187
„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
A DEBRECENI EGYETEM XLVI, 187–198 DEBRECEN
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2008.
ÉVKÖNYVE
KÖSZÖNTÉS
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes 70 é es
Tanszékünk hagyományai sze in mindig megemlékezünk ok a óink 70. szü-
le ésnapjá ól. Mos , hogy Ko nyáné Szoboszlay Ágnes is elé e ez az é o du-
ló , ez issza ekin és e kész e bennünke .
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes a Bo sod megyei Felsőnyá ádon szüle e , és a
sá ospa aki gimnáziumi é ek u án 1956-ban ke ül a Kossu h Lajos Tudomány-
egye em e, ahol 1961-ben sze ze magya – ö énelem szakos középiskolai aná-
i diplomá . Rö id sá ospa aki aná ság u án, 1963- ól nyugdíjazásáig anszé-
künkön s ilisz iká és leí ó nyel észe i á gyaka — hang an , szó aj-, alak- és
monda an , őkollégiumkén jelen és an — ok a o . Ki e e észé a magya és
pszichológia szakos kül öldiek (kubaiak, laosziak, ie namiak) magya ok a ásá-
ból. É eken á aní o a Deb eceni Nyá i Egye emen. Kül öldi a ózkodásai ala
Be linben a Volkshochschule, Finno szágban a Munkás- és Nép őiskola ke e é-
ben há om á osban (Jy äskylä, Kuopio, Pieksämäki) eze e magya ku zuso-
ka . 1971-ben adjunk ussá ne ez ék ki, 1997-ben PhD okoza o sze ze . Az
1994–95-ös ané ől 2004 júniusáig a Miskolci Egye em Magya Nyel udomá-
nyi Tanszékének ok a ója ol .
Deb ecenben indul el a udományos pályája, amely össze üggö ok a ási el-
ada ai al, így kezde ben nyel já ás-ku a ási és né ani p oblémák oglalkoz a -
ák, majd a s ilisz ika ok a ási elada ai ha ásá a é deklődése a s íluseszközök
izsgála a, a né an s ilisz ikája, az í ói né adás, a s ilisz ika és a jelen és an ha-
á e üle e elé o dul .
A KLTE-n sze ze 1969-ben bölcsészdok o i okle ele azzal az é ekezésé el,
amely „A szemléle esség eszközei Néme h László nyel ében” címmel a Nyel u-
dományi É ekezések 77. számakén jelen meg 1972-ben. Ez a mű udományos
alapossággal á gyalja a szemléle esség szokásos elemei : a szóképeke és a szem-
léle esség egyéb módjai csopo jába el e nyel i-s ilá is eszközöke (a hasonla-
o , a ízió , a észle ezés , a elso olás , az állandósul szókapcsola oka , a kö ül-
í ás , a szókincse és a lá ha ó nyel e ). Ebben a munkában össze onódik a Né-
188
me h László-i nyel hez aló onzódás és a sze ző udományosságának egyik
on os e üle e: a s ilisz ika. Vallomása sze in ku a ó ked é az éb esz e e el,
hogy Néme h László „nyel ébe a ki ejező eszközök olyan e mésze esen illesz-
kednek bele, hogy — min a le egő az embe maga kö ül — ész e sem esszük.
Ez az ész e é lensége , e mésze essége a om az í ói nyel legnagyobb e é-
nyének” (3). Mi el kolléganőnk a szemléle essége é zi a Néme h László-i nyel
legsajá osabb jellemzőjének, ezé ezek megjelenési módjai az í ó há om jelen-
ős egényében: a Gyászban, az Iszonyban és az I galomban izsgálja, és közben
on os el i megállapí ásoka esz. Ilyen a kö e kező is: „A szókép nemcsak s i-
lisz ikai ka egó ia, hanem a nyel e em és on os eszköze, sze epe já szik a
mindennapi beszéd szemléle ességének kialakí ásában is” (11).
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes ku a ó ked é ezenkí ül is sok anulmány í ásá a
kész e e az egyik legki álóbb magya egényí ó, Néme h László nyel mű észe e
i án i é deklődése, különös ekin e el a p ózaí ói plasz ikusság, ömö ség és ki e-
jezőe ő izsgála á a: „A szóképek g amma ikája Néme h László nyel ében” (1980),
„Sze kesz ési sajá osságok Néme h László nyel ében” (1988), „Vizsgálódások
Néme h László me a o ái kö ül” (2001), „»Í ó is úgy le em, hogy Szilasbalhás ki-
szól belőlem.« Néme h László indulása a Nyuga ban” (2008). A Néme h László-i
s ílus és nyel ku a ása azé is jelen ős, me az i odalmi elemzések melle — né-
hány on os ki é el ől el ekin e — ez a e üle szin e é in e len ol .
Kolléganőnk udományos működésének másik megha á ozó e üle e a né -
an, a né adás p oblémája, különösen az i odalmi né adás. Az ilyen á gyú pub-
likációinak egy észe is az é deklődésé leginkább elkel ő í ó mű eihez kapcso-
lódik: „A ulajdonne ek Néme h László d ámáiban” (1971), „Ne ek bú ópa akja.
Vizsgálódások Néme h László í ói né adása kö ül” (1995), „Tulajdonne ek
Néme h László egényeiben és á sadalmi d ámáiban” (1995), „Já ék a ne ekkel
(Néme h László né adási indí ékai ól)” (1997), „A ulajdonné hiányá ól Né-
me h László i odalmi (í ói) né adása ü ügyén” (1999), „Néme h László né ilá-
ga” (2002). De ezenkí ül még öbb é dekes né ani ké dés is á gyal a „Reali ás
és ikció az í ói-i odalmi né adásban” (1992), a „Ne ek emléke — emlékek ne e”
(1999), a „Há om műben há om nő é ” (2000), a „László, Laci, lacibe yá ”
(2000), „A -ka, -ke (becéző) képző egy sajá os sze epé ől a szépi odalmi ulaj-
donné -használa ban” (2004), „A baba ne e — Hogyan szólí juk meg a já ékba-
bá ?” (2004) és az „Ö száz baba ne é ől” (2005) című í ásaiban.
Kolléganőnk éle ében és udományos munkásságában is megha á ozó sze e-
pe öl be a szülő alu, Felsőnyá ád, hiszen minden nyel já ási émájú í ása el-
sőnyá ádi indí a ású: „Felsőnyá ád öld ajzi ne ei” (1964), „Ragad ányne ek
Felsőnyá ádon” (1965), a „Jancsika és Juliska. Felsőnyá ádi ke esz né ál oza ok
az 1940-es és 50-es é ek o dulóján” (2003), „Néhány nyel já ási jelenség a Bo -
sod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőnyá ád nyel használa ában. Kézmű es dialek-
ológia” (2007), az emlékkö e ekben megjelenő isz elgő í ásainak egy észe is
189
innen áplálkozik. 2000-ben jelen meg sze kesz ésében „A mi alunk — Felső-
nyá ád” című sokoldalú kö e e. Ezzel isz elge szülő aluja hé száz é es é o -
dulóján. 1999 és 2007 közö ha e jedelmes nyel já ási szö egközlés publikál
olyan e üle ől, Bo sod-Abaúj-Zemplén megyéből, Felsőnyá ád ól, a kele i pa-
lóc e üle ől, amely eddig nem kel e e el a nyel já ásku a ás é deklődésé (Ke-
nyé sü és Felsőnyá ádon, ill. Felsőkelecsényben. 1999; Sze eágazó beszélge és
család ól, éle ől, halál ól. 2001; Ablonczi Bálin beszél hadi ogságá ól és haza-
é ésé ől. 2002; Kun Lászlóné Kun Pi oska beszél a családjá ól és a disznóölés-
ől. 2002; Kézimunka, szö és- onás, s a í ung, kö nyeze . 2005; Bányamunka,
ka onáskodás, nyugdíjas ko . 2007). Vol , hogy köny isme e és e is azé ál-
lalkozo , me a éma mia alujá ól is ol mondani alója (Domonkosi Ágnes:
Megszólí ások és a beszédpa ne e u aló elemek nyel használa unkban. 2002).
A dialek ológiai szimpoziumokon a o előadásai is e ől a idék ől me í ik é-
májuka , de el i ké déseke is é in enek: „Egy olyama ban le ő nyel já ásgyűj-
ő munka okai ól és haszná ól” (1996), „Mié , milyen e edmény eményében
é demes egy alu nyel já ásá izsgálni?” (2002).
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes ak í és szo galmas alko ó agja ol a Sza hmá-
i Is án ál al eze e , az ELTE melle működő S ílusku a ó csopo nak 1990-
ől annak megszűn éig. Az o égze ku a áshoz kapcsolódik öbb ki űnő elem-
zése, például a „Nyel i–s ilisz ikai megjegyzések Kós Ká oly ól és a Va ju-
nemze ség- ől” (1998), amely a „S ilisz ika és gyako la ” című kö e ben jelen
meg, „Az alakza az a chaizálás szolgála ában Kós Ká oly Az o szágépí ő című
egényében” (2003), amely „A e o ikai-s ilisz ikai alakza ok ilága” kon e en-
cia-előadásoka köz eadó kö e ben lá o nap ilágo . A csopo ban égze mun-
kájához és a né ani ku a ásaihoz egya án kapcsolódik az a sajá maga ál al
egyik leg on osabbnak a o módsze ani kísé le e, amelyben az í ói né adás
egyedei a Ká oly Sándo ál al elállí o jelen és ani ke e ben és endsze ben
izsgál a Néme h László Gyász című egényében („…én az Ö zsike nénéd a-
gyok…”. 1998). Négy lexikoncikk kidolgozásá al is (an onomázia, epi he on,
mezozeugma, közölés) bele a ozik az „Alakza lexikon” (2008) sze zőgá dájába.
Sok ese ben e ész kolléganőnk udományos kon e enciákon előadással a
Sza hmá i Is án ál al sze eze s ílusku a ói bemu a ókon, az ünnepi é o du-
lókhoz kö ődő, s ilisz ikai á gyú Kossu h (2002), Józse A ila (2005) és a Nyu-
ga (2008) deb eceni emlékülésein és a MANYE kon e enciákon (ö szö , 1996-
ban Nyí egyházán előadással is). A „Magya Nyel észek Nemze közi Kong-
esszusá”-n minden alkalommal (ö szö ) előadókén is sze epel ; a „Nemze közi
Finnugo Kong esszus”-on ö szö ol ész e ő, és 1985-ben Szik i ka ban,
1995-ben Jy äskyläben és 2000-ben Ta uban előadással is; a „Nemze közi
Hunga ológiai Kong esszus”-on ha szo e ész (2001-ben Jy äskyläben elő-
adással). Számos né ani alkalom köz eműködője ol : ész e előadással
1982-ben Lipcsében a „XV. Nemze közi Né ani Kong esszuson” (Li e a ische
190
Namengebung bei dem unga ischen Sch i s elle László Néme h), majd 1984-
ben a „XVI. Nemze közi Né ani Kong esszus”-on, 1993-ban és 2003-ban
„Né ani Tanácskozás”-on Jászbe ényben, alamin „Né ani Kon e enciá”-kon
(1995-ben Miskolcon — szekcióelnökkén — és 2007-ben Bala onszá szón)
előadás a o . „Anyanyel i Kon e enciá”-kon 1964-ben és 1968-ban e ész ,
a „Dialek ológiai Szimpozium”-on Szomba helyen 2001-ben és 2006-ban elő-
adókén is. „A me a o a g amma ikája és s ilisz ikája” kon e encián Miskolcon
előadó és szekcióelnök is ol (2000).
Elsők közö í néme nyel ű isme e és a FUF-ban a „Magya Nyel já ások
A lasza” I. kö e é ől (1970). Szí esen ado hí kollégái munkájá ól (Hajdú Mi-
hály: Magya becézőne ek. 1975; B. Ge gely Pi oska: A kalo aszegi magya a-
gad ányne ek endsze e. 1980; Kálnási Á pád: A ehé gya ma i já ás öld ajzi
ne ei. 1984; Uő: Népi beszélge ések Sza má ból. 1996; Bu a László: Ö é szá-
zad u cane ei. 2007).
A ájszó á ak isme e ésé el ha á ozo célja ol : apasz ala ok gyűj ése (Ké
székely szó á . 1992; Hegedűs A ila: Kisnémedi ájszó á . 1993; Nyúl község
nyel kincse. 1995; Megjelen a deb eceni Cí is szó á . 2006; Balogh Lajos: Bü-
ki ájszó á . 2006). A S ílusku a ó csopo e ékenységéhez űződik „A s ilisz i-
kai alakza ok endsze ezése” című kö e ől közöl ecenziója (2006), de isme e -
e a „IV. dialek ológiai szimpozion” munkájá is (2002).
Fon os külön kiemelni kolléganőnknek a inn nyel i án anúsí o é deklő-
désé . Fo dí ásai meg is jelen e e (például Kai Lai inen: Az e dőből a á osba.
1975), ső készí e o dí ásoka a Magya Rádió számá a is. A inn nyel e és
kul ú á é in ő ké désekkel szin én oglalkozo (Das Vo kommen innische le-
xikalische Elemen e in de unga ischen Sp ache. 1990; Templomos alu — ki -
konkylä. 1989; Egy „ inn” adalék a ké száz é es magya színjá szás ö éne éhez.
1991). Papp Is án „Unka in kielen his o ia” című, csak innül megjelen mono-
g á iájának o dí ása eddig még kézi a ban ma ad . A inn nyel i án i é deklő-
dése be e őzésé jelen e e négyé es lek o i e ékenysége a Jy äskyläi Egye e-
men (1985–1989).
Kolléganőnk udományos munkássága — ha csak a on osabb e üle eke
emeljük is ki — sok é ű. Az é deklődése elő e ébe ke ül s ilisz ika, né an és
dialek ológia e üle én alapos izsgálódásoka égze , de nemegysze elkalan-
dozo más udomány e üle ek e is. Így í szocioling isz ikai jellegű cikke is:
„Emlékeim a kapcsola a ás nyel i (és nem nyel i) o mái ól” (2003).
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes aná egyéniségében a legmegha á ozóbb az,
hogy szabadon és él eze esen, élménysze űen ud beszélni ízes palócos kiej és-
sel. De aná egyéniségé nemcsak az emlékeze a ja enn, hanem egy kö e is,
amelye ő sze kesz e hallga óinak az 1994-es „Í ói-i odalmi né adás” című
speciális kollégiumá a készí e í ásaiból. Az így szüle e , „»Meg ol a ke esz e-
lő is«” című kiad ány (2000-ben a KLTE Magya Nyel udományi In éze e Ki-
191
ad ányai 75. számú kö e ekén ) nyolc magya szakos egye emis a szeminá iumi
dolgoza á adja köz e egy-egy Néme h László-d áma né ani, őkén személyné-
i izsgála á ól, de nyil án alóan be ekin és enged a aná nő elmélyül éma- és
szeminá ium eze ői e ékenységébe is. Egye lehe é eni kolléganőnknek az
előszóban í kö e é ékelésé el: „egyik [ i. dolgoza ] sincs anulság híján, hiszen
legalább egy-egy gondola al agy ö le el mindegyik hozzájá ul a ku a ás e ed-
ményességéhez”. Nyel észe i köny á unk kézi a á ának anúsága sze in kol-
léganőnk aní ányai ezeken kí ül is sokszo dolgoz ak el szépí ói né anyago
szakdolgoza ukban.
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes öbb éle á sadalmi munká is égze és égez:
in éze i szaksze eze i bizalmi, majd őbizalmi ol ; 1977 elő é eken á ellá a
a Magya Nyel udományi Tá saság deb eceni csopo jában a i ká i eendőke ,
a Magya –Finn Ba á i Tá saságnak megalakulása ó a agja, ső é ek ó a eze ő-
ségi agja.
Vissza ekin e udományos munkásságá a, ünnepel ünk úgy é zi, hogy soka
köszönhe ok a óinak, kollégáinak, különösen Papp Is ánnak, Kálmán Bélának
és Sza hmá i Is ánnak. Finn- és néme o szági ösz öndíjai (1968, 1970, 1974,
1984, 1980), alamin elisme ései (Minisz e i dicsé e , 1986; A Suomi–Unka i
Seu a „Hopea neula” elisme és bi okosa, 1990; Pedagógus Szolgála i Emlék-
é em, 1995; Comenius Emléké em, 2006) az jelzik, hogy é demes ol a segí-
és e, és ele esei el is isme ék munkásságá . Ma is e ékenyen dolgozik, ső az
u óbbi é izedben, nyugdíjaskén öbbe publikál, min ak í aná sága idején.
Ko nyáné Szoboszlay Ágnesnek, a ol aná nőnknek, kollégánknak szüle-
ésnapja alkalmából jó egészségben el öl endő hosszú éle e kí ánunk és az ,
hogy a jö őben is legyen ked e munkálkodni a s ilisz ika, a né an és a dialek o-
lógia e üle én, hiszen udományos pályájá a 70. é e be öl ésé el nem ekin jük
lezá nak.
S
ZIKSZAINÉ
N
AGY
I
RMA
192
Ko nyáné Szoboszlay Ágnes udományos és publicisz ikai
munkássága
Önállóan megjelen mű:
1.
A szemléle esség eszközei Néme h László nyel ében. Nyel udományi
É ekezések 77. szám. Sze k. Sza hmá i Is án. Budapes , 1972. 78 lap.
— Ism. Sau ageo , Au elien: Bulle in de la Socié é de Linguis ique de
Pa is 1973/2: 379–80, N. Aba y Csilla: I odalom ö éne 1973/3: 782–3.
Tanulmányok:
2.
Felsőnyá ád öld ajzi ne ei (O snamen on Felsőnyá ád): Magya
Nyel já ások 10 (1964): 105–13.
3.
Ragad ányne ek Felsőnyá ádon (Die Beinamen in Felsőnyá ád): Magya
Nyel já ások 11 (1965): 59–63.
4.
A ulajdonne ek Néme h László d ámáiban (Die Eigennamen in den
D amen on László Néme h): Magya Nyel já ások 17 (1971): 173–81.
5.
A Mak a s ílusá ól (Übe den S il des Romans Mak a): Magya Nyel já-
ások 19 (1973): 115–23.
6.
Hozzászólás Ko ga Gyö gyné előadásához: Nyel udományi ándo gyű-
lés — Hódmező ásá hely, 1972. ok óbe 20–21. A Magya Nyel udo-
mányi Tá saság Kiad ányai 133. szám. Sze k. Sza hmá i Is án. Buda-
pes , 1973. 76–7.
7.
A as szó Buda Fe enc e seiben: Jelen és an és s ilisz ika. Sze k. Im e
Samu, Sza hmá i Is án, Szű s László. Nyel udományi É ekezések 83.
szám. Budapes , 1974. 601–5.
8.
A szóképek g amma ikája Néme h László nyel ében: A magya nyel
g amma ikája. Sze k. Im e Samu, Sza hmá i Is án, Szű s László. Nyel -
udományi É ekezések 104. szám. Budapes , 1980. 745–9.
9.
Az Unka in kielen his o ia jelen ősége Papp Is án munkásságában: Ha-
gyományápolás és megújulás. Sze k. Sebes yén Á pád. Deb ecen, 1982.
171–7.
10.
Das e schenk e Leben des Fe enc Mak a (S ilis ische Un e suchungen an
einem unga ischen Roman de Gegenwa ): Be ich e — Be line Bei äge
zu Hunga ologie 1 (1982): 66–95.
11.
Kodolányi János nyel é ől: Al öld 1983/12: 26–30.
12.
Sze kesz ési sajá osságok Néme h László nyel ében: A magya nyel é-
egeződése. Sze k. Kiss Jenő, Szű s László. Budapes , 1988. 944–8.
13.
Templomos alu — ki konkylä: In hono em Edi Vé es. Folia U alica
Deb eceniensia 1 (1989): 123–7.
193
14.
Das Vo kommen innische lexikalische Elemen e in de unga ischen
Sp ache: Материалы VI Международного конгресса финно-угроведов.
Sze k. G. B. Fedjune a. Moszk a, 1990. II, 431–3.
15.
Hunga ológia Finno szágban a Jy äskyläi Egye emen: Hunga ológiai Is-
me e á 7 (1990): 76–80.
16.
Nyel ö éne és leí ó nyel észe Papp Is án munkásságában: Tanulmá-
nyok a magya nyel udomány ö éne ének émakö éből. Sze k. Kiss Je-
nő, Szű s László. Budapes , 1991. 669–73.
17.
Egy „ inn” adalék a ké száz é es magya színjá szás ö éne éhez: In ho-
no em Magdolnae Kö esi And ássy. Folia U alica Deb eceniensia 2
(1991): 183–97.
18.
Reali ás és ikció az í ói-i odalmi né adásban: Né ani É esí ő 14 (1992):
69–74.
19.
Ne ek bú ópa akja (Vizsgálódások Néme h László í ói né adása kö ül):
Emlékköny Sza hmá i Is án he enedik szüle ésnapjá a. Sze k. Laczkó
K isz ina. Budapes , 1995. 364–9.
20.
Tulajdonne ek Néme h László egényeiben és á sadalmi d ámáiban (Egy
í ói né szó á e e): Né ani É esí ő 17 (1995): 37–44.
21.
Egy pa asz i éle eljegyzései: Cong essus Oc a us In e na ionalis Fenno-
Ug is a um. Pa s VII. Li e a u a. Sze k. Heikki Leskinen, Ris o Rai ila,
Tõnu Seilen hal. Jy äskylä, 1996. 190–3.
22.
Egy olyama ban le ő nyel já ásgyűj ő munka okai ól és haszná ól:
Nyel ek és nyel ok a ás a Ká pá -medencében. A VI. o szágos alkalma-
zo nyel észe i kon e encia. Sze k. Székely Gábo , Cs. Jónás E zsébe .
Nyí egyháza, 1996. 2: 350–3.
23.
Já ék a ne ekkel (Néme h László né adási indí ékai ól): Az V. magya
né udományi kon e encia előadásai. A Magya Nyel udományi Tá sa-
ság Kiad ányai 209. szám. Sze k. B. Ge gely Pi oska, Hajdú Mihály. Bu-
dapes –Miskolc, 1997. 541–9.
24.
Papp Is án és az Unka in kielen his o ia: Magya Nyel já ások 35
(1998): 35–42.
25.
Nyel i–s ilisz ikai megjegyzések Kós Ká oly ól és a Va ju nemze ség- ől:
S ilisz ika és gyako la . Sze k. Sza hmá i Is án. Budapes , 1998. 194–213.
26.
„...én az Ö zsike nénéd agyok...” — Egy módsze ani kísé le az í ói
né adás és né használa izsgála ához: S ilisz ika és gyako la . Sze k.
Sza hmá i Is án. Budapes , 1998. 257–67.
27.
Ne ek emléke — emlékek ne e: Tanulmányok Mező And ás 60. szüle-
ésnapjá a. Né ani É esí ő 21 (1999): 256–62.
28.
A ulajdonné hiányá ól Néme h László i odalmi (í ói) né adása ü ügyén:
Köszön ő köny Sebes yén Á pád 70. szüle ésnapjá a. Magya Nyel já-
ások 37 (1999): 305–9.
194
29.
A ulajdonné hiányá ól Néme h László i odalmi (í ói) né adása ü ügyén:
Nép — nyel — á sadalom. Végh Józse emlékeze é e. Sze k. Szabó
Géza, Molná Zol án. Szomba hely, 2000. 121–4. (A Magya Nyel já á-
sok
37. kö e ében megjelen cikk nem szó sze in i új aközlése
.
)
30.
László, Laci, lacibe yá : Köszön ő köny Jakab László 70. szüle ésnapjá-
a. M
agya
Ny
el
j
á ások
38
(2000)
: 271
–
5.
31.
Há om műben há om nő é : Papp Fe enc akadémikus 70. szüle ésnapjá a.
Ba á ok, pálya á sak, aní ányok anulmányai, isszaemlékezései. Sze k.
T. Molná Is án, Klaudy Kinga. Deb ecen, 2000. 56–9.
32.
„Ke esz es” dolgok, helyek, embe ek: Ünnepi köny Ke esz es László
isz ele é e. Folia U alica Deb eceniensia 8 (2001): 269–75.
33.
Hely ö éne i ku a ások egy észak-magya o szági aluban — Felsőnyá á-
don: Cong essus Nonus In e na ionalis Fenno-Ug is a um 7–13. 8. 2000,
Ta u. Pa s VI.
Sze k.
T
õ
nu Seilen hal. Ta u,
2001.
284
–
7.
34.
Vizsgálódások Néme h László me a o ái kö ül: A me a o a g amma ikája
és s ilisz ikája. Sze k. Kemény Gábo .
Budapes , 2001.
174
–
80.
35.
A baba ne e: Édes anyanyel ünk 24/1 (2002): 8.
36.
Kós Ká oly „ usakodása”: Köszön ő kö e B. Ge gely Pi oska isz ele é e.
A Miskolci Egye em Magya Nyel udományi Tanszékének Kiad ányai
1. szám. Miskolc, 2002. 115–7.
37.
Adalékok Kossu h Lajos ( e o ikai) anulmányaihoz: Kossu h Lajos, a szó
mű észe. Tanulmányok Kossu h s ílusmű észe é ől. Sze k. Szikszainé
Nagy I ma. A Deb eceni Egye em Magya Nyel udományi In éze ének
Kiad ányai 78. szám. Deb ecen, 2002. 7–18.
38.
Néme h László né ilága (A száz é e szüle e í ó isz ele é e): Magya
Nyel 98 (2002): 321–9.
39.
Mié , milyen e edmény eményében é demes egy alu nyel já ásá izs-
gálni?: IV. dialek ológiai szimpozion. Szomba hely, 2001. augusz us 23–
25. A Be zsenyi Dániel Taná képző Főiskola Magya Nyel észe i Tan-
székének Kiad ányai V. Szomba hely, 2002. 169–73.
40.
Jancsika és Juliska. Felsőnyá ádi ke esz né ál oza ok az 1940-es és 50-
es é ek o dulóján: Köszön ő köny Nyi kos Is án 70. szüle ésnapjá a.
M
agya
Ny
el
j
á ások
41
(2003)
: 359
–
67.
41.
Az alakza az a chaizálás szolgála ában Kós Ká oly O szágépí ő című e-
gényében: A e o ikai-s ilisz ikai alakza ok ilága. Sze k. Sza hmá i Is -
án. Budapes , 2003. 118–27.
42.
A aluköny min a globalizáció lehe séges ellensze e: Ha alom és kul ú a
II. Az V. Hunga ológiai Kong esszus előadásai. Jy äskylä, 2001. augusz-
us 6
–
10.
Sze k.
Janko ics Józse
,
Nye ges Judi . Budapes , 2004. 531
–
7.
43.
A -ka/-ke képző egy sajá os sze epé ől a szépi odalmi ulajdonné -hasz-
nála ban: Magya né ani ku a ások i hon és a ha á ainkon úl. Né ani
anácskozás Jászbe ényben. Sze k. Fa kas Fe enc. Budapes , 2004. 124–9.
195
44.
Ö száz baba ne é ől: Né ani É esí ő 27 (2005): 239–48.
45.
„...csecse becse ajándék...”. Józse A ila, a s ílus mű észe: Tanulmányok
Józse A ila s ílusmű észe é ől. Sze k. Szikszainé Nagy I ma. A Deb e-
ceni Egye em Magya Nyel udományi In éze ének Kiad ányai 84. szám.
Deb ecen
,
2005.
85
–
99.
46.
Nyá ád és Pa ak (Egy kis alu és a nagy őiskola kapcsola á ól): Comeni-
us és az u óko . Biblio heca Comeniana XII. Sze k. Ko á s Dániel. Sá-
ospa ak, 2006. 161–72.
47.
Néhány nyel já ási jelenség a Bo sod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőnyá ád
nyel használa ában (Kézmű es dialek ológia): V. dialek ológiai szimpo-
zion. Szomba hely, 2007. augusz us 22–24. A Be zsenyi Dániel Taná kép-
ző Főiskola Magya Nyel észe i Tanszékének Kiad ányai VIII. Szomba -
hely
,
2007.
150
–
5.
48.
An onomázia; Epi he on; Közölés; Mezozeugma (lexikoncikkek): Alak-
za lexikon — A e o ikai és s ilisz ikai alakza ok kéziköny e. Fősze k.
Sza hmá i Is án. Budapes
, 2008.
49.
„Í ó is úgy le em, hogy Szilasbalhás kiszól belőlem.” (Néme h László
indulása a Nyuga ban): A Nyuga s ilá is sokszínűsége. A Nyuga szüle é-
sének 100. é o dulója alkalmából a 2008. május 28-án Deb ecenben a -
o udományos emlékülés anyaga. Sze k. Szikszainé Nagy I ma. A Deb-
eceni Egye em Magya Nyel udományi In éze ének Kiad ányai 87.
sz
ám.
Deb e
cen, 2008. 123
–
36.
50.
Magya o szág an onomáziája Pe ő i köl észe ében és p ózájában: Né és
alóság. Sze k. Bölcskei And ea
,
N.
Császi Ildikó. Budapes , 2008.
Bí ála ok, isme e ések:
51.
Das e s e Teil des A las de unga ischen Munda en is e schienen:
Finnisch
-
Ug ische Fo schungen
38 (1970): 303
–
10.
52.
Hajdú Mihály: Magya becézőne ek (1770–1970): Magya Nyel já ások
21 (1975): 153
–
6.
53.
B. Ge gely Pi oska: A kalo aszegi magya agad ányne ek endsze e:
M
agya
Ny
el
j
á ások
23 (1980): 179
–
82.
54.
Monog á ia az e délyi magya családne ek ől (Eine Monog aphie übe
die siebenbü gische Familiennamen): Magya Nyel já ások 25 (1983):
203
–
8.
55.
E délyi ájszó á ak ól: E délyi Tükö 4/2 (1992): 21–2.
56.
Ké székely szó á . 1. Gál y Mózes–Má on Gyula: Székely nyel öld-
ajzi szó á . 2. Gál y Mózes: Székely ájszók: Magya Nyel já ások 30
(1992): 150
–
9.
57.
Hegedűs A ila: Kisnémedi ájszó á : Magya Nyel já ások 31 (1993):
132
–
5.
