Nyelvjárási szövegek szövegnyelvészeti vizsgálatához

„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK” A DEBRECENI EGYETEM XXXVIII, 111–118 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2000. ÉVKÖNYVE Nyel já ási szö egek szö egnyel észe i izsgála ához A szö egek elemzésének egyik közpon i ké dése az össze üggősége meg e- em ő ényezők izsgála a. Tanulmányomban nyel já ási szö egek ko e e en- ciális elemzéséhez sze e nék adaléko nyúj ani. Az a benyomásom, hogy a kü- lönböző szö eg ípusokba, s ílus é egekhez a ozó szö egek izsgála a, agy le- he , hogy csupán e izsgála ok e edményeinek össze e ése a szö eg ani gyako - la ban nem elég hangsúlyos. É demes lenne ilyen i ányú elemzéseke égezni má csak a ége is, hogy a gyako la i izsgála okból el on ka egó iáka , ogal- maka ese leg á nyalni, ellenő izni udjuk. Egy ko ábbi anulmányomban égez em má nyel já ási ko pusz szö egnyel- észe i elemzésé , izsgál a a szö ege sze ező ko e e enciaháló , alamin az , hogy milyen isme e eke használunk el a szö egbeli hiányok e bális ki- egészí ésé e. (DOBI 1998: 95–107) Ezú al a a állalkoz am, hogy egy — Jakab László gyűj éséből álasz o — nyel já ási szö egben leí ó szö eg ani aspek usból izsgáljam meg a e e en- ciális u alásoka , az ezekből sze eződő ko e e encialáncoka , és jellemezzem a szö egössze üggés meg e em ő o ikus elemeke . Mindez azzal a céllal, hogy a szö eg ípus a, alamin a közléshelyze e jellemző megállapí ásoka ehessek. Be eze éskén néhány elméle i megjegyzés űzök az elemzéshez, nem ö e- ked e a eljes elméle i ke e isme e ésé e (ez lásd DOBI 2000: 81–123), de szán- dékom sze in lényeges adalékoka nyúj a a szö eg ko e e enciális izsgála á- hoz (SZIKSZAINÉ NAGY IRMA szempon endsze é e ámaszkod a, amelye legu óbb leí ó szö eg ani köny ében isme e e — a köny pon os ada ai lásd az alábbi hi a kozásokban). Ez maga az elemzés kö e i. Végül a nyel já ási szö eg e min sajá os szö eg ípus a jellemző ko e e enciális jegyeke endsze ezem, o- ábbi lehe séges elemzési i ányok a is elő emu a a. Be eze ő Egy szö eg elemzéseko besze kesz e , kon ex ushoz igazí o , ak ualizál monda oka , szö egmonda oka izsgálunk. Úgy gondolom, hogy — elméle i sí- kon — egy szö egmonda p agma ikai pa amé e ekkel nem endelkező kiinduló sze keze ek e eze he ő issza, melyeknek alapja ugyanaz a unk o +a gumen- uma(i) s uk ú a. A különbség közö ük egyedül az alaps uk ú a össze e ői ki- 111 öl ő nyel i elemek so endjében an. Ezen a szin en (a nyel i endsze szin jén) minden össze e ő explici , de kon ex us híján ak uális e e enciális é ékkel nem endelkezik. (Ezekkel a s uk ú ákkal a endsze nyel észe oglalkozik.) A szö egmonda és a endsze monda közö el é elezek még egy sze ező- dési szin e , ez a s uk ú a ípus á mene nek ekin he ő a endsze monda és a szö egmonda közö . Ide so olha ó a minden össze e őjében explici endsze - monda nak az összes olyan ál oza a, amelyhez elméle ileg endelhe ő olyan kon ex us, melyben az ado s uk ú a jól o mál nak ha . (Ide a ozónak gondo- lom a kon ex us nélkül elhangzó példamonda o is, legyen aká unkcionális elemzés á gya, aká alamely más elemzési modell ke e ében használ monda .) Ennek meg elelően ezek a po enciális monda ál oza ok ellipsziseke , né másí- ásoka , egyéb g amma ikai u alásoka a almaznak, és szó endjük is egy ( agy öbb) elképzelhe ő kon ex ushoz (p agma ikai „ üne együ eshez”) igazodik. (Ezeke az „á mene i” ípusoka a nyel i endsze elemei használa ának nyel é- sze e elemzi.) Ezek közül a po enciális s uk ú ák közül „ álasz ódik ki” az ak- uális szö egkö nyeze nek, kon ex usnak elege e ő, szeman ikailag, szin ak i- kailag jól o mál szö egmonda . Megjegyzés: Ez a aj a szö egmonda -é elmezés gene a í (legalábbis hozzá közel álló) szemléle e engedhe ne kö e kez e ni. Nem gondolom, hogy egysze ű monda oknál komplexebb sze keze i egységek gene álha ók lennének. Szö egmonda ok so á agy szö egegész gene áló modell pedig égképp nem udok elképzelni. A en ebb ázol szö egmonda -sze eződés sokkal inkább el é eleze kogni í olyama okkal állí ha ó össze üggésbe. Szö egelemzés Az alábbiakban nem égzek eljes szö eg ani elemzés , a szö eg lineá is ko- héziójának egyik alán legszembe űnőbb — dominánsan szeman ikai, de g am- ma ikai-szin ak ikai eszközöke sem mellőző — meg e em őjé , a ko e e encia- li ás izsgálom. Ne eze esen az , hogy 1) a ko e e encialáncok milyen jellegűek: szeman ikaiak, agy inkább g am- ma ikaiak-e; 2) az össze e ők közö i ko e e encia iszony milyen g amma ikai-szin- ak ikai eszközökkel alósul meg (személy agok, né másí ás, p o o mák s b.), ille e milyen szeman ikai sajá osságokban nyil ánul meg (egysze ű ismé lés, szinonimák, hipe onimák, hiponimák, an onimák). (Az u aló elemek észle es endsze ezésé lásd SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999: 69, 181–199); 3) a o ikus elemek milyen a ányban o dulnak elő az u alás i ánya, az u alás ha ósuga a, az u alás ki e jedése, az u alás jellege, ille e az u alás mé éke sze- in (SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999: 62–9). A en elso ol elemzési szempon ok ki álasz ása pusz án azon a el e ésen alapul, hogy különböző s ílus é egekbe a ozó szö egek össze üggősége domi- 112 nánsan más-más szin eken alósul meg. (Például egy e s akusz ikai agy s ilá- is kohéziója nyil án alóan e ősebb, min mondjuk egy szaknyel i szö egé, el- lenben alószínűleg ke esebb és más jellegű g amma ikai agy szeman ikai ösz- sze üggősége e em ő eszköz alálunk.) Az alábbi szö eg elemzésé á ekin e adaléko gyűj he ünk o ábbi össze e- ő izsgála hoz: [Hogy akul meg?] Esz ké em szépen ú y ö in , ho y h$ unk a anyába, o óu a ké öcs?m, o óu ak a aka óujim — ugyina —, osz W ak am az asz ago meg Miska öcs?m. De ugyanakk$ nagyon áj a ejem egísz nap. Akk$ hé em mindik áj a ejem, de akk$ mik$ mám, mik$ másnap egge e meg akú am, ez ú y ö in , hogy es e, hogy leszá Dm az asz ag –l, má annyi a áj a ejem — eccik udni —, hogy mán allik u°°am behajalni az asz agoma . Ahogy bemen ünk acso ázni, mán es e óu , behajal am az asz ago , én a acso a h$je le ekü em egy e e - len ágy a, oda belelök em magoma . Az embe ek bemen ek o egy másik szo- bábD, agy mi, lakázsbD, ugyi o acso ász ak. Én meg magomnak egy izes ü- űközőü, így a homlokom a e í em egy izes ü űközőü . Esz h¤ elen mek- szá D a homlokomon, de ( ene esen áj a ejem. U yhogy még e y cig9 e á se szí°°am $l, az a izes ü űközőü akko á a megszá a a homlokon. Még ecce belemá o am a ízbe, ábo i o am. Elalu am, annyi a mekszün a Dj ájás. Elalu am, mi e Cse ken em, ak le em. Ennyibül ö in ké em. (JAKAB 1982: 163–68) [Hogy akul meg?] [01]Ez, ké em szépen, úgy ö én , hogy ho d unk a anyába, o ol a ké öcsém, o ol ak a aka óim — ugyena —, osz én ak am az asz ago meg Mis- ka öcsém. [02]De ugyanakko nagyon áj a ejem egész nap. [03]Akko hé en mindig áj a ejem, de akko , miko má , miko másnap eggel e meg akul am, ez úgy ö én , hogy es e, hogy leszáll am az asz ag ól, má annyi a áj a ejem — e szik udni —, hogy má alig ud am behajalni az asz agoma . [04]Ahogy bemen ünk acso ázni, má es e ol , behajal am az asz ago , én a acso a he- lye le eküd em egy e e len ágy a, oda belelök em magama . [05]Az embe ek bemen ek o egy másik szobába, agy mi, lakásba, ugye o acso áz ak. [06]Én meg magamnak egy izes ö ölköző, így a homlokom a e í e em egy i- zes ö ölköző . [K7]Ez hi elen megszá ad a homlokomon, de e ene esen áj a ejem. [08]Úgyhogy még egy ciga e á se szí am el, az a izes ö ölköző ak- ko á a megszá ad a homlokon. [09]Még egysze belemá o am a ízbe, ábo- í o am. [10]Elalud am, annyi a megszűn a ej ájás. [11]Elalud am, mi e el- se ken em, ak le em. [12]Ennyiből ö én ké em. 113 Lá ha ó, hogy a ki álasz o szö eg egy dialógus észe, ké dés e ado álasz. A szö eg udományban megoszlanak a élemények a ól, hogy egy pá beszéd egye len önálló ke ek egész szö eg-e, agy pedig öbb észszö egből áll össze. Az elemzés szempon jából ez nem já szik dön ő sze epe , me aká az első, aká a második elképzelés ogadjuk el, az nem lehe i a á gya, hogy a pá beszéd é- szé képező álasz émájá , s uk u ál ságá ekin e ke ek össze üggő egésze alko — azaz meg elel a szö egség k i é iumainak —, egyedül első szö egmon- da ának ana o ikus mu a ó né mása u al a pá beszéd előző ké désé e. Az első ké ké dés e ke es e a álasz célsze ű á ekin eni az alábbi ábláza- o (1. ábláza ), amely a szö eg néhány ő ko e e encialáncá oglalja össze kü- lön számba é e a szeman ikai és g amma ikai u alásoka is. |én| | ej| |asz ag| g amma ikai szeman ikai g amma ikai szeman ikai g amma ikai 01 ké em ho d unk öcsém aka óim én ak am asz ago ( ak am) 02 ejem ejem ( áj -) 03 ejem meg akul am leszáll am ud am asz agoma ejem ( áj -) asz ag ól asz agoma ( ud am) 04 bemen ünk behajal am le eküd em belelök em ma- gama asz ago (behajal am) 05 06 én magamnak homlokom a e í e em homlokom a 07 homlokomon ejem homlokomon ejem ( áj -) 08 szí am homlokon 09 belemá o am ábo í o am ábo í o am 10 elalud am ej ájás 11 elalud am else ken em le em 12 ké em 1. ábláza 114 1) Az első ké dés e a álasz elég egyé elműen az, hogy szö egszin en — a en ki álasz o nominális ko e e encialáncoka elemez e — dön ően a sze- man ikai síkon meg alósuló ko e e encia iszony e em i meg az össze üggés . Ez alól ki é el az elbeszélő „én” ko e e encialánca, amely isz án g amma ikai u alások é én jön lé e (igei és bi okos személy agok, személyes és isszaha ó né mások). A e bális síkon bá milyen eszközzel ki ejeze elbeszélő én egyéb- kén is egyedi megí élés alá esik, alán egye len nem g amma ikai ki ejeződése az é elmezői sze epű nem né mási össze e ő lehe . 2) A „ ej” össze e ő ko e e encialáncában domináns a észleges ismé lés ( ejem, ej ájás), alamin a kulcsszó al azonos jelen ésmezőbe a ozó „hom- lok” szó használa a és ez u óbbinak a iál ismé lése (homlokomon, homlokom- a, homlokon). Egye len g amma ikai u alás a an példa: a „ ábo í o am” ige- alak ha á ozószói jelen ésű igekö ője a „homlok” össze e ő e u al. Szin én g amma ikai u aló elemek a „ ejem” össze e ő el egyez e e „ áj ” igealakok személy agjai, de ezek a szö egmonda on belüli alany-állí mány egyez e és monda g amma ikai eszközei (e e u al zá ójelbe oglalásuk). Az „asz ag” ko e e encialánca is őkén észleges ismé lésekből épül öl (asz a- go , asz ag ól, asz agoma ). Az igealakok ( ak am, ud am, behajal am) sze- mély agjai — az alanyon kí ül — a ha á ozo á gy a u alnak, szin én monda - g amma ikai szin en. A ábláza ban sze eplő példákon kí ül e mésze esen más kisebb szö egszin- ű ko e e encialáncok is alálha ók a szö egben, melyek a g amma ikai-szin ak- ikai és a szeman ikai ko e e encia iszonynak közel a en iekhez hasonló a á- nyá mu a ják. (Példakén : izes ö ölköző, izes ö ölköző / ez, (megszá ad -) / az a izes ö ölköző, (megszá ad -) / belemá o am. Az ismé lésen alapuló ko - e e encia iszonyon kí ül ehá ana o ikus né mási u alás és á gyas igei sze- mély ag e em szö egszin ű össze a ó e ő .) 3) A o ikus elemek közö endo o ák (szö egen belül u aló elemek) és exo- o ák (szö egen kí üli alóság a u aló elemek) egya án alálha ók. Az endo- o ák ana o ák és ka a o ák, az exo o ák pedig e e enciális deixisek. Az alábbi ábláza (2. ábláza ) monda szin ű és szö egszin ű o ikus elemeke a almaz, alamin in o máció nyúj az u alások i ányá ól és a ól a szö eg- agy szö eg- monda -össze e ő ől, amely e az egyes u aló elemek u alnak. Az idéze an ece- densek és posz cedensek alapján képe kapunk az u alások ki e jedésé ől is. A monda szin ű u aló elemek i is zá ójelben sze epelnek, megkülönböz e e őke azok ól, amelyek a szö eg-össze üggőség meg e em ésében esznek ész . 115 Szö eg- monda - so sz. endo o ák exo o ák ana o ák u aló elem an ecedens ka a o ák u aló elem posz cedens e e enciális dei- xisek 01 Ez (o ), (o ) „Hogy akul meg?” a anyába úgy a eljes szö eg 02 ugyanakko ho d unk a anyába, […] én ak am az asz- ago meg Miska öcsém 03 (akko ) (ez) miko má , miko más- nap eggel e meg a- kul am de akko , miko má , miko másnap eggel e meg akul am úgy (annyi a) a szö eg há alé ő észe hogy má alig ud- am behajalni az asz agoma Akko hé en 04 (oda) egy e e len ágy a (Ahogy) má es e ol 05 o (o ) ahol a e e len ágy ol egy másik szobá- ba […] lakásba 06 így a homlokom a e í e em egy izes ö ölköző [a hom- lok a e í és módja] 07 Ez egy izes ö ölkö- ző 08 az a izes ö ölköző (akko á a) egy izes ö ölkö- ző még egy ciga e - á se szí am el 09 10 (annyi a) Elalud am 11 12 Ennyiből az egész szö egelőz- mény 2. ábláza A o ikus elemek ípusai sze in é ékel e az elemze szö egbeli u alásoka az alábbi megállapí ásoka ehe jük: a) I ányuka ekin e őleg ana o ikusak, szö egszin ű ka a o a csak ké — egymáshoz hasonló — ese ben o dul elő: az úgy né mási ha á ozószó u al a ő kö e ő szö eg ész e. b) Az elemze (szö egszin ű) o ikus elemek ál al e em e szö egössze üg- gés ha ósuga a lineá is, az egymás kö e ő szö egmonda ok közö lé esí enek össze a ó e ő . Ál alánosságban ekin e a szö egössze üggés eszközei is el- mondha ó, hogy a lineá is össze üggőség meg e em ői elsőso ban g amma ikai 116 (né mások, né mási ha á ozószók, személy agok) és szeman ikai ényezők ( el- jes és észleges ismé lések, szinonimák — ahogy ez a en ebb izsgál ko e e- encialáncban is nyomon kö e he ő). Bá milyen szö eg globális össze üggésé inkább szeman ikai, s uk u ális, s ilisz ikai és akusz ikai eszközök hozzák lé e (SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999: 65). (A nyel já ási szö eg ese ében sajá os globális szö egössze üggés e em az akusz ikai jegyek — í o o mában a one ikus á - í ás — s ílusha ása.) c) A szö egszin ű u aló elemek ki e jedésük alapján úlnyomó észben ol - sze űek (a monda g amma ikaiak közö is sok ilyen an). Ez sze in em a kom- munikáció kö ülményei el is össze ügg, hiszen a nyel já ási szö ege szóbeli közléskén ögzí ik, így az akusz ikai be ogadás, az össze üggő é elmezés meg- könnyí ésé szolgálha ják a eljes szö eg e agy az egye len össze e őnél e je- delmesebb szö eg ész e aló u alások. d) Az elemze né mási és né mási ha á ozószói o ikus elemek egyi ányúak: ana o ák agy ka a o ák. A kölcsönös u alások is sze epe kapnak, ezek monda - és szö egg amma ikai síkon is sze ezik a össze üggés : ennek leg isz ább kép- iselője az alany és az állí mány egyez e ése (példakén : [01]: én, ak am; [03]: meg akul am…). e) A szö egössze üggés meg e em ő o ikus elemek e e enciális é éke egé- szében edi an ecedenseik és posz cedenseik e e enciális é éké , azaz eljes mé ékű u alások. Részleges u alások a en elemze o ikus elemek közö nin- csenek, a izsgál ko e e encialáncok össze e ői közö alálha ó e e is példa: ej – homlok. Sajá os u aló elemek az ada közlő és az ada gyűj ő közö i kommunikáció enn a ó a ikus unkciójú össze e ők: [01]: ké em szépen, ugyena; [03]: e szik udni; [05]: ugye; [12]: ké em. Ahogy lá ha ó, ezek az elemek agy módosí ószók (kö é en szed e), agy olyan agola lan monda észle ek (no mál szedéssel), amelyek őkén a szóbeli közlés e jellemzőek. Összegzés Lá ha ó ehá , hogy nemcsak a szö eg ípusá ól, hanem a szö egalko ás kö- ülményei ől is ügg a o ikus elemek használa a. A nyel já ási szö eg éppen olyan sajá os ípus, amely a szö egalko ás kö ülményei el nagymé ékben de i- niálha ó. A nyel já ási szö egeke nemcsak hang- és szókészle ük, hanem szö- egössze üggés e em ő eszközeik is jellemzik. Ennek igazolásához sze in em őleg szö egek ko e e enciahálójának, o ikus elemeinek elemzése szükséges. 117 Úgy élem, a szö eg ipológia szempon jából é demes lenne más szö eg ípuso- kon égze hasonló izsgála ok e edményeinek elemzése is. DOBI EDIT Felhasznál i odalom DOBI EDIT (1998), Egy nyel já ási szö eg ko e e enciális sze keze ének elemzéséhez. Magya Nyel já ások 35: 95–107. DOBI EDIT (2000), A ko e e enciaelemzés ké désének endsze nyel észe i megközelí ése szemio ikai ex ológiai ke e ben. In: Ko e e áló elemek – ko e e encia elációk. Ma- gya nyel ű szö egek elemzése. Diszkusszió. O icina Tex ologica 4. Sze k.: DOBI EDIT—PETŐFI S. JÁNOS. Deb ecen, 2000. 81–123. JAKAB LÁSZLÓ (1982), Nyel já ási szö egek XI. Hajdúság (Hajdúböszö mény). Magya Nyel já ások 24: 163–8. SZIKSZAINÉ NAGY IRMA (1999), Leí ó magya szö eg an. Bp. 118