71
„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
A DEBRECENI EGYETEM XLVI, 71–102 DEBRECEN
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2008.
ÉVKÖNYVE
A szlengszó á készí és mhely i kaiból
Megjegyzések legújabb szlengszó á unk ma gójá a
1. Közel más él é ized el el azó a, hogy 1995-ben számba e em az ál a-
lam isme magya szlengszó á aka és a magya szleng on osabb, de nem önál-
ló munkakén megjelen agy kézi a os szójegyzékei (KIS 1995). Az elmúl i-
zenhá om é ben jó pá újabb szlengszó á lá o nap ilágo , s az 1990-es é ek
közepe ó a számolnunk kell a csak az in e ne en hozzá é he  kisebb-nagyobb
m ekkel is1, ezé alán nem lesz anulságok nélküli, ha az u óbbi idben némi-
képpen mege södö magya szlengku a ás szempon jából á ekin jük a magya
szleng lexikog á iájá , elsso ban azoka az elméle i és gyako la i ké déseke ki-
emel e, amelyek köz e lenül be olyásolják a szlengszó á ak elkészí ésé .
Indokolja ez az á ekin és az is, hogy az 1980- ól számí ha ó mode n ma-
gya szlengku a ás ( ö. KIS 1997: 256) kén a szó á ak kiadása jellemzi. Jól
mu a ja ez , hogy míg a szleng elméle é el a „Szlengku a ás” so oza on kí ül
más ó umokon alig oglalkoz ak a magya ku a ók2, addig 2008 égé e az önál-
ló kö e kén hozzá é he  szlengszó á ak száma elé e a ha mincnyolca . Fel -
nen nagy ez az u óbbi b negyedszázad a ju ó szám3, ha igyelembe esszük,
1 Ezekkel a munkákkal í ásomban nem oglalkozom, de mindenképpen jelezni sze e ném,
hogy az in e ne is egy e on osabb publikálási szín e é é álik a szlengku a ásban ki álóan hasz-
nálha ó í ásoknak. Az in e ne es o ások endkí ül sok élék. Akad közö ük é elmez szó á i jel-
leg, a nyom a o munkák a emlékez e  szójegyzék, min például POLGÁR TAMÁSnak a ka ona-
ság ól í o beszámolójához csa ol összeállí ása (A ka onai szleng: h p:// omca .demoscene.hu/
a my epo /szleng.h m) agy PÉLI ZOLTÁN GÁBOR „So ka ona-szó á ”-a (h p://www.kony -e.hu/
pd /So ka ona2.pd ), de alálunk különböz jellegze esen in e ne es m ajú, in e ak í szleng o á-
soka is: ó umoka (ilyen a „SZLENG, SZLENG, SZLENG” opik az Index.hu Magya ulez ó u-
mán: h p:// o um.index.hu/A icle/showA icle? =9048955&la=82310298), blogoka (pl. Szleng-
blog. A magya nyel alulnéze bl: h p://szleng.blog.hu), agy éppen online szlengszó á aka
(Hogy’mondom: h p://www.hogymondom.hu). Néhány o ábbi in e ne es szójegyzék ada ai meg-
alálha ók a „Szó á ak, köny ek, anulmányok a magya szleng émakö ébl” c. gyj eményben
(h p://mny ud.a s.kl e.hu/szleng/hu_slang.h m).
2 Köny nyi e jedelmkén alán csak SZABÓ DÁVID anciául í ódo munkájá (SZABÓ D.
2004) és az ál ala sze kesz e idegen nyel  kon e enciakö e e (SZABÓ D. 2006) emlí he jük.
3 Újabb szlengszó á aink számának „nagyságá ól” beszélni e mésze esen csak ela í e lehe ,
hiszen a magya szlengszó á ak (aká csak ál alában a magya szó á ak) mennyisége szin e össze
sem mé he  a ka egó iá eze  angol szó á aké al. JULIE COLEMAN, a öbbkö e es „A His o y o
Can and Slang Dic iona ies” készí jének számí ásai sze in , aki az 1560 és 1999 közö í ódo
72
hogy 1980 el mindössze kilenc szó á jelen meg a magya szleng l (DOBOS
1898, JEN–VET 1900, Állam end ség 1911, KABDEBÓ 1918, SZIRMAY 1924,
KÁLNAY–BENKES 1926, WHITE 1960, KISS K. 1963, MATIJEVICS 1972).
2. Az 1980-as é ekben szüle e szlengszó á ak még sokban el é ek a kö e -
kez ké é izedben ke kö e  u ódaik öbbségé l, lé én ezek szk kö ben
o galmazo szakmai kiad ányok, amelyek agy a bnüldözés számá a készí e
bels e jesz és munkák (BOROSS–SZTS 1987), agy eldugo nyel észe i
ada á ak ol ak (GÉMES 1982, CSÁNYINÉ 1987, KÖVESDI–SZILÁGYI 1988).
Majd csak az 1980-as é ek leg égén lá o (lá ha o ) nap ilágo az els nagykö-
zönségnek szán , mode n szlengszó á , ANDRÁS T. LÁSZLÓ és KÖVECSES ZOL-
TÁN ezau usz jelleg „Magya –angol szlengszó á ”-a (1989).
Te mésze esen ANDRÁS–KÖVECSES köny e u án is jelen ek meg kis példány-
számú, szkebb szakmai kö nek szán szlengszó á ak (TÓTH K. 1990, KIS 1991,
FÜLÖP 1991, THOMANN–TÓTH 1994, SZABÓ E. 2008; ezek egy észe késbb a
nagyközönség számá a is hozzá é he  é ál : KIS 1992, ö. még BOROSS–SZTS
1990), ám az 1990 ó a a ó idszako má inkább az jellemzi, hogy a különböz
munkák igyekez ek az ol asók, é dekldk szélesebb é egeihez is elju ni.
A napjainkig megjelen szlengszó á ak endkí ül he e ogén képe mu a nak.
Má 1999-ben is úgy lá szo , hogy a megelz „egy é ized meglepen nagy
mennyiség, bá legalább ugyanennyi e egyes szín onalú szlengszó á ai az
mu a ják, hogy meglehe sen el é ek a szlenghez aló közelí és okai: a nyel i
é dekességek bemu a ásá ól az üzle i szándékon ke esz ül a udományos eldol-
gozásig sok minden e lehe példá mu a ni” (KIS 1999: 294). A skála ké ég-
pon já — közö ük endkí ül széles á mene i sá al — a szlengku a ási szem-
pon ból néz e is alapos, udományos célú nyel észe i szó á ak és a pénz adász
köny kiadók sike hajhász, alig néhány új ada o a almazó, de még ez is min-
den szempon ból igény elenül köz eadó é cm ei alko ják.
Ezen a helyze en nem soka ál oz a ak az 1999 ó a megjelen munkák sem,
leg eljebb o ább á nyalódo a kép a skála ké égpon ja közö . Akad újabb
szlengszó á aink közö az iskolai dolgoza ok szín onalá sem elé , alapí ányi
bö önkiad ány, ami egy hé é e bö önben öl ö elí él ö oldalas, 178 ada o
(és jó pá helyesí ási hibá is) a almazó szójegyzéke (FARKAS 2004), és alá-
lunk soké es munká al elkészül , igen alapos és e jedelmes, sok ( íz)eze ada o
eldolgozó, igazán é ékes munkáka is (DAHN 1999, FENYVESI 2001). Mode n
szlengszó á aink összeállí ói közö annak diákok (MAGYAR 2003) agy a diá-
kok ól b ha minceze ki ejezés összegyj  nyel észek (HOFFMANN 1996)
éppúgy, min ama  gyj k (TIMÁR–FAZAKAS 2003) agy az ama  gyj k
m eke e e igyelembe (COLEMAN 2009: 316), csak az 1990-es é ekben öbb min 300 angol
szlengszó á jelen meg, de egy ki é elé el má az 1920-as é ek ó a nem ol olyan é ized, ami-
ko legalább 100 szó á ne lá o olna nap ilágo .
73
munkáiból mazsolázga ó nyel m elk (SZTS 2008, KARDOS–SZTS 1995).
(Külön é dekesség, hogy az ez u óbbi kö e „alapanyagául” szolgáló „Hogyan
beszél ma az i júság?” pályáza nye ese há om kiadásban is megjelen e e gyz-
es munkájá : RÓNAKY 1995/1997/1999.) Van szlengszó á unk, amelyik a ma-
gya szlengku a ás el elede munkásainak állí emléke 50–100 é el ko ábban
használ ki ejezéseke köz ead a (ZOLNAY–GEDÉNYI 1996, ö. még FAZAKAS
1991), és olyan is készül , amelynek anyaga egy in e ne es ó umon gyl össze
nap ól nap a a ó umo meglá oga óknak köszönhe en (ÚJ 1997). Külön szín
alko a pale án a ké nyel  szlengszó á ak önmagában is he e ogén (minség)
csopo ja FENYVESI (2001) és ANDRÁS–KÖVECSES (1989) má emlí e munká-
já ól a Laude Kiadó kis üze éig (Szleng szó á 1998; ö. még ANDRÁS–KÖVE-
CSES 1991, TAKÁCS 2002, PÁTROVICS 2004, GERENCSÉN 2004, KÖVECSES
2006a, 2006b).
3. Ez a minségileg is e sen ál oza os képe lá a indokol nak a om,
hogy á ilágí sunk néhány olyan ké dés e, amelyek isz áza lansága buk a ókén
jelen kezik agy jelen kezhe a szlengszó á ak elkészí ése so án. A á gyalandó
p oblémák illusz álásá a legu óbbi szlengszó á unka , PARAPATICS ANDREA
m é (PARAPATICS 2008) álasz o am, me ez a munka minden szempon ból
(az ado m elméle i megalapozo ságának, szaki odalmi beágyazo ságának,
anyaggyj ésének, szócikkei megsze kesz ésének s b. ké désében is) ki álóan
alkalmas a a, hogy annak a napjainkban alán leggyako ibb szlengszó á ípus-
nak a bb jegyei bemu assuk aj a, amely egysze e kí án udományos kiad-
ány és közönségsike elé  ol asmány is lenni.
Maga a kö e a Tin a Köny kiadó gondozásában jelen meg 2008 ok óbe é-
ben. PARAPATICS ANDREA m é a magya nyel  saj ó osz a lan lelkesedéssel
üd özöl e4, és a nagyközönség kö ében is sike a a o , a kiadó ada ai sze in
(h p://www. in akiado.hu/hi lis .php) ez a szó á ol a megjelenésé kö e  ké
hónapban a legnagyobb példányszámban elado kiad ányuk. Mindezek melle
a kiadó szakmai szempon ból is egyé elmen min aé ék alko áskén a ja
számon a „Szlengszó á ”- , ezé 2009 januá jában PARAPATICS ANDREA kap a
4 A Tin a Köny kiadó a h p://www. in akiado.hu/book_ iew.php?id=184&con en =newspape
oldalon a ja számon a kö e l a nyom a o és az elek onikus saj óban megjelen í ásoka . 2009.
má cius 12-én huszonhé cikke a almazo a lis a, amelybl lá ha ó, hogy PARAPATICS ANDREA
szó á á ól hí ado minden o szágos napilapunk (Magya Hí lap, Magya Nemze , Népszabadság,
Népsza a), o ábbá beszámol megjelenésé l öbb he ilap (Magya Na ancs, 168 ó a, Magya
Demok a a, Éle és Tudomány), helyi újság (Tapolcai Újság) és a ha á on úli saj ó néhány kép ise-
lje melle (Há omszék, Szabadság, Ká pá i Igaz Szó) szám alan in e ne es hí po ál és ó um is a
Li e a.hu- ól és a Kul ú a.hu- ól a Hí 6.hu-n, a T ansindexen, a Helyi Témán á az In o ilágig és a
S op.hu-ig. A szó á nak az in e ne ezk kö ében gyo san e jed hí é jól mu a ja, hogy má meg-
jelenése el (2008. szep embe 25-én, akko még hibás címmel) bejegyez ék a Wikipédián a
„Magya szlengszó á ak lis ája” szócikkbe is (h p://hu.wikipedia.o g/wiki/Magya _szlengszó á-
ak_lis ája).
74
meg az A any Toll díja 5, ami a legní ósabb szó á 6 elkészí  sze znek í él oda
minden é ben a Tin a Köny kiadó.
Ilyen elzmények u án nem nik indokola lannak, ha í ásomban a o ábbi-
akban a szlengszó á készí és nem is mindig oly e idens pon jai a ámu a ni aka -
án PARAPATICS szó á ának szö egé , a sze z nyíl an agy búj a a kimondo
gondola ai és megoldásai nyomon kö e e igyekszem a éleményem sze in
lényeges ké déseke so a enni. Nem önmagáé elemzem ehá a „Szlengszó-
á ”- , hanem elsso ban azé , me ez a m a magya o szági szlengszó á kiadás
egyik ipikus példányakén é elmezhe , így a benne meg igyel jelenségek el-
á ása emélhe leg segí a magya lexikog á ia ezen ágának jobbá é elében.
Te mésze esen az is i a ha a lan, hogy ez a kö e önmagában is igyelem e
mél ó alko ás, a saj ó, az ol asók és a kiadó isszajelzése alapján pedig aká úgy
is lá ha nánk, hogy PARAPATICS ANDREA kö e e é én egy olyan közönség- és
szakmai igényeke is kielégí  m lá o nap ilágo , amely a o ábbiakban pél-
dakén állha a szlengszó á aka készí k el . Ez a ény mindenképpen indo-
kol á enné e „min aszó á nak”, napjaink legisme ebb szlengszó á ának a e-
cenzió jelleg, alaposabb elemzésé is, a benne oglal pozi í umok és nega í-
umok a ányos számba é elé ( emélem, a szakma nem ma ad adós ennek
elkészí ésé el), de én mos — hangsúlyozni sze e ném — csak „alapanyagkén ”
használom e m e , pusz án azoka az elemeke ki agad a belle, amelyek ké -
déseke , gondoka , megoldandó p oblémáka e nek el. Célom ehá nem PARA-
PATICS „Szlengszó á ”-ának isme e ése agy köz e len bí ála a (még ha ez óha-
a lanul együ is já a belle aló áloga ással), hanem egy jelenségkö el ázo-
lása egy konk é szlengszó á anyagán.
4. Lá a eddigi szlengszó á aink e sen el é  minségé és céljai , a szleng-
gel oglalkozó ku a óban szin e magá ól e dik el a ké dés, ha egy új szó á al
alálkozik: ajon melyik csopo ba a ozik inkább az új m, a udományos igé-
ny nyel észe i munkák agy a pénz e mel kiadói állalkozások so ába? A á-
lasz ko án sem lényeg elen a szlengku a ás szempon jából, hiszen megbízha a -
lan o ások a ámaszkodni a udományos munka so án meglehe sen kockáza-
os állalkozás olna, az ilyen m eke agy ki kell zá ni a ku a ásból, agy
endkí ül szigo ú el é elekhez kell kö ni a elhasználásuka . Sze encsé e a ké -
dés eldön ése öbbnyi e nem úl nehéz, még ha a kiadók eljesen é he  üzle i
okokból igyekeznek is sajá kiad ányaika udományos igény mkén o gal-
mazni. Leg eljebb a szó á ak megjelenésé megelz in o mációk képesek még a
szakembe eke is él e eze ni.
Jól példázza ez PARAPATICS ANDREA m ének „eléle e”, amely munkának
a köny esbol okba ke ülése el bíz ás eménykedhe ünk, hogy egy újabb u-
5 Ld. h p://kul u a.hu/main.php? olde ID=887&a icleID=277998&c ag=a iclelis &iid=1.
6 Ld. h p://www. in akiado.hu/abou us.php.
75
dományos alko ással gazdagodik a magya szlengku a ás. A mnek a eljes ma-
gya szlenge á ogó címe („Szlengszó á ”), alamin a megjelenésé megelz
hí e és és köny bemu a ók alapján a kö e nap ilág a ke ülésé ü elme lenül á-
ó, de a szó á elzményei nem isme  é dekldk egy nagyszabású, magas szín-
onalon elkészí e , jelen s mennyiség új szóanyago a almazó, szakmailag é -
ékes köny elkészül ében bízha ak.
Az , hogy e éle el á ásaink jogosnak n ek, mege sí e e az is, hogy a kö-
e szüle ésé l els ízben a Magya Tudományos Akadémia honlapja7 é esí e
hí ül ad a, hogy „Egy új magya szlengszó á ól” címmel 2008 májusában a Ma-
gya Nyel udományi Tá saságban a eladás a sze z. Ez kö e en júniusban
a Nyel észin o kö le ele hí a az é dekld szakmabelieke PARAPATICS AND-
REA szó á ának köny bemu a ójá a.
A köny kö üli hí e és alapján is, melynek so án a sze z kö e keze esen
nyel észkén emlí e ék8, joggal ol emélhe , hogy a nyel észe i kiad ányai-
ól isme Tin a Köny kiadó egy a szlengku a ás oldalá ól néz e is jól elkészí e
szlengszó á készül megjelen e ni. Egy olyan szó á , amelynek min ájául na-
gyon sok közelmúl ban agy nem úl égen megjelen (bá inkább meghaladandó
példakén emlí he ) munka szolgálha o . — Hogy ez így ö én -e, és hogy é-
leményem sze in is udományos é ék m e jelen e e -e meg a kiadó, a a í á-
som égén álaszolok (bá ez émánk szempon jából szin e mellékes is).
5. A szlengszó á készí és els lépése a ku a ás á gyának megha á ozása és a
szó á ba el eend anyag elha á olása a ( izsgál ) szlengbe nem a ozó, egyéb
nyel ál oza oké ól. Elszö is a szleng és a nem szleng (köznyel , nyel já ás,
hé köznapi beszél nyel , gye meknyel , szaknyel ek, kollok ializmusok, ul-
ga izmusok s b.) közö i ha á onala kell a ku a ónak meghúznia.
Ez a elada csak lá szólag könny, a gyako la ban azonban enge eg buk a ó
ej ege . A p obléma súlyá jelzi, hogy é elmez kéziszó á unk új kiadása
(ÉKsz.2) például nem me e használni a szleng minsí és . Ahogy PUSZTAI FE-
RENC í ja: „Szin e ke ülge jük ez a mszó ”, „a szlenggel megjelölhe  nyel i
ényeke hajlamosak agyunk a biz(almas), i kábban a é (ás) minsí és ál uhá-
jába öl öz e ni; ha nem aka juk a gósí ani, du ának, ulgá isnak agy egyé el-
men pejo a í nak minsí eni, ille leg oglalkozás é zékel e  megne ezéssel
jelleg elení eni ke . Az hiszem za a unkban, jobb híján.” (1994: 419, 420).
7 Ld. h p://www.m a.hu/index.php?id=esemenyek& x_calenda _pi1[ iew ime]=1211407200& x
_calenda _pi1[ iew]=6& x_calenda _pi1[showUid]=8397&cHash=c34560e21c.
8 Vö. „A nyel ész égze ség Pa apa ics And ea” (h p://kecskeme .hi 6.hu/cikk/19365/080925_
megjelen _a_szlengszo a , h p://kul u a.hu/main.php? olde ID=1299&a icleID=273644&c ag=
a iclelis &iid=1). PARAPATICS ANDREÁ ól egyébkén a kö e megjelenése u án meg udha uk,
hogy az ELTE elsé es dok o andusza (ld. pl. a kö e ülszö egének u olsó bekezdésé ), ehá bi-
zonyí ánya alapján alóban aká alapos nyel észe i képze séggel is endelkezhe .

76
Nem éle len, hogy újabb szó á aink kapcsán end e el e dik az a ké dés,
hogy ajon eljes egészében szleng-e az ado mbe be áloga o nyel i anyag.9
FODOR ISTVÁN (2000) egy egész anulmány szen el a szleng/bizalmas köz-
nyel el álasz ásának, és bá ökéle es megoldás a nem ju o (s kö e kez e é-
sei el ogadha a lannak a om), de legalább ké szlengszó á (DAHN 1999, KÖ-
VECSES 1998) anyagán bemu a a a p oblémá , amelynek megoldása a szleng-
szó á készí és egyik legsü gsebben megoldandó elméle i elada a lenne. (Vö.
még MOLNÁR CSIKÓS 2006.)
5.1. Lássuk, milyen gondoka okozha , ha a gyj -szó á sze kesz  nem hoz
el i dön és a szleng/nem szleng elha á olásában!
Elsso ban az , ami PARAPATICS ANDREA izsgála unk alapanyagául álasz-
o munkájában apasz alunk, hogy csak nehezen lesz megmondha ó, minek a
szó á a is az é in e m alójában. A PARAPATICS-szó á anyaga sem a címben
jelze , sem az elszóban kissé b ebben ki ej e leí ásnak nem elel meg, s
még a kö e ben bemu a o szókincs alapján sem állapí ha ó meg egykönnyen a
bemu a o nyel ál oza ípusa.
PARAPATICS ANDREA „A szó á a alma” cím ala i bekezdésnyi ejeze ben (9)
ájékoz a ja ol asói munkájának jellegé l. Ebbl a néhány so ból az udha juk
meg, hogy ez a kö e egy „ál alános szlengszó á ”. De hogy ez egy ema ikájá-
ban ál alános szlengszó á -e, amiben az ál alános az jelen i, hogy ’ál alánosan
isme , használ ’ szlengsza aka a almaz ( ö. KÖVECSES ö idí ései közö ,
1998: XV), ese leg ál alánosan isme , használ ogalmak szlengmegne ezései
adja meg, agy inkább a magya ál alános szleng szó á ának készül , ennek ma-
gya áza á al adós ma ad PARAPATICS ANDREA, és maga a szó á ba el e anyag
sem nyúj segí sége a meg ej ésben. A pon os magya áza helye csak alami éle
homályos kö ülí ás alálunk.10 Ebbl a meglehe sen pon a lan szö egbl azon-
9 Ez a p obléma gyak an issza é a szlengszó á aka lapozga a. KÖVECSES gyj eménye kap-
csán KISS ESZTER így í óla: „Meglep o ábbá a gye meknyel bizonyos sza ainak, ille e a ma-
gya nyel ben annyi a gyako i -i ég becéz sza aknak a szlengbe aló beso olása. Mi öbb: öl-
lelhe e len a áloga ás koncepciója is! Me ha szleng az ágyikó, akko mié nem az a házikó, a
ládikó agy a lábikó? Ha beke ül a cigi, akko hol ma ad a csoki és a agyi, nem is beszél e a
csoki agyi ól. Ha szleng a paci, akko alószínleg szleng a maci meg a naci is. Szlengben beszé-
lünk, ha apánka papának, anyánka maminak szólí juk ( ajon ha szleng a papa, akko a mama mi-
é nem?), és pe sze szleng szó az öcsi, s ennek analógiájá a — bá a szó á ban nem sze epel —
alószínleg az a nagyi és a hugi is. Ha házibuli mondunk, akko is a szlenge használjuk, me a
s anda d nyel i ál oza sze in csakis összejö e el e agy pa i a mehe ünk; bili helye a kon o -
mis a beszél éjjeliedény a az ágya ala , oci helye pedig kizá ólag u ball néz. Szlengnek
minsül ezenkí ül a lasz i, a csini, a andi, a T abi, a zsepi, a öbbi -i- e égzd szó pedig nyil án
csak helyhiány mia ma ad ki.” (KISS E. 1999: 1303).
10 „E szó á e mésze esen nem állalkozik a magya nyel minden szlengjének [é sd: szleng-
sza ának] közlésé e, hanem címének meg elelen ké eze olyan szlengszó és -ki ejezés a al-
maz, amelyekkel bá miko alálkozha unk napjainkban az újságokban, a ele íziós mso okban, az
in e ne en, iskolai, munkahelyi, családi, ba á i beszélge ések so án agy aká az u cán is. Ez a
szlengszó á ehá nem ema ikus: a diák-, a ka onai, a spo -, a kábí ósze es, a bö ön- agy bá -
77
ban nem de ül ki, mi l „ál alános szlengszó á ” PARAPATICS „Szlengszó á ”-a.
Annyiban e mésze esen „ál alános szleng” a köz eado szóállomány, hogy in-
kább a sze z ko ai huszoné es éle ko a és bölcsész é dekldése é zdik aj a
úgy ál alában, nem pedig egy ( agy öbb) objek í an ki álasz o csopo lé ez
nyel használa ának bemu a ása. És „ál alános” azé is, me sza ainak jelen s
észe nem is szlengszó, hanem a hé köznapi beszél nyel szokásos (nagyon sok
ese ben má az ÉKsz.2 ál al is szó á azo ) o dula a.11
Nem ál alános iszon ez a szó á , ha a szlenglexikog á ia oldalá ól nézzük,
ugyanis az ál alános szlengszó á ak ípusába azoka a munkáka so olha juk,
amelyek egy szó á on belül igyekeznek bemu a ni a szleng alamennyi aj ájá
(KIS 1995: 84). PARAPATICS ANDREA munkája — épp sajá maga ál al dekla ál-
an, min lá ha ó a 10. lábjegyze beli e jedelmes idéze ben — nem ilyen.
Ha iszon nem öbb szleng ípus is magában oglaló m l beszélünk, akko
még az a lehe ség e dhe el, hogy nem is ál alános szlengszó á a, hanem
ál alánosszleng-szó á a gondol a sze z munkája összeállí ásako . Ez nem
udha juk, me semmi sem u al á, de éppenséggel el o dulha , hogy PARAPA-
TICS az angol gene al slang ( ö. BERREY–VAN DEN BARK 1954) min ájá a al-
ko a meg az ál alános szleng ki ejezés . E l azonban ez még nem lenne üd öz-
mely más közösség szlengszókincsébl csak olyan sza aka és ki ejezéseke mu a be, amelyek
csopo ól ügge lenek lehe nek, azaz bá ki isme he i és használha ja. Nem kell például bö önben
ülnünk ahhoz, hogy a ek  nyolcas nehézségei l gondolkodjunk, és bölcsészdiploma nélkül is
beszélge he ünk a a isznya ákok ol asmányai ól. Az iszon szükséges hozzá, hogy é sük e sza-
ak szlengbeli jelen ésé — ehhez nyúj segí sége ez az ál alános szlengszó á .” (9).
Ez a néhány monda számos ellen mondás a almaz, ami nem e sí i meg az a eményünke ,
hogy alaposan kié lel gondola oka í le a sze z. Hiszen a szó á alcímé és a 125–43. oldal kö-
zö i mu a ójá nézege e elég nehezen é elmezhe , hogy ajon mié „nem ema ikus” egy oga-
lomkö i (azaz ema ikus) szinonimamu a ó a almazó szó á , amelynek ada ai észben épp ema-
ikájuk („bá ki isme he i”) alapján áloga ák össze? Vagy az sem ilágos, hogy ha „a diák-, a ka-
onai, a spo -, a kábí ósze es, a bö ön- agy bá mely más közösség szlengszókincsébl” me í
PARAPATICS ANDREA, akko ez az anyago mié nem ekin i a diák-, a ka onai, a spo -, a kábí ó-
sze es, a bö ön- agy bá mely más közösség szlengszókincséhez a ozónak.
11 Vö. pl. ak akukac ’egyhangú i odai munká égz embe , hi a alnok’, anyázik ’ká omko-
dik’, Balcsi ’Bala on’, bal asz ’bu a, sze encsé len, ügye len embe ’, hülyül ’bolondozik’, jogsi
’jogosí ány’, kama yol ’közösül’, kamu ’ aló lan állí ás, üllen és’, kapcsol ’ el og, megé ’, ke-
gye len ’nagyon’, ke ye e ’isme e len endel e és sze keze ’, kibasz ’szándékosan kelleme lensé-
ge okoz’, kibukik ’kikészül idegileg’, kicsinál ’elbánik ki el’, kidob ’kiadja az ú já ’, kidöglik
’nagyon el á ad’, kigolyóz ’ki ekesz , ki ú ’, kisül ’kide ül’, ki an ’ á ad ’, ki eséz ’ észle esen
megbeszél’, kóce áj ’elhanyagol helyiség, üzle ’, kü yü ’ap ó msze ’, le obban ’el omlik, meg-
be egszik’, lóg ’iskolá , munkahelye ke ül’, ábaszik ’pó ul já ’, ama y ’ ossz, gyenge minsé-
g’, zabos ’dühös’, zsuga ’ká ya’, zsugás ’ká yás’, zsugázik ’ká yázik’ s b.
A magam észé l még az izomagyú ’izmos, de bu a’, ká ’p os i uál , ku a’, kagylózik ’hallga-
ózik’, kajakos ’izmos’, kajál ’eszik’, kajás ’éhes’, ka ó ’elég elen osz ályza ’ sza aka is inkább
lá om egy köznyel i é elmez, min sem szlengszó á ba illnek. Egyébkén nemcsak a sza ak, ha-
nem a szólások közö is gyak an jelen kezik az a p obléma, hogy nem szlengbe a ozó ki ejezé-
seke esz el gyj eményébe a sze z: ahogy esik, úgy pu an; áll a zászló; az baszna be; az hiszi,
a bab is hús; az hiszi, hogy  újja a passzá szele ; az hiszi,  a jani; belekö az él ába is; beü a
k ach, hogy csak a szó á elejé l álogassunk.
78
lend megoldás, me a szleng ezen aj ájá közszleng-nek szokás inkább ne ezni
a magya szaki odalomban (KIS 1997: 250–1).
5.2. Bizonyá a az „ál alános szleng(szó á )” kö üli bizony alanságoka jelzi a
11. lábjegyze ben elso ol és a szó á bá melyik oldalá elü e könnyedén o-
ábbi példákkal szapo í ha ó nemszleng-sza ak (azaz a PARAPATICSnál szleng-
kén szó á azo hé köznapi á salgásbeli, népnyel i, köznyel i ki ejezések)
p oblémája.
Mi el PARAPATICS ANDREA nem dön ö e el, hogy milyen szlenge sze e ne
szó á i o mában eldolgozni, agy hogy melyik csopo nak a szlengjé aka ja
el á ni, a kö e be beke ül anyag csakis ese leges lehe . A ia al sze z állalko-
zása egy csak szlengki ejezéseke a almazó szó á elkészí ésé e szin e ele e
esély elen ol ilyen elméle i há é el, hiszen  lényegében a a állalkozo ,
hogy egy beszélk nélküli szókincsbl, a szócikkek szin jén önmagukban megál-
ló sza akból, jelen ésekbl állí össze egy szlengszó á . A szleng (és még in-
kább egy-egy szlengszó) önmagában azonban öbbnyi e meg agadha a lan.
Egy szó ól ugyanis ké ese ben állí ha ó biz osan, hogy szlengszó: (1) elsso -
ban akko , ha egy jól kö ülha á olha ó csopo az állí ja óla, hogy szlengbeszé-
dében használja ( agy még inkább, ha nem is explici módon ki ej i, hanem
nyel használa á al bizonyí ja ez a ény ). A szleng ugyanis nem más, min ami
a beszéli annak a anak. Az kell ehá udnunk, hogy az ado szó egy közösség
szlengjének a észe-e. Ha ez nem lehe séges megállapí ani (me például olyan
szlenge aka unk izsgálni, min a közszleng, amelynek nem lehe jól kö ülha á-
olha ó beszélcsopo já megha á ozni), akko csak olyan sza aka ehe ünk el
a szó á unkba, amelyek (2) önmagukban ho dozzák a „szlengsége ”, a szleng a-
lami éle (ese leg i a ha ó, de mégiscsak) el e megha á ozo k i é iumai .
Míg az elbbi eljá ás , a csopo okhoz kö ö és a beszéli ál al azonosí o
szlengnek a gyj ésé sokan szok ák álasz ani (má ha beszélhe ünk egyál alán
uda os álasz ás ól), addig a szleng k i é iumainak a elállí ásá a, agyis azok-
nak a jegyeknek a számba é elé e, hogy mi l szleng a szleng, alig állalkozik
alaki ( ö. DUMAS–LIGHTER 2002 p óbálkozásá ez ügyben).
PARAPATICS ANDREA egyik lehe sége sem álasz o a, ezé az án ol asói-
nak nagyon sokszo ámad az az é zése, hogy a szlengszó á ban nem szleng-
sza akkal alálkozik. Hiszen például mi l lennének szlengsza ak a puccos ’ele-
gáns’, szi sza ’hi ány, jelen ék elen’, u ha ’köpe ’, zabos ’dühös’, zuhé ’es’
s b. agy az imén a 11. lábjegyze ben emlí e köznyel i sza ak? Mindezeke
meg aláljuk é elmez és ájnyel i szó á ainkban is. De nemcsak a szó á azo ság
meglé e agy az épp a sze z ál al emlege e „leg issebbség-élmény” hiánya ( ö.
„a magya nyel leg issebb jelenségei”, 12) szól ezen ki ejezések szleng ol a
ellen, hanem a beszélk nyel i apasz ala ai, a sze zé el nem egybees nyel -
é zéke is. Ezé gyak an az az é zésünk, hogy a PARAPATICS ANDREA ál al elso-
ol o dula ok inkább népi agy hé köznapi nyel i szólások, ki ejezések, a ma-
79
gya nyel közkele  o dula ai, melyeke a sze z éle ko ánál, anyanyel já ásá-
nál, nyel i ne el e ésénél (azaz nyel i szocializációjánál és alapnyel énél) og a
egysze en nem isme és/ agy nem használ ko ábban. A le an ga yásod a
’szegény’, az össze ö enés ’ alálkozó’, a pikkel ’ha agszik’, a sza ul ’ osszul’, a
sza ozik ’piszmog, acakol’ alószínleg csak számá a minsülnek szlengnek,
de ezeknek a „Szlengszó á ” szóállományának legalább elé (!) ki e  ki ejezé-
seknek a szlengségé semmi sem bizonyí ja a gyj eményben.
Hemzsegnek PARAPATICSnál a gye meknyel és a jól isme „ubisali-édi-
nyel ” kicsinyí  képzs sza ai is (gyümi, gyümisali, husi, kabi, kabcsi, ka i, kazi,
ke i, kolbi, komcsi, konci, ko i, koszi, kö i, köszi, kö i, külcsi, plüsi, szabi, szabi-
bölcsész, szemcsi, sze iz, sze kiz, szoli, szomcsi, szon yi, sz acsi, szunyi, szupi,
ali, eki, ö csi, ubi, undi, uzsi, üzi, izsi, zsepi s b. s b.), de nem udni, mié pon
ezek minsülnek szlengnek, és az se udni, hogy ezekben mi mu a ja, hogy a be-
szél nyel ébe szlengkén ke ül ek be, és nem az ó odásko ból  zd ek meg.
6. Ennek az eddigiekben hosszasan á gyal szleng/nem szleng p oblémakö -
nek a jelen ségé nem lehe úlhangsúlyozni, különösen, ha igyelembe esszük,
hogy szlengszó á aink készí i ajmi ke ese szok ak oglalkozni ele, hanem
min egy el ág a a go diuszi csomó , egy „meg elel” cím ki álasz ásá al meg-
oldo nak élik a szó á ukban á gyal szleng(szókincs) elha á olásának és meg-
ha á ozásának ké désé . Bizonyá a úgy gondolják, hogy a m címe elegend ú -
baigazí ás az é dekld ol asó agy szakembe számá a. Ez e mésze esen lehe
így, hiszen „A magya diáknyel és szó á a” cím alapján (DOBOS 1898) a ma-
gya diáknyel lehe ségekhez képes eljes szó á á és e csopo nyel leí ásá
eméljük kézbe enni (és ez is kapjuk), míg „A len i lak anya ka onáinak nyel -
használa a 1985/86” cím (FÜLÖP 1991) jó al sze ényebb céloka sej e . Újabb
(elsso ban a nagyközönségnek szán ) szó á aink azonban gyak an nem ez a
címadási gyako la o kö e ik, el o dul, hogy sze z agy a kiadó el n, a -
ak í címe aka adni a kö e nek, min a „Mini- ini-szó á ” agy a „Bakaduma”
ese ében (HOFFMANN 1996, KIS 1992, ö. SZILÁGYI 1992: 428). Ezekben a szó-
á akban az alcímek pó olják a cím ál al el aka in o máció („A mai magya
diáknyel szinonimaszó á a”, „A mai magya ka onai szleng szó á a”).
Ez udományosnak szán kiad ányok ese ében nem a legjobb megoldás, de
még mindig sze encsésebb, min amiko a ( )cím sokkal öbbe ígé , min ameny-
nyi a köny nyúj ani ud agy aka . KÖVECSES ZOLTÁN „Magya szlengszó-
á ”-a (1998) kapcsán például eljes joggal í a SZILÁGYI MÁRTON, hogy a
„köny címe (…) úlzo an nagy a lá ó (…): e jedelme és a el e címsza ak
mennyisége sze in ugyanis inkább kisszó á ól an szó, áadásul a címadás még
csak a a sem ol ekin e el, hogy a szóanyag szkí e ségé alami éleképpen
— k onológiailag, e üle ileg agy szociológiailag — jelezze. A kö e ehá olyas-
mi ígé , ami biz osan nem udha eljesí eni: a magya szleng szó á ának elké-
szül é sugallja.” (SZILÁGYI 1999: 12).
86
nál szó á ak”-ban20 (14) is, és akko a sze z ál al ezek közö nem emlí e o-
ábbi szó á akból kimu a ha ó egyezéseke még nem is e ük számba. Az á né-
ze 210 szócikk címsza ai közül21 mindössze 72 nem alálha ó meg a sze z ál-
al megado o ásokban. Az ebben a 72 szócikkben ol asha ó sza ak se mind új
ada olásúak, hiszen például az így já ál, ka a ógép, kop e má el o dul más
szó á ainkban, a PARAPATICS ada ol a imcsiz ’imád’, ingyé ’ingyen’, ismi ’is-
me s’, ismiz ’isme ’, iszi ’i al’, iszonya ’nagyon’, izgi-mizgi ’izgalmas’, ke i
’ke esz szül’, kínai ’nehezen é he ’, koszi ’koszos’- éle sza ak pedig — min
ahogy e l má ko ábban szó ese — egysze en nem szlengsza ak (legalábbis
a szó á ban semmi sem bizonyí ja, hogy azok lennének).
10. Szlengszó á ainka izsgál a megke ülhe e len ké dés az is, hogy ajon
milyen céllal készül az ado m. E l a kö e ek összeállí ói öbbnyi e nem nyi-
la koznak, agy épp meglehe sen semmi mondó kijelen éseke esznek. PARA-
PATICS ANDREA az í ja, hogy a munkája nem i kol célja az, hogy „olyan
szlengsza ak és -ki ejezések jelen ésé el is megisme esse ol asói , amelyek a-
lóban ol ajnyel i, i ágnyel i alakokkén unkcionálnak, nemcsak a ha óságok,
hanem a szülk és a pedagógusok el is. Számos anulmány, cikk, mso szól
ugyanis a ia alok ká os szó akozási szokásai ól, amelye gyak an még a szem ü-
les ne el sem képes ész e enni egészen a komolyabb baj meg ö én éig, me
gye meke, aní ánya olyan »kódsza aka « használ a ba á ai al aló á salgás
közben, amely az idsebb ko osz ály számá a é elmezhe e len.” (12).
Én az hiszem, a szülknek és a pedagógusoknak a sze z ál ali célkén meg-
ne eze el ilágosí ásá nyugod an el eledhe jük, ez nem más jobb híján elka-
po indokke esésnél. Nemigen udna ugyanis senki olyan ese e elso olni, ami-
ko egy szül agy egy aná gye mekei, aní ányai „ká os szó akozási szokásai-
ól” azoknak nyel ébl, és nem más jelekbl sze ze udomás .
Sokkal inkább hihe ünk annak a „jópo izó” monda nak, amelyik a szó á az
„sök és skacok, lélekidomá ok és emíliák, mu ik és ak akukacok, agányok és
ja dok, kalle ek és ping inek”, azaz a „szülk és gye ekek, pedagógusok és aní -
ányok, igazga ók és beosz o ak, al ilági embe ek és end ök, ellen ök, pin-
cé ek, pszichológusok, zenészek, spo olók, m észek” (12), magya án minden-
ki számá a ajánlja. Mindez az jelzi, hogy a kö e elsso ban nem udományos
20 Ezek a munkák a kö e kezk: DAHN 1999, FENYVESI 2001, MSzk ., KÖVECSES 1998,
ÉKsz.2, SÁRKÖZY 2005, SZABÓ D. 2004, TIMÁR–FAZAKAS 2003. — Ké dések e mésze esen má
ezeknek a o ásoknak a ki álasz ásá al kapcsola ban is adódnak: Mi helye an egy köznyel i szó-
á ba (ÉKsz.2) is el e ada oknak egy szlengszó á ban? Hogyan ellen iz e a sze z, hogy a
MSzk .-ba beke ül , és onnan á e sza ak milyen e ede i o ásból szá maznak, hiszen ennek a
mnek a me í ése jó al szélesebb (pl. idben), min a sajá szlengszó á áé? Hogyan gyj ö ma-
gya szlengsza aka (és mié pon azoka a sok eze bl) FENYVESI o osz–magya szlengszó á á-
ból, miko az nem a almaz magya szlengszómu a ó ?
21 A címsza ak melle szögle es zá ójelben 38 címszó ál oza is sze epel, amelyek öbbnyi e
csak í ás ál oza ai a címszónak: igény [igény-], így já ál [Í. J.], ikszdé [ixdé] s b.

87
alko ás kí án lenni, hanem népsze  és jól eladha ó sike köny : ez az elsdleges
célja. Ilyen széles ol asóközönsége megcélozni nem is lehe másképpen, csak ha
a szó á készí i ele e nem is kí ánják a udomány szempon jai megha á ozó mó-
don igyelembe enni, hanem inkább a közönségszó akoz a ás a helyezik a hang-
súly , még ha mindez meg is p óbálják a udományosság lá sza á al el aka ni.
Ilyen „ aka ó” lehe a kiadó hí e és ko ábbi kiad ányai, a sze z nyel észkén
aló emlege ése, a „Felhasznál i odalom”-nak ne eze , de a elhasználás nyomai
sehol se mu a ó bibliog á ia (13–4), a „To ábbi on os szlengszó á ak” öbbolda-
las lis ája, ami a sze z széleskö  ájékozo ságá hi a o illusz álni, de amúgy
semmi köze sincs a kö e egészéhez, agy ilyen „szépség apasz” lehe az é in e
mnek — ha má szó á ól an szó — alamilyen lexikog á iai újí ással (pon o-
sabban bá milyen semmiségnek akkén aló beállí ásá al) ö én hi de ése.
10.1. PARAPATICS ANDREA szó á a ese ében ez a „szenzációs”, alcímbe kí-
ánkozó „újí ás” a „ ogalomkö i szinonimamu a ó” (125–43), ami a sze z és a
kiadó minden lehe séges helyen és alkalommal megemlí (ld. a kö e l megje-
len udósí ásoka , in e júka , ille e a há lap ülszö egé is) hangsúlyoz a, hogy
a „szó á égén alálha ó ogalomkö i mu a ó — a magya szó á i odalomban el-
skén — ema ikus csopo okba endez e adja köz e a hasonló jelen és, szino-
nim szlengsza aka ”.
Az a kijelen és azonban, hogy „a magya szó á i odalomban elskén ” a
„Szlengszó á ” a almazna ogalomkö i mu a ó , nem állja meg a helyé . Szleng-
szó á aink öbb min százé es ö éne e ala sok olyan munka készül 22, ame-
lyikben alamilyen módon összegyj e (ha nem is mindben külön ejeze e al-
ko ó mu a ókén ) meg alálha ók a okon é elm sza ak. BOROSS–SZTS szó á-
ai (1987, 1990), a Szleng szó á (1998), KÖVECSES (1998) és FENYVESI (2001)
m ei nem ema ikus, hanem be  endes szinonimamu a óka a almaznak,
TÓTH K. 1990, KIS 1991, 1992, 2008, alamin SZABÓ E. 2008 pedig a szócik-
kekbe épí e e be a okon é elm sza aka . Bizonyos ekin e ben émakö ök
alapján sze ezdik és szinonimáka so ol ZOLNAY–GEDÉNYI 1996 (köny ük-
ben egy-egy ejeze egy-egy émakö sza ai a almazza) és ANDRÁS–KÖVE-
CSES 1989 is. Ez u óbbi munka ezau usz, s min ilyen nem más, min egy be -
endes szinonimaszó á . E m ek melle an olyan szlengszó á unk, amely
32 500 ada á nem szócikkekben, hanem PÓRA klasszikus szinonimaszó á ának
(PÓRA 1907) el endezési el é kö e e 23 nagyobb ogalmi kö alá, azokon be-
22 Ezek l el ileg mind a szó á kiadójának, a so oza o sze kesz  és szó á gyj eményé l is
jól isme KISS GÁBORnak, mind a kö e sze zjének udnia kellene. PARAPATICS ANDREA kezében
ugyanis — legalábbis i odalomjegyzékének anúsága sze in (15–7) — meg o dul ak ogalomkö i
mu a ó a almazó szó á ak is, é he e len ehá , hogy mié eledkezik el e l. Pe sze mi el a
„To ábbi on os szlengszó á ak” ala elso ol m ek köny észe i ada ainak el endezése el nen
emlékez e egyéb, mások ál al (a sze z sze encsé lenségé e épp ál alam) összeállí o szlengszó-
á lis áké a, nem lepdnék meg, ha kide ülne, hogy a bibliog á iában elso ol m ek egy észé
csak cím l isme i.
88
lül min egy 1760 címszóba endeze en, azaz egy éle ha almas „ émakö i szino-
nimamu a ókén ” közli (HOFFMANN 1996). Ezek melle e mésze esen akadnak
olyan szlengszó á aink is, amelyek pon osan olyan émakö i mu a ó a almaz-
nak, min PARAPATICS munkája: SZIRMAY 1924 és KÁLNAY–BENKES 1926. De
ilyen ípusú ema ikus el endezés alálunk RÓNAKY (1995/1997/1999) köny é-
nek szójegyzékében is (1999: 107–49).
Mindez szem el a a az a kijelen és, hogy „a magya szó á i odalomban
elskén ” PARAPATICS „Szlengszó á ”-a a almaz ogalomkö i szinonimamu a-
ó , nem nik másnak, min „az üzle i szempon ok indokol a bombasz ikusság”-
nak ( ö. SZILÁGYI 1999: 12).
10.2. Foly a a annak a ké désnek a izsgála á , hogy mi lehe egy szleng-
szó á célja, o ábbi, nem köz e lenül kinyil ání o in o mációk is a endelke-
zésünk e állha nak. Az, hogy egy szlengszó á (ese ünkben épp a PARAPATICS
ANDREÁé) nem udományos munka kí án lenni (elsso ban), egyé elmen ki-
nik abból is, ha az ado szó á készí jének szö egében lappang a alami éle
p esk ip í , nyel m el szemléle jelenik meg. (A p esk ipció és a udomány
szembenállásá ól ld. SÁNDOR 2001b, kül. 241–4, KONTRA 2003: 27–8.)
Az elí ó, nyel m el, népne el nézpon é ényesülése a szleng ku a á-
sában égi hagyományok a ekin he issza Magya o szágon. A második ilág-
hábo ú el élénk i a dúl a szlenge kii ani szándékozó, benne nyel ünke el-
csú í ó szö nyszülö e lá ó nyel édk és a szlenge a nyel e mésze es jelen-
ségekén é elmezk közö . A szópá bajba ke e ed sze zk egyik ész l
ál alában az hangoz a ák — a Népsza a hasábjain zajlo egyik i ából ki aga-
do idéze ekkel illusz ál a —, hogy „A magya nyel olyan csodás szépség,
olyan zengze es és minden magasz os é zés ki ejez, hogy halálos é ek u cai
jasszki ejezésekkel, ol ajnyel el meggyalázni” (HARAGOS 1942: 9), a másik
oldal pedig nyel i ényeke elso akoz a a hangsúlyoz a, hogy „Nincs igaza
[annak, aki] e kölcsi elhábo odással suj ja a ol ajnyel sza ai . A nyel i jelen-
ségek ugyanis nem a oznak az e kölcs ka egó iájába, éppoly ke éssé min
ahogy egy izikai ö ény nem lehe e kölcsösnek agy e kölcs elennek ne ez-
ni.” (SZÁVA 1942: 16).23
A második ilághábo ú u án az 1963-ban elindul i júságinyel -ku a ásnak
ol ak e  eljes nyel isz í ó- ia alságne el céljai, de a mode n szlengku a ás
mege södésé el pá huzamosan isszaszo ul és napjaink a lényegében meg-
szn i ányza e ékenységének szin e eljes sike elensége épp az bizonyí o a,
hogy p esk ip í megközelí éssel lehe e len bá milyen használha ó e edmény
elé ni a szlenggel kapcsola os nyel udományi izsgála okban ( ö. KIS 1997:
265–6). Ezek ényében eljesen é he e len, hogy mié p óbálkozik alaki napja-
23 E polémiák a u al a jegyzi meg ZOLNAI BÉLA egyik í ásában, hogy „É he e len az a élm-
el ségen alapuló ellenszen (…), amely nálunk az úgyne eze jassz sza aka üldözi” (ZOLNAI
1943: 4). Vö. még KIS 1997: 260–1.
89
inkban ilyen gondola ok e jesz ésé el, különösen a nyel m elés má a lé ezé-
sé el is meg icskázó szleng ese ében.
A „Szlengszó á ” sze zjének (lappangó) nyel ápoló onzalmá különöseb-
ben nem lehe i a ni. A kö e ben alálha ó kijelen éseken úl má akko sej eni
lehe e a nyel m eléshez zd gyengéd szálaka , amiko PARAPATICS AND-
REA szó á ának bemu a ójá o lá ha uk a 2008. június 19-i Sza as Gábo
Nap24 nyel m el endez ényei közö , bá ennek oka még lehe e olna aká
az is, hogy a kö e kiadója, KISS GÁBOR a Sza as Gábo Nyel észe i (?) Asz al-
á saság i ká a.25 Hogy mégsem e l an szó, az maga a kö e bizonyí ja,
amely öbb helyen (így a szlenggel kapcsola osan is) a almaz nyel m el
passzusoka , szóhasznála o . Ezek enyhébb ese ben — min amilyenekkel má az
„Elszó” els bekezdésében alálkozha unk (és ne eledkezzünk meg a kö e má-
sodik oldalá a kiemel Kosz olányi-mo ó ól se!) — a nyel m elk ál al e -
jesz eni kí án , ám a hé köznapi beszélk ál al soha nem használ „helyes ma-
gya ” ki ejezések (a mobil ele onok ö id szö eges üzene ei ’SMS’, ilágháló
’in e ne ’, in e ne es napló ’blog’), a nyel m elk ál al ki alál é elme len o-
galmak (í o beszél nyel iség) agy ü es közhelyek: „A nyel a á sadalommal
szimbiózisban él e olyama osan ál ozik, és a echnikai újdonságok é én el-
gyo sul éle még gyo sabb nyel i ál ozásoka indukál napjainkban. A mszaki
í mányok nemcsak egy új aj a (szak)szókincs kialakulásá e edményezik nyel-
ünkben, hanem alkalmazásuk, használa uk so án má meglé  szókészle ünk
megújulásá is.” (7).
Találha unk azonban di ek p esk ip í kijelen éseke is. Szóba ke ül a szleng
min nyel i di a , a szleng min a nyel i igények kielégí je (7), és meg udha -
juk, hogy hol helyes használni a szlenge („A szlenghasznála meg elel közege
az in o mális, bizalmas á salgás”, 8), agy hogy mi ö énik azzal, aki nem így
já el: „Aki pedig o mális, hi a alos beszédhelyze ben is a szlengszókészle bl
áloga ja sza ai , az a nyel i é ékí éle jelensége alapján közönséges, komoly-
alan, gye me eg és/ agy m ele len embe nek a ha ják — a szó agy ki ejezés
s ílusá nyala á ól üggen” (8).
A „nyel i é ékí éle e ” maga PARAPATICS ANDREA is gyako olja, amiko
nem mulasz ja el, hogy a kiadó ne ében is elha á olódjon az „egy-egy nép- agy
embe csopo o gúnyosan agy lekicsinylen” jelöl (10) ki ejezések l: „A
szlengszókincs e gyako i és isme elemei nem hagyha uk ki a szó á ból, de
on osnak a juk leszögezni, hogy sem ez a ény, sem a példamonda ok nem
24 A szó az éle ük e. (Jelen és a magya nyel l 2008). F édnök, megnyi ó:  g ó n Palla-
icini Zi a. E l az endez ény l endkí ül sajnála os módon szin én az MTA (!) honlapja udó-
sí o : h p://www.m a.hu/index.php?id=esemenyek& x_calenda _pi1[ iew ime]=1213308000& x
_calenda _pi1[ iew]=6& x_calenda _pi1[showUid]=8549&cHash=37c73c52d4. Az esemény kap-
csán az  g ó ság és az akadémia ké es é ék egymás a alálásá ól ld. még d . elseö i és pa ak-
al i Cse esnyési László megjegyzései (CSERESNYÉSI 2008).
25 Vö. h p://www.e-nyel .hu/2009-02-09/a-sza as-gabo -nyel esze i-asz al a sasag-ulese-3.
90
ük öznek semmi éle sze zi agy kiadói élemény , és ezekkel semmi éle kö-
zössége nem állalunk” (11).
Ez az ó a oskodó, a agy még inkább álszen maga a ás nem szoka lan
szlengszó á aink készí inél agy kiadóinál. A „Diáksóde ” összeállí ói például
nemes egysze séggel kihagy ák a szó á ukból az ál aluk ille lennek í él sza a-
ka , amelyek „napjainkban ugyan má nem bo ánkoz a nak meg senki ” sze in-
ük sem, de közkinccsé é elüke még így sem me ék állalni (KARDOS–SZTS
1995: 11). KÖVECSES „Magya szlengszó á ”-a (1998) má a almazza a kiadó
megí élése sze in nehezen állalha ó ki ejezéseke , de a kö e e egy olyan papí -
szalaggal agasz o ák kö be, amely a kö e kez igyelmez e és a almaz a: „A
köny ben, e mésze énél og a, obszcén sza ak is alálha ók, ezé CSAK FEL-
NTTEKNEK szánjuk.”
Nagyon pon osan í e l a jelenség l is SZILÁGYI MÁRTON: „esze in az el-
há í andó eszély a nyel használa eldu ulása lenne. A szlengszó á nak min
nyel észe i, men ali ás ö éne i agy szociológiai dokumen umnak a öl ogása
kon on álódik i a nyel szokás be olyásoló, úzus alakí ó kiad ánykén aló
p ezen álásá al, elújí a a nyel m elés — e sen a XIX. századi nyel ilozó iák
megha á oz a, nálunk mindmáig u alkodó — el ogásá ” (SZILÁGYI 1999: 12).
Úgy nik, min ha Magya o szágon nyom alanul el olna el közel egy é -
század azó a, amiko BAUDOUIN DE COURTENAY a DAL-szó á ál ala sze kesz-
e kiadásához ez í a elsza ában: „Egy szó á udományos pon ossága abban
mu a kozik meg, hogy a lehe ségekhez mé en ük özi az ado nép aló éle é
és alóságos néze ei . Ha az éle ad és komo , a gyj nek agy sze kesz nek
bele kell ö dnie e szomo ú énybe, s nincs joga az szépí eni agy éppen el-
hallga ni. (…) A lexikog á us nem nyi bálha ja meg, nem he élhe i ki az él
nyel e .” Ugyani hangsúlyozza: „Ha a nyel ben lé eznek az »ille len« sza ak,
az »u cai zsa gon ocsmányságai«, a á gyilagosság ezeknek a el é elé is elí ja,
bá mennyi e mél a lankodnak is emia a képmu a ók, a Ta u e-ök” (BAU-
DOUIN DE COURTENAY 1963: 189, idézi: FENYVESI 1997: 189).
PARAPATICS ANDREA elha á olódása a „poli ikailag nem ko ek ” ada ai ól
az mu a ja, hogy nem a baudouini el eke allja, helye e inkább az é zékel e i,
hogy munkájának egyik elada a a „helyes” nyel használa és az anyanyel i is-
me e ek e jesz ése. Minden bizonnyal ezé is jelenhe e meg ez a szlengszó á
„Az Ékesszólás Kisköny á a” so oza ban, me egyébkén elég nehezen olna
megmagya ázha ó a szlengnek „ékesszólássá” minsí ése.
11. Az eddigiekben olyan elméle i ké dések l szól unk, amelyeknek köz e -
len kiha ása an a szlengszó á ak gyako la i ki i elezésé e. Nyil án aló, hogy
ezek égiggondolása agy ennek elmellzése alap e en ha á ozza meg a szó-
á ba beke ül sza ak, ki ejezések eldolgozásá a címsza ak ki álasz ásá ól a
s ílusminsí éseken á a jelen ésmegadásig, és szin e megjósolha ó á esz bizo-
nyos majd a szócikkekben (is) el n p oblémáka .
91
Ezek a p oblémák szó á ankén e sen el é ek lehe nek. Lássuk, milyen gon-
dok adódha nak egy konk é szlengszó á , PARAPATICS ANDREA izsgála a ki-
álasz o munkája ese ében a má á gyal súlyos hibáján kí ül, udniillik hogy
egyál alán nem biz os, hogy ez a szlengszó á csak szlengsza aka a almaz!26
11.1. A szó á lapozga a az lá juk, hogy PARAPATICS ANDREÁnak nemcsak
a szleng/nem szleng ha á meghúzásá al, azaz az ada ok ki álasz ásá al annak
p oblémái, hanem azzal is, hogy hogyan endezze a ki álasz o ada oka cím-
sza ak alá. A címszóki álasz ásban számos nem sze encsés megoldás is lá ha-
unk a „Szlengszó á ”-ban. El o dul, hogy nem szó á i alak áll címszókén (be-
kapha ja, keni- ágja, l ek, megjö ), de ennél jó al gyak abban alálkozunk az-
zal, hogy nem is egy szónyi e jedelm a „címszó”, min például a an + igekö-
s igené sze keze ekben: be an basz a, el an száll a magá ól, ki an csuk a,
ki an öm e, le an ég e, le an ej e, le an obban a, meg an zuhan a s b.
Ezeke ja a ész egysze bb le olna igekén kezelnie PARAPATICS ANDREÁ-
nak, hiszen például a be an basz a ’be an úg a’ ki ejezés helye ökéle esen
meg elel olna a bebaszik ’be úg’ is (má pe sze ha szlengszó lenne), ami l
minden magya anyanyel  udná, hogyan kell képeznie belle a pa icipiumi
o má . Ráadásul az igei alak használa a é én sokkal egysze bbé ál olna az
ado ki ejezés meg alálása is a szó á ban.
A ki ejezések, szósze keze ek, azémák be  endbe é ele ele e nem sze en-
csés, ugyanis ezeke nem az é elmez agy azeológiai szó á akban megszo-
ko módon, egy ki álasz o ezé szó alá so olja be a „Szlengszó á ” sze zje
(ese leg emelle u aló szócikkekkel segí e a köny e használó ájékozódásá ),
hanem az egész ki ejezés élkö é el szede „címszó á” eszi, és ennek meg e-
lelen illesz i be  endbe. Így az án egy „címszó” a me esz i a seggé , a se kép,
se hang, a an benne [egy-ké , egypá ] onó s b. Ezzel az eljá ással a leg bb
gond az, hogy a szólások, ki ejezések nagyon gyak an öbb (szó endi) ál oza -
ban is élnek, ezé egyál alán nem biz os, hogy az ol asó pon azzal a kezdszó-
al ogja ke esni az ado szósze keze e , min ami el PARAPATICS ANDREA
megadja. Ko án sem e idens az sem, hogy például a ha á ozo né el el kez-
dd ki ejezéseke (a ké szép szeméé , a le egben lóg) az a sze in célsze 
beso olni. Az u óbbi ki ejezés szócikke mu a ja is ez , ugyanis az A be s sza ak
26 A szó á elkészí ésé el, a beleke ül szlenganyag ki álasz ásá al, eldolgozásának módjá-
al, szempon jai al nem szo osan össze ügg, hanem inkább a szó á a köz e e kiha ó nyel -
szemléle i-szö egezési p oblémakén jelen kez ké désekkel még hosszasan, PARAPATICS ANDREA
elsza á jó o mán monda ól monda a elemez e oglalkozha nék, hisz má a sze z legels ag-
monda a is olyan állí ás a almaz, ami a mai nyel észe oldalá ól néz e eljességgel a ha a lan:
„A nyel a á sadalommal szimbiózisban él e olyama osan ál ozik” (7). Ez a néhány szó az ál-
lí ja, hogy a nyel alami éle önálló lé ez (a kapcsolódó s uk u ális me a o á el ej e: alószí-
nleg egy éle éllény), ami más önálló lé ezkkel (például a á sadalommal) szimbiózis ud lé e-
hozni. Ennek a nyel koncepciónak a a ha a lansága oly mé ékben i iális, hogy manapság má
alán emlí és sem é demelne.

92
közé beso ol a le egben lóg mögö szögle es zá ójelben o sze epl lóg a le-
egben alak ál oza o hiába ke esnénk az L be nél, ha mi épp a második hely-
e angso ol alako sze e nénk meg alálni.
A kö e e használó ol asó nagy alószínséggel egyébkén is nehéz helyze be
ke ül ezek mia a „másodlagos címsza ak” mia , amelyeknek használa á azzal
magya ázza PARAPATICS, hogy „az ismé lések elke ülése ége a mo ológiai
elépí és szempon jából alig különböz ál oza ok egy címszó ala alálha óak
meg (susnya [susnyás, susnyákos, süsnyés] ’s  nö ényze , gazos e üle ,
gaz’; zsí [zsí os, zsí ku ya, zsí zsák] ’nagyon jó’). Az el é  alakok oka lehe
például az igekö  ál ás bedöglik [ledöglik] ’el omlik, nem mködik’), a kép-
zcse e (amcsi [ami] ’ame ikai’) agy a szó endcse e (a le egben lóg [lóg a
le egben] ’bizony alan, ké déses’).” (9). Ez a módsze épp el ogadha ó lenne a
susnya agy ese leg még a zsí - éle sza ak és szinonimáik ese ében, amelyek be-
 endileg egymás u án, agy legalábbis egymás közelében helyezkednek el. A
alóságban azonban — mi el gyak an nem „mo ológiai elépí és szempon jából
alig különböz ál oza ok” ke ülnek egy címszó alá ( ö. kábelezik/kábel ek e ,
ka a /ke e , kommen /komcsi s b.), hanem el é  kezdbe j ki ejezések — a
nem els helyen állók meg alálása szin e lehe e lenné álik, hacsak nem isme -
jük ele e a jelen ésüke , me akko a szinonimamu a ó segí ségé el elboldogul-
ha unk. (Az pe sze köl i ké dés, hogy mié aka na alaki egy szó á ban egy
olyan szó megke esni, ami isme .) Egyébkén iszon meglehe sen emény e-
len állalkozás például az ez edes ala é elmeze százados- a ábukkanni ( ö.
még bedöglik/ledöglik, beadandó/leadandó, bundáz/megbundáz, csillió/dzsillió/
zsillió, egyszem/ élszem kígyó, öldbe/be onba/po ba/sá ba döngöl, jogalap/
halalap s b.).
A ke s címsza ak gyak an ölöslegesek is, hiszen sokszo helyesí ási ál o-
za oka alálunk a szögle es zá ójelek közé é e (igény/igény-, ikszdé/ixdé, ja d/
ya d, mkszik/mxik s b.). Az ilyen í ás ál oza ok el é elé a szó á ba nem sok
minden indokolja, iszonylag gyako i alkalmazásának oka alán az a kezd gyj-
k e jellemz bizony alanság lehe e , hogy a nyel i anyag eldolgozója nem
me i elülbí álni az ada közlk í ásmódjá . Ez e mésze esen csak az í ásbeli
ada gyj és so án, ille e az í ásbeliségben el o duló sza akkal kapcsola osan
o dulha el, e e néha u al is a szó á : ébéká [í ásban: bk]. Egy szleng-
szó á ban azonban b en elég csak a kiej e alak ál oza o sze epel e ni, hacsak
nincs alami olyan másik ki ejezés a gyj eményünkben, amelyiknek a magya-
áza ában segí ségünk e lehe nek az í ás ál oza ok. Ezé az án célsze bb le
olna a joys ick-o és á sai dzsojsz ik- a cse élni, a gally a/gaj a megy els sza-
akén sze epl népe imológiás gally-a elhagyni, és e mésze esen az oké-ból
képze okszi- sem kellene oxi-kén szó á azni.
11.2. A címsza ak ki álasz ásá és a helyesí ás is é in i a ulajdonne ek ké -
dése. PARAPATICS ANDREA ugyanis a szlengszó á ak ál alános gyako la á ól el-
93
é en ulajdonne eke , elsso ban helyne eke is el esz a szó á ába. Mi el a
szlengbeszédben használa os ulajdonne ek i a ha a lanul az ado szleng észé
képezik, ennek a émakö nek a isz ázandó ké dései i nem elemez e el oga-
dom az eljá ásá . Nem udni iszon , hogy milyen alapon minsí alami ulaj-
donné nek, és mié nem ulajdonné néhány „né gyanús” szó. Például az olyan
ik í ne ek, min Bi alybasznád agy Csajág öcsöge a PARAPATICS ANDREA
megad a jelen ésük alapján (’isme e len, á os ól á oli idék, anya’) nem ulaj-
donne ek, ellenben nagy kezdbe s helyesí ásuk sze in mégis azok. Velük
szemben iszon a nagy alu ’Budapes ’ közszó mind a szócikkek közö , mind a
mu a óban, ellen é ben a Bu apes ’Budapes ’- el, amely má kié demel e a
nagybe s szókezde e . Te mésze esen ulajdonné nek ekin i a sze z a Ba yi-
’Ba hyány é Budapes en’ és a Koszos- ’Kosz olányi Dezs é Budapes en’,
iszon nem é he , hogy a nem ulajdonné i jelen és B onx ’ eszélyes, ál alá-
ban szegények és cigányok, omák lak a u ca, á os ész’ mi l olna helyné a
magya szlengben. Ehhez hasonlóan Rákosbo zasz ó-nak agy Rákos e ene es-
nek sincs pon os helyhez kö d deno á uma, csak az udjuk óla, hogy ’Buda-
pes bel á osá ól á oli ke üle , lakó elep’.
A szlengne ek izsgála ának — ami a legújabb né ani ku a ások egyik di a-
os i ányza a ( ö. TÓTH V. 2008: 218–9) — ellendülése emélhe leg álasz ad
ezek e a „Szlengszó á ”-ban inkább csak ösz önösen, az egyéni nyel é zék alapján
eldön ö ké dések e, például az olyan nyil án aló ha á ese ek e, hogy PARA-
PATICS ANDREA sze in a bel á ’bel á os’ nem ulajdonné , sze in em (és a szó
in e ne es el o dulásai sze in ) iszon alószínleg egyedül a budapes i Bel á-
os hí ják így, ehá á os észné kén Bel á -nak kellene í ni. Más sza ak ese é-
ben is el e he  hasonló ingadozás, hogy mondjuk a közgáz (PARAPATICS sze in :
’közgazdaság udományi egye em’) nem Közgáz-e inkább, és ekkén a Budapes i
Co inus Egye em sajá , honlapjának nyi óoldalán is állal ne e. E l még lé ez-
he a magya ban a közgáz szó is, de ennek jelen ése nem ’egye em’, hanem inkább
’közgazdaság udományi képzés oly a ó in ézmény, leg egye emi ka ’.
11.3. PARAPATICS ANDREA szócikkeiben a címsza ak u án kö e kez in o -
mációkén a szlengsza ak szokásos mennyiségi minsí ése ( i k, gyak) helye
egy objek í abb megoldással kísé le eze . Szó á ában az „egyes jelen ések gya-
ko iságá a sö é ombuszok száma jelzi. Bá a szlengek [é sd: szlengsza ak]
megjelenési o gánuma nem kizá ólag a ilágháló, úgy gondol uk, hogy a szóbeli
megnyil ánulások u án ez ük özi leginkább a szlengek [é sd: szlengsza ak]
használa i gyako iságá , az in e ne es naplóknak, ó umoknak — min az »í o
beszél nyel iség« legjellemzbb köz e í inek — köszönhe en. A magya
nyel  weblapok közö ke es e ehá gyako inak számí e szó á ban a 10 000
ele i alála (ez há om ombusz jelzi), á lagosnak az 1000 és 10 000 közö i a-
lála (ké ombusz) és i kának az 1000 ala i alála (egy ombusz).” (10).
Ez a szimpa ikus, objek í mé és ígé  ö le a gyako la ban számos p oblé-
má e el. A legsúlyosabb ól, hogy az í ásbeliség, az í o szö egekbeli el o -
94
dulás igazából semmilyen in o máció nem ad a beszél nyel l, és hogy az
„í o beszél nyel iség” ából aska ika, i nem szólok. Fel e dnek iszon
gyako la i ké dések. Például az, hogy ajon melyik ke es el agy me ake e-
s el égez e PARAPATICS ANDREA a izsgála á ? Me a különböz hazai és
nemze közi ke esk nem egy o ma alála i számo adnak, ami el é  ka egó iák-
ba so olás e edményezhe . Az is izgalmas szakmai ké dés, hogy a 10 000 ele i
alála ok ese ében (de aká má az 1000 ele ieknél is) milyen módon sz e ki
azoka a alála oka , amelyek nem a szlengszó á ba el e jelen ésekhez, sza-
akhoz kapcsolód ak? Vagy hogyan já el a ük özö (másola i) weblapokkal,
amelyek ugyanaz a a alma  zik egy másik webcímhez kapcsolód a, egy aj a
elek onikus dupliká umkén ?
Én magam a Google ke esjé 27 használ a (a sz és a magya nyel  olda-
lak a szkí e) el égez em sok szó gyako iságának az ellen zésé , és számos el-
é és alál am a szó á ban közöl és a ke esben kapo ada ok közö , ille e
öbb ese ben megoldha a lan elada al kelle szembesülnöm. Például nekem
nem sike ül megoldás alálnom a a, hogy a meglepi ’meglepe és’ szó alála ai
közö ne sze epeljenek a meglep ige E/3. á gyas agozású (meglepi) alakjai.
Vajon a sze z egyenkén néz e égig az ál alam csak e e az egye len szó a a-
lál 202 000 ada o ?
Vagy mi a helyze a megbasz-szal, ami a szó á sze in el nen ke és, 1000
ala i számú ada kép isel az in e ne en? Hé köznapi apasz ala aim alapján ennek
a szónak jó al gyak abban (még a Google ál al nekem jelze 5000-nél is gyak ab-
ban) kellene el o dulnia. El is o dul 14 600-szo , mihelys az igekö s igé basz
meg alakban ke essük. És akko még nem is p óbálkoz unk az ige E/2. személy
elszólí ó módú alakjá al, ami el álasz ani az ÉKsz.2 ál al önálló indula szókén
el e bazmeg- l és í ás ál oza ai ól meglehe sen á adságos munka lenne ( ö.
baszd meg: 27 600, bazmeg: 126 000, bazdmeg: 173 000 alála ).
De annak „ o dí o ” e edményeim is, amiko PARAPATICS öbb el o dulás
jelez, min a Google. A megmekken/megmakkan 1000 és 10 000 közö i gyako i-
ságú (ké ombuszos) szócikk. A Google alála ainak száma 498 és 403, bá a
oldalékos alakokkal e mésze esen eze ölé kúszik a mu a ó. Ugyancsak „ké
ombuszosnak” jelzi PARAPATICS ANDREA a he ka ’he oin’ szó . Én azonban a
Google 5260 alála a közö gyak abban lá am a He ka családne e , min a kábí-
ósze ne é . Szkí e a kö a he ka+kábí ósze ke esés e mindössze 123 alála-
o kap am, a he ka+he oin- a is csak 228-a .
Rög önzö ellen zésem összességében az mu a ja, hogy az egysze  in e ne es
ke esés szin e semmilyen é demleges in o máció nem ad a szlengsza ak gyako i-
ságá ól, azaz a szó á e éle ada ai ké ségkí ül é dekesek, de megbízha a lanok.
27 A Google (h p://www.google.hu) nem is a legjobb az e éle ke esések e, me bá ké ségkí-
ül gyo s, nagyon sok oldalon ke es s b., azonban nem isme i a csonkolás , így ada ai alap e en
csak egy-egy szóalak a ona koznak, ehá a agos, oldalékos alakoka külön kell ke esni.
95
11.4. A gyako iság jelzése u án a szócikkben a s ílusá nyala ok sze in i min-
sí és ( é , du a s b.) kö e kezik. A sze z alkalmaz a ha minsí és alóság a -
almá , sajnos, nem udjuk ellen izni, semmi éle kapaszkodónk nincs, hogy hi-
elesek-e, ugyanis minsí ése el i-gyako la i alapjai ól semmi sem közöl a szó-
á , csak az , hogy a „szleng l aló meg elelen di e enciál gondolkodás segí i,
ha az egyes elemeke s ílusá nyala ok sze in is jellemezzük” (10). Csak gyana-
kodha unk eddigi ossz apasz ala aink és a p esk ip í szemléle jelenlé e alap-
ján, hogy mi el a sze z ada gyj ése e e a szempon a alószínleg nem e jed
ki (nem is e jedhe e , hiszen észben különböz já m ek ö zsközönsége, a-
lamin az in e ne es ó umok és blogok ol ak az „ada közli”), a minsí ések l
— mikén ez leggyak abban lenni szoko mások munkáiban is — a sajá í éle e,
sajá nyel i isme e ei alapján  maga dön ö . Ez az e  eljesen nyel m el
szemléle  eljá ás azonban (ami mögö az húzódik meg, hogy a „ udós” anya-
nyel i szakembe isme he i a legjobban a nyel e , jobban, min maguk a beszé-
lk) semmi é demlegese nem ud mondani a szlengsza ak s ílusá nyala á ól,
ugyanis csak a beszélk í éle e, a közösség szokásai mu a ják meg, hogy egy ki-
ejezés az ado csopo ban é ásnak minsül-e, agy nem, hogy ugyanazok a
beszélk csopo on kí üliekkel használ a du ának é zik-e, agy nem.
Ha PARAPATICS ANDREA s ílusminsí ései nem ada közli l, nem maguk ól
a szlengbeszélk l szá maznak, akko ezekbl semmi sem udunk meg a
szleng l, leg eljebb a sze z nyel i ízlésé isme he jük meg ál aluk.
11.5. Foly a a a szócikkek elépí ésének so endjében, a kö e kez in o má-
ció, ami kapunk, a címszó szó ajá a ona kozik. El ileg i semmi éle buk a ó
nem adódha , hiszen egy-egy szó szó ajá (különösen, ha példamonda ok is an-
nak) nem nehéz megállapí ani. Ehhez képes jó pá meglepe és ej ege a „Szleng-
szó á ”. Meg udjuk például, hogy a konyec ’ ége minek’ szó a magya szleng-
ben ige. S még a nyalás ’ni nemi sze o ális inge lése’ is az! De cse ébe a
’nagyon jó’ jelen és (?) oda ág sza unk szó aja mellékné , min ahogy ez a
példamonda is mu a ja: Az üldözs jelene nagyon oda ág a ilmben! Mellékne-
eink színes csopo já gazdagí ják még azok a iszonylag csak kö ülményesen
közép okú á alakí ha ó sza aink is, min az igény, IQ-ha cos, jogalap/halalap,
ki ályság agy épp a kislány. Ezek u án szin e el se nik a k-nek (’ eljesen’,
például a kbuzi szóban) ha á ozószó á, a kiló-nak ’száz o in (os)’ számné é
minsí ése, és meg se lepdünk, amiko kide ül, hogy a mai magya szleng a -
almaz ige/mellékné ke s szó ajú sza aka is (második, igei jelen ése alapján
az elbb emlí e oda ág „mellékne ünk” is az). Ilyen ige a g y mellékné
például a ki an és az angol e ede  o ge . Ezeke lá a jobb is alán nem esze-
ge ni PARAPATICS ANDREA szó aj ani isme e ei , beszéljen inkább maga a sze z,
é ésünk e ad a, hogy nem saj óhibák so á al állunk szemben: „Találkozha unk
néhány olyan szlenggel [é sd: szlengszó al] is, amely az ige és a mellékné kö-
zö ál akozik: ennek oka, hogy egy agy öbb ulajdonságo , jellemz egy cse-
102
SZILÁGYI MÁRTON (1992): Bakaduma. BUKSZ 4: 428–31.
SZILÁGYI MÁRTON (1999): A szleng és ha á ai. (Kö ecses Zol án, Magya szlengszó á ).
Éle és I odalom 43/12 (1999. má cius 26.): 12.
SZIRMAY ISTVÁN (1924): A magya ol ajnyel szó á a. Minden Tudok Köny á 16.
Budapes .
Szleng szó á 1998 = Szleng szó á . (Magya . Magya –angol). [A küls bo í ón: Szleng-
szó á diákoknak]. Puska-so oza diákoknak. H. n. [Budapes ].
SZTS LÁSZLÓ (2008): Diáksóde 2. Budapes .
TAKÁCS ERIKA (2002): Angol–ame ikai szlengszó á . Budapes .
THOMANN MÓNIKA–TÓTH KORNÉLIA (1994): Magya diákszó á (1965–1980). Magya
Csopo nyel i Dolgoza ok 62. szám. Budapes .
TIMÁR GYÖRGY–FAZAKAS ISTVÁN (2003): Szleng-szó-szede . Budapes .
TONDORA EDINA (é. n.): A deb eceni sziklamászók nyel használa a. Deb ecen. URL:
h p://mny ud.a s.kl e.hu/szleng/hallga o/ ondo a.zip.
TÓTH KORNÉLIA (1990): A sá bogá di diáknyel szó á a. Magya Csopo nyel i Dolgo-
za ok 46. szám. Budapes .
TÓTH VALÉRIA (2008): Beszámoló a XXIII. Nemze közi Né udományi Kong esszus ól.
Né ani É esí  30: 217–22.
ÚJ PÉTER sze k. (1997): In e ne o zsa gon. Gyj ö e NYÍR ANDRÁS, sze k. ÚJ PÉTER.
Elszó: PARTI NAGY LAJOS. Budapes .
VERTSE TAMÁS (1999): A hegyike ékpá osok nyel használa a. Deb ecen. URL: h p://
mny ud.a s.kl e.hu/szleng/hallga o/m b/m bindex.h m.
WARDHAUGH, RONALD (1995): Szocioling isz ika. Budapes .
WHITE, A. SANDRI (1960): Dic iona y o Hunga ian Slang. New Yo k.
ZOLNAI BÉLA (1943): Kép elen szóképek a képes beszédben. Magya Nemze 6/40
(1943. eb uá 19.): 4.
ZOLNAY VILMOS–GEDÉNYI MIHÁLY (1996): A égi Budapes a a yúnyel ben. Budapes .