Kornyáné Szoboszlay Ágnes 70 éves

187 „MAGYAR NYELVJÁRÁSOK” A DEBRECENI EGYETEM XLVI, 187–198 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2008. ÉVKÖNYVE KÖSZÖNTÉS Ko nyáné Szoboszlay Ágnes 70 é es Tanszékünk hagyományai sze in mindig megemlékezünk ok a óink 70. szü- le ésnapjá ól. Mos , hogy Ko nyáné Szoboszlay Ágnes is elé e ez az é o du- ló , ez issza ekin és e kész e bennünke . Ko nyáné Szoboszlay Ágnes a Bo sod megyei Felsőnyá ádon szüle e , és a sá ospa aki gimnáziumi é ek u án 1956-ban ke ül a Kossu h Lajos Tudomány- egye em e, ahol 1961-ben sze ze magya – ö énelem szakos középiskolai aná- i diplomá . Rö id sá ospa aki aná ság u án, 1963- ól nyugdíjazásáig anszé- künkön s ilisz iká és leí ó nyel észe i á gyaka — hang an , szó aj-, alak- és monda an , őkollégiumkén jelen és an — ok a o . Ki e e észé a magya és pszichológia szakos kül öldiek (kubaiak, laosziak, ie namiak) magya ok a ásá- ból. É eken á aní o a Deb eceni Nyá i Egye emen. Kül öldi a ózkodásai ala Be linben a Volkshochschule, Finno szágban a Munkás- és Nép őiskola ke e é- ben há om á osban (Jy äskylä, Kuopio, Pieksämäki) eze e magya ku zuso- ka . 1971-ben adjunk ussá ne ez ék ki, 1997-ben PhD okoza o sze ze . Az 1994–95-ös ané ől 2004 júniusáig a Miskolci Egye em Magya Nyel udomá- nyi Tanszékének ok a ója ol . Deb ecenben indul el a udományos pályája, amely össze üggö ok a ási el- ada ai al, így kezde ben nyel já ás-ku a ási és né ani p oblémák oglalkoz a - ák, majd a s ilisz ika ok a ási elada ai ha ásá a é deklődése a s íluseszközök izsgála a, a né an s ilisz ikája, az í ói né adás, a s ilisz ika és a jelen és an ha- á e üle e elé o dul . A KLTE-n sze ze 1969-ben bölcsészdok o i okle ele azzal az é ekezésé el, amely „A szemléle esség eszközei Néme h László nyel ében” címmel a Nyel u- dományi É ekezések 77. számakén jelen meg 1972-ben. Ez a mű udományos alapossággal á gyalja a szemléle esség szokásos elemei : a szóképeke és a szem- léle esség egyéb módjai csopo jába el e nyel i-s ilá is eszközöke (a hasonla- o , a ízió , a észle ezés , a elso olás , az állandósul szókapcsola oka , a kö ül- í ás , a szókincse és a lá ha ó nyel e ). Ebben a munkában össze onódik a Né- 188 me h László-i nyel hez aló onzódás és a sze ző udományosságának egyik on os e üle e: a s ilisz ika. Vallomása sze in ku a ó ked é az éb esz e e el, hogy Néme h László „nyel ébe a ki ejező eszközök olyan e mésze esen illesz- kednek bele, hogy — min a le egő az embe maga kö ül — ész e sem esszük. Ez az ész e é lensége , e mésze essége a om az í ói nyel legnagyobb e é- nyének” (3). Mi el kolléganőnk a szemléle essége é zi a Néme h László-i nyel legsajá osabb jellemzőjének, ezé ezek megjelenési módjai az í ó há om jelen- ős egényében: a Gyászban, az Iszonyban és az I galomban izsgálja, és közben on os el i megállapí ásoka esz. Ilyen a kö e kező is: „A szókép nemcsak s i- lisz ikai ka egó ia, hanem a nyel e em és on os eszköze, sze epe já szik a mindennapi beszéd szemléle ességének kialakí ásában is” (11). Ko nyáné Szoboszlay Ágnes ku a ó ked é ezenkí ül is sok anulmány í ásá a kész e e az egyik legki álóbb magya egényí ó, Néme h László nyel mű észe e i án i é deklődése, különös ekin e el a p ózaí ói plasz ikusság, ömö ség és ki e- jezőe ő izsgála á a: „A szóképek g amma ikája Néme h László nyel ében” (1980), „Sze kesz ési sajá osságok Néme h László nyel ében” (1988), „Vizsgálódások Néme h László me a o ái kö ül” (2001), „»Í ó is úgy le em, hogy Szilasbalhás ki- szól belőlem.« Néme h László indulása a Nyuga ban” (2008). A Néme h László-i s ílus és nyel ku a ása azé is jelen ős, me az i odalmi elemzések melle — né- hány on os ki é el ől el ekin e — ez a e üle szin e é in e len ol . Kolléganőnk udományos működésének másik megha á ozó e üle e a né - an, a né adás p oblémája, különösen az i odalmi né adás. Az ilyen á gyú pub- likációinak egy észe is az é deklődésé leginkább elkel ő í ó mű eihez kapcso- lódik: „A ulajdonne ek Néme h László d ámáiban” (1971), „Ne ek bú ópa akja. Vizsgálódások Néme h László í ói né adása kö ül” (1995), „Tulajdonne ek Néme h László egényeiben és á sadalmi d ámáiban” (1995), „Já ék a ne ekkel (Néme h László né adási indí ékai ól)” (1997), „A ulajdonné hiányá ól Né- me h László i odalmi (í ói) né adása ü ügyén” (1999), „Néme h László né ilá- ga” (2002). De ezenkí ül még öbb é dekes né ani ké dés is á gyal a „Reali ás és ikció az í ói-i odalmi né adásban” (1992), a „Ne ek emléke — emlékek ne e” (1999), a „Há om műben há om nő é ” (2000), a „László, Laci, lacibe yá ” (2000), „A -ka, -ke (becéző) képző egy sajá os sze epé ől a szépi odalmi ulaj- donné -használa ban” (2004), „A baba ne e — Hogyan szólí juk meg a já ékba- bá ?” (2004) és az „Ö száz baba ne é ől” (2005) című í ásaiban. Kolléganőnk éle ében és udományos munkásságában is megha á ozó sze e- pe öl be a szülő alu, Felsőnyá ád, hiszen minden nyel já ási émájú í ása el- sőnyá ádi indí a ású: „Felsőnyá ád öld ajzi ne ei” (1964), „Ragad ányne ek Felsőnyá ádon” (1965), a „Jancsika és Juliska. Felsőnyá ádi ke esz né ál oza ok az 1940-es és 50-es é ek o dulóján” (2003), „Néhány nyel já ási jelenség a Bo - sod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőnyá ád nyel használa ában. Kézmű es dialek- ológia” (2007), az emlékkö e ekben megjelenő isz elgő í ásainak egy észe is 189 innen áplálkozik. 2000-ben jelen meg sze kesz ésében „A mi alunk — Felső- nyá ád” című sokoldalú kö e e. Ezzel isz elge szülő aluja hé száz é es é o - dulóján. 1999 és 2007 közö ha e jedelmes nyel já ási szö egközlés publikál olyan e üle ől, Bo sod-Abaúj-Zemplén megyéből, Felsőnyá ád ól, a kele i pa- lóc e üle ől, amely eddig nem kel e e el a nyel já ásku a ás é deklődésé (Ke- nyé sü és Felsőnyá ádon, ill. Felsőkelecsényben. 1999; Sze eágazó beszélge és család ól, éle ől, halál ól. 2001; Ablonczi Bálin beszél hadi ogságá ól és haza- é ésé ől. 2002; Kun Lászlóné Kun Pi oska beszél a családjá ól és a disznóölés- ől. 2002; Kézimunka, szö és- onás, s a í ung, kö nyeze . 2005; Bányamunka, ka onáskodás, nyugdíjas ko . 2007). Vol , hogy köny isme e és e is azé ál- lalkozo , me a éma mia alujá ól is ol mondani alója (Domonkosi Ágnes: Megszólí ások és a beszédpa ne e u aló elemek nyel használa unkban. 2002). A dialek ológiai szimpoziumokon a o előadásai is e ől a idék ől me í ik é- májuka , de el i ké déseke is é in enek: „Egy olyama ban le ő nyel já ásgyűj- ő munka okai ól és haszná ól” (1996), „Mié , milyen e edmény eményében é demes egy alu nyel já ásá izsgálni?” (2002). Ko nyáné Szoboszlay Ágnes ak í és szo galmas alko ó agja ol a Sza hmá- i Is án ál al eze e , az ELTE melle működő S ílusku a ó csopo nak 1990- ől annak megszűn éig. Az o égze ku a áshoz kapcsolódik öbb ki űnő elem- zése, például a „Nyel i–s ilisz ikai megjegyzések Kós Ká oly ól és a Va ju- nemze ség- ől” (1998), amely a „S ilisz ika és gyako la ” című kö e ben jelen meg, „Az alakza az a chaizálás szolgála ában Kós Ká oly Az o szágépí ő című egényében” (2003), amely „A e o ikai-s ilisz ikai alakza ok ilága” kon e en- cia-előadásoka köz eadó kö e ben lá o nap ilágo . A csopo ban égze mun- kájához és a né ani ku a ásaihoz egya án kapcsolódik az a sajá maga ál al egyik leg on osabbnak a o módsze ani kísé le e, amelyben az í ói né adás egyedei a Ká oly Sándo ál al elállí o jelen és ani ke e ben és endsze ben izsgál a Néme h László Gyász című egényében („…én az Ö zsike nénéd a- gyok…”. 1998). Négy lexikoncikk kidolgozásá al is (an onomázia, epi he on, mezozeugma, közölés) bele a ozik az „Alakza lexikon” (2008) sze zőgá dájába. Sok ese ben e ész kolléganőnk udományos kon e enciákon előadással a Sza hmá i Is án ál al sze eze s ílusku a ói bemu a ókon, az ünnepi é o du- lókhoz kö ődő, s ilisz ikai á gyú Kossu h (2002), Józse A ila (2005) és a Nyu- ga (2008) deb eceni emlékülésein és a MANYE kon e enciákon (ö szö , 1996- ban Nyí egyházán előadással is). A „Magya Nyel észek Nemze közi Kong- esszusá”-n minden alkalommal (ö szö ) előadókén is sze epel ; a „Nemze közi Finnugo Kong esszus”-on ö szö ol ész e ő, és 1985-ben Szik i ka ban, 1995-ben Jy äskyläben és 2000-ben Ta uban előadással is; a „Nemze közi Hunga ológiai Kong esszus”-on ha szo e ész (2001-ben Jy äskyläben elő- adással). Számos né ani alkalom köz eműködője ol : ész e előadással 1982-ben Lipcsében a „XV. Nemze közi Né ani Kong esszuson” (Li e a ische 190 Namengebung bei dem unga ischen Sch i s elle László Néme h), majd 1984- ben a „XVI. Nemze közi Né ani Kong esszus”-on, 1993-ban és 2003-ban „Né ani Tanácskozás”-on Jászbe ényben, alamin „Né ani Kon e enciá”-kon (1995-ben Miskolcon — szekcióelnökkén — és 2007-ben Bala onszá szón) előadás a o . „Anyanyel i Kon e enciá”-kon 1964-ben és 1968-ban e ész , a „Dialek ológiai Szimpozium”-on Szomba helyen 2001-ben és 2006-ban elő- adókén is. „A me a o a g amma ikája és s ilisz ikája” kon e encián Miskolcon előadó és szekcióelnök is ol (2000). Elsők közö í néme nyel ű isme e és a FUF-ban a „Magya Nyel já ások A lasza” I. kö e é ől (1970). Szí esen ado hí kollégái munkájá ól (Hajdú Mi- hály: Magya becézőne ek. 1975; B. Ge gely Pi oska: A kalo aszegi magya a- gad ányne ek endsze e. 1980; Kálnási Á pád: A ehé gya ma i já ás öld ajzi ne ei. 1984; Uő: Népi beszélge ések Sza má ból. 1996; Bu a László: Ö é szá- zad u cane ei. 2007). A ájszó á ak isme e ésé el ha á ozo célja ol : apasz ala ok gyűj ése (Ké székely szó á . 1992; Hegedűs A ila: Kisnémedi ájszó á . 1993; Nyúl község nyel kincse. 1995; Megjelen a deb eceni Cí is szó á . 2006; Balogh Lajos: Bü- ki ájszó á . 2006). A S ílusku a ó csopo e ékenységéhez űződik „A s ilisz i- kai alakza ok endsze ezése” című kö e ől közöl ecenziója (2006), de isme e - e a „IV. dialek ológiai szimpozion” munkájá is (2002). Fon os külön kiemelni kolléganőnknek a inn nyel i án anúsí o é deklő- désé . Fo dí ásai meg is jelen e e (például Kai Lai inen: Az e dőből a á osba. 1975), ső készí e o dí ásoka a Magya Rádió számá a is. A inn nyel e és kul ú á é in ő ké désekkel szin én oglalkozo (Das Vo kommen innische le- xikalische Elemen e in de unga ischen Sp ache. 1990; Templomos alu — ki - konkylä. 1989; Egy „ inn” adalék a ké száz é es magya színjá szás ö éne éhez. 1991). Papp Is án „Unka in kielen his o ia” című, csak innül megjelen mono- g á iájának o dí ása eddig még kézi a ban ma ad . A inn nyel i án i é deklő- dése be e őzésé jelen e e négyé es lek o i e ékenysége a Jy äskyläi Egye e- men (1985–1989). Kolléganőnk udományos munkássága — ha csak a on osabb e üle eke emeljük is ki — sok é ű. Az é deklődése elő e ébe ke ül s ilisz ika, né an és dialek ológia e üle én alapos izsgálódásoka égze , de nemegysze elkalan- dozo más udomány e üle ek e is. Így í szocioling isz ikai jellegű cikke is: „Emlékeim a kapcsola a ás nyel i (és nem nyel i) o mái ól” (2003). Ko nyáné Szoboszlay Ágnes aná egyéniségében a legmegha á ozóbb az, hogy szabadon és él eze esen, élménysze űen ud beszélni ízes palócos kiej és- sel. De aná egyéniségé nemcsak az emlékeze a ja enn, hanem egy kö e is, amelye ő sze kesz e hallga óinak az 1994-es „Í ói-i odalmi né adás” című speciális kollégiumá a készí e í ásaiból. Az így szüle e , „»Meg ol a ke esz e- lő is«” című kiad ány (2000-ben a KLTE Magya Nyel udományi In éze e Ki- 191 ad ányai 75. számú kö e ekén ) nyolc magya szakos egye emis a szeminá iumi dolgoza á adja köz e egy-egy Néme h László-d áma né ani, őkén személyné- i izsgála á ól, de nyil án alóan be ekin és enged a aná nő elmélyül éma- és szeminá ium eze ői e ékenységébe is. Egye lehe é eni kolléganőnknek az előszóban í kö e é ékelésé el: „egyik [ i. dolgoza ] sincs anulság híján, hiszen legalább egy-egy gondola al agy ö le el mindegyik hozzájá ul a ku a ás e ed- ményességéhez”. Nyel észe i köny á unk kézi a á ának anúsága sze in kol- léganőnk aní ányai ezeken kí ül is sokszo dolgoz ak el szépí ói né anyago szakdolgoza ukban. Ko nyáné Szoboszlay Ágnes öbb éle á sadalmi munká is égze és égez: in éze i szaksze eze i bizalmi, majd őbizalmi ol ; 1977 elő é eken á ellá a a Magya Nyel udományi Tá saság deb eceni csopo jában a i ká i eendőke , a Magya –Finn Ba á i Tá saságnak megalakulása ó a agja, ső é ek ó a eze ő- ségi agja. Vissza ekin e udományos munkásságá a, ünnepel ünk úgy é zi, hogy soka köszönhe ok a óinak, kollégáinak, különösen Papp Is ánnak, Kálmán Bélának és Sza hmá i Is ánnak. Finn- és néme o szági ösz öndíjai (1968, 1970, 1974, 1984, 1980), alamin elisme ései (Minisz e i dicsé e , 1986; A Suomi–Unka i Seu a „Hopea neula” elisme és bi okosa, 1990; Pedagógus Szolgála i Emlék- é em, 1995; Comenius Emléké em, 2006) az jelzik, hogy é demes ol a segí- és e, és ele esei el is isme ék munkásságá . Ma is e ékenyen dolgozik, ső az u óbbi é izedben, nyugdíjaskén öbbe publikál, min ak í aná sága idején. Ko nyáné Szoboszlay Ágnesnek, a ol aná nőnknek, kollégánknak szüle- ésnapja alkalmából jó egészségben el öl endő hosszú éle e kí ánunk és az , hogy a jö őben is legyen ked e munkálkodni a s ilisz ika, a né an és a dialek o- lógia e üle én, hiszen udományos pályájá a 70. é e be öl ésé el nem ekin jük lezá nak. S ZIKSZAINÉ N AGY I RMA 192 Ko nyáné Szoboszlay Ágnes udományos és publicisz ikai munkássága Önállóan megjelen mű: 1. A szemléle esség eszközei Néme h László nyel ében. Nyel udományi É ekezések 77. szám. Sze k. Sza hmá i Is án. Budapes , 1972. 78 lap. — Ism. Sau ageo , Au elien: Bulle in de la Socié é de Linguis ique de Pa is 1973/2: 379–80, N. Aba y Csilla: I odalom ö éne 1973/3: 782–3. Tanulmányok: 2. Felsőnyá ád öld ajzi ne ei (O snamen on Felsőnyá ád): Magya Nyel já ások 10 (1964): 105–13. 3. Ragad ányne ek Felsőnyá ádon (Die Beinamen in Felsőnyá ád): Magya Nyel já ások 11 (1965): 59–63. 4. A ulajdonne ek Néme h László d ámáiban (Die Eigennamen in den D amen on László Néme h): Magya Nyel já ások 17 (1971): 173–81. 5. A Mak a s ílusá ól (Übe den S il des Romans Mak a): Magya Nyel já- ások 19 (1973): 115–23. 6. Hozzászólás Ko ga Gyö gyné előadásához: Nyel udományi ándo gyű- lés — Hódmező ásá hely, 1972. ok óbe 20–21. A Magya Nyel udo- mányi Tá saság Kiad ányai 133. szám. Sze k. Sza hmá i Is án. Buda- pes , 1973. 76–7. 7. A as szó Buda Fe enc e seiben: Jelen és an és s ilisz ika. Sze k. Im e Samu, Sza hmá i Is án, Szű s László. Nyel udományi É ekezések 83. szám. Budapes , 1974. 601–5. 8. A szóképek g amma ikája Néme h László nyel ében: A magya nyel g amma ikája. Sze k. Im e Samu, Sza hmá i Is án, Szű s László. Nyel - udományi É ekezések 104. szám. Budapes , 1980. 745–9. 9. Az Unka in kielen his o ia jelen ősége Papp Is án munkásságában: Ha- gyományápolás és megújulás. Sze k. Sebes yén Á pád. Deb ecen, 1982. 171–7. 10. Das e schenk e Leben des Fe enc Mak a (S ilis ische Un e suchungen an einem unga ischen Roman de Gegenwa ): Be ich e — Be line Bei äge zu Hunga ologie 1 (1982): 66–95. 11. Kodolányi János nyel é ől: Al öld 1983/12: 26–30. 12. Sze kesz ési sajá osságok Néme h László nyel ében: A magya nyel é- egeződése. Sze k. Kiss Jenő, Szű s László. Budapes , 1988. 944–8. 13. Templomos alu — ki konkylä: In hono em Edi Vé es. Folia U alica Deb eceniensia 1 (1989): 123–7. 193 14. Das Vo kommen innische lexikalische Elemen e in de unga ischen Sp ache: Материалы VI Международного конгресса финно-угроведов. Sze k. G. B. Fedjune a. Moszk a, 1990. II, 431–3. 15. Hunga ológia Finno szágban a Jy äskyläi Egye emen: Hunga ológiai Is- me e á 7 (1990): 76–80. 16. Nyel ö éne és leí ó nyel észe Papp Is án munkásságában: Tanulmá- nyok a magya nyel udomány ö éne ének émakö éből. Sze k. Kiss Je- nő, Szű s László. Budapes , 1991. 669–73. 17. Egy „ inn” adalék a ké száz é es magya színjá szás ö éne éhez: In ho- no em Magdolnae Kö esi And ássy. Folia U alica Deb eceniensia 2 (1991): 183–97. 18. Reali ás és ikció az í ói-i odalmi né adásban: Né ani É esí ő 14 (1992): 69–74. 19. Ne ek bú ópa akja (Vizsgálódások Néme h László í ói né adása kö ül): Emlékköny Sza hmá i Is án he enedik szüle ésnapjá a. Sze k. Laczkó K isz ina. Budapes , 1995. 364–9. 20. Tulajdonne ek Néme h László egényeiben és á sadalmi d ámáiban (Egy í ói né szó á e e): Né ani É esí ő 17 (1995): 37–44. 21. Egy pa asz i éle eljegyzései: Cong essus Oc a us In e na ionalis Fenno- Ug is a um. Pa s VII. Li e a u a. Sze k. Heikki Leskinen, Ris o Rai ila, Tõnu Seilen hal. Jy äskylä, 1996. 190–3. 22. Egy olyama ban le ő nyel já ásgyűj ő munka okai ól és haszná ól: Nyel ek és nyel ok a ás a Ká pá -medencében. A VI. o szágos alkalma- zo nyel észe i kon e encia. Sze k. Székely Gábo , Cs. Jónás E zsébe . Nyí egyháza, 1996. 2: 350–3. 23. Já ék a ne ekkel (Néme h László né adási indí ékai ól): Az V. magya né udományi kon e encia előadásai. A Magya Nyel udományi Tá sa- ság Kiad ányai 209. szám. Sze k. B. Ge gely Pi oska, Hajdú Mihály. Bu- dapes –Miskolc, 1997. 541–9. 24. Papp Is án és az Unka in kielen his o ia: Magya Nyel já ások 35 (1998): 35–42. 25. Nyel i–s ilisz ikai megjegyzések Kós Ká oly ól és a Va ju nemze ség- ől: S ilisz ika és gyako la . Sze k. Sza hmá i Is án. Budapes , 1998. 194–213. 26. „...én az Ö zsike nénéd agyok...” — Egy módsze ani kísé le az í ói né adás és né használa izsgála ához: S ilisz ika és gyako la . Sze k. Sza hmá i Is án. Budapes , 1998. 257–67. 27. Ne ek emléke — emlékek ne e: Tanulmányok Mező And ás 60. szüle- ésnapjá a. Né ani É esí ő 21 (1999): 256–62. 28. A ulajdonné hiányá ól Néme h László i odalmi (í ói) né adása ü ügyén: Köszön ő köny Sebes yén Á pád 70. szüle ésnapjá a. Magya Nyel já- ások 37 (1999): 305–9. 194 29. A ulajdonné hiányá ól Néme h László i odalmi (í ói) né adása ü ügyén: Nép — nyel — á sadalom. Végh Józse emlékeze é e. Sze k. Szabó Géza, Molná Zol án. Szomba hely, 2000. 121–4. (A Magya Nyel já á- sok 37. kö e ében megjelen cikk nem szó sze in i új aközlése . ) 30. László, Laci, lacibe yá : Köszön ő köny Jakab László 70. szüle ésnapjá- a. M agya Ny el j á ások 38 (2000) : 271 – 5. 31. Há om műben há om nő é : Papp Fe enc akadémikus 70. szüle ésnapjá a. Ba á ok, pálya á sak, aní ányok anulmányai, isszaemlékezései. Sze k. T. Molná Is án, Klaudy Kinga. Deb ecen, 2000. 56–9. 32. „Ke esz es” dolgok, helyek, embe ek: Ünnepi köny Ke esz es László isz ele é e. Folia U alica Deb eceniensia 8 (2001): 269–75. 33. Hely ö éne i ku a ások egy észak-magya o szági aluban — Felsőnyá á- don: Cong essus Nonus In e na ionalis Fenno-Ug is a um 7–13. 8. 2000, Ta u. Pa s VI. Sze k. T õ nu Seilen hal. Ta u, 2001. 284 – 7. 34. Vizsgálódások Néme h László me a o ái kö ül: A me a o a g amma ikája és s ilisz ikája. Sze k. Kemény Gábo . Budapes , 2001. 174 – 80. 35. A baba ne e: Édes anyanyel ünk 24/1 (2002): 8. 36. Kós Ká oly „ usakodása”: Köszön ő kö e B. Ge gely Pi oska isz ele é e. A Miskolci Egye em Magya Nyel udományi Tanszékének Kiad ányai 1. szám. Miskolc, 2002. 115–7. 37. Adalékok Kossu h Lajos ( e o ikai) anulmányaihoz: Kossu h Lajos, a szó mű észe. Tanulmányok Kossu h s ílusmű észe é ől. Sze k. Szikszainé Nagy I ma. A Deb eceni Egye em Magya Nyel udományi In éze ének Kiad ányai 78. szám. Deb ecen, 2002. 7–18. 38. Néme h László né ilága (A száz é e szüle e í ó isz ele é e): Magya Nyel 98 (2002): 321–9. 39. Mié , milyen e edmény eményében é demes egy alu nyel já ásá izs- gálni?: IV. dialek ológiai szimpozion. Szomba hely, 2001. augusz us 23– 25. A Be zsenyi Dániel Taná képző Főiskola Magya Nyel észe i Tan- székének Kiad ányai V. Szomba hely, 2002. 169–73. 40. Jancsika és Juliska. Felsőnyá ádi ke esz né ál oza ok az 1940-es és 50- es é ek o dulóján: Köszön ő köny Nyi kos Is án 70. szüle ésnapjá a. M agya Ny el j á ások 41 (2003) : 359 – 67. 41. Az alakza az a chaizálás szolgála ában Kós Ká oly O szágépí ő című e- gényében: A e o ikai-s ilisz ikai alakza ok ilága. Sze k. Sza hmá i Is - án. Budapes , 2003. 118–27. 42. A aluköny min a globalizáció lehe séges ellensze e: Ha alom és kul ú a II. Az V. Hunga ológiai Kong esszus előadásai. Jy äskylä, 2001. augusz- us 6 – 10. Sze k. Janko ics Józse , Nye ges Judi . Budapes , 2004. 531 – 7. 43. A -ka/-ke képző egy sajá os sze epé ől a szépi odalmi ulajdonné -hasz- nála ban: Magya né ani ku a ások i hon és a ha á ainkon úl. Né ani anácskozás Jászbe ényben. Sze k. Fa kas Fe enc. Budapes , 2004. 124–9. 195 44. Ö száz baba ne é ől: Né ani É esí ő 27 (2005): 239–48. 45. „...csecse becse ajándék...”. Józse A ila, a s ílus mű észe: Tanulmányok Józse A ila s ílusmű észe é ől. Sze k. Szikszainé Nagy I ma. A Deb e- ceni Egye em Magya Nyel udományi In éze ének Kiad ányai 84. szám. Deb ecen , 2005. 85 – 99. 46. Nyá ád és Pa ak (Egy kis alu és a nagy őiskola kapcsola á ól): Comeni- us és az u óko . Biblio heca Comeniana XII. Sze k. Ko á s Dániel. Sá- ospa ak, 2006. 161–72. 47. Néhány nyel já ási jelenség a Bo sod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőnyá ád nyel használa ában (Kézmű es dialek ológia): V. dialek ológiai szimpo- zion. Szomba hely, 2007. augusz us 22–24. A Be zsenyi Dániel Taná kép- ző Főiskola Magya Nyel észe i Tanszékének Kiad ányai VIII. Szomba - hely , 2007. 150 – 5. 48. An onomázia; Epi he on; Közölés; Mezozeugma (lexikoncikkek): Alak- za lexikon — A e o ikai és s ilisz ikai alakza ok kéziköny e. Fősze k. Sza hmá i Is án. Budapes , 2008. 49. „Í ó is úgy le em, hogy Szilasbalhás kiszól belőlem.” (Néme h László indulása a Nyuga ban): A Nyuga s ilá is sokszínűsége. A Nyuga szüle é- sének 100. é o dulója alkalmából a 2008. május 28-án Deb ecenben a - o udományos emlékülés anyaga. Sze k. Szikszainé Nagy I ma. A Deb- eceni Egye em Magya Nyel udományi In éze ének Kiad ányai 87. sz ám. Deb e cen, 2008. 123 – 36. 50. Magya o szág an onomáziája Pe ő i köl észe ében és p ózájában: Né és alóság. Sze k. Bölcskei And ea , N. Császi Ildikó. Budapes , 2008. Bí ála ok, isme e ések: 51. Das e s e Teil des A las de unga ischen Munda en is e schienen: Finnisch - Ug ische Fo schungen 38 (1970): 303 – 10. 52. Hajdú Mihály: Magya becézőne ek (1770–1970): Magya Nyel já ások 21 (1975): 153 – 6. 53. B. Ge gely Pi oska: A kalo aszegi magya agad ányne ek endsze e: M agya Ny el j á ások 23 (1980): 179 – 82. 54. Monog á ia az e délyi magya családne ek ől (Eine Monog aphie übe die siebenbü gische Familiennamen): Magya Nyel já ások 25 (1983): 203 – 8. 55. E délyi ájszó á ak ól: E délyi Tükö 4/2 (1992): 21–2. 56. Ké székely szó á . 1. Gál y Mózes–Má on Gyula: Székely nyel öld- ajzi szó á . 2. Gál y Mózes: Székely ájszók: Magya Nyel já ások 30 (1992): 150 – 9. 57. Hegedűs A ila: Kisnémedi ájszó á : Magya Nyel já ások 31 (1993): 132 – 5.