A múlt jelene – a Kádár-korszak megítélése a fiatalok körében

SZABÓ ANDREA – OROSS DÁNIEL1 A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében „Mul unk mind össze an o lód a s min szo ongó ki ándo lók a, ánk is úgy á az új ilág.” (Józse A ila: Hazám) Be eze ő Tanulmányunk nem elsődlegesen a Kádá -ko szak nega í agy éppen pozi í poli ikai szocializációs, poli ikai maga a ásbéli agy poli ikai a i üdinális kö e kezményei ől szól, hanem a Kádá -é a megí élésé ől. Az azonban ké ség elen, hogy lá ens módon, köz e e en mégiscsak a anulmány ő émája, hogy mi és hogyan ado á a kollek í emlékeze a Kádá -ko szak ól a ia aloknak, azaz a anulmánynak a poli ikai szocializáció alós működése a émája. A anulmány alap e ő hipo ézise, hogy a endsze ansz o máció kö e ően elnő ia alok kö ében a Kádá -ko szak „ eljesí ményének” megí élése öbb pon on el é a ól a kép ől, ami Kádá -é á ól a endsze ansz o máció poli ikai eli je kialakí o . Vizsgála unk homlok e ében az a ké dés áll, milyen képe ö ökí o ább a Kádá -ko szak ól a magya poli ikai szocializáció endsze ansz o máció kö e ően kialakul új modellje? És hogyan ha ez a ia alok múl ól, ki ejeze en a Kádá - ko szak ól alko o éleményé e, a i űdjei e? Lé ezik-e „nosz algia” a izsgál ko osz ályban, s ha igen, az mely ké désekben é he ő ez e en? Az is el é elezzük o ábbá, hogy a Kádá -ko szak eljesí ményének poli ikusok és ia alok kö ébeni el é ő megí éléséhez hasonlóan a demok áciá ól kialakí o kép e én is apasz alha ó el é és. Mindezzel a a kí ánunk u alni, hogy az 1990 u án elnő ko osz ályok ese ében kulcs on osságú „a demok áciá ól ál alában 1 A anulmány alapjául Szabó And ea és O oss Dániel A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében című kon e encia-előadása szolgál . Sze ező: a MTA Tá sadalom udományi Ku a óközpon Poli ika udományi In éze . 98 METSZETEK 2013/2-3. szám alko o kép” és a Magya o szágon lé ező, 1989 u án lé ejö „lé ező demok ácia”2 ogalmi megkülönböz e ése. A ké kép ugyanis alójában el álik, ám ennek uda osí ása máig hiányzik mind a közbeszédben, mind a udományos disku zusban. Ku a ásunkban az el é elezzük, hogy mindennél ilágosabban szembesí bennünke e ke ő el álásá ól a endsze ál ozás kö e ően elnő gene áció. Elemzésünkben a úlnyomó ész 1989 u án szüle e , nappali agoza os őiskolai agy egye emi anulmányoka oly a ó ia aloka izsgáljuk. Az ada ok o ása egy, ké hullámban elkészí e empi ikus á sadalom udományi ku a ás, amely 2011/2012 o dulóján,3 ille e 2013 a aszán készül az Ak í Fia alok Ku a ócsopo 4 köz eműködésé el ( o ábbiakban Ak í Fia alok 2012 és Ak í Fia alok 2013). Mindke ő online és személyes megké dezéssel készül , ún. kombinál ada el é elű izsgála , amely alap e ően a ia alok poli ikai é deklődésé , a ini ásá , poli ikai a i űdjei és iselkedésé izsgál a.5 A ké ku a áson úl egy pilo p ojek e edményei is bedolgoz uk a anulmányunkba. Nappali agoza os budapes i és deb eceni á sadalom udományi szakos egye emis ák egy alcsopo já al6 külön a Kádá - ko szakkal kapcsola os ö id, öbb nyi o ké dés a almazó ké dőí e öl e ünk ki 2012 őszén. Ez a izsgála nem ep ezen a í , hanem egy aj a el á ó jellegű k ali a í p óbálkozás annak é dekében, hogy jobban megé sük a eljes egye emi, őiskolai izsgála so án kapo e edményeke .7 1. F agmen ál , élpe i é iás poli ikai szocializáció A Kádá -ko szak bukásá kö e ő endsze ansz o máció olyan nagy ho de ejű ál ozásoka hozo magá al, amelyek az éle minden e üle é e kiha o ak. E ál ozások poli ikai szocializációban já szo ha ásai számos ku a ás izsgál a (Szabó I.–Csepeli 1984, Csanády–Lux 1992, E ős–Mu ányi–Plich o á–Va ga 1997, Szabó I.– Ö kény 1997, Szabó I.–Falus 2000, Csákó–Be ényi–Bogná –Tomay 2000, Laki–Szabó A.–Baue 2001, Baue –Szabó A. 2005, Baue –Szabó A. 2009). Az 1990 ó a el el 23 é 2 A lé ező szocializmus pa a ázisa. A lé ező demok ácia ki ejezés Laki László és Szabó And ea használ a előszö . 3 Ennek e edményei ől, ille e a izsgála pa amé e ei ől észle esen lásd: (Szabó A. 2012). 4 Lásd: www.ak i ia alok.hu. 5 A második ada el é el min anagysága 1300 ő, amely ep ezen a í a nappali agoza os őiskolai és egye emi hallga ók a in ézmény ípusa, jellege, alamin in ézményen belüli ka ok, nemek, képzési szin sze in . 6 A izsgála ba 167 ia al ke ül (73 ő ELTE ÁJK poli ológia, 34 ő BCE poli ológia, 47 ő Deb eceni Egye em szociológia és szociálpoli ika, alamin 13 ő ELTE Taní ó és Ó óképző i júságsegí ő). A hallga ók poli ika i án i é deklődése kiemelkedően magas, az 1- ől 5-ig e jedő skálán közel 4 pon . Több min 50 százalékuk számá a a demok ácia jelen i a legjobb endsze , min egy negyedük a ja bizonyos kö ülmények közö el ogadha ónak a dik a ú á . A izsgál á sadalom udományi szakos hallga ók mé sékel beállí ódásúak, ke éssé konze a í ok és a közép ől enyhén jobb a állnak. Az egész őiskolás, egye emis a é eghez képes a pilo p ojek ünk agjai mé sékel , demok a ikus gondolkodású és poli ikailag e ősen in ol ál (lásd Szabó A. 2012). 7 Miu án a izsgála nem ep ezen a í a közlés e ke ülő ada ok alap e ően endenciáka jeleznek, ezé százalék a pon os ada oka nem is közlünk. Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 99 ala egy olyan új ko osz ály nő el, amelynek má ke és köz e len kapcsola a an a Kádá -ko szakkal, ugyanakko az újkapi alizmussal kapcsola os a i űdjei legalábbis ambi alensek (Gazsó–Laki 2000, Szabó A.–Ke n 2011, Laki–Szabó A. 2012). Az Ak í Állampolgá ság Alapí ány émában endeze kon e enciájának őbb állí ásai össze oglaló kiad ány (Kende 2008, 6) egyenesen így jellemzi a kialakul helyze e : „A endsze ál ás ó a elnő Magya o szágon egy új gene áció, amelynek á sadalmi ak i i ása, ko mányza al szembeni a i űdje, demok áciához űződő iszonya nem é el jelen ősen a elnő á sadalomé ól. Egy új gene ációnyi „homo kádá ikusz” nő el, alap e ően pa e nalis a el á ásokkal, ö id á ú koncen áló, e ős ogyasz ói igényekkel, közösségi szolida i ás hiányá al, ugyanakko egy szabadabb, de bizony alanabb közegben”. Bá az új endsze sem in ézmény endsze ében, sem működésében nem állal közössége az előző el, ideológiája pedig a ko ábbi hi a alos ideológia an i ézise (Szabó I. 1994, 62–63) a demok a ikus á mene öbb gene ációs olyama jellegéből adóan máig o ább élő min ák e én számos azonosság mu a kozik a Kádá -ko szak és a endsze ansz o máció kö e ően kialakul poli ikai endsze közö . A endsze ansz o máció kö e ően elnő ko osz ályoknak köz e len élménye a Kádá -é á ól nincsen, ily módon kö ükben az államszocializmussal kapcsola os é ékí éle ek a endsze ansz o máció kö e ően kialakul poli ikai szocializációs modell különböző ágensei (pl. család, iskola, ko á s csopo ok, média) ál al á ado in o mációk segí ségé el ö öklődnek o ább. Szabó Ildikó Nemze és Szocializáció című munkájában észle esen ki ej i, mik az okai annak, hogy a endsze ál ás u án Magya o szágon a kollek í iden i ással kapcsola os ké dések megő iz ék á poli izál ságuka . É elmezésében a „szocializációs ha ások együ ese az ado kul ú á a agy csopo kul ú á a jellemző szö edék, amely egy aj a i uális alóságkén benne an a á sadalmi közgondolkozásban. A kul ú a észe, amely a ö énelem so án olyama osan „szö ődik”. Min áza a ál ozik, de megő ződnek benne égi elemek, alakza ok is. (Szabó I. 2009, 26.) A sze ző a endsze ansz o máció u áni időszak poli ikai szocializációs modelljé , min agmen ál , „ élpe i é iás” modell í ja le. A modell a szocializáció ényezői (család, iskola, médiumok, kul u ális köz e í ők, a almak) közö i gyenge és ese leges kapcsola ok jellemzik. Egysze e és pá huzamosan zajlik az egyes ágensek le- és elé ékelődése, és nem szine giák ól, hanem agmen álódás ól beszélhe ünk. Mi el ugyanakko a poli ikai szocializációs ágensek kölcsönha ásban annak egymással, on ossági so endjük a elnö ek ő egyén számá a állandóan ál ozik, ezé on os, hogy a különböző in ézmények ha ásá ne egymás ól ügge lenül, hanem egymás ügg ényében kezeljük (Somlai 1997). A mode n ömegkommunikációs eszközök megjelenésé el má a az in o máció-á amlás endkí üli mé ékben elgyo sul , a poli ika üzene einek 100 METSZETEK 2013/2-3. szám köz e í ésében ma egyé elműen a média já ssza a ősze epe , hiszen ha ása gyo sabb és ágabb spek umú, min bá melyik másik ágensé. (Szabó I. 2009). Ugyanakko a endsze ál ozás kö e ően hazánkban kialakul , á sadalmilag alulde e minál média é lé ejö e a média ha ásainak egy e e ősödő kon ex us üggőségéhez, kiszámí ha a lanságához eze . A népsze ű, media izál nyil ánosságban a médiaha ásoka egy e inkább az elkö eleződés és a á olság a ás kiszámí ha a lan dinamikája mozga ja (Csigó 2005). Csákó Mihály 2005-ben és 2008-ban égze , Iskola és á sadalom című izsgála aiban az ku a a, hogyan élekednek a demok ácia ogalmá ól a diákok. Csákó sze in a magya á sadalom egyik sajá os ellen mondása, hogy éppen a család szocializációban be öl ö unkciója gyengül meg a endsze ansz o máció kö e ően, míg elő e éppen a család já szo a a kulcssze epe a szocialis a ideológia ellensúlyozásában (Csákó 2004). Ma Magya o szágon az iskolai ne elés csupán ko lá ozo an alkalmas é ékek á adásá a. Az iskola nem a á sadalom közös kul ú ájá köz e í i, hanem az ado in ézmény ípus zá , sajá maga számá a elkülöní e á sadalmi kul ú ájá . Leg öbbszö nem ke ül so a poli ikai endsze ansz o máció al kapcsola os ö énések, események uda osí ásá a, eldolgozásá a, az össze üggések el á ásá a. A agmen ál és disszonáns szocializációs ágensek nem állnak össze egységes endsze é, és ebben a élpe i é iás szisz émában minden a a mu a , hogy a diákok ke éssé lá ják á é dekeik, igényeik é ényesí ése, sé elmeik o oslása és a endelkezésük e álló demok a ikus o mák közö i kapcsola o . Ha a kibocsá ó család gyenge és az iskolai demok ácia gyako la a elég elen, akko ke éssé udja segí eni a demok áciá al kapcsola os igények ilágos meg ogalmazásá (Csákó 2004). Miközben a ia alokkal, i júságüggyel kapcsola os hazai udományos munkák a nem o mális ok a ás sze epé emelik ki, alamin a szocializációs közegek elméle ei e alapoz a hangsúlyozzák a ia alok be onásá a ha madlagos, iskolán úl, szabadidőben (Nagy– Székely 2010, 23), addig a nyolc anas é ekhez hasonlóan má a ismé oda ju o unk, hogy „…a di ek iskolai szocializáció elsőso ban a mak oszin ű poli iká ól szóló isme e eke , in o mációka adja á [a ia aloknak], és pon osan a napi gyako la ban jól hasznosí ha ó, a mik oszin ű kon lik usoka eloldani képes, a ö énelem és osz ály őnöki ó ákon egyébkén á nem adha ó készségeke , isme e eke , min áza oka nem nyúj ja a magya ia alok számá a.” (Szabó A.–Ke n 2011, 46) A szocializáció olyama ának ál ozásá ekin e Szabó And ea és Ke n Tamás (2011) anulmánya a a kö e kez e és e ju , hogy a endsze - ansz o máció ó a el el é ek ala alap e ően de ici es poli ikai szocializációs mechanizmusok épül ek ki, a má a Kádá -ko szakban is elég elenül működő szocializációs ágensek az elmúl ké é ized ala még nyil án alóbb disz unkciós működésmód jelei kezd ék mu a ni. A agmen ál poli ikai szocializáció ha ásai kimu a ha ók sajá őiskolás, egye emis a izsgála unkban is. Nem egysze űen a ól an szó, hogy ado ese ben ke és isme e el endelkeznek a magya őiskolások és egye emis ák a poli ikai, közéle i ké dések ől, hanem ezek nem állnak össze kohe ens képpé. Meglehe ően magas kö ükben a bizony alanság, és nagy az ideológiai zű za a . Olyan, lá szólag egymás kizá ó álaszoka ad ak a ku a ás különböző blokkjai so án, amelye nem Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 101 udunk magya ázni a hagyományos szocializációs módsze ek eszköz á á al. Az el é ezzük, hogy a ia alok poli ikai gondolkodásában minden ko ábbihoz képes nagyobb az a ek í , é zelmi alapú megközelí és. Hogy konk é an jelezzünk ilyen inkohe ens, egymással – lá szólag – össze nem illő példáka , a ia alok egysze e udnak dik a ú a pá iak, a jelenlegi demok áciá al elégede ek és mondjuk LMP- sza azók lenni. Gondolkodásukban meg é az államilag inanszí ozo elsőok a ási képzési helyek csökken ése elleni ün e ésen aló ész é el és a Fidesz e aló sza azás (amely a csökken és el endel e). A agmen ál , élpe i é iás szocializáció lé ejö e nyil ánul meg a ekin e ben is, hogy az egye emis ák és őiskolások ajmi ke ese udnak a családjuk Kádá - ko szakbeli éle é ől. A speciális izsgála i e apunkban (k ali a í pilo izsgála ) a á sadalom udományi szakos hallga ók – akik ől az el é elez ük, hogy az á lagosnál jobban é deklődnek a poli ikai, közéle i p oblémák i án , alamin ogékonyabbak a á sadalmi ké désekkel kapcsola ban – min egy negyede állí o a, hogy agy nem beszélge e egyál alán o hon a Kádá -ko szak ól, agy nem emlékszik beszélge e -e e ől a ké dés ől családjában, középiskolás ko ában. A múl ehá még ezen, egyébkén az egye emis a, őiskolás é egen belül ki ejeze en ak í , poli ikailag in ol álódo (lásd: Szabó A.–O oss 2012) ia alok kö ében is eldolgoza lan. És még ha ö énik is beszélge és a családon belül, nem biz os, hogy az in o mációk p ecízen ülepednek le a ia aloknál. E e u al, hogy a á sadalom udományi szakos ia alok min egy egyö öde nem udja megí élni, hogy családja jelenleg jobban, ugyanúgy, agy osszabbul él-e, min a Kádá -ko szakban és ez ügge len a ól, hogy beszélge ek-e o hon e ől az időszak ól agy sem. Egyébkén azok, akik beszélge ek a családon belül e ől a ö énelmi időszak ól úgy emlékeznek, hogy a szülők öbbnyi e pozi í kon ex usban emlege ék a Kádá -é á , kb. egyha maduk emlékeze e sze in a éleményekben a nega í umok dominál ak, míg kb. a hallga ók egynegyede sze in a szülők semlegesen iszonyul ak az előző endsze hez. Bá kicsi a min ánk, és ahogy ko ábban jelez ük nem is ep ezen a í , mégis annyi kijelen he ő az elemzés alapján, hogy s a isz ikai é elemben e ős össze üggés mu a ha ó ki a szülői álláspon és annak megí élése közö , hogy a család mos agy a Kádá -é ában él -e jobban. Akik jobban él ek akko , azok egyé elműen jobb kon ex usban emlékeznek e e az időszak a, ill. o dí a, azok a szülők, akik pozi í abban nyila koz ak a Kádá -ko szak ól, azok a hallga ók éleménye sze in jobban is él ek, min manapság. El émisz ő ada és nagyon is pon osan mu a ja az in ézményes szocializáció de ici es működésé , hogy a á sadalom udományi szakos hallga óink min egy egyha mada – emlékeze e sze in – a középiskolában osz ály őnöki agy á sadalomisme e i ó ákon agy nem beszélge e , agy nem emlékszik á, hogy beszélge e olna a Kádá -ko szak ól. Ha se o hon, se az iskolában nem ke ül szóba, akko mégis honnan kellene a ia aloknak in o máció gyűj eniük egy ál aluk má nem isme időszak ól. Köl ői a ké dés, de nem éppen az lenne-e az iskola egyik on os unkciója, hogy az ilyen ké désekben is ámaszkodó , ogódzó pon o nyúj son a ia alok számá a? Ha egy ia al nem isme i az államszocializmus pozi í és nega í oldalai , ha nem udja, hogy mi ol benne a jó, és mi ol az, amié a dik a ú ák közé 102 METSZETEK 2013/2-3. szám so oljuk, hogyan udja kon ex usba helyezni az újkapi alizmus ? Ezek alapján pe sze nem meglepő – és jól jelzi a élpe i é iás szocializáció kö e kezményei –, hogy a magya nappali agoza os őiskolások és egye emis ák 14 százaléka nem udja agy nem aka ja megmondani, hogy álláspon ja sze in melyik a legjobb poli ikai endsze , a demok ácia agy a dik a ú a. I még nem magá ól az ada ok ól beszélünk – az is nagyon é dekes és anulságos –, hanem ál alában a demok ácia e sus dik a ú a megí élésé ől. 2013-ban a magya nappali agoza os hallga ók egyhe ede számá a ennek a ké désnek a megí élése olyan bonyolul , agy olyan p oblema ikus ese leg annyi a lényeg elen, hogy még csak gondolkodni sem hajlandóak a ké désen. 1. áb a. Az egyes endsze ípusok megí élése (2013, eljes sokaság a e í e százalékos megoszlás) Fo ás: Ak í Fia alok, 2013. Sajá számí ás. Talán nem éle len, hogy a Kádá -é á ól a á sadalom udományi szakos hallga óknak első blikk e meglehe ősen sema ikus, mondha ni köny szagú ki ejezések ju nak eszébe, alig egy-ké ő í ö le es, ia alos agy éppen személyes jellegű megjegyzés . Minden hallga ónak az az egy szó kelle leí nia, ami előszö eszébe ju a ól, hogy „Kádá -ko szak”. A ki ejezések a nega í ól a pozi í ig e jedő skálán helyezkednek el. Az alábbi ábláza ból ki űnik, hogy a leggyako ibb a gulyás, izside kommunizmus, ille e a „leg idámabb ba akk” ki ejezések ol ak, amelyek a Magya o szágon kialakul államszocializmus „Béke ábo ”-on belüli – állampolgá ok szempon jából – ela í e ked ezőbb helyze é el, az éle szín onal cá olha a lan A demok ácia minden más poli ikai endsze nél jobb 38% A hozzám hasonló embe ek számá a az egyik poli ikai endsze olyan, min a másik 23% Bizonyos kö ülmények közö egy dik a ú a jobb, min egy demok ácia 20% A mai magya o szági helyze annyi a ossz, hogy a dik a ú á a an szükség 5% NT, NV 14% Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 103 emelkedésé el áll össze üggésben. Ez a Kádá -ko szak kisegzisz enciájának, a „kádá i kisembe ” kul usznak a o ábbélése, agy másképpen a endsze és az éle ilág közö ideiglenesen és hallga ólagosan megkö e e sze ződés meglé ének, e edményének az igazolása. E e u al, hogy öbb hallga ónál egyé elműen megjelennek a ogyasz ás a, a jólé e u aló (kolbász, T aban ) ki ejezések is. A Kádá -ko szakból összességében a á sadalmi elemelkedés biz onságos és kiszámí ha ó lehe ősége hagyományozódo o ább leginkább a ia alok számá a.8 É demes u alni a konszolidáció, az enyhülés, a biz onság, a kiszámí ha óság, a pa e nalizmus, eljes oglalkoz a ás ki ejezések meglé é e is. A szóasszociációban a második helyen ké ki ejezés a szocializmus és e ől lema ad a a kommunizmus áll. Mindke ő – el ileg – é éksemleges ki ejezés, a endsze o má a u al. Véleményünk sze in ez a ké ki ejezés a hé köznapi nyel e úgy is lehe ne o dí ani, hogy „ ulajdonképpen semmi se ju eszem e a Kádá - ko szak ól”. „Tanul unk alami , hallo am alami , de nincs ehhez a ko szakhoz iszonyom”. A ha madik leggyako ibb ki ejezés a Kádá -ko szako nega í aspek usból mu a ja be: „dik a ú a/elnyomás/puha dik a ú a”. Ezeke a ki ejezéseke elsőso ban azok a hallga ók emlege ék, akik egyébkén is öbb szempon ból nega í an nyila koz ak a izsgála so án, a családi emlékeze a ko szak dik a ó ikus onásai ö ökí e e o ább. Ez a onala e ősí i a kö e kező nega í jelzőkből álló szócsopo is: me e , ossz, ko lá , „szí ás”, s b., ille e a besúgók a, ügynökök e ámaszkodó ha alomgyako lási echnika elemlí ése is (meg igyelés, nemze biz onság, meg é esz és). Minden egybe é e éleményünk sze in a szóasszociáció inkább a pozi í öl e ű, a Kádá -ko szak ól inkább ked ező képe es ő sza ak dominálják. Ezu án kö e keznek a semleges, a endsze egészé e ona kozó ki ejezések, a nega í oldal pedig inkább kisebbségben lé őnek ekin he ő. 1. ábláza . Mi az az első (egye len) szó, ami eszébe ju e ől a ki ejezés ől, Kádá - ko szak? szó N gulyás ( izside ) kommunizmus, „leg idámabb ba akk” 24 szocializmus 20 kommunizmus 14 dik a ú a/elnyomás/puha dik a ú a 13 szigo úság, egyelem, konze a í , me e , ossz, eszélyeze ség, ko lá , szégyen, „szí ás”, semmi e és, pangás 11 munkalehe őségek, eljes oglalkoz a o ság 8 8 Nem állí juk azonban, hogy e e a sze ződés e uda osan u alnak a szülők. A kollek í emlékeze ben ugyanakko ké ség elenül a gazdasági szempon dominál. 104 METSZETEK 2013/2-3. szám jobb éle , jólé , e és/kolbász, T aban , ogyasz ás 8 el á s, nomenkla ú a, MSZMP, munkáső , egypá endsze , ezsim, Kádá János 7 konszolidáció, enyhülés 6 meg igyelés, nemze biz onság, meg é esz és, szalámi ak ika 6 biz onság, kiszámí ha óság, pa e nalizmus 5 adósság 5 kul usz, május 1., múl , ö énelem 4 gye meké ek, anyu, nagymama 3 Összesen 134 1. 1. A élpe i é iás szocializáció gene ációs megközelí ése A Kádá -ko szakhoz aló iszony egy másik aspek usból, gene ációs szempon ból izsgál a on os annak isz ázása, milyen ulajdonságokkal í ha ók kö ül a endsze ál ozás kö e ően elnő magya ia alok, beszélhe ünk-e a endsze ál ozás gene ációjá ól? A leg öbb nemzedéke a nagyobb ö énelmi események, ko szakok meg- és á élése de iniálja. Míg a Kádá -ko szak a anyko ában (1960-as, ’70-es é ekben) elnő nemzedéke a kon lik uske ülő poli ikai kul ú a és a ma e ializmus jellemzi (Ka ácsony 2005, Szabó I. 1991); addig az úgyne eze X-gene áció9 ekin he ő a endsze ál ó gene ációnak, hiszen ia alko uka a szocialis a endsze szé hullása ha á oz a meg – öbbségük az ellenzéki mozgalmak elé o ien álódo és megha á ozó ideológiai öl e ük az an ikommunizmus ol (S ump 1994). A endsze ál ás u án elnő Y-gene áció agjainak nincsenek ilyen kollek í élményeik és emlékeik, az ő kohéziójuka alap e ően a echnikai újí ások biz osí ják (Csepeli 2006, S auss–Howe 2000). Ezek inkább globális jellegűek, min sem nemze -speci ikusak: szocalizációjuka a közös iden i ás o máló események hiánya jellemzi. Ezek a szocializációs mechanizmusok a mai napig kiha nak a különböző gene ációk é ék ilágá a (Mannheim 1969). A endsze ansz o máció időszakában ille e az az kö e ően elnő X és Y- gene áció poli ikai szocializációjának olyama á összehasonlí ó szempon ból izsgál a an egy nagyon on os sajá osság, amiben azonosság mu a kozik a Kádá -ko szak és a endsze ansz o máció kö e ően kialakul poli ikai endsze közö . Máig nem sike ül ugyanis kialakí ani a polgá i o adalmaka sike e i ő o szágokban ál alánossá ál e olu í poli ikai szocializációs modell , amely so án az egyén és ha alom iszonya kiegyensúlyozo ejlődés e edményekén alakul, s amelyben a 9 Az elne ezés és a megha á ozo időin e allum a McC indle-Wol inge sze zőpá os ól (2010) szá mazik. Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 105 ha alom ölö i á sadalmi kon oll abban eszi é dekel é a üggőségi iszonyok sze eplői , hogy ezeke a iszonyoka lélek ani é elemben egyenlő iszonyokkén ealizálják. Az e olu í szocializációs modellben a különböző csa o nákon köz e í e é ékek nem mondanak ellen egymásnak, inkább kiegészí ik egymás , ezál al az ado közösség közös ö énelmé ől o ábbö öklődik egy mindenki ál al el ogado közös na a í a (Szabó I. 2009 22). A endsze ansz o máció kö e ően Magya o szágon azonban o ább a is az ún. e olu í szocializációs modell domináns. Ebben a modellben a á sadalom nagy észe idő ől idő e poli ikai iden i ásának új a ogalmazásá a kénysze ül. Az új a ogalmazás alapjá nem kollek í cselek ésen alapuló sze es á sadalom ejlődés jellemzi, hanem a ál ozásoka ke esz ül i ő poli ikai e ők gyak an a kénysze eszközé el él e, az egyén au onómiájá sé ő módon e ől e ik a á sadalom a aka a uka . Részben ebből adódik, hogy a poli ikai maga a ás a poli ikához aló aszimme ikus iszony ha á ozza meg, az egymás ál ó iden i áss a égiák pedig endsze in ké osz a úak – a ko szakonkén különbözőképp de iniál „jók a” és „ osszak a”, első endű és másod endű állampolgá ok a – különülő á sadalomkép jegyében ogalmazódnak meg. A közéle ké dései így az egyén eszélyező mo ális ké désekké álnak. Míg a ha monikusabban alakuló poli ikai szocializációk so án az é ékekbe ágyazo ideológiák, kul u ális ilágképek hozzák lé e a poli ikai é zelmeke , (Hamme 2005: 20) addig e iszonyok közö az egyéni szo ongásból akadó passzi i ás kö e kez ében a p oblémák elül ől aló megoldásá , a elme ülő p oblémáké a bűnösök megne ezésé és megbün e ésé á ja. A poli ika endsze legi imációs alapja a p oblémák komp omisszumos megoldása helye a kon lik usok kiélezése, az ellenség leleplezése és ha alomból aló kiszo í ása (Biha i 2009: 436). K ali a í ku a ásunkban a nappali agoza os á sadalom udományi szakos ia aloknak a a a ké dés e is álasz kelle adnia, hogy é e-e a családo ep esszió a Kádá -ko szakban. Meglehe ősen anulságos, misze in a hallga ók öbb min egyha mada semmi éle in o máció al nem endelkezik ezen ké déssel össze üggésben. Min egy negyedük számol be a ól, hogy udomása sze in a család alamely agjá é e ep esszió az államszocializmus ala , ké ö ödük pedig a ól allo , hogy isme e ei sze in a családo nem é e semmi éle há ány. A hallga ók ideológiai beállí ódása ugyanakko nem mu a é demi össze üggés a élelmeze ep esszió al. A mé sékel / adikális, a bal/jobb agy éppen a libe ális/konze a í skála különböző pon jain alálha ó ia alok nagyjából azonos a ányban allanak a családo é ep esszió ól, másképpen nem a ól lesznek adikálisok és/ agy jobboldaliak, me a családjuk elnyomásban él a Kádá -ko szakban. Ideológiai ho a a ozásuka sokkal inkább a jelen helyze megí élése, ille e a jelenből a múl a ki e í e álláspon ok, élekedések magya ázzák, min önmagában a múl . Az is elgondolkod a ó, hogy a 2013-as egye emis a, őiskolás ku a ásunk ada ai sze in a ia alok endkí ül szélsőségesen gondolkodnak azok ól a pá ok ól, amelyek nem állnak közel hozzájuk. Tökéle esen működik kö ükben a „mi” és „ők” elosz ás. Az én pá om nagyjából endben lé ő, de a öbbi – különösen, ha az a legnagyobb 112 METSZETEK 2013/2-3. szám Ku a ásunk e edményeinek isme e ése elő azonban é demes ö iden ki é ni a a, mi jellemzi a endsze ál ás poli ikai eli jének demok áciához aló iszonyá . A endsze ál ó poli ikai eli ől alamin a poli ikai eli és a demok ácia iszonyá al kapcsola ban Ilonszki Gab iella és Lengyel Gyö gy (2009) el e ik az a ké dés , hogy mennyi e őszin e a poli ikai eli demok a ikus elkö eleze sége, ille e mennyiben ekin he ő a mai magya poli ikai be endezkedés színlel demok áciának. A sze zők az állí ják, amennyiben a demok a ikus in ézmények el é elei köz az eli és a á sadalom jelen ős csopo jai nem anúsí anak no ma kö e ő maga a ás , annyiban e jelenség meg agadásá a alkalmasnak lá szik a színlel demok ácia ogalma. Állí ásuk alá ámasz ásához a populis a endenciák bá o í ásá , a ansz o ma í elemek úlsúlyá , a poli ika pe szonalizációjá és abloidizációjá , a hé köznapi éle és a szakmai ké dések á poli izálásá , a közpénzek nem anszpa ens elhasználásá , a széles kö ben el e jed adóelke ülés és no maszegés , alamin az ellen elek legi imációjának megké dőjelezésé , a köz és az eli számá a el é ő a almú üzene ek küldésé hozzák el példakén , min a magya demok a ikus eli izmus za a ó aspek usai . A sze zők aláhúzzák, ezek azé különösen ki í óak ezek nálunk, me osszul működő in ézményekkel és alacsony bizalmi szin el á sulnak. „A színlel demok ácia el é elei közö a á sadalom jelen ős csopo jai és az eli csak imi álják a szabályok el ogadásá , ami kiegészül a demok a ikus já ékszabályoka ille ő eli konszenzus hiányá al, alamin a poli ikai eze ő é eg és a á sadalom kapcsola ában a szimbolikus kép isele dominanciájá al – a a almi kép isele és a elelősség helye .” (Ilonszki–Lengyel 2009, 8). A endsze ál ás kö e ően kialakul poli ikai endsze ál al köz e í e é ékek kapcsán Laki László és Szabó And ea 2012-es cikkükben egyenesen az állí ják, hogy a endsze - ansz o máció u án kialakul demok a ikus poli ikai szocializáció a – hasonlóan a Kádá -ko szakhoz – a duali ás jellemző. Csakúgy, min a Kádá -é ában, a hi a alos, in ézményes szocializáció melle lé ezik egy másik, amely a há é ben, ej e en adódik o ább. A sze zőpá os sze in ebben a duális modellben az egyén apasz ala ai és a „lé ező demok ácia” (a lé ező szocializmus ki ejezés nyomán) sajá , hi a alos önde iníciója közö súlyos ellen mondás eszül (ez ne ezik a sze zők élpe i é iás szocializációnak). A eszül ség eszkalációjának kö e kezményei pedig súlyosak lehe nek: aká a endsze el szembeni állampolgá i lojali ás elmondása, és a á sadalmi, poli ikai álság kialakulása is lehe séges. A magya egye emis ák és őiskolások sem 2012-ben, sem 2013-ban nem ol ak elégede ek a demok ácia működésé el. Leg issebb, 2013 a aszi ada aink sze in – a Kádá -ko szak és a jelenlegi endsze összehasonlí ásá al szemben – meglehe ősen ka ak e es és egyé elmű a ia alok éleménye. Közel há omnegyedük elégede len agy eljes mé ékben elégede len a magya o szági demok ácia jelenlegi működésé el, az elégede oldalon pedig ke esebb min egynegyedük áll. Ráadásul, a demok ácia eljesí ményének megí élése egyé elműen a poli ikai ho a a ozás ól ügg, és az ideológiai ö és onalak men én ö énik. Elégede ebbek a Fidesz-sza azók, még Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 113 endkí ül elégede lenek a baloldali, ellenzéki szimpa izánsok. Új a csak a ko ábban jelze agmen áció, a „mi” „ők” elosz ás é ényesül. 5. áb a. Mennyi e agy elégede a demok ácia működésé el az o szágban? (2013, százalékos megoszlás) Fo ás: Ak í Fia alok 2013. Sajá számí ás. Álláspon unk sze in a lé ező demok ácia nega í el ogása isszaha a demok áciá ól e sus dik a ú á ól aló gondolkodás a is. Ahogy en ebb jelez ük, amiko a demok áciá ól gondolkodnak nem egy idál ipikus endsze mé legelnek a dik a ú á al szemben, hanem éppen a élpe i é iás, agmen ál szocializációból akadó isme e hiány okán a jelenlegi helyze e e í ik ki. Ahogy az az 1. áb a ada aiból ki űnik a magya nappali agoza os egye emis ák és őiskolások mindössze 38 százaléka élekedik úgy, hogy a demok ácia minden más poli ikai endsze nél jobb, 23 százalékuk endsze szkep ikus álasz ad (a hozzám hasonló embe ek számá a az egyik poli ikai endsze olyan, min a másik), míg egynegyedük (!) dik a ú a pá i. 20 százalékuk „csak” bizonyos kö ülmények közö , 5 százalékuk pedig a mos ani kialakul iszonyok a ona koz a ja a dik a ú a i án i igényé . A 2012-ben elkészí e első hullám e edményeihez képes 16 a leg on osabb ál ozás a bizony alan és álaszmeg agadó csopo jelen ős nö ekedése. 16 A 2012-es e edmények nyil ánosság a ke ülése, a magya egye emis a és őiskolás á sadalom kiáb ándul , demok ácia-ellenes agy éppen demok ácia-szkep ikus élekedése komoly média és poli ikai isszhango gene ál . egyál alán nem agyok elégede 33% nem igazán agyok elégede 40% öbbé ke ésbé elégede agyok 19% eljesen elégede agyok 4% NT, NV 4% 114 METSZETEK 2013/2-3. szám A dik a ú apá i nappali agoza os hallga ók inkább jobboldali o ien ációjúak, konze a í ok leginkább pedig adikális beállí ódásúak. Az , hogy a lé ező demok ácia- képből eze ik le a demok áciá ól agy a dik a ú á ól aló ál alános gondolkodás s a isz ikai ada okkal is bizonyí ha ó, hiszen é demi össze üggés mu a ha ó ki a ké ál ozó közö .17 Azok kö ében, akik úgy élik, hogy a mai helyze annyi a ossz, hogy dik a ú á a an szükség, a legmagasabb a lé ező demok ácia elu así ása (más élsze öbben annak az egyál alán nem elégede ek, min az á lag). Ha pedig pá p e e encia alapján izsgáljuk a ké dés megállapí ha ó, hogy a dik a ú a (legyen ez aká a p om aká a élelmeze dik a ú a) el ogado sága a legmagasabb a Jobbik sza azói kö ében, de az á lagnál magasabb a Fidesz hí ei kö ében is. Konklúzió A szocializációs ágensek é ék- és in o máció á adási nehézségei mu a ja, hogy el űnően nagy a ányban sze epelnek a min ánkban azok, akik a ké poli ikai be endezkedés össze e ésé célzó ké dés e nem ud ak álasz adni, és számos megállapí ásuk szembemegy mind a ö énelmi hi elességgel (például az a élekedés, misze in a ia alok számá a Kádá -ko szakban a lakha ás egysze űbb ol ) mind a lé ező, demok a ikus poli ikai endsze ál al hi a alosan allo é ékekkel. A megké deze ia alok ól kapo álaszokból a demok a ikus poli ikai szocializáció modellje helye egy ki nem beszél kon lik usok ól e hes, élpe i é iás szocializáció nyomai lá szanak. Nincs eldolgoz a a múl , nem ilágos az, hogy mi mihez kellene a őiskolás és egye emis a ia aloknak iszonyí aniuk, mi milyen é éken a ha nak számon. Jól példázza ez , hogy a magya nappali agoza os hallga ók min egy ha madának ogalma sincs a ól, agy éppen mi kell az é ényesüléshez, melyik endsze ben ol könnyebb egy ia al számá a sike elé ni. Miközben a szabadságjogok, a szó akozás és ál alában minden egybe e e, az éle iszonyok e én a jelenlegi, demok a ikus endsze a ják jobbnak a hallga ók, némely mu a ók, így a lakha ás, a szociális biz onság és a munkalehe őségek e én 23 é el a Kádá -ko szak bukása u án is pozi í kép él o ább. Bá a kapo e edmények alapján összességében a lé ező poli ikai endsze í élik jobbnak, alap e ően mind a Kádá -ko szak ól, mind az Újkapi alizmus ól nega í kép él a hallga ókban. Nincs eldolgoz a, é ékel e, kibeszél e a jelen sem, és az sem kibeszél , hogy az 1990-e kö e ően Magya o szágon meg alósul demok áciának milyen a iszonya egy „ideális” demok áciához, alamin a demok ácia ál al allo é ékekhez. Ebből adódik, hogy miközben a endsze ansz o máció kezde e ó a olyama osan u unk önmagunk u án egy ége é ni nem aka ó elzá kózási e senyben, olyama osan csökken a „lé ező demok áciá al ” aló elégede ség, csökken a endsze legi imi ása, ezzel pá huzamosan nem a demok ácia e o mjá ól, egy jobb, működőbb demok áciá ól szól a disku zus, hanem az egy e nö ek ő elégede lenség ha ásá a egy 17 A Pea son éle Khi2 p óba é éke 63,51, szigni ikancia szin : 0,000, Phi é éke: 0, 186. Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 115 más, dik a ó ikus endsze i án i igény kezd kialakulni. Az elégede lensége észben az is magya ázza, hogy a magya ia alok demok ácia- el ogása gazdasági alapú: az , hogy a demok ácia jól agy osszul működik-e, elsőso ban az o szág gazdasági eljesí őképességének – és személyes éle helyze üknek – endelik alá. 116 METSZETEK 2013/2-3. szám I odalom Baue Béla – Szabó And ea (2005) (sze k.): I júság2004 Gyo sjelen és. Budapes , Mobili ás. Baue Béla – Szabó And ea (2009) (sze k.): I júság2008 Gyo sjelen és. Budapes , Szociálpoli ikai és Munkaügyi In éze . Bibó, Is án (1948): El o zul magya alka , zsáku cás magya ö énelem. Válasz, 8. (4) 289–319. Biha i, Mihály (2005): Magya poli ika 1944-2004. Poli ikai és ha almi iszonyok. Budapes , Osi is. Csanády Má on – Lux Amb us (1992): Rendsze ál ás és é ék uda : 300 budapes i középiskolás á sadalmi és poli ikai é ék endje. Budapes , Ok a ásku a ó In éze . Csákó Mihály – Be ényi Esz e – Bogná É a – Tomay Ky a (2000): Poli ikai szocializáció Magya o szágon a kilenc enes é ekben. In: Szociológiai Szemle, 2000/1, 50–68. Csákó Mihály (2004): I júság és poli ika. In: Educa io, 2004/4, 535–550. Csákó Mihály (2011): Állampolgá oka ne el-e az iskola? In: Baue Béla – Szabó And ea (sze k.) (2011): A c alan (?) nemzedék: I júság 2000-2010. Budapes , Nemze i Család- és Szociálpoli ikai In éze , 101–114. Csigó Pé e (2005): Közéle i disku zusok és iden i ások a népsze ű média e ében. Mié nincs ha ásuk a ke eskedelmi hí adóknak? Médiaku a ó, 2005/4. Fo ás: h p://www.mediaku a o.hu/cikk/2005_04_ el/02_kozele i/01.h ml?q=Csig%F3 U olsó le öl és: 2012. ok óbe 2. E ős Fe enc – Mu ányi Is án – Jana Plich o á – Va ga Ri a (1997): A á sadalmi á alakulás és a demok ácia szociális ep ezen ációja ö posz kommunis a o szágban. In: Poli ika udományi Szemle, 1997/4, 5–26. Hamme Fe enc. 2005. Mié u álják a poli iká Magya o szágon. Budapes : DEMOS Magya o szág Alapí ány. Ilonszki Gab iella Lengyel Gyö gy: Válaszú on: konszolidál agy színlel demok ácia? Poli ika udományi Szemle 2009/1. 7–25. Gazsó Fe enc – Laki László (2000): Esélyek és o ien ációk – ia alok az ez ed o dulón, Budapes , Okke Kiadó. Gazsó Fe enc – Laki László (2004): Fia alok az újkapi alizmusban. Budapes , Nap ilág Kiadó. Ka ácsony Ge gely (2005): A ö énelem ogságában. Gene ációk, éle u ak és poli ikai p e e enciák Magya o szágon. In: Angelusz Róbe – Ta dos Róbe (sze k.): Tö ések, hálók, hidak. Budapes , Demok ácia Ku a ások Magya Közpon ja Alapí ány, 161–206. Kende Ágnes (sze k.) (2008): Ala aló agy polgá ? Az ak í állampolgá ság a ne elés: hozzáado é ék a közok a ási endsze sike es e o mjához Ak í Állampolgá ságé Alapí ány, Budapes , 2008. Ké i László (1987) (sze k.): A poli ikai szocializáció elméle i ké dései. Budapes , Tá sadalom udományi In éze e. Szabó And ea – O oss Dániel: A múl jelene – a Kádá -ko szak megí élése a ia alok kö ében 117 Ké i László (1988) (sze k.): Hazai poli ikai szocializációs olyama ok. Budapes , Tá sadalom udományi In éze e. Laki László – Szabó And ea – Baue Béla (2001) (sze k.): I júság2000 Gyo sjelen és. Budapes , Nemze i I júságku a ó In éze . Laki László – Szabó And ea (2012a): Fia alok, demok ácia, jelen és múl (1.) Egyenlí ő, 2012/4. Laki László – Szabó And ea – (2012b): Fia alok, demok ácia, Jelen és múl (2) Egyenlí ő, 2012/5. Pe che on, A. (1971): Az egyén poli ikai o málódása. In: Szabó Ildikó – Csákó Mihály (1999) (sze k.): A poli ikai szocializáció: Váloga ás a ancia nyel e üle szaki odalmából. Budapes , Új Mandá um Köny kiadó. 18––43. Somlai Pé e (1997): Szocializáció. A kul u ális á ö ökí és és á sadalmi beilleszkedés olyama a. Budapes , Co ina Kiadó. Szabó And ea – Ke n Tamás (2011): A Magya ia alok poli ikai ak i i ása. In: Baue Béla – Szabó And ea (sze k.) (2011): A c alan (?) nemzedék: I júság 2000-2010. Budapes , Nemze i Család- és Szociálpoli ikai In éze , 37–80. Szabó And ea – O oss Dániel (2012): A demok a ikus ész é el endenciái a magya egye emis ák és őiskolások kö ében. In: Szabó And ea (sze k.) (2012): Racionálisan lázadó hallga ók. Szeged, Bel ede e-Me idionale Kiadó. Szabó And ea (sze k.) (2012): Racionálisan lázadó hallga ók. Szeged, Bel ede e- Me idionale Kiadó. Szabó Ildikó – Csepeli Gyö gy (1984): Poli ikai é zelmek iskolája. In: Jel-Kép, 1984/2, 26–31. Szabó Ildikó (1991): Az embe államosí ása. Poli ikai szocializáció Magya o szágon. Budapes , Tekin e Köny ek. Szabó Ildikó (1992): Kollek í élmények a poli ikai szocializációban. In: Új Pedagógiai Szemle, 1992/4, 21–33. Szabó Ildikó (1994): Minden másképpen an. Poli ikai eszocializáció Magya o szágon. Világosság, 1994/3, 61–73. Szabó Ildikó – Ö kény An al (1997): Magya középiskolások poli ikai é zelmei és isme e ei. In: Poli ika udományi Szemle, 1997, 3. 31–69. Szabó Ildikó – Ö kény An al (1998): Tizené esek állampolgá i kul ú ája. Budapes , Mino i ás Alapí ány. Szabó Ildikó (2000): A pá állam gye mekei. Tanulmányok a Magya poli ikai szocializáció ól. Budapes , Ha odik Síp Alapí ány Új Mandá um Köny kiadó. Szabó Ildikó – Falus Ka alin (2000): Poli ikai szocializáció közép-eu ópai mód a: a magya sajá osságok. In: Magya Pedagógia, 2000/4, 383–400. Szabó Ildikó (2009): Nemze és szocializáció. A poli ika sze epe az iden i ások o málódásában Magya o szágon 1867-2006. Budapes , L’Ha ma an. Szalai E zsébe (2011): Koo diná ákon kí ül. Fia al elnő ek a mai Magya o szágon. Budapes , Új Mandá um Köny kiadó.