HELTAI GYÖNGYI
P imadonna-pa adigma
Blahá ól az „is eni Zsazsáig és Ca ola Cecíliá ól
a Hon hy- éle Cecíliákig”1
Mo ó: „Ope e p imadonna! Ő
mindig a elhők közül száll alá,
mindig szükségsze űleg
üneménysze ű – ahogy kí ánja
ez minden ope e házi ö énye
és ha úgy e szik – a
’huszá eglama”.2
A p imadonna pa adigma el é elezésem sze in a izenkilencedik század második
elé ől működö : egy hí es p imadonnák egymás ól ö ököl és egymás a u aló sze epei
ál al szö ődő in e ex us háló, mely a magya zenés szó akoz a ó színházban nemcsak
sike gene áló, hanem kul u ális jelen éseke köz e í ő eszköz is ol . E nemze i és
á osi iden i ás épí éséhez is kapcsolódó u alás endsze működésének leí ásá és
néhány szálának el ej ésé kísé lem meg.
A p imadonna sze epkö kiemelkedése annak ol köszönhe ő, hogy a XIX. századi
zenés színházi szó akoz a ás első számú modellje nálunk is a ancia, pon osabban az
O enbach ope e ol . Mikén Csáky Mó icz is u al á az ope e kul u ális unkciói
izsgáló kö e ében3, a pá izsi p emie u án nem sokkal magya idéki á sula ok is
bemu a ák e zenéjükben és lib e ójukban igényes da aboka , melyek d ama u giai
középpon jában a p imadonna áll . O enbach sajá színházában az 1856-ban megnyíl
Théâ e des Bou es-Pa isiensben Ho ense Schneide es esí e e meg e győzedelmes
nő ípus , mely a bi odalmi uda o épí ő, Londonnal a ilágkiállí ások mű ajában
e sengő, Haussmann bá ó ál al a mode ni ás el ei sze in á épí e ancia ő á os
egyik jelképe le . U alkodók is lelkesen néz ék ő A ge ols eini nagyhe cegnő
a isz ok ácián i onizáló előadásában. A p imadonna a é iak számá a a ágy
elé he e len á gya ol , a onzó, a „be állalós” nőé. Más elől jelen e e a él jogaié
bo ánnyal is ha coló agyonos üzle asszony , aki a nők számá a a ömegszínházi
sz é ában is meg alósí ha ó ka ie ep ezen ál . A kozmopoli a színházi modellben
az „ope e p imadonnaság” Eu ópa-sze e hasonló a i űdöke gene ál . Mi el
elsőso ban ő onzo a a nézőke a színházba, ellép i díja aká ízsze ese lehe e a
1 A anulmány az MTA-ELTE Válság ö éne i Ku a ócsopo ámoga ásá al készül .
2 Egyed Zol án 1943b: 4.
3 Csáky 1999: 38-39.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 83
öbbi sze eplőének. Mégis, szin e kö elezően jellemez e szeszély, sze ződésszegés – e
ki é elességé jelző cselekede ekkel ál még izgalmasabbá a nézők számá a. A XIX.
század második elé ől, a uda os és lelkes nemze épí és ő időszaká ól lé én szó, nem
meglepő, hogy Pá izs és Budapes nagy p imadonnái a ko á sak számá a bizonyos
nemze i ulajdonságok, ambíciók, ső poli ikai ö ek ések ho dozói, jelképei is le ek.
Emia az u óko időnkén ambi alensen iszonyul hozzájuk.
A p imadonna pa adigmá , min kul u ális kons ukció elsőso ban az alakuló pes i
színházi ipa o mál a. E á osi lép ékben a p imadonna a nemze i ambíciókban
sze eplő „nagy á osi” iden i ás ep ezen áló budapes i e ekhez, szó akoz a ó
in ézményekhez kapcsoló szimbolikus kö ődéseke hoz a lé e, gyak an elődei e u aló
sze epei é én. Eme u alás endsze működ e éséhez szükséges ol a Bou dieu ál al
„ ömeg e melés almezőjé”4-nek i ulál közegben működő sze zőgá da. A saj óból
agy a színházi ipa ból eg u álódó lib e is ák ö eked ek a a, hogy a pes i
szó akoz a ó ipa nem úl hosszú múl já a ona kozó nosz algia - e e enciáka
épí senek da abjaikba. Különösen a mula ók a és a kül á osi színházak a ol jellemző
e ecikláló eljá ás. P odukcióikban gyak an pa odizál ák a népsze ű előadásoka s
sz á p imadonnáika . Fel é elezésem sze in e nemze i és á osi e e enciáka ho dozó
p imadonna image-ok e ében é izedekig ogyasz ókén élő néző képessé ál a zenés
színház nyel én ogalmazo kul u ális üzene ek, s ezen belül az egy-egy
p imadonnához kapcsolódó ál ozó jelen ések dekódolásá a. E kul ú akommen á ,
mely nem ol el é lenül kul ú ak i ika izsgála a, mű elődés ö éne ileg azé on os,
me a mozi dominanciája elő i ko szakban az 1875-ben megnyíl pes i Népszínház a
jellemző, dön ően p imadonnaközpon ú előadásmodellek ol a ömegkul ú a
legnagyobb ha ású médiumai.
Felme ül a módsze ani dilemma: mikén „í ha ó le” a p imadonna já éks ílusa s egy
sike es színésznőé messze meghaladó színpadi ka izmája? Ma co de Ma inis az ún.
„hagyományos komikus”-i já ékmód speciali ásainak leí ásá a kidolgozo színház-
an opológiai modellje5 alkalmasnak űnik néhány sajá osság el ázolásá a. Esze in a
d ámai színész szö egin e p e áción, s színészi összjá ékon alapuló já ékmódjá al
szembeállí ha ó a hagyományos komikusi já ékmód adíciójába a ozó p imadonna
„színpadi magánya”, „szólis a elhi a o sága”, melye a színházi zsa gon úgy jelöl, hogy
a p imadonna képes „be öl eni a színpado ”. Kilép a doboz-színház esz é ikai
kon enciójából, nem ogadja el a polgá i színjá szásban el é eleze „negyedik al”
lé ezésé , az a közmegegyezés , hogy a nézők csak „belesnek” egy másik éle kulisszái
közé. A p imadonna:
„…nem azé an a színpadon, hogy alami áb ázoljon (in e p e áljon), hanem
hogy önmagá megjelení se.”6
4 Bou dieu 1971.
5 Bő ebben lásd: Hel ai
6 De Ma inis:175.
84 METSZETEK 2014/1. szám
E já éks ílus jellemzői az ál alam izsgál négy p imadonna
mindegyiké elkapcsola ban kons a álják, mos azonban csak Blaha Lujzá a ona kozó
példáka idézek. A „nemze csalogányá ól” köny e publikáló Ve ő Gyö gy így
jellemzi já éks ílusá :
„Vagyis Blaháné csakugyan magá adja a sze epen á . Ő beszél, ő dalol, ő sí , ő s
nem a da ab Jucija, Esz ije agy Bi ikéje. Ez ol aképp dile áns empó és lám,
Blaháné ha ása mégis ugyanaz, ső nagyobb, min a melle e end e elhal ányuló
mű ész-csillagoké. Valósággal elemi az, min a iha é, amely nem isme
ö ény a maga e ején kí ül. Blaháné is ilyen, a közönséges ö ény ölö álló
alaki: őse ede i egyéniség; öbb: endkí üli jelenség.”7
A sz á p imadonna a nézőkkel dialogizál a munkálja ki az egyénisége édjegyé é áló
színpadi eszköz á á , ehhez az előadás öbbi sze eplője csak asszisz ál. Hogy a
ha áskel és módjá ille ően nem isme el maga ölö álló ekin ély (í ó , endező )
kul u ális kon ex usának azon sajá osságából e ed, hogy a színpadon a nézőkkel aló
op imális kommunikáció meg alósí ásán dolgozik elsőso ban.
„(…) csak egy alaki ül odalenn, aki ő különösen é dekli s ez az egy – a
közönség. A maga egészében. Nincsenek o lenn ki ál ságos ked encei s ezé
ked ence ő az egész közönségnek; öldszin nek, ka za nak, é iaknak, nőknek
egya án .”8
A lib e ó szö egéhez aló laza iszonyá 9 is az ha á ozza meg, hogy nem elsőso ban
egy í ó ál al megalko o „ ik í személyisége ” kí án éle e kel eni, inkább egy
szó akoz a ás a specializálódo „ ik í es e ” épí .
A p imadonna pa adigma működésé O osz Magdolna in e ex us de iníciója és
elosz ása10 segí ségé el izsgálom. Esze in az in e ex uális kapcsola olyan komplex
elációkén í ha ó le, melyben egy sok é űen s uk u ál és endeze szö eg (jel) e e ál
egy másik, szin úgy s uk u ál szö eg e (jel e). Mi el a elációban ész e ő szö egek
endelkeznek sajá e e enciá al is, az in e ex uális e e encia- eláció me a e e enciá
képez. A ő ké dés, hogy a e e ál szö eg, ami idéznek (s ami mo í um, igu a s b.
lehe ), mennyiben, s milyen módon ál oz a ja meg a e e áló szö eg (amelybe az
idéze ke ül) jelen éss uk ú ájá . Az in eg áció jelen he ön e e enciá , miko pl. a
lib e is ák ko ábbi mű eikből kölcsönöznek igu á , jelene so , ille e miko a
p imadonna a közönségnek „kiszól a” sajá ko ábbi sze epei e u al. De a e e ál
szö egek öbbsége más sze zők ől szá mazik. Szeman ikai síkon – a jelen és-in eg áció
aj ája sze in – megkülönböz e he ő a e e ál szö eg beágyazo elemeinek jelen ésé
7 Ve ő1926: 88.
8 Ve ő 1926: 89.
9 „(…) Tamási és Soldosné csöndes á sze zői köz eműködése é én, akik minden előadás alkalmá al új
és újabb mókákkal és kiszólásokkal a kí ják de űs jelene eike …” (Ve ő 1926: 115.)
10 O osz 2002.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 85
o ább i ő mege ősí ő, ille e azok jelen ésé á alakí ó „ ál oz a ó in eg áció.” Ez
émánk a úgy o dí ha juk le, hogy a e e ál szö egek miko szolgál ák a p imadonna
közpon ú előadások nosz algikus, emlékeze -épí ő hangnemé , ille e, miko
inspi ál ák a e e áló szö egben megjelenő színpadi ilág gúnyos el á olí ásá . A
színházak 1949-es államosí ása u án kele keze p imadonna közpon ú előadások
ese ében lehe on os ka ego izációs szempon a p agma ikai sík: az in e ex us
(explici agy implici ) jelöl ségének, ille e jelöle lenségének ké dése. Hisz akko nem
ol kí ána os a ké hábo ú köz i ko szak elej és e í él bul á kul ú ájá a aló nyíl ,
pozi í hangnemű u alás.
A p imadonna pa adigma ku a ása mű elődés ö éne i szempon ból a kozmopoli a
szó akoz a ó színház és a mode n nagy á osi iden i ás ejlődésének
összekapcsolódásá elemző izsgála kén is el ogha ó. A a a Csáky Mó icz ál al is
kons a ál jelenség e u alok, hogy a gyo san mode nizálódó, az elidegenedés jelei
ho dozó nagy á osokban, a különböző á sadalmi é egekből szá mazó, különböző
allású és e nikumú lakosság számá a – a XIX. század égén, XX. század elején – a
zenés színházi szó akoz a ás ha ékony eszköz ol egy új közös nagy á osi iden i ás
e em éséhez.11
P imadonna a nemze épí ésben – a „nemze csalogánya” onal
Mo ó: „A Népszínház szí e Blaha Lujza mellében dobogo . Az
ő mű észe ében ol egy különös, nehezen megha á ozha ó
elem, ami az min egy nemze i közüggyé a a a. Ha az ő
szí ájdí óan édes hangjá al elsí agy elne e e egy magya
nó á , akko a ha ás, ami ki ál o , okon ol azzal, ami alán
egy szép haza ias szónokla idézne el hallga óiban. Valami
ke ese len és egészen ön uda lan, de megha ó nemze i pá osz
ol a mű észe ében, pedig a mű észnő maga egysze ű és
sze ény asszony ol .”12
A p imadonna pa adigma, min kul u ális jelenség, a kiegyezés és a pes i Népszínház
megnyi ása (1875) u áni ko szakban – el é elezésem sze in – ké el é ő p esz ízsű
o ásból alálkozo . A Blaháné- onal a ko á sak és az u óko ál al is jól dokumen ál .
A Ca ola Cecília- onal a nemze i üggyel aló ke ésbé köz e len összekapcsolódo sága
mia ej e ebb. Pa adox módon ugyanakko az u óko ban az u óbbi „ e mel ”
gazdagabb u alás-bok o . A kö e kezőkben megkísé lem bemu a ni a ké p imadonna
hagyomány alap- oposzai s kapcsolódásaika .
A dön ően szó akoz a ó unkciójú, de á sadalmi, nyel e jesz ő és mű aj e em ő
i odalmi külde éssel is el uházo pes i Népszínházban a ancia min ájú p imadonna
kul usz kiemel á gya a ko ábban a Nemze iben őkén népszínmű ekben ellépő
Blaháné ol . Az, hogy 1926-ban Ve ő Gyö gy Blaha Lujza és a Népszínház Budapes
11 Csáky 2005: 56-57.
12 He czeg 1985: 167.
86 METSZETEK 2014/1. szám
színi éle ében címmel publikál köny e , önmagában is jelzi, hogy má a ko á sak is
uda ában ol ak Blaháné kiemelkedő sze epének a Népszínház magya osí ó,
nemze épí ő s á osi iden i ás e em ő ö ek éseinek agadha a lan sike ében. Ennek
elisme ésé e u al, hogy Blaháné nemcsak magánéle ében emelkede házasságok so án
a bá ónéi címig, pályájáé szám alan, nők számá a a ko ban i kán elé he ő
szimbolikus és konk é elisme és megkapo még éle ében.
„Ko onás a any é demke esz a ki ály ól; elisme ő, hálálkodó oki a ok
ko mány ól, á osok ól. Ö ökös agjai so ába ik a a a Nemze i Színház s
dísz agjá á álasz o a egy uca egyesüle . Kapo sze enádo , já ul ak eléje
áklyásmene el s ünneplő küldö ségekkel; ne é ől ne ez ék el a e e ked el
Népszínháza elő s ké é e a Székes ő á os még éle ében kiu al a a
díszsí helye a ke epesi eme őben, koszo ús köl őnk; Jókai Mó sí ja
őszomszédságában.”13
Hogy Rákosi Jenőnek s népszínházi igazga ó u ódainak milyen nagy szolgála o e a
„nemze csalogánya” a ké eze személyes néző é naponkén i meg öl ésében, az
leginkább a napon a kiado színlapokból ol asha ó ki. Míg a lá ányosságoka agy
ope e eke endsze in különleges a akciók nagybe űs kiemelésé el hi de ék, addig a
népszínmű ek ese ében a kiemel eklámmonda é izedekig az ol : Soldosné Luiza
assz. min endég, agy Blaha Luiza asszony, min endég. Eközben a ma elsődleges
előadás megha á ozónak a o endező ne e nem is sze epel a színlapon. Blaháné
já ékmódja é izedeken á lenyűgöz e a ha almas néző é legd ágább s legolcsóbb
helyén ülő néző is. S azál al, hogy a nemze épí és lázában és e o ikájában égő ko ban
endsze in ő já szo a a nemze i mű ajkén ünnepel népszínmű ek ősze epei : a
szakmai és nézői köz uda ban a „magya nő” meg es esí ője le :
13 Ve ő 1926: 19.

Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 87
„De se nem magas, se nem alacsony, se nem kö é , se nem so ány e me é el,
dús ében hajá al, gömbölyded a cá al, u áni sá gásba na a cbő é el, amelyen
csak lehelle a é beli pi osság, kissé ömpe o á al, ’piciny szájá al’, akí óan
ehé ogso á al s az ama bizonyos kis göd öcské el az állán: eszményi
min aképe a űz ől pa an magya menyecskének.”14
A népszínmű ek nő-képe
Nem á azonban közelebb ől meg izsgálni a kiegyezés u áni ko szak
népszínmű einek nő-képé . A száznál öbb előadás megé , kö e kezésképpen
kiemelkedően sike es da aboka elemez e ki űnik, hogy e endsze in Blaháné ál al
színpad a i nőalakok nem í ha ók le öbbé a népies nemze ka ak e ológia
ogalmai al. Épp az az izgalmas, hogy mode nség elé mu a ó d ama u giai
jellemzőike a nemze csalogánya képes ol imageába ol asz ani. Csep eghy Fe enc A
sá ga csikójában és Pi os bugyellá isában a alusi igu ák színpadi lé ének é je immá
nem a agyoni és osz ályko lá oka legyőző házasság megkö ése, hanem a személyiség
i kainak el á ulása agy a sze eplő önmegé ése. Míg a Sá ga csikó (1877) é ida ab,
a Laci sze elmé já szó E zsikének (Blaháné) mindössze a el é el nélküli hűség
demons álása ju o , addig A pi os bugyellá is (1878) a bí óné Zsó i (Blaháné) kö ül
o og. Má a da ab alapké dése is inkább a á osi lé e jellemző: mikén iszonyul az
e o ikusan onzó nőhöz kö nyeze e s az mikén bi kózik meg a elé i ányuló
é i ágyakkal? Az el esze , majd megke ül zsold émája csak a a szolgál, hogy a
lá sza a sablon népszínmű igu ák – bí ó, bí óné, huszá – dekons ukciója
meg ö énhessen. Zsó i ko ábbi sze elmi, majd jelenlegi házassági kapcsola á a
ona kozóan maga és pa ne ei is ké déseke e nek el, szin e mode n kapcsola i
já szmák já szódnak a alusi díszle ben. Az előadás ha ásosságá ké ség elenül nö el e,
hogy a é iak ál al üldözö bí óné az é izedekig kö ül ajongo p imadonna
já szo a. A nézők Blaháné-Zsó i al együ p óbál ák meg ej eni-e onzóe ő okai :
Zsó i: „Há má az egész ilág én u ánam bolondul? Ha alakinek alamiko jó
szó ad am, má az jus o mál hozzám? Mind azon szid, hogy nem agyok az
ö é: há szídom én alamennyi , hogy nem az enyémek?”15
14 Ve ő 1926: 88.
15 Csep eghy: 277.
88 METSZETEK 2014/1. szám
S a da abban nem csupán oman ikus lángolás ól an szó: a é j kon a égi sze e ő
dilemma el e ése sem abu öbbé:
Zsó i: ( é jének – H. Gy.) „...hanem ha Csillag Pali alaha isszake ülne, ha
keze, lába hiányoznék is, a kend szeme elő ogom megölelni, é i kelmed? -
Is en bizony!”16
A pi os bugyellá is ehá a sablon igu ák lelki éle e éb edésekén de iniálha ó. A
bí óné e o ikus onzásából e edő másságá al s be allo é zelmi kö e keze lenségei el
küzd. A nemek köz i kapcsola ok e én minden sze eplőnek an a da ab ilágában
e kölcsileg megké dőjelezhe őnek minősülő e e. De a ilág csak a abu ö ő nő
bün e né:
Zsó i: „...czuda ság ezek ől a é iak ól, hogy minden én ám olnak,- én
agyok a ossz, a kikapó! ...üldöznek, hízelegnek, leskelődnek...az án ők
mondják ki a szen ecziá a szegény asszony a!”17
A da ab az in ika szin jén a népszínmű e jellemző deus ex machina al zá ul: megke ül
a zsold a pi os bugyellá isban. A női, ille e é i iselkedés el é ő no mái i a ó
szin en azonban ilágossá álik, hogy a Zsó i számon ké ő é jnek és sze e őnek is
an „bűne”. Zsó i ekko a é iak ál al neki szán áldoza -sze epe isszau así a
isszahelyezi magá á sadalmi pozíciójába, s immá illúziók nélkül ellenküzdelme
indí e nemek közö i ke ős mé ce ellen:
Zsó i: „Megállj e huszá ! Megállj e ölgyesi bí ó! Majd én a ok ölö e ek
ö ényszéke .”18
Ezzel a kö nyeze e i ányí ásá á e ő asszony sze eppel Blaha-Zsó i megnyi ja a
p imadonna pa adigmán belül a lé működésé á lá ó, onzó é e asszony igu a-
oposzá , aki a nézőkkel összekacsin a, némi cinizmussal endezi el a é iak helye (!)
a kon lik usoka . Éle e égén e sze epkö kon encionális zá ásakén Blaháné eljá ssza
majd Csiky Ge gely, Máde Rezső Nagymamájának (1908) ősze epé . E sze ep ípus
kimu a ha ó Fedáknál /Bús Feke e László: Pis a néni, (1929), Szenes, Béke i, Laj ai:
Okos mama (1931)/, majd Hon hynál /Béke y, Laj ai Régi nyá (1928)/. E igu a
p imadonna pa adigmán belüli éle képességé mu a ja, hogy a nyá egyházi
száműze ésben élő Fedáko is e sze eppel sze e ék olna isszahozni a színpad a hí ei
1954-ben. S egy ele íziós dokumen um ilm19 nem ellenő zö in o mációja sze in e
szimbolikus ehabili áció ellen épp a szocialis a endsze kegyé él ező, akko má
Kossu h díjas Hon hy il akozo a Népmű elési Minisz é iumban. Az a Hon hy, aki
16 Csep eghy: 254.
17 Csep eghy: 308.
18 Csep eghy: 312.
19 Múl ko (MTV 2010. decembe 29.)
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 89
1964-ban maga is eljá szo a a Blaha Lujza ál al elindí o so ban a i uális p imadonna
búcsú ep ezen áló sze epe .
A Blaha- éle népszínházi nő image-ok más éle al ípusá indí ja el Lukácsy Sándo A
e eshajúja (1877). Ez a „kisebbség” – a e eshajú leány – szemszögéből izsgálja,
mikén lehe a magya alu hie a chizál , homogén közegébe „más”-kén
beleilleszkedni. S a ké dés nemcsak a közösség ál al ki ekesz e e eshajú Szilaj Ka a
(Blaháné), hanem a alusiak szempon jából is el eszi. A da ab leginkább az
asszimiláció dilemmáinak szimbolikus, didak ikus megjelení ése, s a kisebbségi
népszínmű ek di a jának elindí ója. Ennek jellemző szüzsé-sémája sze in az idegen
elu así ó anya nem aka ja engedni, hogy ia „ e eshajú” (a későbbikben, ó , s áb,
zsidó, s b.) szegény lány egyen el.
Sajgóné: „No elem ugyan nem eszik egy álból. Még ha a szegénységé számba
se enném, de a kö ekedő e mésze é és az a lángszín e es hajá el nem
szí elhe ném.”20
Az előí éle el szembehelyezkedő Ka a (Blaháné) mobili ási p ojek je egy minden
sajá o eladó asszimilációs ö ek és. A alu legde ekabb legényének meghódí ásá al, a
öbbség szabályainak komikusan úlzó be a ásá al mindená on emelkedni aka :
Ka a: „Nincs aki ám igyázzon, há igyázok magam a, az án nincs annak a
ko ai ölelésnek semmi haszna. Nagyon szegény agyok a a, hogy ossz hí eme
köl sék, agy az aka od, hogy újjal mu ogassanak ám még mielő eleséged
lennék?”21
A népszínmű e eshajúja ehá nem áldoza , hanem lé é alakí ani kí ánó nő, aki
nemcsak ak iká al, s a égiá al is endelkezik.
E d ama u giai modell iszi o ább Almási Balogh Tihamé A ó leánya. Az al öldi
aluban já szódó da abban is a Blaháné ál al alakí o ó leánnyal házasodni kí ánó
legény anyja kép iseli a libe alizmus ellenes álláspon o :
Ö zse: „A ó csupán a maga ja á lesi s nem iad issza semmi u ang ól, hogy
elé je, ami aka .”22
A nemze i ké déssel kapcsola os dilemmák 1867 u áni á alakulásá a u al, hogy míg a
da abban a „ ó ság” mibenlé e öbbszö megha á oz a ik, a „magya ság” lényegének
boncolga ása immá egye len sze eplő szólamában sem me ül el. A ó leány, Hanka
(Blaháné) a e eshajú Ka ánál k i ikusabban szemléli a öbbségi aluközössége .
Ellenállásá jelzi, egyben a népszínmű ha áselemei bő í i, hogy Hanka akcen usában,
dalaiban megő zi anyanyel é . Blaha Lujza ehá szlo ákul is dalol a Népszínház
20 Lukácsy1877: 10.
21 Lukácsy1877: 8.
22 Almási: 27.
90 METSZETEK 2014/1. szám
színpadán, a öbb min száz előadás anúsága sze in a közönség ö ömé e. A da ab a
nemze iségek és a szegények jogainak és mél óságának elisme éséé kampányol:
Hanka (ki ö e) „Szemi e e e e nekem, hogy agyok sag szegin o lan, kinek
idezs apja keesi napszamal kenye i . Ha az an? Nem kel-e minden embe nek
dolgozni, hogy megiljen...Nem dolgoz a-e nagyaszony apja meg ö egapja izs,
hogy sze ezhesen bi oko ? Azi , hogy ked es apam sag summas, in magama
szigyeljek?”.23
A Népszínházban jellemzően nemze i émák a szok a o közönség ó leány i án
szimpá iájának elkel ésében dön ő ol , hogy a magya nő ep ezen áló p imadonna
kölcsönöz e neki image-á .24 A öbbség előí éle ességé k i izáló népszínmű ípus
poli ikailag kihasználha ó ol á a a ko á sak is áé ez ek. A Bo sszem Jankó észben
ó os akcen ussal megí i onikus cikkben kons a ál a, hogy a nemze iségek
kö e eléseinek legha ékonyabb kö e e Blaháné lehe ne. A humo os cikk második
észében a magya poli ika igyelmébe ajánlja: ha Blaháné minden, a magya sággal
i ában álló nemze iség kép iselőjekén színpad a állna: a kon lik usok
megoldódnának. A ko á sak számá a is é zékelhe ő ol ehá , hogy a nagy
p imadonna sze epei el képes hozzászólni aká nemze i szin ű ké désekhez is:
„Panszla izmus a népszínházban.
A népszínházi es e mezők pacsi ája a zcgyo emi ó
zi juságo is lángba bo i o a.
Ad ák neki koszo ú.
Tapsol ak, ziljenez ik nagyon.
(Hanka, Hanka, hisz ez alóságos p á n s z 1 á - i zga á s!)
Mi csinyalod Hanka !
P a es alunk zegye mi udományos ne ibc !
Inepel e sz ígoda ó diákságai, kibül Icgnagyob észe
b ö l c s é s z .
El ne bolondi sál magya ilozó iá .
Csinyálsz e anyi bölcs észből ugyananyi bolond ész .
Snaszos ilozop e al csinyála a sz ígodnak koszo ú !
Ho a ju o ad Hanka ? Te a ki ol ál zanyiszo Panka !
*
Sag migis ked es az a Blahání! Olan o Inni/ ó a,
hogy igazi o lány inymaz hozaja képes e. Fínymaz . i.
subiczk.
(Ná odne No ine.)
*
23 Almási: 28.
24 „Blahának endkí ül illik a kende szöszkeség, s a szlá lágyság – is (mi nem illik ennek az asszonyok?!)
Tó os beszéde, dallása és ánca – ked esebb má nem is lehe ne” (Ve ő 1926: 189).
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 97
századi pes i, néme nyel ű mula ó ilágban működő – Blaha- ükö képkén on os. Az
ő bál ányozó „Népszínház” a Somossy mula ó ol , melynek műso á nemze közi
a is a- és áncszámok, alamin észben néme nyel ű kis-ope e ek és kaba éjelene ek
alko ák. A ké in ézmény legendás igazga ói közö is el edezhe ő némi pá huzam:
mind az eu ópai min áka kö e ő o eumok alapí ási és működ e ési nehézségeibe
égül belebukó Somossy Ká oly (1837-1902), mind a Népszínház első igazga ója, a
magya nyel ű színpadi szó akoz a ás mű ajai meg e em eni ö ek ő Rákosi Jenő
nagyo aka alko ni a maga sz é ájában. Somossy p imadonnája, Ca ola Cecília
ekin he ő ehá a nemze csalogánya kozmopoli a e ziójának. A pá huzamosan, bá
el é ő p esz ízsű közegben működő ké sz á meg es esí e e a kiegyezés u áni színházi
szó akoz a óipa al e na í ái is: elsőso ban sajá piac a e mel , a nemze épí és
ku ens émái a épülő mű aj ál oza ok (népszínmű, magya ö énelmi émájú ope e )
agy az eu ópai piacon is jól é ékesí he ő kozmopoli a e ziók. A ké
szó akoz a óipa i hagyomány időnkén összeé . Blaháné például ope e beli
nad ágsze epei (Boccaccio, Ti illa hadnagy) é én kapcsolódo a be yá és huszá
já szó Ca ola Cecíliához. (A es o mái lá a ni engedő nad ágos nő lá ánya kihí ás
ol .) A eno sze epek p imadonnák ál ali megjelení ésének hagyományá Fedák Sá i is
kö e e, aki a Bob he ceg, és a János i éz ősze epei ad a ha almas sike el a XX.
század elején. A ké adíció időleges szimbolikus kiegyezésé e u al, miko az egyko i
mula ó , a K is álypalo á Blaha Lujza Színháznak ne ez ék el s ope e színházkén
működ e ék 1921 és 1925 közö . A mula ók ope e színházakká alakí ása, mely a
á sadalmi hie a chiában aló emelkedés is jelen e , egyébkén is jellemző endencia
ol a huszadik század elején. Például épp az egyko i Somossy o eum épüle ében nyíl
meg 1922-ban a Fő á osi Ope e színház, az a is a szakma hangos il akozása
ellené e. Ugyanezen kul u ális kisajá í ás elemekén é elmezhe ő az a p imadonna
pa adigma kialakulásának elsődleges o ásakén megjelölhe ő gyako la , hogy az
o eum- ilág sz á jai, p odukciói – immá ope e -szüzsé émákkén – a magya
ő á os nosz algikusan kezel múl jakén bukkan ak elő.
A kul u ális kisajá í ás nemcsak „o eumból ope e ” i ányba men égbe. Vol ak
ha á á lépések a másik i ányból is, például miko Ca ola Cecília Blaha Lujzá ól
időlegesen á e e a magya nő, ső a magya ság ep ezen ációjá : „..a ko onázás
é o dulójá a haza ias, allego ikus Tableau, ünnepi já ék ke ül szín e az o eumban.
Ca ola kisasszony Hungá iá es esí i meg.”45 Ca ola Cecília hí es ko á sa Blaha Lujza
image-á pa odisz ikus népszínmű nad ágsze epei el (Bogá Im e, Be yá csíny) is
idéz e. De já szo nemze i e e enciáka ho dozó ope e p imadonna ősze epeke is,
pl. Wilhelm Rosenzweig és F anz Reine Az asszony egemen jében.
45 Molná Gál: 89.

98 METSZETEK 2014/1. szám
A F auenduell (Asszonypá baj) című ope e (1896), mely p imadonnák e élkedése
kö é épí i az in iká , má a kozmopoli a onal szüzsé oposzai épí i. A lib e is ák
annál is szí esebben alkalmaz ák a p imadonna-hábo ú émá , me egyes
p imadonnák „szu koló ábo ai” a alóságban is endez ek e éle aps küzdelmeke a
néző é en. Az Asszonypá baj című ope e Ca ola Cecília melle i másik ősze eplője
ol a Bécsből Pes e sze ződö Hansi Reichsbe g. Tőle e ed a p imadonna
pa adigmában gyak an issza é ő Hansi né . Min ahogy a szó akoz a ó da abok
ősze eplője ne ekén sokszo elbukkanó Cecília (Cilike) pedig Ca ola Cecíliá ól.
Pe spek í á ál a, az eli kul ú a mezőjé ől ekin e ugyanakko egyes gyak an
alkalmazo és sike es p imadonna oposzok – például a hazáé é i uhában ha cba
szálló p imadonna-huszá – a ké aj a ( ömeg- és eli ) kul ú amodell ha á onalának
jelzéséül is szolgálnak. Ez jól szemlél e i a Blaháné és a Népszínháza egyébkén
nagy a becsülő He czeg Fe enc anekdo ája a ól, mikén eagál a Nemze i endezője,
Paulay Ede a a az ö le é e, hogy a Dolo ai nábob lányában a kadé sze epé
színésznő e kellene osz ani.
„Én Bli zky kadé sze epé K. I énnek szán am, a Nemze i egy bájos
kezdőjének. (…) Miko Paulaynak előhozakod am az ö le emmel, annyi
mondo csak: - D ámai színház ez u am, nem ope e ! Azzal be e e az elő e
ek ő köny e , és ölkel . A lapokból ud am meg, hogy Bli zky kadé o Zilahy
Gyulának, T aján őhadnagyo Náday Fe encnek, Lo án hadnagyo Császá
Im ének, Szen i mayné pedig Csillag Te éznek osz o a.”46
A p imadonna-huszá jellegze esen XIX. századi, egysze e nemze i és e o ikus
sike mo í uma He ceg egy ke éssé isme P ológjában is ambi alens igu akén jelenik
meg. Mielő a Népszínház 1908-ban égleg megbuko , u olsó igazga ókén Máde
Rezső ope ai ka mes e p óbál a a XIX. századi epe oá s uk ú á – népszínmű,
ope e , lá ányosság – huszadik századi a hangolni. A megnyi ó előadáson 1907-ben
He czeg Fe enc A a ó já éka é ékel e az eddigi sike mű ajoka , a p imadonna
közpon úságo : a já éks ílus és a endezés elől is új agondol a a koncepció . Az
alkalmi da abban má nem a XIX. századi p ológokban szokásos Nemze i Géniusz,
hanem a endező, a k i ikus, alamin színházi mes e embe ek elő idéződnek meg
ál oz a ó in e ex uskén , i onikus ükö ben a Népszínház mű ajai. Ezek egyike a
„magya daljá ék”, melyben a huszá uhás, a hazáé csa ába induló, nemze i zászló
lenge ő p imadonna igu ája egysze e idézi Ca ola Cecília Asszony egemen beli
alakí ásá , s Fedák Sá i ha almas sike ű János i ézé , melye éppen a Népszínház ól a
le egő elszí ó Ki ály Színházban mu a ak be 1904-ben. He czeg da abjának i onikus
sze zői u así ása sze in az e éle előadás ípus elsődleges ha áseszköze a ka ona uhába
búj nő:
46 He czeg: 260.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 99
„Ap ódok és ma ko ányos lányok, hasonló színű és szabású magya uhában, a
diadalí en be onulnak. Te mésze esen az ap ódoka is nők adják. Az ap ódok
mind ba nák a ma ko ányosnők szőkék. A uhájuk díszes, ízléses és kacé . A
leányok álla és ka ja mez elen: szoknyájuk ö id. Fejükön ők is kócsago
iselnek.”47
A nemze i el ö öződő e o ikus hé o ább e ősödik, miko magya os zené e
megjelenik Deli, a p imadonna ál al ado eno sze ep i onikus idéze e. („Olyan
o mán an öl öz e e, min az ap ódok, de a uhája díszesebb, kacé abb, bá
iúsze epe ad, a álla és a ka ja mégis mez elen.”48) He czeg a p imadonna ál al
dalban előado ha ci elhí ás hamisnak s némileg ne e ségesnek lá a ja, a jelene
nyíl an ha ás adász, a dalszö eg é elme len és közhelyes:
Sze zői u así ás: „Deli belépésé el a zene hi elen he oikus lendüle e esz Az ének
olyamán ha cias induló bon akozik ki:
Deli: Hagyjá ok a dal ! Hagyjá ok a ánco !
Baj á saim: észes újdonság!
Az ellenség ko ácsol abszolgalánco !
Veszélyben a magya szabadság!
(Ki eszi a huszá kezéből a nemze i lobogó )
Akiben nem ajul el magya é !
Az ka do kö s nye egbe száll!
Fiuk elő e! A szen lobogóé !
Jelsza unk: Győzelem agy halál!
Mind: (Miközben a huszá ok ka do húznak)
Fiuk elő e! A szen lobogóé !
Jelsza unk: Győzelem agy halál!”49
A sze ző színház el ogásá kép iselő endező- igu a azonban nem u así ja el
eljeséggel, csak – pon a p imadonnai nad ágsze ep onalán – ko igálja a XIX.
századi hagyomány . Miko a da abbeli k i ikus gúnyos mosollyal el eszi a
p imadonna ál ali nemze épí és e ona koz a ha ó alapké dés : „nos, hogy e szik ikó
és a hazasze e e úziója?”,50 a endező csak a nemze é színpadon oly a o ha c női
huszá ál ali megjelení ésé a ja idejé múl nak:
Rendező (odalép Delihez, ki eszi kezéből a zászló és minden ha ag agy
a ogancia nélkül, inkább a yáskodó hangon szól): „Ez a jel ény nem sze e em
asszony kezében.”51
47 He czeg 1907: 10-11.
48 He czeg 1907: 11.
49 He czeg 1907: 11.
50 He czeg 1907: 11.
51 He czeg 1907: 12.
100 METSZETEK 2014/1. szám
He czeg a XX. századi alakuló mode nség pe spek í ájából a nemze színpadi
megjelení ésé immá az e ő el kapcsolná össze:
Rendező: Bal a in . A baloldali első szín al mögül egy alpig eke e asba
öl öz e e ó iás e me ű i éz lép be, á eszi a endező kezéből a zászló és a
há é közepébe áll ele.
Rendező: „Aki a magya zászló eszi a kezébe, az öl özzék asba és ne
ikóba.”52
A p imadonná és a s ilizál mű ajá ugyanakko be ogadja e huszadik századi
népszínháziságba, de a nemze épí és immá le álasz ja a zenés színpadi
szó akoz a ás ól:
(Delihez) „Egyébkén ö ömmel köszön lek a színpadon, já éko ok – égmúl
idők apszódiája, nemes gyönyö űsége sze ezhe a kényes ízlésűeknek is.”53
A p imadonna ál al meg es esí e nemze i hős bon i án igu a ényleg i kábbá álik a
XX. század második é izedé ől, s a „nemze csalogánya” p imadonna onal ál alában
is gyengül. Miközben a nagy á osi iden i ás elemei ep ezen áló kozmopoli a
p imadonna igu a mind sű űbb in e ex usháló képez.
Az u alás endsze működése a da abokban
A kozmopoli a színházi ipa ban jól be ál ha áskel ő eszköz a helyi ön e lexí
nosz algia- á elemeinek – a színházépüle ekhez, a legendás színészegyéniségekhez
kapcsolódó – in e ex usoknak a ándo ú ja. Eme in e ex usok é beli u alások a is
épülnek: hisz az eu ópai hí ű magya sike mű aj, az ope e műhelyei (Ki ály Színház,
Fő á osi Ope e Színház) jellemzően egyko i o eumok épüle ében, ille e annak
helyén kap ak helye . Ez kihasznál a, a endsze in a bul á saj óból eg u álódó
sze zők lib e óikban kezde ől épí e ek a szó akoz a áshoz kö ődő á osi e ekhez,
épüle ekhez, s azok sz á jaihoz kapcsolódó szó akoz a óipa i hagyomány a. E
kul u ális eljá ás pe sze el é ő céloka szolgál a magánszínházi s uk ú ában, ille e
1949, a színházak államosí ása u án. Eme u alás endsze en belül mos csak nagy
p imadonnák a ona kozó „emléknyomoka ” ku a ok a maguk idejében el űnően
sike es ope e előadásokban, s az azoka kísé ő saj ó-é elmezésekben. A a
koncen ál a, hogy a be ogadók ál al öbbé agy ke ésbé kons a ál , a kozmopoli a
szó akoz a ás egyéniségei e ona kozó in e ex usok milyen jelen éseke köz e í e ek
az egyes á sadalmi pillana okban. E p e ex usok a és in e ex usok a épülő oposz- á
sike ességé épp sablonosságának, a ömegkul ú a mező e jellemző
p ognosz izálha óságának köszönhe e. S e mésze esen a ülbemászó zenének, az
52 He czeg 1907: 12.
53 He czeg 1907: 12.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 101
ope e e jellemző, „hagyományos komikusnak” (Ma co de Ma inis) ne ezhe ő
színészi b a ú echnikának is. A lib e óban nélkülözhe e lenek ol ak a szüzsé
sablonok (sanzone és he ceg agy i ká nő és g ó sze elme), a zenei d ama u gia
azonossága (kon lik us a második el onás égén, happy end a ha madikban), a
ősze epek i uális endje (p imadonna, bon i án, áncos komikus, szub e ) a
komikus zsáne igu ák ( ezonő őpincé , bu a i ágá uslány), akikhez a humo egy
lokálisan megha á ozo s ílusa kapcsolódo . Az ál alam izsgál al ípusban az o eumi
p imadonna gyak an já szo a alamely hí es elődjé , pályája so án aká öbb
különböző da abban is. A da ab ál al a kul u ális emlékeze be emel előd imageá-nak
észleges magá a é elé el az u ód színpadi pe sonaja kul u álisan egy e jelen és elibbé
ál , miál al az u ód is beke ül a nemze i p imadonna galé iába. Meglepő módon a
p imadonna pa adigma e működése Hon hy ese ében még a ké hábo ú közö i
bul á kul ú á al minden é en szakí ani igyek ő szocialis a ko szakban is kimu a ha ó.
Hisz a Há om a asz című ope e ben 1958-ban, ke ős sze epben a p imadonna
elődje, Hansi Reichsbe g igu ájából komponál Hansi , és immá mí osszá ál
önmagá , az „ö öki jú” Hon hy Hanná is eljá szo a. E bel e jes színházi
ön e lexiókból épí kező, a helyi bul á szó akoza ás múl já , igu ái , sláge ei ecikláló
modell ál al a dupla-, ese enkén ipla p imadonna igu áik jelen ésgazdagsága o ább
nő az ál al, hogy az előadás gyak an ugyanabban az épüle ben ke ül szín e, melyben
a da abban megidéze szó akoz a óipa i in ézmény működö , a endsze in
nosz algikus ónusban megidéze „ égi szép időben.” S mi el a pes i szó akoz a óipa
ejlődése a XIX. század égé ől elgyo sí o an men égbe, az „emlékeze i helyek”
kons uálásában még a nézők biog á iai emlékeze e is lehe e épí eni. Pe sze, a
biz onság ked éé a szó akoz a óipa i oposz- á elemei a ko abeli média –
elsőso ban a Színházi Éle – is olyama osan e ősí ge e.
Cecília – Hon hy
Első, mű aj ál oza megalapozó példánk a Régi jó Budapes , melye az ope e e
specializálódo Ki ály színházban mu a ak be 1925-ben. (A Ki ály épüle ének helyén
is o eum működö ko ábban.) Ugyanakko e Szilágyi László lib e is a ne éhez
őződő, á a lanul nagy sike ű da abban a e e ál szö egek nagy észe nem az
épüle ben olyó ko ábbi e ékenység e, hanem a milleniumi kiállí ással egy időben
lé ező Vá oslige i mula ó negyed e, a ö ök ko idéző Ősbuda á a u al. U óbbi a
kozmopoli a bul á kul ú a első el i ágzásá jelen e e, s ilizál ö ök ilága, a
milleneumi kiállí áshoz kapcsolódó magya ság és egzo ikum képe ma adandó
emlékképeke hagyo nemcsak a pes i, hanem a idéki publikumban is. A Régi jó
Budapes ben megha á ozó a nosz algikus hangolás, a Milleniumi ünnepségek
diadalának s a T ianon u áni időszak p oblémáinak szembeállí ása, mely é elmezhe ő
a onzó, élhe ő XIX. és a kapkodó XX. század é ékel ű szembeállí ásakén is:
102 METSZETEK 2014/1. szám
„Az án meg az a gyönyö ű millená is esz endő. Amiko minden nap
ünnepnapja ol a magya nak. A ilág minden ájá ól megcsodál ák a magya
udás , ehe sége és a mi szép magya kul ú ánka . Az u cán csupa boldog
embe ek já ak. Kalaple é e, zsebkendő lenge e áll ak so ala az ö eg
ki álynak, amiko a Vé mező ől a szemkáp áz a ó díszszemle u án elhaj a o a
Vá ba. És a ka onaság 4-6 zeneka idám muzsikája melle oszlo sze e szé a
á osban. Hunyjuk le a szemünke és má o masí ozunk mi is a jó 32-esek
muzsikája melle . - Fel a szí ekkel, hölgyeim és u aim!”54
A Mona chia ko szak a, min „ égi szép idők e” aló u alás a XX. századi
szó akoz a óipa egyik legjellemzőbb e o ikai eljá ása le . A sajá nosz algikus
szemléle é is némi öni óniá al kezelő da abban a múl élhe őségé ga an áló elemek
közö előkelő helye oglal ak el a szó akoz a ás helyei és kiemelkedő személyiségei:
„Szebb éle ol i éges ég,
Könnyelmű és csókadó.
Nagyobb ol köz ünk a békesség
És kisebb a pó adó.
Blaháné dalol a színházban
S a jambó künn Ősbudán,
Bachnak apsol unk mindnyájan
A Donauwalze u án!55
Az o eumok múl ja, min alamely demok a ikus, minden á sadalmi é ege á ha ó,
közös á osi iden i ás e em ő ö ökség jelenik meg. A kö e kező dalszö egben
emlí e Somossy az előadásnak helye adó Ki ály színház elkén egyko lé ező és öbb
másik pes i mula ó alapí ója, Ca ola Cecília pedig a má emlí e ősp imadonna ol ,
aki még néme ül bájol a a pes i s a kül öldi nagyé demű .
Pepi: „B a ó, u aim! Imádom a a ie é . Ma éjjel égigjá ha nánk az összes pes i
Nachlokáloka !
Tóni: Bumlizzuk égig őke !
Pepi: .Imádom szö nyű mód
A sok kis mula ó .
Bu e : A Ca ola Cecília az ideálom ó
Tóni: Megesz a ene má , ha Somossinál,
A színpadon a sláge hangja száll
Mos gye ünk o ább hí ek
Jön a He zmann o icsek,
I a műso pompás ám.
Tóni: I en lép el a None ,
Kinek ehe sége ne .
Ő osz ud, ki ál előadás u án!”56
54 Szilágyi 1925: 116.
55 Szilágyi 1925: 129.
56 Szilágyi 1925: 142.

Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 103
A Régi jó Budapes e szeman ikai síkon a e e ál szö eg beágyazo elemeinek
jelen ésé o ább i ő mege ősí ő in eg áció jellemző, a megidéze szó akoz a ók a
múl élhe őségének, ki é elességének képé sugallják. Ez az é elmezés ámoga ja a
bul á saj ó is. A Színházi Éle közöl egy „Beszélge és Raucwe k Fülöppel, a leg égibb
bohém és ú i iakke essel, A égi Ba ison lányok házi kocsisá al” című ipo o .” Eme
emlékeze -ipa beindí ásánál on os, hogy a iáke es a „magam lá am” hi elé el beszél
az ősp imadonna ki é elességé ől.
„Inkább í jon Ca ola Cecíliá ól. Megí ha ja, hogy olyan nő nem jön öbb soha
Budapes e. Olyan csak egy ol . Nem is szüle ik olyan nő, csak minden száz
é ben egy! Micsoda alak! Micsoda es ! Micsoda szépség!… És milyen kedély
hozzá!…Olyan in elligens ol . Minden udo . Ca ola Cecília, - ő ol az
u olsó nagy nő Budapes en! Úgy ám!”57
Rauchwe k Fülöp a da abbal összehangzó nosz algikus disku zus oly a ja.
Az 1932-ben bemu a o Régi o eum, melynek lib e ója Fa agó Jenő és Béke i
Is án munkája, má a ömegkul ú a mező e sike esnek bizonyuló oposz- á á a
épí he . A Fő á osi Ope e színházban szín e ke ülő da ab az épüle ben egyko
működő mula ó emléké idézi. A bemu a ó helyszíne önmagában in e ex us ehá . A
ö éne ben el űnnek az egyko i Somossy o eumhoz a ozó mű észek s őke eszik
kö ül olyan o eumi zsáne igu ák ( őpincé , i ágá uslányok őnöke, iáke es) akik a
ko á sak számá a még beazonosí ha ó igu ák lehe ek. A p imadonna pa adigma
szempon jából az az implici en jelöl in e ex us a on os, mellyel Hansiban, az o eum
csillagában a sze zők a Bécsből egyko ényleg Pes e sze ződö Hansi Reichsbe g e
u alnak. A alódi Hansi ényleg ádáz küzdelme oly a o a i ális p imadonná al,
Ca ola Cecíliá al, az első milleniumi ked enccel, aki e da abban Cilike ne ű kis
kó is alánykén jelení meg Hon hy Hanna. Ő a da abbeli kezdő p imadonnának
ekko a má ki ejle sz á imageá kölcsönzi, amelle , hogy mellékjelen éskén – egy
Cecília-ne ű o eump imadonna megjelení ése é én – a Ca ola Cecília- éle
kozmopoli a p imadonna onal oly a ójakén is „bejelen kezik”. Az in e ex uális
u alások hálója o ább sű űsödik azál al, hogy az in ika középpon jában álló sláge ,
melye a sé ődö Hansi helye Cilike énekel el az előadásban, a má emlí e
Asszony egemen című ope e ből aló. Emlékszünk, ebben a a a huszá uhában
nagy sike é Ca ola Cecília 1899-ben. A dal szö ege a He czeg Fe enc 1908-as A a ó
já ékában megk i izál közhely - haza iságo idézi, csak mos nosz algikus
kon ex usban, k i ikai él nélkül:
Cilike: „Ha égigmegy a kö ú on
Egy K. und. K. huszá ,
Rög ön megáll a o galom
57 Sipos 1925: 26.
104 METSZETEK 2014/1. szám
S mindenki nézi má
A jó Is en az égbe enn
Ha ájuk néz, ne e ,
Hisz ő e em e jóked ében
Huszá isz eke .
Miko a K. und. K.
Regimen ki onul
A i ág ki i ul
És a lány szí e kigyúl
Miko a K. und. K.
Regimen so ban áll,
Még Fe enc Jóska is szalu ál.”58
A hisz is p imadonna, Hansi helye a dal sike e i ő kezdő Cilikének g a ulál a
szepa éban a walesi he ceg, akinek szö ege ál al a lib e is a össze is kapcsolja a pes i
p imadonna pa adigma ké alapozó igu ájá , Blaháné és Ca ola Cecíliá :
„El agyok agad a a ön ől. Tegnap es e hallo am Blaháné énekelni és
ex ázisban ol am. Felmen em a színpad a, hogy bemu a kozzam neki…
Nagyon ö ülök, hogy Budapes e jö em, i minden nagyon szép.”59
A ömegkul ú a mező ké , egyko el é ő á sadalmi p esz ízsű szegmensben működő
p imadonnája a nosz algia disku zus síkján immá szimbolikusan egy szin e ke ül.
Szeman ikai síkon e da ab a is a mege ősí ő in eg áció jellemző. A e e ál szö egek a
Somossy o eum nagy sike ei e u alnak (pl. az Asszony egemen e). P agma ikai síkon
az implici jelöl in e ex usok jellemzők. A hí es e ede i e u aló ne ek (Hansi, Cilike)
e e enciái a ko á sak öbbsége számá a még nyil án alóak. A öbbieknek a
bul á saj ó segí a e e ál szö egek o ásának meg ej éséhez. Fa agó Jenő: „A égiek
és az újak” című cikkében leleplezi Cilike modelljé , ugyanakko az ö ökös-Hon hy az
őssz á elé helyezi.
„I an a égi, Ca ola Cecília…hallom a nó ájá és lá om a enge eg smukko
aj a…és i an az ő megszemélyesí ője, Hon hy Hanna, aki a éginek
meg inomodo , légies, idealizál alakja. Holnap í ok a égek D ezdába: o lakik
a maga kis illájában, hogy jöjjön el, nézze meg Hon hy Hanná és meg udja,
hogy ki ol ő ol aképpen.”60
58 Fa agó - Béke i: 10-11.
59 Fa agó - Béke i: 12.
60 Fa agó: 49.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 105
A be ogadók is díjaz ák a Hon hy- éle o eump imadonna ep ezen áció . (E
sze epkö az ő ade ma kja ma ad egészen az 1960-as é ekig. Hon hy maga is hama
kons a ál a a p imadonna pa adigma működ e ésé el elé he ő endkí üli sike :
„Legnagyobb sike em a „Régi O eum”-ban ezzel a monda al ol , amiko má
min ilághí ű Ca ola Cecília áll am o a Régi O eum szepa éjának aj ajánál,
égi emlékek, égi sze elem színhelyén: És én nem hallo am a cigányzené …és
nem lá am a walesi he cege …me ele ol a szemem könnyel ..me egy
köl ő…egy sze elmes köl ő áll i .”61
Az o eum p imadonna in e ex us ándo lásának kö e kező állomásá ól, az 1943-
ban, a Fényes Szabolcs igazga ó ál al eze e Fő á osi Ope e színházban bemu a o
Egy boldog pes i nyá ól csak á é eles in o mációink annak, a szö egköny nem áll
endelkezésünk e. Szilágyi László da abjá állí ólag O bók A ila ejez e be, a zene
Buday Dénes, Eisemann Mihály és Fényes Szabolcs munkája. De a ko ban
„sakáll oní ó” sike ű előadás ól í o ak alapján ké ség elen, hogy e p odukció is a
p imadonna pa adigmához aló kapcsolódásából épí e e endkí üli sike é . Új a éle e
kelnek a színpadon Ősbuda á a sz á jai. A nézők lelkesek, a k i ikusok a da ab
he enyésze ségé óják el. Hon hy új a Ca ola Cecíliá a u aló p imadonna sze epében
azonban mindké sz é ában ha almas sike a a . A ko ekin élyes k i ikusa, Egyed
Zol án így á adozik, a p imadonna elődeihez aló kapcsolódásá s „ö ök i júságá ”
helyez e a középpon ba:
„De ezú al le me em í ni ez a szó óla, hogy: ökéle es ol . Kicsi Fedákosan
ezignáló gondola kö ből pa an igu ája a színpad a, de az án, – min ha csak
hiába aló á adozás olna éle ko á és kinézésé szándékosan meghamisí ani, –
min egy au oma ikusan isszase dül sajá lényé é: el agadó dámá á, pikáns és
szépséges p imadonná á, okos és jukke ia alasszonnyá, – másko is já szo a
má ez a igu á , de ezú al sokkal ia alabbá ál , – semmin hogy ezüs óka ejű
huszá ez edesekkel, gyémán szolgála i jubileumokhoz közelálló őhe cegekkel
pá osí sák össze… Őszin én g a ulálok.”62
A színésznő is sze e i e öbb éle e e ál szö egből épí kező, ci kuláló á sadalmi
ene giá al el öl ö da abo , mely ki áló lehe ősége ad a közönséggel oly a o
emlékeze dialógus a:
„Ke eken ö százszo já szo am az új Fő á osi Ope e színházban és mos
ogom 15-edsze já szani az „Egy boldog pes i nyá " milleneumi dí ájá .
Régebben sem panaszkod am a á ad ság a, ez a sze epem azonban annyi a
61 N. N.1932: 35.
62 Egyed 1943a: 4.
106 METSZETEK 2014/1. szám
szí emhez nő , hogy igazán minden e ől e és nélkül eljá szanám aká egy
élesz endeig is.”63
Hon hy maga sem aka ja/ udja megmagya ázni a endkí üli sike oká :
„Tudom, – mond a édes Hon hy-hangján, i os o á éppen púde oz a a ényes
ükö elő , – udom, hogy sike em an, csak ez nem udom, hogy mié . A égi
ilág? A szép dalok? Az, hogy hosszú idő u án megin áncolok? A bájos
jelene ek? A mula ságos szö eg? Csak a jó Is en udná megmondani…És kin ,
amiko Hanna asszony új a színpad a lépe az Ősbuda á ában, megin csak
égigmo ajlo az a bizonyos hang a néző é en, amelye csak azok él ezhe nek,
akik a színpad és a színmű észe igazi ki álasz o jai.”64
Egyed Zol án, miko Fényes Szabolcs első é adjá é ékeli a Fő á osi Ope e színház
élén a hábo ús időszakban, nemcsak kiemeli az Egy boldog pes i nyá sike é , hanem
el is á ja ol asói elő a da ab in e ex usainak o ásai :
„A mé leg ehá má ezzel az első da abbal olyan pozi í plusz kapo , hogy a
második p odukció, amely egy égi, hí es pes i sike a „Régi O eum”, ső a
„Régi jó Budapes ” min ájá a és sike ecep jé e készül az azonos é ékű, ső
majdnem személyileg is azonos sze eplők segí ségé el ugyancsak sakál oní ó
sike a a o .”65
A népszínházi közegben o honos színész, Szi mai Im e pedig egy a Színházi Éle
pó lásá a szüle e Film, Színház, I odalomban megjelen „Az én idám oldalam” című
cikkben eszi explici é az in e ex uális kapcsola o Ca ola Cecília és a da abban ő
alakí ó Hon hy közö . A „boldog békeidők” színész anújakén bizonyí ja, hogy a
ezé p imadonna s á usz mél ó u ód a alál az Egy boldog pes i nyá ban, annak
ellené e, hogy Ca ola Cecília és Hon hy Hanna külső e nem hasonlí anak. Cikkében a
sze ző kiemeli az ope e ek so ában issza é ő Cecília ne e :
„Még ma is ő zöm azoka a szép ö ös in á al i le eleke , amelyeknek aláí ása
ez az egy szó: Cecília. S a le elek í ója Ca ola Cecília, a Fő á osi O eum hí es
p imadonnája ol , aki mos Hon hy Hanna személyesí meg Ve a Viole a
né en a Fő á osi Ope e színházban. Pe sze a alóságban nem ol olyan
kecses nő, min Hon hy. Női ó iás ol Ca ola Cecília, de imád ák, me olyan
ehe séges ol .”66
63 N. N. 1943: 7.
64 K is ó : 7.
65 Egyed 1943c.
66 Szi mai: 13.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 113
szociális, pénzügyi p oblémák hangsúlyozása, agy az eli kul ú a ömegkul ú á al
szembeni magasabb endűségének hangoz a ása. (Ez az 1956 u áni kul ú poli ika
hangsúlyos eleme ol .) A Há om a asz in e ex usai ehá nem annyi a mege ősí ő,
min ál oz a ó in eg ációkén jellemezhe ők. Működésük ambi alens, a ko a jellemző
– hogy a kecske is jóllakjon s a káposz a is megma adjon – ehá a elügyele i sze ek
is elégede ek legyenek a kapi alis a ko szak á sadalomk i ikájá al, de a nézők is
él ezhessék a ked el hábo ú elő i sláge eke . E ke ősség a kö e kezőképpen
működö : miu án pl. a néző elandalod a meghallga a a Régi o eumból isme ős
Jöjjön ki Óbudá a című sláge , a ól é esül , hogy az o eumban debü áló sze ző
e sé a gonosz o eumis ák á í ák. Az így hangzo e ede ileg, dacos szociális
indul ól el e:
„Szí emben, min ullasz ó halál.
Óbuda szá nyas ko mos üs je száll”73
Több explici u alás mu a ha ó ki a p imadonna pa adigma ko ábbi emblema ikus
da abjai a. Miko például Paula az mondja Hansinak:
„Mondd, mi eszel el szupé a! Az aka om, hogy gyönyö ű légy… Te! Mi
szólnál ahhoz a ülles élyihez az Asszony egimen ből… az éppen ád illik.”74
De a pa adigma működ e ése i nemcsak nosz algikus, hanem hagyományk i ikus cél
is szolgál. Hansi öl öz e őnő é „süllyedésének” ö éne é is az osz ályha cos
demagógia ha ja á . Az o eum i – a p imadonna pa adigmá a e lek áló da abok
közül előszö – nega í színben jelenik meg, min ami ki e i magából a magas
mű észe e , s a köl észe e :
„Szegény Hansi úgy bekap a a köl észe e , min kacsa a nokedli . Az hi ük,
meghibban , miko egy szép napon kijelen e e, hogy elég ol a bá gyú
s u nikból, ezu án csak olyan számo hajlandó előadni, aminek an alami
é elme. (…) A ége az le , hogy nem enged ék szólózni. Pá sza as sze epeke
kapo a slusszbohóza ban. Szó al csúszo , csúszo le elé.”75
S hiába águl az ön e lexió a pa oxizmusig – a második el onásban a színpadi
ope e színházban épp a Régi o eum című ope e e p óbálják. Ráadásul a da abbeli
Hansi e jelene ekben a sajá ne én sze eplő Hon hy Hanna öl öz e őnője. Hon hy egy
in e júban hiába igyekszik el á ni a közönségnek az in e ex usok hálójá ,76 hiába e i
73 Kellé -Laj ai: 24.
74 Kellé -Laj ai: 31.
75 Kellé -Laj ai: 6-7.
76 „A ’Há om a asz’-ban mos o honosan é zem magam, min ha a magam éle é , gondola ai , é zései
ele ení eném meg. Az első el onás 1908-ban kezdődik, a mai Fő á osi Ope e színház helyén, a égi
O eumban. 1911-ben o lép em el előszö , min szub e … Ke ős sze epe já szom benne, a égén
megjelenek magam is: én, Hon hy Hanna.” N. N. 1958.

114 METSZETEK 2014/1. szám
be a lib e is a Hon hy al kapcsola ban a mindig ha ásos „ö ök i júság” mo í umo 77 –
ez az előadás meg sem közelí i a Csá dáski álynő sike ei . Ráadásul a k i ikai ogad a ás
is ambi alens.
Konklúzió
Az o eum-ope e lesajnálásában e en é he ő az 1956 u án é nye ő, Aczél ne é el
émjelze új kul ú poli ikai i ány, mely nem osz o a a klasszikus szoc. eál. ope e -
el ogásá . U óbbi, a p opaganda unkció ha ékony el állalása mia hajlamos ol
„elnézni” az ope e gyanús, kapi alis a e ede é . Az új színház-koncepció azonban az
eli kul ú ába a ozónak í él mű ajoka kí án a anyagilag és e kölcsileg ámoga ni. Az
1957-ben alakul színházi he ilap, a Film Színház Muzsika 1958. decembe 26-i
számában Lenkei Lajos ősze kesz ő í a Há om a asz ól, annak kiegyezés e ö ek ő
nosz algia disku zusá immá el e e.
„Új szellem e á unk i is, min a öbbi színpadon, s nem a égi kísé e ek
el onulásá . (…) A hazug o eum- oman ika, a „ égi szép idők” giccses
isszasó á gása még ilyen szellemesen és onzó ke e ben sem el ogadha ó.”78
Összességében megállapí ha ó, hogy a p imadonna pa adigma alkonyán a
Csá dáski álynő és a Há om a asz inkább a kozmopoli a, Ca ola Cecília onal a
e lek ál . Ugyanakko az u olsó mohikán, ö öki jú Hon hy pályája égén a Blaha-image
egyes elemei is ak i izál a. 1964-ben, miko az ope e má kiszo ulóban ol a
á sadalmilag ha ásképes színpadi beszédmódok közül, Hon hy – Blaha Lujza
nyomdokaiba lép e – eljá szo a a Nagymama ope e ál oza ának ősze epé . É dekes
pá huzam, hogy ugyanaz a Szend ő Józse állí o a színpad a az előadás a Fő á osi
Ope e színházban, aki a Nagy Im e ko szakban Fedáko sze e e olna ehabili álni e
sze eppel.
77 Zombo i: „Még Hon hy Hanna üzene é is á kell adnom. Millió csóko küld és egy ádiókészüléke a
szobájába. Holnap 16 ó a 45 pe cko ok e lenül essék bekapcsolni, me énekli a Hajmássy .
Hansi: „Is enem…a Hon hy…hogy an?
Zombo i: Fia alabb, min alaha.
Hansi: Igazán? Pedig ő is meg an má mennyi (ne e és, aps).” (Kellé -Laj ai: 14.)
78 Lenkei: 22.
Hel ai Gyöngyi – P imadonna-pa adigma 115
Fo ások
Almási (Balogh) Tihamé A ó leány (OSZK Színházi á ) jelze : MM 5912
Bo sszem Jankó 1882. No embe 19. „Panszla izmus a Népszínházban” 15. (47.) sz.
4.
He czeg Fe enc A a ó já ék, (OSZK Színházi á ), jelze : MM 5237
Kálmán Im e, Béke i Is án, Kellé Dezső 1991: Csá dáski álynő (1961), MTV RT.-
Tele ideo, VHS PAL.
Kellé Dezső, Laj ai Lajos Há om a asz, (OSZK Színházi á ), Jelze : FM6/6558
Lukácsy Sándo 100 é ! (OSZK Színházi á ), Jelze : MM 5840
Múl ko ö énelmi magazin (MTV 2010. decembe 29.)
Szilágyi László, Cecília (OSZK Színházi á ), Jelze : Víg 637
Vasá napi Újság 1896:18. sz.
Felhasznál i odalom
Almássy (Balogh) Tihamé 1923: A ó leány. Népszínház köny á a 19. Budapes
Bou deiu Pie e 1971: „Le ma ché des biens symboliques”, L’Année sociologique, ol.
22, 49-126.
Csáky Mó i z 1999: Az ope e ideológiája és a bécsi mode nség, Budapes
Csáky Mó ic 2005, „Az ope e az 1900-as é ek ájékán. Egy kul ú ö éne i é elmezés
kísé le e”, Régió, 1. 53-71.
Csep eghy Fe enc 1881: A sá ga csikó, In: Csep eghy Fe encz összes mű ei. III. kö e .
Budapes , 253-326.
Csep eghy Fe enc 1881: Pi os bugyellá is, In: Csep eghy Fe encz összes mű ei. IV.
kö e . Budapes , 241-325.
De Ma inis, Ma co, Ma co 1994: Capi e il ea o. Lineamen i di una nuo a ea ologia.
Fi enze
Egyed Zol án 1943a: „Színházi le él”, Film, Színház, I odalom, 2. 3-4.
Egyed Zol án 1943b: „Hon hy a de esen”, Film, Színház, I odalom, 27. 4.
Egyed Zol án 1943c: „É égi bizonyí ány Fő á osi Ope e színház”, Film, Színház,
I odalom, 26. 7.
Fa agó Jenő 1932: „A égiek és az újak”, In: Színházi Éle 1932. 14. 49-51.
Fa agó Jenő – Béke i Is án 1932: Régi o eum, In: Színházi Éle . 19.
Fa kas Im e 1954: „Csá dáski álynő. Emlékezés és k i ika”, Magya Nemze ,
No embe 21.
Galamb Sándo 1941: „Nemze iségi népszínmű eink”. I odalom ö éne i
Közlemények, 1. 18-28.
Hel ai Gyöngyi 2000: „To ò és La yi komikuma: színház an opológiai modell”.
Tabula, 3/1, p. 89-114.
He czeg Fe enc 1985: Emlékezései, A á hegy, A gó ikus ház. Budapes
K is ó Ká oly 1943: Hon hy Hanna: „Nem udom mié …?”. Film, Színház,
I odalom, 20. szám. 5.
Jókai Mó 1896: „Blaháné”. Vasá napi Újság.10.
116 METSZETEK 2014/1. szám
Lukácsy Sándo 1877: A e eshajú, Népszínház köny á a 11. Budapes
Molná Gál Pé e 2001: A pes i mula ók. Előszó egy színház ö éne hez, Budapes
N. N. 1932: „Ö pes i p imadonna mé lege a szezon ól”. Színházi Éle , 24. 33-35.
N. N. 1943: „Pe ipa e ikus beszélge és a élez es Ho hy Hanná al”, Színházi Magazin,
38.
N. N. 1958: „Éle em nagy alakí ásá a készülök”. Film, Színház, Muzsika, No embe
14.
O osz Magdolna 2002: „Szö eg, ikció, in e ex uali ás” In: I odalomelméle az
ez ed égen. Budapes – Szeged, 56-71.
Sípos I án 1925: „Én ol am akko áj Pes en a B a isch”. Beszélge és Raucwe k
Fülöppel, a leg égibb bohém és ú i iakke essel, A égi Ba ison lányok házi
kocsisá al.” Színházi Éle , 23. 24-26.
Szi mai Im e 1943: „Az én idám oldalam”. Film, Színház, I odalom, 26. 13.
Ve ő Gyö gy 1926: Blaha Lujza és a Népszínház Budapes színi éle ében. Budapes