Szövegmondatok kompozicionális organizációjáról

„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK” A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM XXXVII, 143–156 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 1999. ÉVKÖNYVE Szö egmonda ok kompozicionális o ganizációjá ól 1. A kompozicionális o ganizáció e minus — újabb é elmezése sze in (lásd Pe ő i í ásá ugyanebben a kö e ben) — annak az á ogóbb jellegű o ganizációnak a jelölőjé é ál , amelynek ké megnyil ánulási o mája a hie a chikus ( e ikális) és lineá is (ho izon ális) o ganizáció. Min ilyen — ál alánosí áskén — magában oglalja a ko ábban csupán a szö egmonda szin e alkalmazo elációs és kon igu ációs o ganizáció megkülönböz e és is. Én mos kizá ólag a szö egmonda ok kompozicionális o ganizációjának néhány ké désé el oglalkozom, példakén ugyanaz a szö ege (Kálnoky László Egysze ű ej a című e sé ) álasz a, amelye szö egmonda ölö i szin en PETŐFI is elemez. A álasz o e s izikai megjelenési o mája ( ehikuluma) Kálnoky László Összegyűj ö e sek (Mag e ő Köny kiadó, Bp. 1981) című kö e ében a kö e kező (l. Ve/a): Ve/a: Egysze ű ej a Anyám emléké e A c, mi ük özö a isz a enge , szé oncsol a hullám, nem elelsz. Dallam, embe i ajkak lakója, házada elhagy ad, nem elelsz. Monda , mi a öld po ába ó ak, elmoso a zápo , nem elelsz. Kö , mi madá í a le egőbe, az a madá elszáll , nem elelsz. Lá ha a lan le él, néma le él, min aki sosem ol , nem elelsz. A Ve/b ezzel szemben az ado e s kódokkal kiegészí e ál oza a, melyben a kódok a szö egmonda oka (egyben a e sszakoka ) azonosí ják. (Azé á- 143 lasz o unk számoka és be űke egyesen, hogy ne e í senek elő e, ill. ne ep ezen áljanak semmi éle so ende .) Ve/b: [0]Egysze ű ej a [0*] Anyám emléké e [2]A c, mi ük özö a isz a enge , szé oncsol a hullám, nem elelsz. [9] Dallam, embe i ajkak lakója, házada elhagy ad, nem elelsz. [A] Monda , mi a öld po ába ó ak, elmoso a zápo , nem elelsz. [L] Kö , mi madá í a le egőbe, az a madá elszáll , nem elelsz. [7] Lá ha a lan le él, néma le él, min aki sosem ol , nem elelsz. 2. Elemzendő szö egmonda gyanán az [A]-jelzésű (a Ve/b-ben kö é el szede ) szö egmonda o álasz o am, elméle i ke e kén pedig az a szö eg- monda -elemző módsze ( ep ezen ációs modell ), amelynek ázla osabb leí ása Dobi 1998-ban, észle es isme e ése Dobi 1999-ben alálha ó. Az emlí e ep ezen ációs modell szö egmonda ok globális szemi- o mális, alamin kanonikus leí ásá eszi lehe ő é, a lehe ségesen elé he ő explici áb ázolás űz e ki célul. A ep ezen áció á gya a szö egben ak uálisan meg o mál szö egmonda on úl a szö egmonda e bális össze e őkkel, alamin ko e e enciaindexekkel kiegészí e ál oza a. A e bálisan kiegészí e ál oza azoka az össze e őke is explici o mában a almazza, amelyeke a szö egmonda szö egbe ágyazo sága mia implici in o mációkkén ho doz; a ko e e enciaindexek pedig az egyes szö egmonda -össze e ők e e enciális é éké jelölik. A álasz o e s me a o ák a épülő ko e e enciahálója é dekesen já ul hozzá a szö eg kohe enciájához. A szemi- o mális és kanonikus leí ás lé ehozásában a szö egmonda izikai megjelenési o májá ól lépés ől-lépés e közelí ünk annak az elgondol alóságnak a ep ezen álásához, amelye a e bális sík áb ázol. (El ogad a i az a szin e ál alános elképzelés , hogy a nyel nem a alóság a e e ál, hanem annak egy egyénileg észlel és egyéni kogníció ú ján leképeze ál oza á a. Vö. Pe ő i—Benkes 1998: elá um, elá um-imágó.) Te mésze esen i sem küszöbölhe ő ki az a ényező, hogy én min elemző, egye len egyedi in e p e- áció elemzésé e állalkozha ok. 144 A o ábbiakban a ep ezen ációs modell elhasznál a elemzem és jellemzem a ki álasz o szö egmonda ak uális meg o mál ságá . (Hogy az elemzés egysze űbben kö e he ő legyen, az egyes ep ezen ációs lépéseke jelölő ö idí- éseke és az alkalmazo szimbólumoka elő o dulásukko magya ázom.) A ki álasz o szö egmonda globális szemi- o mális ep ezen ációja: 0. [KA]: (A KA szö egmonda megjelenési o mája.) Monda , mi a öld po ába ó ak, elmoso a zápo , nem elelsz. 1. [KA/LeSzin- ep ]: (A KA szö egmonda lexiko-szin ak ikai ep ezen ációja.) monda , mi a öld po ába ó ak , elmoso a – – mi- – – po -á-ba ó- -ak – el- mos-o- – n – nm ne n n i/k/m/pl.3./a – ik i/k/m/sg.3./a ne A T [Hh…jbi … …Hh] Á – [Á… …] [A zápo , nem elelsz – – – elel-sz n – msz i/k/j/sg.2./a …] [Á… …] 2a [KA/Relo g-ág ajzos]: (A KA szö egmonda elacionális o ganizációjának ág ajzos ep ezen ációja.) KA [,] kA.1 ⊃ kA.2 [,] kA.3 kA.4 2b [KA/Relo g-le eze e ]: (A KA szö egmonda elacionális o ganizációjá- nak le eze e ep ezen ációja, amely az egyes kompozíciós egységeke jelölő szimbólumoknak a KA meg elelő kompozíciós egységei elel e i meg.) KA = <kA.1 ⊃ kA.2> [,] <kA.3 [,] kA.4>; kA.1 = monda ; kA.2 = mi a öld po ába ó ak; kA.3 = elmoso a zápo ; kA.4 = nem elelsz. ahol ⊃ az agmonda ok közö i monda észki ej ő alá endelő iszony ejezi ki. 145 3. [KA/ elo g-linea izál ]: (A KA szö egmonda elacionális o ganizációjának linea izál ep ezen ációja.) 〈<<Monda >[kA.1], <mi a öld po ába ó ak>[kA.2]>, <<elmoso a zá- po >[kA.2] <nem elelsz>[kA.4]>>〉.[KA] 4. [KA& b/LeSzin- ep ]: (A KA szö egmonda e bálisan kiegészí e ál o- za ának lexiko-szin ak ikai ep ezen ációja.) Megjegyzés: Min hogy egy ado szö egmonda e bális elemekkel [= b] kiegészí e ál oza ának lé ehozásához — egy egész szö eg e ki e jesz he ő kohe ens elemzés lé ehozása é dekében — szükséges igyelembe enni annak szö egkö nyeze é , így já ok el i is. A szóban o gó e s kompozicionális meg o mál ságá egy ész a e s mo ója („Anyám emléké e”), más ész a e sszakok nyel i szempon ból pa alelisz ikusnak a ha ó elépí ése ha á ozza meg. Ezek igyelembe é elé el a Ve első négy e sszakának e bális elemekkel azonos módon (globálisan) kiegészí e ál oza a a kö e kező (lásd Ve& b, amelyben az e ede i szö eg ku zi ál szedésű, a kiegészí ések pedig zá ójelbe e no mál szedésűek — a de kö őszó nagybe űs szedése az kí ánja jelezni, hogy az a szö egmonda domináns kö ősza a). Ve& b: [2] A c ( agy anyám), mi ük özö a isz a enge , (De) szé oncsol a hullám, (s ennek kö e kez ében) nem elelsz. [9] Dallam ( agy anyám), embe i ajkak lakója, (De) házada elhagy ad, (s ennek kö e kez ében) nem elelsz. [A] Monda ( agy anyám), mi a öld po ába ó ak, (De) elmoso a zápo , (s ennek kö e kez ében) nem elelsz. [L] Kö ( agy anyám), mi madá í a le egőbe, (De) az a madá elszáll , (s ennek kö e kez ében) nem elelsz. Az ilyen módon kiegészí e négy e sszakhoz „logikusan” csa lakozik — min egy konklúziókén — a e s u olsó e sszaka: Lá ha a lan le él, néma le él, / min aki sosem ol , nem elelsz. Ha a szö egmonda elációs o ganizációjá „ elül ől” szemléljük, az mondha juk, hogy az elemzés e álasz o KA szö egmonda agmonda nyi össze e ői a de kö őszó sze ezi, min ké a gumen umú közpon i unk o . A ké a gumen um az első és a második ké agmonda ból álló komplexebb egész, melyek szin én egy-egy ké a gumen umú — mindké ese ben implici — kö őszói unk o kö é sze eződnek. Ezek é elmében a agmonda ok közö i elációka ki ejező kö őszóka is explici é é e a szö egmonda sze keze i g á ja a kö e kezőképp ázolha ó el: 146 KA [DE] kA.1 ⊃ kA.2 [ezé ] kA.3 kA.4 A en i meg on olások alapján az elemze [A]-jelzésű szö egmonda nak az ál alam szükségesnek a o alamennyi e bális elemmel kiegészí e ál oza a a kö e kező: Monda ( agy e, anyám (az enyém, a lí ai éné)), mi a öld^po ába ó ak ( alakik), (de) ( éged, a monda o ) elmoso a^zápo , (ezé ) nem^ elelsz ( e, anyám (az enyém, a lí ai éné)). monda ( agy) ( e) (,) (anyám) (,) (az) (enyém) (,) (a) (lí ai) (éné) , mi a – a-gy – – anyá-m – – – – – – én-é – mi- – n i/k/j/sg.2./a nm – n – Ne nm – ne mn nm – nm ne Á (…Á) (A) – – – (jé … …) – (jé … …jmi… …jé ) – T [Hh…jbi öld po ába ó ak ( alakik) , (de) ( éged) (,) (a) (monda o ) elmoso a zápo – po -á-ba ó- -ak alaki-k – – – – – monda -o- el- mos-o- – – n n i/k/m/pl.3./a nm – ksz nm – ne n ik i/k/m/sg.3./a ne n …jbi… …Hh] Á (A) – (–) (T) – (T… …) [Á …] [A… …] , (ezé ) nem elelsz ( e) (,) (anyám) (,) (az) (enyém) (,) (a) (lí ai) (éné) – – – elel-sz – – anyá-m – – – – – – én-é – ksz msz i/k/j/sg.2./a nm – n – ne nm – ne mn nm ––[Á… …] (A) (–) (Jé ) – (jé … …) – (jé … …jmi… …jé ) Kommen á : A szö egmonda négy agmonda ból áll. A szö egmonda első agmonda ának unk o akén egy kopula í (az össze e állí mány igei észekén unkcionáló) agy össze e ő állha , melynek igei személy agja u al az implici alany a, a lí ai én anyjá a, a megszólí o a. I az azonosí ás g amma ikailag lehe ő é e ő lé ige ehá ké a gumen umú, egyik bő í ménye az alanyi sze epben álló megszólí o , másik bő í ménye pedig az az össze e ő, amellyel azonosí juk, azaz a monda . A második agmonda belső s uk ú ája a ó unk o kö é sze eződik. Az ado agmonda ban ennek a unk o nak há om a gumen uma an: ki mi ho á. A ha á oza lan alanyi sze epben álló ki a gumen um e bálisan ki ej e len, az igei unk o igei személy agja u al á. A á gyi sze epben álló mi a gumen um a a mi ona kozó né mási össze e ő u al, mely a szö egelőz- ménybeli monda össze e ő el azonosí ha ó. A helye jelölő ho á a gumen- 147 umo a öld po ába sze keze ejezi ki. (I a né előhasznála szö egössze- üggősége e em ő sze epé el nem oglalkozom.) A ha madik agmonda az elmos mi mi unk o +a gumen umai s uk ú ából szá maz a ha ó. Az alanyi sze epű mi a gumen umo a zápo össze e ő ejezi ki, a á gyi sze epű mi a gumen um a nem u al explici e bális elem. A hiány az előző agmonda ból egészí he ő ki az o sze eplő (a)mi ona kozó né mással analóg össze e ő el, melynek e e enciális é éke is ugyanaz, a monda kén azonosí o lí ai én anyja, a megszólí o . A negyedik agmonda a elel ki unk o +a gumen uma s uk ú á a épül. Az alanyi sze epű ki a gumen umo explici e bális össze e ő nem ejezi ki, az igei elelsz unk o személy agja u al á. Megjegyzés: a szö egmonda e bális kiegészí ésében a ona kozó né mási kö őszó e e enciális é éké e bálisan nem e em explici é, hogy a ep ezen áció alami el egysze űbb legyen. 5. [KA& b/ elo g-le eze e ]: (A KA szö egmonda e bálisan kiegészí e ál oza ához endel elacionális o ganizáció le eze e ep ezen ációja, amely az egyes kompozíciós egységeke jelölő szimbólumoknak a KA& b meg elelő kompozíciós egységei elel e i meg.) KA = <kA.1 ⊃ kA.2> [DE] <kA.3 [ezé ] kA.4>; kA.1 = monda ( agy e, anyám (az enyém, a lí ai éné)); kA.2 = mi a öld^po ába ó ak ( alakik); kA.3 = ( éged, a monda o ) elmoso a zápo ; kA.4 = nem^ elelsz ( e, anyám (az enyém, a lí ai éné)). 6. [KA& b&ind/ elo g-le eze e ]: (A KA szö egmonda e bálisan és ko e e enciaindexekkel kiegészí e ál oza ához endel elacionális o ganizáció le eze e ep ezen ációja, amely az egyes kompozíciós egységeke jelölő szimbólumoknak a KA& b&ind meg elelő kompozíciós egységei elel e i meg.) A KA ko e e enciaindexekkel kiegészí e ep ezen ációjához — igyelembe é e a köz e len szö egelőzménykén álló K0, K0*, K2 és K9 szö eg- monda oka is — a kö e kező indexek be eze ése lá szik célsze űnek: (A szö egelőzmény ko e e enciaindexei: i01 = ej a, i02 = sg.1. lí ai én, i03 = a lí ai én anyja, i03* = a lí ai én anyjának megszólí ása, i04 = a lí ai én anyjának az emléke, i05 = a c, i06 = enge , i07 = hullám, i08 = dallam, i09 = embe i ajkak, i10 = az embe i ajkak lakója, i11 = a dallam háza. Ezek közül az elemze szö egmonda ep ezen ációjában is ele ánsak: i02 = sg.1. lí ai én, i03 = a lí ai én anyja.) A KA-hoz a kö e kező új ko e e enciaindexeke lá szik célsze űnek be eze ni: i12 = az a monda , amelye a öld po ába ó ak, i13 = öld, 148 i14 = a öld[i13] po a, i15 = azok a alakik, akik a monda o a öld po ába ó ák, i16 = zápo . KA& b&ind = <kA.1 ⊃ kA.2> [DE] <kA.3 [ezé ] kA.4>; kA.1 = monda [i12] ( agy(i03) e|i03|, anyám[i03*](i02), (az^enyém|i02|, a^lí ai^éné[i02](i03))); kA.2 = mi |i12| a^ öld[i13]^po ába[i14](i13) ó ak(i15) ( alakik[i15]); kA.3 = ( éged|i12*|, a^monda o [i12*]) elmoso (i16) a^zápo [i16]: kA.4 = nem^ elelsz(i03) ( e|i03|, anyám[i03*](i02) (az^enyém|i02|, a^lí ai^éné[i02](i03))). 7. [KA& b&ind/ elo g-linea izál ]: (A KA szö egmonda e bálisan és ko e e enciaindexekkel kiegészí e ál oza ához endel elacionális o ganizáció linea izál ep ezen ációja.) 〈<<Monda [i12] ( agy(i03) e|i03|, anyám[i03*](i02), (az^enyém|i02|, a^lí ai^é- né[i02](i03)))>[kA.1], <mi |i12| a^ öld[i13]^po ába[i14](i13) ó ak(i15) ( ala- kik[i15])>[kA.2]>, (de) <<( éged|i12*|, a^monda o [i12*]) elmoso (i16) a^zá- po [i16]>[kA.2], (ezé ) <nem^ elelsz(i03) ( e|i03|, anyám[i03*](i02) (az^enyém| i02|, a^lí ai^éné[i02](i03)))>[kA.4]>〉.[KA] A ki álasz o szö egmonda kanonikus ep ezen ációja: [KA]Monda ( agy e, anyám (az enyém, a lí ai éné)), mi a öld^po ába ó ak ( alakik), (de) ( éged, a^monda o ) elmoso a^zápo , (ezé ) nem^ elelsz ( e, anyám (az enyém, a lí ai éné)). 0. KA(& b) kiindulósze keze kon ex usa: Megjegyzés: Az egysze űség ked éé i nem kísé lem meg a KA szö egmonda hoz endelhe ő endsze monda lehe séges lineá is el endezései számba enni, csupán számada okkal u alok ájuk. KA ese ében a po enciális kiindulósze keze ek száma ( ügge lenül a ól, hogy azok g amma ikailag és/ agy szeman ikailag jól o mál ak-e) igen nagy, mi el i nem csak egye len monda egység belső lineá is el endezésének lehe őségei ől an szó, hanem a szö egmonda on belüli há om agmonda lehe séges el endezései ől is. A lineá is el endezések a iációi számokban ki ejez e: az első agmonda lehe séges el endezéseinek száma: 1 × 2 × 3 = 6, a második agmonda éinak: 1 × 2 × 3 × 4 = 24, a ha madik agmonda éinak: 1 × 2 × 3 = 6, a negyedik agmonda pedig csupán egye len so endben o dulha elő. Ha ehá a agmonda ok egymás közö i elcse élhe ősége is igyelembe esszük, a KA szö egmonda lehe séges lineá is el endezéseinek száma: 6 × 24 × 6 × 1 = 864. 149 1. PA◊/O g-[ ]{A}: (A p opozíciókén é elmeze ado szö egmonda agmon- da ainak alapjá képező unk o +a gumen uma(i) s uk ú ák kanonikus leí ása, melyben a unk o e bális elem+mo ológiai in o máció+(az igei oldaléknak meg elelő) ko e e enciaindex, minden egyes a gumen um-össze e ő pedig sze- epindiká o [= ..]+mo ológiai in o máció+a gumen um ál ozó[=x..] elépí ésű. (A ep ezen áció jelen ázisában az a gumen um ál ozóka e bális ki ejezés még nem helye esí i. Az ado szö egmonda össze e őihez endelhe ő sze epeke a ep ezen ációhoz alko o sze epindiká o lis a a almazza (l. Pe ő i—Dobi 1999).) [ an ..... (.....)] { 01....: x1, 02.....: x2}; [ ó..... (.....)]{ 11.....: x1, 312 .....: x2, 59 .....: x3}; [elmos..... (.....)]{ 11.....: x1, 311.....: x2}; [ elel..... (.....)]{ 11.....: x1}. 2a PA◊/ág ajzos: (A p opozíciókén é elmeze ado szö egmonda g á al szemlél e e s uk ú ája, amely az egyes — kódokkal jelze — szö eg agmonda ok közö i hie a chikus iszonyoka ág ajzokkal szemlél e i, a szö egmonda e bális össze e ői pedig az ado szö egmonda ( e bálisan kiegészí e ál oza ának) alapjá képező unk o +a gumen uma(i) s uk ú ának meg elelően a almazza.) PA [,] PA’1 PA’2 PA.1 ⊃ PA.2 [,] PA.3 PA.4 150 Monda ( agy e, anyám (az enyém)), a^lí ai^éné)) mi a^ öld^ po ába ó ak ( alakik) ( éged, a^monda o ) elmoso ^zápo nem^ elelsz ( e, anyám (az enyém, a^lí ai^éné)) 2b PA◊&ind/le eze e : (A p opozíciókén é elmeze ado szö egmonda össze e ős sze keze ének kanonikus ep ezen ációja, ahol minden egyes elemi p opozíció (kanonikus agmonda - ep ezen áció) a p opozíciómagban ki ej e ényállás ado időben és helyen aló ennállása ep ezen ációjakén é elmezendő. A ep ezen áció alapjá a szó á ból az egyes szö egmonda ok/szö eg agmonda ok elszíni s uk ú ájának meg elelően ki álasz o unk o +a gumen uma(i) s uk ú ák alko ják.) A szemi- o mális ep ezen ációhoz be eze e ko e e enciaindexek (lásd a szemi- o mális ep ezen áció 6. lépésé ) a kanonikus ep ezen áció számá a a kö e kezőkkel egészí endők ki: A◊’ = de (a kö őszó min a szö egmonda ké a gumen umú domináns unk o a), A◊ = , (a kA.3-a és a kA.4-e a gumen umokkén megkí ánó kö őszói unk o helye álló elem, mely leginkább az ezé kö őszó al e balizálha ó), A.1 = an { ki mi}, A.2 = ó { ki mi ho á}, A.3 = elmos { mi mi }, A.4 = elel { ki}. PA◊’ :=: [ ae◊’]{ : A◊’, s:sA◊’, p:pA◊’}; pA◊’ :=: [, (De)]{ P1: PA◊1, P2: PA◊2}; PA◊1 :=: [ ae◊]{ : A◊1, s:sA◊1, p:pA◊1}; pA◊1 :=: [,]{ P1: PA.1, P2: PA.2}; PA.1 :=: [ ae]{ : A.1, s:sA.1, p:pA.1}, pA.1 :=: [* anCOP k/j/sg.2. (i03)]{ 01- ∅: [°i12], 02- ∅: (*i03)}, [monda ]{ 0:i12}, *[ e (a lí ai én anyja)]{ 0:i03}, PA.2 :=: [ ae]{ : A.2, s:sA.2, p:pA.2}, pA.2 :=: [ ó k/m/pl.3. (i15)]{ 11- ∅: |∗i15|, 312- : |i12|, 59-ba: [°i14]}, *[ alakik]{ 0:i15}, [mi]{ 0:i12}, [a^ öld^po a]{ 0:i14}. PA◊2 :=: [ ae◊]{ : A◊2, s:sA◊2, p:pA◊2}; pA◊2 :=: [, (ezé )]{ P1: PA.3, P2: PA.4}; 151