A jövő értelmiségének munkaerő-piaci helyzete Derecske járás területén élő diplomás fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei

SZABÓ FANNI – RŐFI MÓNIKA A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e De ecske já ás e üle én élő diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei Be eze és Minden o szágban a gazdasági ejlődés és ellendülés egyik alapja a meg elelően képze munkae ő. A munkae ő képzéséhez elengedhe e len a meg elelő szín onalú ok a ás mind közép-, mind első okon. A munkanélküliség nem csak hazánkban, hanem ilágsze e jelen kező p obléma, amely a ia al gene áció sem ke üli el. A munkanélküliség és az iskolai égze ség közö i össze üggés égó a isme : minél magasabb az iskolai égze sége alakinek, annál kisebb eséllyel lesz munkanélküli, ille e ha azzá ál , ö idebb idő ala og alálni másik állás . Jelen í ásban ö id összegzés adunk a elsőok a ásban bekö e keze ál ozások ól, és a De ecske já ás e üle én lakó, a Deb eceni Egye emen diplomá sze ző, ille e sze ze hallga ók helyze é izsgáljuk a munkae őpiac szempon jából. A elsőok a ás alakulása – ö éne i há é A elsőok a ás ö éne i-sze keze i ál ozásainak á ekin ése a diplomá al endelkező ia alok izsgála ának kiindulópon ja. Ennek meg elelően a kö e kezőkben ö iden össze oglaljuk, hogy milyen őbb ál ozások ö én ek a elsőok a ás e üle én az elmúl él é században. A elsőok a ás émakö ében égze ku a ások a 1960-70-es é ekben indul ak ú juk a, azó a számos jelen ős e edmény szüle e . Az 1960-as é ek ől kezdődően nö ek ő számú hallga ó esz ész a elsőok a ásban, az ok a ási expanzió, a ömegok a ás megjelenése igyelhe ő meg. A égi eli egye emek, ahol inkább a magasabb p esz ízsű é eghez a ozók gye mekei oly a ha ak első okú anulmányoka , ko sze ű lenné ál ak. Kibő ül a hallga ók szá mazásának kö e, így alacsonyabb s á uszú ia alok is beke ül ek az egye emek e (H ubos 2006). A első okú képzés az 1980-as é ek ől kezd e öl ö be eguláló sze epe az ok a ási endsze ben. A ejlődés elengedhe e len észe a ál ozás, amely olyko álságoka idéz elő az egye emek éle ében is. Az első ilyen időszak a 18-19. században kö e keze be, Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 193 amiko is a el ilágosodás időszakában az egye emeke konze a í aknak, ela ul in ézményeknek gondol ák. A Humbold es é ek ne é emlí he jük, hiszen ők ol ak az elsők, akik a megújulás kép isel ék (Be lini Egye em). Az elképzelésük alapja a p o esszionalizmus ol , agyis sze in ük nem gene alis ák a, hanem specialis ák a an szükség, magas in ellek uális mű el ség és szabadság szükséges a kimagasló e edmények elé éséhez. Meg alósí o ák az elképzelésüke és min á nyúj o ak az eu ópai egye emek számá a (H ubos 2006). A kö e kező o dulópon a nemze államok kialakulásako kö e keze be. A o ali á ius endsze ekben az egye emek be elé o dul ak, szigo ú kon oll alá on ák őke . A magya elsőok a ás a szűkí e a émá , annak izsgála ánál egyik on os mu a ószám a hallga óság a ányának ál ozása idő ől idő e. A hallga ói lé szám nö ekedésé jól ük özi, hogy míg a XX. században az egye emek e já ó ia alok száma 10 eze ő kö ül mozgo , addig má a 300 eze ő anul a elsőok a ásban. Ez magában ho dozza e mésze esen az is, hogy a ko ábban jól működő endsze ek a sokszo osá a nő hallga ósági lé számok melle nem működhe ek, így ál ozás a ol szükség. A II. ilághábo ú elő működő i ányí ási endsze nem elel meg az új kihí ásoknak. A globalizáció ha ásá a a ilág ki águl, a piacok ilágmé e ű é nőnek, e senyhelyze alakul ki minden e üle en. Megjelenik a udásalapú á sadalom, amely „nagy ömegben igényli a kimű el embe őke , elkészül szakembe eke .” (Ba akonyi 2004: 66). A munka állalónak olyan udással kell endelkeznie, mellyel képes gyo san, önállóan dolgozni, a ellépő p oblémáka kezelni, és megoldani. A e senyképesség is egy e nö ek ő sze epe öl be a elsőok a ás ilágában. A magya elsőok a ás akko lehe e senyképes, ha sike es, minőségi ok a ás képes nyúj ani. A elsőok a ás expanziója kiemel helye oglal el a ejle o szágok gazdasági és á sadalmi ejlődésében. Hiszen köz udo , hogy a munkae őpiacon a magasan képze munkae ő e an szükség, mely a gazdasági ejlődéshez elengedhe e len. A másik on os elem a demog á iai ényező, hiszen a II. ilághábo ú u án szüle e ek száma ki ejeze en magas ol , akik sze e ek olna belépni a elsőok a ásba. A második „Baby-boom” gye mekei a nyolc anas é ekben é ek 18-23 é es ko ba. Ezu án alamelyes mé séklődö a elsőok a ásba jelen kezők a ánya, de a á sadalmi nyomás a bő ülés e nem hagyo alább. Mind öbben és öbben sze e ek olna ész enni a elsőok a ásban. A jelenség kapcsán azonban meg kell emlí eni annak gazdasági ona kozásai is. Az elhúzódó ecesszió, az ezzel együ já ó magas munkanélküliség, beleé e a magas ia alko i munkanélkülieke , egyik megoldásának űn a ia alok beiskolázása, ezzel a elsőok a ás bő í ése. A obbanássze ű bő ülés aggodalma is ki ál o a ku a ókból, mely sze in ez az új helyze egy más éle szemléle e is kö e el (H ubos 2006). A endsze ál ás kö e ően hazánkban számos ál ozás kö e keze be a elsőok a ás e üle én (Halász 2011). Ug ássze űen megnő a elsőok a ásban anuló hallga ók a ánya. A elsőok a ás expanziója kapcsán előnyök és há ányok is meg ogalmazha óak. Az egyik leghangsúlyosabb p obléma a úlképzés, ille e a munkae őpiac és a elsőok a ás összehangolásának hiányosságai (Jóna 2013). 194 METSZETEK 2014/2. szám A 2005-ös é ől kezdődően szem anúi agyunk a hallga ói lé szám isszaesésének, mely e mésze esen össze üggésben an a „jellemző ko csopo ogyásá al.” (S a isz ikai ükö 2009: 3). A elsőok a ási képzési endsze legu óbbi nagy sze keze i á alakí ása 2006-ban ö én meg, amiko be eze és e ke ül a Bolognai endsze , mely öbbciklusú endsze en alapszik (alap-, mes e - és dok o i képzés). A olyama az Eu ópai Felsőok a ási Té ség (EFT) lé ehozásá céloz a meg, amely egy ügge len, ko mányközi e o m olyama . A be eze és célja a hallga ók mobili ásának megkönnyí ése, alamin a elsőok a ásban anulók szakmai pálya u ásuk a aló sike es elkészí ése. Az alapképzés so án az ál alános isme e ek, ille e készségek, képességek és a szakmai kompe enciák alko ják a ő i ány onala . Az egyes szakmák specializálódásá a, elmélyülésé e a mes e szakokon ke ülhe so . E e épül ha madik szin kén a dok o i képzés. (www. el i.hu). A ia alok így hama abb, az alapképzés el égzésé (3 é ) kö e ően kike ülhe nek a munkae őpiac a. A Bologna- olyama be eze ésé el számos i a alakul ki a pá olók és az ellenzők kö ében. Azok ese ében, akik az akadémiai és adicionális (humbold i) egye em el ogás allják magukénak, az egye em megszűnésé és a duális elsőok a ás szé e ésé jelen e e az új endsze . Az é em másik oldalán állók pedig a gazdasági oldal é én a nemze i elsőok a ás e senyképessé és onzó á álásá hangsúlyozzák. A Bologna olyama be eze ésé el a nyi ás lehe ősége mu a kozo meg „a globális és eu ópai udásgazdaságba aló bekapcsolódás a és o egyen angú e seny á skén ö énő ész é el e” (Szolá 2010:260). Munkae őpiac és a ia alok A munkae ő-piaci elemzések so án a munkanélküliség közpon i sze epe öl be, amely nö ek ő endenciá mu a hazánkban és sze e a ilágban. Ez a jelenség eszélyez e i a ia aloka is, az Eu ópai Unió oglalkoz a ási i ány onala is igyelemmel kísé i a jelensége , és annak csökken ésé hangsúlyozza. A munkanélküliség alól a diplomá al endelkező ia alok sem ki é elek, de az meg kell jegyezni, hogy a munka ilágán kí ül öl ö idő, és az iskolai égze ség közö i kapcsola egyé elmű – minél magasabb alaki iskolázo sága, annál nagyobb a munka állalás a aló esélye, és á ha óan ö idebb az az idő, amelye munkanélkülikén öl (Ge e 2001; Szepesi 2013; S a isz ikai ükö 2009). A magasabban képze ia alok könnyebben alálnak munká , ille e a munkájuk el esz ése ese én mobilabbak: hama abb ál anak másik szakmá a, agy köl öznek el más elepülés e (I júság 2008). A munkae őpiac és a elsőok a ás kapcsola á á ekin e megállapí ha ó, hogy a első okú in ézmények nem igazodnak eljes mé ékben a piaci sz é a igényeihez. Ez é he ő bizonyos szempon okból, hiszen a piac igen gyo san ál ozik, ám e ké sze eplőnek szo os kapcsola ban kell lennie egymással. A elsőok a ási expanzió kö e kezményekén s uk u ális p oblémák is megjelen ek a munka ilágában. Elmondha ó, hogy nő azoknak a száma, akik diplomá al nem Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 195 alálnak az iskolai égze ségükhöz, szakmájukhoz meg elelő munkahelye , pozíció , me a munkae őpiac ke esle i oldalán nem jelennek meg ugyanekko a számban meg elelő munkakö ök. Ekko lehe a úlképzés ől beszélni, mely az egyénen úl, á sadalmi kiha ásokkal is bí ha (Kő á i – Polónyi 2005). Kompe enciák a munkae őpiacon Az ok a ásban is kiemel jelen őségű a kompe enciák elsajá í ása, agyis olyan készségek és képességek megsze zése, melyek a munkae őpiacon (is) elengedhe e lenek a jó eljesí ményhez. Az egye em alain belül a hallga ók sze esznek olyan készségek e, amelyek szin én elősegí he ik a gyo s elhelyezkedés a munkae ő-piacon (Rő i 2006). Az iskolának nagy sze epe an ezeknek a meg aní ásában, hiszen olyan készségek ől beszélünk, amelyeke nem el é lenül anulunk meg a családi szocializáció so án. Ezek a készségek is ál oznak idő el, hiszen a gazdaság gyo s ál ozásá al a kö e elmények is mások. Ami égen szükséges el é el ol egy munka állalónál, annak a alma má a meg ál ozo és más ípusú eljesí mény á el a munkae őpiac ke esle i oldala. Ám az is meg kell jegyezni, hogy nem nagyon lehe nagy ál alánosságokban beszélni, hiszen ágaza onkén és munkakö önkén is el é nek a kö e elmények (Be de és sai 2006). Egy kulcskompe enciá al oglalkozó cikk, mely egy OECD o ás a hi a kozik, a kö e kező nagyobb csopo oka különí e e el: az első az „Isme e ek, udás”, a második a „készségek, já asságok”, a ha madik a „szociális sze epek, öné ékelés”, melyek az egyén személyes é ékei; negyedik a „személyiség onások”, ille e u olsó ka egó iába so olja a „mo i ációk”, melyek a cél elé i ányí ják, mozdí ják az egyén (NET 1). De ecske ia aljainak helyze e a ké dőí es izsgála alapján Jelen ku a ás helyszínéül De ecske já ás elepülései szolgál ak. De ecske já ás Deb ecen köz e len közelében helyezkedik el, onzáskö ze ének észe, amely nagymé ékben megha á ozza, hogy a ia alok dön ő öbbsége a Deb eceni Egye eme agy annak agin ézményé álasz ják a diploma megsze zésé e. De ecske já ás 2013. januá elsejé ől jö lé e, min közigazga ási egység a já ási endsze be eze ésé el. Hajdú-Biha megyében alálha ó, Deb ecen onzáskö ze ébe a ozik, mely a ku a ás szempon jából jelen ős. Székhelye De ecske elepülés. Te üle e 650,31 km², népessége pedig 41 701 ő ol a 2011. é i ada ok alapján. 13 elepülés a ozik a já ásba, 2 á os (De ecske és Lé a é es) és 11 község (Esz á , Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kisma ja, Kokad, Konyá , Mikepé cs, Monos o pályi, Pocsaj, Sá ánd és Tépe) (www.ksh.hu). 196 METSZETEK 2014/2. szám A ku a ás empi ikus ada ai a Deb eceni Egye emen diplomá sze ze agy jelenleg még anulmányaika égző, De ecske já ás elepüléseinek egyikén lakó hallga ók ál al ki öl ö ké dőí adja. Az online ké dőí előnyei kihasznál a dön ö ünk emelle a ké dezési mód melle , hiszen napjainkban a számí ás echnika és a á közlés gyo s ejlődésének köszönhe ően az in e ne hozzá é ési lehe ősége jónak mondha ó. A ia alok éle ében pedig elengedhe e len kelléke az in e ne mind a munka, mind a szó akozás, kapcsola a ás e üle én. A ké dőí idén, 2014 a aszán ke ül leké dezés e, mely so án a Deb eceni Egye em alamely szakán má égze , agy jelenleg is anuló hallga ók kap ák meg a ké dőí e ki öl és e. A ki öl és önkén es és né elen ol , a álaszadói hajlandóság alacsonynak mondha ó. Az empi ikus izsgála e edményeképpen 113 személy öl ö e ki és küld e issza számunk a a ké désso . Meg kell emlí eni, hogy a min a nem ep ezen a í a populáció a néz e, de a kapo e edmények igen in o ma í ak a de ecskei ia alok munkahelyi lehe őségeinek el é képezéseko . Az empi ikus ada el é el so án kapo e edményeke s a isz ikai módsze ekkel dolgoz uk el. A ku a ási cél az ol , hogy képe kapjunk a de ecskei ia alok munkae ő-piaci helyze é ől, jö ő e ona kozó elképzelései ől, elhelyezkedési esélyei ől, melyeke a számok mögö i, az egyének szubjek í megí élése szempon jából is izsgál unk. A ké dések öbb émakö ölel ek el, a leg őbb ké désblokkok a kö e kezők ol ak: demog á iai jellemzők, iskolai égze ség, munkaéle ú , kompe enciák, jelen éle helyze és jö őbeni kilá ások. Az egyik közpon i ké déskö a kompe enciá é képez e el, agyis hogy a megké deze ia alok mekko a a ányban gondolják on osnak a elso ol készségeke és képességeke ahhoz, hogy sike esen udjanak hely állni a munka ilágában. A álaszoka 1-5-ig e jedő skálán jelöl ék be a megké deze ek. A leg on osabbnak az elméle i és szakmai elkészül sége ekin e ék, majd ez kö e e az embe ekkel aló bánásmód, a k ea i i ás, a nyi o ság és a kommunikációs készségek. Ezek a ényezők mind magas pon számmal ol ak jelen a elmé ésben. Az idegen nyel isme e e nem annyi a on os a megké deze ek éleménye sze in , mely meglepő, hiszen manapság elengedhe e len legalább egy idegen nyel isme e e és használa a. Az idegen nyel i isme e ek e i ányuló ké désnél a álaszadók közel há omnegyede jelöl e meg, hogy beszél alamilyen idegen nyel en. A hazai idegen nyel ek isme e e e üle én ö én ek elő elépések az elmúl é ekben, de még mindig nagy a hiányosság. A papí al igazol , ille e a ényleges nyel isme e és használa közö nagy a á olság, hiszen épp abban mu a kozik a legnagyobb hiányosság, amelye a munka so án kellene alkalmazni, például a jó kommunikációs készség idegen nyel en (Gyö i 2006). A legke esebb pon o pedig az é deklődés az új echnológiai és udományos e edmények i án i készség kap a. 1. áb a. Készségek és képességek meglé ének on ossága a munkae őpiac szempon jából. (N=113) Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 197 Fo ás: sajá sze kesz és Szubjek í megí élésük sze in a ia alok 1-5-ig a ó skálán é ékel ék a első okú anulmányaik idején kapo szak udás azon dimenzió men én, hogy mennyi e udják a sajá éle ükben használni. Az á lagé ék 3,75, agyis a ia alok nagyobb a ányban meg annak eléged e a első okú in ézményben sze ze udással. A elepülések munkahely-kínála ának megí élése is on os mu a ó, hiszen ha nincsenek elhelyezkedési lehe őségek, akko a ia alok hiába sze e nének a é ségben ma adni, a munkahelyek hiánya mia ez nem mindig lehe séges. A megké deze ek éleménye sze in a é ség nem annyi a gazdag olyan jellegű szabad munkahelyekben, amelyek meg elelnének a ia alok igényeinek. Ké ha maduk az a álasz ad a, hogy nagyon ke és lehe őség an a é ségben, és csupán negyedük éli úgy, hogy annak lehe őségek a számuk a. A De ecskei já ás e üle én a munkanélküliségi a ányszámok kö e ik az o szágos és a megyei endenciáka , nö ekszik a munkanélküliek a ánya. A pályakezdő munkanélküliek száma az elmúl egy é izede néz e szin én nö ek ő endenciá mu a (Rácz – Szabó 2012). A ké dezés időpon jában a ia alok nagy a ányban dolgoznak, 62 %-uk égez ke eső e ékenysége (ebbe bele a ozik a köz oglalkoz a ás (7,6 %), a bé ámoga ás (1 %), az alkalmazo i s á usz (52,4 %) és a sajá állalkozás is (1 %)). Munkanélküli s á uszban a min a közel 10 %-a an, amely ala a ma ad a é ség ia al diplomás munkanélküliségi 4,28 4,08 4 3,25 4,1 4,14 4,46 3,95 2 3 4 5 Kompe enciák meglé ének on ossága 198 METSZETEK 2014/2. szám a ányának. Az e edmény azonban á nyalja az a ény, hogy a ké dőí es izsgála nem ep ezen a í a sokaság a néz e. Összegzés A ia alok helyze e minden ko szakban közpon i sze epe öl be, hiszen ők alko ják majd a jö ő nemzedéké , az ő so suk alakulása nagyban be olyásolja egy o szág, egy á sadalom jö őjé . Elmondha ó, hogy a diploma nagyobb esély e em az elhelyezkedés e a munkae ő-piacon, ille e jobban meg éd a a ós munkanélküli s á usz ól, ám a diploma meglé e nem elegendő a sike es pálya u áshoz. A elsőok a ás in ézménye is jelen ős ál ozásokon men ke esz ül az elmúl é izedek so án. A mai ko munka állalójának a szakmai elkészül ségen úl olyan készségekkel és képességekkel kell endelkeznie, amelyek elősegí ik a munkae őpiac ilágába ö énő hely állás . Ezek a készségek idő ől idő e ál oznak a gazdasági el á ásokhoz igazod a. Azok, amelyek égen szükséges el é elek ol ak egy ado munka be öl éseko , annak a alma má a meg ál ozo . A leg on osabb készségek és képességek közé a oznak a szakmai elkészül ség, a kommunikációs képességek, a személyes készségek, és a mo i áció. Az empi ikus ku a ás e edményei a de ecskei ia alok megké dezése alapján szüle ek. A ké dőí célja az ol , hogy képe kaphassunk a ia alok munkae ő-piaci helyze é ől, jö ő e ona kozó elképzelései ől, elhelyezkedési esélyei ől. Jelen ku a ás so án a kompe enciák ké déskö ében kapo e edmények is alá ámasz ják a ko ábbi ku a ások apasz ala ai : a de ecskei já ás ia aljainak éleménye sze in az elméle i és szakmai elkészül ség, az embe ekkel aló bánásmód, a k ea i i ás, a nyi o ság és a kommunikációs készségek azok, amelyek kulcskompe enciái a mai sike es munka állalónak. É dekes momen um, hogy az idegen nyel isme e e és használa a nem annyi a on os a megké deze ek éleménye sze in , annak ellené e, hogy manapság elengedhe e len legalább egy idegen nyel isme e e és használa a a munkae őpiacon. A legke ésbé é ékes kompe enciának pedig az új echnológiai és udományos e edmények i án i é deklődés jelöl ék meg a ké dőí ki öl ői. A munkahelyek számá ekin e, szubjek í megí élés alapján, nem igazán bizakodóak a megké deze ek, nagy a ányban a ke és munkahely álasz ási lehe ősége jelöl ék meg. Összességében elmondha ó, hogy a mai munkae őpiac kihí ások elé állí ja a munka állalóka , az elsajá í o szakmai udáson kí ül elengedhe e lenek bizonyos készségek a sike es elhelyezkedéshez. Szabó Fanni – Rő i Mónika: A jö ő é elmiségének munkae ő-piaci helyze e. De ecske já ás e üle én élő diplomás ia alok munkae ő-piaci lehe őségei 199 I odalom Ba akonyi Ká oly (2004): Rendsze ál ás a elsőok a ásban. Bologna- olyama , mode nizáció. Akadémia Kiadó, Budapes . Be de É a – Czenky Klá a - Gyö gyi Zol án – Hí es Tamás – Mo ai End e – Sze epi Anna (2006): Diplomá al a munkae őpiacon. Felsőok a ási ku a óin éze , Budapes . Ge e Ilona (2001): I júsági munkanélküliség: a p obléma jellemzése, eddigi in ézkedések ha ása, o ábbi eendők. In: F ey Má ia (sze k.): EU-kon o m oglalkoz a áspoli ika. OFA, Budapes . Halász Gábo (2011): Az ok a áspoli ika ké é izede Magya o szágon: 1990-2010. Kézi a . 2011. ok óbe . Készül a „Magya o szág poli ikai é köny e” c. kiad ány számá a. halaszg.o i.hu/download/Policy_ko e .pd (U olsó le öl és: 2014.07.28.) H ubos Ildikó (2006): A elsőok a ás in ézmény endsze ének á alakulása. Váloga o anulmányok. AULA Kiadó, Budapes . Jóna Gyö gy (2013): A elsőok a ás és oglalkoz a ha óság in eg ációjának echnikái. In: Da ai T. (sze k.): Felsőok a ás és munkae őpiac – Eszmények ől a kompe enciák elé. SETUP – Bel ede e Me idionale, Szeged. Kő á i Gyö gy – Polónyi Is án (2005) (sze k.): A első okú képzés és a gazdaság szakembe igényének összehangolási lehe őségei. OFA pályáza zá ó anulmány, Budapes . Közpon i S a isz ikai Hi a al (2009): A elsőok a ási endsze ál ozásai. In: S a isz ikai ükö . 2009. III. é olyam, 15. szám, 1-4. oldal. NET 1: www.e ak.hu/szemel enyek/kompe encia ogalom.pd #sea ch=%22munkae %C5 %91piac%20diploma%22/ Rácz Ka alin – Szabó Szilá d (2012): Tá sadalmi-gazdasági olyama ok a De ecskei já ás e üle én. In: Me sze ek, 2012/4. szám – 2013/1. szám. Rő i Mónika (2006): A Deb eceni Egye em egionális sze epe az Észak-al öldi égió e senyképességének mege ősí ésében. Dok o i dissze áció. In e diszcipliná is Ag á -és Te mésze udományok Dok o i Iskola. Deb ecen. Szabó And ea - Baue Béla (sze k.) (2009): I júság2008. Gyo sjelen és. Szociálpoli ikai és Munkaügyi In éze , Budapes . Szepesi Balázs (2013): Az i júsági munkanélküliség csökken ésé célzó NSRK- ejlesz ések á sadalmi-gazdasági há e ének el á ása. Hé a ku a óin éze . Budapes . Szolá É a (2010): A Felsőok a ás e o mja és a Bologna- olyama Magya o szágon. In: Magya Pedagógia, 110. é . 3. szám, 239-263. oldal. www. el i.hu www.ksh.hu