a We nicke- égiónak az a észe, amely elelős a hangok one ikai
eldolgozásáé , eldolgozza a sike jelelők ese ében a jelnyel nek ezzel azonos szin jén le ő, ám
izuálisan ki ejeződő one ikai egységei is. Ezen a ké neu oling isz ikai ku a áson elül még számos,
ezen a e üle en más céllal égze ku a ás összehangzó e edménye jelzi (Pe i o e al. 2016
bibliog á iájá alapul é e), hogy az agyban a nyel i eldolgozásáé elelős men ális olyama ok nem
a hangoka és a beszéde dolgozzák el, hanem a nyel i sze eződések egységei , agyis a jelnyel i
megnyila kozásoka alko ó jelnyel i egységek is biológiai eali ással endelkeznek, emelle Humph ies
és sze ző á sai (2014) sze in a jelnyel ek és a hangzó nyel ek elsajá í ása egy o mán ejlesz i az agya .
Az agy elda abol, ka ego izál, címkéz. Ezeke az ön uda lan, nem szándékol men ális mű ele eke
a bejö ő nyel i inge ek ese ében is el égzi, ami az jelen i, hogy egy halló embe agya a olyama os
beszédhang olyamo diszk é one ikai egységek e bon ja, azoka összekapcsolja, és számos men ális
isszacsa olással meg ámoga a nagyobb egységekbe épí i, ami más kogni í endsze ek, min például
a munkamemó ia együ működésé is el é elezi (Pléh–Lukács 2014). Ugyanezeke a mű ele eke
el égzi a jelnyel e használó sike agy halló egyén agya is: diszk é elemei e bon ja a manuális és
nonmanuális olyama oka (nonmanuális olyama nak ne ezzük azoka a meg alósulási o máka ,
amelyek nem kézhez, hanem a cmimikához, ekin e hez és es a áshoz kapcsolódnak), majd
egységekbe sze ezi őke , noha ugyanez a jelnyel i megnyila kozás a jelnyel e nem isme ő halló
embe hadonászásnak, mu oga ásnak lá ja (Emmo ey 2007).
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
9
Számos ku a ás oglalkozo má azzal a komplex jelenséggel, hogyan és milyen okoza okban eszi
bi okba a halló embe a kö nyeze ében lé ő nyel (ek) beszél ál oza á (például Gósy 2005; Pléh–
Lukács 2014), ugyanakko a jelnyel ku a ása (ki ekin őleg lásd öbbek közö : De Quad os e al. 2016)
el á a, hogy a jelnyel elsajá í ásának olyama ai és mechanizmusai nem é nek el a hangzó
nyel ekéi ől, azaz bá melyik nyel e is sajá í ja el egy gye mek, ugyanazokon a olyama okon és
szakaszokon megy á .
Pe i o és Ma en e e (1991), Bake és munka á sai (2008), ille e más jelnyel észek á ilágí o ak a a,
hogy a jelnyel elsajá í ása so án a öbbgene ációs sike gye ekek á mennek a nyel elsajá í ás első
ázisain, csak épp „manuálisan gagyognak” ( ocal s. manual babbling), ebből kialakulnak a szó ag-
kombinációk, kö ülbelül ugyanabban az időin e allumban, amiko a halló ko á saiknál is
meg apasz alha ó ez a olyama . A halló szülők sike gye ekénél, különösen ahol a jelnyel ál alában
nem sze epel a nyel i epe oá ban, ez nem ö énik meg, noha az első néhány hónapban észlelhe ők
a gagyogások, ez a olyama az án később lelassul, míg a halló ko á saik o ább lépnek
a nyel elsajá í ás kö e kező ázisaiba, így a hozzá é és hiánya má i , az első hónapokban lema adás
mu a az elsőgene ációs sike gye ek nyel elsajá í ásában (Bake e al. 2008: 38). Tehá aká
jelnyel ől, aká hangzó nyel ől beszélünk, ugyanazoka a nyel elsajá í ási mechanizmusoka lá juk.
A öbbgene ációs sike gye ek ko ai jelnyel i elsajá í ása
A magya jelnyel e mésze es nyel nek ekin he ő, önálló nyel ani s uk ú á al endelkezik
a nyel leí ás minden szin jén Mongyi-Szabó (2005) sze in , amelye a jelnyel i ku a ások, például
Su ányi (2015) is észle esebben á gyalnak. A öbbgene ációs sike ek jelnyel i ko ai nyel elsajá í ása
a kö e kezőképpen alakulha Bake és sze ző á sai (2008) alapján ( o ábbá Ha yá 2008). Az első
kilenc hónapban gügyögés és jelekhez kapcsolódó mo o ikus mozdula ok, ille e gesz usok
apasz alha ók, az első é kö ül kialakul a nyel ügge len ámu a ás. A 12-18. hónap kö ül má
kialakulha a konk é en i ások a ö énő e e enciális ámu a ás, noha a személy e mu a ások időnkén
ki-kihagynak, és inkább á gyak a ö énik ámu a ó mozdula so . Megjelennek az első jelnyel i jelek
ha á oza lan o májukban, elindulnak a úlál alánosí ások. Más él é es ko u án lassan a személy e
ö énő mu a ás nyel i és e e enciális jellegű ámu a ássá álik. Megjelennek az igék, szó á i
alakjukban, minden aj a agozás és őné i-igei alak ani különbség é el nélkül.
Ké é es ko ban megkezdődik a manuális mozdula ok s uk u álása, egy e öbb kon asz í
kéz o maelem alakul ki a kézmozdula okból, ha á ozo o máka öl é e, míg mozgásukban elkezdenek
megközelí őleg hasonló mozdula so oka p odukálni a kéz enn a ásokkal együ . A e e enciális
jelölésben meg ö énik a második személy e ö énő konk é nyel i u alás, elő o dulha az első
személy e is a kon asz i i ás ége , nem sokkal később (ha nem egy időben) kialakul a ha madik
személy e u alás is. Az igeegyez e és (alany-állí mány egyez e és) is megjelenik, noha az egyez e és
so án ki-kima adnak az egyez e endő elemek. Az ige és a őné megkülönböz e ésének első mo ológiai
jelei el- elbukkannak, habá a kon asz i i ás hibádzha . A második éle é ége elé megjelennek az
osz ályozók is a é beli igékben, gyako i ha á oza lanul agy nem meg elelően el e kéz o mákkal. Az
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
10
ige- őné megkülönböz e és megalapozódik, noha nem elnő jelnyel i ál oza kén , hanem inkább úgy,
hogy a pá egyik agja nonmanuális elemek segí ségé el álik el a másik ól. A 3. éle é első elében az
igék beépül sége is kialakul a mozdula okban. Ebben az időszakban apasz alha ó az osz ályozók
g amma ikus használa a. Az osz ályozók endkí ül on osak a jelnyel használa ban, ugyanis
behelye esí ő unkciókén az ado lexémá ól á e jelen éssel ki i eleződnek, ennek pedig
in o máció ömö í és a célja.
A negyedik é elé halad a lé ejönnek a lexikai össze é elek, miközben az igeegyez e ésben lassan
má nem szek enciálisan, hanem egysze e ki i eleződnek a mozdula ok és a es a ás. Az
igehasznála ban meg ö énik az absz ak é pon a, azaz nem a alós leképzés kö e ő, hanem a é
egy pon ján önkényesen leho gonyzo u alás ki ejeződése, a kon ex us é beli ko lá ai ól üggően.
A negyedik é ben eljesen kiépül a onológiai udás, a é pon használa a, habá az absz ak é pon ok
alkalmazása még gye ekcipőben já , miala az igeegyez e és úlál alánosul.
Az ö ödik éle é e ki eljesedik a mo ológiai udás is, jóllehe a legkomplexebb polimo émikus o mák
ki ejezése, azaz amiko öbb jel egybeépül en agy egy időben ejeződik ki mindké kézen együ esen,
időnkén nehézségekbe ü közik. Folyama osan ejlődik a na a í a is az eddigiek e alapozód a, amiko
is a leg öbb g amma ikai s uk ú á monda szin en hozzák lé e. A 6–10. éle é közö kialakul a na a í a
is, összhangba ke ülnek ennek ke e ében a g amma ikai s uk ú ák, a kohézió, a na a í
sze ephasznála s b. Ebben a olyama ban a 9–10. éle é so án anyanyel i szin en alakul ki az
osz ályozók és a é beli igék széles kö ű használa a.
Az eddig á gyal olyama ok nem s a ikusak, és egyes észeik egysze e alakulha nak ki. Azoknál
a gye ekeknél, ahol eljesen hiányzik a jelnyel i inpu , é he ő okból a en iek nem ö énnek meg.
A bimodális ké nyel ű nyel elsajá í ás
Nem éle sze ű az állí ani, hogy an egynyel ű sike , hiszen – ahogy a anulmány eddigi észeiben
ol asha ó – a sike ek az éle ük első é izedeiben legalább ké nyel ha ásának annak ki é e.
Különböző időpon okban és mé ékben elein e a család, majd a kö nyeze és az ó oda/iskola é én,
ugyanis ha nem előbb, akko az ó odában agy az iskolában a ko á s sike ek ől, ille e a sike
aná ok ól anulják el a jelnyel e (Ba ha–Ha yá 2002). Fon os ényező a bimodális ké nyel űség
kialakulásában a ké nyel i endsze egymáshoz aló iszonya, ille e az elsajá í ás ideje (Emmo ey
2007; Emmo ey e al. 2015).
A nyel i endsze ek egymáshoz aló iszonya
A bimodális ké nyel űség mechanizmusa mind az elsajá í ás, mind a használa ekin e ében el é az
unimodális ké nyel űség ől (Emmo ey 2007). A sike ek ké nyel űségének pszicholing isz ikája
izsgálja öbbek közö a ké el é ő modali ású nyel men ális s uk ú ájának egymáshoz aló iszonyá
is, az absz akció szin jén el é elez e mindke ejük diszk é elkülönül ségé , amely a megnyila kozás
szin jén is jelen kezik: a kód ál ás szek enciálisan, agyis diszk é en ö énik. A en iekből kö e kezik,
hogy a ké el é ő modali ás a épül ké nyel elemei megjelenhe nek szimul án, megnyi a ezzel az u a
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
11
a kódke e és (code-blending; a jelenség ől lásd Emmo ey e al. 2008), a szája ikuláció (mou hing)
jelenségeinek izsgála a elő (Emmo ey 2007; Rácz 2010; Ba ha e al. 2016).
A bimodális ké nyel űség á ogóbb izsgála ához Bake és sze ző á sai (2008) szolgálnak adalékkal,
amiko ámu a nak a a a ény e, hogy a izuális modali ás síkján nemcsak jelnyel i nyel i elemek
nyil ánulha nak meg, hanem gesz usok, ille e gesz ikulációk is. Ez az is jelen i, hogy a gesz usok és
a jelnyel i jelek közö sokkal inkább szub ilis á mene apasz alha ó, min éles ha á onalak, ille e
sokkal inkább egymás a épülnek. Ha pedig a megnyila kozások szin jén jelen kező nyel i o máka
esszük alapul (Ba ha e al. 2016), akko el é elezzük az is, hogy a jelnyel e ona kozó udás és
a gesz usok endsze é i ányí ó olyama ok egy sokkal á ogóbb ke e ben kapcsolódha nak össze.
Ennek kö e kez ében a nyel használa i mul imodali ás sokkal ki inomul abban, sokkal á ogóbban és
sokszo s uk u ál abban jelen kezik az egyén men ális nyel udásának komponenseiben, amiképpen
a pe o manciájában is. Rácz (2010), alamin Ba ha és munka á sainak (2016: 361–363) a bimodális
ké nyel űsége , ille e a mou hing jelenségé é in ő, nemkülönben Sche me (2001) és Johns on e al.
(2015) ugyanilyen ona kozású ku a ásai el edik, hogy a bimodális ké nyel űség ese ében igencsak
bonyolul an együ já szó nyel i mechanizmusok ól beszélhe ünk, amelyek o ábbi, szélesebb kö ű
in e diszcipliná is jellegű izsgála oka igényelnek.
Az elsajá í ás időho izon ja
A jelnyel elsőnyel i elsajá í ása el é he a másodnyel i elsajá í ásá ól, ha ekin e be esszük Maybe y
és Lock (2003) megállapí ásá , misze in ügge lenül a nyel modali ásá ól a második nyel későbbi
éle ko ban ö énő elsajá í ásának sike e azon múlik, hogy minél ko ábban kezdődjön meg az elsőnyel i
elsajá í ás. Maybe y (1998) kimu a a, hogy a jelnyel i pe o manciában jelen ős különbség an azok
ja á a, akik szüle ésük ó a használják a jelnyel e jelelő sike szüleik é én, azokkal szemben, akik csak
éle ük 9. é e u án kezd ék el elsajá í ani a so s á saik ól. Ebből a szempon ból on os kiemelnünk, hogy
a k i ikus pe iódus elő i és u áni nyel elsajá í ás be olyással an a mo ológiai, a lexikális és
a szin ak ikai udás a, úgy, min a onológiai észlelés e és p odukció a (é in őlegesen lásd Maybe y
1998), és a na í jelnyel használók nyel an é in ő hibajelenségeinek min áza a égső so on el é
a későbbi é ekben elsajá í óké ól (Maybe y 2006). Ha pedig nem jelnyel e sajá í anak el elsőnek az
éle ük első é eiben, akko az elsőnyel i hangzó nyel i elsajá í ás az audi í csa o na különböző mé ékű
akadályozo sága mia sokszo nem az el á mé ékű ü emben halad, így ha később második
nyel kén jelnyel e kí ánnak elsajá í ani, nem udnak magas szin ű nyel i kompe enciá kialakí ani
azon a nyel en, noha a ké , el é ő időben nem eljesen anyanyel kén kiépülő nyel i kompe encia
egymás a gyako ol kölcsönha ása o ábbi meg álaszolandó ké déseke e el (Ha yá 2008;
Swanwick 2016).
Tehá ha az elsőnyel i elsajá í ás be olyásolja a másodnyel i elsajá í ás a ké nyel elsajá í ási idejének
el é ése ese én, ez egye emesen jelen kezik az egész nyel i endsze e kiha óan (Maybe y–Lock
2003). Maybe ynek (2006) az egyik izsgála a köz e e ámoga ja is a en i hipo ézis , amely a késői
jelnyel i elsőnyel i elsajá í ók nyel udásá izsgál a a jelnyel i másodnyel i elsajá í ókkal össze e e,
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
12
és ezzel bebizonyí o a, hogy a ke ejük pe o manciája el é , mi el a másodnyel i elsajá í ás so án má
ol mi e áépülnie az új nyel endsze ének. Amennyiben iszon előbb agy egy időben ö énik
a jelnyel i elsajá í ás a hangzó nyel ihez képes , akko a jelnyel elsajá í ásának a olyama a men ális
hida biz osí a hangzó nyel i kompe encia el á mé ékű elsajá í ásához (Plaza-Pus 2005: 1843).
Az eddigiek alapján megállapí ha ó, hogy a jelnyel és a hangzó nyel elsajá í ása sokszo kölcsönösen
ha egymás a, még ha nem is minden kódcsa o nán. A mou hing és az ujjábécé (Bake 2010) jelensége
éppúgy hozzá a ozik a jelnyel használa hoz, mi el a szája ikuláció és -gesz ikuláció szo osan észe
a jelnyel i megnyila kozásnak (Ba ha e al. 2016 ona kozó megállapí ásai), min ahogy az is, hogy
a jelnyel , a jelesí e magya , a hangzó magya nyel és a gesz usok közö szub ilis á mene ek
apasz alha ók.
A sike ek anyanyel aní ásának ké dése
Az ok a ás-ne eléssel össze üggő jogszabályok – a jelnyel i ö ény endelkezései ki é e –
a anulmány elején el ázol ideológiai megközelí és ük özik a hallássé ül gye ekek ok a ása
ese ében. Ebben a ke e ben az úgyne eze audi í - e bális megközelí és (Ba ha e al. 2006)
alkalmazzák ál alános é énnyel a hallássé ül eke ok a ó speciális ne elési szükségle ű gye mekeke
ellá ó in ézményekben.
A jelenleg is ha ályos, a Sajá os ne elési igényű gye mekek ó odai ne elésének i ányel e és a Sajá os
ne elési igényű anulók iskolai ok a ásának i ányel e kiadásá ól szóló minisz e i endele sze in
a „súlyos okban hallássé ül – sike – és a ke ésbé súlyosan agy közepes okban hallássé ül –
nagyo halló – gye mekek hallás esz esége a őbb beszéd ek enciákon olyan mé ékű, hogy ennek
kö e kez ében a beszédnek hallás ú ján ö énő megé ésé e nem, agy csak észben képesek.
A halláská osodás mia – az állapo ennma adása ese én – bizonyos ese ekben – eljesen elma ad,
agy e ősen sé ül a beszéd és a nyel i kompe encia. Az előzőek mia ko lá ozo a nyel i alapokon
ö énő ogalmi gondolkodás kialakulása, aminek kö e kez ében módosul a gye mek megisme ő
e ékenysége, ese enkén egész személyisége meg ál ozik. A legko ábbi éle ko ól alkalmazo o osi-
egészségügyi és speciális pedagógiai ellá ás együ es meg alósí ásá al a súlyos kö e kezmények
csökken he ők” (2). A sike ok a ásnak ehá államilag is ki ejeze en dekla ál célja az, hogy
a hallássé ül gye meknek minél sike esebb á sadalmi in eg ációja alósuljon meg, és ennek
é dekében ejlesz i a megma ad audi í készségeke , ezál al a beszédkészsége és a hangzó magya
nyel i kompe enciáka mind beszél , mind í o o mában. A jelnyel min elsajá í ha ó nyel i szóba
sem ke ül.
A minisz e i endele ilágossá eszi, hogy igyelme kell o dí ani azok a a súlyosan hallássé ül szülők
(sic!) gye ekei e, akik „nagy észe használja a jelnyel e agy annak elemei , min ki ejezőeszköz ”,
ille e kí ána os, hogy a gyógypedagógus isme je a jelnyel e , hogy „szükség ese én el udja használni
a gye mekekkel aló kommunikációban és a hallássé ül szülőkkel aló é in kezésben” (2).
Anyanyel -pedagógia X. é olyam, 2017/2.
13
A en i idéze ben oglal megközelí és ől el é ő álláspon on an a Fogya ékossággal Élő Személyek
Jogai ól szóló ENSZ-egyezmény, a kisebbségek nyel i jogai á gyaló nemze közi jogi dokumen umok
és a magya jelnyel ől és a magya jelnyel használa á ól szóló 2009. é i CXXV. ö ény (3). Ezek
kimondják, hogy a sike eknek joguk an a sajá anyanyel ükhöz, ami pedig a magya jelnyel és
a magya hangzó nyel (í o o mája) együ esen, az államilag enn a o disku zus és ok a ási-ne elési
gyako la azonban nem áll összhangban azzal, ami a szocioling isz ikai ku a ások alapján eddig
megállapí o unk a jelelő közösség ől.
A JelEsély-p ojek (TÁMOP 5.4.6/B-13/1-2013-0001) ke e ében égze szocioling isz ikai in e júk
alapján udjuk, hogy a hallássé ül eke ok a ó-ne elő speciális in ézményekben az ok a ás nyel e még
mindig hangzó és í o magya nyel . Az ó ákon használ ananyagok ins ukcióinak nyel e í o magya
nyel , a aná ál al ado ins ukciók közege beszél és í o magya nyel , néhol jellel kísé magya .
Eközben a an á gyak sze keze e, a almi elépí ése negligálja annak ényé , hogy an magya jelnyel ,
és lé ezik egy nyel i-kul u ális kisebbség, amelynek az anyanyel e a magya jelnyel .
A aná ok ál al használ kommunikációs nyel és kód inkább beszél és í o magya nyel oly módon,
hogy e ősen ámaszkodik a hangos beszéd e a gye ekek beszédé ésének a ejlesz ése céljából,
szükség ese én a jelel magya a is a kommunikációs nehézségek á hidalásá a. A p eling ális sike
anulók nyel e iszon a magya jelnyel , egymás közö szin e kizá ólag magya jelnyel en
kommunikálnak, közben pedig a beszél és í o magya nyel e anyanyel kén kellene elsajá í aniuk.
Az iskolában dolgozó hallássé ül aná ok magya jelnyel en kommunikálnak a sike gye ekekkel, ami
gyak an aka a lanul is köz e í ő-mediá o i sze epe biz osí számuk a a sike anulók és a halló aná ok
közö .
A hangzó magya nyel e a sike eknek anyanyel kén aní ják annak ellené e, hogy ez a nyel még
azok számá a is idegen nyel , akiknek hallók a szülei, mi el ó odába agy iskolába ke ülésük u án
a jelnyel hama domináns nyel ükké álik. A magya nyel an beszél és í o magya nyel o májában
eszik elé he ő é (és nem el é lenül hozzá é he ő é) a sike ek számá a, noha a jelnyel e agy a jellel
kísé magya isme ő gyógypedagógusok igénybe eszik az u óbbi nyel i kódoka az isme e ek á adása
so án. A en ieknek meg elelően a magya nyel en kapo elada ok aná i é ékelése pedig így
szükségsze űen kizá ja a sike anulóknak azon képességei , amelyek a megalapozo abb jelnyel i
udásukból akadnának (Ha yá 2000).
Jelenleg sem az ok a ással össze üggő jogszabályok, sem az ok a ási módsze ek, sem
a gyógypedagógusok nyel udása, nyel ekkel kapcsola os isme e ei, sem a ananyag nyel e és
a alma, sem a é egze osz ály e mi disku zusok nyel ei nem biz osí anak megoldásoka a a, hogyan
lehe a jelelő sike ek min nyel i-kul u ális kisebbség agjai számá a az ok a ás-ne elés o mális ke e ein
belül minél szélesebb hozzá é és biz osí ani a bimodális ké nyel űség ösz önző kö nyeze éhez és
a izuális kul ú ához, amely alkalmas a a, hogy minél magasabb szin en legyen képes elsajá í ani
a magya jelnyel e és a magya nyel í o , beszél o mái . Mindez oly módon, hogy az első gene ációs
sike gye ekek az első ha é so án egyál alán nem kapnak meg elelő in ézményi ámoga ás öbbek
