SZABÓ ANDREA – OROSS DÁNIEL1
A múl jelene –
a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében
„Mul unk mind össze an o lód a
s min szo ongó ki ándo lók a,
ánk is úgy á az új ilág.”
(Józse A ila: Hazám)
Be eze ő
Tanulmányunk nem elsődlegesen a Kádá -ko szak nega í agy éppen pozi í poli ikai
szocializációs, poli ikai maga a ásbéli agy poli ikai a i üdinális kö e kezményei ől
szól, hanem a Kádá -é a megí élésé ől. Az azonban ké ség elen, hogy lá ens módon,
köz e e en mégiscsak a anulmány ő émája, hogy mi és hogyan ado á a kollek í
emlékeze a Kádá -ko szak ól a ia aloknak, azaz a anulmánynak a poli ikai
szocializáció alós működése a émája.
A anulmány alap e ő hipo ézise, hogy a endsze ansz o máció kö e ően
elnő ia alok kö ében a Kádá -ko szak „ eljesí ményének” megí élése öbb pon on
el é a ól a kép ől, ami Kádá -é á ól a endsze ansz o máció poli ikai eli je
kialakí o . Vizsgála unk homlok e ében az a ké dés áll, milyen képe ö ökí o ább a
Kádá -ko szak ól a magya poli ikai szocializáció endsze ansz o máció kö e ően
kialakul új modellje? És hogyan ha ez a ia alok múl ól, ki ejeze en a Kádá -
ko szak ól alko o éleményé e, a i űdjei e? Lé ezik-e „nosz algia” a izsgál
ko osz ályban, s ha igen, az mely ké désekben é he ő ez e en?
Az is el é elezzük o ábbá, hogy a Kádá -ko szak eljesí ményének
poli ikusok és ia alok kö ébeni el é ő megí éléséhez hasonlóan a demok áciá ól
kialakí o kép e én is apasz alha ó el é és. Mindezzel a a kí ánunk u alni, hogy az
1990 u án elnő ko osz ályok ese ében kulcs on osságú „a demok áciá ól ál alában
1 A anulmány alapjául Szabó And ea és O oss Dániel A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a
ia alok kö ében című kon e encia-előadása szolgál . Sze ező: a MTA Tá sadalom udományi
Ku a óközpon Poli ika udományi In éze .
98 METSZETEK 2013/2-3. szám
alko o kép” és a Magya o szágon lé ező, 1989 u án lé ejö „lé ező demok ácia”2
ogalmi megkülönböz e ése. A ké kép ugyanis alójában el álik, ám ennek
uda osí ása máig hiányzik mind a közbeszédben, mind a udományos disku zusban.
Ku a ásunkban az el é elezzük, hogy mindennél ilágosabban szembesí bennünke e
ke ő el álásá ól a endsze ál ozás kö e ően elnő gene áció.
Elemzésünkben a úlnyomó ész 1989 u án szüle e , nappali agoza os
őiskolai agy egye emi anulmányoka oly a ó ia aloka izsgáljuk. Az ada ok o ása
egy, ké hullámban elkészí e empi ikus á sadalom udományi ku a ás, amely
2011/2012 o dulóján,3 ille e 2013 a aszán készül az Ak í Fia alok Ku a ócsopo 4
köz eműködésé el ( o ábbiakban Ak í Fia alok 2012 és Ak í Fia alok 2013).
Mindke ő online és személyes megké dezéssel készül , ún. kombinál ada el é elű
izsgála , amely alap e ően a ia alok poli ikai é deklődésé , a ini ásá , poli ikai
a i űdjei és iselkedésé izsgál a.5 A ké ku a áson úl egy pilo p ojek e edményei
is bedolgoz uk a anulmányunkba. Nappali agoza os budapes i és deb eceni
á sadalom udományi szakos egye emis ák egy alcsopo já al6 külön a Kádá -
ko szakkal kapcsola os ö id, öbb nyi o ké dés a almazó ké dőí e öl e ünk ki
2012 őszén. Ez a izsgála nem ep ezen a í , hanem egy aj a el á ó jellegű k ali a í
p óbálkozás annak é dekében, hogy jobban megé sük a eljes egye emi, őiskolai
izsgála so án kapo e edményeke .7
1. F agmen ál , élpe i é iás poli ikai szocializáció
A Kádá -ko szak bukásá kö e ő endsze ansz o máció olyan nagy ho de ejű
ál ozásoka hozo magá al, amelyek az éle minden e üle é e kiha o ak. E
ál ozások poli ikai szocializációban já szo ha ásai számos ku a ás izsgál a (Szabó
I.–Csepeli 1984, Csanády–Lux 1992, E ős–Mu ányi–Plich o á–Va ga 1997, Szabó I.–
Ö kény 1997, Szabó I.–Falus 2000, Csákó–Be ényi–Bogná –Tomay 2000, Laki–Szabó
A.–Baue 2001, Baue –Szabó A. 2005, Baue –Szabó A. 2009). Az 1990 ó a el el 23 é
2 A lé ező szocializmus pa a ázisa. A lé ező demok ácia ki ejezés Laki László és Szabó And ea használ a
előszö .
3 Ennek e edményei ől, ille e a izsgála pa amé e ei ől észle esen lásd: (Szabó A. 2012).
4 Lásd: www.ak i ia alok.hu.
5 A második ada el é el min anagysága 1300 ő, amely ep ezen a í a nappali agoza os őiskolai és
egye emi hallga ók a in ézmény ípusa, jellege, alamin in ézményen belüli ka ok, nemek, képzési szin
sze in .
6 A izsgála ba 167 ia al ke ül (73 ő ELTE ÁJK poli ológia, 34 ő BCE poli ológia, 47 ő Deb eceni
Egye em szociológia és szociálpoli ika, alamin 13 ő ELTE Taní ó és Ó óképző i júságsegí ő). A
hallga ók poli ika i án i é deklődése kiemelkedően magas, az 1- ől 5-ig e jedő skálán közel 4 pon . Több
min 50 százalékuk számá a a demok ácia jelen i a legjobb endsze , min egy negyedük a ja bizonyos
kö ülmények közö el ogadha ónak a dik a ú á . A izsgál á sadalom udományi szakos hallga ók
mé sékel beállí ódásúak, ke éssé konze a í ok és a közép ől enyhén jobb a állnak. Az egész őiskolás,
egye emis a é eghez képes a pilo p ojek ünk agjai mé sékel , demok a ikus gondolkodású és
poli ikailag e ősen in ol ál (lásd Szabó A. 2012).
7 Miu án a izsgála nem ep ezen a í a közlés e ke ülő ada ok alap e ően endenciáka jeleznek, ezé
százalék a pon os ada oka nem is közlünk.
Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 99
ala egy olyan új ko osz ály nő el, amelynek má ke és köz e len kapcsola a an a
Kádá -ko szakkal, ugyanakko az újkapi alizmussal kapcsola os a i űdjei legalábbis
ambi alensek (Gazsó–Laki 2000, Szabó A.–Ke n 2011, Laki–Szabó A. 2012). Az
Ak í Állampolgá ság Alapí ány émában endeze kon e enciájának őbb állí ásai
össze oglaló kiad ány (Kende 2008, 6) egyenesen így jellemzi a kialakul helyze e :
„A endsze ál ás ó a elnő Magya o szágon egy új gene áció, amelynek
á sadalmi ak i i ása, ko mányza al szembeni a i űdje, demok áciához űződő
iszonya nem é el jelen ősen a elnő á sadalomé ól. Egy új gene ációnyi
„homo kádá ikusz” nő el, alap e ően pa e nalis a el á ásokkal, ö id á ú
koncen áló, e ős ogyasz ói igényekkel, közösségi szolida i ás hiányá al,
ugyanakko egy szabadabb, de bizony alanabb közegben”.
Bá az új endsze sem in ézmény endsze ében, sem működésében nem állal
közössége az előző el, ideológiája pedig a ko ábbi hi a alos ideológia an i ézise
(Szabó I. 1994, 62–63) a demok a ikus á mene öbb gene ációs olyama jellegéből
adóan máig o ább élő min ák e én számos azonosság mu a kozik a Kádá -ko szak és
a endsze ansz o máció kö e ően kialakul poli ikai endsze közö . A
endsze ansz o máció kö e ően elnő ko osz ályoknak köz e len élménye a
Kádá -é á ól nincsen, ily módon kö ükben az államszocializmussal kapcsola os
é ékí éle ek a endsze ansz o máció kö e ően kialakul poli ikai szocializációs
modell különböző ágensei (pl. család, iskola, ko á s csopo ok, média) ál al á ado
in o mációk segí ségé el ö öklődnek o ább.
Szabó Ildikó Nemze és Szocializáció című munkájában észle esen ki ej i, mik az
okai annak, hogy a endsze ál ás u án Magya o szágon a kollek í iden i ással
kapcsola os ké dések megő iz ék á poli izál ságuka . É elmezésében a
„szocializációs ha ások együ ese az ado kul ú á a agy csopo kul ú á a
jellemző szö edék, amely egy aj a i uális alóságkén benne an a á sadalmi
közgondolkozásban. A kul ú a észe, amely a ö énelem so án olyama osan
„szö ődik”. Min áza a ál ozik, de megő ződnek benne égi elemek, alakza ok
is. (Szabó I. 2009, 26.)
A sze ző a endsze ansz o máció u áni időszak poli ikai szocializációs modelljé ,
min agmen ál , „ élpe i é iás” modell í ja le. A modell a szocializáció ényezői
(család, iskola, médiumok, kul u ális köz e í ők, a almak) közö i gyenge és ese leges
kapcsola ok jellemzik. Egysze e és pá huzamosan zajlik az egyes ágensek le- és
elé ékelődése, és nem szine giák ól, hanem agmen álódás ól beszélhe ünk. Mi el
ugyanakko a poli ikai szocializációs ágensek kölcsönha ásban annak egymással,
on ossági so endjük a elnö ek ő egyén számá a állandóan ál ozik, ezé on os,
hogy a különböző in ézmények ha ásá ne egymás ól ügge lenül, hanem egymás
ügg ényében kezeljük (Somlai 1997).
A mode n ömegkommunikációs eszközök megjelenésé el má a az
in o máció-á amlás endkí üli mé ékben elgyo sul , a poli ika üzene einek
100 METSZETEK 2013/2-3. szám
köz e í ésében ma egyé elműen a média já ssza a ősze epe , hiszen ha ása gyo sabb
és ágabb spek umú, min bá melyik másik ágensé. (Szabó I. 2009). Ugyanakko a
endsze ál ozás kö e ően hazánkban kialakul , á sadalmilag alulde e minál
média é lé ejö e a média ha ásainak egy e e ősödő kon ex us üggőségéhez,
kiszámí ha a lanságához eze . A népsze ű, media izál nyil ánosságban a
médiaha ásoka egy e inkább az elkö eleződés és a á olság a ás kiszámí ha a lan
dinamikája mozga ja (Csigó 2005).
Csákó Mihály 2005-ben és 2008-ban égze , Iskola és á sadalom című
izsgála aiban az ku a a, hogyan élekednek a demok ácia ogalmá ól a diákok.
Csákó sze in a magya á sadalom egyik sajá os ellen mondása, hogy éppen a család
szocializációban be öl ö unkciója gyengül meg a endsze ansz o máció kö e ően,
míg elő e éppen a család já szo a a kulcssze epe a szocialis a ideológia
ellensúlyozásában (Csákó 2004). Ma Magya o szágon az iskolai ne elés csupán
ko lá ozo an alkalmas é ékek á adásá a. Az iskola nem a á sadalom közös kul ú ájá
köz e í i, hanem az ado in ézmény ípus zá , sajá maga számá a elkülöní e
á sadalmi kul ú ájá . Leg öbbszö nem ke ül so a poli ikai endsze ansz o máció al
kapcsola os ö énések, események uda osí ásá a, eldolgozásá a, az össze üggések
el á ásá a.
A agmen ál és disszonáns szocializációs ágensek nem állnak össze egységes
endsze é, és ebben a élpe i é iás szisz émában minden a a mu a , hogy a diákok
ke éssé lá ják á é dekeik, igényeik é ényesí ése, sé elmeik o oslása és a
endelkezésük e álló demok a ikus o mák közö i kapcsola o . Ha a kibocsá ó család
gyenge és az iskolai demok ácia gyako la a elég elen, akko ke éssé udja segí eni a
demok áciá al kapcsola os igények ilágos meg ogalmazásá (Csákó 2004). Miközben
a ia alokkal, i júságüggyel kapcsola os hazai udományos munkák a nem o mális
ok a ás sze epé emelik ki, alamin a szocializációs közegek elméle ei e alapoz a
hangsúlyozzák a ia alok be onásá a ha madlagos, iskolán úl, szabadidőben (Nagy–
Székely 2010, 23), addig a nyolc anas é ekhez hasonlóan má a ismé oda ju o unk,
hogy „…a di ek iskolai szocializáció elsőso ban a mak oszin ű poli iká ól szóló
isme e eke , in o mációka adja á [a ia aloknak], és pon osan a napi gyako la ban jól
hasznosí ha ó, a mik oszin ű kon lik usoka eloldani képes, a ö énelem és
osz ály őnöki ó ákon egyébkén á nem adha ó készségeke , isme e eke , min áza oka
nem nyúj ja a magya ia alok számá a.” (Szabó A.–Ke n 2011, 46)
A szocializáció olyama ának ál ozásá ekin e Szabó And ea és Ke n Tamás (2011)
anulmánya a a kö e kez e és e ju , hogy a endsze - ansz o máció ó a el el é ek
ala alap e ően de ici es poli ikai szocializációs mechanizmusok épül ek ki, a má a
Kádá -ko szakban is elég elenül működő szocializációs ágensek az elmúl ké é ized
ala még nyil án alóbb disz unkciós működésmód jelei kezd ék mu a ni.
A agmen ál poli ikai szocializáció ha ásai kimu a ha ók sajá őiskolás,
egye emis a izsgála unkban is. Nem egysze űen a ól an szó, hogy ado ese ben
ke és isme e el endelkeznek a magya őiskolások és egye emis ák a poli ikai,
közéle i ké dések ől, hanem ezek nem állnak össze kohe ens képpé. Meglehe ően
magas kö ükben a bizony alanság, és nagy az ideológiai zű za a . Olyan, lá szólag
egymás kizá ó álaszoka ad ak a ku a ás különböző blokkjai so án, amelye nem
Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 101
udunk magya ázni a hagyományos szocializációs módsze ek eszköz á á al. Az
el é ezzük, hogy a ia alok poli ikai gondolkodásában minden ko ábbihoz képes
nagyobb az a ek í , é zelmi alapú megközelí és. Hogy konk é an jelezzünk ilyen
inkohe ens, egymással – lá szólag – össze nem illő példáka , a ia alok egysze e
udnak dik a ú a pá iak, a jelenlegi demok áciá al elégede ek és mondjuk LMP-
sza azók lenni. Gondolkodásukban meg é az államilag inanszí ozo elsőok a ási
képzési helyek csökken ése elleni ün e ésen aló ész é el és a Fidesz e aló sza azás
(amely a csökken és el endel e).
A agmen ál , élpe i é iás szocializáció lé ejö e nyil ánul meg a ekin e ben
is, hogy az egye emis ák és őiskolások ajmi ke ese udnak a családjuk Kádá -
ko szakbeli éle é ől. A speciális izsgála i e apunkban (k ali a í pilo izsgála ) a
á sadalom udományi szakos hallga ók – akik ől az el é elez ük, hogy az á lagosnál
jobban é deklődnek a poli ikai, közéle i p oblémák i án , alamin ogékonyabbak a
á sadalmi ké désekkel kapcsola ban – min egy negyede állí o a, hogy agy nem
beszélge e egyál alán o hon a Kádá -ko szak ól, agy nem emlékszik beszélge e -e
e ől a ké dés ől családjában, középiskolás ko ában. A múl ehá még ezen, egyébkén
az egye emis a, őiskolás é egen belül ki ejeze en ak í , poli ikailag in ol álódo
(lásd: Szabó A.–O oss 2012) ia alok kö ében is eldolgoza lan.
És még ha ö énik is beszélge és a családon belül, nem biz os, hogy az
in o mációk p ecízen ülepednek le a ia aloknál. E e u al, hogy a
á sadalom udományi szakos ia alok min egy egyö öde nem udja megí élni, hogy
családja jelenleg jobban, ugyanúgy, agy osszabbul él-e, min a Kádá -ko szakban és
ez ügge len a ól, hogy beszélge ek-e o hon e ől az időszak ól agy sem. Egyébkén
azok, akik beszélge ek a családon belül e ől a ö énelmi időszak ól úgy emlékeznek,
hogy a szülők öbbnyi e pozi í kon ex usban emlege ék a Kádá -é á , kb.
egyha maduk emlékeze e sze in a éleményekben a nega í umok dominál ak, míg kb.
a hallga ók egynegyede sze in a szülők semlegesen iszonyul ak az előző endsze hez.
Bá kicsi a min ánk, és ahogy ko ábban jelez ük nem is ep ezen a í , mégis annyi
kijelen he ő az elemzés alapján, hogy s a isz ikai é elemben e ős össze üggés
mu a ha ó ki a szülői álláspon és annak megí élése közö , hogy a család mos agy a
Kádá -é ában él -e jobban. Akik jobban él ek akko , azok egyé elműen jobb
kon ex usban emlékeznek e e az időszak a, ill. o dí a, azok a szülők, akik
pozi í abban nyila koz ak a Kádá -ko szak ól, azok a hallga ók éleménye sze in
jobban is él ek, min manapság.
El émisz ő ada és nagyon is pon osan mu a ja az in ézményes szocializáció
de ici es működésé , hogy a á sadalom udományi szakos hallga óink min egy
egyha mada – emlékeze e sze in – a középiskolában osz ály őnöki agy
á sadalomisme e i ó ákon agy nem beszélge e , agy nem emlékszik á, hogy
beszélge e olna a Kádá -ko szak ól. Ha se o hon, se az iskolában nem ke ül szóba,
akko mégis honnan kellene a ia aloknak in o máció gyűj eniük egy ál aluk má nem
isme időszak ól. Köl ői a ké dés, de nem éppen az lenne-e az iskola egyik on os
unkciója, hogy az ilyen ké désekben is ámaszkodó , ogódzó pon o nyúj son a
ia alok számá a? Ha egy ia al nem isme i az államszocializmus pozi í és nega í
oldalai , ha nem udja, hogy mi ol benne a jó, és mi ol az, amié a dik a ú ák közé

102 METSZETEK 2013/2-3. szám
so oljuk, hogyan udja kon ex usba helyezni az újkapi alizmus ? Ezek alapján pe sze
nem meglepő – és jól jelzi a élpe i é iás szocializáció kö e kezményei –, hogy a
magya nappali agoza os őiskolások és egye emis ák 14 százaléka nem udja agy
nem aka ja megmondani, hogy álláspon ja sze in melyik a legjobb poli ikai endsze , a
demok ácia agy a dik a ú a. I még nem magá ól az ada ok ól beszélünk – az is
nagyon é dekes és anulságos –, hanem ál alában a demok ácia e sus dik a ú a
megí élésé ől. 2013-ban a magya nappali agoza os hallga ók egyhe ede számá a
ennek a ké désnek a megí élése olyan bonyolul , agy olyan p oblema ikus ese leg
annyi a lényeg elen, hogy még csak gondolkodni sem hajlandóak a ké désen.
1. áb a. Az egyes endsze ípusok megí élése
(2013, eljes sokaság a e í e százalékos megoszlás)
Fo ás: Ak í Fia alok, 2013. Sajá számí ás.
Talán nem éle len, hogy a Kádá -é á ól a á sadalom udományi szakos
hallga óknak első blikk e meglehe ősen sema ikus, mondha ni köny szagú ki ejezések
ju nak eszébe, alig egy-ké ő í ö le es, ia alos agy éppen személyes jellegű
megjegyzés . Minden hallga ónak az az egy szó kelle leí nia, ami előszö eszébe ju
a ól, hogy „Kádá -ko szak”. A ki ejezések a nega í ól a pozi í ig e jedő skálán
helyezkednek el.
Az alábbi ábláza ból ki űnik, hogy a leggyako ibb a gulyás, izside
kommunizmus, ille e a „leg idámabb ba akk” ki ejezések ol ak, amelyek a
Magya o szágon kialakul államszocializmus „Béke ábo ”-on belüli – állampolgá ok
szempon jából – ela í e ked ezőbb helyze é el, az éle szín onal cá olha a lan
A demok ácia
minden más
poli ikai
endsze nél
jobb
38%
A hozzám
hasonló
embe ek
számá a az
egyik poli ikai
endsze
olyan, min a
másik
23%
Bizonyos
kö ülmények
közö egy
dik a ú a jobb,
min egy
demok ácia
20%
A mai
magya o szági
helyze
annyi a ossz,
hogy a
dik a ú á a
an szükség
5%
NT, NV
14%
Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 103
emelkedésé el áll össze üggésben. Ez a Kádá -ko szak kisegzisz enciájának, a „kádá i
kisembe ” kul usznak a o ábbélése, agy másképpen a endsze és az éle ilág közö
ideiglenesen és hallga ólagosan megkö e e sze ződés meglé ének, e edményének az
igazolása. E e u al, hogy öbb hallga ónál egyé elműen megjelennek a ogyasz ás a, a
jólé e u aló (kolbász, T aban ) ki ejezések is. A Kádá -ko szakból összességében a
á sadalmi elemelkedés biz onságos és kiszámí ha ó lehe ősége hagyományozódo
o ább leginkább a ia alok számá a.8 É demes u alni a konszolidáció, az enyhülés, a
biz onság, a kiszámí ha óság, a pa e nalizmus, eljes oglalkoz a ás ki ejezések
meglé é e is.
A szóasszociációban a második helyen ké ki ejezés a szocializmus és e ől
lema ad a a kommunizmus áll. Mindke ő – el ileg – é éksemleges ki ejezés, a
endsze o má a u al. Véleményünk sze in ez a ké ki ejezés a hé köznapi nyel e
úgy is lehe ne o dí ani, hogy „ ulajdonképpen semmi se ju eszem e a Kádá -
ko szak ól”. „Tanul unk alami , hallo am alami , de nincs ehhez a ko szakhoz
iszonyom”.
A ha madik leggyako ibb ki ejezés a Kádá -ko szako nega í aspek usból
mu a ja be: „dik a ú a/elnyomás/puha dik a ú a”. Ezeke a ki ejezéseke elsőso ban
azok a hallga ók emlege ék, akik egyébkén is öbb szempon ból nega í an
nyila koz ak a izsgála so án, a családi emlékeze a ko szak dik a ó ikus onásai
ö ökí e e o ább. Ez a onala e ősí i a kö e kező nega í jelzőkből álló szócsopo
is: me e , ossz, ko lá , „szí ás”, s b., ille e a besúgók a, ügynökök e ámaszkodó
ha alomgyako lási echnika elemlí ése is (meg igyelés, nemze biz onság,
meg é esz és).
Minden egybe é e éleményünk sze in a szóasszociáció inkább a pozi í
öl e ű, a Kádá -ko szak ól inkább ked ező képe es ő sza ak dominálják. Ezu án
kö e keznek a semleges, a endsze egészé e ona kozó ki ejezések, a nega í oldal
pedig inkább kisebbségben lé őnek ekin he ő.
1. ábláza . Mi az az első (egye len) szó, ami eszébe ju e ől a ki ejezés ől, Kádá -
ko szak?
szó
N
gulyás ( izside ) kommunizmus, „leg idámabb ba akk”
24
szocializmus
20
kommunizmus
14
dik a ú a/elnyomás/puha dik a ú a
13
szigo úság, egyelem, konze a í , me e , ossz, eszélyeze ség, ko lá , szégyen,
„szí ás”, semmi e és, pangás 11
munkalehe őségek, eljes oglalkoz a o ság
8
8 Nem állí juk azonban, hogy e e a sze ződés e uda osan u alnak a szülők. A kollek í emlékeze ben
ugyanakko ké ség elenül a gazdasági szempon dominál.
104 METSZETEK 2013/2-3. szám
jobb éle , jólé , e és/kolbász, T aban , ogyasz ás
8
el á s, nomenkla ú a, MSZMP, munkáső , egypá endsze , ezsim, Kádá János
7
konszolidáció, enyhülés
6
meg igyelés, nemze biz onság, meg é esz és, szalámi ak ika
6
biz onság, kiszámí ha óság, pa e nalizmus
5
adósság
5
kul usz, május 1., múl , ö énelem
4
gye meké ek, anyu, nagymama
3
Összesen
134
1. 1. A élpe i é iás szocializáció gene ációs megközelí ése
A Kádá -ko szakhoz aló iszony egy másik aspek usból, gene ációs szempon ból
izsgál a on os annak isz ázása, milyen ulajdonságokkal í ha ók kö ül a
endsze ál ozás kö e ően elnő magya ia alok, beszélhe ünk-e a endsze ál ozás
gene ációjá ól? A leg öbb nemzedéke a nagyobb ö énelmi események, ko szakok
meg- és á élése de iniálja. Míg a Kádá -ko szak a anyko ában (1960-as, ’70-es é ekben)
elnő nemzedéke a kon lik uske ülő poli ikai kul ú a és a ma e ializmus jellemzi
(Ka ácsony 2005, Szabó I. 1991); addig az úgyne eze X-gene áció9 ekin he ő a
endsze ál ó gene ációnak, hiszen ia alko uka a szocialis a endsze szé hullása
ha á oz a meg – öbbségük az ellenzéki mozgalmak elé o ien álódo és megha á ozó
ideológiai öl e ük az an ikommunizmus ol (S ump 1994). A endsze ál ás u án
elnő Y-gene áció agjainak nincsenek ilyen kollek í élményeik és emlékeik, az ő
kohéziójuka alap e ően a echnikai újí ások biz osí ják (Csepeli 2006, S auss–Howe
2000). Ezek inkább globális jellegűek, min sem nemze -speci ikusak: szocalizációjuka
a közös iden i ás o máló események hiánya jellemzi. Ezek a szocializációs
mechanizmusok a mai napig kiha nak a különböző gene ációk é ék ilágá a
(Mannheim 1969).
A endsze ansz o máció időszakában ille e az az kö e ően elnő X és Y-
gene áció poli ikai szocializációjának olyama á összehasonlí ó szempon ból izsgál a
an egy nagyon on os sajá osság, amiben azonosság mu a kozik a Kádá -ko szak és a
endsze ansz o máció kö e ően kialakul poli ikai endsze közö . Máig nem
sike ül ugyanis kialakí ani a polgá i o adalmaka sike e i ő o szágokban
ál alánossá ál e olu í poli ikai szocializációs modell , amely so án az egyén és
ha alom iszonya kiegyensúlyozo ejlődés e edményekén alakul, s amelyben a
9 Az elne ezés és a megha á ozo időin e allum a McC indle-Wol inge sze zőpá os ól (2010)
szá mazik.
Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 105
ha alom ölö i á sadalmi kon oll abban eszi é dekel é a üggőségi iszonyok
sze eplői , hogy ezeke a iszonyoka lélek ani é elemben egyenlő iszonyokkén
ealizálják. Az e olu í szocializációs modellben a különböző csa o nákon köz e í e
é ékek nem mondanak ellen egymásnak, inkább kiegészí ik egymás , ezál al az ado
közösség közös ö énelmé ől o ábbö öklődik egy mindenki ál al el ogado közös
na a í a (Szabó I. 2009 22).
A endsze ansz o máció kö e ően Magya o szágon azonban o ább a is az
ún. e olu í szocializációs modell domináns. Ebben a modellben a á sadalom nagy
észe idő ől idő e poli ikai iden i ásának új a ogalmazásá a kénysze ül. Az
új a ogalmazás alapjá nem kollek í cselek ésen alapuló sze es á sadalom ejlődés
jellemzi, hanem a ál ozásoka ke esz ül i ő poli ikai e ők gyak an a kénysze
eszközé el él e, az egyén au onómiájá sé ő módon e ől e ik a á sadalom a
aka a uka . Részben ebből adódik, hogy a poli ikai maga a ás a poli ikához aló
aszimme ikus iszony ha á ozza meg, az egymás ál ó iden i áss a égiák pedig
endsze in ké osz a úak – a ko szakonkén különbözőképp de iniál „jók a” és
„ osszak a”, első endű és másod endű állampolgá ok a – különülő á sadalomkép
jegyében ogalmazódnak meg. A közéle ké dései így az egyén eszélyező mo ális
ké désekké álnak. Míg a ha monikusabban alakuló poli ikai szocializációk so án az
é ékekbe ágyazo ideológiák, kul u ális ilágképek hozzák lé e a poli ikai é zelmeke ,
(Hamme 2005: 20) addig e iszonyok közö az egyéni szo ongásból akadó
passzi i ás kö e kez ében a p oblémák elül ől aló megoldásá , a elme ülő
p oblémáké a bűnösök megne ezésé és megbün e ésé á ja. A poli ika endsze
legi imációs alapja a p oblémák komp omisszumos megoldása helye a kon lik usok
kiélezése, az ellenség leleplezése és ha alomból aló kiszo í ása (Biha i 2009: 436).
K ali a í ku a ásunkban a nappali agoza os á sadalom udományi szakos
ia aloknak a a a ké dés e is álasz kelle adnia, hogy é e-e a családo ep esszió a
Kádá -ko szakban. Meglehe ősen anulságos, misze in a hallga ók öbb min
egyha mada semmi éle in o máció al nem endelkezik ezen ké déssel össze üggésben.
Min egy negyedük számol be a ól, hogy udomása sze in a család alamely agjá
é e ep esszió az államszocializmus ala , ké ö ödük pedig a ól allo , hogy isme e ei
sze in a családo nem é e semmi éle há ány. A hallga ók ideológiai beállí ódása
ugyanakko nem mu a é demi össze üggés a élelmeze ep esszió al. A
mé sékel / adikális, a bal/jobb agy éppen a libe ális/konze a í skála különböző
pon jain alálha ó ia alok nagyjából azonos a ányban allanak a családo é
ep esszió ól, másképpen nem a ól lesznek adikálisok és/ agy jobboldaliak, me a
családjuk elnyomásban él a Kádá -ko szakban. Ideológiai ho a a ozásuka sokkal
inkább a jelen helyze megí élése, ille e a jelenből a múl a ki e í e álláspon ok,
élekedések magya ázzák, min önmagában a múl .
Az is elgondolkod a ó, hogy a 2013-as egye emis a, őiskolás ku a ásunk ada ai
sze in a ia alok endkí ül szélsőségesen gondolkodnak azok ól a pá ok ól, amelyek
nem állnak közel hozzájuk. Tökéle esen működik kö ükben a „mi” és „ők” elosz ás.
Az én pá om nagyjából endben lé ő, de a öbbi – különösen, ha az a legnagyobb
112 METSZETEK 2013/2-3. szám
Ku a ásunk e edményeinek isme e ése elő azonban é demes ö iden ki é ni a a,
mi jellemzi a endsze ál ás poli ikai eli jének demok áciához aló iszonyá . A
endsze ál ó poli ikai eli ől alamin a poli ikai eli és a demok ácia iszonyá al
kapcsola ban Ilonszki Gab iella és Lengyel Gyö gy (2009) el e ik az a ké dés , hogy
mennyi e őszin e a poli ikai eli demok a ikus elkö eleze sége, ille e mennyiben
ekin he ő a mai magya poli ikai be endezkedés színlel demok áciának. A sze zők az
állí ják, amennyiben a demok a ikus in ézmények el é elei köz az eli és a á sadalom
jelen ős csopo jai nem anúsí anak no ma kö e ő maga a ás , annyiban e jelenség
meg agadásá a alkalmasnak lá szik a színlel demok ácia ogalma. Állí ásuk
alá ámasz ásához a populis a endenciák bá o í ásá , a ansz o ma í elemek úlsúlyá ,
a poli ika pe szonalizációjá és abloidizációjá , a hé köznapi éle és a szakmai ké dések
á poli izálásá , a közpénzek nem anszpa ens elhasználásá , a széles kö ben el e jed
adóelke ülés és no maszegés , alamin az ellen elek legi imációjának
megké dőjelezésé , a köz és az eli számá a el é ő a almú üzene ek küldésé hozzák
el példakén , min a magya demok a ikus eli izmus za a ó aspek usai . A sze zők
aláhúzzák, ezek azé különösen ki í óak ezek nálunk, me osszul működő
in ézményekkel és alacsony bizalmi szin el á sulnak.
„A színlel demok ácia el é elei közö a á sadalom jelen ős csopo jai és az
eli csak imi álják a szabályok el ogadásá , ami kiegészül a demok a ikus
já ékszabályoka ille ő eli konszenzus hiányá al, alamin a poli ikai eze ő é eg
és a á sadalom kapcsola ában a szimbolikus kép isele dominanciájá al – a
a almi kép isele és a elelősség helye .” (Ilonszki–Lengyel 2009, 8).
A endsze ál ás kö e ően kialakul poli ikai endsze ál al köz e í e é ékek
kapcsán Laki László és Szabó And ea 2012-es cikkükben egyenesen az állí ják, hogy a
endsze - ansz o máció u án kialakul demok a ikus poli ikai szocializáció a –
hasonlóan a Kádá -ko szakhoz – a duali ás jellemző. Csakúgy, min a Kádá -é ában, a
hi a alos, in ézményes szocializáció melle lé ezik egy másik, amely a há é ben,
ej e en adódik o ább. A sze zőpá os sze in ebben a duális modellben az egyén
apasz ala ai és a „lé ező demok ácia” (a lé ező szocializmus ki ejezés nyomán) sajá ,
hi a alos önde iníciója közö súlyos ellen mondás eszül (ez ne ezik a sze zők
élpe i é iás szocializációnak). A eszül ség eszkalációjának kö e kezményei pedig
súlyosak lehe nek: aká a endsze el szembeni állampolgá i lojali ás elmondása, és a
á sadalmi, poli ikai álság kialakulása is lehe séges.
A magya egye emis ák és őiskolások sem 2012-ben, sem 2013-ban nem ol ak
elégede ek a demok ácia működésé el. Leg issebb, 2013 a aszi ada aink sze in – a
Kádá -ko szak és a jelenlegi endsze összehasonlí ásá al szemben – meglehe ősen
ka ak e es és egyé elmű a ia alok éleménye. Közel há omnegyedük elégede len agy
eljes mé ékben elégede len a magya o szági demok ácia jelenlegi működésé el, az
elégede oldalon pedig ke esebb min egynegyedük áll. Ráadásul, a demok ácia
eljesí ményének megí élése egyé elműen a poli ikai ho a a ozás ól ügg, és az
ideológiai ö és onalak men én ö énik. Elégede ebbek a Fidesz-sza azók, még

Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 113
endkí ül elégede lenek a baloldali, ellenzéki szimpa izánsok. Új a csak a ko ábban
jelze agmen áció, a „mi” „ők” elosz ás é ényesül.
5. áb a. Mennyi e agy elégede a demok ácia működésé el az o szágban?
(2013, százalékos megoszlás)
Fo ás: Ak í Fia alok 2013. Sajá számí ás.
Álláspon unk sze in a lé ező demok ácia nega í el ogása isszaha a
demok áciá ól e sus dik a ú á ól aló gondolkodás a is. Ahogy en ebb jelez ük,
amiko a demok áciá ól gondolkodnak nem egy idál ipikus endsze mé legelnek a
dik a ú á al szemben, hanem éppen a élpe i é iás, agmen ál szocializációból akadó
isme e hiány okán a jelenlegi helyze e e í ik ki. Ahogy az az 1. áb a ada aiból ki űnik
a magya nappali agoza os egye emis ák és őiskolások mindössze 38 százaléka
élekedik úgy, hogy a demok ácia minden más poli ikai endsze nél jobb, 23
százalékuk endsze szkep ikus álasz ad (a hozzám hasonló embe ek számá a az egyik
poli ikai endsze olyan, min a másik), míg egynegyedük (!) dik a ú a pá i. 20
százalékuk „csak” bizonyos kö ülmények közö , 5 százalékuk pedig a mos ani
kialakul iszonyok a ona koz a ja a dik a ú a i án i igényé . A 2012-ben elkészí e
első hullám e edményeihez képes 16 a leg on osabb ál ozás a bizony alan és
álaszmeg agadó csopo jelen ős nö ekedése.
16 A 2012-es e edmények nyil ánosság a ke ülése, a magya egye emis a és őiskolás
á sadalom kiáb ándul , demok ácia-ellenes agy éppen demok ácia-szkep ikus élekedése
komoly média és poli ikai isszhango gene ál .
egyál alán
nem agyok
elégede
33%
nem igazán
agyok
elégede
40%
öbbé ke ésbé
elégede
agyok
19%
eljesen
elégede
agyok
4%
NT, NV
4%
114 METSZETEK 2013/2-3. szám
A dik a ú apá i nappali agoza os hallga ók inkább jobboldali o ien ációjúak,
konze a í ok leginkább pedig adikális beállí ódásúak. Az , hogy a lé ező demok ácia-
képből eze ik le a demok áciá ól agy a dik a ú á ól aló ál alános gondolkodás
s a isz ikai ada okkal is bizonyí ha ó, hiszen é demi össze üggés mu a ha ó ki a ké
ál ozó közö .17 Azok kö ében, akik úgy élik, hogy a mai helyze annyi a ossz,
hogy dik a ú á a an szükség, a legmagasabb a lé ező demok ácia elu así ása
(más élsze öbben annak az egyál alán nem elégede ek, min az á lag). Ha pedig
pá p e e encia alapján izsgáljuk a ké dés megállapí ha ó, hogy a dik a ú a (legyen ez
aká a p om aká a élelmeze dik a ú a) el ogado sága a legmagasabb a Jobbik
sza azói kö ében, de az á lagnál magasabb a Fidesz hí ei kö ében is.
Konklúzió
A szocializációs ágensek é ék- és in o máció á adási nehézségei mu a ja, hogy
el űnően nagy a ányban sze epelnek a min ánkban azok, akik a ké poli ikai
be endezkedés össze e ésé célzó ké dés e nem ud ak álasz adni, és számos
megállapí ásuk szembemegy mind a ö énelmi hi elességgel (például az a élekedés,
misze in a ia alok számá a Kádá -ko szakban a lakha ás egysze űbb ol ) mind a
lé ező, demok a ikus poli ikai endsze ál al hi a alosan allo é ékekkel. A
megké deze ia alok ól kapo álaszokból a demok a ikus poli ikai szocializáció
modellje helye egy ki nem beszél kon lik usok ól e hes, élpe i é iás szocializáció
nyomai lá szanak.
Nincs eldolgoz a a múl , nem ilágos az, hogy mi mihez kellene a őiskolás
és egye emis a ia aloknak iszonyí aniuk, mi milyen é éken a ha nak számon. Jól
példázza ez , hogy a magya nappali agoza os hallga ók min egy ha madának ogalma
sincs a ól, agy éppen mi kell az é ényesüléshez, melyik endsze ben ol könnyebb
egy ia al számá a sike elé ni. Miközben a szabadságjogok, a szó akozás és ál alában
minden egybe e e, az éle iszonyok e én a jelenlegi, demok a ikus endsze a ják
jobbnak a hallga ók, némely mu a ók, így a lakha ás, a szociális biz onság és a
munkalehe őségek e én 23 é el a Kádá -ko szak bukása u án is pozi í kép él
o ább. Bá a kapo e edmények alapján összességében a lé ező poli ikai endsze
í élik jobbnak, alap e ően mind a Kádá -ko szak ól, mind az Újkapi alizmus ól nega í
kép él a hallga ókban.
Nincs eldolgoz a, é ékel e, kibeszél e a jelen sem, és az sem kibeszél , hogy
az 1990-e kö e ően Magya o szágon meg alósul demok áciának milyen a iszonya
egy „ideális” demok áciához, alamin a demok ácia ál al allo é ékekhez. Ebből
adódik, hogy miközben a endsze ansz o máció kezde e ó a olyama osan u unk
önmagunk u án egy ége é ni nem aka ó elzá kózási e senyben, olyama osan
csökken a „lé ező demok áciá al ” aló elégede ség, csökken a endsze legi imi ása,
ezzel pá huzamosan nem a demok ácia e o mjá ól, egy jobb, működőbb
demok áciá ól szól a disku zus, hanem az egy e nö ek ő elégede lenség ha ásá a egy
17 A Pea son éle Khi2 p óba é éke 63,51, szigni ikancia szin : 0,000, Phi é éke: 0, 186.
Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 115
más, dik a ó ikus endsze i án i igény kezd kialakulni. Az elégede lensége észben az
is magya ázza, hogy a magya ia alok demok ácia- el ogása gazdasági alapú: az , hogy
a demok ácia jól agy osszul működik-e, elsőso ban az o szág gazdasági
eljesí őképességének – és személyes éle helyze üknek – endelik alá.
116 METSZETEK 2013/2-3. szám
I odalom
Baue Béla – Szabó And ea (2005) (sze k.): I júság2004 Gyo sjelen és. Budapes ,
Mobili ás.
Baue Béla – Szabó And ea (2009) (sze k.): I júság2008 Gyo sjelen és. Budapes ,
Szociálpoli ikai és Munkaügyi In éze .
Bibó, Is án (1948): El o zul magya alka , zsáku cás magya ö énelem. Válasz, 8. (4)
289–319.
Biha i, Mihály (2005): Magya poli ika 1944-2004. Poli ikai és ha almi iszonyok.
Budapes , Osi is.
Csanády Má on – Lux Amb us (1992): Rendsze ál ás és é ék uda : 300 budapes i
középiskolás á sadalmi és poli ikai é ék endje. Budapes , Ok a ásku a ó In éze .
Csákó Mihály – Be ényi Esz e – Bogná É a – Tomay Ky a (2000): Poli ikai
szocializáció Magya o szágon a kilenc enes é ekben. In: Szociológiai Szemle,
2000/1, 50–68.
Csákó Mihály (2004): I júság és poli ika. In: Educa io, 2004/4, 535–550.
Csákó Mihály (2011): Állampolgá oka ne el-e az iskola? In: Baue Béla – Szabó
And ea (sze k.) (2011): A c alan (?) nemzedék: I júság 2000-2010. Budapes ,
Nemze i Család- és Szociálpoli ikai In éze , 101–114.
Csigó Pé e (2005): Közéle i disku zusok és iden i ások a népsze ű média e ében.
Mié nincs ha ásuk a ke eskedelmi hí adóknak? Médiaku a ó, 2005/4. Fo ás:
h p://www.mediaku a o.hu/cikk/2005_04_ el/02_kozele i/01.h ml?q=Csig%F3
U olsó le öl és: 2012. ok óbe 2.
E ős Fe enc – Mu ányi Is án – Jana Plich o á – Va ga Ri a (1997): A á sadalmi
á alakulás és a demok ácia szociális ep ezen ációja ö posz kommunis a o szágban.
In: Poli ika udományi Szemle, 1997/4, 5–26.
Hamme Fe enc. 2005. Mié u álják a poli iká Magya o szágon. Budapes : DEMOS
Magya o szág Alapí ány.
Ilonszki Gab iella Lengyel Gyö gy: Válaszú on: konszolidál agy színlel demok ácia?
Poli ika udományi Szemle 2009/1. 7–25.
Gazsó Fe enc – Laki László (2000): Esélyek és o ien ációk – ia alok az ez ed o dulón,
Budapes , Okke Kiadó.
Gazsó Fe enc – Laki László (2004): Fia alok az újkapi alizmusban. Budapes , Nap ilág
Kiadó.
Ka ácsony Ge gely (2005): A ö énelem ogságában. Gene ációk, éle u ak és poli ikai
p e e enciák Magya o szágon. In: Angelusz Róbe – Ta dos Róbe (sze k.):
Tö ések, hálók, hidak. Budapes , Demok ácia Ku a ások Magya Közpon ja
Alapí ány, 161–206.
Kende Ágnes (sze k.) (2008): Ala aló agy polgá ? Az ak í állampolgá ság a ne elés:
hozzáado é ék a közok a ási endsze sike es e o mjához Ak í
Állampolgá ságé Alapí ány, Budapes , 2008.
Ké i László (1987) (sze k.): A poli ikai szocializáció elméle i ké dései. Budapes ,
Tá sadalom udományi In éze e.
Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 117
Ké i László (1988) (sze k.): Hazai poli ikai szocializációs olyama ok. Budapes ,
Tá sadalom udományi In éze e.
Laki László – Szabó And ea – Baue Béla (2001) (sze k.): I júság2000 Gyo sjelen és.
Budapes , Nemze i I júságku a ó In éze .
Laki László – Szabó And ea (2012a): Fia alok, demok ácia, jelen és múl (1.)
Egyenlí ő, 2012/4.
Laki László – Szabó And ea – (2012b): Fia alok, demok ácia, Jelen és múl (2)
Egyenlí ő, 2012/5.
Pe che on, A. (1971): Az egyén poli ikai o málódása. In: Szabó Ildikó – Csákó Mihály
(1999) (sze k.): A poli ikai szocializáció: Váloga ás a ancia nyel e üle
szaki odalmából. Budapes , Új Mandá um Köny kiadó. 18––43.
Somlai Pé e (1997): Szocializáció. A kul u ális á ö ökí és és á sadalmi beilleszkedés
olyama a. Budapes , Co ina Kiadó.
Szabó And ea – Ke n Tamás (2011): A Magya ia alok poli ikai ak i i ása. In: Baue
Béla – Szabó And ea (sze k.) (2011): A c alan (?) nemzedék: I júság 2000-2010.
Budapes , Nemze i Család- és Szociálpoli ikai In éze , 37–80.
Szabó And ea – O oss Dániel (2012): A demok a ikus ész é el endenciái a magya
egye emis ák és őiskolások kö ében. In: Szabó And ea (sze k.) (2012): Racionálisan
lázadó hallga ók. Szeged, Bel ede e-Me idionale Kiadó.
Szabó And ea (sze k.) (2012): Racionálisan lázadó hallga ók. Szeged, Bel ede e-
Me idionale Kiadó.
Szabó Ildikó – Csepeli Gyö gy (1984): Poli ikai é zelmek iskolája. In: Jel-Kép, 1984/2,
26–31.
Szabó Ildikó (1991): Az embe államosí ása. Poli ikai szocializáció Magya o szágon.
Budapes , Tekin e Köny ek.
Szabó Ildikó (1992): Kollek í élmények a poli ikai szocializációban. In: Új Pedagógiai
Szemle, 1992/4, 21–33.
Szabó Ildikó (1994): Minden másképpen an. Poli ikai eszocializáció
Magya o szágon. Világosság, 1994/3, 61–73.
Szabó Ildikó – Ö kény An al (1997): Magya középiskolások poli ikai é zelmei és
isme e ei. In: Poli ika udományi Szemle, 1997, 3. 31–69.
Szabó Ildikó – Ö kény An al (1998): Tizené esek állampolgá i kul ú ája. Budapes ,
Mino i ás Alapí ány.
Szabó Ildikó (2000): A pá állam gye mekei. Tanulmányok a Magya poli ikai
szocializáció ól. Budapes , Ha odik Síp Alapí ány Új Mandá um Köny kiadó.
Szabó Ildikó – Falus Ka alin (2000): Poli ikai szocializáció közép-eu ópai mód a: a
magya sajá osságok. In: Magya Pedagógia, 2000/4, 383–400.
Szabó Ildikó (2009): Nemze és szocializáció. A poli ika sze epe az iden i ások
o málódásában Magya o szágon 1867-2006. Budapes , L’Ha ma an.
Szalai E zsébe (2011): Koo diná ákon kí ül. Fia al elnő ek a mai Magya o szágon.
Budapes , Új Mandá um Köny kiadó.