1
Egye emi dok o i (PhD) é ekezés ézisei
A s pe eg inandi
A 16. századi wi enbe gi magya pe eg inusok neola in
búcsúz a ó e seinek izsgála a hazai és nemze közi kon ex usban
Mó é Tünde
Téma eze ő: D . Im e Mihály
DEBRECENI EGYETEM
I odalom udományi Dok o i Iskola
Deb ecen, 2015.
2
I. Az é ekezés célki űzései
Jelen é ekezés a magya o szági pe eg inusok i odalmi e ékenységének izsgála á a esz
kísé le e , azzal a céllal, hogy egy ész minél eljesebb képe alko hassunk ezeknek a
szö egeknek a pe eg inációs olyama ban be öl ö sze epé ől, más ész ál alánosabb
é elemben é e a 16. századi alkalmi köl észe ben elhasznál poé ikai eljá ások ól, alamin
u óbbiak ese leges kapcsola á ól a pe eg inációhoz. Ezeke a szempon oka a magya o szági
szaki odalom még nem é in e e, noha öbben sü ge ék é ényesí ésüke .
A dok o i é ekezés az é izedek e isszanyúló pe eg ináció ö éne i izsgála ok
e edményei e épí , amiko a wi enbe gi nyom a ányok in e p e ációjá a állalkozik, emelle
on os há e e nyúj o ak a hasonló szempon oka alkalmazó nemze közi e edmények.
A szö egko pusz kialakí ása so án az RMK III. kö e é ekin e em kiindulópon nak. Ez
egészí e em ki a pó kö e ek anyagá al, az Apponyi-ka alógussal, alamin Néme h S. Ka alin
ál al elkészí e Hunga ica-ka alógussal, amely a wol enbü eli He zog Augus Biblio hek
nyom a ányállományá anulmányoz a. Meg kell még emlí enem a ma os ásá helyi Teleki-
Bolyai Köny á ka alógusá , amely szin én a almazo újabb adalékoka , ille e o ábbi
kiegészí éseke jelen e a olyama osan bő ülő digi alizál szö egek kö e.
A dissze ációban a a állalkoz am, hogy a wi enbe gi magya diáksághoz kö he ő o ások
alapján egy á nyal abb képe mu assak az össze oglaló né en alkalmi köl észe kén emlege e
szö egek egy ap ó szegle é ől, a búcsúz a ó e sek ől (p opemp ikon). A éma
eldolgozásának idősze űségé nem csak az ad a, hogy az eddig megjelen í ások összegzés
kapjanak, hanem hogy a ko ábbi és iss e edmények é én egy újabb kép bon akozhasson ki.
Az alkalmi köl észe hez so ol szö egek é ékelése nem egysze ű, ennek egyik lehe őségé
abban lá am, hogy az é elmezésbe belép e em az u azás ke e ei , é elem sze in a
pe eg inációs olyama elől nye he nek meg elelő helye ezek a szö egek, alamin
mu a ha óak meg azok a kapcsola ok, amelyek a espublica li e a ia endsze éhez kö ö ék a
magya o szági diákoka .
A eljes le elezési hálóza o működ e ő sze zőkön kí ül azonban a espublica li e a ia
azokból a ömegekből áll , akik nem endelkez ek ekko a isme e séggel, hanem éppen
enn a o ák a endsze azál al, hogy hí es udósoka ismé el en elke es ek, le eleke küld ek
nekik. Ezek a le elek azonban nem egy ese ben álasz nélkül ma adha ak. Ez az egymás
közö i kapcsola enn a ásá is jelen he e, de az ok a ókkal oly a o ko espondanciá sem
hagyha juk igyelmen kí ül. Ezek az ada ok nem kap ak akko a nyil ánosságo , min az előbb
emlí e humanis ák le elezéséhez ö énő kapcsolódás, és ke esebb az állandó
le elezőpa ne . A le elezés melle , agy helye a legkézen ek őbb o ás azok a e ses
szö egek jelen he ik, amelyeke egymáshoz í ak az egye emjá ás é ei ala a pe eg inusok.
A magya o szági egye emjá ó diákok a 16. század elő má alapí o ak bu sáka ; K akkóban
ille e Bécsben. A szö egekkel ada olha ó kapcsola ok sem isme e lenek, a 16. század
annyiban jelen e újdonságo , hogy ál ozo a közönség, és az el e jed ség. A ko szak
pe eg inációjának jellegze ességei és a ányai széleskö ű ku a ásokban isme e ék. A
Wi enbe gben anuló magya o szági diákok hi a alosan 1555-ben hoz ák lé e á saságuka , a
coe us , amely sajá ma ikulá al endelkeze , ez a dokumen umo 1613-ban hoz ák
Deb ecenbe, jelenleg a Deb eceni Re o má us Kollégium Nagyköny á ában alálha ó.
A wi enbe gi egye emhez kö ődően öbb o ás ípus is endelkezésünk e áll. Az egye em
ma ikulája melle a p omo eál ak lis ája és az o dinációs jegyzőköny ek is hozzá é he őek,
ezek a dokumen umok igazí ha nak el a diákok e ékenységé el kapcsola ban. Az egye emi
ma ikula alapján közel 1000 ő ől beszélhe ünk a 16. században, akik alamennyi idő
el öl ö ek Wi enbe gben. Ez az időke e az 1590-es é ek elejéig nyúlik, ugyanis addig a
3
wi enbe gi ö ények ugalmasabban közelí e ék meg a elekeze i ké dés , és a nem
lu he ánus allású diákok is anulha ak az egye emen eológiá . Ez a lehe őség 1592 u án
megszűn , a 17. században má e angélikus diákok eszik az ú juka Wi enbe g elé. Ez a
szám minden magya o szági, alamelyik anyaköny ben bejegyze pe eg inus jelen i. Ennek
ke esebb, min a ele, 439 magya o szági diák í a be a ne é a coe us ma ikulájába annak
1555-ös alapí ása u án. Az a ány ebben az ese ben alamennyi e csalóka, hiszen a coe us
alapí ása és az egye em ma ikulájának kezde e nem esik egybe, agyis számolnunk kell azzal
az 52 é nyi el é éssel, ami az in ézmény és a diáksze eze lé ejö e közö ennáll, alamin
az első magya o szági diákok é kezésének időpon já al: a bejegyzések alapján ez az 1522-es
é . Ezeke a különbségeke igyelembe é e onha juk le az a kö e kez e és , hogy
kö ülbelül a magya o szági diákok ele egyben a coe us agja is ol .
A diák á saság á sadalmi össze é ele elég egyé elmű: a 493 bei a kozo ból 1613-ig 14
nemesi szá mazású diák ne é el alálkozha unk (a nobilis ki é el, agy a eljes családi né
kií ása), ez még 3%-á sem eszi ki a ma ikulában sze eplő diákoknak.
Szá mazási helyükkel kapcsola ban mindössze sej éseink lehe nek: alószínű, hogy a diákok
nagyobb hányada é keze az o szág kele i észé ől, ille e E délyből, azonban az ada ok
hiányosságai mia pon os e üle i megoszlás a nem számí ha unk. Ehhez hozzájá ul az is,
hogy a hódol sági e üle eken szüle e diákok gyak an ke ül ek az o szág másik észébe,
amiko iskolába já ak, a ma ikulában sze eplő bejegyzések pedig nem minden ese ben
alkalmazzák a helységne eke cognomenkén . Pon osabb ada okkal azok ól a diákok ól
endelkezünk, akik ak í abb sze zői e ékenysége oly a ak, noha ezekben az ese ekben is
enge eg az ellen mondás, gondolha unk Laskai Csókás Pé e , Ká olyi Pé e agy aká
Ba anyai Decsi János igencsak ö edékesen hagyományozódo éle ú jai a. A nemesi
szá mazás o ább a is ga anciá jelen e a a, hogy az ille ő szüle ése, nősülése, sze ze
isz ségei és halála on os eseménykén eljegyzés e ke üljenek. A öbbiek a nyom a o
mű ekben hagyha ak maguk u án nyomo , ebből a szempon ból eljesen logikus a 16. századi
alkalmi köl emények o ásmű ekkén ö énő ol asa a, ahogyan ez Koncz Józse e e.
Az egye emi ka ie abban a pillana ban kezdődö meg, hogy a diák í ásos nyomo hagy
maga u án az anyaköny ek alamelyikében, a ö idebb a ózkodások ese ében el is
ma adha o a bejegyzés. Amennyiben a magya o szági diák amelle ha á ozo , hogy belép a
coe usba, akko eljegyez ék la in alakban a ne é . A ma ikulában a ec o , a senio személye
ha á oz a meg az egységeke , a belépők elszó an dá umo is közölnek a ne ük u án. A
pe eg ináló diákok közö i kapcsola a u alnak, amiko el ün e ik az együ é kezőke .
Folyama os le elezés a wi enbe gi pe eg inusok nemigen oly a ak, a nemesi jaka kísé ő
ne elők iszon endsze esen udósí o ák pá ogójuka a anulmányú eseményei ől. A
le elek melle jelen ősebb szö egko pusz alko nak azok a kiad ányok, amelyek kö ődnek a
coe ushoz. A leggyako ibb az ol , hogy alamilyen esemény indí o a a a a á saság agjai ,
hogy nyom a ásban nyil ánuljanak meg. A ko szak ól endelkezésünk e álló ada ok sze in
alkalmakhoz kö ődő ap ónyom a ányok jellemzik a coe us e ékenységé .
A magya o szági diákok nyom a ányai sem é ékelhe őek máskén , min hogy ehhez a
gyako la hoz csa lakoznak, amiko elkészí ik és megjelen e ik kiad ányaika . Az a
a iabili ás , amely a ko á s néme nyom a ányok a jellemző, nem ük özik, nem is
ük özhe ik a magya o szági nyom a ányok. A Wi enbe gbe é kező diákok helyze e igen
bizony alan ol . Az u azás célja sem ké séges, a leg öbben bizony lelkészeknek készül ek,
mindössze el é e bukkanunk olyan pe eg inus a, aki a dok o i okoza o is megsze ez e. Az
egye emi ka ie o dulópon jai pedig éppen olyan eseményekhez kö ődnek, min a
okoza sze zés, agy kö e megjelen e ése, előlép e és, ese legesen házasság. A magya o szági
u azó egye emi ka ie je alacsonyabb í e képez, a ál ozás a o ábbállás jelen i, aká haza,
aká egy újabb pe eg inációs állomás elé eszi ú já Wi enbe g elhagyása minden pe eg inus
számá a elé keze , agyis a legke ésbé éle lensze ű eseménynek a ha juk (ellen é ben a
4
házassággal, agy a halálese ekkel), iszon kapcsolódnak hozzá olyan megszólalásmódok,
amelyeknek lényege éppen a ba á ság igazolása.
II. Az alkalmazo módsze ek
A dolgoza egy be eze ő ejeze el kezdődik, amelyben ö iden ázolom a espublica
li e a ia őbb jellegze ességei (II.). Ez azé lá am szükségesnek, hogy a későbbiek so án
áb ázol e ékenységek ke e ei má egy előző el é el endsze ben helyezhessem el. A 16.
században i ágzó espublica li e a ia a hí es udósok ól (Jus us Lipsius) agy koszo ús
köl ők ől (Johannes Sambucus) egészen a ma má szin e csak né ől isme pe eg inus
diákokig e jed . A izsgál e sek az u óbbiakhoz a oznak, émáik leg öbbszö a haza é és,
ehhez az eseményhez kapcsolják a ba á ságo , az is eni külde és , agy az o honi hábo ús
állapo oka . Ebben a ejeze ben mu a om be a o ásállomány , alamin azoka a lele eke ,
amelyek eddig nem ol ak isme ek a szaki odalomban. Egy ész újból leí om a
ma os ásá helyi Teleki- éka egyik kolligá umá (Collec anea Va ia), amelye Koncz Józse
mu a o be 1891-ben, így idősze űnek űn ismé közölni a kiad ány ól endelkezésünk e álló
ada oka , egy-ké pon on kiegészí e Koncz e edményei . Más ész egy, a szaki odalomban
nem egisz ál nyom a ány is isme e ek 1562-ből, amely így az egyik legko ábbi o ásunk
a búcsúz a ó e sek közö . Ez a gyűj emény Szikszai Fab icius Balázs , alamin Mágocsy
And ás búcsúz a ja, ezzel kiegészí e a sá ospa aki iskolá ól eddig udo aka .
Az u azás kiemel sze epe a szö egek kele kezésében indokol á e e, hogy az u azás
jelen őségé ől, ille e é elmezésének ál oza osságá ól is szóljak (III). A szö egeknek
egye len jellegze essége an, mégpedig, hogy az u azáshoz kö ődnek és alamilyen e ses
o mában í ód ak. Az u azás különböző o mái a 16. században sze ágazó elméle i
é eléseke kap ak, alamin számos ál oza ban dokumen ál ák ezeke az u azásoka . Ebből
az igencsak széles ogalmából a ejeze ben mindössze a pe eg ináció különböző
in e p e ációi a hozok példáka . Elsőkén á ekin em azoka a szö eg ípusoka , amelyek a
lehe séges é elmezéseke mu a ha ják meg számunk a, alamin a mé adó elméle i
szö egek ől is emlí és eszek, így Zwinge apodemikájá ól, agy Nicolaus Reusne
szö eggyűj eményé ől. Ez kö e ően é ek á néhány olyan sze ző e, aki Wi enbe gben is
já , alamin az u azás émájá al is oglalkozo . Szándékom sze in az egy-egy ki agado
példa az el é ő megszólalásmódoka is illusz ál a, noha k onológiai szempon ból iszonylag
közel esnek egymáshoz a mű ek. Laskai Csókás Pé e a kegyességi i odalomhoz kö ődik,
noha módsze es á ekin ése a a u al, hogy az ok a ásban is sze epe kapha o a szö eg.
Fo gách Mihály beszéde az egye emjá ás a állalkozó őú anulmányainak egyik állomása,
amely elsőso ban elmu a ja azoka a képességeke , amelyek szükségesek a sike esnek
a ha ó pe eg inációs ú hoz. Ba anyai Decsi János a kísé őkén u azó és anuló pozíciójá
kapja, amiko dokumen álja édence Wi enbe gig eze ő ú já . A ejeze e egy ö idebb
á ekin és kö e i, amely ki ejeze en az alkalmi köl észe , alamin észle esebben a
p opemp ikon szaki odalmi jelenlé é eszi számba, kiegészí e a ko abeli é elmezéssel (IV).
Az alkalmi köl észe nem egysze ű ogalom a szaki odalomban, ahogyan az az elsőso ban
néme nyel ű ku a ási e edmények isme e ése is igazolja. A kiad ányok címlapján, ille e a
szö egek elő ol asha ó megne ezések számos ese ben ja asolnak öbbszö ös beso olás ,
amelye o ább nehezí , hogy a endelkezésünk e álló kéziköny ek, an ik előzmények
nyomai kö e e, ema ikus alko óelemeke á sí anak egy-egy ípus jellemzéséhez. Az
alkalmi köl észe en belül szám alan szö eg ípussal ke ülhe ünk szembe, amelyeke nehéz
pon osan elkülöní eni egymás ól, hiszen e e maguk a sze zők sem ö eked ek. Az epicedium,
epi halamium e mésze esen olyannyi a megha á ozó eseményhez kö ődik, hogy eldön he ő a
e sek ől, amennyiben ezen ka egó iák alamelyikébe a oznak. Minden o ábbi a iáns
ese ében szembe alálha juk magunka azzal a nehézséggel, hogy a ípusok közö i ha á ok
5
egyál alán nem églegesek, mi el a sze zők nem lá ák el mű eike de ini í mű aji
megne ezéssel.
A p opemp ikon issza eze he ő an ik előzmények e, azonban a búcsúz a áskén ol asha ó
szö egek beso olása meglehe ősen bizony alan. A ko a újko ban Scalige á ekin éséig nincs
nyoma a búcsúz a ó e snek a p aecep um-i odalomban, noha alószínűleg mindig is isme ék
és használ ák a e s ípus . Scalige kö e ően az iskolai ok a ásban bukkan el a
p opemp ikon, a nagyobb á ekin ések agy elhagyják, agy a sil ae ka egó iájába so olják.
Scalige endsze ezése nem el é lenül jelen meg a gyako la ban, ahol más o ások
alakí ha ák a hagyomány .
Lehe ségesnek a om, hogy a p opemp ikon p aecep umi odalom-beli eldolgozásá és a
szö eg ípus ö éne é külön kezelhe jük, noha nem men esek az egymás a gyako ol
ha ások ól sem. Scalige ap ólékos endsze e ük özi az a sokszínűsége , amely az alkalmi
í ások a jellemző ol a ko a újko ban. Menand os leí ásának á é ele és á dolgozásai a a
u alha nak, hogy nem é ényesí e ek külön elméle i szempon ú meg on olásoka , és nem
lá ák szükségé az an ik hagyomány elülí ásának.
A búcsúz a ó e s azonban a poé ikák szabályaihoz illeszked e igen szabadon o málha ó
szö eg ípusnak bizonyul , amely szám alan é in kezéssel bí más ko a újko i alkalmi
mű ajokkal. A p opemp ikon é in kezik öbbek közö az epi- ille e az apoba e ionnal: a
különbség annyiban áll, hogy amíg az előbbiben a á ozó és a búcsúzó különbözik, addig az
epi/apoba e ionnál megegyezik, ehá búcsúz a ás ól és búcsúzás ól beszélhe ünk. E ősen
lauda í jellege az encomiumhoz, agy a panegy icushoz közelí i, a biz onságos u azás a
i ányuló ké és pedig a o umo idézhe i el.
A á ozó ba á ele é ze szomo úság ki ejezése mia é in kezhe az ekloga, ese leg az
elégia mű ajá al, azonban ezeknél on osabb ema ikus kapcsola o jelen he az u azás, ennek
é én pedig a hodoepo icon, agy az album amico um ka egó iájába so olha ó szö egek.
A ejeze ki é a o ás el á ás jelenlegi állapo á a, hiszen igen nagy mé ékben gya apod ak
az isme és elé he ő é e szö egek kö e az u óbbi é ized olyamán. Részle esebb
isme e és kapo egy 2010-es anulmánykö e , alamin az a a ona kozó ecenzió, mi el
á ogó ké déseke ogalmaznak meg a szak e üle számá a. A magya szaki odalomban Hel ai
János alko o a 17. századi szö egek izsgála ako észle ekbe bocsá kozó de iníció a a
ona kozóan, hogy milyen jellemzők alapján so ol be bizonyos nyom a ányoka az alkalmi
kiad ányok kö ébe. alódi alkalmi nyom a ányoknak ne ezi azoka a kiad ányoka , amelyek
az éle ünnepélyes, megha á ozó eseményeihez kapcsolód a í ód ak, és nem iskolai, agy
egyházi ona kozásúak. Lé ejö ükben megha á ozó sze epe kap a mecena ú a, ennek
kapcsán a ep ezen ációs sze ep. Hel ai ké kiemel csopo o különí el a címze eken belül:
u alkodók/ ő endek/ őpapok/nemesség első é ege és a p o es áns egyházak és iskolák eze ő
é ege, amely összeé a polgá sággal. Az éle események közül a halál, a házasság, alamin a
szüle és kap a a leg öbb e sbeli megö ökí és a Hel ai ál al izsgál időszakban.
A dissze áció újdonsága, hogy észle es elemzésnek e i alá a wi enbe gi coe ushoz
kapcsolódó búcsúz a ó e seke , leginkább a Collec anea Va ia címe iselő kolligá um a
koncen ál a. A gyűj emény kiemel helyze é indokolja az a ény, hogy 1587 és 1589 közö i
e seke a almaz, ezzel a legössze üggőbb szö egso oza a wi enbe gi coe us ezi ányú
e ékenységéből. Első lépésben a p opemp ikon (búcsúz a ó e s) szö eg ípusának lehe séges
ál oza ai mu a om be, olyan példáka ke es e, amelyek a magya o szági diákok
gyako la á ól el é ő lehe őségeke illusz álják. A coe usba lépe diákok sajá os helyze e, a
magya o szági, p o es áns, egye emjá óé alakí o a ki az a ipikus megszólalásmódo , amelye
a dissze áció VI. ejeze ének elemzései kísé elnek meg bemu a ni. A szö egek poé ikai
jellemzői anulmányoz a ki é a dolgoza a búcsúz a ás e o ikai kihí ásai a, alamin a
szink e izmus meg alósí ásá a a szö egekben. A 16. század be e oposzai, a e ili as
Pannoniae, agy a p opugnaculum Ch is iani a is elhasználása szin én ál oza os

6
megoldásoka e edményeze , így ezeke is észle esebben elemzi az é ekezés. A
p opemp ikonok megí ása szám alan lehe ősége kínál el a elso ol oposzok beépí ésé e.
Azonban a e ili as/s e ili as agy éppen a p opugnaculum el é ő a ányokban edezhe ő el a
e sekben, ső előbbi ki ejeze en i ka a magya o szági pe eg inusoka búcsúz a ó
alko ásokban. A e ili as gyako i eleme a laudációknak, ezé e mésze esnek űnhe , hogy a
búcsúz a ó e sekben sze epelnek, különösen, hogy Scalige észle esen elso olja (Menand os
alapján) a p opemp ikon isme e ésénél, hogy milyen e mésze i jelenségeke és elepüléseke
ajánlo dicsé nie a sze zőnek. A p opugnaculum Ch is iani a is és összességében az
an i u cica-jellegű elemek elsődleges unkciója az, hogy az u azás eszedelmeinek
áb ázolásához szolgáljanak é kén , ezen kí ül pedig ki álóan alkalmasak annak az
é elésnek az indí ásá a, amely Is en, ille e az égi e em mények ámoga ásá igényli, agy
énykén közli a p opemp ikonokban.
III. E edmények
- A dissze áció ő célki űzése az ol , hogy egy szö eg ípus izsgála á al mu assa be,
hogy az egye emjá ás e ékenységé hogyan dolgozzák el a szö egekben, és ez hogyan
kapcsolódik a 16. század kul u ális kon ex usához.
- A dissze áció e o ikai-poé ikai szempon ú ese anulmányok é én áb ázol a a
p opemp ikon szö eg ípusának jellegze ességei .
- Az elemzések az mu a ák meg, hogy a 16. században az u azás, ezen belül az
egye emjá ás (pe eg ináció) szö eges megnyila kozásaiban jelen ős sze epe kap a
espublica li e a ia-hoz csa lakozás alamilyen módja, aká le él ál ás, aká e ssze zés
é én.
- Ez a csa lakozás bizonyos szö eg ípusok, ebben az ese ben a búcsúz a ás alkalmazásá
jelen i, amely maga u án onja az imi ációs szö egalko ási echnika elsődlegességé . A
ö ek és időpon ja pá huzamos azzal, amiko a néme o szági egye emeken ál alában
öbbszö ösé e ug o a alamilyen eseményhez konk é an hozzákapcsol nyom a ányok
kiadása, és megí ása.
- A búcsúzás, alamin a búcsúz a ás beszédhelyze e a dicsé e és a si alom ke őségének
eljesí ésé kí ánja meg a sze ző ől, így alkalmas a a, hogy e o ikai-poé ikai
képze ségé bizonyí hassa a búcsúz a ó. A másik megha á ozó komponens a ba á ság,
amely azu án is enn a ha ó, hogy a elek á ol élnek egymás ól, ső ezzel alóul meg
egészében a humanis a amici ia. A dolgoza ezeke a komponenseke összekapcsolja a 16.
században Magya o szághoz kö ö népsze ű oposzok izsgála á al.
- Ennek so án a a a kö e kez e és e ju , hogy a p opugnaculum Ch is iani a is, alamin a
e ili as Pannoniae nincs jelen akko a mé ékben, min a ko szak szö egeiben ál alában,
és alkalmazásuk is módosul.
- Az imi ációs szö egalko ás e mésze esen az iskolai auk o ok a épül, azonban a
e sekben különösen gyak an alálkozha az ol asó Ve gilius mű ei el, leginkább az
Aeneis-szel és az Eclogae- el. To ábbi ku a ásoka igényel, hogy megha á ozzuk az
imi áció a ányá és mé éké .
7
8
9
Kon e enciasze eplések
2010: Epika – Fia al Ku a ók Kon e enciája, ELTE, Budapes
Ba anyai Decsi János, Commen a io um de ebus Unga icis ac T ansyl anicis
2011: Fia al I odalom udósok Fó uma, Deb ecen
A neola in alkalmi köl észe lehe séges megközelí ései a 16. századi magya i odalomban
2012: ReBaKuCs – Kon e encia, Deb ecen
Az elmélkedés lehe őségei Ká olyi Pé e mű eiben
Tudományos előadások (Deb eceni Egye em Re o máció- és Ko a Újko i Mű elődés ö éne i
Műhely)
2011 - Ká olyi Pé e elmélkedése
2012 - Bécsi ku a ási beszámoló
2013 - Wi enbe g áb ázolása Geo g Sabinus és Johann S igelius néhány szö egében
2014. 02.14. - A búcsúz a ó e s sze epe az egye emjá ásban
2014.11.25. - Beszámoló a ma os ásá helyi ku a óú ól
2014.12.02. - A wi enbe gi diákok és a espublica li e a ia