A közép-európai régió nagyvárosainak gazdaságirányító szerepe

A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ NAGYVÁROSAINAK GAZDASÁGIRÁNYÍTÓ SZEREPE (The ole o ci ies in Cen al Eu ope as leade s o he economy) CSOMÓS GYÖRGY Deb eceni Egye em Műszaki Ka 4028 Deb ecen, Ó eme ő u. 2-4. e-mail: [email protected] Kulcssza ak: Közép-Eu ópa, á os angso , ilág á osok, gazdasági ányí ás, ansznacionális állala ok, GaWC Napjaink á osokkal oglalkozó á sadalom udományi ku a ásainak egyik jellemző i ányza a a á osok angso olása, és a eze ő ilág á osok (wo ld ci y, global ci y) de iniálása különböző szempon ok sze in . A közép-eu ópai o szágok ezekben a ku a ásokban csak é in őlegesen sze epelnek, elsőso ban a jelen ős gazdasági eljesí ménnyel endelkező néme o szági á osok. Jelen elemzésben Ausz ia, Néme o szág és a Viseg ádi o szágok nagy á osai hasonlí juk össze a gazdasági ányí ásban be öl ö sze epük alapján. Ennek é dekében há om jellemző pa amé e izsgálunk meg: a á osok ásá lőe ő-pa i áson mé és nominális GDP-jé , a á osokban alálha ó mul inacionális állala ok o galmá és a őzsdék bel öldi piaci kapi alizációjá . Be eze és A á osokkal oglalkozó á sadalom udományi ku a ások egyik megha á ozó i ányza a a á osok angso olása és csopo osí ása különböző szempon ok alapján. Bea e s ock e al. (1999) sze in a angso olások ké el é ő megközelí ésen alapulnak: a unkcionális megközelí és a nagy á osoka nem önálló egységekkén izsgálja, hanem egy á ogó á sadalmi-gazdasági endsze észekén , ezzel szemben demog á iai megközelí és alap e ően nagy á osok mé e é ekin i megha á ozó pa amé e nek. A szaki odalom a unkcionális megközelí és alapján angso ol á osoka ál alában ilág á osoknak (wo ld ci y), agy globális á osoknak (global ci y) ne ezi, még a demog á iai megközelí és alapján angso ol á osoka mega á osoknak (mega-ci y). A ké ípus közö jelen ős kon asz igyelhe ő meg. Egy példá al ki ej e: a öbb min 13 millió ős népességgel endelkező Ka acsi (Pakisz án) nyil án alóan mega á osnak számí , de nem ilág á osnak, ezzel szemben a ke esebb, min 700 eze ős népességű F ank u a ilág egyik megha á ozó pénzügyi közpon ja, ilág á osnak számí , de nem mega á osnak (Sassen 1991). Az eu ópai á osok közül mindössze négy-ö ekin he ő mega á osnak, elsőso ban a hozzá e őleg 10 millió ős népességgel endelkező Pá izs, London, Moszk a és Isz ambul. A közép-eu ópai o szágok á osai a – még a néme o szági á osok a – sem lehe a mega á os de iníció alkalmazni, ugyanakko a égió öbb á osa is a ilág á osok különböző csopo jába a ozik (Bea e s ock e al. 1999). A szaki odalom e mésze esen meglehe ősen el é ő jellemzők alapján de iniálja a ilág á osoka , szin e sze zőnkén ál ozik a á osok ka ego izálása. Az elemzésünk szempon jából lényegesnek a juk isz ázni a ilág á os és globális á os ogalmaka , a de iníciók alkalmazási e üle é . A sze zők jelen ős észe ugyanakko csak é in őlegesen emlí i meg a kele -közép- eu ópai á osoka . F iedmann (1995), Taylo (2004) és Sassen (2006) sze in a Viseg ádi o szágok ő á osai a Kele -Közép-Eu ópában üzle i e ékenysége oly a ó nyuga i (pl. néme o szági és ausz iai) cégek leg on osabb cégközpon (headqua e s) á osai, úgyne eze ga eway á osok. A munkák egy észéből az kö e kez e és onha ó le, hogy a é ség nagy á osai – kiemel en Budapes , P ága és Va só – nem endelkeznek meg elelő gazdasági súllyal, önálló gazdasági ányí ó sze epük elhanyagolga ó. Jelen anulmányban a közép-eu ópai o szágok (Ausz ia, Cseho szág, Lengyelo szág, Magya o szág, Néme o szág és Szlo ákia) nagy á osainak néhány jellemző gazdasági pa amé e é hasonlí juk össze. A a a ké dés e ke essük a álasz , hogy melyek a egionális gazdasági ányí ás megha á ozó á osai, és ebben a gazdasági endsze ben milyen sze epe öl enek be a Viseg ádi o szágok nagy á osai. A közép-eu ópai égió nagy á osainak pozíciója a ilág á osok közö A ilág á os de iníció Pa ick Geddes (1915) eze e be a múl század elején, majd a megha á ozás öbbek közö Hall (1966), Hyme (1972) és Heenan (1977) munkáiban eljesede ki. A 20. század második elében a ejle ilág gazdasági nö ekedésé el pá huzamosan obbanássze űen nö ekede a mul inacionális állala ok (MNC) száma is, gazdasági ányí ó sze epük pedig az egész ilág a ki e jed . A á osokkal oglalkozó ku a ások ebben az időszakban alap e ően az MNC-k közpon jainak száma alapján de iniál ák a ilág á osoka . Hall (1966) és Hyme (1972) munkáiból azonban az a kö e kez e és is le onha ó, hogy a gazdaság i ányí ásá ep ezen áló MNC-k a ko mányza i dön éshoza al közpon jai al szo osan együ működ ek. Ezek kölcsönha ása – különösen Eu ópában – a ő á osok (London, Pá izs, Moszk a) dinamikus nö ekedésé e edményez e. Az egye len jelen ősebb ki é el Néme o szág ol , ahol a poli ikai okok mia megosz o Be linnel szemben a adicionális ipa i e üle , a Ruh - idék öl ö e be gazdasági ányí ó sze epe . Többek közö MNC-k hiányában a kele -közép-eu ópai o szágok nagy á osai – e mésze esen Néme o szág és Ausz ia ki é elé el – ezekben a munkákban még nem sze epel ek. Az egyko i szocialis a o szágok nagy á osai közül Hall (1966) sze in csak Moszk a ol ilág á osnak ne ezhe ő, de a nyuga i nagy á osokkal szemben nem a gazdasági unkciói, hanem poli ikai súlya mia . A poli ikai endsze ál ozás kö e ően a kele -közép-eu ópai o szágok gazdasági endsze e jelen ősen meg ál ozo , á alakul . A piacgazdaság a ö én á állás és a p i a izáció olyan gazdasági kö nyeze e e edményeze , amely nemcsak eu ópai, de globális lép ékben is é ékelhe ő é e e a égió nagy á osai . Napjaink egyik megha á ozó szaki odalma a Saskia Sassen (1991) ál al jegyze The Global Ci y a ejle e melés segí ő szolgál a ások koncen ációja és in enzi ása alapján ka ego izálja a nagy á osoka . A globális gazdaság élén – elsőso ban a e melés segí ő szolgál a ások jellemzői igyelembe é e – olyan á osok állnak, min New Yo k, London és Tokió, ille e Pá izs és F ank u . Sassen (1991) sze in az 1990-es é ek elején a kele -közép-eu ópai égió o szágainak gazdaságá a kül öldi működő őke be uházások jellemez ék, amelyek elsőso ban a leg ejle ebb in as uk ú á al endelkező ő á osokban – pl. Budapes en, P ágában, Va sóban – ealizálód ak. I anička S . – I anička J . (2007) sze in az 1990-es é ekben a működésüke a égióban ki e jesz eni kí ánó nyuga i mul inacionális állala ok leg on osabb bázisai P ága, Va só és Budapes ol ak, aminek kö e kez ében az emlí e á osok a egionális gazdasági ányí ás közpon jai á ál ak. Ez u óbbi néze e e ősí i meg Enyedi Gyö gy (2003) is, éleménye sze in Budapes a közép- eu ópai égió i ányí ásában Béccsel, P ágá al és Va só al osz ozik. A Globaliza ion and Wo ld Ci y Ne wo k (GaWC) 1999-ben közzé e anulmánya ilágosan ük özi a kele -közép-eu ópai égió nagy á osainak megnö ekede gazdasági jelen őségé (Bea e s ock e al. 1999). Négy ényező (köny elés, eklám, banki szolgál a ás, jogi szolgál a ás) alapján készí e ka ego izálásuk sze in a néme o szági á osok melle – e mésze esen el é ő mé ékben – Bécs, Budapes , Pozsony, P ága és Va só endelkezik megha á ozó sze eppel a égióból (1. ábláza ). 1. ábláza A közép-eu ópai á osok so endje a GaWC ál al izsgál ka egó iákban Ka egó ia Globális köny elési szolgál a ás közpon Globális eklám- szolgál a ás közpon Globális banki szolgál a ás közpon Globális jogi szolgál a ás közpon Kiemelkedő Düsseldo , F ank u - F ank u - Megha á ozó Be lin, Hambu g, Köln, München, S u ga Bécs, Düsseldo , F ank u , P ága P ága, Va só Be lin, Budapes , F ank u , P ága, Va só Csekély D ezda Budapes , Hambu g, Va só Bécs, Budapes , München, Pozsony Düsseldo , Hambu g, München, Pozsony Fo ás: Bea e s ock e al. 1999 A GaWC az emlí e ényezők alapján 122 á os izsgál meg, és helyeze el egy 12 okoza ú skálán (GaWC lel á ). A 2. ábláza ban lá ha ó a GaWC lel á e edménye, amely sze in a leg öbb közép-eu ópai á os Gamma ilág á osnak számí , ugyanakko P ága, Va só és Budapes ké ség elenül a égió megha á ozó nagy á osai közé a oznak. Szükségesnek a juk hangsúlyozni, hogy a GaWC ál al de iniál Gamma ilág á os ka egó iába olyan á osok ke üle ek, amelyek a négy izsgál ényező közül legalább ke őben globális szolgál a ó közpon nak számí anak (Taylo e al. 2002a). A ka egó iába a ozó 35 á os közö a 2. ábláza ban lá ha ó közép-eu ópai á osokon kí ül – öbbek közö – olyan globális jelen őségű me opoliszok ke ül ek, min Buenos Ai es, Hous on, Miami, Mon eal, Oszaka, Peking, Róma, Taipei, Sanghaj és Washing on. 2. ábláza A közép-eu ópai o szágok ka ego izálása a GaWC sze in Al a ilág á os Bé a ilág á os Gamma ilág á os 10: F ank u - 6: Düsseldo , P ága 5: Va só 4: Be lin, Budapes , Hambu g, München Világ á osok kialakulásá a bizonyí ékkal szolgáló á osok: Bécs, D ezda, Köln, Pozsony, S u ga Fo ás: Bea e s ock e al. 1999 A GaWC elemzésé azé a juk lényegesnek és megha á ozó jelen őségűnek, me a közép- eu ópai á osoka objek í szempon ok sze in angso olja. Az eddigiekben bemu a o o ások alap e ően globális szin en angso ol ák a égió nagy á osai , ugyanakko – a GaWC ki é elé el – ke éssé hangsúlyoz a a á osok ela í e ő iszonyai . A kö e kező ejeze ben a közép-eu ópai é ség nagy á osainak so endjé kí ánjuk megha á ozni, elsőso ban a gazdaság e ejük szempon jából, számsze űsí he ő pa amé e ek alapján. A nagy á osok sze epe a egionális gazdasági ányí ásban A nagy á osok angso olása sokszo meglehe ősen szubjek í szempon ok alapján ö énik, elsőso ban azé me a á osok meglehe ősen ke és összehasonlí ha ó ada al endelkeznek (Taylo e al. 2002b). Az ál alánosan mé jellemző a á osok népessége, amely a á osoka a demog á iai megközelí és sze in angso olja, azonban a gazdasági jellemzők összehasonlí ásá a nem alkalmas. Tu ok – Mykhnenko (2007) sze in a népességszámnál sokkal on osabb mu a ó a népességszám ál ozása, amely lényeges kö e kezménye, ugyanakko be olyásoló ényezője is a á osok gazdasági kondícióinak. Elemzésükben 310 eu ópai á os népességszám ál ozás izsgál ák meg 1960 és 2005 közö , és kilenc „pályá ” ha á oz ak meg. Véleményük sze in a közép-eu ópai égió leg öbb á osa közepes idő á on hanya ló pályá al endelkezik, ami az 1970-es 1980-as é ek nö ekedése u án egy jelen ős isszaesés aka . Mindez nyil án alóan az 1990-es é ek elejé ől bekö e keze á sadalmi- gazdasági ál ozások nega í ha ásai ük özi. Speciális a helyze e Budapes nek, amely hosszú á on hanya ló pályá al endelkezik, és öbbnyi e csökkenő sze epkö ű nyuga -eu ópai ipa á osokkal (pl. Lens, Le Ha e, Saa b ücken, Magdebu g, a Ruh - idék) ke ül egy csopo ba. Mulligan – C amp on (2005) ugyanakko ki ej i, hogy a á osok e ő eljes népességszám nö ekedése napjainkban elsőso ban a ejlődő o szágoka é in i, a közép- eu ópai égióban a népességszám ál ozása konzek ens csökkenő endenciá mu a . A á osok népességszámá és népességszám ál ozásá a kö e kezők mia nem a juk megha á ozónak a jelen elemzés szempon jából: - A közép-eu ópai é ség nagy á osainak (dön ően a ő á osoknak) a népességszáma 500 eze és 2 millió ő közö ál ozik, de a á osok népességszáma közö kiug ó el é ések nincsenek. A égió legnépesebb á osa, a 3,7 millió ős népességű Be lin az egye len, amely a ilág 100 legnépesebb á osa közö sze epel (UN 2008). Nemze közi iszonyla ban a égió nagy á osai nem endelkeznek megha á ozó népességszámmal. - A közép-eu ópai é ség nagy á osainak alap e ően hasonló a demog á iai a i űdje, a népességszámuk dön ően csökkenő endenciá al mu a (Tu ok – Mykhnenko 2007). - A ilág á osok a elsőso ban a globális gazdasági endsze ben be öl ö kiemelkedő sze epük a jellemző, és nem a mé e ük (Sassen 1995). Lényeges ehá a á osok gazdasági sze epé olyan köz e len pa amé e ek alapján izsgálni, amelyek – szemben a népességszámmal – egyé elműen u alnak a globális ( agy egionális) gazdaságban be öl ö sze epük e. Te mésze esen oppan nehéz konzek ens és egységes pa amé e eke alálni, hiszen a á osok gazdasági e ejének megha á ozása sze zőnké el é ő szemléle és ada ok alapján ö énik. - Sassen (2006) sze in napjainkban a mul inacionális állala ok (MNC) a ilággazdaság sze ezői, az MNC-k o galma agy piaci kapi alizációja alapján a cégközpon á osok angso olha ók. - A globális őkeellenő zés egy nagyon jellemző indiká o a Musil (2009) sze in a kül öldi működő őke be uházás (FDI), amelynek mennyisége alapján szin én lé ehozha ó egy hie a chikus endsze . - Smi h – Timbe lake (2002) a ilág á osok közö i légi u as o galom alapján állí el so ende , amely – éleményük sze in – ilágosan ük özi az egymással összekapcsol á osok gazdasági endsze ben be öl ö sze epé . - Taylo (2004) 315 á os kapcsolódásának olumené izsgál a meg a globális hálóza hoz, a köny elésben, eklámban, banki és pénzügyi e ékenységben é dekel íz különböző cég szolgál a ásának é éke alapján, és állí o el so ende . Véleményünk sze in a közép-eu ópai égió á osainak iszonylagos so endjé a elso ol o ások segí ésé el, kiegészí e nemze közi sze eze ek ada ai al meg lehe izsgálni. A á osok angso a a ásá lőe ő-pa i áson mé GDP és a nominális GDP alapján A gazdasági eljesí mény ki ejezésének legegysze űbb módsze e a b u ó hazai e mék, amely nemze gazdaságok ese ében iszonylag pon os összehasonlí ás a ad lehe ősége , á osok ese ében azonban csak becslések lé eznek. A P icewa e houseCoope s (PwhC) ál al 2009-ben készí e elemzés a ilág 151 nagy á osának a ásá lóe ő-pa i áson mé b u ó hazai e méké (GDP PPS) a almazza. A 2008-as ada ok becslések, a 2025- e megado ak pedig az ENSZ népességszám becslése alapján készí e elő ejelzések. A 3. ábláza ban lá ha ó, hogy a közép- eu ópai é ség legnagyobb összesí e GDP PPS é ékkel endelkező á osa nem egy néme o szági á os, hanem Ausz ia ő á osa, Bécs. A angso ban a második helyen álló 3,4 millió ő népességgel endelkező Be lin GDP PPS é éke mindössze ké ha mada a pon osan ele akko a népességgel endelkező Bécsnek. 3. ábláza A közép-eu ópai é ség á osainak becsül GDP PPS é éke 2008-ban és 2025-ben So end (2008) A á osok angso a a becsül GDP PPS alapján (2008) Becsül GDP PPS 2008-ban (milliá d USD) So end (2025) A á osok angso a a becsül GDP PPS alapján (2025) Becsül GDP PPS 2025-ben (milliá d USD 2008-as á olyamon) 50 Bécs 122 67 Bécs 175 69 Be lin 95 86 Be lin 117 79 Hambu g 74 94 Va só 107 85 Va só 68 108 Hambu g 93 89 München 64 115 München 81 100 Budapes 53 116 Budapes 80 106 P ága 49 121 P ága 75 144 K akkó 13 150 K akkó 21 Fo ás: P icewa e houseCoope s, 2009 A PwhC sze in a Viseg ádi o szágok legnagyobb gazdasági eljesí ménnyel endelkező o szága Va só, amely a GDP PPS é éke igyelembe é e megelőzi München . Bá Va só 2008-ban még Hambu g mögö áll a negyedik helyen, a 3. ábláza ban lá ha ó, hogy 2025- e a közép-eu ópai é ség ha madik legjelen ősebb gazdasági sze eplőjé é álik. A hosszú á ú p ognózisok alapján ugyanakko megállapí ha ó, hogy az összesí e GDP PPS abszolú nö ekedés ellené e 2025- e a égió alamennyi á osa eszí 2008-as pozíciójából (Budapes például 16 hellyel ke ül há ébb a angso ban, miközben GDP PPS é éke más élsze esé e nö ekedik). A PwhC elemzésé egy sajá elemzéssel egészí e ük ki, amely szin én a GDP é é kek e ona kozik, azonban nem a ásá lóe ő-pa i áson mé , hanem nominális é é keke a almazza. A angso az U ban Audi ada bázisában sze eplő egy ő e ju ó nominális GDP é ékek alapján ha á oz uk meg, igyelembe é e a á osok népességszámá 2010-ben, és az Eu os a ál al közzé e nemze gazdasági GDP é ék ál ozásá . A 4. ábláza ban lá ha ó, hogy a é ség legnagyobb nominális GDP é éké el endelkező á osa Be lin, amelye ké néme o szági á os, Hambu g és München kö e . Ebben a angso ban Bécs csak a negyedik helyen sze epel. A Viseg ádi o szágok ő á osai – Pozsony ki é elé el – megközelí őleg hasonló nominális GDP- el endelkeznek, so endjük pedig megegyezik a PwhC ál al közzé e so enddel. 4. ábláza A közép-eu ópai é ség á osainak becsül nominális GDP é éke 2010-ben So end (2010) A á osok angso a a becsül nominális GDP alapján (2010) Becsül nominális GDP 2010-ben (milliá d EUR) So end (2010) A á osok angso a a becsül nominális GDP alapján (2010) Becsül nominális GDP 2010-ben (milliá d EUR) 1 Be lin 86,41 14 B éma 22,07 2 Hambu g 86,16 15 Essen 20,45 3 München 75,37 29 Pozsony 8,27 4 Bécs 69,62 30 K akkó 8,17 5 F ank u 51,44 31 Poznan 8,07 6 Köln 43,22 35 Lódz 6,33 7 Düsseldo 39,93 37 W oclaw 6,27 8 S u ga 35,97 42 B no 5,40 9 Va só 33,45 43 Gdansk 4,60 10 Budapes 29,35 46 Os a a 3,66 11 P ága 25,56 48 Szczecin 2,80 12 Hanno e 22,95 49 Ka owice 2,67 13 Nü nbe g 22,60 50 Pilzen 2,32 Fo ás: U ban Audi , Eu os a , nemze i s a isz ikai hi a alok A nemze gazdasági e ékenység decen alizációjá ilágosan ük özik az első és második legnagyobb GDP- el endelkező á osok közö i a ányok. Néme o szág ese ében Be lin GDP-je gyako la ilag megegyezik a második helyen álló Hambu g GDP-jé el (bá Be lin és Hambu g népességszáma közö jelen ős az el é és), ső a ha madik helyen álló München é ékénél is csak alig 1,14-sze nagyobb. Ezzel szemben Va só GDP-je 4,1-sze nagyobb, min a második K akkó é éke, P ága GDP-je 4,7-sze nagyobb, min a második B no é éke, Budapes GDP-je pedig 22,6-sze nagyobb a lis án nem sze eplő, de Magya o szágon a második helyen álló Deb ecen GDP-jénél. Néme o szág ki é elé el a közép-eu ópai o szágok e ősen ő á os-cen alizál gazdasági sze keze mu a nak, amely e mésze esen közisme ény, de a GDP é ékek ez meg is e ősí ik. A GDP ada ok alapján számos kö e keze és le onha ó, ugyanakko a különböző becslések (nemze gazdasági GDP lebon ása á osok szin jé e, népességszám ál ozásának becslése, a á osok agglome ációs e üle ének megha á ozása) úlságosan sok bizony alansági ényező a almaznak. Az elemzésből kide ül, hogy a nominális és a ásá lóe ő-pa i áson mé GDP ada ok el é ően pozícionálják a á osoka , ugyanakko egy hosszú á ú becslés – ahogyan az be is kö e keze – egy gazdasági álság mia é ényé is eszí he i. Vá osok angso a a mul inacionális állala ok pa amé e ei alapján A á osok gazdasági po enciáljá a becsül GDP ada ok melle a á osokban koncen álódó mul inacionális állala ok (MNC) különböző ada ai alapján is meg lehe ha á ozni. Sassen (1991; 2006) sze in e e nemcsak a cégközpon ok száma alkalmas, hanem a öbbek közö a cégek o galma és piaci kapi alzációja is. A kö e kező elemzésben a Fo bes The Global 2000 2010- e ona kozó ada bázisa alapján megha á oz uk, hogy melyik á osban alálha ó az ado o szág legjelen ősebb cégeinek közpon ja, és azokhoz mekko a o galom a ozik. Az 5. áb án lá ha ó angso észe egy nagyobb elemzésnek, amely 450 á os és 1977 mul inacionális állala ada ai a almazza. A 2010-hez a ozó ang az mu a ja meg, hogy az ado közép-eu ópai á os hányadik helyen sze epel a 450 á os a almazó lis án. A GDP ada ok alapján bemu a o angso okkal szemben az MNC-k o galma alapján készí e angso jelen ős el é éseke mu a , és a néme o szági á osok egyé elmű ölényé hangsúlyozza. Az 5. ábláza sze in a ilág 12. legjelen ősebb cégközpon á osa München (434,95 milliá d USD o galom), az i alálha ó íz cég o galma öbb min ké sze nagyobb Ausz ia, Cseho szág, Magya o szág és Lengyelo szág 21 cégének összesí e o galmánál. A Viseg ádi o szágok legnagyobb összesí e o galommal endelkező á osa Budapes (25,47 milliá d USD o galom) csak a nemze közi angso 135. helyén sze epel. Szükséges ugyanakko hangsúlyozni, hogy Magya o szág és Cseho szág csak egy-egy á ossal sze epel a angso ban, ezzel szemben Lengyelo szágo négy á os is kép iseli: Plock, Gdansk, Va só és Lublin. 5. ábláza A közép-eu ópai cégközpon á osok angso a az MNC-k o galma alapján, 2010-ben Rang Vá osok angso a az Összesí e Cég- Rang Vá osok angso a az Összesí e Cég- (2010) MNC-k összesí e o galma alapján o galom 2010-ben (milliá d USD) közpon o k száma (2010) MNC-k összesí e o galma alapján o galom 2010-ben (milliá d USD) közpon ok száma Néme o szág Közép-Eu ópa Néme o szág nélkül 12 München 434,95 10 64 Bécs 112,07 9 20 Düsseldo 298,72 6 135 Budapes 25,47 2 28 S u ga 231,84 4 140 Plock 23,70 1 44 Bonn 169,47 3 180 Linz 16,46 2 51 F ank u 138,59 6 212 Gdansk 11,92 2 70 Essen 93,18 2 227 Va só 10,70 2 82 Ludwigsha en 72,63 1 238 P ága 9,44 1 90 Hanno e 64,23 3 317 Ma ia Enze sdo 3,99 1 104 Le e kusen 52,62 2 320 Lublin 3,92 1 147 Ka ls uhe 22,30 1 Fo ás: Fo bes The Global 2000, Hoo e s Inc. Az MNC-k o galma alapján bemu a o elemzés e mésze esen csak egy lehe séges megközelí és, azonban a iszonylag izolál állapo o ük öző GDP becslésekkel szemben, az MNC-k o galma a á osok gazdasági ányí ásban be öl ö sze epé e is u al. Ez egy példá al illusz áljuk: a közel 14 millió ős népességgel endelkező Me o Manila a PwhC (2009) sze in 149 milliá d USD GDP PPS é ékkel endelkezik, amely alamennyi közép-eu ópai á os é ékénél nagyobb, miközben a Fo bes The Global 2000 ada bázisban angso ol há om MNC-jének o galma mindössze P ága egye len, a Fo bes ada bázisban sze eplő MNC-jének, a CEZ-nek a o galmá al egyezik meg. Vá osok angso a a őzsdék eljesí ménye alapján Sassen (2006) a a hí ja el a igyelme , hogy a ilág eze ő á osainak megha á ozó jellemzője a nagymé ékű őkekoncen áció, amelye nemcsak a bankok ep ezen álnak, hanem a őzsdék is. A 6. ábláza ban a közép-eu ópai é ség őzsdéinek ké jellemző pa amé e é űn e ük el: a őzsdén jegyze cégek számá és a bel öldi piaci kapi alizáció . A égió legjelen ősebb őzsdéje minden ekin e ben a ank u i székhelyű F ank u i É ék őzsde, amely a piaci kapi alizáció alapján a ilág 12. legnagyobb őzsdéje. A Budapes i É ék őzsde, a P ágai É ék őzsde, a Va sói É ék őzsde és a Bécsi É ék őzsde a piaci kapi alizáció ona kozásában messze lema ad a kö e i a néme o szági őzsdé . Jelen ős el é ések mu a koznak a őzsdén jegyze cégek számának ekin e ében is. Nyil án aló, hogy ebben a ona kozásban is a F ank u i É ék őzsde áll az élen, azonban a égió öbbi őzsdéjé jelen ősen megelőzi a Va sói É ék őzsde. Mi el alamennyi őzsdén dön ően bel öldi bejegyzésű állala ok alálha ók, a őzsdék eljesí ménye egyé elműen ük özi a nemze gazdaságok e ő iszonyai . 6. ábláza A közép-eu ópai égió őzsdéinek őbb ada ai 2009-ben Vá os Tőzsde Jegyze állala ok 2009-ben Bel öldi piaci kapi alizáció 2009-ben (millió USD) F ank u F ank u i É ék őzsde 783 1 292 355 Va só Va sói É ék őzsde 486 150 962 Bécs Bécsi É ék őzsde 115 114 076 Budapes Budapes i É ék őzsde 46 30 037 P ága P ágai É ék őzsde 25 75 022 Fo ás: Wo ld Fede a ion o Exchanges, Annual epo and s a is ics, 2009 Szükséges ugyanakko megjegyezni, hogy a Viseg ádi o szágok őzsdéi meglehe ősen ö id idő ala é ék el a jelenlegi eljesí ményüke . A poli ikai és gazdasági endsze ál ozás kö e ően az 1990-es é ek elejé ől indulha o el alamennyi őzsde, elsőkén 1990-ben éppen a Budapes i É ék őzsde. Sassen (2006) sze in az 1990-es é ekben a Viseg ádi o szágok gyo s gazdasági ellendülésé alap e ően a kül öldi működő őke be uházások (FDI) haj o ák, a bel öldi cégek hozzájá ulása a nemze gazdaság eljesí ményéhez iszonylag alacsony ol . Mi el a égió őzsdéin – ahogyan ko ábban emlí e ük – alap e ően bel öldi cégek sze epelnek, nem meglepő, hogy a bel öldi piaci kapi alizáció é éke iszonylag alacsony. Többek közö ez e e lehe ő é, hogy a égióban e jeszkedő Bécsi É ék őzsde öbbségi észesedés sze ezzen a magya o szági és a cseho szági őzsdében is, u óbbiban éppen a Va sói É ék őzsdé el szemben. A őzsdék ulajdonosi há e ének á endezőséből a a lehe kö e kez e ni, hogy a közép-eu ópai égióban Bécs melle Va só gazdasági i ányí ó sze epe e ősödik, miközben Budapes és P ága sze epe csökken, agy s agnál. A F ank u i É ék őzsde az emlí e á osok őzsdéihez képes más dimenzió kép isel, a piaci kapi alizáció é ékének és a jegyze cégek számának ekin e ében is a globális pénzpiacok legjelen ősebb közpon jai közé a ozik. Össze oglalás Az elmúl é izedek egyik népsze ű á sadalom udományi ku a ási i ányza ának ókuszában a á osok állnak. A ku a ások elsőso ban ké e üle e é in enek: a ku a ók egy ész az izsgálják, hogy a ejlődő ilág obbanássze űen nö ekedő mega á osai milyen pozíció oglalnak el a globális gazdaságban, más ész o ább a is lényeges ké dés, hogy a ejle ilág nagy á osai közö milyen hie a chikus endsze alakul ki, melyek a ilággazdaság eze ő á osai. A közép-eu ópai á osok jelen ős öbbsége ezekben a ku a ásokban csak é in őlegesen sze epel, hiszen sem népességszámuk, sem gazdaság po enciáljuk nem kiemelkedő. Tulajdonképpen ez ük öződik az egyik leg on osabbnak ne ezhe ő munkában is: a Globaliza ion and Wo ld Ci y Ne wo k 122 á os a ki e jedő ku a ás sze in a közép-eu ópai o szágok ő á osai (el ekin e F ank u ól) mindössze gamma ilág á osnak számí anak. Az elemzésükben há om ényező alapján izsgál uk meg a közép-eu ópai á osoka : - a á osok ásá lóe ő-pa i áson mé GDP-je és a nominális GDP-je; - a á osokban alálha ó mul inacionális á osok közpon jainak száma és azok összesí e o galma; - a egionális őzsdeközpon okban jegyze állala ok száma és a bel öldi piaci kapi alizáció é éke. Nem meglepe és, hogy a GDP ada ok é ékelése a néme o szági á osok és Bécs ölényé mu a ja, ugyanakko a Viseg ádi o szágok közül egyé elműen Va só endelkezik a legjelen ősebb GDP é ékkel. A GDP ada ok ugyanakko ke ésbé u alnak a á osok gazdasági ányí ásban be öl ö sze epé e, sokkal inkább egy izolál állapo o mu a nak. Éppen ezé a o uk lényegesnek meg izsgálni a ilág iszonyla ban is megha á ozó mul inacionális állala ok e üle i elhelyezkedésé , és a cégek o galmá (ez u óbbi ilágosan u al a cég gazdasági ányí ásban be öl ö sze epé e). Az e edmények az mu a ják, hogy a közép-eu ópai é ségben a néme o szági á osok a gazdasági ányí ás közpon jai, a Viseg ádi o szágok á osai – még a legnagyobb összesí e o galommal endelkező Budapes is – csak a égió á osainak középső csopo jában helyezkedik el. A mul inacionális állala ok ada ainak elemzése a Viseg ádi o szágok egy lényeges sajá osságá a hí ja el a igyelme : a leg öbb cégközpon al és a legnagyobb összesí e o galommal Lengyelo szág endelkezik, aminek az az oka, hogy – szemben Cseho szággal és Magya o szággal – a ő á os melle o ábbi á osok is endelkeznek egionális szin en megha á ozó MNC- el. Végeze ül a égió őzsdéinek ké jellemző pa amé e é , a őzsdén jegyze összes állala számá és a bel öldi piaci kapi alizáció izsgál uk meg. A közép-eu ópai őzsdék csopo jából kiemelkedik a F ank u i É ék őzsde, amely a globális pénzpiacok megha á ozó sze eplője. A égió eze ő őzsdéje a Va sói É ék őzsde, amellyel a Bécsi É ék őzsde a magya o szági és a cseho szági őzsdék ellenő zésének megsze zésé el kí ánja el enni a e seny . Ugyanakko a Va sói É ék őzsdén jegyze állala ok száma önmagában is öbb min a égió összes öbbi őzsdéjén sze epelő cégek száma, a lengyel gazdaság e ősödése pedig a bel öldi piaci kapi alzáció nö ekedésé e edményezhe i. Alap e ő kö e kez e ésünk sze in a közép-eu ópai égió megha á ozó á osai a gazdasági ányí ás ona kozásában a néme o szági á osok és Bécs. A Viseg ádi o szágok á osai közül Budapes , P ága és Va só jelenleg közel hasonló gazdasági eljesí ménnyel endelkezik, azonban p ognosz izálha ó Va só eze ő sze epe, amely hosszú á on Bécs eljesí ményé is elé he i. I odalomjegyzék Bea e s ock, J.V., Taylo , P.J., Smi h, R.G. (1999): A os e o wo ld ci ies. Ci ies, 16., 445- 458. Enyedi Gy. (2003): Vá osi ilág – á os ejlődés a globalizáció ko ában. Habili ációs Előadások 4. Pécsi Tudományegye em Közgazdaság udományi Ka , Regionális Poli ikai és Gazdaság ani Dok o i Iskola, Pécs. F iedmann, J. (1995): Whe e we s and: a decade o wo ld ci y esea ch. In: Knox, P.L., Taylo , P.J. (eds.) Wo ld ci ies in a wo ld-sys em. Camb idge Uni e si y P ess, Camb idge, 21-47. Geddes, P. (1915): Ci ies in e olu ion. Benn, London. Hall, P. (1966): The wo ld ci ies. Heinemann, London. Heenan, D.A. (1977): Global ci ies o omo ow. Ha a d Business Re iew 55., 79–92. Hyme , S. (1972): The mul ina ional co po a ion and he law o une en de elopmen . In: Bhagwa i, J. (ed.) Economics and wo ld o de om he 1970s o he 1990s. Collie - MacMillan, New Yo k, 113–140. I anička, K. S ., I anička, K. J . (2007): Regional g ow h dynamics in Cen al and Eas e n Eu ope in he socio-economic and geog aphic con ex o a pos -socialis eali y. In: S anilo , K. (ed.) The Pos -Socialis Ci y: u ban o m and space ans o ma ions in Cen al and Eas e n Eu ope a e socialism. Sp inge , Do d ech , 35-52. Mulligan, G.F., C amp on, J.P. (2005): Popula ion g ow h in he wo ld’s la ges ci ies. Ci ies, 22., 365-380. Musil, R. (2009): Global capi al con ol and ci y hie a chies: an a emp o eposi ion Vienna in a wo ld ci y ne wo k. Ci ies, 26., 255-265. PwhC [P icewa e houseCoope s] (2009): UK Economic Ou look, No embe 2009., h p://www.pwc.com/im/en/asse s/documen /UK_Economic_Ou look_No _09.pd Le öl e: 2011. má c. 3. Sassen, S. (1991): The Global Ci y: New Yo k, London, Tokyo. P ince on Uni e si y P ess, P ince on. Sassen, S. (1995): On concen a ion and cen ali y in he global ci y. In: Knox, P.L., Taylo , P.J. (eds.) Wo ld ci ies in a wo ld-sys em. Camb idge Uni e si y P ess, Camb idge, 63- 78. Sassen, S. (2006): Ci ies in a wo ld economy (Thi d edi ion). Pine Fo ge P ess, Thousand Oaks.