A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ NAGYVÁROSAINAK
GAZDASÁGIRÁNYÍTÓ SZEREPE
(The ole o ci ies in Cen al Eu ope as leade s o he economy)
CSOMÓS GYÖRGY
Deb eceni Egye em Műszaki Ka
4028 Deb ecen, Ó eme ő u. 2-4.
e-mail: [email protected]
Kulcssza ak: Közép-Eu ópa, á os angso , ilág á osok, gazdasági ányí ás,
ansznacionális állala ok, GaWC
Napjaink á osokkal oglalkozó á sadalom udományi ku a ásainak egyik jellemző i ányza a
a á osok angso olása, és a eze ő ilág á osok (wo ld ci y, global ci y) de iniálása
különböző szempon ok sze in . A közép-eu ópai o szágok ezekben a ku a ásokban csak
é in őlegesen sze epelnek, elsőso ban a jelen ős gazdasági eljesí ménnyel endelkező
néme o szági á osok. Jelen elemzésben Ausz ia, Néme o szág és a Viseg ádi o szágok
nagy á osai hasonlí juk össze a gazdasági ányí ásban be öl ö sze epük alapján. Ennek
é dekében há om jellemző pa amé e izsgálunk meg: a á osok ásá lőe ő-pa i áson mé
és nominális GDP-jé , a á osokban alálha ó mul inacionális állala ok o galmá és a
őzsdék bel öldi piaci kapi alizációjá .
Be eze és
A á osokkal oglalkozó á sadalom udományi ku a ások egyik megha á ozó i ányza a a
á osok angso olása és csopo osí ása különböző szempon ok alapján. Bea e s ock e al.
(1999) sze in a angso olások ké el é ő megközelí ésen alapulnak: a unkcionális
megközelí és a nagy á osoka nem önálló egységekkén izsgálja, hanem egy á ogó
á sadalmi-gazdasági endsze észekén , ezzel szemben demog á iai megközelí és alap e ően
nagy á osok mé e é ekin i megha á ozó pa amé e nek. A szaki odalom a unkcionális
megközelí és alapján angso ol á osoka ál alában ilág á osoknak (wo ld ci y), agy
globális á osoknak (global ci y) ne ezi, még a demog á iai megközelí és alapján angso ol
á osoka mega á osoknak (mega-ci y). A ké ípus közö jelen ős kon asz igyelhe ő meg.
Egy példá al ki ej e: a öbb min 13 millió ős népességgel endelkező Ka acsi (Pakisz án)
nyil án alóan mega á osnak számí , de nem ilág á osnak, ezzel szemben a ke esebb, min
700 eze ős népességű F ank u a ilág egyik megha á ozó pénzügyi közpon ja,
ilág á osnak számí , de nem mega á osnak (Sassen 1991). Az eu ópai á osok közül
mindössze négy-ö ekin he ő mega á osnak, elsőso ban a hozzá e őleg 10 millió ős
népességgel endelkező Pá izs, London, Moszk a és Isz ambul. A közép-eu ópai o szágok
á osai a – még a néme o szági á osok a – sem lehe a mega á os de iníció alkalmazni,
ugyanakko a égió öbb á osa is a ilág á osok különböző csopo jába a ozik (Bea e s ock
e al. 1999). A szaki odalom e mésze esen meglehe ősen el é ő jellemzők alapján de iniálja a
ilág á osoka , szin e sze zőnkén ál ozik a á osok ka ego izálása. Az elemzésünk
szempon jából lényegesnek a juk isz ázni a ilág á os és globális á os ogalmaka , a
de iníciók alkalmazási e üle é .
A sze zők jelen ős észe ugyanakko csak é in őlegesen emlí i meg a kele -közép-
eu ópai á osoka . F iedmann (1995), Taylo (2004) és Sassen (2006) sze in a Viseg ádi
o szágok ő á osai a Kele -Közép-Eu ópában üzle i e ékenysége oly a ó nyuga i (pl.
néme o szági és ausz iai) cégek leg on osabb cégközpon (headqua e s) á osai, úgyne eze
ga eway á osok. A munkák egy észéből az kö e kez e és onha ó le, hogy a é ség
nagy á osai – kiemel en Budapes , P ága és Va só – nem endelkeznek meg elelő gazdasági
súllyal, önálló gazdasági ányí ó sze epük elhanyagolga ó.
Jelen anulmányban a közép-eu ópai o szágok (Ausz ia, Cseho szág, Lengyelo szág,
Magya o szág, Néme o szág és Szlo ákia) nagy á osainak néhány jellemző gazdasági
pa amé e é hasonlí juk össze. A a a ké dés e ke essük a álasz , hogy melyek a egionális
gazdasági ányí ás megha á ozó á osai, és ebben a gazdasági endsze ben milyen sze epe
öl enek be a Viseg ádi o szágok nagy á osai.
A közép-eu ópai égió nagy á osainak pozíciója a ilág á osok közö
A ilág á os de iníció Pa ick Geddes (1915) eze e be a múl század elején, majd a
megha á ozás öbbek közö Hall (1966), Hyme (1972) és Heenan (1977) munkáiban
eljesede ki. A 20. század második elében a ejle ilág gazdasági nö ekedésé el
pá huzamosan obbanássze űen nö ekede a mul inacionális állala ok (MNC) száma is,
gazdasági ányí ó sze epük pedig az egész ilág a ki e jed . A á osokkal oglalkozó ku a ások
ebben az időszakban alap e ően az MNC-k közpon jainak száma alapján de iniál ák a
ilág á osoka . Hall (1966) és Hyme (1972) munkáiból azonban az a kö e kez e és is
le onha ó, hogy a gazdaság i ányí ásá ep ezen áló MNC-k a ko mányza i dön éshoza al
közpon jai al szo osan együ működ ek. Ezek kölcsönha ása – különösen Eu ópában – a
ő á osok (London, Pá izs, Moszk a) dinamikus nö ekedésé e edményez e. Az egye len
jelen ősebb ki é el Néme o szág ol , ahol a poli ikai okok mia megosz o Be linnel
szemben a adicionális ipa i e üle , a Ruh - idék öl ö e be gazdasági ányí ó sze epe .
Többek közö MNC-k hiányában a kele -közép-eu ópai o szágok nagy á osai –
e mésze esen Néme o szág és Ausz ia ki é elé el – ezekben a munkákban még nem
sze epel ek. Az egyko i szocialis a o szágok nagy á osai közül Hall (1966) sze in csak
Moszk a ol ilág á osnak ne ezhe ő, de a nyuga i nagy á osokkal szemben nem a
gazdasági unkciói, hanem poli ikai súlya mia .
A poli ikai endsze ál ozás kö e ően a kele -közép-eu ópai o szágok gazdasági
endsze e jelen ősen meg ál ozo , á alakul . A piacgazdaság a ö én á állás és a p i a izáció
olyan gazdasági kö nyeze e e edményeze , amely nemcsak eu ópai, de globális lép ékben is
é ékelhe ő é e e a égió nagy á osai . Napjaink egyik megha á ozó szaki odalma a Saskia
Sassen (1991) ál al jegyze The Global Ci y a ejle e melés segí ő szolgál a ások
koncen ációja és in enzi ása alapján ka ego izálja a nagy á osoka . A globális gazdaság élén
– elsőso ban a e melés segí ő szolgál a ások jellemzői igyelembe é e – olyan á osok
állnak, min New Yo k, London és Tokió, ille e Pá izs és F ank u . Sassen (1991) sze in az
1990-es é ek elején a kele -közép-eu ópai égió o szágainak gazdaságá a kül öldi működő
őke be uházások jellemez ék, amelyek elsőso ban a leg ejle ebb in as uk ú á al endelkező
ő á osokban – pl. Budapes en, P ágában, Va sóban – ealizálód ak. I anička S . – I anička
J . (2007) sze in az 1990-es é ekben a működésüke a égióban ki e jesz eni kí ánó nyuga i
mul inacionális állala ok leg on osabb bázisai P ága, Va só és Budapes ol ak, aminek
kö e kez ében az emlí e á osok a egionális gazdasági ányí ás közpon jai á ál ak. Ez
u óbbi néze e e ősí i meg Enyedi Gyö gy (2003) is, éleménye sze in Budapes a közép-
eu ópai égió i ányí ásában Béccsel, P ágá al és Va só al osz ozik.
A Globaliza ion and Wo ld Ci y Ne wo k (GaWC) 1999-ben közzé e anulmánya
ilágosan ük özi a kele -közép-eu ópai égió nagy á osainak megnö ekede gazdasági
jelen őségé (Bea e s ock e al. 1999). Négy ényező (köny elés, eklám, banki szolgál a ás,
jogi szolgál a ás) alapján készí e ka ego izálásuk sze in a néme o szági á osok melle –
e mésze esen el é ő mé ékben – Bécs, Budapes , Pozsony, P ága és Va só endelkezik
megha á ozó sze eppel a égióból (1. ábláza ).
1. ábláza A közép-eu ópai á osok so endje a GaWC ál al izsgál ka egó iákban
Ka egó ia
Globális köny elési
szolgál a ás
közpon
Globális eklám-
szolgál a ás
közpon
Globális banki
szolgál a ás
közpon
Globális jogi
szolgál a ás
közpon
Kiemelkedő
Düsseldo ,
F ank u
-
F ank u
-
Megha á ozó
Be lin,
Hambu g,
Köln,
München,
S u ga
Bécs,
Düsseldo ,
F ank u ,
P ága
P ága,
Va só
Be lin,
Budapes ,
F ank u ,
P ága,
Va só
Csekély
D ezda
Budapes ,
Hambu g,
Va só
Bécs,
Budapes ,
München,
Pozsony
Düsseldo ,
Hambu g,
München,
Pozsony
Fo ás: Bea e s ock e al. 1999
A GaWC az emlí e ényezők alapján 122 á os izsgál meg, és helyeze el egy 12
okoza ú skálán (GaWC lel á ). A 2. ábláza ban lá ha ó a GaWC lel á e edménye, amely
sze in a leg öbb közép-eu ópai á os Gamma ilág á osnak számí , ugyanakko P ága, Va só
és Budapes ké ség elenül a égió megha á ozó nagy á osai közé a oznak.
Szükségesnek a juk hangsúlyozni, hogy a GaWC ál al de iniál Gamma ilág á os
ka egó iába olyan á osok ke üle ek, amelyek a négy izsgál ényező közül legalább
ke őben globális szolgál a ó közpon nak számí anak (Taylo e al. 2002a). A ka egó iába
a ozó 35 á os közö a 2. ábláza ban lá ha ó közép-eu ópai á osokon kí ül – öbbek
közö – olyan globális jelen őségű me opoliszok ke ül ek, min Buenos Ai es, Hous on,
Miami, Mon eal, Oszaka, Peking, Róma, Taipei, Sanghaj és Washing on.
2. ábláza A közép-eu ópai o szágok ka ego izálása a GaWC sze in
Al a ilág á os
Bé a ilág á os
Gamma ilág á os
10: F ank u
-
6: Düsseldo , P ága
5: Va só
4: Be lin, Budapes , Hambu g, München
Világ á osok kialakulásá a bizonyí ékkal szolgáló á osok: Bécs, D ezda, Köln, Pozsony, S u ga
Fo ás: Bea e s ock e al. 1999
A GaWC elemzésé azé a juk lényegesnek és megha á ozó jelen őségűnek, me a közép-
eu ópai á osoka objek í szempon ok sze in angso olja.
Az eddigiekben bemu a o o ások alap e ően globális szin en angso ol ák a égió
nagy á osai , ugyanakko – a GaWC ki é elé el – ke éssé hangsúlyoz a a á osok ela í
e ő iszonyai . A kö e kező ejeze ben a közép-eu ópai é ség nagy á osainak so endjé
kí ánjuk megha á ozni, elsőso ban a gazdaság e ejük szempon jából, számsze űsí he ő
pa amé e ek alapján.
A nagy á osok sze epe a egionális gazdasági ányí ásban
A nagy á osok angso olása sokszo meglehe ősen szubjek í szempon ok alapján ö énik,
elsőso ban azé me a á osok meglehe ősen ke és összehasonlí ha ó ada al endelkeznek
(Taylo e al. 2002b). Az ál alánosan mé jellemző a á osok népessége, amely a á osoka a
demog á iai megközelí és sze in angso olja, azonban a gazdasági jellemzők
összehasonlí ásá a nem alkalmas. Tu ok – Mykhnenko (2007) sze in a népességszámnál
sokkal on osabb mu a ó a népességszám ál ozása, amely lényeges kö e kezménye,
ugyanakko be olyásoló ényezője is a á osok gazdasági kondícióinak. Elemzésükben 310
eu ópai á os népességszám ál ozás izsgál ák meg 1960 és 2005 közö , és kilenc „pályá ”
ha á oz ak meg. Véleményük sze in a közép-eu ópai égió leg öbb á osa közepes idő á on
hanya ló pályá al endelkezik, ami az 1970-es 1980-as é ek nö ekedése u án egy jelen ős
isszaesés aka . Mindez nyil án alóan az 1990-es é ek elejé ől bekö e keze á sadalmi-
gazdasági ál ozások nega í ha ásai ük özi. Speciális a helyze e Budapes nek, amely
hosszú á on hanya ló pályá al endelkezik, és öbbnyi e csökkenő sze epkö ű nyuga -eu ópai
ipa á osokkal (pl. Lens, Le Ha e, Saa b ücken, Magdebu g, a Ruh - idék) ke ül egy
csopo ba. Mulligan – C amp on (2005) ugyanakko ki ej i, hogy a á osok e ő eljes
népességszám nö ekedése napjainkban elsőso ban a ejlődő o szágoka é in i, a közép-
eu ópai égióban a népességszám ál ozása konzek ens csökkenő endenciá mu a . A
á osok népességszámá és népességszám ál ozásá a kö e kezők mia nem a juk
megha á ozónak a jelen elemzés szempon jából:
- A közép-eu ópai é ség nagy á osainak (dön ően a ő á osoknak) a népességszáma
500 eze és 2 millió ő közö ál ozik, de a á osok népességszáma közö kiug ó
el é ések nincsenek. A égió legnépesebb á osa, a 3,7 millió ős népességű Be lin az
egye len, amely a ilág 100 legnépesebb á osa közö sze epel (UN 2008).
Nemze közi iszonyla ban a égió nagy á osai nem endelkeznek megha á ozó
népességszámmal.
- A közép-eu ópai é ség nagy á osainak alap e ően hasonló a demog á iai a i űdje, a
népességszámuk dön ően csökkenő endenciá al mu a (Tu ok – Mykhnenko 2007).
- A ilág á osok a elsőso ban a globális gazdasági endsze ben be öl ö kiemelkedő
sze epük a jellemző, és nem a mé e ük (Sassen 1995).
Lényeges ehá a á osok gazdasági sze epé olyan köz e len pa amé e ek alapján izsgálni,
amelyek – szemben a népességszámmal – egyé elműen u alnak a globális ( agy egionális)
gazdaságban be öl ö sze epük e. Te mésze esen oppan nehéz konzek ens és egységes
pa amé e eke alálni, hiszen a á osok gazdasági e ejének megha á ozása sze zőnké el é ő
szemléle és ada ok alapján ö énik.
- Sassen (2006) sze in napjainkban a mul inacionális állala ok (MNC) a ilággazdaság
sze ezői, az MNC-k o galma agy piaci kapi alizációja alapján a cégközpon
á osok angso olha ók.
- A globális őkeellenő zés egy nagyon jellemző indiká o a Musil (2009) sze in a
kül öldi működő őke be uházás (FDI), amelynek mennyisége alapján szin én
lé ehozha ó egy hie a chikus endsze .
- Smi h – Timbe lake (2002) a ilág á osok közö i légi u as o galom alapján állí el
so ende , amely – éleményük sze in – ilágosan ük özi az egymással összekapcsol
á osok gazdasági endsze ben be öl ö sze epé .
- Taylo (2004) 315 á os kapcsolódásának olumené izsgál a meg a globális
hálóza hoz, a köny elésben, eklámban, banki és pénzügyi e ékenységben é dekel
íz különböző cég szolgál a ásának é éke alapján, és állí o el so ende .
Véleményünk sze in a közép-eu ópai égió á osainak iszonylagos so endjé a elso ol
o ások segí ésé el, kiegészí e nemze közi sze eze ek ada ai al meg lehe izsgálni.
A á osok angso a a ásá lőe ő-pa i áson mé GDP és a nominális GDP alapján
A gazdasági eljesí mény ki ejezésének legegysze űbb módsze e a b u ó hazai e mék, amely
nemze gazdaságok ese ében iszonylag pon os összehasonlí ás a ad lehe ősége , á osok
ese ében azonban csak becslések lé eznek. A P icewa e houseCoope s (PwhC) ál al 2009-ben
készí e elemzés a ilág 151 nagy á osának a ásá lóe ő-pa i áson mé b u ó hazai e méké
(GDP PPS) a almazza. A 2008-as ada ok becslések, a 2025- e megado ak pedig az ENSZ
népességszám becslése alapján készí e elő ejelzések. A 3. ábláza ban lá ha ó, hogy a közép-
eu ópai é ség legnagyobb összesí e GDP PPS é ékkel endelkező á osa nem egy
néme o szági á os, hanem Ausz ia ő á osa, Bécs. A angso ban a második helyen álló 3,4
millió ő népességgel endelkező Be lin GDP PPS é éke mindössze ké ha mada a pon osan
ele akko a népességgel endelkező Bécsnek.
3. ábláza A közép-eu ópai é ség á osainak becsül GDP PPS é éke 2008-ban és 2025-ben
So end
(2008)
A á osok
angso a a becsül
GDP PPS alapján
(2008)
Becsül GDP PPS
2008-ban (milliá d
USD)
So end
(2025)
A á osok
angso a a becsül
GDP PPS alapján
(2025)
Becsül GDP PPS
2025-ben
(milliá d USD
2008-as
á olyamon)
50
Bécs
122
67
Bécs
175
69
Be lin
95
86
Be lin
117
79
Hambu g
74
94
Va só
107
85
Va só
68
108
Hambu g
93
89
München
64
115
München
81
100
Budapes
53
116
Budapes
80
106
P ága
49
121
P ága
75
144
K akkó
13
150
K akkó
21
Fo ás: P icewa e houseCoope s, 2009
A PwhC sze in a Viseg ádi o szágok legnagyobb gazdasági eljesí ménnyel endelkező
o szága Va só, amely a GDP PPS é éke igyelembe é e megelőzi München . Bá Va só
2008-ban még Hambu g mögö áll a negyedik helyen, a 3. ábláza ban lá ha ó, hogy 2025- e
a közép-eu ópai é ség ha madik legjelen ősebb gazdasági sze eplőjé é álik. A hosszú á ú
p ognózisok alapján ugyanakko megállapí ha ó, hogy az összesí e GDP PPS abszolú
nö ekedés ellené e 2025- e a égió alamennyi á osa eszí 2008-as pozíciójából (Budapes
például 16 hellyel ke ül há ébb a angso ban, miközben GDP PPS é éke más élsze esé e
nö ekedik).
A PwhC elemzésé egy sajá elemzéssel egészí e ük ki, amely szin én a GDP
é é kek e ona kozik, azonban nem a ásá lóe ő-pa i áson mé , hanem nominális é é keke
a almazza. A angso az U ban Audi ada bázisában sze eplő egy ő e ju ó nominális GDP
é ékek alapján ha á oz uk meg, igyelembe é e a á osok népességszámá 2010-ben, és az
Eu os a ál al közzé e nemze gazdasági GDP é ék ál ozásá . A 4. ábláza ban lá ha ó, hogy
a é ség legnagyobb nominális GDP é éké el endelkező á osa Be lin, amelye ké
néme o szági á os, Hambu g és München kö e . Ebben a angso ban Bécs csak a negyedik
helyen sze epel. A Viseg ádi o szágok ő á osai – Pozsony ki é elé el – megközelí őleg
hasonló nominális GDP- el endelkeznek, so endjük pedig megegyezik a PwhC ál al közzé
e so enddel.
4. ábláza A közép-eu ópai é ség á osainak becsül nominális GDP é éke 2010-ben
So end
(2010)
A á osok
angso a a becsül
nominális GDP
alapján (2010)
Becsül nominális
GDP 2010-ben
(milliá d EUR)
So end
(2010)
A á osok
angso a a becsül
nominális GDP
alapján (2010)
Becsül nominális
GDP 2010-ben
(milliá d EUR)
1
Be lin
86,41
14
B éma
22,07
2
Hambu g
86,16
15
Essen
20,45
3
München
75,37
29
Pozsony
8,27
4
Bécs
69,62
30
K akkó
8,17

5
F ank u
51,44
31
Poznan
8,07
6
Köln
43,22
35
Lódz
6,33
7
Düsseldo
39,93
37
W oclaw
6,27
8
S u ga
35,97
42
B no
5,40
9
Va só
33,45
43
Gdansk
4,60
10
Budapes
29,35
46
Os a a
3,66
11
P ága
25,56
48
Szczecin
2,80
12
Hanno e
22,95
49
Ka owice
2,67
13
Nü nbe g
22,60
50
Pilzen
2,32
Fo ás: U ban Audi , Eu os a , nemze i s a isz ikai hi a alok
A nemze gazdasági e ékenység decen alizációjá ilágosan ük özik az első és második
legnagyobb GDP- el endelkező á osok közö i a ányok. Néme o szág ese ében Be lin
GDP-je gyako la ilag megegyezik a második helyen álló Hambu g GDP-jé el (bá Be lin és
Hambu g népességszáma közö jelen ős az el é és), ső a ha madik helyen álló München
é ékénél is csak alig 1,14-sze nagyobb. Ezzel szemben Va só GDP-je 4,1-sze nagyobb,
min a második K akkó é éke, P ága GDP-je 4,7-sze nagyobb, min a második B no é éke,
Budapes GDP-je pedig 22,6-sze nagyobb a lis án nem sze eplő, de Magya o szágon a
második helyen álló Deb ecen GDP-jénél. Néme o szág ki é elé el a közép-eu ópai o szágok
e ősen ő á os-cen alizál gazdasági sze keze mu a nak, amely e mésze esen közisme
ény, de a GDP é ékek ez meg is e ősí ik.
A GDP ada ok alapján számos kö e keze és le onha ó, ugyanakko a különböző
becslések (nemze gazdasági GDP lebon ása á osok szin jé e, népességszám ál ozásának
becslése, a á osok agglome ációs e üle ének megha á ozása) úlságosan sok bizony alansági
ényező a almaznak. Az elemzésből kide ül, hogy a nominális és a ásá lóe ő-pa i áson
mé GDP ada ok el é ően pozícionálják a á osoka , ugyanakko egy hosszú á ú becslés –
ahogyan az be is kö e keze – egy gazdasági álság mia é ényé is eszí he i.
Vá osok angso a a mul inacionális állala ok pa amé e ei alapján
A á osok gazdasági po enciáljá a becsül GDP ada ok melle a á osokban koncen álódó
mul inacionális állala ok (MNC) különböző ada ai alapján is meg lehe ha á ozni. Sassen
(1991; 2006) sze in e e nemcsak a cégközpon ok száma alkalmas, hanem a öbbek közö a
cégek o galma és piaci kapi alzációja is.
A kö e kező elemzésben a Fo bes The Global 2000 2010- e ona kozó ada bázisa
alapján megha á oz uk, hogy melyik á osban alálha ó az ado o szág legjelen ősebb
cégeinek közpon ja, és azokhoz mekko a o galom a ozik. Az 5. áb án lá ha ó angso észe
egy nagyobb elemzésnek, amely 450 á os és 1977 mul inacionális állala ada ai
a almazza. A 2010-hez a ozó ang az mu a ja meg, hogy az ado közép-eu ópai á os
hányadik helyen sze epel a 450 á os a almazó lis án. A GDP ada ok alapján bemu a o
angso okkal szemben az MNC-k o galma alapján készí e angso jelen ős el é éseke
mu a , és a néme o szági á osok egyé elmű ölényé hangsúlyozza. Az 5. ábláza sze in a
ilág 12. legjelen ősebb cégközpon á osa München (434,95 milliá d USD o galom), az i
alálha ó íz cég o galma öbb min ké sze nagyobb Ausz ia, Cseho szág, Magya o szág és
Lengyelo szág 21 cégének összesí e o galmánál. A Viseg ádi o szágok legnagyobb
összesí e o galommal endelkező á osa Budapes (25,47 milliá d USD o galom) csak a
nemze közi angso 135. helyén sze epel. Szükséges ugyanakko hangsúlyozni, hogy
Magya o szág és Cseho szág csak egy-egy á ossal sze epel a angso ban, ezzel szemben
Lengyelo szágo négy á os is kép iseli: Plock, Gdansk, Va só és Lublin.
5. ábláza A közép-eu ópai cégközpon á osok angso a az MNC-k o galma alapján, 2010-ben
Rang
Vá osok angso a az
Összesí e
Cég-
Rang
Vá osok angso a az
Összesí e
Cég-
(2010)
MNC-k összesí e
o galma alapján
o galom
2010-ben
(milliá d
USD)
közpon o
k száma
(2010)
MNC-k összesí e
o galma alapján
o galom
2010-ben
(milliá d
USD)
közpon ok
száma
Néme o szág
Közép-Eu ópa Néme o szág nélkül
12
München
434,95
10
64
Bécs
112,07
9
20
Düsseldo
298,72
6
135
Budapes
25,47
2
28
S u ga
231,84
4
140
Plock
23,70
1
44
Bonn
169,47
3
180
Linz
16,46
2
51
F ank u
138,59
6
212
Gdansk
11,92
2
70
Essen
93,18
2
227
Va só
10,70
2
82
Ludwigsha en
72,63
1
238
P ága
9,44
1
90
Hanno e
64,23
3
317
Ma ia Enze sdo
3,99
1
104
Le e kusen
52,62
2
320
Lublin
3,92
1
147
Ka ls uhe
22,30
1
Fo ás: Fo bes The Global 2000, Hoo e s Inc.
Az MNC-k o galma alapján bemu a o elemzés e mésze esen csak egy lehe séges
megközelí és, azonban a iszonylag izolál állapo o ük öző GDP becslésekkel szemben, az
MNC-k o galma a á osok gazdasági ányí ásban be öl ö sze epé e is u al. Ez egy példá al
illusz áljuk: a közel 14 millió ős népességgel endelkező Me o Manila a PwhC (2009)
sze in 149 milliá d USD GDP PPS é ékkel endelkezik, amely alamennyi közép-eu ópai
á os é ékénél nagyobb, miközben a Fo bes The Global 2000 ada bázisban angso ol há om
MNC-jének o galma mindössze P ága egye len, a Fo bes ada bázisban sze eplő MNC-jének,
a CEZ-nek a o galmá al egyezik meg.
Vá osok angso a a őzsdék eljesí ménye alapján
Sassen (2006) a a hí ja el a igyelme , hogy a ilág eze ő á osainak megha á ozó
jellemzője a nagymé ékű őkekoncen áció, amelye nemcsak a bankok ep ezen álnak,
hanem a őzsdék is. A 6. ábláza ban a közép-eu ópai é ség őzsdéinek ké jellemző
pa amé e é űn e ük el: a őzsdén jegyze cégek számá és a bel öldi piaci kapi alizáció . A
égió legjelen ősebb őzsdéje minden ekin e ben a ank u i székhelyű F ank u i
É ék őzsde, amely a piaci kapi alizáció alapján a ilág 12. legnagyobb őzsdéje. A Budapes i
É ék őzsde, a P ágai É ék őzsde, a Va sói É ék őzsde és a Bécsi É ék őzsde a piaci
kapi alizáció ona kozásában messze lema ad a kö e i a néme o szági őzsdé . Jelen ős
el é ések mu a koznak a őzsdén jegyze cégek számának ekin e ében is. Nyil án aló, hogy
ebben a ona kozásban is a F ank u i É ék őzsde áll az élen, azonban a égió öbbi őzsdéjé
jelen ősen megelőzi a Va sói É ék őzsde. Mi el alamennyi őzsdén dön ően bel öldi
bejegyzésű állala ok alálha ók, a őzsdék eljesí ménye egyé elműen ük özi a
nemze gazdaságok e ő iszonyai .
6. ábláza A közép-eu ópai égió őzsdéinek őbb ada ai 2009-ben
Vá os
Tőzsde
Jegyze állala ok 2009-ben
Bel öldi piaci kapi alizáció
2009-ben (millió USD)
F ank u
F ank u i É ék őzsde
783
1 292 355
Va só
Va sói É ék őzsde
486
150 962
Bécs
Bécsi É ék őzsde
115
114 076
Budapes
Budapes i É ék őzsde
46
30 037
P ága
P ágai É ék őzsde
25
75 022
Fo ás: Wo ld Fede a ion o Exchanges, Annual epo and s a is ics, 2009
Szükséges ugyanakko megjegyezni, hogy a Viseg ádi o szágok őzsdéi meglehe ősen ö id
idő ala é ék el a jelenlegi eljesí ményüke . A poli ikai és gazdasági endsze ál ozás
kö e ően az 1990-es é ek elejé ől indulha o el alamennyi őzsde, elsőkén 1990-ben éppen
a Budapes i É ék őzsde. Sassen (2006) sze in az 1990-es é ekben a Viseg ádi o szágok
gyo s gazdasági ellendülésé alap e ően a kül öldi működő őke be uházások (FDI) haj o ák,
a bel öldi cégek hozzájá ulása a nemze gazdaság eljesí ményéhez iszonylag alacsony ol .
Mi el a égió őzsdéin – ahogyan ko ábban emlí e ük – alap e ően bel öldi cégek
sze epelnek, nem meglepő, hogy a bel öldi piaci kapi alizáció é éke iszonylag alacsony.
Többek közö ez e e lehe ő é, hogy a égióban e jeszkedő Bécsi É ék őzsde öbbségi
észesedés sze ezzen a magya o szági és a cseho szági őzsdében is, u óbbiban éppen a
Va sói É ék őzsdé el szemben.
A őzsdék ulajdonosi há e ének á endezőséből a a lehe kö e kez e ni, hogy a
közép-eu ópai égióban Bécs melle Va só gazdasági i ányí ó sze epe e ősödik, miközben
Budapes és P ága sze epe csökken, agy s agnál. A F ank u i É ék őzsde az emlí e
á osok őzsdéihez képes más dimenzió kép isel, a piaci kapi alizáció é ékének és a
jegyze cégek számának ekin e ében is a globális pénzpiacok legjelen ősebb közpon jai közé
a ozik.
Össze oglalás
Az elmúl é izedek egyik népsze ű á sadalom udományi ku a ási i ányza ának ókuszában a
á osok állnak. A ku a ások elsőso ban ké e üle e é in enek: a ku a ók egy ész az
izsgálják, hogy a ejlődő ilág obbanássze űen nö ekedő mega á osai milyen pozíció
oglalnak el a globális gazdaságban, más ész o ább a is lényeges ké dés, hogy a ejle ilág
nagy á osai közö milyen hie a chikus endsze alakul ki, melyek a ilággazdaság eze ő
á osai. A közép-eu ópai á osok jelen ős öbbsége ezekben a ku a ásokban csak
é in őlegesen sze epel, hiszen sem népességszámuk, sem gazdaság po enciáljuk nem
kiemelkedő. Tulajdonképpen ez ük öződik az egyik leg on osabbnak ne ezhe ő munkában is:
a Globaliza ion and Wo ld Ci y Ne wo k 122 á os a ki e jedő ku a ás sze in a közép-eu ópai
o szágok ő á osai (el ekin e F ank u ól) mindössze gamma ilág á osnak számí anak. Az
elemzésükben há om ényező alapján izsgál uk meg a közép-eu ópai á osoka :
- a á osok ásá lóe ő-pa i áson mé GDP-je és a nominális GDP-je;
- a á osokban alálha ó mul inacionális á osok közpon jainak száma és azok
összesí e o galma;
- a egionális őzsdeközpon okban jegyze állala ok száma és a bel öldi piaci
kapi alizáció é éke.
Nem meglepe és, hogy a GDP ada ok é ékelése a néme o szági á osok és Bécs ölényé
mu a ja, ugyanakko a Viseg ádi o szágok közül egyé elműen Va só endelkezik a
legjelen ősebb GDP é ékkel. A GDP ada ok ugyanakko ke ésbé u alnak a á osok
gazdasági ányí ásban be öl ö sze epé e, sokkal inkább egy izolál állapo o mu a nak.
Éppen ezé a o uk lényegesnek meg izsgálni a ilág iszonyla ban is megha á ozó
mul inacionális állala ok e üle i elhelyezkedésé , és a cégek o galmá (ez u óbbi ilágosan
u al a cég gazdasági ányí ásban be öl ö sze epé e). Az e edmények az mu a ják, hogy a
közép-eu ópai é ségben a néme o szági á osok a gazdasági ányí ás közpon jai, a Viseg ádi
o szágok á osai – még a legnagyobb összesí e o galommal endelkező Budapes is – csak
a égió á osainak középső csopo jában helyezkedik el. A mul inacionális állala ok
ada ainak elemzése a Viseg ádi o szágok egy lényeges sajá osságá a hí ja el a igyelme : a
leg öbb cégközpon al és a legnagyobb összesí e o galommal Lengyelo szág endelkezik,
aminek az az oka, hogy – szemben Cseho szággal és Magya o szággal – a ő á os melle
o ábbi á osok is endelkeznek egionális szin en megha á ozó MNC- el.
Végeze ül a égió őzsdéinek ké jellemző pa amé e é , a őzsdén jegyze összes
állala számá és a bel öldi piaci kapi alizáció izsgál uk meg. A közép-eu ópai őzsdék
csopo jából kiemelkedik a F ank u i É ék őzsde, amely a globális pénzpiacok megha á ozó
sze eplője. A égió eze ő őzsdéje a Va sói É ék őzsde, amellyel a Bécsi É ék őzsde a
magya o szági és a cseho szági őzsdék ellenő zésének megsze zésé el kí ánja el enni a
e seny . Ugyanakko a Va sói É ék őzsdén jegyze állala ok száma önmagában is öbb
min a égió összes öbbi őzsdéjén sze epelő cégek száma, a lengyel gazdaság e ősödése
pedig a bel öldi piaci kapi alzáció nö ekedésé e edményezhe i.
Alap e ő kö e kez e ésünk sze in a közép-eu ópai égió megha á ozó á osai a
gazdasági ányí ás ona kozásában a néme o szági á osok és Bécs. A Viseg ádi o szágok
á osai közül Budapes , P ága és Va só jelenleg közel hasonló gazdasági eljesí ménnyel
endelkezik, azonban p ognosz izálha ó Va só eze ő sze epe, amely hosszú á on Bécs
eljesí ményé is elé he i.
I odalomjegyzék
Bea e s ock, J.V., Taylo , P.J., Smi h, R.G. (1999): A os e o wo ld ci ies. Ci ies, 16., 445-
458.
Enyedi Gy. (2003): Vá osi ilág – á os ejlődés a globalizáció ko ában. Habili ációs
Előadások 4. Pécsi Tudományegye em Közgazdaság udományi Ka , Regionális
Poli ikai és Gazdaság ani Dok o i Iskola, Pécs.
F iedmann, J. (1995): Whe e we s and: a decade o wo ld ci y esea ch. In: Knox, P.L.,
Taylo , P.J. (eds.) Wo ld ci ies in a wo ld-sys em. Camb idge Uni e si y P ess,
Camb idge, 21-47.
Geddes, P. (1915): Ci ies in e olu ion. Benn, London.
Hall, P. (1966): The wo ld ci ies. Heinemann, London.
Heenan, D.A. (1977): Global ci ies o omo ow. Ha a d Business Re iew 55., 79–92.
Hyme , S. (1972): The mul ina ional co po a ion and he law o une en de elopmen . In:
Bhagwa i, J. (ed.) Economics and wo ld o de om he 1970s o he 1990s. Collie -
MacMillan, New Yo k, 113–140.
I anička, K. S ., I anička, K. J . (2007): Regional g ow h dynamics in Cen al and Eas e n
Eu ope in he socio-economic and geog aphic con ex o a pos -socialis eali y. In:
S anilo , K. (ed.) The Pos -Socialis Ci y: u ban o m and space ans o ma ions in
Cen al and Eas e n Eu ope a e socialism. Sp inge , Do d ech , 35-52.
Mulligan, G.F., C amp on, J.P. (2005): Popula ion g ow h in he wo ld’s la ges ci ies. Ci ies,
22., 365-380.
Musil, R. (2009): Global capi al con ol and ci y hie a chies: an a emp o eposi ion Vienna
in a wo ld ci y ne wo k. Ci ies, 26., 255-265.
PwhC [P icewa e houseCoope s] (2009): UK Economic Ou look, No embe 2009.,
h p://www.pwc.com/im/en/asse s/documen /UK_Economic_Ou look_No _09.pd
Le öl e: 2011. má c. 3.
Sassen, S. (1991): The Global Ci y: New Yo k, London, Tokyo. P ince on Uni e si y P ess,
P ince on.
Sassen, S. (1995): On concen a ion and cen ali y in he global ci y. In: Knox, P.L., Taylo ,
P.J. (eds.) Wo ld ci ies in a wo ld-sys em. Camb idge Uni e si y P ess, Camb idge, 63-
78.
Sassen, S. (2006): Ci ies in a wo ld economy (Thi d edi ion). Pine Fo ge P ess, Thousand
Oaks.