scieee Open visual document viewer

Ars peregrinandi

Móré, Tünde

Abstract

Jelen értekezés a 16. században a Wittenbergi Egyetemen tanuló magyarországi diákokhoz köthető szövegtípus, a propemptikon (búcsúztatóvers) vizsgálatát vállalja. A coetus alapításának éve, valamint a matrikula Debrecenbe kerülése alakította ki a kronológiai keretet (1555-1613). A respublica litteraria rendszeréhez kapcsolódnak a nyomtatványok, ennek a módját járják körül az egyes fejezetek. A propemptikon szövegtípusának jellegzetessége, hogy utazásra készül. Emiatt lényeges a peregrináció megítélése a korszakban. Számtalan elméleti szöveg jellemzi az utazást, annak helyes módját, lehetséges problémáit. A dolgozatban vizsgált utazási szövegek Wittenberghez kötődnek, és az ideális peregrinációt mutatják be, igen eltérő céllal és olvasóközönséggel. Az utazás témájának körbejárását követően tér rá az értekezés a búcsúztatóvers szakirodalmi hátterének ismertetésére. A kutatás és a forráslehetőségek mellett bemutatom a kora újkori előfordulását a propemptikonnak, ez ugyanis nincs teljesen párhuzamban a szakirodalmi megközelítéssel. A historiográfiai fejezet után a búcsúztatóvers változataira hozok példákat. A fejezet egyrészt bemutatja a lehetőségeket, másrészt a magyarországi diákokhoz író professzorok, nyomdászok áttekintését is nyújtja. A dolgozat utolsó előtti fejezete a wittenbergi diákok propemptikonjait tárgyalja részleteiben. A szövegek nagy hangsúlyt fektetnek a baráti kötelék ábrázolására, így ezt a szempontot érvényesítettem az első alfejezetekben. A barátság megtartásához kapcsolódó emlékezés, az emlékezet szerepe a szövegekben, valamint a poétikai jellemzők is előkerülnek. A mitológiai párhuzamok vizsgálata is megmutatja milyen nagy szerepet kaptak az oktatásban az antik auktorok, az elemzések során újra és újra előtérbe kerülnek a felhasznált antik auktorok, leginkább Vergilius munkái. A fejezet második blokkjában a toposzok használatát vizsgálja az értekezés, leginkább arra összpontosítva, hogy a jellegzetes toposzok, mint a fertilitas Pannoniae, vagy a propugnaculum Christianitatis milyen változatokban jelennek meg, és hogyan épülnek be a búcsúztatásokba. A dolgozat összességében arra tesz kísérletet, hogy egy behatárolt időintervallum alatt keletkezett szövegek poétikai jellemzői segítségével mutasson rá arra, hogyan alkalmazták a tanult ismereteket egy csoport tagjai, amennyiben reprezentációs célokra kívánták felhasználni azokat.

Full text

1 Egye emi dok o i (PhD) é ekezés ézisei A s pe eg inandi A 16. századi wi enbe gi magya pe eg inusok neola in búcsúz a ó e seinek izsgála a hazai és nemze közi kon ex usban Mó é Tünde Téma eze ő: D . Im e Mihály DEBRECENI EGYETEM I odalom udományi Dok o i Iskola Deb ecen, 2015. 2 I. Az é ekezés célki űzései Jelen é ekezés a magya o szági pe eg inusok i odalmi e ékenységének izsgála á a esz kísé le e , azzal a céllal, hogy egy ész minél eljesebb képe alko hassunk ezeknek a szö egeknek a pe eg inációs olyama ban be öl ö sze epé ől, más ész ál alánosabb é elemben é e a 16. századi alkalmi köl észe ben elhasznál poé ikai eljá ások ól, alamin u óbbiak ese leges kapcsola á ól a pe eg inációhoz. Ezeke a szempon oka a magya o szági szaki odalom még nem é in e e, noha öbben sü ge ék é ényesí ésüke . A dok o i é ekezés az é izedek e isszanyúló pe eg ináció ö éne i izsgála ok e edményei e épí , amiko a wi enbe gi nyom a ányok in e p e ációjá a állalkozik, emelle on os há e e nyúj o ak a hasonló szempon oka alkalmazó nemze közi e edmények. A szö egko pusz kialakí ása so án az RMK III. kö e é ekin e em kiindulópon nak. Ez egészí e em ki a pó kö e ek anyagá al, az Apponyi-ka alógussal, alamin Néme h S. Ka alin ál al elkészí e Hunga ica-ka alógussal, amely a wol enbü eli He zog Augus Biblio hek nyom a ányállományá anulmányoz a. Meg kell még emlí enem a ma os ásá helyi Teleki- Bolyai Köny á ka alógusá , amely szin én a almazo újabb adalékoka , ille e o ábbi kiegészí éseke jelen e a olyama osan bő ülő digi alizál szö egek kö e. A dissze ációban a a állalkoz am, hogy a wi enbe gi magya diáksághoz kö he ő o ások alapján egy á nyal abb képe mu assak az össze oglaló né en alkalmi köl észe kén emlege e szö egek egy ap ó szegle é ől, a búcsúz a ó e sek ől (p opemp ikon). A éma eldolgozásának idősze űségé nem csak az ad a, hogy az eddig megjelen í ások összegzés kapjanak, hanem hogy a ko ábbi és iss e edmények é én egy újabb kép bon akozhasson ki. Az alkalmi köl észe hez so ol szö egek é ékelése nem egysze ű, ennek egyik lehe őségé abban lá am, hogy az é elmezésbe belép e em az u azás ke e ei , é elem sze in a pe eg inációs olyama elől nye he nek meg elelő helye ezek a szö egek, alamin mu a ha óak meg azok a kapcsola ok, amelyek a espublica li e a ia endsze éhez kö ö ék a magya o szági diákoka . A eljes le elezési hálóza o működ e ő sze zőkön kí ül azonban a espublica li e a ia azokból a ömegekből áll , akik nem endelkez ek ekko a isme e séggel, hanem éppen enn a o ák a endsze azál al, hogy hí es udósoka ismé el en elke es ek, le eleke küld ek nekik. Ezek a le elek azonban nem egy ese ben álasz nélkül ma adha ak. Ez az egymás közö i kapcsola enn a ásá is jelen he e, de az ok a ókkal oly a o ko espondanciá sem hagyha juk igyelmen kí ül. Ezek az ada ok nem kap ak akko a nyil ánosságo , min az előbb emlí e humanis ák le elezéséhez ö énő kapcsolódás, és ke esebb az állandó le elezőpa ne . A le elezés melle , agy helye a legkézen ek őbb o ás azok a e ses szö egek jelen he ik, amelyeke egymáshoz í ak az egye emjá ás é ei ala a pe eg inusok. A magya o szági egye emjá ó diákok a 16. század elő má alapí o ak bu sáka ; K akkóban ille e Bécsben. A szö egekkel ada olha ó kapcsola ok sem isme e lenek, a 16. század annyiban jelen e újdonságo , hogy ál ozo a közönség, és az el e jed ség. A ko szak pe eg inációjának jellegze ességei és a ányai széleskö ű ku a ásokban isme e ék. A Wi enbe gben anuló magya o szági diákok hi a alosan 1555-ben hoz ák lé e á saságuka , a coe us , amely sajá ma ikulá al endelkeze , ez a dokumen umo 1613-ban hoz ák Deb ecenbe, jelenleg a Deb eceni Re o má us Kollégium Nagyköny á ában alálha ó. A wi enbe gi egye emhez kö ődően öbb o ás ípus is endelkezésünk e áll. Az egye em ma ikulája melle a p omo eál ak lis ája és az o dinációs jegyzőköny ek is hozzá é he őek, ezek a dokumen umok igazí ha nak el a diákok e ékenységé el kapcsola ban. Az egye emi ma ikula alapján közel 1000 ő ől beszélhe ünk a 16. században, akik alamennyi idő el öl ö ek Wi enbe gben. Ez az időke e az 1590-es é ek elejéig nyúlik, ugyanis addig a 3 wi enbe gi ö ények ugalmasabban közelí e ék meg a elekeze i ké dés , és a nem lu he ánus allású diákok is anulha ak az egye emen eológiá . Ez a lehe őség 1592 u án megszűn , a 17. században má e angélikus diákok eszik az ú juka Wi enbe g elé. Ez a szám minden magya o szági, alamelyik anyaköny ben bejegyze pe eg inus jelen i. Ennek ke esebb, min a ele, 439 magya o szági diák í a be a ne é a coe us ma ikulájába annak 1555-ös alapí ása u án. Az a ány ebben az ese ben alamennyi e csalóka, hiszen a coe us alapí ása és az egye em ma ikulájának kezde e nem esik egybe, agyis számolnunk kell azzal az 52 é nyi el é éssel, ami az in ézmény és a diáksze eze lé ejö e közö ennáll, alamin az első magya o szági diákok é kezésének időpon já al: a bejegyzések alapján ez az 1522-es é . Ezeke a különbségeke igyelembe é e onha juk le az a kö e kez e és , hogy kö ülbelül a magya o szági diákok ele egyben a coe us agja is ol . A diák á saság á sadalmi össze é ele elég egyé elmű: a 493 bei a kozo ból 1613-ig 14 nemesi szá mazású diák ne é el alálkozha unk (a nobilis ki é el, agy a eljes családi né kií ása), ez még 3%-á sem eszi ki a ma ikulában sze eplő diákoknak. Szá mazási helyükkel kapcsola ban mindössze sej éseink lehe nek: alószínű, hogy a diákok nagyobb hányada é keze az o szág kele i észé ől, ille e E délyből, azonban az ada ok hiányosságai mia pon os e üle i megoszlás a nem számí ha unk. Ehhez hozzájá ul az is, hogy a hódol sági e üle eken szüle e diákok gyak an ke ül ek az o szág másik észébe, amiko iskolába já ak, a ma ikulában sze eplő bejegyzések pedig nem minden ese ben alkalmazzák a helységne eke cognomenkén . Pon osabb ada okkal azok ól a diákok ól endelkezünk, akik ak í abb sze zői e ékenysége oly a ak, noha ezekben az ese ekben is enge eg az ellen mondás, gondolha unk Laskai Csókás Pé e , Ká olyi Pé e agy aká Ba anyai Decsi János igencsak ö edékesen hagyományozódo éle ú jai a. A nemesi szá mazás o ább a is ga anciá jelen e a a, hogy az ille ő szüle ése, nősülése, sze ze isz ségei és halála on os eseménykén eljegyzés e ke üljenek. A öbbiek a nyom a o mű ekben hagyha ak maguk u án nyomo , ebből a szempon ból eljesen logikus a 16. századi alkalmi köl emények o ásmű ekkén ö énő ol asa a, ahogyan ez Koncz Józse e e. Az egye emi ka ie abban a pillana ban kezdődö meg, hogy a diák í ásos nyomo hagy maga u án az anyaköny ek alamelyikében, a ö idebb a ózkodások ese ében el is ma adha o a bejegyzés. Amennyiben a magya o szági diák amelle ha á ozo , hogy belép a coe usba, akko eljegyez ék la in alakban a ne é . A ma ikulában a ec o , a senio személye ha á oz a meg az egységeke , a belépők elszó an dá umo is közölnek a ne ük u án. A pe eg ináló diákok közö i kapcsola a u alnak, amiko el ün e ik az együ é kezőke . Folyama os le elezés a wi enbe gi pe eg inusok nemigen oly a ak, a nemesi jaka kísé ő ne elők iszon endsze esen udósí o ák pá ogójuka a anulmányú eseményei ől. A le elek melle jelen ősebb szö egko pusz alko nak azok a kiad ányok, amelyek kö ődnek a coe ushoz. A leggyako ibb az ol , hogy alamilyen esemény indí o a a a a á saság agjai , hogy nyom a ásban nyil ánuljanak meg. A ko szak ól endelkezésünk e álló ada ok sze in alkalmakhoz kö ődő ap ónyom a ányok jellemzik a coe us e ékenységé . A magya o szági diákok nyom a ányai sem é ékelhe őek máskén , min hogy ehhez a gyako la hoz csa lakoznak, amiko elkészí ik és megjelen e ik kiad ányaika . Az a a iabili ás , amely a ko á s néme nyom a ányok a jellemző, nem ük özik, nem is ük özhe ik a magya o szági nyom a ányok. A Wi enbe gbe é kező diákok helyze e igen bizony alan ol . Az u azás célja sem ké séges, a leg öbben bizony lelkészeknek készül ek, mindössze el é e bukkanunk olyan pe eg inus a, aki a dok o i okoza o is megsze ez e. Az egye emi ka ie o dulópon jai pedig éppen olyan eseményekhez kö ődnek, min a okoza sze zés, agy kö e megjelen e ése, előlép e és, ese legesen házasság. A magya o szági u azó egye emi ka ie je alacsonyabb í e képez, a ál ozás a o ábbállás jelen i, aká haza, aká egy újabb pe eg inációs állomás elé eszi ú já Wi enbe g elhagyása minden pe eg inus számá a elé keze , agyis a legke ésbé éle lensze ű eseménynek a ha juk (ellen é ben a 4 házassággal, agy a halálese ekkel), iszon kapcsolódnak hozzá olyan megszólalásmódok, amelyeknek lényege éppen a ba á ság igazolása. II. Az alkalmazo módsze ek A dolgoza egy be eze ő ejeze el kezdődik, amelyben ö iden ázolom a espublica li e a ia őbb jellegze ességei (II.). Ez azé lá am szükségesnek, hogy a későbbiek so án áb ázol e ékenységek ke e ei má egy előző el é el endsze ben helyezhessem el. A 16. században i ágzó espublica li e a ia a hí es udósok ól (Jus us Lipsius) agy koszo ús köl ők ől (Johannes Sambucus) egészen a ma má szin e csak né ől isme pe eg inus diákokig e jed . A izsgál e sek az u óbbiakhoz a oznak, émáik leg öbbszö a haza é és, ehhez az eseményhez kapcsolják a ba á ságo , az is eni külde és , agy az o honi hábo ús állapo oka . Ebben a ejeze ben mu a om be a o ásállomány , alamin azoka a lele eke , amelyek eddig nem ol ak isme ek a szaki odalomban. Egy ész újból leí om a ma os ásá helyi Teleki- éka egyik kolligá umá (Collec anea Va ia), amelye Koncz Józse mu a o be 1891-ben, így idősze űnek űn ismé közölni a kiad ány ól endelkezésünk e álló ada oka , egy-ké pon on kiegészí e Koncz e edményei . Más ész egy, a szaki odalomban nem egisz ál nyom a ány is isme e ek 1562-ből, amely így az egyik legko ábbi o ásunk a búcsúz a ó e sek közö . Ez a gyűj emény Szikszai Fab icius Balázs , alamin Mágocsy And ás búcsúz a ja, ezzel kiegészí e a sá ospa aki iskolá ól eddig udo aka . Az u azás kiemel sze epe a szö egek kele kezésében indokol á e e, hogy az u azás jelen őségé ől, ille e é elmezésének ál oza osságá ól is szóljak (III). A szö egeknek egye len jellegze essége an, mégpedig, hogy az u azáshoz kö ődnek és alamilyen e ses o mában í ód ak. Az u azás különböző o mái a 16. században sze ágazó elméle i é eléseke kap ak, alamin számos ál oza ban dokumen ál ák ezeke az u azásoka . Ebből az igencsak széles ogalmából a ejeze ben mindössze a pe eg ináció különböző in e p e ációi a hozok példáka . Elsőkén á ekin em azoka a szö eg ípusoka , amelyek a lehe séges é elmezéseke mu a ha ják meg számunk a, alamin a mé adó elméle i szö egek ől is emlí és eszek, így Zwinge apodemikájá ól, agy Nicolaus Reusne szö eggyűj eményé ől. Ez kö e ően é ek á néhány olyan sze ző e, aki Wi enbe gben is já , alamin az u azás émájá al is oglalkozo . Szándékom sze in az egy-egy ki agado példa az el é ő megszólalásmódoka is illusz ál a, noha k onológiai szempon ból iszonylag közel esnek egymáshoz a mű ek. Laskai Csókás Pé e a kegyességi i odalomhoz kö ődik, noha módsze es á ekin ése a a u al, hogy az ok a ásban is sze epe kapha o a szö eg. Fo gách Mihály beszéde az egye emjá ás a állalkozó őú anulmányainak egyik állomása, amely elsőso ban elmu a ja azoka a képességeke , amelyek szükségesek a sike esnek a ha ó pe eg inációs ú hoz. Ba anyai Decsi János a kísé őkén u azó és anuló pozíciójá kapja, amiko dokumen álja édence Wi enbe gig eze ő ú já . A ejeze e egy ö idebb á ekin és kö e i, amely ki ejeze en az alkalmi köl észe , alamin észle esebben a p opemp ikon szaki odalmi jelenlé é eszi számba, kiegészí e a ko abeli é elmezéssel (IV). Az alkalmi köl észe nem egysze ű ogalom a szaki odalomban, ahogyan az az elsőso ban néme nyel ű ku a ási e edmények isme e ése is igazolja. A kiad ányok címlapján, ille e a szö egek elő ol asha ó megne ezések számos ese ben ja asolnak öbbszö ös beso olás , amelye o ább nehezí , hogy a endelkezésünk e álló kéziköny ek, an ik előzmények nyomai kö e e, ema ikus alko óelemeke á sí anak egy-egy ípus jellemzéséhez. Az alkalmi köl észe en belül szám alan szö eg ípussal ke ülhe ünk szembe, amelyeke nehéz pon osan elkülöní eni egymás ól, hiszen e e maguk a sze zők sem ö eked ek. Az epicedium, epi halamium e mésze esen olyannyi a megha á ozó eseményhez kö ődik, hogy eldön he ő a e sek ől, amennyiben ezen ka egó iák alamelyikébe a oznak. Minden o ábbi a iáns ese ében szembe alálha juk magunka azzal a nehézséggel, hogy a ípusok közö i ha á ok 5 egyál alán nem églegesek, mi el a sze zők nem lá ák el mű eike de ini í mű aji megne ezéssel. A p opemp ikon issza eze he ő an ik előzmények e, azonban a búcsúz a áskén ol asha ó szö egek beso olása meglehe ősen bizony alan. A ko a újko ban Scalige á ekin éséig nincs nyoma a búcsúz a ó e snek a p aecep um-i odalomban, noha alószínűleg mindig is isme ék és használ ák a e s ípus . Scalige kö e ően az iskolai ok a ásban bukkan el a p opemp ikon, a nagyobb á ekin ések agy elhagyják, agy a sil ae ka egó iájába so olják. Scalige endsze ezése nem el é lenül jelen meg a gyako la ban, ahol más o ások alakí ha ák a hagyomány . Lehe ségesnek a om, hogy a p opemp ikon p aecep umi odalom-beli eldolgozásá és a szö eg ípus ö éne é külön kezelhe jük, noha nem men esek az egymás a gyako ol ha ások ól sem. Scalige ap ólékos endsze e ük özi az a sokszínűsége , amely az alkalmi í ások a jellemző ol a ko a újko ban. Menand os leí ásának á é ele és á dolgozásai a a u alha nak, hogy nem é ényesí e ek külön elméle i szempon ú meg on olásoka , és nem lá ák szükségé az an ik hagyomány elülí ásának. A búcsúz a ó e s azonban a poé ikák szabályaihoz illeszked e igen szabadon o málha ó szö eg ípusnak bizonyul , amely szám alan é in kezéssel bí más ko a újko i alkalmi mű ajokkal. A p opemp ikon é in kezik öbbek közö az epi- ille e az apoba e ionnal: a különbség annyiban áll, hogy amíg az előbbiben a á ozó és a búcsúzó különbözik, addig az epi/apoba e ionnál megegyezik, ehá búcsúz a ás ól és búcsúzás ól beszélhe ünk. E ősen lauda í jellege az encomiumhoz, agy a panegy icushoz közelí i, a biz onságos u azás a i ányuló ké és pedig a o umo idézhe i el. A á ozó ba á ele é ze szomo úság ki ejezése mia é in kezhe az ekloga, ese leg az elégia mű ajá al, azonban ezeknél on osabb ema ikus kapcsola o jelen he az u azás, ennek é én pedig a hodoepo icon, agy az album amico um ka egó iájába so olha ó szö egek. A ejeze ki é a o ás el á ás jelenlegi állapo á a, hiszen igen nagy mé ékben gya apod ak az isme és elé he ő é e szö egek kö e az u óbbi é ized olyamán. Részle esebb isme e és kapo egy 2010-es anulmánykö e , alamin az a a ona kozó ecenzió, mi el á ogó ké déseke ogalmaznak meg a szak e üle számá a. A magya szaki odalomban Hel ai János alko o a 17. századi szö egek izsgála ako észle ekbe bocsá kozó de iníció a a ona kozóan, hogy milyen jellemzők alapján so ol be bizonyos nyom a ányoka az alkalmi kiad ányok kö ébe. alódi alkalmi nyom a ányoknak ne ezi azoka a kiad ányoka , amelyek az éle ünnepélyes, megha á ozó eseményeihez kapcsolód a í ód ak, és nem iskolai, agy egyházi ona kozásúak. Lé ejö ükben megha á ozó sze epe kap a mecena ú a, ennek kapcsán a ep ezen ációs sze ep. Hel ai ké kiemel csopo o különí el a címze eken belül: u alkodók/ ő endek/ őpapok/nemesség első é ege és a p o es áns egyházak és iskolák eze ő é ege, amely összeé a polgá sággal. Az éle események közül a halál, a házasság, alamin a szüle és kap a a leg öbb e sbeli megö ökí és a Hel ai ál al izsgál időszakban. A dissze áció újdonsága, hogy észle es elemzésnek e i alá a wi enbe gi coe ushoz kapcsolódó búcsúz a ó e seke , leginkább a Collec anea Va ia címe iselő kolligá um a koncen ál a. A gyűj emény kiemel helyze é indokolja az a ény, hogy 1587 és 1589 közö i e seke a almaz, ezzel a legössze üggőbb szö egso oza a wi enbe gi coe us ezi ányú e ékenységéből. Első lépésben a p opemp ikon (búcsúz a ó e s) szö eg ípusának lehe séges ál oza ai mu a om be, olyan példáka ke es e, amelyek a magya o szági diákok gyako la á ól el é ő lehe őségeke illusz álják. A coe usba lépe diákok sajá os helyze e, a magya o szági, p o es áns, egye emjá óé alakí o a ki az a ipikus megszólalásmódo , amelye a dissze áció VI. ejeze ének elemzései kísé elnek meg bemu a ni. A szö egek poé ikai jellemzői anulmányoz a ki é a dolgoza a búcsúz a ás e o ikai kihí ásai a, alamin a szink e izmus meg alósí ásá a a szö egekben. A 16. század be e oposzai, a e ili as Pannoniae, agy a p opugnaculum Ch is iani a is elhasználása szin én ál oza os 6 megoldásoka e edményeze , így ezeke is észle esebben elemzi az é ekezés. A p opemp ikonok megí ása szám alan lehe ősége kínál el a elso ol oposzok beépí ésé e. Azonban a e ili as/s e ili as agy éppen a p opugnaculum el é ő a ányokban edezhe ő el a e sekben, ső előbbi ki ejeze en i ka a magya o szági pe eg inusoka búcsúz a ó alko ásokban. A e ili as gyako i eleme a laudációknak, ezé e mésze esnek űnhe , hogy a búcsúz a ó e sekben sze epelnek, különösen, hogy Scalige észle esen elso olja (Menand os alapján) a p opemp ikon isme e ésénél, hogy milyen e mésze i jelenségeke és elepüléseke ajánlo dicsé nie a sze zőnek. A p opugnaculum Ch is iani a is és összességében az an i u cica-jellegű elemek elsődleges unkciója az, hogy az u azás eszedelmeinek áb ázolásához szolgáljanak é kén , ezen kí ül pedig ki álóan alkalmasak annak az é elésnek az indí ásá a, amely Is en, ille e az égi e em mények ámoga ásá igényli, agy énykén közli a p opemp ikonokban. III. E edmények - A dissze áció ő célki űzése az ol , hogy egy szö eg ípus izsgála á al mu assa be, hogy az egye emjá ás e ékenységé hogyan dolgozzák el a szö egekben, és ez hogyan kapcsolódik a 16. század kul u ális kon ex usához. - A dissze áció e o ikai-poé ikai szempon ú ese anulmányok é én áb ázol a a p opemp ikon szö eg ípusának jellegze ességei . - Az elemzések az mu a ák meg, hogy a 16. században az u azás, ezen belül az egye emjá ás (pe eg ináció) szö eges megnyila kozásaiban jelen ős sze epe kap a espublica li e a ia-hoz csa lakozás alamilyen módja, aká le él ál ás, aká e ssze zés é én. - Ez a csa lakozás bizonyos szö eg ípusok, ebben az ese ben a búcsúz a ás alkalmazásá jelen i, amely maga u án onja az imi ációs szö egalko ási echnika elsődlegességé . A ö ek és időpon ja pá huzamos azzal, amiko a néme o szági egye emeken ál alában öbbszö ösé e ug o a alamilyen eseményhez konk é an hozzákapcsol nyom a ányok kiadása, és megí ása. - A búcsúzás, alamin a búcsúz a ás beszédhelyze e a dicsé e és a si alom ke őségének eljesí ésé kí ánja meg a sze ző ől, így alkalmas a a, hogy e o ikai-poé ikai képze ségé bizonyí hassa a búcsúz a ó. A másik megha á ozó komponens a ba á ság, amely azu án is enn a ha ó, hogy a elek á ol élnek egymás ól, ső ezzel alóul meg egészében a humanis a amici ia. A dolgoza ezeke a komponenseke összekapcsolja a 16. században Magya o szághoz kö ö népsze ű oposzok izsgála á al. - Ennek so án a a a kö e kez e és e ju , hogy a p opugnaculum Ch is iani a is, alamin a e ili as Pannoniae nincs jelen akko a mé ékben, min a ko szak szö egeiben ál alában, és alkalmazásuk is módosul. - Az imi ációs szö egalko ás e mésze esen az iskolai auk o ok a épül, azonban a e sekben különösen gyak an alálkozha az ol asó Ve gilius mű ei el, leginkább az Aeneis-szel és az Eclogae- el. To ábbi ku a ásoka igényel, hogy megha á ozzuk az imi áció a ányá és mé éké . 7 8 9 Kon e enciasze eplések 2010: Epika – Fia al Ku a ók Kon e enciája, ELTE, Budapes Ba anyai Decsi János, Commen a io um de ebus Unga icis ac T ansyl anicis 2011: Fia al I odalom udósok Fó uma, Deb ecen A neola in alkalmi köl észe lehe séges megközelí ései a 16. századi magya i odalomban 2012: ReBaKuCs – Kon e encia, Deb ecen Az elmélkedés lehe őségei Ká olyi Pé e mű eiben Tudományos előadások (Deb eceni Egye em Re o máció- és Ko a Újko i Mű elődés ö éne i Műhely) 2011 - Ká olyi Pé e elmélkedése 2012 - Bécsi ku a ási beszámoló 2013 - Wi enbe g áb ázolása Geo g Sabinus és Johann S igelius néhány szö egében 2014. 02.14. - A búcsúz a ó e s sze epe az egye emjá ásban 2014.11.25. - Beszámoló a ma os ásá helyi ku a óú ól 2014.12.02. - A wi enbe gi diákok és a espublica li e a ia