METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 86
Be eze és
Napjainkban a ejle o szágokban a család ál ozásainak izsgála a kapcsán a demog á usok
gyak an a család álságá ól beszélnek. Az ez bemu a ó é ek közö első helyen emlí ik a há-
zasságok számának csökkenésé és az éle á si kapcsola ok el e jedésé . Olyan ked ező len de-
mog á iai endenciáka lá nak a házasodási ked csökkenésének a kö e kezményekén , min
például a e mékenység isszaesése, a gye mek állalás időbeli el olódása, a ós pá kapcsola
nélkül élők számának nö ekedése.
A családalapí ási szokások meg ál ozásá előidéző ényezők azonban nem egy o mán ha-
o ak minden á sadalmi csopo a. A nők gye mek állalási maga a ásának jellemzéseko
alkalmazo eljes e mékenységi a ányszám nem mu a ja meg az egyes á sadalmi é egek kü-
lönböző ep odukciós min ái . A elepülési szin ű ku a ások (Gyenei 1998; Ladányi – Szelényi
2004; Du s 2002) és az o szágos, ep ezen a í izsgála ok egyé elműen bebizonyí ják, hogy
a magya á sadalom ke északad a demog á iai olyama oka ille ően. A legalacsonyabb isko-
lai égze séggel endelkező, ma ginalizálódo á sadalmi é eg eljes e mékenységi a ány-
száma ké sze ese a első okú égze séggel endelkező, jobb s á uszú nők eljes e mékenységi
a ányszámának (Husz 2006). Az első gye mek állalásának á lagéle ko ában pedig közel íz é
különbség mu a ha ó ki a ké csopo közö (Kapi ány – Spéde 2012). A anulmány célja, hogy
bemu assa a szegénységben élő ia alok családalapí ási szokásai mié é nek el a mode n á -
sadalmakban meg igyelhe ő endenciák ól.
A pá kapcsola i és család o mák plu alizálódása Magya o szágon
A szegénységben élők családalapí ásá megha á ozó ényezők é elmezéséhez szükséges megis-
me ni, milyen ál ozásokon men ke esz ül a család in ézménye az elmúl é izedekben. A köz-
uda ban az alábbi családé elmezés e jed el: egy edél ala élő házaspá , akik különneműek,
gye eke ne elnek, a családi munkamegosz ás pedig a adicionális nemi sze epek sze in ala-
kul a é j és a eleség közö . Hagyományosan a eljes családo , apá al, anyá al, gye ekekkel és
a köz ük lé ő ha monikus kapcsola o ekin ik a család agok boldogsága, a meg elelő iselke-
Szegénységben élő ia alok családalapí ásá
megha á ozó ényezők
MOLNÁR ÉVA
dok o andusz
Deb eceni Egye em Humán Tudományok Dok o i Iskola
Szociológia és Tá sadalompoli ika Dok o i P og am
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 87
dési no mák elsajá í ása biz osí ékának. Az ál alános köz el ogás sze in azoknak a ia aloknak
könnyebb a dolga a jó pá álasz ásban és a boldog családi éle kialakí ásában, akik maguk is
ez apasz al ák meg szüleik ál al (Tó h 2012). A család minden á sadalomban jelen an, ezé
minden embe nek annak isme e ei, apasz ala ai óla. A udományos szin ű megisme és meg-
kísé li meghaladni a köz uda szin jé , célja el á ni a szabálysze űségeke , endenciáka , ille e
megmagya ázni a leí jelenségeke (Neményi 2010).
A család ogalma nehezen de iniálha ó, mi el időben, kul ú ában, szubkul ú ában ál ozó o-
galma aka . A ki ejezés ala egyesek csak a nukleá is családo é ik, mások a ágabb okonsá-
go is, de annak olyanok is, akik a pá kapcsola uka is családkén élik meg. A közösség no ma-
endsze e alap e ően megha á ozza, hogy mi ekin enek az embe ek családnak (Tó h 2012).
Fel ogha ó egy olyan á sadalmi in ézménykén , amely a biológiai és a á sadalmi ep odukció
helyszíne. Más meg ogalmazásban olyan in im, együ élő csopo , amelye a leszá mazás, ille -
e a é ségi kapcsola , a szexuális és/ agy jogi kapcsola kö össze (Tomka 2009). Ál alában a
család az első közösség, amely be ogadja az egyén és előszö ellá ja a szocializáció elada á
(Szomba helyi 2014).
Magya o szágon a endsze ál ás u áni kul u ális á alakulás a nyuga i ogyasz ói min ák
e ősebb é ényesülésé is magá al hoz a, amely ked eze az éle á si kapcsola ok népsze ű-
ségének. Napjainkban a házasság melle számos más pá kapcsola i és család o ma lé ezik. Az
éle á si kapcsola ok, a lá oga ó kapcsola ok és az új aházasodással lé ejö ő mozaikcsaládok
száma is jelen ősen megnő (Tó h 2012).
Az al e na í éle o mák kisebb mé ékű elu así ással és ke esebb szociális kon ollal alál-
koznak, amelynek kö e kezményekén o ábbi he e ogén éle s ílusok ejlődnek ki, így öbbé
má nem lehe séges egy minden embe számá a megha á ozó és kö elező é ék endsze el o-
gadása és kö e ése. A mode n á sadalmak pá kapcsola i és család o mái sokszínűek, és egy e
ke ésbé jellemzőek a hagyományosan el ogado család el ogás k i é iumai. A szegénységben
élőke is sokszínű és ál oza os együ élési o mák jellemzik (Czibe e 2007, 2012, 2014).
A szá mazási család ha ása a családalapí ással kapcsola os dön ések e
A család jelen ősége öbb é ű, nem csupán biológiai kapcsola endsze kén on os, dön ő ha-
ással an az egyén é zelmi, kogni í és szociális ejlődésé e is (Szomba helyi 2014). A család a
szocializáció elsődleges szín e e, a no mák, é ékek, sze epek á adásának e epe (U asi 1991).
A családi szocializáció so án kialakí o é ékek egész éle en á égigkísé ik az egyén (Bánlaky
2001).
A családalapí ás és a pá álasz ás mo i ációi is megha á ozha ják biológiai, á sadalmi,
gazdasági agy é zelmi szükségle ek, de a különböző ényezők hangsúlyosságá az ado á sa-
dalmi kö nyeze és az egyén sajá os éle helyze e alap e ően be olyásolja. A pá kapcsola i o -
mák al e na í ái közö i dön ésnél kulcs on ossággal bí nak a ko ábbi apasz ala ok a család ól,
elsőso ban a szá mazási család ól. A családi szocializáció on os sze epe öl be abban, hogy
a elnő ek képesek legyenek a ós és jól működő pá kapcsola o lé ehozni és enn a ani.
A szülők kapcsola ának megí élése, a sajá későbbi pá álasz ásá al kapcsola os el á ások o -
ásá á álha (Bagdy 1998).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 88
Az egyén szá mazási családjában jellemző kul u ális, gazdasági és á sadalmi őkék, o ábbá
a gye mekko i családi és in ézményes szocializációs olyama ok jelen ősen megha á ozzák a
pá álasz ási aspi ációka és lehe őségeke . Abban a családban, ahol a közös o hon az egyen-
lő lenségek ho dozója, a kö e kező gene ációk számá a is á ö öklődnek az egyenlő lenségek
aká a családon belüli, aká a család és a á sadalom közö i kapcsola ok men én (Czibe e 2007).
Pa icia Fe nandez-Kelly (1998) az ame ikai á osi ge óban izsgál a a á sadalmi és kul-
u ális őke sze epé az a oame ikai lányok gye mek állalási hajlandóságában. A kilenc enes
é ek égén lezajlo ku a ás öld ajzilag messze esik a magya al akban megjelenő szegény-
ség ől, mégis az alacsony á sadalomi é egek kö ében jellemző, a öbbségi á sadalom ól el-
é ő esélyek és éle kilá ások hasonló mechanizmusoka indí ha nak el a é beli á olságok ól
ügge lenül. Megállapí ásai hasznos kiindulópon ul szolgálha nak a hazai szegények kö ében is
gyak an elő o duló ia alko ú gye mek állalás jelenségének é elmezésében. A kapcsola i háló
elemzésé el lehe ő é ál bemu a ni a á sas kapcsola ok olyan sajá osságai , min a mul iple-
xi ás és a hídsze ű kapcsola ok hiánya, amelyek sze epe já szanak a ia alko úak gye mek ál-
lalásában. Akike a á sadalom ki aszí , agyis nem ogadja be sem az ok a ási endsze , sem a
munkae őpiac, azok számá a nem ado ak az ado o szágban á lagosnak mondha ó éle e -
ezési lehe őségek sem, a á sadalmi őke nö elésének egye len módja a családalapí ás. E ő-
o áskén használha ó á sadalmi kapcsola ok hiányában nincsen más al e na í a az éle célok
kijelölésé e.
A magya á sadalomban a házas á si, pá kapcsola i homogámia endkí ül e ősen é é-
nyesül. A pá álasz ás szempon jai közö jelen ős sze epe já szanak a szülői há é , az isko-
lázo ság és a oglalkozási ka egó ia hasonlóságai. Az embe ek öbbnyi e sajá kö nyeze ükben
kö nek isme e ségeke , ezé a po enciális pa ne ek kö e is beha á ol (Pong áczné – S. Mol-
ná 2000). A ked ező len éle kö ülmények közö elnő ia alok a pá álasz ásuka kö e ő-
en is hasonlóan alacsony éle szín onallal endelkeznek, alig jellemző a ked ező i ányba a ó
mobili ás. A különböző őke aj ák és a házassági mobili ás hiánya, a á sadalmi közeg zá sága
megakadályozza a nemzedékek közö i mobili ás . Az egyén szá mazási és az alapí o családja
közö kon inui ás an, azok a min ák, no mák és maga a ás o mák hozzák lé e, amelyeke a
szülői családban isme ek meg gye mekkén , majd elnő e sajá éle ük alakí ásánál példakén
kö e nek. A családi sze epek elsajá í ásá al a nemi sze epek elsajá í ása is meg ö énik, amely
i ány onala ad a ól, hogyan kell iselkedni é iaknak és nőknek (Czibe e 2007, 2012, 2014).
A ejle á sadalmakban jellemző családalapí ási szokások izsgála ako nem ke ülhe ő ki a
nők á sadalmi helyze e ál ozásának bemu a ása. A nők k ali ikációjának és oglalkoz a o sá-
gának emelkedése az éle célok és mindké nem házassággal kapcsola os el á ásai a is ha ással
ol (Tomka 2000). A nők belépése a elsőok a ásba és a munka ilágába öné ékelésük és a
á sadalomban élő nőkép meg ál ozásá al is já . A családjáé minden eláldozó nő eszménye
helye az egyéni céljaié küzdő ke ül elő é be (Valuch 2001). A nők iskolázo ságának nö e-
kedése on os sze epe já szo éle eze ési és ka ie e ezési lehe őségeinek ál ozásában, de
az é deké ényesí ő képességük ja ulásában is (Koncz 2008).
Az iskolában és a munka ilágában is jól eljesí ő nő számá a má nemcsak a adicionális
nemi sze epek be öl ése jelen i az önmeg alósí ás . Az elszegényede családokban azonban
gyak an hiányoznak azok a személyes isme ősök, akik bizonyí ékul szolgálha nának a a, hogy
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 89
an lehe őség ki ö ni a szegénységből. Hiányoznak azok a kapcsola ok, amelyek az jeleznék,
hogy álasz ha nának a különböző éle e ezési és család e ezési lehe őségek közül. A ia al-
ko i családalapí ás esély szolgál a ha na a a, hogy a szá mazási család ossz éle kö ülményei
közül minél hama abb kiszakadhassanak, azonban kapcsola hálójukban a mul iplexi ás ala-
csony okú, pa ne eike hasonló á sadalmi közegből álasz ják ki (Fe nandez – Kelly 1998).
Az első gye mek állalás időzí ése
A középosz álybeli szülők gye mekeike iskolai ész é el e, o ább anulás a, égze ségsze -
zés e ösz önzik, abban bíz a, hogy a megsze ze bizonyí ányok nö elik majd gye mekeik
munkae ő-piaci esélyei (Fe nandez – Kelly 1998). Az ilyen családokban a á sadalmi elő eju ás
kulcsa a anulás, ezé az ok a ási expanzió lehe őségei kihasznál a a anulmányok be ejezésé-
nek ideje ki olódo . A szakmai ejlődés on osnak é zők idő és ene giá o dí anak a anulás a,
majd a ka ie épí és e, amely azzal a kö e kezménnyel já ha , hogy későbbi időpon a olódik
az első együ élő pá kapcsola kialakí ása és a gye mek állalás.
A mode n á sadalmakban a családi és a szülői sze ep állalása álasz ási lehe őségkén lép
el, amely e senyben áll olyan más e üle ekkel, min például a szakmai ka ie agy a szaba-
didő el öl ése. Az eu ópai o szágok lakóinak úlnyomó öbbsége számá a a családalapí ás on-
os éle cél, azonban a meg ál ozo éle lehe őségekhez aló igazodás a családalapí ási szándék
ealizálásá a, különösképpen annak időzí ésé e is ha ással an (Vasko ics 1994).
Az elmúl é ek ku a ásai sze in a szülők legmagasabb iskolai égze sége alapján jelen ős
di e encia mu a ha ó ki az á lagos gye mekszámban és az első gye mek állalásának á lagéle -
ko ában is. 2010-ben a diplomás nők á lagosan 30,9 é esen ad ak éle e első gye meküknek,
míg a leg eljebb alap okú égze séggel endelkezőknél az á lagéle ko 21,2 é (Kapi ány – Spé-
de 2012). Az iskolai égze ség a munkae ő-piaci esélyek e, az éle eze ési és ka ie e ezési
lehe őségek e is ha ással an, így jelen ősen be olyásolja a gye mek állalási szándék ealizáló-
dásának idejé is.
Tá sadalmi szin en he es i ák olynak a ól, hogy miko ideális gye meke állalni. Tó h
Olga 1993-as ku a ásában (idézi: Paksi – Szalma 2009) meg izsgál a a szülő é álás objek í
és szubjek í megha á ozo ságá . E edményei sze in nem önmagában a biológiai éle ko i á-
nyí ja az időzí és szubjek í megí élésé , hanem olyan kul u ális, é ékbeli min a, amely előí ja
a á sadalom agjainak, hogy melyik az az időin e allum, agy milyen éle esemény bekö e -
kezése u án „kellene” gye meke állalni. Például ha má alaki „ égen” házas és má önálló
lakással, biz os egzisz enciá al endelkezik, nagy alószínűséggel é ezhe i úgy, hogy eljö a
gye mek állalás ideje (Paksi – Szalma 2009).
Az iskolai anulmányaika hama be ejezők a elnő é álás egyik dimenziójának el é elé
eljesí e a családalapí ás is elkezdhe ik. A szakképze len munkae ő e egy e ke esebb igény
mu a kozik a munka ilágában, az elsődleges munkae őpiacon aló hosszú á ú elhelyezkedés-
e pedig alig an esély, a ked ező len munkae ő-piaci helyze ben lé ő embe eknél ke ésbé mu-
a kozha a ka ie épí és mia i késői gye mek állalás. Gene ációik egész so a nőhe el anélkül,
hogy a ósan a biz os megélhe éshez szükséges jö edelemmel endelkezne. Sokuk számá a a
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 90
sajá ulajdonú lakás, a biz os egzisz encia megsze zése elé he e len cél. A családalapí ás halo-
ga ók ál alában hasonló acionális el é elek meglé éhez kö ik a gye mek állalás . Azonban az
olyan á sadalmi csopo okban, ahol ke és a eális esélye ezeknek a megsze zésé e, nincs mié
később e időzí eni.
A demog á usok má égó a el igyel ek a a, hogy a különböző aji, e nikai csopo okhoz a -
ozó embe eke a öbbségi á sadalomé ól el é ő e mékenységi maga a ás és családsze keze
jellemez. Számos ku a ás (Goldscheide – Uhlenbe g 1969; Kennedy 1973; Ri chey 1975; John-
son 1979) izsgál a a ia alko i gye mek állalás e nikai sajá osságai . A jelenség magya áza á-
a a nemze közi szaki odalomban öbb, egymással e sengő hipo ézis szüle e . A á sadalmi
jellemzők elméle e sze in , önmagában nem az e nici ás okozza a e mékenységbeli különbsé-
geke , hanem a különböző e nikai, aji csopo ok öbbség ől el é ő á sadalmi össze é ele. A hi-
po ézis alapján a s á uszbeli különbségek kiegyenlí ődése ese én nem lehe ne kimu a ni d asz-
ikus e mékenységi különbségeke az e nikai csopo ok közö (Johnson 1970). A ia alko i
e hessége elősegí ő szociális el é elek, a különböző őke aj ák és a szociális háló hiányosságai
a szociális helyze ből e ednek. A szegénység, az alacsony iskolai égze ség, a á sadalmi kap-
csola i hálók sajá osságai on osabb be olyásoló ényezők, min az e nikai ho a a ozás.
Ko ábbi ku a ási e edmények má bebizonyí o ák, hogy az iskolai égze ségnek, a á sa-
dalmi és szociális jellemzőknek lényeges sze epe lehe a gye mek állalásban (Ando ka 1987).
A ia alko úak gye mek állalásában megha á ozó a jö edelemegyenlő lenség és a szegénység.
A nagy jö edelemkülönbségek és a szegénység csökken i a bizalmon alapuló embe i kapcso-
la oka , így csökken a á sadalmi szolida i ás. A lé bizony alansággal küzd e mindenki a sajá
agy családja á sadalmi pozíciójának meg a ásáé küzd (Coleman 1998).
A család in eg áló sze epe
A pe emhelyze ű á sadalmi csopo okhoz a ozó ia alok számá a más e ő o ások hiányában
a családi kapcsola ok, a nagycsalád jelen he i a biz onságo . A személyes éle el é elek minden-
napi édelmében a családnak különösen nagy sze epe an, a családi kapcsola ok a á sadalmi
in eg áció ki ün e e o ásai (Szalai 2002). A á sadalmi in eg ációhoz és szolida i áshoz kap-
csolódó szükségle eik a á sadalmi á lag ól el é ő családalapí ási szokásokban is ki ejeződhe ,
amelynek legkézzel ogha óbb megnyil ánulási o mái közé a ozik a ia alko i gye mek állalás
és a magas gye mek állalási hajlandóság (Fe nandez – Kelly 1998).
A család in eg áló sze epének izsgála ako a ku a ók ál alában Du kheim munkáiból indul-
nak ki. Du kheim (1986) á sadalomelméle ének ókuszában a á sadalomnak, min egyéne-
ke ko lá ok ál al szabályozó és no mák é én közösséggé o máló ha alomnak az eszméje áll.
A á sadalom szolida i áson alapul, in eg ációs állapo a a benne olyó kollek í éle in enzi ásá
ük özi issza. A á sadalom annál egységesebb, minél ak í abb és olyama osabb a agok é in -
kezése. A szociális in eg áció on ossága abban ejlik, hogy ez ad é elme az egyéni céloknak,
ennek é én annak az embe eknek é ényes é ékeik, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e é-
kenykedni udjanak egymással.

METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 91
Az államszocializmusban a pa ia chális állami gondoskodás, a közpon ilag alakí o á sza-
bályozás és a cen alizál in ézkedések segí ségé el, jó ész dik a ó ikus módsze ekkel képes
ol a endsze ál ás megelőző s uk ú a in eg álni a á sadalma Magya o szágon. A cen ali-
záció és a családok egymás au al sága is e ős ol . A piacgazdaság a aló á é éssel jelen kező
nehézségek ele ősí e ék a á sadalom öbb é egének szolida i ásszükségle é . A piacgazda-
ság az e ősek e, a e senyképesek e épí , míg a gyengéke , a há ánnyal élőke , kellő mé ékű
szolida i ás hiányában ki ekesz i (U asi 2002).
Du kheim sze in a á sadalom annál egységesebb és ellenállóbb, minél ak í abb és olya-
ma osabb a agjainak az é in kezése. A családok ese ében a nagyobb lé szám, a öbb okoni
kapcsola in enzí ebbé eszi a család éle é . Ezzel szemben a kis családok ö idebb éle űek és
gyengébb éle képességűek (Du kheim 1967). A család egy aj a édő ak o kén működik, a sike-
es á sadalmi in eg áció biz osí éka (Albe – Dá id 2012).
A szegénységben élő ia alok családalapí ási szokásai a a gazdasági- á sadalmi ál ozások a
nem úgy ha o ak, min az össz á sadalom a. A e mékenység isszaesése ke ésbé jellemző kö-
ükben. A családi kapcsola ok, a családok sű űsége nem csökken . Ső , el é elezésem sze in a
szűkebb és ágabb okonság is öld ajzilag közelebb an egymáshoz, min a jobb szociális hely-
ze ben lé ő é egeknél. Mi el a személyes kapcsola ok e ő o ás jelen enek számuk a, ezé
alószínűleg mo i ál ak a a, hogy ne hagyják el az a kis elepülés , ahol mindenki isme nek,
és ahol a okonok, ba á ok is élnek.
A endsze ál ás u án a magasabb s á uszú á sadalmi é egek kö ében ele ősödö az in-
di idualizálódás. Az egyének a e senyképességük nö elése é dekében elé ékel ék a kapcso-
la aika , az é dek men én sze eződő kapcsola ok on ossága nő . A magán ulajdon nö ek ő
észa ányá al hangsúlyosabbá ál az egyéni eljesí mény é éke. A „gazdagodás-el ű” á sa-
dalomban csökken a jobb módúak lema adók i án i szolida i ása. Ez hozzájá ul a gazdasági
egyenlő lenség okozódásához, ami a o áshiányos é egek ől a ko ábbinál is e ősebb családi
össze a ás igényel (U asi 2002).
A kilenc enes é ek elején a leg öbben nem számí o ak a a, hogy a késő Kádá -ko ban
elhalmozódo á sadalmi eszül ségek o ább okozódnak Magya o szágon, hogy más-
él-ké millió embe nek kell szembenéznie a leszakadás, a pe i é ia eszélyei el a lé e jö ő
újkapi alizmusban. A poli ikai, gazdasági és á sadalmi ál ozások más aj a in ézményes
ke e eke , e ő o ásoka , szolgál a ásoka és lehe őségeke kínálnak, amelyek a á sadalmi
in eg áció a is ha ással annak. Az o szágban szélsőségesen egyenlő len á sadalmi be endez-
kedés alakul ki, amely nem segí i a ia alok á sadalmi beilleszkedésének olyama á , ez azzal a
kö e kezménnyel já ha , hogy a ia alabb nemzedékek á ö ökí ik a á sadalmi p oblémáka , az
esélyek egyenlő lenségé (Gazsó – Laki 2004).
Gene ációk so a nőhe el anélkül, hogy a ósan bekapcsolódnának az elsődleges munka-
e őpiac a. A munka ilágából kiszo uló, munkajö edelemmel nem endelkező, mélyszegény-
ségben élő családok ömegesen jelen ek meg a kilenc enes é ekben, akik számá a a á sadalmi
in eg áció lehe ősége is ké déses. Az egyének á sadalmi hálóza okban el oglal pozíciói nem
csak az éle minőség e, éle esélyek e an ha ással, hanem az egész á sadalom működésé is
be olyásolják (Albe – Dá id 2012).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 92
Összegzés
Az elmúl é izedekben jelen ős é ék endbeli ál ozások zajlo ak, a családalapí ás „ideális”
időzí ésének kö ülményei is olyama os ál ozásban annak. Míg ko ábban a húszas é ei égén
já ó egyedülálló, még gye meke nem szülő nőke bélyegez ék meg adicionális nemi sze e-
pük be öl ésének mellőzése mia , addig napjainkban a á sadalom jelen ős észe ogalmaz meg
e ős k i ikáka a ossz szociális kö ülmények közö élő, a gye mek állalás az össz á sadalmi
á laghoz képes é ekkel ko ábban elkezdő ia alokkal szemben.
Magya o szágon a endsze ál ás u áni á sadalmi-gazdasági ál ozások a a különböző
á sadalmi é egek el é ően eagál ak, amely az éle e ezési és család e ezési s a égiák a
is ha ással ol . Míg az össz á sadalmi szin en meg igyelhe ő a gye mek állalás időbeli elhúzó-
dása és a gye mekszám isszaesése, addig a á sadalom pe emén élő ia alok a családalapí ás
a á sadalmi á laghoz képes közel egy é izeddel ko ábban elkezdik és jellemzőbb a nagyobb
családmé e is.
A szegénységben élő közösségekben a ko ai gye mek állalás a á sadalmi ki ekesz e ség e
ado eakciókén is é elmezhe ő. Az alacsony iskolai égze ség, a a ós munkanélküliség és
az ezzel já ó, a öbbségi á sadalomhoz képes alacsonyabb éle szín onal melle a á sadalmi
megbecsül ség egye len lehe ősége, az önmeg alósí ás csúcspon já jelen he i a családalapí ás
(Du s 2006). Az ok a ásbeli pálya u ás ko ai be ejezése mögö sok ese ben iskolai kuda cok
húzódnak. A sike elenség é zésé o ább mélyí he i, hogy az iskolából kilép e a meg elelő szak-
képze ség hiányában nem lesznek a munkae őpiac ke ese sze eplői, amely nega í an ha ha
az önbecsülésük e. A szülői sze ep be öl ése azonban sike élmény jelen he számuk a.
A ia alko i gye mek állalás nö eli a szegénység kockáza á , a ked ező len szociális helyze
konze álódásához eze he (Ladányi 2005). A szakképze len, munka apasz ala al nem en-
delkező, elma ado elepülésen élő ia alok és azok gye mekeinek há ányai szin e behozha a -
lannak lá szik. A munkahely és a jö edelem hiánya, a öbbségi á sadalom ól el é ő kapcsola i
háló és éle kilá ások a á sadalmi in eg áció lehe őségé is ko lá ozzák. Az elmúl ké és él é i-
zedben a ós, alódi segí sége jelen ő eszköz endsze ek nem épül ek ki számuk a.
I odalom
Albe F uzsina – Dá id Beá a (2012): Az in e pe szonális kapcsola hálóza i s uk ú a á en-
deződése Magya o szágon. In: Ko ách Im e – Dupcsik Csaba – P. Tó h Tamás – Takács Judi
(sze k.): Tá sadalmi in eg áció a jelenko i Magya o szágon. MTA Tá sadalom udományi Ku-
a óközpon , Szociológiai In éze , A gumen um Kiadó, Budapes
Ando ka Rudol (1987): Gye mekszám a ejle o szágokban. Gondola Kiadó, Budapes
Bagdy Emőke (1998): Családi szocializáció és személyiségza a ok. Nemze i Tanköny kiadó,
Budapes
Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Wesley János Kiadó, Budapes
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 93
Coleman, James Samuel (1994): Tá sadalmi őke. In: Lengyel Gyö gy – Szán ó Zol án (sze k.):
A gazdasági éle szociológiája. Aula Kiadó, Budapes
Coleman, James Samuel (1998): Tá sadalmi őke az embe i őke e melésében. In: Lengyel
Gyö gy – Szán ó Zol án (sze k.): Tőke aj ák: a á sadalmi és kul u ális e ő o ások szocioló-
giája. Aula Kiadó, Budapes : 11–45.
Czibe e Ibolya (2007): Mélyszegénységben élő nők helyze e a ósan munka nélkül lé ő é iak
családjában. In: Csoba Judi – Czibe e Ibolya (sze k.): Tipikus munkae ő-piaci p oblémák –
a ipikus megoldások. Kossu h Egye emi Kiadó, Deb ecen
Czibe e Ibolya (2012): Nők mélyszegénységben. L’Ha ma an Kiadó, Budapes
Czibe e Ibolya (2014): Women in Deep Po e y. LAMBERT Academic Publishing Ge many, Saa -
b ücken
Csoba Judi – Diebel And ea – K éme Balázs (2009): Munkae őpiaci ál ozások, leszakadó
á sadalmi csopo ok. In: Csoba Judi (sze k.): Pe emhelyze ű á sadalmi csopo ok á sa-
dalmi és munkae őpiaci in eg ációja. Deb eceni Egye emi Kiadó, Deb ecen
Du kheim, Émile (1967): Az öngyilkosság. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes
Du kheim, Émile (1978): A á sadalmi ények magya áza ához. Közgazdasági és Jogi Köny ki-
adó, Budapes
Du kheim, Émile (1986): A á sadalmi munkamegosz ás ól. MTA Szociológiai Ku a óin éze e,
Budapes
Du s Judi (2006): Ki ekesz e ség és gye mek állalás. A omák e mékenységének ál ozá-
sa néhány „ge ósodó” ap ó aluban. h p://phd.lib.uni-co inus.hu/24/1/du s _judi .pd
(U olsó le öl és: 2014. 03. 20.)
Fe nandez-Kelly, Pa icia (1998): Tá sadalmi és kul u ális őke a á osi ge óban: kö e kezmé-
nyek a be ándo lás gazdaságszociológiájá a. In: Lengyel Gyö gy – Szán ó Zol án (sze k.):
Tőke aj ák: A á sadalmi és kul u ális e ő o ások szociológiája. Aula Kiadó, Budapes
Goldscheide , Cal in – Uhlenbe g, Pe e (1969): Mino i y G oup S a us and Fe ili y. In: Ame i-
can Jou nal o Sociology, 74: 361–372.
Gazsó Fe enc – Laki László (2004): Fia alok az újkapi alizmusban. Nap ilág Kiadó, Budapes
Gyenei Má a (1998): A „s a égiai gye ek”. Népszabadság, 1998. no embe 14.
Husz Ildikó (2006): Iskolázo ság és gye mek állalás időzí ése. In: Demog á ia, 49 (1): 46–67.
Husz Ildikó (2011): Alacsony égze ség – sok gye ek? A magas e mékenység néhány e üle i
és e nikai aspek usá ól. In: Demog á ia 1: 5–22.
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/8
www. me sze ek.unideb.hu
Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 94
Johnson, Nan (1979): Mino i y-G oup S a us and Fe ili y o Black Ame icans, 1970: A New
Look. Ame ican Jou nal o Sociology, 84: 1386–1400.
Kapi ány Balázs – Spéde Zsol (2012): Gye mek állalás. In: Ő i Pé e – Spéde Zsol (sze k.):
Demog á iai po é 2012. KSH Népesség udományi Ku a ó In éze , Budapes
Koncz Ka alin (2008): Nők a munkae őpiacon. Rendsze ál ás ól napjainkig. Budapes i Co i-
nus Egye em Women’s S udies Közpon , Budapes
Kemény Is án – Janky Béla (2003): A 2003. é i cigány elmé és ől – Népesedési, nyel haszná-
la i és nemze iségi ada ok. In: Beszélő, ok óbe : 64–76.
Kennedy, Robe (1973): The I sh: emig a ion, ma iage and e ili y 1841–1966. Uni e si y o
Cali o nia P ess, Be keley
Ladányi János (2005): Szociális és e nikai kon lik usok. Új Mandá um Kiadó, Budapes
Ladányi János – Szelényi I án (2004): A ki ekesz e ség ál ozó o mái. Nap ilág Kiadó, Buda-
pes
Neményi Ágnes (2010): Családszociológia. Ábel Kiadó, Kolozs á
Paksi Ve onika – Szalma I e (2009): Miko állaljunk gye eke ? A úl ko ai, az ideális, és a úl
késői gye mek állalás éle ko i no mái eu ópai összehasonlí ásban. In: Szociológiai Szemle,
3: 92–115.
Pong ácz Tibo né – S. Molná Edi (2000): Kísé le a „ adícióő ző” és az a ól elszakadó, „mo-
de nizálódó” családi é ékek empi ikus izsgála á a. In: Spéde Zsol – Tó h Pál Pé e : Embe-
i iszonyok. Cseh-Szomba hy László isz ele é e. Század ég Kiadó, Budapes
Ri chey, Phillip Neal (1975): The E ec o Mino i y G oup S a us on Fe ili y: a Re-Examina ion
o Concep s. In: Popula ion S udies, 29 (July): 249–257.
Somlai Pé e (1997): Szocializáció. A kul u ális á ö ökí és és a á sadalmi beilleszkedés olya-
ma . Co ina Kiadó, Budapes
Somlai Pé e (2013): Család 2.0. Együ élési o mák a polgá i család ól a jelenko ig. Nap ilág
Kiadó, Budapes
Szalai János (2002): A á sadalmi ki ekesz ődés egyes ké dései az ez ed o duló Magya o szá-
gán. In: Szociológiai Szemle, 4: 34–50.
Szomba helyi Szil ia (2014): Gondola ok a család mode n é elmezéséhez. In: Rácz And ea
(sze k.): Gye mek édelem és á sadalmi in eg áció. Valida Kiadó, Budapes
Tomka Béla (2000): Család ejlődés a 20. századi Magya o szágon és Nyuga -Eu ópában: kon-
e gencia agy di e gencia? Osi is Kiadó, Budapes
Tomka Béla (2009): Eu ópa Tá sadalom ö éne e a 20. században. Osi is Kiadó, Budapes