„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
A DEBRECENI EGYETEM XXXVIII, 111–118 DEBRECEN
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2000.
ÉVKÖNYVE
Nyel já ási szö egek szö egnyel észe i izsgála ához
A szö egek elemzésének egyik közpon i ké dése az össze üggősége meg e-
em ő ényezők izsgála a. Tanulmányomban nyel já ási szö egek ko e e en-
ciális elemzéséhez sze e nék adaléko nyúj ani. Az a benyomásom, hogy a kü-
lönböző szö eg ípusokba, s ílus é egekhez a ozó szö egek izsgála a, agy le-
he , hogy csupán e izsgála ok e edményeinek össze e ése a szö eg ani gyako -
la ban nem elég hangsúlyos. É demes lenne ilyen i ányú elemzéseke égezni
má csak a ége is, hogy a gyako la i izsgála okból el on ka egó iáka , ogal-
maka ese leg á nyalni, ellenő izni udjuk.
Egy ko ábbi anulmányomban égez em má nyel já ási ko pusz szö egnyel-
észe i elemzésé , izsgál a a szö ege sze ező ko e e enciaháló , alamin
az , hogy milyen isme e eke használunk el a szö egbeli hiányok e bális ki-
egészí ésé e. (DOBI 1998: 95–107)
Ezú al a a állalkoz am, hogy egy — Jakab László gyűj éséből álasz o
— nyel já ási szö egben leí ó szö eg ani aspek usból izsgáljam meg a e e en-
ciális u alásoka , az ezekből sze eződő ko e e encialáncoka , és jellemezzem a
szö egössze üggés meg e em ő o ikus elemeke . Mindez azzal a céllal, hogy a
szö eg ípus a, alamin a közléshelyze e jellemző megállapí ásoka ehessek.
Be eze éskén néhány elméle i megjegyzés űzök az elemzéshez, nem ö e-
ked e a eljes elméle i ke e isme e ésé e (ez lásd DOBI 2000: 81–123), de szán-
dékom sze in lényeges adalékoka nyúj a a szö eg ko e e enciális izsgála á-
hoz (SZIKSZAINÉ NAGY IRMA szempon endsze é e ámaszkod a, amelye legu óbb
leí ó szö eg ani köny ében isme e e — a köny pon os ada ai lásd az alábbi
hi a kozásokban). Ez maga az elemzés kö e i. Végül a nyel já ási szö eg e
min sajá os szö eg ípus a jellemző ko e e enciális jegyeke endsze ezem, o-
ábbi lehe séges elemzési i ányok a is elő emu a a.
Be eze ő
Egy szö eg elemzéseko besze kesz e , kon ex ushoz igazí o , ak ualizál
monda oka , szö egmonda oka izsgálunk. Úgy gondolom, hogy — elméle i sí-
kon — egy szö egmonda p agma ikai pa amé e ekkel nem endelkező kiinduló
sze keze ek e eze he ő issza, melyeknek alapja ugyanaz a unk o +a gumen-
uma(i) s uk ú a. A különbség közö ük egyedül az alaps uk ú a össze e ői ki-
111
öl ő nyel i elemek so endjében an. Ezen a szin en (a nyel i endsze szin jén)
minden össze e ő explici , de kon ex us híján ak uális e e enciális é ékkel nem
endelkezik. (Ezekkel a s uk ú ákkal a endsze nyel észe oglalkozik.)
A szö egmonda és a endsze monda közö el é elezek még egy sze ező-
dési szin e , ez a s uk ú a ípus á mene nek ekin he ő a endsze monda és a
szö egmonda közö . Ide so olha ó a minden össze e őjében explici endsze -
monda nak az összes olyan ál oza a, amelyhez elméle ileg endelhe ő olyan
kon ex us, melyben az ado s uk ú a jól o mál nak ha . (Ide a ozónak gondo-
lom a kon ex us nélkül elhangzó példamonda o is, legyen aká unkcionális
elemzés á gya, aká alamely más elemzési modell ke e ében használ monda .)
Ennek meg elelően ezek a po enciális monda ál oza ok ellipsziseke , né másí-
ásoka , egyéb g amma ikai u alásoka a almaznak, és szó endjük is egy ( agy
öbb) elképzelhe ő kon ex ushoz (p agma ikai „ üne együ eshez”) igazodik.
(Ezeke az „á mene i” ípusoka a nyel i endsze elemei használa ának nyel é-
sze e elemzi.) Ezek közül a po enciális s uk ú ák közül „ álasz ódik ki” az ak-
uális szö egkö nyeze nek, kon ex usnak elege e ő, szeman ikailag, szin ak i-
kailag jól o mál szö egmonda .
Megjegyzés: Ez a aj a szö egmonda -é elmezés gene a í (legalábbis hozzá közel
álló) szemléle e engedhe ne kö e kez e ni. Nem gondolom, hogy egysze ű monda oknál
komplexebb sze keze i egységek gene álha ók lennének. Szö egmonda ok so á agy
szö egegész gene áló modell pedig égképp nem udok elképzelni. A en ebb ázol
szö egmonda -sze eződés sokkal inkább el é eleze kogni í olyama okkal állí ha ó
össze üggésbe.
Szö egelemzés
Az alábbiakban nem égzek eljes szö eg ani elemzés , a szö eg lineá is ko-
héziójának egyik alán legszembe űnőbb — dominánsan szeman ikai, de g am-
ma ikai-szin ak ikai eszközöke sem mellőző — meg e em őjé , a ko e e encia-
li ás izsgálom. Ne eze esen az , hogy
1) a ko e e encialáncok milyen jellegűek: szeman ikaiak, agy inkább g am-
ma ikaiak-e;
2) az össze e ők közö i ko e e encia iszony milyen g amma ikai-szin-
ak ikai eszközökkel alósul meg (személy agok, né másí ás, p o o mák s b.),
ille e milyen szeman ikai sajá osságokban nyil ánul meg (egysze ű ismé lés,
szinonimák, hipe onimák, hiponimák, an onimák). (Az u aló elemek észle es
endsze ezésé lásd SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999: 69, 181–199);
3) a o ikus elemek milyen a ányban o dulnak elő az u alás i ánya, az u alás
ha ósuga a, az u alás ki e jedése, az u alás jellege, ille e az u alás mé éke sze-
in (SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999: 62–9).
A en elso ol elemzési szempon ok ki álasz ása pusz án azon a el e ésen
alapul, hogy különböző s ílus é egekbe a ozó szö egek össze üggősége domi-
112
nánsan más-más szin eken alósul meg. (Például egy e s akusz ikai agy s ilá-
is kohéziója nyil án alóan e ősebb, min mondjuk egy szaknyel i szö egé, el-
lenben alószínűleg ke esebb és más jellegű g amma ikai agy szeman ikai ösz-
sze üggősége e em ő eszköz alálunk.)
Az alábbi szö eg elemzésé á ekin e adaléko gyűj he ünk o ábbi össze e-
ő izsgála hoz:
[Hogy akul meg?]
Esz ké em szépen ú y ö in , ho y h$ unk a anyába, o óu a ké öcs?m, o
óu ak a aka óujim — ugyina —, osz W ak am az asz ago meg Miska öcs?m.
De ugyanakk$ nagyon áj a ejem egísz nap. Akk$ hé em mindik áj a ejem,
de akk$ mik$ mám, mik$ másnap egge e meg akú am, ez ú y ö in , hogy
es e, hogy leszá Dm az asz ag –l, má annyi a áj a ejem — eccik udni —,
hogy mán allik u°°am behajalni az asz agoma . Ahogy bemen ünk acso ázni,
mán es e óu , behajal am az asz ago , én a acso a h$je le ekü em egy e e -
len ágy a, oda belelök em magoma . Az embe ek bemen ek o egy másik szo-
bábD, agy mi, lakázsbD, ugyi o acso ász ak. Én meg magomnak egy izes ü-
űközőü, így a homlokom a e í em egy izes ü űközőü . Esz h¤ elen mek-
szá D a homlokomon, de ( ene esen áj a ejem. U yhogy még e y cig9 e á
se szí°°am $l, az a izes ü űközőü akko á a megszá a a homlokon. Még ecce
belemá o am a ízbe, ábo i o am. Elalu am, annyi a mekszün a Dj ájás.
Elalu am, mi e Cse ken em, ak le em. Ennyibül ö in ké em.
(JAKAB 1982: 163–68)
[Hogy akul meg?]
[01]Ez, ké em szépen, úgy ö én , hogy ho d unk a anyába, o ol a ké
öcsém, o ol ak a aka óim — ugyena —, osz én ak am az asz ago meg Mis-
ka öcsém. [02]De ugyanakko nagyon áj a ejem egész nap. [03]Akko hé en
mindig áj a ejem, de akko , miko má , miko másnap eggel e meg akul am,
ez úgy ö én , hogy es e, hogy leszáll am az asz ag ól, má annyi a áj a ejem
— e szik udni —, hogy má alig ud am behajalni az asz agoma . [04]Ahogy
bemen ünk acso ázni, má es e ol , behajal am az asz ago , én a acso a he-
lye le eküd em egy e e len ágy a, oda belelök em magama . [05]Az embe ek
bemen ek o egy másik szobába, agy mi, lakásba, ugye o acso áz ak.
[06]Én meg magamnak egy izes ö ölköző, így a homlokom a e í e em egy i-
zes ö ölköző . [K7]Ez hi elen megszá ad a homlokomon, de e ene esen áj
a ejem. [08]Úgyhogy még egy ciga e á se szí am el, az a izes ö ölköző ak-
ko á a megszá ad a homlokon. [09]Még egysze belemá o am a ízbe, ábo-
í o am. [10]Elalud am, annyi a megszűn a ej ájás. [11]Elalud am, mi e el-
se ken em, ak le em. [12]Ennyiből ö én ké em.
113
Lá ha ó, hogy a ki álasz o szö eg egy dialógus észe, ké dés e ado álasz.
A szö eg udományban megoszlanak a élemények a ól, hogy egy pá beszéd
egye len önálló ke ek egész szö eg-e, agy pedig öbb észszö egből áll össze.
Az elemzés szempon jából ez nem já szik dön ő sze epe , me aká az első, aká
a második elképzelés ogadjuk el, az nem lehe i a á gya, hogy a pá beszéd é-
szé képező álasz émájá , s uk u ál ságá ekin e ke ek össze üggő egésze
alko — azaz meg elel a szö egség k i é iumainak —, egyedül első szö egmon-
da ának ana o ikus mu a ó né mása u al a pá beszéd előző ké désé e.
Az első ké ké dés e ke es e a álasz célsze ű á ekin eni az alábbi ábláza-
o (1. ábláza ), amely a szö eg néhány ő ko e e encialáncá oglalja össze kü-
lön számba é e a szeman ikai és g amma ikai u alásoka is.
|én| | ej| |asz ag|
g amma ikai szeman ikai g amma ikai szeman ikai g amma ikai
01 ké em
ho d unk
öcsém
aka óim
én
ak am
asz ago ( ak am)
02 ejem ejem ( áj -)
03 ejem
meg akul am
leszáll am
ud am
asz agoma
ejem ( áj -) asz ag ól
asz agoma
( ud am)
04 bemen ünk
behajal am
le eküd em
belelök em ma-
gama
asz ago (behajal am)
05
06 én
magamnak
homlokom a
e í e em
homlokom a
07 homlokomon
ejem
homlokomon
ejem
( áj -)
08 szí am homlokon
09 belemá o am
ábo í o am
ábo í o am
10 elalud am ej ájás
11 elalud am
else ken em
le em
12 ké em
1. ábláza
114
1) Az első ké dés e a álasz elég egyé elműen az, hogy szö egszin en — a
en ki álasz o nominális ko e e encialáncoka elemez e — dön ően a sze-
man ikai síkon meg alósuló ko e e encia iszony e em i meg az össze üggés .
Ez alól ki é el az elbeszélő „én” ko e e encialánca, amely isz án g amma ikai
u alások é én jön lé e (igei és bi okos személy agok, személyes és isszaha ó
né mások). A e bális síkon bá milyen eszközzel ki ejeze elbeszélő én egyéb-
kén is egyedi megí élés alá esik, alán egye len nem g amma ikai ki ejeződése
az é elmezői sze epű nem né mási össze e ő lehe .
2) A „ ej” össze e ő ko e e encialáncában domináns a észleges ismé lés
( ejem, ej ájás), alamin a kulcsszó al azonos jelen ésmezőbe a ozó „hom-
lok” szó használa a és ez u óbbinak a iál ismé lése (homlokomon, homlokom-
a, homlokon). Egye len g amma ikai u alás a an példa: a „ ábo í o am” ige-
alak ha á ozószói jelen ésű igekö ője a „homlok” össze e ő e u al. Szin én
g amma ikai u aló elemek a „ ejem” össze e ő el egyez e e „ áj ” igealakok
személy agjai, de ezek a szö egmonda on belüli alany-állí mány egyez e és
monda g amma ikai eszközei (e e u al zá ójelbe oglalásuk).
Az „asz ag” ko e e encialánca is őkén észleges ismé lésekből épül öl (asz a-
go , asz ag ól, asz agoma ). Az igealakok ( ak am, ud am, behajal am) sze-
mély agjai — az alanyon kí ül — a ha á ozo á gy a u alnak, szin én monda -
g amma ikai szin en.
A ábláza ban sze eplő példákon kí ül e mésze esen más kisebb szö egszin-
ű ko e e encialáncok is alálha ók a szö egben, melyek a g amma ikai-szin ak-
ikai és a szeman ikai ko e e encia iszonynak közel a en iekhez hasonló a á-
nyá mu a ják. (Példakén : izes ö ölköző, izes ö ölköző / ez, (megszá ad -) /
az a izes ö ölköző, (megszá ad -) / belemá o am. Az ismé lésen alapuló ko -
e e encia iszonyon kí ül ehá ana o ikus né mási u alás és á gyas igei sze-
mély ag e em szö egszin ű össze a ó e ő .)
3) A o ikus elemek közö endo o ák (szö egen belül u aló elemek) és exo-
o ák (szö egen kí üli alóság a u aló elemek) egya án alálha ók. Az endo-
o ák ana o ák és ka a o ák, az exo o ák pedig e e enciális deixisek. Az alábbi
ábláza (2. ábláza ) monda szin ű és szö egszin ű o ikus elemeke a almaz,
alamin in o máció nyúj az u alások i ányá ól és a ól a szö eg- agy szö eg-
monda -össze e ő ől, amely e az egyes u aló elemek u alnak. Az idéze an ece-
densek és posz cedensek alapján képe kapunk az u alások ki e jedésé ől is. A
monda szin ű u aló elemek i is zá ójelben sze epelnek, megkülönböz e e őke
azok ól, amelyek a szö eg-össze üggőség meg e em ésében esznek ész .
115
Szö eg-
monda -
so sz.
endo o ák exo o ák
ana o ák
u aló elem an ecedens
ka a o ák
u aló elem posz cedens
e e enciális dei-
xisek
01 Ez
(o ), (o )
„Hogy akul
meg?”
a anyába
úgy a eljes szö eg
02 ugyanakko ho d unk a anyába,
[…] én ak am az asz-
ago meg Miska
öcsém
03 (akko )
(ez)
miko má , miko más-
nap eggel e meg a-
kul am
de akko , miko má ,
miko másnap eggel e
meg akul am
úgy
(annyi a)
a szö eg há alé ő
észe
hogy má alig ud-
am behajalni az
asz agoma
Akko hé en
04 (oda) egy e e len ágy a (Ahogy) má es e ol
05 o
(o )
ahol a e e len ágy
ol
egy másik szobá-
ba […] lakásba
06 így a homlokom a
e í e em egy izes
ö ölköző [a hom-
lok a e í és módja]
07 Ez egy izes ö ölkö-
ző
08 az a izes ö ölköző
(akko á a)
egy izes ö ölkö-
ző
még egy ciga e -
á se szí am el
09
10 (annyi a) Elalud am
11
12 Ennyiből az egész szö egelőz-
mény
2. ábláza
A o ikus elemek ípusai sze in é ékel e az elemze szö egbeli u alásoka
az alábbi megállapí ásoka ehe jük:
a) I ányuka ekin e őleg ana o ikusak, szö egszin ű ka a o a csak ké —
egymáshoz hasonló — ese ben o dul elő: az úgy né mási ha á ozószó u al a ő
kö e ő szö eg ész e.
b) Az elemze (szö egszin ű) o ikus elemek ál al e em e szö egössze üg-
gés ha ósuga a lineá is, az egymás kö e ő szö egmonda ok közö lé esí enek
össze a ó e ő . Ál alánosságban ekin e a szö egössze üggés eszközei is el-
mondha ó, hogy a lineá is össze üggőség meg e em ői elsőso ban g amma ikai
116
(né mások, né mási ha á ozószók, személy agok) és szeman ikai ényezők ( el-
jes és észleges ismé lések, szinonimák — ahogy ez a en ebb izsgál ko e e-
encialáncban is nyomon kö e he ő). Bá milyen szö eg globális össze üggésé
inkább szeman ikai, s uk u ális, s ilisz ikai és akusz ikai eszközök hozzák lé e
(SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999: 65). (A nyel já ási szö eg ese ében sajá os globális
szö egössze üggés e em az akusz ikai jegyek — í o o mában a one ikus á -
í ás — s ílusha ása.)
c) A szö egszin ű u aló elemek ki e jedésük alapján úlnyomó észben ol -
sze űek (a monda g amma ikaiak közö is sok ilyen an). Ez sze in em a kom-
munikáció kö ülményei el is össze ügg, hiszen a nyel já ási szö ege szóbeli
közléskén ögzí ik, így az akusz ikai be ogadás, az össze üggő é elmezés meg-
könnyí ésé szolgálha ják a eljes szö eg e agy az egye len össze e őnél e je-
delmesebb szö eg ész e aló u alások.
d) Az elemze né mási és né mási ha á ozószói o ikus elemek egyi ányúak:
ana o ák agy ka a o ák. A kölcsönös u alások is sze epe kapnak, ezek monda -
és szö egg amma ikai síkon is sze ezik a össze üggés : ennek leg isz ább kép-
iselője az alany és az állí mány egyez e ése (példakén : [01]: én, ak am; [03]:
meg akul am…).
e) A szö egössze üggés meg e em ő o ikus elemek e e enciális é éke egé-
szében edi an ecedenseik és posz cedenseik e e enciális é éké , azaz eljes
mé ékű u alások. Részleges u alások a en elemze o ikus elemek közö nin-
csenek, a izsgál ko e e encialáncok össze e ői közö alálha ó e e is példa:
ej – homlok.
Sajá os u aló elemek az ada közlő és az ada gyűj ő közö i kommunikáció
enn a ó a ikus unkciójú össze e ők:
[01]: ké em szépen, ugyena;
[03]: e szik udni;
[05]: ugye;
[12]: ké em.
Ahogy lá ha ó, ezek az elemek agy módosí ószók (kö é en szed e), agy
olyan agola lan monda észle ek (no mál szedéssel), amelyek őkén a szóbeli
közlés e jellemzőek.
Összegzés
Lá ha ó ehá , hogy nemcsak a szö eg ípusá ól, hanem a szö egalko ás kö-
ülményei ől is ügg a o ikus elemek használa a. A nyel já ási szö eg éppen
olyan sajá os ípus, amely a szö egalko ás kö ülményei el nagymé ékben de i-
niálha ó. A nyel já ási szö egeke nemcsak hang- és szókészle ük, hanem szö-
egössze üggés e em ő eszközeik is jellemzik. Ennek igazolásához sze in em
őleg szö egek ko e e enciahálójának, o ikus elemeinek elemzése szükséges.
117
Úgy élem, a szö eg ipológia szempon jából é demes lenne más szö eg ípuso-
kon égze hasonló izsgála ok e edményeinek elemzése is.
DOBI EDIT
Felhasznál i odalom
DOBI EDIT (1998), Egy nyel já ási szö eg ko e e enciális sze keze ének elemzéséhez.
Magya Nyel já ások 35: 95–107.
DOBI EDIT (2000), A ko e e enciaelemzés ké désének endsze nyel észe i megközelí ése
szemio ikai ex ológiai ke e ben. In: Ko e e áló elemek – ko e e encia elációk. Ma-
gya nyel ű szö egek elemzése. Diszkusszió. O icina Tex ologica 4. Sze k.: DOBI
EDIT—PETŐFI S. JÁNOS. Deb ecen, 2000. 81–123.
JAKAB LÁSZLÓ (1982), Nyel já ási szö egek XI. Hajdúság (Hajdúböszö mény). Magya
Nyel já ások 24: 163–8.
SZIKSZAINÉ NAGY IRMA (1999), Leí ó magya szö eg an. Bp.
118
