METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 77
Be eze és
Az iskolá al oglalkozó ku a óka őkén az é dekli, mi ö énik az ál alános iskolába aló be-
lépés elő , ille e az onnan aló kilépés u án, azzal, hogy mi zajlik e ké esemény közö má
ke ésbé.1 Ennek egy ész módsze ani okai annak, hiszen a ej e an e , az iskola éle ének,
belső ilágának el á ása sok szempon ból p oblémás e üle . Más ész mindenki já iskolába,
így a leg öbben úgy élik, hogy pon osan udják, mi zajlik az iskola alai közö . Azonban ma sem
udjuk az , hogy pon osan mi is já szódik le az iskolában, ami jelen ősen megnehezí i az ok a-
áspoli ikusok, an e készí ők és a pedagógusok munkájá .
Az iskola aka a lan mellékha ása: a ej e an e
A ej e an e ogalma az 1960-as é ek ége ó a isme , azó a számos ku a ó ö ekede ezen
implici an e mechanizmusainak el á ásá a.2 A ej e an e egy olyan absz akció, mely
nincs leí a agy szabályos an e ben ögzí e, de megjelenési o májában mindig konk é ,
ha ása pedig aká a szándékos pedagógiai áha ásoké al is azonos jelen őségű lehe . Ide so ol-
ha ó bá milyen implici no ma, meggyőződés és é ék, melyek á adása őkén an e mi, iskolai
in e akciók é én alósul meg (Vogel 2010).
Magá al a szókapcsola al elsőkén Philip Jackson Li e in Class ooms (1968) című munkájá-
ban alálkozha unk, az i megjelen é elemben a ogalom jelen ős hasonlóságo mu a Dewey
(1938) ko ábbi másodlagos anulás (colla e al lea ning) és Kilpa ick (1925) anulási ele-
já ók (concomi an lea nings) ogalmá al. Hasonló gondola mene jelen meg Edua d Sp ange
(1962) A ne elés aka a lan mellékha ásainak ö énye című mű ében, melyben a sze ző leí ja,
hogy az iskolában aka a lanul mindig más is anulnak a diákok, min ami a pedagógusok a-
ní ani aka nak nekik. A ej e an e nek igen sok éle elne ezése alakul ki az é izedek so án,
1 Csepeli 1975; Fe ge 1976; Csanádi – Ladányi 1983; Ando 1980, 1981.
2 G een 1977; Rosen hal – Jacobson 1968; Ulich 1976; Vallance 1973, 1985; Wellendo 1974; Szabó 1979,
1988, 2009.
Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben
KÓSA RITA DIÁNA
dok o andusz
Deb eceni Egye em Humán Tudományok Dok o i Iskola,
Szociológia és Tá sadalompoli ika Dok o i P og am
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 78
az e ede i szakki ejezés a hidden cu iculum ol . A szaki odalom szinonimakén használja a
lá ens ha ás endsze , az implici an e agy az iskolázás mellék e méke ogalmaka .
Az iskola ényleges ha ása a mani esz és a lá ens ha ásokból onódik össze, e ké ha ás-
mechanizmus különböző a ányban alko ja a ényleges ha ás endsze . A lá ens ha ás: a ej e
an e a uda os an e ha ásá e ősí he i agy gyengí he i is. A diákok a ej e ha ásoka is
elsajá í ják, de spon án, nem szándékos anulás so án. A hidden cu iculum ál al köz e í e
udás a óssága lehe ö id á ú és hosszú á ú is. A anulás és a aní ás olyama á s uk u áló
ényezők és az iskola endsze minden sze eplője e ő eljesen be olyásolha ja az , hogy ado
kö nyeze ben milyen ej e an e alakul ki.
Ulich (1976) sze in az iskola bejá a o in e akciós min áka kö e ő iskolai i uálék e epe,
melyek demons álják, hogy a ész e ők el ogadják a ázol helyze e és az igények kielégí ésé-
nek egyenlő lenségei . Egy ado in ézmény kö e he ugalmasabb agy me e ebb in e akciós
sémá is.
John P. Po elli (1993) a ej e an e négy ő megközelí ési módjá különí e e el. Elsőkén
de iniálha juk ki nem mondo nem hi a alos el á ásokkén , másodso ban aka a lan anulási
e edményekkén , ha madso ban az ok a ás s uk ú ájából adódó implici üzene kén , de e-
kin he ünk a ej e an e e úgy, min a diákok alko ásá a. Az első de iníció Jackson (1968)
ogalmá al azonosí ha ó. A második é elmezés alapgondola a, hogy minden embe i cseleke-
de nek lehe nek nem e eze kö e kezményei, melyeke gyak an nem isme nek el, agy csak
jó al meg ö én ük u án. A ha madik de inícióban I an Ilich (1978) gondola ai edezhe jük
el, melye a későbbiekben észle ezek. A negyedik megközelí ésben Snyde (1973) gondola ai
jelennek meg, aki ku a ásában az el égzendő elada ok a i ányuló anulói eakció izsgál a. Rá-
mu a o a a, hogy a diákok és pedagógusok el á ásai nagyon különbözőek, ső a anulóknak
nem is kell el é lenül aná uk el á ásainak meg elelően cselekedniük a sike é dekében, hiszen
isme ik a ej e an e a almá , ami sajá iselkedésükkel hoznak lé e.
A ej e an e célja, működése és e edménye
F iedenbe g (1971) sze in a ej e an e leg őbb célja, hogy a diákok meg anuljanak olyan
elsőbb ha alom be olyása ala élni, mely nincs ekin e el egyéniségük au onómiájá a. Meg-
anulnak az in ézmény szabályai sze in iselkedni, meg anulják, mi szabad és mi nem. Egy
olyan é eszme alakul ki bennük, hogy semmi éle dön és e nincs lehe őségük, meg anulnak
kisko únak lenni. Kialakul a ökéle es kí ül ől i ányí o ság, agy manipulálha óság, a iesmani
kí ül ől i ányí o ka ak e (Riesman 1973).
Az iskola köz e í i a diákok elé a á sadalom ál al elengedhe e lennek í él iselkedésmódo-
ka , melyek a közmegegyezés sze in szükségesek az éle ben aló boldoguláshoz, ilyen például
a egyelem, az önu alom, az engedelmesség, a szo galom agy a k ea i i ás és a e senyszellem.
A „ ej e an e e ” elsőkén emlí ők közö ol Elizabe h Vallance, aki má 1973-ban
egyé elműen el edez e a ej e an e jelenlé é az ame ikai iskola endsze ben, amely min-
den á ha o . Abból indul ki, hogy az iskolák a hi a alos iskolai célokhoz képes öbbe és más
is aní anak a diákoknak, méghozzá igen ha ékonyan. A ej e an e unkciója – a poli ikai
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 79
szocializáció elemekén – a á sadalom ál al el á é ékek meg aní ása ol , azaz a diákok en-
gedelmesség e és szo galom a ne elése, alamin a kialakul osz álysze keze megő zése. Az
iskola ehá , bá nyíl an a á sadalmi szabályozás ellen oglal állás , addig a ej e an e é-
én ha ékonyan szabályoz a az . Vallance (1973) á ilágí o a a, hogy ez a szabályozás nagyon
is isme ős az ame ikai iskola endsze ko ábbi ö éne ében, hiszen a kon o mi ás a ne elés, a
á sadalmi szabályozás sokáig az iskola endsze nyíl céljai ol ak, melyek okoza osan a ej e
an e ogalma alá so olód ak. Miko e lá ens célok ismé a ku a ók igyelmének középpon -
jába ke ül ek, sokan ej e unkciók é ényesülésé e gondol ak. Vallance anügyi e o mokkal
bebizonyí o a, hogy a lá ens unkciók ko ábban nyíl an meg ogalmazo anügyi célok ol ak,
ehá amié bí ál ák az iskolá , az azelő az iskola leg őbb céljának ekin e ék. Ezek a célok
pedig a gyako la ból nem űn ek el, csupán az iskola endsze el i alapjai jelen ő é endsze -
ből és az iskolai dokumen umokból.
I an Ilich sze in (1978) az iskola aláássa az egyén au onómiájá , há é be szo í a a kezde-
ményezőképességé , miközben az sugallja, hogy csak ok a ás é én álha alaki igazi elnő é,
csak az a udás é ékes, ami o adnak á . Az ok a ásügy e min piaci mechanizmus ekin e ,
mely á ukén adja á a udás ogyasz ói számá a. Minél d ágább ez az á u, azaz minél magasabb
iskolai képzés ől an szó, annál ke ésbé elé he ő a szegényebbek számá a, ehá a gazdagok
számá a an enn a a. Az iskola így egy szociális kasz endsze alakí ki. Meg ogalmaz a a
á sadalom iskolá laní ásának (deschooling) koncepciójá , mely sze in a kö elező szigo ú an-
e ek e épülő ok a ás a sajá mo i áción alapuló anulásnak kellene el ál ania. Mi el az is-
kola nem ud a ellá ni a ábízo elada oka , így számá a egyé elmű ol , hogy új megoldási
módok u án kell ku a ni. Véleménye sze in a diákok addig sem az iskola alain belül anul ák
meg a á sadalom működéséhez szükséges isme e eke , és aki aka anulni, az a kö elező is-
koláz a ás nélkül is og anulni, au onóm anulási o máka álmodo meg és egy ho izon álisan
agol iskola endsze , a szabad mű elődés in ézményei (Bodonyi 2012).
Jackson há om é e öl ö kisiskolások közö . Kiszámol a, hogy egy ame ikai gye ek az
alapiskolázásban, ez nálunk az ál alános iskolá al azonosí ha ó, kö ülbelül 7000 ó á öl el,
gyak an aka a a ellené e egy uni o mizál közegben. A kisgye mek iselkedésé ko ábban is
é ékel e a család, az isme ősök, de ez az iskolába lépésének pillana á ól hi a alossá ál , olya-
ma osan é ékelik, melye dokumen álnak is. A dokumen umok ál al in ézményesül az é éke-
lés ak usa, mely egy nagyon össze e olyama . Hi a alosan az egyéni eljesí mény és a an e
közö i iszony hi a o szemlél e ni, a gyako la ban on os ényezőnek számí az in ézményi
el á ásokhoz aló alkalmazkodás és a személyi ulajdonságok, azaz a anuláshoz és a á sakhoz
aló iszonyulás. Mindez egymással össze onód a a pedagógus é ékelésének észé képezik.
Gondoljunk például a súgás a, mely egyé elműen nagy é ség, pedig segí őkészsége és önze -
lensége ük öz, ami el is á nak a diák ól, de nem minden ese ben. A diáknak különbsége kell
ennie a segí és megengede és il o aj ái közö . Sokszo nem elég a helyes álasz, hiszen
az az iskola el á ásainak meg elelően kell p ezen álni, é deklődés , aka ás mu a a, melyhez
kemény és becsüle es munká al ju o a diák, ezek pluszpon o jelen enek az é ékelésnél is.
Az é ékelés ehá egyé elműen nem csak a an á gyi udás szemlél e i, implici módon más
dimenziók is sze epe já szanak (Jackson 1968).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 80
Egy diák annál ked ezőbb helyze ben an az iskolában, minél hasonlóbb az o honi, családi
kul ú ája az iskola kul ú ájához, és annál nehezebb helyze ben alálja magá , minél különbö-
zőbb családja o honi légkö e. Több ku a ó az iskola számos mik o ö énésé a szociális anu-
lás kö ébe so ol a, mely ha ása nagyon jelen ős, hiszen elsajá í ása elengedhe e len el é ele az
iskolában aló lé ezésnek. Ez a szociális anulás még az í o ananyag elsajá í ásánál is on o-
sabb. Gubi Mihály sze in a ej e an e : a zaj a kommunikációs csa o nában (Gubi 1980).
G een ku a ásában az izsgál a, hogy a pedagógusokban milyen kép alakul ki diákjaik ól.
Ku a ása so án jelen ős ke őssége észlel : bá a pedagógusok igyekez ek különböző szakki-
ejezésekkel leí ni egy-egy diákjuka , nem kezel ék őke egyéniségekkén , me e , egyé elmű
„címkéke ” agga ak ájuk (például: os oba, közepes képességű, ki áló) (G een 1977).
Rosen hal és Jacobson (1968) ku a ásai kimu a ák, hogy az ilyen „címkék” ej e en köz e-
í ődnek a diákok elé. A „jó anuló” megnyil ánulásai a szin e mindig é kezik eakció a peda-
gógus észé ől, iszon a öbbieké gyak an isszajelzés nélkül ma ad, ha egy „jó anuló” nem é
alami , a pedagógus segí neki, iszon a öbbieke csak igyelmez e i, hogy igyeljenek jobban.
A pedagógus ked ező agy ked ező len é ékí éle e jelen ősen be olyásolja a diák eljesí mé-
nyé , így álik az el á ás önbe eljesí ő jósla á (Pygmalion-e ek us). A pedagógus é ékelésé
előbb-u óbb az osz ály á sak is á eszik és ele ősí ik, például „ ossz anuló al” nem szí esen
ba á koznak. Ez má nem más, min a ej e an e ön enn a ó működési mechanizmusa.
Wellendo (1974) sze in az iskolai szkénék, azaz jelene ek és az ál aluk ho dozo szocia-
lizációs olyama oknak mindig ke ős jelen ésük an: egy hi a alos és egy ej e . A hi a alos
jelen ések dekla ál ak és kodi ikál ak, meg anulásuk a minden diáknak egyenlő esélye an.
A sike es iskolai lé hez szükséges lá ens el á ásoka ismé lődő helyze ekből kell meg anulnia,
megé enie a diákoknak. Nagyon hasznos ulajdonság ehá az alkalmazkodóképesség, hiszen
a gye ekek sike ei, kuda cai asze in alakulnak, hogy mennyi e é zékenyen udják kiszű ni a
ej e jelen éseke , és mennyi e udnak hozzájuk alkalmazkodni.
Jean Anyon (1980) az iskolai udáselosz ás izsgál a. Sze in e a á sadalom alap e ő iszo-
nyai leképeződnek az iskolai udáselosz ás iszonyaiban, az iskola a á sadalmi és gazdasági
egyenlő lenségek új a e melődéséhez já ul hozzá, ezek elszámolása helye . A á sadalom ük-
ének ne ez e az iskoláka . Anyon az 1978/79-es ané ben izsgál ö angol iskolában egy-egy
ö ödik osz ály . Ké osz ályba munkásszülők gye mekei já ak, másik ke őbe középosz álybeli
gye mekek, egy osz ályba pedig az eli hez a ozó családok gye mekei. A ej e an e nagyon
jól megmu a kozo az iskolai aní ás és anulás s uk u álásában és lebonyolí ásában, de az
el á kö e elményekben is. A munkásgye ekek ől pon osságo , ekin ély isz ele e és engedel-
messége á ak el, míg a első osz álybeli gye mekek ől k ea i i ás , ugalmasságo , szellemi
nyi o ságo . Vizsgála i e edményei bebizonyí o ák, hogy a á sadalmi de e minizmus ökéle-
esen meg alósul a ej e an e é én. A ké dés má csak az, hogy mindez mi működ e i?
Az iskola cél acionális módon já el a középosz ályi é ékek meglé ének é ékelésé el, hi-
szen a á sadalom e ulajdonságok meg aní ásá á ja el. A p obléma o an, hogy ezek az é -
ékek a á sadalmi é egek közö egyenlő lenül oszlanak el és az iskola azoka ju almazza, akik
endelkeznek ezekkel. A a iszon nincs meg elelő módsze e, hogy meg aní sa ezeke az é -
ékeke azoknak a diákoknak, akik más kö nyeze ből é kez ek, ehelye de iánsnak minősí ik
őke , ami el egyenesen a so oza os iskolai kuda cok ilágába aszí ják őke .
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 81
A anulók szelek álásá a ona kozó á sadalmi igény egyik kö e kezménye a diákok é éke-
lésében mu a kozik meg. Az osz ályza elméle ben é ékeli a diák eljesí ményé , az iskolai kö-
e elményeknek aló meg elelésé és egész személyiségé , a alóságban azonban a pedagó giai
é ékelés egyoldalú és sz e eo ípiák ál al be olyásol . A pedagógusok elada a, hogy egye len
é demjeggyel jellemezzék a anulók eljesí őképességé . Mindez a jelenlegi pedagógiai eszkö-
zökkel lehe e len elada nak bizonyul. A pedagógusok egy ellen mondásmen es kép kialakí ása
é dekében olyan in o mációka is igyelembe esznek, melyek a anulmányi eljesí mény szem-
pon jából nem lényegesek. I mu a ha ó ki az a mechanizmus, mely so án a anuló ulajdon-
ságai összekapcsolódnak eljesí ményé el, melyek eddig a pon ig ej e módon kommunikál
el á ásban ol ak csak jelen. Részben ezzel magya ázha óak a különböző á sadalmi é egekből
é kező gye ekek el é ő iskolai é demjegyei, hiszen a plusz in o mációk, a ka ak e ulajdonsá-
gok má -má nagyobb súllyal sze epelnek az é demjegy kialakí ásának olyama ában, min a
alós iskolai eljesí mények. A első és középosz álybeli gye ekek má iskolába lépésük pillana-
ában endelkeznek az iskola ál al el á ulajdonságokkal és no mákkal, míg az alsó osz ályból
szá mazó gye ekek egy eljesen idegen kö nyeze ben alálják maguka , mely megnehezí i beil-
leszkedésüke és gá olja iskolai eljesí őképességüke is. Az é demjegyek ehá el álasz ha a la-
nok a á sadalmi osz ályban el oglal hely ől.
Rej e an e és á sadalmi kö nyeze
Ahogy minden iskola megha á ozo á sadalmi kö nyeze ben működik, úgy minden anuló is
szám alan ellenő izhe e len, ked ező agy ked ező len i ányba be olyásoló ényező ha ásának
an ki é e. Elsőkén az elsődleges kö nyeze , a család ál al köz e í e ha ások a legjelen őseb-
bek, majd ahogy nö ekszik a gye mek, egy e nagyobb sze epe kapnak a ko á scsopo ál al
gyako ol ha ások. A mode n á sadalomban pedig megjelen ek a személy elen kapcsola ok a
épülő, köz e e ha ás o ások is. A diákoknak egy e nehezebb az eligazodás a sok éle és sok
hely ől kapo in o máció közö , éppen ezé az iskolának az iskolai ananyag me e ségének
oldásá a kell ö ekednie, szükséges lenne beengednie az iskola alai közé az azon kí ül sze ze
in o mációka is, és segí enie a diákoka ezek é elmezésében és szű ésében. Fon os ké dés az
is, hogy az iskolá ö ező á sadalmi kö nyeze hogyan iszonyul az iskola ál al köz e í e é -
ékekhez. Az iskolának ellen mondásos el á ás endsze ekkel kell szembenéznie, hiszen a kü-
lönböző á sadalmi é egek más-más é ékekkel és igényekkel endelkeznek. A á sadalomnak
iszon minden éleképpen el kell ogadnia és ámoga nia kell az iskola ál al hangoz a o é é-
keke .
Az iskola egyik ő dekla ál célja az iskolai szelekció elu así ása, de ez mégsem udja minden
iskola eljesí eni. Nyil án alóan azoka álasz ja ki az in ézmény, akik a legkönnyebben, legki-
sebb e ő á o dí ással ejlesz he őek. A agoza os osz ályok lé ehozásá al meg alósul a másod-
lagos, bu kol szelekció, mely kö e kez ében a há ánnyal indulóknak még öbb há ánnyal kell
megküzdeniük, miközben az iskolai közösségek egy e homogénebbé álnak. A homogeni ás
elméle ileg anulmányi e edményen alapul, de a anulmányi szelekció á sadalmi szelekció is
jelen . Te mésze esen a éma e szegmense sokkal bonyolul abb, ami szin én é demes izsgálni.

METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 82
Kísé le ek az in ézményes ne elés me e ségeinek oldásá a
Az in ézményes me e ség oldásá a állalkoznak a különböző al e na í e o miskolák. A mo-
de n al e na í iskolák az Egyesül Államokban a 60-as é ekben, Nyuga -Eu ópában a 70-es
é ekben, Közép-Eu ópában az 1989-es endsze ál ás u án jö ek lé e. Az ado ok a ási end-
sze öbbségi iskolái ól különböző pedagógiai speci ikumokkal és inno a í ö ek ésekkel en-
delkeznek. Tényleges álasz éko , pedagógiailag el é ő lehe őségeke , modell é ékű al e na í-
áka kínálnak ne előnek, aní ánynak, ok a ási endsze nek egya án .
A mode n al e na í iskolának há om csopo ja an: az al uis a, a mű észe hangsúlyos és a
á sadalmi eli e szolgáló iskolák (Bodonyi 2012).
A kö e kezőkben egy nemze közi és egy hazai példá sze e nék bemu a ni, közös onásuk,
hogy mindké kezdeményezés az iskola á sadalmasí ásá és a me e ség oldásá űz e ki célul.
A pá huzamos iskola (école pa alléle) ne e kapó mozgalom e edményeképpen az 1970-es
é ekben öbb száz iskola kezd e meg működésé a ejle őkés o szágokban. A hagyományos
iskolákhoz képes sokkal ugalmasabban kezel ék a aní ás a szán idő , a e e és a ananyago
is, a ne elés kulcs ogalmainak a el edezés , az egyéni elelősség állalás és a közösségi éle e
a o ák. E mozgalom ól készí e monog á iájában Fe an az í ja, hogy ha ényleg meg aka -
nak szabadulni a hagyományos iskola endsze me e ségei ől, akko ki kell ik a niuk a ká os
ej e an e e , az osz ályozás és a aná –diák közö kialakuló aláza os kapcsola o . Fe an
az ilyen ancia in ézményeke „école de la ue”-nak ne ez e, melyben megjelen az u ca min
a hagyományos iskola endsze egyik, min a anulásnak, ne elődésnek nem alak közé szo í-
o al e na í ája. Hi de e célja ezen in ézményeknek, hogy meg aní sa a diákoka a ál ozás
képességé e, míg a kul u ális ö ökség á szá maz a ásá a kisebb hangsúly helyeznek. Nagyon
on os, hogy má ekko elisme ék az , hogy az embe ál al lé ehozo másodlagos kö nyeze
szün elenül kihí ásokkal os omolja az iskola endsze . Az iskolának kezelnie kell, segí sége
kell nyúj ania az u cán sze ze in o mációk endezésében is a anulóknak, ha ez nem így ö é-
nik, az az iskola számá a súlyos p esz ízs esz esége jelen , hiszen el eszí i a hi elé a gye ekek
elő (Szabó 2009).
A magya példa gyöke ei szin én az 1970-es é ekig nyúlnak issza, ezek ol ak a komplex
ne elési közpon ok, melyek célja szin én az iskola á sadalmasí ása ol . Egy ilyen közpon po-
li unkcionális épüle e helye ado ó odának, iskolának, köny á nak, mű elődési háznak, azaz
egyesí eni p óbál a az iskolai és az iskolán kí üli képzés el ei . Tekin e el ol a szociokul u-
ális kö nyeze e is, miközben sokkal jobban épí e ogyasz óinak mű elődésbeli é dekei e.
A é sze ezés elősegí e e a diákok közö i kommunikáció , így ezál al is gazdag udásanyag-
hoz ju ha ak hozzá (Szabó 2009).
Napjainkban is alálha unk Magya o szágon al e na í ne elési in ézményeke 3, melyek ő-
kén Roge s, S eine (Waldo pedagógia), Mon esso i agy F eine ál al ú já a indí o agy
ezek ke e ékéből kialakul e o mpedagógiai el eken alapulnak (Czike 2006).
3 Tüske á , D á amen i Kö ze i Közok a ási In ézmény Da ányi Tagiskolája, Gye mekek Háza, Kék Madá ,
Kon y a Iskola, Palán a Iskola, Komplex Ins ukciós P og am Hejőke esz ú on, Laude Iskola (Klein – Soponyai
2011).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 83
Ezen iskolák a hagyományos iskolákhoz képes öbb jellemzőben is el é nek, a leg on osabb
a meg ál ozo aná sze ep, a pedagógus i nem isme e á adó, hanem egy há é ben ma adó
segí ő, acili á o . A módosul aná sze epe köz e í i és elősegí i a meg ál ozo é el endezés
és aní ási módsze , a munka o mák közül a on ális alig o dul elő, egyéni agy csopo munka
zajlik. A aná személyisége i án i kö e elmények is módosulnak egy al e na í iskolában, a má-
sik a aló oda igyelés és a issza onulás képessége ke ül az elő é be. A hagyományos iskolák-
ban a szülők a há é ben ma adnak, ső egyes iskolákban gyak an nemkí ána os a lá oga ásuk,
az al e na í iskolákban iszon ők is a pedagógusokhoz hasonló sze epe kapnak, ki é el csak
a Waldo -iskola jelen .
A aná sze ep meg ál ozásának kö e kezményekén á alakul a aná i ekin ély is, a pedagó-
gusnak sajá é ékeiből, belső e őiből kell meg e em enie, külső e ők segí sége nélkül. A diákok
nem élnek a anulás ól, sajá maguknak anulnak, nincs osz ályozás, hiányzik a külső e ő, ami
nagyban elősegí i a belső mo i ál ság lé ejö é . A hagyományos iskolákhoz képes más mód-
sze el alakí ják ki a szabályoka is, melyek belső é álnak, in e io izálódnak. A aná ok issza-
onulásukkal el udják é ni, hogy a szabályok nem külső el á áskén jelennek meg, hanem belső
igénykén . Szin én a meg ál ozo aná sze ep kö e kezményének ekin he jük a diákok közö i
kommunikáció és iszony . A gye ekek éppen úgy iselkednek egymással, ahogy a pedagógus
is elük, ugyanez meg igyelhe ő a kommunikációban is. A gye ekek kapcsola endsze e is el é ő
az al e na í iskolákban. Míg a hagyományos iskolákban a aná csupán ké -há om diáko ud
ki ün e e igyelemmel kísé ni, az al e na í iskolákban a igyelem öbb elől jön és jobban meg-
oszlik, így öbbközpon ú közösségek jönnek lé e (Czike 1997).
Alap e ően ké éle aná ípus különí he ünk el, a ól ügge lenül, hogy ki milyen el eke
kö e ő iskolában aní . A hagyományos pedagógus mindig ög ön udja, mi kell ennie a sza-
bályelsajá í a ás olyama ában, míg a nyi o ne elő előszö mé legel, gondolkodik, csak az án
cselekszik, így lé ezési módja az állandó ké ely, míg a hagyományos ne elő ese ében az állandó
bizonyosság (Czike 1997).
Összegzés
Összegzéskén elmondha juk, hogy a ej e an e on os sze epe já szik az egyéniségek el-
ün e ésében, hiszen az iskolákban alá e e sége gene ál, elősegí i a diákok önálló aka a ának
és é dekének el űnésé , melyek helyé a közösségi, gyak an ideológiá al á i a o , manipulál
é dek eszi á .
Az iskola mani esz céljai számos iskolai dokumen um a almazza, melyek a pedagógusok
mindennapi munkaeszközei, iszon ezek nem köz e lenül é ényesülnek az iskolai gyako la -
ban. Minden iskola ke ős nyomás ala működik, egy ész észe az iskola endsze nek, más ész
egy ado in as uk ú ájú, sajá igényekkel endelkező elepülésen működik. Az iskola hi a o
ezen igények kielégí ésé e is. Így minden dokumen umo helyi sajá osságok ük ében, sajá o-
san é elmeznek az in ézmények, azaz az o dolgozók. A pedagógiai munka on os mozzana a
( alán a leg on osabb), hogy mi esz a pedagógus a mindennapokban. A aní ás mik odön ések
so oza a, melynek alap e ő mozzana a az ado anulói légkö höz aló alkalmazkodás. A hi a-
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 84
alos dokumen umok mindig a ej e an e ekkel együ é ényesülnek. Mindennek lé ezik
egy egyéni é elmezése, a an á gyi a almaknak és a aná i sze epeknek is. Az egységes doku-
men umok üzene e a pedagógusokhoz és a diákokhoz a ne elői célképze ek, a p axis szű őjén
ke esz ül ju el, ille e az is be olyásoló ényező, hogy milyen kiegészí ő üzene eke és kon ex-
us e em a gazdasági és poli ikai kö nyeze . A ej e an e megé éséhez pedig pon ezeke
a szű őke kell el á nunk.
I odalom
Ando Mihály (1980): Dolgoza az iskolá ól I. In: Mozgó Világ, 12: 5–21.
Ando Mihály (1981): Dolgoza az iskolá ól II. In: Mozgó Világ, 1: 16–31.
Anyon, Jean (1980): Social Class and Hidden Cu iculum o Wo k. In: Jou nal o Educa ion, 164
(1): 67–92.
Bodonyi Edi (2012): Al e na í iskolák. ELTE Eö ös Kiadó, Budapes
Czike Be nade (1997): Az al e na í iskolák jellemzői – kezde i el eik, mai gyako la uk. In: Új
Pedagógiai Szemle, 47 (6): 24–33.
Czike Be nade (2006): A pedagógussze ep ál ozása: al e na í és nem al e na í iskolák ösz-
szehasonlí ó elemzése. Eö ös Józse Köny kiadó, Budapes
Csepeli Gyö gy (1975): Az iskola belső ilága. MTA – PKCS Iskolaku a ás 12.
Dewey, John (1938): Expe ience and Educa ion. McMillian, New Yo k
Fe ge Zsuzsa (1976): Az iskola endsze és az iskolai udás á sadalmi megha á ozo sága. Aka-
démiai Kiadó, Budapes
F iedenbe g, Edga (1971): The mode n high school: a p o ile. In: The Expe ience o Schooling.
Ed. by Me in Silbe man, Hol Rineha and Wins on
G een, An hony (1977): S uc u al Fea u es o he Class oom. In: School Expe ience-Explo a-
ions in he Sociology o Educa ion. Ed. by Pe e Woods – Ma yn Hamme sley, C oom Helm,
London
Gubi Mihály (1980): A ej e an e elméle ei. In: Világosság, 21 (1): 15–22.
I an Ilich (1978): Towa d a His o y o Needs. Random House, New Yo k
Jackson, Phillip (1968): Li e in class ooms. Hol Rineha -Row, New Yo k
Kilpa ick, William (1925): Founda ion o Me hod: In o mal Talks on Teaching. McMillian, New
Yo k
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/7
www. me sze ek.unideb.hu
Kósa Ri a Diána: Kockáza ok és mellékha ások az iskolai ne elésben 85
Klein Sándo – Soponyai Dó a (sze k.) (2011): A anulás szabadsága: al e na í pedagógiai
i ányza ok, iskolák, aná ok, an á gyak. Edge 2000, Budapes
Kuczi Tibo (1999): A pedagógussze ep néhány szociológiai jellemzője. In: Meleg Csilla: Iskola
és á sadalom II. Szö eggyűj emény. JPTE Taná képző In éze Pedagógia Tanszék, Pécs
Ladányi János – Csanádi Gábo (1983): Szelekció az ál alános iskolában. Mag e ő Kiadó, Buda-
pes
Po elli, John (1993): Exposing he Hidden Cu iculum. Jou nal o Cu iculum S udies, 25 (4):
343–358.
Pusz ai Gab iella (2002): Te en é he ő-e a ej e an e ? Iskolakul ú a, 12: 39–47.
Riesman, Da id (1973): A magányos ömeg. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes
Rosen hal, Robe – Jacobson, Leno e (1968): Pygmalion in he Class oom: Teache Expec a ion
and Pupils In ellec ual De elopmen . Hol Rineha and Wins on
Snyde , Benson (1973): The Hidden Cu iculum. The MIT P ess, Camb idge
Sp ange , Edua d (1962): Das Gese z de ungewoll en Nebenwi kungen in de E ziehung. Qu-
elle & Meye , Heidelbe g
Szabó László Tamás (1979): A la ens ha ás endsze ogalma és izsgála a. Tan e elméle i ü-
ze ek 2. OPI
Szabó László Tamás (1988): A „ ej e an e ”. Mag e ő Kiadó, Budapes
Szabó László Tamás (2009): A aná isszanéz. Ne elés udomány – Iskola – Pedagógia. Új Man-
dá um Tanköny kiadó, Budapes
Ulich, Die e (1976): Pädegogische In e ak ion. Theo ien e ziehe ischen Handelns und sozialen
Le nens. Bel z, Weinheim – Basel
Vallance, Elizabe h (1973): Hiding he Hidden Cu iculum: an In e p e a ion o he Langua-
ge o Jus i ica ion in Nine een h-Cen u y Educa ion Re o m. Cu iculum Theo y Ne wo k,
1973/1974. 4: 1
Vallance, Elizabe h (1985): Hidden Cu iculum. In: The In e na ional Encyclopedia o Educa-
ion. Vol. 4. Pe gamon P ess, New Yo k
Vogel Zsuzsa (2010): Iskolaépí észe – ej e an e – holland és magya szemmel. In: Iskola-
kul ú a, 9: 85–98
Wellendo , F anz (1974): Schulische Sozializa ion und Iden i ä : Zu Sozialpsychology de
Schule als Ins i u ion. Bel z, Weinheim – Basel