„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM XXXVII, 143–156 DEBRECEN
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 1999.
ÉVKÖNYVE
Szö egmonda ok kompozicionális o ganizációjá ól
1. A kompozicionális o ganizáció e minus — újabb é elmezése sze in (lásd
Pe ő i í ásá ugyanebben a kö e ben) — annak az á ogóbb jellegű
o ganizációnak a jelölőjé é ál , amelynek ké megnyil ánulási o mája a
hie a chikus ( e ikális) és lineá is (ho izon ális) o ganizáció. Min ilyen —
ál alánosí áskén — magában oglalja a ko ábban csupán a szö egmonda szin e
alkalmazo elációs és kon igu ációs o ganizáció megkülönböz e és is.
Én mos kizá ólag a szö egmonda ok kompozicionális o ganizációjának
néhány ké désé el oglalkozom, példakén ugyanaz a szö ege (Kálnoky László
Egysze ű ej a című e sé ) álasz a, amelye szö egmonda ölö i szin en
PETŐFI is elemez.
A álasz o e s izikai megjelenési o mája ( ehikuluma) Kálnoky László
Összegyűj ö e sek (Mag e ő Köny kiadó, Bp. 1981) című kö e ében a
kö e kező (l. Ve/a):
Ve/a: Egysze ű ej a
Anyám emléké e
A c, mi ük özö a isz a enge ,
szé oncsol a hullám, nem elelsz.
Dallam, embe i ajkak lakója,
házada elhagy ad, nem elelsz.
Monda , mi a öld po ába ó ak,
elmoso a zápo , nem elelsz.
Kö , mi madá í a le egőbe,
az a madá elszáll , nem elelsz.
Lá ha a lan le él, néma le él,
min aki sosem ol , nem elelsz.
A Ve/b ezzel szemben az ado e s kódokkal kiegészí e ál oza a, melyben
a kódok a szö egmonda oka (egyben a e sszakoka ) azonosí ják. (Azé á-
143
lasz o unk számoka és be űke egyesen, hogy ne e í senek elő e, ill. ne
ep ezen áljanak semmi éle so ende .)
Ve/b: [0]Egysze ű ej a
[0*] Anyám emléké e
[2]A c, mi ük özö a isz a enge ,
szé oncsol a hullám, nem elelsz.
[9] Dallam, embe i ajkak lakója,
házada elhagy ad, nem elelsz.
[A] Monda , mi a öld po ába ó ak,
elmoso a zápo , nem elelsz.
[L] Kö , mi madá í a le egőbe,
az a madá elszáll , nem elelsz.
[7] Lá ha a lan le él, néma le él,
min aki sosem ol , nem elelsz.
2. Elemzendő szö egmonda gyanán az [A]-jelzésű (a Ve/b-ben kö é el
szede ) szö egmonda o álasz o am, elméle i ke e kén pedig az a szö eg-
monda -elemző módsze ( ep ezen ációs modell ), amelynek ázla osabb leí ása
Dobi 1998-ban, észle es isme e ése Dobi 1999-ben alálha ó.
Az emlí e ep ezen ációs modell szö egmonda ok globális szemi- o mális,
alamin kanonikus leí ásá eszi lehe ő é, a lehe ségesen elé he ő explici
áb ázolás űz e ki célul. A ep ezen áció á gya a szö egben ak uálisan
meg o mál szö egmonda on úl a szö egmonda e bális össze e őkkel,
alamin ko e e enciaindexekkel kiegészí e ál oza a. A e bálisan kiegészí e
ál oza azoka az össze e őke is explici o mában a almazza, amelyeke a
szö egmonda szö egbe ágyazo sága mia implici in o mációkkén ho doz; a
ko e e enciaindexek pedig az egyes szö egmonda -össze e ők e e enciális
é éké jelölik. A álasz o e s me a o ák a épülő ko e e enciahálója é dekesen
já ul hozzá a szö eg kohe enciájához.
A szemi- o mális és kanonikus leí ás lé ehozásában a szö egmonda izikai
megjelenési o májá ól lépés ől-lépés e közelí ünk annak az elgondol
alóságnak a ep ezen álásához, amelye a e bális sík áb ázol. (El ogad a i
az a szin e ál alános elképzelés , hogy a nyel nem a alóság a e e ál, hanem
annak egy egyénileg észlel és egyéni kogníció ú ján leképeze ál oza á a. Vö.
Pe ő i—Benkes 1998: elá um, elá um-imágó.) Te mésze esen i sem
küszöbölhe ő ki az a ényező, hogy én min elemző, egye len egyedi in e p e-
áció elemzésé e állalkozha ok.
144
A o ábbiakban a ep ezen ációs modell elhasznál a elemzem és jellemzem
a ki álasz o szö egmonda ak uális meg o mál ságá . (Hogy az elemzés
egysze űbben kö e he ő legyen, az egyes ep ezen ációs lépéseke jelölő ö idí-
éseke és az alkalmazo szimbólumoka elő o dulásukko magya ázom.)
A ki álasz o szö egmonda globális szemi- o mális ep ezen ációja:
0. [KA]: (A KA szö egmonda megjelenési o mája.)
Monda , mi a öld po ába ó ak, elmoso a zápo , nem elelsz.
1. [KA/LeSzin- ep ]: (A KA szö egmonda lexiko-szin ak ikai ep ezen ációja.)
monda , mi a öld po ába ó ak , elmoso a
– – mi- – – po -á-ba ó- -ak – el- mos-o- –
n – nm ne n n i/k/m/pl.3./a – ik i/k/m/sg.3./a ne
A T [Hh…jbi … …Hh] Á – [Á… …] [A
zápo , nem elelsz
– – – elel-sz
n – msz i/k/j/sg.2./a
…] [Á… …]
2a [KA/Relo g-ág ajzos]: (A KA szö egmonda elacionális o ganizációjának
ág ajzos ep ezen ációja.) KA
[,]
kA.1 ⊃ kA.2 [,]
kA.3 kA.4
2b [KA/Relo g-le eze e ]: (A KA szö egmonda elacionális o ganizációjá-
nak le eze e ep ezen ációja, amely az egyes kompozíciós egységeke jelölő
szimbólumoknak a KA meg elelő kompozíciós egységei elel e i meg.)
KA = <kA.1 ⊃ kA.2> [,] <kA.3 [,] kA.4>;
kA.1 = monda ;
kA.2 = mi a öld po ába ó ak;
kA.3 = elmoso a zápo ;
kA.4 = nem elelsz.
ahol ⊃ az agmonda ok közö i monda észki ej ő alá endelő iszony ejezi ki.
145
3. [KA/ elo g-linea izál ]: (A KA szö egmonda elacionális o ganizációjának
linea izál ep ezen ációja.)
〈<<Monda >[kA.1], <mi a öld po ába ó ak>[kA.2]>, <<elmoso a zá-
po >[kA.2] <nem elelsz>[kA.4]>>〉.[KA]
4. [KA& b/LeSzin- ep ]: (A KA szö egmonda e bálisan kiegészí e ál o-
za ának lexiko-szin ak ikai ep ezen ációja.)
Megjegyzés: Min hogy egy ado szö egmonda e bális elemekkel [= b]
kiegészí e ál oza ának lé ehozásához — egy egész szö eg e ki e jesz he ő kohe ens
elemzés lé ehozása é dekében — szükséges igyelembe enni annak szö egkö nyeze é ,
így já ok el i is.
A szóban o gó e s kompozicionális meg o mál ságá egy ész a e s mo ója
(„Anyám emléké e”), más ész a e sszakok nyel i szempon ból pa alelisz ikusnak
a ha ó elépí ése ha á ozza meg. Ezek igyelembe é elé el a Ve első négy e sszakának
e bális elemekkel azonos módon (globálisan) kiegészí e ál oza a a kö e kező (lásd
Ve& b, amelyben az e ede i szö eg ku zi ál szedésű, a kiegészí ések pedig zá ójelbe
e no mál szedésűek — a de kö őszó nagybe űs szedése az kí ánja jelezni, hogy az a
szö egmonda domináns kö ősza a).
Ve& b: [2] A c ( agy anyám), mi ük özö a isz a enge ,
(De) szé oncsol a hullám, (s ennek kö e kez ében) nem
elelsz.
[9] Dallam ( agy anyám), embe i ajkak lakója,
(De) házada elhagy ad, (s ennek kö e kez ében) nem elelsz.
[A] Monda ( agy anyám), mi a öld po ába ó ak,
(De) elmoso a zápo , (s ennek kö e kez ében) nem elelsz.
[L] Kö ( agy anyám), mi madá í a le egőbe,
(De) az a madá elszáll , (s ennek kö e kez ében) nem
elelsz.
Az ilyen módon kiegészí e négy e sszakhoz „logikusan” csa lakozik —
min egy konklúziókén — a e s u olsó e sszaka: Lá ha a lan le él, néma
le él, / min aki sosem ol , nem elelsz.
Ha a szö egmonda elációs o ganizációjá „ elül ől” szemléljük, az
mondha juk, hogy az elemzés e álasz o KA szö egmonda agmonda nyi
össze e ői a de kö őszó sze ezi, min ké a gumen umú közpon i unk o . A ké
a gumen um az első és a második ké agmonda ból álló komplexebb egész,
melyek szin én egy-egy ké a gumen umú — mindké ese ben implici —
kö őszói unk o kö é sze eződnek. Ezek é elmében a agmonda ok közö i
elációka ki ejező kö őszóka is explici é é e a szö egmonda sze keze i
g á ja a kö e kezőképp ázolha ó el:
146
KA
[DE]
kA.1 ⊃ kA.2 [ezé ]
kA.3 kA.4
A en i meg on olások alapján az elemze [A]-jelzésű szö egmonda nak az
ál alam szükségesnek a o alamennyi e bális elemmel kiegészí e ál oza a
a kö e kező:
Monda ( agy e, anyám (az enyém, a lí ai éné)), mi a öld^po ába ó ak
( alakik), (de) ( éged, a monda o ) elmoso a^zápo , (ezé ) nem^ elelsz ( e,
anyám (az enyém, a lí ai éné)).
monda ( agy) ( e) (,) (anyám) (,) (az) (enyém) (,) (a) (lí ai) (éné) , mi a
– a-gy – – anyá-m – – – – – – én-é – mi- –
n i/k/j/sg.2./a nm – n – Ne nm – ne mn nm – nm ne
Á (…Á) (A) – – – (jé … …) – (jé … …jmi… …jé ) – T [Hh…jbi
öld po ába ó ak ( alakik) , (de) ( éged) (,) (a) (monda o ) elmoso a zápo
– po -á-ba ó- -ak alaki-k – – – – – monda -o- el- mos-o- – –
n n i/k/m/pl.3./a nm – ksz nm – ne n ik i/k/m/sg.3./a ne n
…jbi… …Hh] Á (A) – (–) (T) – (T… …) [Á …] [A… …]
, (ezé ) nem elelsz ( e) (,) (anyám) (,) (az) (enyém) (,) (a) (lí ai) (éné)
– – – elel-sz – – anyá-m – – – – – – én-é
– ksz msz i/k/j/sg.2./a nm – n – ne nm – ne mn nm
––[Á… …] (A) (–) (Jé ) – (jé … …) – (jé … …jmi… …jé )
Kommen á :
A szö egmonda négy agmonda ból áll.
A szö egmonda első agmonda ának unk o akén egy kopula í (az
össze e állí mány igei észekén unkcionáló) agy össze e ő állha , melynek
igei személy agja u al az implici alany a, a lí ai én anyjá a, a megszólí o a. I
az azonosí ás g amma ikailag lehe ő é e ő lé ige ehá ké a gumen umú, egyik
bő í ménye az alanyi sze epben álló megszólí o , másik bő í ménye pedig az az
össze e ő, amellyel azonosí juk, azaz a monda .
A második agmonda belső s uk ú ája a ó unk o kö é sze eződik. Az
ado agmonda ban ennek a unk o nak há om a gumen uma an: ki mi
ho á. A ha á oza lan alanyi sze epben álló ki a gumen um e bálisan
ki ej e len, az igei unk o igei személy agja u al á. A á gyi sze epben álló mi
a gumen um a a mi ona kozó né mási össze e ő u al, mely a szö egelőz-
ménybeli monda össze e ő el azonosí ha ó. A helye jelölő ho á a gumen-
147

umo a öld po ába sze keze ejezi ki. (I a né előhasznála szö egössze-
üggősége e em ő sze epé el nem oglalkozom.)
A ha madik agmonda az elmos mi mi unk o +a gumen umai
s uk ú ából szá maz a ha ó. Az alanyi sze epű mi a gumen umo a zápo
össze e ő ejezi ki, a á gyi sze epű mi a gumen um a nem u al explici
e bális elem. A hiány az előző agmonda ból egészí he ő ki az o sze eplő
(a)mi ona kozó né mással analóg össze e ő el, melynek e e enciális é éke is
ugyanaz, a monda kén azonosí o lí ai én anyja, a megszólí o .
A negyedik agmonda a elel ki unk o +a gumen uma s uk ú á a épül. Az
alanyi sze epű ki a gumen umo explici e bális össze e ő nem ejezi ki, az
igei elelsz unk o személy agja u al á.
Megjegyzés: a szö egmonda e bális kiegészí ésében a ona kozó né mási
kö őszó e e enciális é éké e bálisan nem e em explici é, hogy a
ep ezen áció alami el egysze űbb legyen.
5. [KA& b/ elo g-le eze e ]: (A KA szö egmonda e bálisan kiegészí e
ál oza ához endel elacionális o ganizáció le eze e ep ezen ációja,
amely az egyes kompozíciós egységeke jelölő szimbólumoknak a
KA& b meg elelő kompozíciós egységei elel e i meg.)
KA = <kA.1 ⊃ kA.2> [DE] <kA.3 [ezé ] kA.4>;
kA.1 = monda ( agy e, anyám (az enyém, a lí ai éné));
kA.2 = mi a öld^po ába ó ak ( alakik);
kA.3 = ( éged, a monda o ) elmoso a zápo ;
kA.4 = nem^ elelsz ( e, anyám (az enyém, a lí ai éné)).
6. [KA& b&ind/ elo g-le eze e ]: (A KA szö egmonda e bálisan és
ko e e enciaindexekkel kiegészí e ál oza ához endel elacionális o ganizáció
le eze e ep ezen ációja, amely az egyes kompozíciós egységeke jelölő
szimbólumoknak a KA& b&ind meg elelő kompozíciós egységei elel e i meg.)
A KA ko e e enciaindexekkel kiegészí e ep ezen ációjához — igyelembe
é e a köz e len szö egelőzménykén álló K0, K0*, K2 és K9 szö eg-
monda oka is — a kö e kező indexek be eze ése lá szik célsze űnek:
(A szö egelőzmény ko e e enciaindexei: i01 = ej a, i02 = sg.1. lí ai én, i03 = a lí ai én anyja,
i03* = a lí ai én anyjának megszólí ása, i04 = a lí ai én anyjának az emléke, i05 = a c, i06 =
enge , i07 = hullám, i08 = dallam, i09 = embe i ajkak, i10 = az embe i ajkak lakója, i11 = a
dallam háza. Ezek közül az elemze szö egmonda ep ezen ációjában is ele ánsak: i02 =
sg.1. lí ai én, i03 = a lí ai én anyja.)
A KA-hoz a kö e kező új ko e e enciaindexeke lá szik célsze űnek
be eze ni:
i12 = az a monda , amelye a öld po ába ó ak,
i13 = öld,
148
i14 = a öld[i13] po a,
i15 = azok a alakik, akik a monda o a öld po ába ó ák,
i16 = zápo .
KA& b&ind = <kA.1 ⊃ kA.2> [DE] <kA.3 [ezé ] kA.4>;
kA.1 = monda [i12] ( agy(i03) e|i03|, anyám[i03*](i02), (az^enyém|i02|,
a^lí ai^éné[i02](i03)));
kA.2 = mi |i12| a^ öld[i13]^po ába[i14](i13) ó ak(i15) ( alakik[i15]);
kA.3 = ( éged|i12*|, a^monda o [i12*]) elmoso (i16) a^zápo [i16]:
kA.4 = nem^ elelsz(i03) ( e|i03|, anyám[i03*](i02) (az^enyém|i02|,
a^lí ai^éné[i02](i03))).
7. [KA& b&ind/ elo g-linea izál ]: (A KA szö egmonda e bálisan és
ko e e enciaindexekkel kiegészí e ál oza ához endel elacionális
o ganizáció linea izál ep ezen ációja.)
〈<<Monda [i12] ( agy(i03) e|i03|, anyám[i03*](i02), (az^enyém|i02|, a^lí ai^é-
né[i02](i03)))>[kA.1], <mi |i12| a^ öld[i13]^po ába[i14](i13) ó ak(i15) ( ala-
kik[i15])>[kA.2]>, (de) <<( éged|i12*|, a^monda o [i12*]) elmoso (i16) a^zá-
po [i16]>[kA.2], (ezé ) <nem^ elelsz(i03) ( e|i03|, anyám[i03*](i02) (az^enyém|
i02|, a^lí ai^éné[i02](i03)))>[kA.4]>〉.[KA]
A ki álasz o szö egmonda kanonikus ep ezen ációja:
[KA]Monda ( agy e, anyám (az enyém, a lí ai éné)), mi a öld^po ába ó ak
( alakik), (de) ( éged, a^monda o ) elmoso a^zápo , (ezé ) nem^ elelsz ( e,
anyám (az enyém, a lí ai éné)).
0. KA(& b) kiindulósze keze kon ex usa:
Megjegyzés: Az egysze űség ked éé i nem kísé lem meg a KA szö egmonda hoz
endelhe ő endsze monda lehe séges lineá is el endezései számba enni, csupán
számada okkal u alok ájuk.
KA ese ében a po enciális kiindulósze keze ek száma ( ügge lenül a ól, hogy azok
g amma ikailag és/ agy szeman ikailag jól o mál ak-e) igen nagy, mi el i nem csak
egye len monda egység belső lineá is el endezésének lehe őségei ől an szó, hanem a
szö egmonda on belüli há om agmonda lehe séges el endezései ől is. A lineá is
el endezések a iációi számokban ki ejez e: az első agmonda lehe séges
el endezéseinek száma: 1 × 2 × 3 = 6, a második agmonda éinak: 1 × 2 × 3 × 4 = 24, a
ha madik agmonda éinak: 1 × 2 × 3 = 6, a negyedik agmonda pedig csupán egye len
so endben o dulha elő. Ha ehá a agmonda ok egymás közö i elcse élhe ősége is
igyelembe esszük, a KA szö egmonda lehe séges lineá is el endezéseinek száma: 6 ×
24 × 6 × 1 = 864.
149
1. PA◊/O g-[ ]{A}: (A p opozíciókén é elmeze ado szö egmonda agmon-
da ainak alapjá képező unk o +a gumen uma(i) s uk ú ák kanonikus leí ása,
melyben a unk o e bális elem+mo ológiai in o máció+(az igei oldaléknak
meg elelő) ko e e enciaindex, minden egyes a gumen um-össze e ő pedig sze-
epindiká o [= ..]+mo ológiai in o máció+a gumen um ál ozó[=x..] elépí ésű. (A
ep ezen áció jelen ázisában az a gumen um ál ozóka e bális ki ejezés még
nem helye esí i. Az ado szö egmonda össze e őihez endelhe ő sze epeke a
ep ezen ációhoz alko o sze epindiká o lis a a almazza (l. Pe ő i—Dobi 1999).)
[ an ..... (.....)] { 01....: x1, 02.....: x2};
[ ó..... (.....)]{ 11.....: x1, 312 .....: x2, 59 .....: x3};
[elmos..... (.....)]{ 11.....: x1, 311.....: x2};
[ elel..... (.....)]{ 11.....: x1}.
2a PA◊/ág ajzos: (A p opozíciókén é elmeze ado szö egmonda g á al
szemlél e e s uk ú ája, amely az egyes — kódokkal jelze —
szö eg agmonda ok közö i hie a chikus iszonyoka ág ajzokkal
szemlél e i, a szö egmonda e bális össze e ői pedig az ado
szö egmonda ( e bálisan kiegészí e ál oza ának) alapjá képező
unk o +a gumen uma(i) s uk ú ának meg elelően a almazza.)
PA
[,]
PA’1 PA’2
PA.1 ⊃ PA.2 [,]
PA.3 PA.4
150
Monda ( agy
e, anyám (az
enyém)),
a^lí ai^éné))
mi a^ öld^
po ába ó ak
( alakik)
( éged, a^monda o )
elmoso ^zápo
nem^ elelsz ( e,
anyám (az enyém,
a^lí ai^éné))
2b PA◊&ind/le eze e : (A p opozíciókén é elmeze ado szö egmonda
össze e ős sze keze ének kanonikus ep ezen ációja, ahol minden
egyes elemi p opozíció (kanonikus agmonda - ep ezen áció) a
p opozíciómagban ki ej e ényállás ado időben és helyen aló
ennállása ep ezen ációjakén é elmezendő. A ep ezen áció alapjá
a szó á ból az egyes szö egmonda ok/szö eg agmonda ok elszíni
s uk ú ájának meg elelően ki álasz o unk o +a gumen uma(i)
s uk ú ák alko ják.)
A szemi- o mális ep ezen ációhoz be eze e ko e e enciaindexek (lásd a
szemi- o mális ep ezen áció 6. lépésé ) a kanonikus ep ezen áció számá a a
kö e kezőkkel egészí endők ki:
A◊’ = de (a kö őszó min a szö egmonda ké a gumen umú domináns unk o a),
A◊ = , (a kA.3-a és a kA.4-e a gumen umokkén megkí ánó kö őszói unk o
helye álló elem, mely leginkább az ezé kö őszó al e balizálha ó),
A.1 = an { ki mi},
A.2 = ó { ki mi ho á},
A.3 = elmos { mi mi },
A.4 = elel { ki}.
PA◊’ :=: [ ae◊’]{ : A◊’, s:sA◊’, p:pA◊’};
pA◊’ :=: [, (De)]{ P1: PA◊1, P2: PA◊2};
PA◊1 :=: [ ae◊]{ : A◊1, s:sA◊1, p:pA◊1};
pA◊1 :=: [,]{ P1: PA.1, P2: PA.2};
PA.1 :=: [ ae]{ : A.1, s:sA.1, p:pA.1},
pA.1 :=: [* anCOP k/j/sg.2. (i03)]{ 01- ∅: [°i12], 02- ∅: (*i03)},
[monda ]{ 0:i12},
*[ e (a lí ai én anyja)]{ 0:i03},
PA.2 :=: [ ae]{ : A.2, s:sA.2, p:pA.2},
pA.2 :=: [ ó k/m/pl.3. (i15)]{ 11- ∅: |∗i15|, 312- : |i12|, 59-ba:
[°i14]},
*[ alakik]{ 0:i15},
[mi]{ 0:i12},
[a^ öld^po a]{ 0:i14}.
PA◊2 :=: [ ae◊]{ : A◊2, s:sA◊2, p:pA◊2};
pA◊2 :=: [, (ezé )]{ P1: PA.3, P2: PA.4};
151