SZABÓ FANNI – RŐFI MÓNIKA
A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e
De ecske já ás e üle én élő diplomás ia alok
munkae ő-piaci lehe őségei
Be eze és
Minden o szágban a gazdasági ejlődés és ellendülés egyik alapja a meg elelően
képze munkae ő. A munkae ő képzéséhez elengedhe e len a meg elelő szín onalú
ok a ás mind közép-, mind első okon.
A munkanélküliség nem csak hazánkban, hanem ilágsze e jelen kező p obléma,
amely a ia al gene áció sem ke üli el. A munkanélküliség és az iskolai égze ség
közö i össze üggés égó a isme : minél magasabb az iskolai égze sége alakinek,
annál kisebb eséllyel lesz munkanélküli, ille e ha azzá ál , ö idebb idő ala og
alálni másik állás .
Jelen í ásban ö id összegzés adunk a elsőok a ásban bekö e keze ál ozások ól, és
a De ecske já ás e üle én lakó, a Deb eceni Egye emen diplomá sze ző, ille e
sze ze hallga ók helyze é izsgáljuk a munkae őpiac szempon jából.
A elsőok a ás alakulása – ö éne i há é
A elsőok a ás ö éne i-sze keze i ál ozásainak á ekin ése a diplomá al endelkező
ia alok izsgála ának kiindulópon ja. Ennek meg elelően a kö e kezőkben ö iden
össze oglaljuk, hogy milyen őbb ál ozások ö én ek a elsőok a ás e üle én az
elmúl él é században.
A elsőok a ás émakö ében égze ku a ások a 1960-70-es é ekben indul ak ú juk a,
azó a számos jelen ős e edmény szüle e . Az 1960-as é ek ől kezdődően nö ek ő
számú hallga ó esz ész a elsőok a ásban, az ok a ási expanzió, a ömegok a ás
megjelenése igyelhe ő meg. A égi eli egye emek, ahol inkább a magasabb p esz ízsű
é eghez a ozók gye mekei oly a ha ak első okú anulmányoka , ko sze ű lenné
ál ak. Kibő ül a hallga ók szá mazásának kö e, így alacsonyabb s á uszú ia alok is
beke ül ek az egye emek e (H ubos 2006). A első okú képzés az 1980-as é ek ől
kezd e öl ö be eguláló sze epe az ok a ási endsze ben.
A ejlődés elengedhe e len észe a ál ozás, amely olyko álságoka idéz elő az
egye emek éle ében is. Az első ilyen időszak a 18-19. században kö e keze be,
Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő
diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 193
amiko is a el ilágosodás időszakában az egye emeke konze a í aknak, ela ul
in ézményeknek gondol ák. A Humbold es é ek ne é emlí he jük, hiszen ők ol ak
az elsők, akik a megújulás kép isel ék (Be lini Egye em). Az elképzelésük alapja a
p o esszionalizmus ol , agyis sze in ük nem gene alis ák a, hanem specialis ák a an
szükség, magas in ellek uális mű el ség és szabadság szükséges a kimagasló
e edmények elé éséhez. Meg alósí o ák az elképzelésüke és min á nyúj o ak az
eu ópai egye emek számá a (H ubos 2006).
A kö e kező o dulópon a nemze államok kialakulásako kö e keze be. A
o ali á ius endsze ekben az egye emek be elé o dul ak, szigo ú kon oll alá on ák
őke .
A magya elsőok a ás a szűkí e a émá , annak izsgála ánál egyik on os
mu a ószám a hallga óság a ányának ál ozása idő ől idő e. A hallga ói lé szám
nö ekedésé jól ük özi, hogy míg a XX. században az egye emek e já ó ia alok száma
10 eze ő kö ül mozgo , addig má a 300 eze ő anul a elsőok a ásban. Ez magában
ho dozza e mésze esen az is, hogy a ko ábban jól működő endsze ek a
sokszo osá a nő hallga ósági lé számok melle nem működhe ek, így ál ozás a ol
szükség. A II. ilághábo ú elő működő i ányí ási endsze nem elel meg az új
kihí ásoknak.
A globalizáció ha ásá a a ilág ki águl, a piacok ilágmé e ű é nőnek, e senyhelyze
alakul ki minden e üle en. Megjelenik a udásalapú á sadalom, amely „nagy ömegben
igényli a kimű el embe őke , elkészül szakembe eke .” (Ba akonyi 2004: 66).
A munka állalónak olyan udással kell endelkeznie, mellyel képes gyo san, önállóan
dolgozni, a ellépő p oblémáka kezelni, és megoldani. A e senyképesség is egy e
nö ek ő sze epe öl be a elsőok a ás ilágában. A magya elsőok a ás akko lehe
e senyképes, ha sike es, minőségi ok a ás képes nyúj ani.
A elsőok a ás expanziója kiemel helye oglal el a ejle o szágok gazdasági és
á sadalmi ejlődésében. Hiszen köz udo , hogy a munkae őpiacon a magasan képze
munkae ő e an szükség, mely a gazdasági ejlődéshez elengedhe e len. A másik
on os elem a demog á iai ényező, hiszen a II. ilághábo ú u án szüle e ek száma
ki ejeze en magas ol , akik sze e ek olna belépni a elsőok a ásba. A második
„Baby-boom” gye mekei a nyolc anas é ekben é ek 18-23 é es ko ba. Ezu án
alamelyes mé séklődö a elsőok a ásba jelen kezők a ánya, de a á sadalmi nyomás
a bő ülés e nem hagyo alább. Mind öbben és öbben sze e ek olna ész enni a
elsőok a ásban. A jelenség kapcsán azonban meg kell emlí eni annak gazdasági
ona kozásai is. Az elhúzódó ecesszió, az ezzel együ já ó magas munkanélküliség,
beleé e a magas ia alko i munkanélkülieke , egyik megoldásának űn a ia alok
beiskolázása, ezzel a elsőok a ás bő í ése. A obbanássze ű bő ülés aggodalma is
ki ál o a ku a ókból, mely sze in ez az új helyze egy más éle szemléle e is kö e el
(H ubos 2006).
A endsze ál ás kö e ően hazánkban számos ál ozás kö e keze be a elsőok a ás
e üle én (Halász 2011). Ug ássze űen megnő a elsőok a ásban anuló hallga ók
a ánya. A elsőok a ás expanziója kapcsán előnyök és há ányok is
meg ogalmazha óak. Az egyik leghangsúlyosabb p obléma a úlképzés, ille e a
munkae őpiac és a elsőok a ás összehangolásának hiányosságai (Jóna 2013).
194 METSZETEK 2014/2. szám
A 2005-ös é ől kezdődően szem anúi agyunk a hallga ói lé szám isszaesésének,
mely e mésze esen össze üggésben an a „jellemző ko csopo ogyásá al.”
(S a isz ikai ükö 2009: 3).
A elsőok a ási képzési endsze legu óbbi nagy sze keze i á alakí ása 2006-ban ö én
meg, amiko be eze és e ke ül a Bolognai endsze , mely öbbciklusú endsze en
alapszik (alap-, mes e - és dok o i képzés). A olyama az Eu ópai Felsőok a ási Té ség
(EFT) lé ehozásá céloz a meg, amely egy ügge len, ko mányközi e o m olyama . A
be eze és célja a hallga ók mobili ásának megkönnyí ése, alamin a elsőok a ásban
anulók szakmai pálya u ásuk a aló sike es elkészí ése. Az alapképzés so án az
ál alános isme e ek, ille e készségek, képességek és a szakmai kompe enciák alko ják a
ő i ány onala . Az egyes szakmák specializálódásá a, elmélyülésé e a mes e szakokon
ke ülhe so . E e épül ha madik szin kén a dok o i képzés. (www. el i.hu). A
ia alok így hama abb, az alapképzés el égzésé (3 é ) kö e ően kike ülhe nek a
munkae őpiac a.
A Bologna- olyama be eze ésé el számos i a alakul ki a pá olók és az ellenzők
kö ében. Azok ese ében, akik az akadémiai és adicionális (humbold i)
egye em el ogás allják magukénak, az egye em megszűnésé és a duális elsőok a ás
szé e ésé jelen e e az új endsze . Az é em másik oldalán állók pedig a gazdasági
oldal é én a nemze i elsőok a ás e senyképessé és onzó á álásá hangsúlyozzák.
A Bologna olyama be eze ésé el a nyi ás lehe ősége mu a kozo meg „a globális és
eu ópai udásgazdaságba aló bekapcsolódás a és o egyen angú e seny á skén
ö énő ész é el e” (Szolá 2010:260).
Munkae őpiac és a ia alok
A munkae ő-piaci elemzések so án a munkanélküliség közpon i sze epe öl be, amely
nö ek ő endenciá mu a hazánkban és sze e a ilágban. Ez a jelenség eszélyez e i a
ia aloka is, az Eu ópai Unió oglalkoz a ási i ány onala is igyelemmel kísé i a
jelensége , és annak csökken ésé hangsúlyozza. A munkanélküliség alól a diplomá al
endelkező ia alok sem ki é elek, de az meg kell jegyezni, hogy a munka ilágán kí ül
öl ö idő, és az iskolai égze ség közö i kapcsola egyé elmű – minél magasabb
alaki iskolázo sága, annál nagyobb a munka állalás a aló esélye, és á ha óan
ö idebb az az idő, amelye munkanélkülikén öl (Ge e 2001; Szepesi 2013;
S a isz ikai ükö 2009). A magasabban képze ia alok könnyebben alálnak munká ,
ille e a munkájuk el esz ése ese én mobilabbak: hama abb ál anak másik szakmá a,
agy köl öznek el más elepülés e (I júság 2008).
A munkae őpiac és a elsőok a ás kapcsola á á ekin e megállapí ha ó, hogy a
első okú in ézmények nem igazodnak eljes mé ékben a piaci sz é a igényeihez. Ez
é he ő bizonyos szempon okból, hiszen a piac igen gyo san ál ozik, ám e ké
sze eplőnek szo os kapcsola ban kell lennie egymással.
A elsőok a ási expanzió kö e kezményekén s uk u ális p oblémák is megjelen ek a
munka ilágában. Elmondha ó, hogy nő azoknak a száma, akik diplomá al nem
Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő
diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 195
alálnak az iskolai égze ségükhöz, szakmájukhoz meg elelő munkahelye , pozíció ,
me a munkae őpiac ke esle i oldalán nem jelennek meg ugyanekko a számban
meg elelő munkakö ök. Ekko lehe a úlképzés ől beszélni, mely az egyénen úl,
á sadalmi kiha ásokkal is bí ha (Kő á i – Polónyi 2005).
Kompe enciák a munkae őpiacon
Az ok a ásban is kiemel jelen őségű a kompe enciák elsajá í ása, agyis olyan
készségek és képességek megsze zése, melyek a munkae őpiacon (is)
elengedhe e lenek a jó eljesí ményhez. Az egye em alain belül a hallga ók sze
esznek olyan készségek e, amelyek szin én elősegí he ik a gyo s elhelyezkedés a
munkae ő-piacon (Rő i 2006). Az iskolának nagy sze epe an ezeknek a
meg aní ásában, hiszen olyan készségek ől beszélünk, amelyeke nem el é lenül
anulunk meg a családi szocializáció so án.
Ezek a készségek is ál oznak idő el, hiszen a gazdaság gyo s ál ozásá al a
kö e elmények is mások. Ami égen szükséges el é el ol egy munka állalónál, annak
a alma má a meg ál ozo és más ípusú eljesí mény á el a munkae őpiac ke esle i
oldala. Ám az is meg kell jegyezni, hogy nem nagyon lehe nagy ál alánosságokban
beszélni, hiszen ágaza onkén és munkakö önkén is el é nek a kö e elmények (Be de
és sai 2006).
Egy kulcskompe enciá al oglalkozó cikk, mely egy OECD o ás a hi a kozik, a
kö e kező nagyobb csopo oka különí e e el: az első az „Isme e ek, udás”, a
második a „készségek, já asságok”, a ha madik a „szociális sze epek, öné ékelés”,
melyek az egyén személyes é ékei; negyedik a „személyiség onások”, ille e u olsó
ka egó iába so olja a „mo i ációk”, melyek a cél elé i ányí ják, mozdí ják az egyén
(NET 1).
De ecske ia aljainak helyze e a ké dőí es izsgála alapján
Jelen ku a ás helyszínéül De ecske já ás elepülései szolgál ak. De ecske já ás
Deb ecen köz e len közelében helyezkedik el, onzáskö ze ének észe, amely
nagymé ékben megha á ozza, hogy a ia alok dön ő öbbsége a Deb eceni Egye eme
agy annak agin ézményé álasz ják a diploma megsze zésé e.
De ecske já ás 2013. januá elsejé ől jö lé e, min közigazga ási egység a já ási
endsze be eze ésé el. Hajdú-Biha megyében alálha ó, Deb ecen onzáskö ze ébe
a ozik, mely a ku a ás szempon jából jelen ős. Székhelye De ecske elepülés. Te üle e
650,31 km², népessége pedig 41 701 ő ol a 2011. é i ada ok alapján. 13 elepülés
a ozik a já ásba, 2 á os (De ecske és Lé a é es) és 11 község (Esz á , Hajdúbagos,
Hosszúpályi, Kisma ja, Kokad, Konyá , Mikepé cs, Monos o pályi, Pocsaj, Sá ánd és
Tépe) (www.ksh.hu).
196 METSZETEK 2014/2. szám
A ku a ás empi ikus ada ai a Deb eceni Egye emen diplomá sze ze agy jelenleg
még anulmányaika égző, De ecske já ás elepüléseinek egyikén lakó hallga ók ál al
ki öl ö ké dőí adja. Az online ké dőí előnyei kihasznál a dön ö ünk emelle a
ké dezési mód melle , hiszen napjainkban a számí ás echnika és a á közlés gyo s
ejlődésének köszönhe ően az in e ne hozzá é ési lehe ősége jónak mondha ó. A
ia alok éle ében pedig elengedhe e len kelléke az in e ne mind a munka, mind a
szó akozás, kapcsola a ás e üle én.
A ké dőí idén, 2014 a aszán ke ül leké dezés e, mely so án a Deb eceni Egye em
alamely szakán má égze , agy jelenleg is anuló hallga ók kap ák meg a ké dőí e
ki öl és e. A ki öl és önkén es és né elen ol , a álaszadói hajlandóság alacsonynak
mondha ó. Az empi ikus izsgála e edményeképpen 113 személy öl ö e ki és küld e
issza számunk a a ké désso .
Meg kell emlí eni, hogy a min a nem ep ezen a í a populáció a néz e, de a kapo
e edmények igen in o ma í ak a de ecskei ia alok munkahelyi lehe őségeinek
el é képezéseko . Az empi ikus ada el é el so án kapo e edményeke s a isz ikai
módsze ekkel dolgoz uk el.
A ku a ási cél az ol , hogy képe kapjunk a de ecskei ia alok munkae ő-piaci
helyze é ől, jö ő e ona kozó elképzelései ől, elhelyezkedési esélyei ől, melyeke a
számok mögö i, az egyének szubjek í megí élése szempon jából is izsgál unk.
A ké dések öbb émakö ölel ek el, a leg őbb ké désblokkok a kö e kezők ol ak:
demog á iai jellemzők, iskolai égze ség, munkaéle ú , kompe enciák, jelen éle helyze
és jö őbeni kilá ások.
Az egyik közpon i ké déskö a kompe enciá é képez e el, agyis hogy a
megké deze ia alok mekko a a ányban gondolják on osnak a elso ol készségeke
és képességeke ahhoz, hogy sike esen udjanak hely állni a munka ilágában. A
álaszoka 1-5-ig e jedő skálán jelöl ék be a megké deze ek.
A leg on osabbnak az elméle i és szakmai elkészül sége ekin e ék, majd ez kö e e
az embe ekkel aló bánásmód, a k ea i i ás, a nyi o ság és a kommunikációs
készségek. Ezek a ényezők mind magas pon számmal ol ak jelen a elmé ésben. Az
idegen nyel isme e e nem annyi a on os a megké deze ek éleménye sze in , mely
meglepő, hiszen manapság elengedhe e len legalább egy idegen nyel isme e e és
használa a. Az idegen nyel i isme e ek e i ányuló ké désnél a álaszadók közel
há omnegyede jelöl e meg, hogy beszél alamilyen idegen nyel en.
A hazai idegen nyel ek isme e e e üle én ö én ek elő elépések az elmúl é ekben, de
még mindig nagy a hiányosság. A papí al igazol , ille e a ényleges nyel isme e és
használa közö nagy a á olság, hiszen épp abban mu a kozik a legnagyobb
hiányosság, amelye a munka so án kellene alkalmazni, például a jó kommunikációs
készség idegen nyel en (Gyö i 2006).
A legke esebb pon o pedig az é deklődés az új echnológiai és udományos
e edmények i án i készség kap a.
1. áb a. Készségek és képességek meglé ének on ossága a munkae őpiac szempon jából. (N=113)

Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő
diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 197
Fo ás: sajá sze kesz és
Szubjek í megí élésük sze in a ia alok 1-5-ig a ó skálán é ékel ék a első okú
anulmányaik idején kapo szak udás azon dimenzió men én, hogy mennyi e udják a
sajá éle ükben használni. Az á lagé ék 3,75, agyis a ia alok nagyobb a ányban meg
annak eléged e a első okú in ézményben sze ze udással.
A elepülések munkahely-kínála ának megí élése is on os mu a ó, hiszen ha nincsenek
elhelyezkedési lehe őségek, akko a ia alok hiába sze e nének a é ségben ma adni, a
munkahelyek hiánya mia ez nem mindig lehe séges. A megké deze ek éleménye
sze in a é ség nem annyi a gazdag olyan jellegű szabad munkahelyekben, amelyek
meg elelnének a ia alok igényeinek. Ké ha maduk az a álasz ad a, hogy nagyon
ke és lehe őség an a é ségben, és csupán negyedük éli úgy, hogy annak
lehe őségek a számuk a.
A De ecskei já ás e üle én a munkanélküliségi a ányszámok kö e ik az o szágos és a
megyei endenciáka , nö ekszik a munkanélküliek a ánya. A pályakezdő
munkanélküliek száma az elmúl egy é izede néz e szin én nö ek ő endenciá
mu a (Rácz – Szabó 2012).
A ké dezés időpon jában a ia alok nagy a ányban dolgoznak, 62 %-uk égez ke eső
e ékenysége (ebbe bele a ozik a köz oglalkoz a ás (7,6 %), a bé ámoga ás (1 %), az
alkalmazo i s á usz (52,4 %) és a sajá állalkozás is (1 %)). Munkanélküli s á uszban a
min a közel 10 %-a an, amely ala a ma ad a é ség ia al diplomás munkanélküliségi
4,28 4,08 4
3,25
4,1 4,14
4,46
3,95
2
3
4
5
Kompe enciák meglé ének on ossága
198 METSZETEK 2014/2. szám
a ányának. Az e edmény azonban á nyalja az a ény, hogy a ké dőí es izsgála nem
ep ezen a í a sokaság a néz e.
Összegzés
A ia alok helyze e minden ko szakban közpon i sze epe öl be, hiszen ők alko ják
majd a jö ő nemzedéké , az ő so suk alakulása nagyban be olyásolja egy o szág, egy
á sadalom jö őjé . Elmondha ó, hogy a diploma nagyobb esély e em az
elhelyezkedés e a munkae ő-piacon, ille e jobban meg éd a a ós munkanélküli
s á usz ól, ám a diploma meglé e nem elegendő a sike es pálya u áshoz. A elsőok a ás
in ézménye is jelen ős ál ozásokon men ke esz ül az elmúl é izedek so án.
A mai ko munka állalójának a szakmai elkészül ségen úl olyan készségekkel és
képességekkel kell endelkeznie, amelyek elősegí ik a munkae őpiac ilágába ö énő
hely állás . Ezek a készségek idő ől idő e ál oznak a gazdasági el á ásokhoz igazod a.
Azok, amelyek égen szükséges el é elek ol ak egy ado munka be öl éseko , annak
a alma má a meg ál ozo .
A leg on osabb készségek és képességek közé a oznak a szakmai elkészül ség, a
kommunikációs képességek, a személyes készségek, és a mo i áció.
Az empi ikus ku a ás e edményei a de ecskei ia alok megké dezése alapján szüle ek.
A ké dőí célja az ol , hogy képe kaphassunk a ia alok munkae ő-piaci helyze é ől,
jö ő e ona kozó elképzelései ől, elhelyezkedési esélyei ől.
Jelen ku a ás so án a kompe enciák ké déskö ében kapo e edmények is alá ámasz ják
a ko ábbi ku a ások apasz ala ai : a de ecskei já ás ia aljainak éleménye sze in az
elméle i és szakmai elkészül ség, az embe ekkel aló bánásmód, a k ea i i ás, a
nyi o ság és a kommunikációs készségek azok, amelyek kulcskompe enciái a mai
sike es munka állalónak. É dekes momen um, hogy az idegen nyel isme e e és
használa a nem annyi a on os a megké deze ek éleménye sze in , annak ellené e,
hogy manapság elengedhe e len legalább egy idegen nyel isme e e és használa a a
munkae őpiacon. A legke ésbé é ékes kompe enciának pedig az új echnológiai és
udományos e edmények i án i é deklődés jelöl ék meg a ké dőí ki öl ői.
A munkahelyek számá ekin e, szubjek í megí élés alapján, nem igazán bizakodóak
a megké deze ek, nagy a ányban a ke és munkahely álasz ási lehe ősége jelöl ék
meg.
Összességében elmondha ó, hogy a mai munkae őpiac kihí ások elé állí ja a
munka állalóka , az elsajá í o szakmai udáson kí ül elengedhe e lenek bizonyos
készségek a sike es elhelyezkedéshez.
Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő
diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 199
I odalom
Ba akonyi Ká oly (2004): Rendsze ál ás a elsőok a ásban. Bologna- olyama ,
mode nizáció. Akadémia Kiadó, Budapes .
Be de É a – Czenky Klá a - Gyö gyi Zol án – Hí es Tamás – Mo ai End e – Sze epi
Anna (2006): Diplomá al a munkae őpiacon. Felsőok a ási ku a óin éze , Budapes .
Ge e Ilona (2001): I júsági munkanélküliség: a p obléma jellemzése, eddigi
in ézkedések ha ása, o ábbi eendők. In: F ey Má ia (sze k.): EU-kon o m
oglalkoz a áspoli ika. OFA, Budapes .
Halász Gábo (2011): Az ok a áspoli ika ké é izede Magya o szágon: 1990-2010.
Kézi a . 2011. ok óbe . Készül a „Magya o szág poli ikai é köny e” c. kiad ány
számá a. halaszg.o i.hu/download/Policy_ko e .pd (U olsó le öl és: 2014.07.28.)
H ubos Ildikó (2006): A elsőok a ás in ézmény endsze ének á alakulása. Váloga o
anulmányok. AULA Kiadó, Budapes .
Jóna Gyö gy (2013): A elsőok a ás és oglalkoz a ha óság in eg ációjának echnikái.
In: Da ai T. (sze k.): Felsőok a ás és munkae őpiac – Eszmények ől a
kompe enciák elé. SETUP – Bel ede e Me idionale, Szeged.
Kő á i Gyö gy – Polónyi Is án (2005) (sze k.): A első okú képzés és a gazdaság
szakembe igényének összehangolási lehe őségei. OFA pályáza zá ó anulmány,
Budapes .
Közpon i S a isz ikai Hi a al (2009): A elsőok a ási endsze ál ozásai. In:
S a isz ikai ükö . 2009. III. é olyam, 15. szám, 1-4. oldal.
NET 1:
www.e ak.hu/szemel enyek/kompe encia ogalom.pd #sea ch=%22munkae %C5
%91piac%20diploma%22/
Rácz Ka alin – Szabó Szilá d (2012): Tá sadalmi-gazdasági olyama ok a De ecskei
já ás e üle én. In: Me sze ek, 2012/4. szám – 2013/1. szám.
Rő i Mónika (2006): A Deb eceni Egye em egionális sze epe az Észak-al öldi égió
e senyképességének mege ősí ésében. Dok o i dissze áció. In e diszcipliná is
Ag á -és Te mésze udományok Dok o i Iskola. Deb ecen.
Szabó And ea - Baue Béla (sze k.) (2009): I júság2008. Gyo sjelen és. Szociálpoli ikai
és Munkaügyi In éze , Budapes .
Szepesi Balázs (2013): Az i júsági munkanélküliség csökken ésé célzó NSRK-
ejlesz ések á sadalmi-gazdasági há e ének el á ása. Hé a ku a óin éze .
Budapes .
Szolá É a (2010): A Felsőok a ás e o mja és a Bologna- olyama Magya o szágon.
In: Magya Pedagógia, 110. é . 3. szám, 239-263. oldal.
www. el i.hu
www.ksh.hu