Szegénységben élő fiatalok családalapítását meghatározó tényezők

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 86 Be eze és Napjainkban a ejle o szágokban a család ál ozásainak izsgála a kapcsán a demog á usok gyak an a család álságá ól beszélnek. Az ez bemu a ó é ek közö első helyen emlí ik a há- zasságok számának csökkenésé és az éle á si kapcsola ok el e jedésé . Olyan ked ező len de- mog á iai endenciáka lá nak a házasodási ked csökkenésének a kö e kezményekén , min például a e mékenység isszaesése, a gye mek állalás időbeli el olódása, a ós pá kapcsola nélkül élők számának nö ekedése. A családalapí ási szokások meg ál ozásá előidéző ényezők azonban nem egy o mán ha- o ak minden á sadalmi csopo a. A nők gye mek állalási maga a ásának jellemzéseko alkalmazo eljes e mékenységi a ányszám nem mu a ja meg az egyes á sadalmi é egek kü- lönböző ep odukciós min ái . A elepülési szin ű ku a ások (Gyenei 1998; Ladányi – Szelényi 2004; Du s 2002) és az o szágos, ep ezen a í izsgála ok egyé elműen bebizonyí ják, hogy a magya á sadalom ke északad a demog á iai olyama oka ille ően. A legalacsonyabb isko- lai égze séggel endelkező, ma ginalizálódo á sadalmi é eg eljes e mékenységi a ány- száma ké sze ese a első okú égze séggel endelkező, jobb s á uszú nők eljes e mékenységi a ányszámának (Husz 2006). Az első gye mek állalásának á lagéle ko ában pedig közel íz é különbség mu a ha ó ki a ké csopo közö (Kapi ány – Spéde 2012). A anulmány célja, hogy bemu assa a szegénységben élő ia alok családalapí ási szokásai mié é nek el a mode n á - sadalmakban meg igyelhe ő endenciák ól. A pá kapcsola i és család o mák plu alizálódása Magya o szágon A szegénységben élők családalapí ásá megha á ozó ényezők é elmezéséhez szükséges megis- me ni, milyen ál ozásokon men ke esz ül a család in ézménye az elmúl é izedekben. A köz- uda ban az alábbi családé elmezés e jed el: egy edél ala élő házaspá , akik különneműek, gye eke ne elnek, a családi munkamegosz ás pedig a adicionális nemi sze epek sze in ala- kul a é j és a eleség közö . Hagyományosan a eljes családo , apá al, anyá al, gye ekekkel és a köz ük lé ő ha monikus kapcsola o ekin ik a család agok boldogsága, a meg elelő iselke- Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők MOLNÁR ÉVA dok o andusz Deb eceni Egye em Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és Tá sadalompoli ika Dok o i P og am METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 87 dési no mák elsajá í ása biz osí ékának. Az ál alános köz el ogás sze in azoknak a ia aloknak könnyebb a dolga a jó pá álasz ásban és a boldog családi éle kialakí ásában, akik maguk is ez apasz al ák meg szüleik ál al (Tó h 2012). A család minden á sadalomban jelen an, ezé minden embe nek annak isme e ei, apasz ala ai óla. A udományos szin ű megisme és meg- kísé li meghaladni a köz uda szin jé , célja el á ni a szabálysze űségeke , endenciáka , ille e megmagya ázni a leí jelenségeke (Neményi 2010). A család ogalma nehezen de iniálha ó, mi el időben, kul ú ában, szubkul ú ában ál ozó o- galma aka . A ki ejezés ala egyesek csak a nukleá is családo é ik, mások a ágabb okonsá- go is, de annak olyanok is, akik a pá kapcsola uka is családkén élik meg. A közösség no ma- endsze e alap e ően megha á ozza, hogy mi ekin enek az embe ek családnak (Tó h 2012). Fel ogha ó egy olyan á sadalmi in ézménykén , amely a biológiai és a á sadalmi ep odukció helyszíne. Más meg ogalmazásban olyan in im, együ élő csopo , amelye a leszá mazás, ille - e a é ségi kapcsola , a szexuális és/ agy jogi kapcsola kö össze (Tomka 2009). Ál alában a család az első közösség, amely be ogadja az egyén és előszö ellá ja a szocializáció elada á (Szomba helyi 2014). Magya o szágon a endsze ál ás u áni kul u ális á alakulás a nyuga i ogyasz ói min ák e ősebb é ényesülésé is magá al hoz a, amely ked eze az éle á si kapcsola ok népsze ű- ségének. Napjainkban a házasság melle számos más pá kapcsola i és család o ma lé ezik. Az éle á si kapcsola ok, a lá oga ó kapcsola ok és az új aházasodással lé ejö ő mozaikcsaládok száma is jelen ősen megnő (Tó h 2012). Az al e na í éle o mák kisebb mé ékű elu así ással és ke esebb szociális kon ollal alál- koznak, amelynek kö e kezményekén o ábbi he e ogén éle s ílusok ejlődnek ki, így öbbé má nem lehe séges egy minden embe számá a megha á ozó és kö elező é ék endsze el o- gadása és kö e ése. A mode n á sadalmak pá kapcsola i és család o mái sokszínűek, és egy e ke ésbé jellemzőek a hagyományosan el ogado család el ogás k i é iumai. A szegénységben élőke is sokszínű és ál oza os együ élési o mák jellemzik (Czibe e 2007, 2012, 2014). A szá mazási család ha ása a családalapí ással kapcsola os dön ések e A család jelen ősége öbb é ű, nem csupán biológiai kapcsola endsze kén on os, dön ő ha- ással an az egyén é zelmi, kogni í és szociális ejlődésé e is (Szomba helyi 2014). A család a szocializáció elsődleges szín e e, a no mák, é ékek, sze epek á adásának e epe (U asi 1991). A családi szocializáció so án kialakí o é ékek egész éle en á égigkísé ik az egyén (Bánlaky 2001). A családalapí ás és a pá álasz ás mo i ációi is megha á ozha ják biológiai, á sadalmi, gazdasági agy é zelmi szükségle ek, de a különböző ényezők hangsúlyosságá az ado á sa- dalmi kö nyeze és az egyén sajá os éle helyze e alap e ően be olyásolja. A pá kapcsola i o - mák al e na í ái közö i dön ésnél kulcs on ossággal bí nak a ko ábbi apasz ala ok a család ól, elsőso ban a szá mazási család ól. A családi szocializáció on os sze epe öl be abban, hogy a elnő ek képesek legyenek a ós és jól működő pá kapcsola o lé ehozni és enn a ani. A szülők kapcsola ának megí élése, a sajá későbbi pá álasz ásá al kapcsola os el á ások o - ásá á álha (Bagdy 1998). METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 88 Az egyén szá mazási családjában jellemző kul u ális, gazdasági és á sadalmi őkék, o ábbá a gye mekko i családi és in ézményes szocializációs olyama ok jelen ősen megha á ozzák a pá álasz ási aspi ációka és lehe őségeke . Abban a családban, ahol a közös o hon az egyen- lő lenségek ho dozója, a kö e kező gene ációk számá a is á ö öklődnek az egyenlő lenségek aká a családon belüli, aká a család és a á sadalom közö i kapcsola ok men én (Czibe e 2007). Pa icia Fe nandez-Kelly (1998) az ame ikai á osi ge óban izsgál a a á sadalmi és kul- u ális őke sze epé az a oame ikai lányok gye mek állalási hajlandóságában. A kilenc enes é ek égén lezajlo ku a ás öld ajzilag messze esik a magya al akban megjelenő szegény- ség ől, mégis az alacsony á sadalomi é egek kö ében jellemző, a öbbségi á sadalom ól el- é ő esélyek és éle kilá ások hasonló mechanizmusoka indí ha nak el a é beli á olságok ól ügge lenül. Megállapí ásai hasznos kiindulópon ul szolgálha nak a hazai szegények kö ében is gyak an elő o duló ia alko ú gye mek állalás jelenségének é elmezésében. A kapcsola i háló elemzésé el lehe ő é ál bemu a ni a á sas kapcsola ok olyan sajá osságai , min a mul iple- xi ás és a hídsze ű kapcsola ok hiánya, amelyek sze epe já szanak a ia alko úak gye mek ál- lalásában. Akike a á sadalom ki aszí , agyis nem ogadja be sem az ok a ási endsze , sem a munkae őpiac, azok számá a nem ado ak az ado o szágban á lagosnak mondha ó éle e - ezési lehe őségek sem, a á sadalmi őke nö elésének egye len módja a családalapí ás. E ő- o áskén használha ó á sadalmi kapcsola ok hiányában nincsen más al e na í a az éle célok kijelölésé e. A magya á sadalomban a házas á si, pá kapcsola i homogámia endkí ül e ősen é é- nyesül. A pá álasz ás szempon jai közö jelen ős sze epe já szanak a szülői há é , az isko- lázo ság és a oglalkozási ka egó ia hasonlóságai. Az embe ek öbbnyi e sajá kö nyeze ükben kö nek isme e ségeke , ezé a po enciális pa ne ek kö e is beha á ol (Pong áczné – S. Mol- ná 2000). A ked ező len éle kö ülmények közö elnő ia alok a pá álasz ásuka kö e ő- en is hasonlóan alacsony éle szín onallal endelkeznek, alig jellemző a ked ező i ányba a ó mobili ás. A különböző őke aj ák és a házassági mobili ás hiánya, a á sadalmi közeg zá sága megakadályozza a nemzedékek közö i mobili ás . Az egyén szá mazási és az alapí o családja közö kon inui ás an, azok a min ák, no mák és maga a ás o mák hozzák lé e, amelyeke a szülői családban isme ek meg gye mekkén , majd elnő e sajá éle ük alakí ásánál példakén kö e nek. A családi sze epek elsajá í ásá al a nemi sze epek elsajá í ása is meg ö énik, amely i ány onala ad a ól, hogyan kell iselkedni é iaknak és nőknek (Czibe e 2007, 2012, 2014). A ejle á sadalmakban jellemző családalapí ási szokások izsgála ako nem ke ülhe ő ki a nők á sadalmi helyze e ál ozásának bemu a ása. A nők k ali ikációjának és oglalkoz a o sá- gának emelkedése az éle célok és mindké nem házassággal kapcsola os el á ásai a is ha ással ol (Tomka 2000). A nők belépése a elsőok a ásba és a munka ilágába öné ékelésük és a á sadalomban élő nőkép meg ál ozásá al is já . A családjáé minden eláldozó nő eszménye helye az egyéni céljaié küzdő ke ül elő é be (Valuch 2001). A nők iskolázo ságának nö e- kedése on os sze epe já szo éle eze ési és ka ie e ezési lehe őségeinek ál ozásában, de az é deké ényesí ő képességük ja ulásában is (Koncz 2008). Az iskolában és a munka ilágában is jól eljesí ő nő számá a má nemcsak a adicionális nemi sze epek be öl ése jelen i az önmeg alósí ás . Az elszegényede családokban azonban gyak an hiányoznak azok a személyes isme ősök, akik bizonyí ékul szolgálha nának a a, hogy METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 89 an lehe őség ki ö ni a szegénységből. Hiányoznak azok a kapcsola ok, amelyek az jeleznék, hogy álasz ha nának a különböző éle e ezési és család e ezési lehe őségek közül. A ia al- ko i családalapí ás esély szolgál a ha na a a, hogy a szá mazási család ossz éle kö ülményei közül minél hama abb kiszakadhassanak, azonban kapcsola hálójukban a mul iplexi ás ala- csony okú, pa ne eike hasonló á sadalmi közegből álasz ják ki (Fe nandez – Kelly 1998). Az első gye mek állalás időzí ése A középosz álybeli szülők gye mekeike iskolai ész é el e, o ább anulás a, égze ségsze - zés e ösz önzik, abban bíz a, hogy a megsze ze bizonyí ányok nö elik majd gye mekeik munkae ő-piaci esélyei (Fe nandez – Kelly 1998). Az ilyen családokban a á sadalmi elő eju ás kulcsa a anulás, ezé az ok a ási expanzió lehe őségei kihasznál a a anulmányok be ejezésé- nek ideje ki olódo . A szakmai ejlődés on osnak é zők idő és ene giá o dí anak a anulás a, majd a ka ie épí és e, amely azzal a kö e kezménnyel já ha , hogy későbbi időpon a olódik az első együ élő pá kapcsola kialakí ása és a gye mek állalás. A mode n á sadalmakban a családi és a szülői sze ep állalása álasz ási lehe őségkén lép el, amely e senyben áll olyan más e üle ekkel, min például a szakmai ka ie agy a szaba- didő el öl ése. Az eu ópai o szágok lakóinak úlnyomó öbbsége számá a a családalapí ás on- os éle cél, azonban a meg ál ozo éle lehe őségekhez aló igazodás a családalapí ási szándék ealizálásá a, különösképpen annak időzí ésé e is ha ással an (Vasko ics 1994). Az elmúl é ek ku a ásai sze in a szülők legmagasabb iskolai égze sége alapján jelen ős di e encia mu a ha ó ki az á lagos gye mekszámban és az első gye mek állalásának á lagéle - ko ában is. 2010-ben a diplomás nők á lagosan 30,9 é esen ad ak éle e első gye meküknek, míg a leg eljebb alap okú égze séggel endelkezőknél az á lagéle ko 21,2 é (Kapi ány – Spé- de 2012). Az iskolai égze ség a munkae ő-piaci esélyek e, az éle eze ési és ka ie e ezési lehe őségek e is ha ással an, így jelen ősen be olyásolja a gye mek állalási szándék ealizáló- dásának idejé is. Tá sadalmi szin en he es i ák olynak a ól, hogy miko ideális gye meke állalni. Tó h Olga 1993-as ku a ásában (idézi: Paksi – Szalma 2009) meg izsgál a a szülő é álás objek í és szubjek í megha á ozo ságá . E edményei sze in nem önmagában a biológiai éle ko i á- nyí ja az időzí és szubjek í megí élésé , hanem olyan kul u ális, é ékbeli min a, amely előí ja a á sadalom agjainak, hogy melyik az az időin e allum, agy milyen éle esemény bekö e - kezése u án „kellene” gye meke állalni. Például ha má alaki „ égen” házas és má önálló lakással, biz os egzisz enciá al endelkezik, nagy alószínűséggel é ezhe i úgy, hogy eljö a gye mek állalás ideje (Paksi – Szalma 2009). Az iskolai anulmányaika hama be ejezők a elnő é álás egyik dimenziójának el é elé eljesí e a családalapí ás is elkezdhe ik. A szakképze len munkae ő e egy e ke esebb igény mu a kozik a munka ilágában, az elsődleges munkae őpiacon aló hosszú á ú elhelyezkedés- e pedig alig an esély, a ked ező len munkae ő-piaci helyze ben lé ő embe eknél ke ésbé mu- a kozha a ka ie épí és mia i késői gye mek állalás. Gene ációik egész so a nőhe el anélkül, hogy a ósan a biz os megélhe éshez szükséges jö edelemmel endelkezne. Sokuk számá a a METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 90 sajá ulajdonú lakás, a biz os egzisz encia megsze zése elé he e len cél. A családalapí ás halo- ga ók ál alában hasonló acionális el é elek meglé éhez kö ik a gye mek állalás . Azonban az olyan á sadalmi csopo okban, ahol ke és a eális esélye ezeknek a megsze zésé e, nincs mié később e időzí eni. A demog á usok má égó a el igyel ek a a, hogy a különböző aji, e nikai csopo okhoz a - ozó embe eke a öbbségi á sadalomé ól el é ő e mékenységi maga a ás és családsze keze jellemez. Számos ku a ás (Goldscheide – Uhlenbe g 1969; Kennedy 1973; Ri chey 1975; John- son 1979) izsgál a a ia alko i gye mek állalás e nikai sajá osságai . A jelenség magya áza á- a a nemze közi szaki odalomban öbb, egymással e sengő hipo ézis szüle e . A á sadalmi jellemzők elméle e sze in , önmagában nem az e nici ás okozza a e mékenységbeli különbsé- geke , hanem a különböző e nikai, aji csopo ok öbbség ől el é ő á sadalmi össze é ele. A hi- po ézis alapján a s á uszbeli különbségek kiegyenlí ődése ese én nem lehe ne kimu a ni d asz- ikus e mékenységi különbségeke az e nikai csopo ok közö (Johnson 1970). A ia alko i e hessége elősegí ő szociális el é elek, a különböző őke aj ák és a szociális háló hiányosságai a szociális helyze ből e ednek. A szegénység, az alacsony iskolai égze ség, a á sadalmi kap- csola i hálók sajá osságai on osabb be olyásoló ényezők, min az e nikai ho a a ozás. Ko ábbi ku a ási e edmények má bebizonyí o ák, hogy az iskolai égze ségnek, a á sa- dalmi és szociális jellemzőknek lényeges sze epe lehe a gye mek állalásban (Ando ka 1987). A ia alko úak gye mek állalásában megha á ozó a jö edelemegyenlő lenség és a szegénység. A nagy jö edelemkülönbségek és a szegénység csökken i a bizalmon alapuló embe i kapcso- la oka , így csökken a á sadalmi szolida i ás. A lé bizony alansággal küzd e mindenki a sajá agy családja á sadalmi pozíciójának meg a ásáé küzd (Coleman 1998). A család in eg áló sze epe A pe emhelyze ű á sadalmi csopo okhoz a ozó ia alok számá a más e ő o ások hiányában a családi kapcsola ok, a nagycsalád jelen he i a biz onságo . A személyes éle el é elek minden- napi édelmében a családnak különösen nagy sze epe an, a családi kapcsola ok a á sadalmi in eg áció ki ün e e o ásai (Szalai 2002). A á sadalmi in eg ációhoz és szolida i áshoz kap- csolódó szükségle eik a á sadalmi á lag ól el é ő családalapí ási szokásokban is ki ejeződhe , amelynek legkézzel ogha óbb megnyil ánulási o mái közé a ozik a ia alko i gye mek állalás és a magas gye mek állalási hajlandóság (Fe nandez – Kelly 1998). A család in eg áló sze epének izsgála ako a ku a ók ál alában Du kheim munkáiból indul- nak ki. Du kheim (1986) á sadalomelméle ének ókuszában a á sadalomnak, min egyéne- ke ko lá ok ál al szabályozó és no mák é én közösséggé o máló ha alomnak az eszméje áll. A á sadalom szolida i áson alapul, in eg ációs állapo a a benne olyó kollek í éle in enzi ásá ük özi issza. A á sadalom annál egységesebb, minél ak í abb és olyama osabb a agok é in - kezése. A szociális in eg áció on ossága abban ejlik, hogy ez ad é elme az egyéni céloknak, ennek é én annak az embe eknek é ényes é ékeik, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e é- kenykedni udjanak egymással. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 91 Az államszocializmusban a pa ia chális állami gondoskodás, a közpon ilag alakí o á sza- bályozás és a cen alizál in ézkedések segí ségé el, jó ész dik a ó ikus módsze ekkel képes ol a endsze ál ás megelőző s uk ú a in eg álni a á sadalma Magya o szágon. A cen ali- záció és a családok egymás au al sága is e ős ol . A piacgazdaság a aló á é éssel jelen kező nehézségek ele ősí e ék a á sadalom öbb é egének szolida i ásszükségle é . A piacgazda- ság az e ősek e, a e senyképesek e épí , míg a gyengéke , a há ánnyal élőke , kellő mé ékű szolida i ás hiányában ki ekesz i (U asi 2002). Du kheim sze in a á sadalom annál egységesebb és ellenállóbb, minél ak í abb és olya- ma osabb a agjainak az é in kezése. A családok ese ében a nagyobb lé szám, a öbb okoni kapcsola in enzí ebbé eszi a család éle é . Ezzel szemben a kis családok ö idebb éle űek és gyengébb éle képességűek (Du kheim 1967). A család egy aj a édő ak o kén működik, a sike- es á sadalmi in eg áció biz osí éka (Albe – Dá id 2012). A szegénységben élő ia alok családalapí ási szokásai a a gazdasági- á sadalmi ál ozások a nem úgy ha o ak, min az össz á sadalom a. A e mékenység isszaesése ke ésbé jellemző kö- ükben. A családi kapcsola ok, a családok sű űsége nem csökken . Ső , el é elezésem sze in a szűkebb és ágabb okonság is öld ajzilag közelebb an egymáshoz, min a jobb szociális hely- ze ben lé ő é egeknél. Mi el a személyes kapcsola ok e ő o ás jelen enek számuk a, ezé alószínűleg mo i ál ak a a, hogy ne hagyják el az a kis elepülés , ahol mindenki isme nek, és ahol a okonok, ba á ok is élnek. A endsze ál ás u án a magasabb s á uszú á sadalmi é egek kö ében ele ősödö az in- di idualizálódás. Az egyének a e senyképességük nö elése é dekében elé ékel ék a kapcso- la aika , az é dek men én sze eződő kapcsola ok on ossága nő . A magán ulajdon nö ek ő észa ányá al hangsúlyosabbá ál az egyéni eljesí mény é éke. A „gazdagodás-el ű” á sa- dalomban csökken a jobb módúak lema adók i án i szolida i ása. Ez hozzájá ul a gazdasági egyenlő lenség okozódásához, ami a o áshiányos é egek ől a ko ábbinál is e ősebb családi össze a ás igényel (U asi 2002). A kilenc enes é ek elején a leg öbben nem számí o ak a a, hogy a késő Kádá -ko ban elhalmozódo á sadalmi eszül ségek o ább okozódnak Magya o szágon, hogy más- él-ké millió embe nek kell szembenéznie a leszakadás, a pe i é ia eszélyei el a lé e jö ő újkapi alizmusban. A poli ikai, gazdasági és á sadalmi ál ozások más aj a in ézményes ke e eke , e ő o ásoka , szolgál a ásoka és lehe őségeke kínálnak, amelyek a á sadalmi in eg áció a is ha ással annak. Az o szágban szélsőségesen egyenlő len á sadalmi be endez- kedés alakul ki, amely nem segí i a ia alok á sadalmi beilleszkedésének olyama á , ez azzal a kö e kezménnyel já ha , hogy a ia alabb nemzedékek á ö ökí ik a á sadalmi p oblémáka , az esélyek egyenlő lenségé (Gazsó – Laki 2004). Gene ációk so a nőhe el anélkül, hogy a ósan bekapcsolódnának az elsődleges munka- e őpiac a. A munka ilágából kiszo uló, munkajö edelemmel nem endelkező, mélyszegény- ségben élő családok ömegesen jelen ek meg a kilenc enes é ekben, akik számá a a á sadalmi in eg áció lehe ősége is ké déses. Az egyének á sadalmi hálóza okban el oglal pozíciói nem csak az éle minőség e, éle esélyek e an ha ással, hanem az egész á sadalom működésé is be olyásolják (Albe – Dá id 2012). METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 92 Összegzés Az elmúl é izedekben jelen ős é ék endbeli ál ozások zajlo ak, a családalapí ás „ideális” időzí ésének kö ülményei is olyama os ál ozásban annak. Míg ko ábban a húszas é ei égén já ó egyedülálló, még gye meke nem szülő nőke bélyegez ék meg adicionális nemi sze e- pük be öl ésének mellőzése mia , addig napjainkban a á sadalom jelen ős észe ogalmaz meg e ős k i ikáka a ossz szociális kö ülmények közö élő, a gye mek állalás az össz á sadalmi á laghoz képes é ekkel ko ábban elkezdő ia alokkal szemben. Magya o szágon a endsze ál ás u áni á sadalmi-gazdasági ál ozások a a különböző á sadalmi é egek el é ően eagál ak, amely az éle e ezési és család e ezési s a égiák a is ha ással ol . Míg az össz á sadalmi szin en meg igyelhe ő a gye mek állalás időbeli elhúzó- dása és a gye mekszám isszaesése, addig a á sadalom pe emén élő ia alok a családalapí ás a á sadalmi á laghoz képes közel egy é izeddel ko ábban elkezdik és jellemzőbb a nagyobb családmé e is. A szegénységben élő közösségekben a ko ai gye mek állalás a á sadalmi ki ekesz e ség e ado eakciókén is é elmezhe ő. Az alacsony iskolai égze ség, a a ós munkanélküliség és az ezzel já ó, a öbbségi á sadalomhoz képes alacsonyabb éle szín onal melle a á sadalmi megbecsül ség egye len lehe ősége, az önmeg alósí ás csúcspon já jelen he i a családalapí ás (Du s 2006). Az ok a ásbeli pálya u ás ko ai be ejezése mögö sok ese ben iskolai kuda cok húzódnak. A sike elenség é zésé o ább mélyí he i, hogy az iskolából kilép e a meg elelő szak- képze ség hiányában nem lesznek a munkae őpiac ke ese sze eplői, amely nega í an ha ha az önbecsülésük e. A szülői sze ep be öl ése azonban sike élmény jelen he számuk a. A ia alko i gye mek állalás nö eli a szegénység kockáza á , a ked ező len szociális helyze konze álódásához eze he (Ladányi 2005). A szakképze len, munka apasz ala al nem en- delkező, elma ado elepülésen élő ia alok és azok gye mekeinek há ányai szin e behozha a - lannak lá szik. A munkahely és a jö edelem hiánya, a öbbségi á sadalom ól el é ő kapcsola i háló és éle kilá ások a á sadalmi in eg áció lehe őségé is ko lá ozzák. Az elmúl ké és él é i- zedben a ós, alódi segí sége jelen ő eszköz endsze ek nem épül ek ki számuk a. I odalom Albe F uzsina – Dá id Beá a (2012): Az in e pe szonális kapcsola hálóza i s uk ú a á en- deződése Magya o szágon. In: Ko ách Im e – Dupcsik Csaba – P. Tó h Tamás – Takács Judi (sze k.): Tá sadalmi in eg áció a jelenko i Magya o szágon. MTA Tá sadalom udományi Ku- a óközpon , Szociológiai In éze , A gumen um Kiadó, Budapes Ando ka Rudol (1987): Gye mekszám a ejle o szágokban. Gondola Kiadó, Budapes Bagdy Emőke (1998): Családi szocializáció és személyiségza a ok. Nemze i Tanköny kiadó, Budapes Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Wesley János Kiadó, Budapes METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 93 Coleman, James Samuel (1994): Tá sadalmi őke. In: Lengyel Gyö gy – Szán ó Zol án (sze k.): A gazdasági éle szociológiája. Aula Kiadó, Budapes Coleman, James Samuel (1998): Tá sadalmi őke az embe i őke e melésében. In: Lengyel Gyö gy – Szán ó Zol án (sze k.): Tőke aj ák: a á sadalmi és kul u ális e ő o ások szocioló- giája. Aula Kiadó, Budapes : 11–45. Czibe e Ibolya (2007): Mélyszegénységben élő nők helyze e a ósan munka nélkül lé ő é iak családjában. In: Csoba Judi – Czibe e Ibolya (sze k.): Tipikus munkae ő-piaci p oblémák – a ipikus megoldások. Kossu h Egye emi Kiadó, Deb ecen Czibe e Ibolya (2012): Nők mélyszegénységben. L’Ha ma an Kiadó, Budapes Czibe e Ibolya (2014): Women in Deep Po e y. LAMBERT Academic Publishing Ge many, Saa - b ücken Csoba Judi – Diebel And ea – K éme Balázs (2009): Munkae őpiaci ál ozások, leszakadó á sadalmi csopo ok. In: Csoba Judi (sze k.): Pe emhelyze ű á sadalmi csopo ok á sa- dalmi és munkae őpiaci in eg ációja. Deb eceni Egye emi Kiadó, Deb ecen Du kheim, Émile (1967): Az öngyilkosság. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes Du kheim, Émile (1978): A á sadalmi ények magya áza ához. Közgazdasági és Jogi Köny ki- adó, Budapes Du kheim, Émile (1986): A á sadalmi munkamegosz ás ól. MTA Szociológiai Ku a óin éze e, Budapes Du s Judi (2006): Ki ekesz e ség és gye mek állalás. A omák e mékenységének ál ozá- sa néhány „ge ósodó” ap ó aluban. h p://phd.lib.uni-co inus.hu/24/1/du s _judi .pd (U olsó le öl és: 2014. 03. 20.) Fe nandez-Kelly, Pa icia (1998): Tá sadalmi és kul u ális őke a á osi ge óban: kö e kezmé- nyek a be ándo lás gazdaságszociológiájá a. In: Lengyel Gyö gy – Szán ó Zol án (sze k.): Tőke aj ák: A á sadalmi és kul u ális e ő o ások szociológiája. Aula Kiadó, Budapes Goldscheide , Cal in – Uhlenbe g, Pe e (1969): Mino i y G oup S a us and Fe ili y. In: Ame i- can Jou nal o Sociology, 74: 361–372. Gazsó Fe enc – Laki László (2004): Fia alok az újkapi alizmusban. Nap ilág Kiadó, Budapes Gyenei Má a (1998): A „s a égiai gye ek”. Népszabadság, 1998. no embe 14. Husz Ildikó (2006): Iskolázo ság és gye mek állalás időzí ése. In: Demog á ia, 49 (1): 46–67. Husz Ildikó (2011): Alacsony égze ség – sok gye ek? A magas e mékenység néhány e üle i és e nikai aspek usá ól. In: Demog á ia 1: 5–22. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/8 www. me sze ek.unideb.hu Molná É a: Szegénységben élő ia alok családalapí ásá megha á ozó ényezők 94 Johnson, Nan (1979): Mino i y-G oup S a us and Fe ili y o Black Ame icans, 1970: A New Look. Ame ican Jou nal o Sociology, 84: 1386–1400. Kapi ány Balázs – Spéde Zsol (2012): Gye mek állalás. In: Ő i Pé e – Spéde Zsol (sze k.): Demog á iai po é 2012. KSH Népesség udományi Ku a ó In éze , Budapes Koncz Ka alin (2008): Nők a munkae őpiacon. Rendsze ál ás ól napjainkig. Budapes i Co i- nus Egye em Women’s S udies Közpon , Budapes Kemény Is án – Janky Béla (2003): A 2003. é i cigány elmé és ől – Népesedési, nyel haszná- la i és nemze iségi ada ok. In: Beszélő, ok óbe : 64–76. Kennedy, Robe (1973): The I sh: emig a ion, ma iage and e ili y 1841–1966. Uni e si y o Cali o nia P ess, Be keley Ladányi János (2005): Szociális és e nikai kon lik usok. Új Mandá um Kiadó, Budapes Ladányi János – Szelényi I án (2004): A ki ekesz e ség ál ozó o mái. Nap ilág Kiadó, Buda- pes Neményi Ágnes (2010): Családszociológia. Ábel Kiadó, Kolozs á Paksi Ve onika – Szalma I e (2009): Miko állaljunk gye eke ? A úl ko ai, az ideális, és a úl késői gye mek állalás éle ko i no mái eu ópai összehasonlí ásban. In: Szociológiai Szemle, 3: 92–115. Pong ácz Tibo né – S. Molná Edi (2000): Kísé le a „ adícióő ző” és az a ól elszakadó, „mo- de nizálódó” családi é ékek empi ikus izsgála á a. In: Spéde Zsol – Tó h Pál Pé e : Embe- i iszonyok. Cseh-Szomba hy László isz ele é e. Század ég Kiadó, Budapes Ri chey, Phillip Neal (1975): The E ec o Mino i y G oup S a us on Fe ili y: a Re-Examina ion o Concep s. In: Popula ion S udies, 29 (July): 249–257. Somlai Pé e (1997): Szocializáció. A kul u ális á ö ökí és és a á sadalmi beilleszkedés olya- ma . Co ina Kiadó, Budapes Somlai Pé e (2013): Család 2.0. Együ élési o mák a polgá i család ól a jelenko ig. Nap ilág Kiadó, Budapes Szalai János (2002): A á sadalmi ki ekesz ődés egyes ké dései az ez ed o duló Magya o szá- gán. In: Szociológiai Szemle, 4: 34–50. Szomba helyi Szil ia (2014): Gondola ok a család mode n é elmezéséhez. In: Rácz And ea (sze k.): Gye mek édelem és á sadalmi in eg áció. Valida Kiadó, Budapes Tomka Béla (2000): Család ejlődés a 20. századi Magya o szágon és Nyuga -Eu ópában: kon- e gencia agy di e gencia? Osi is Kiadó, Budapes Tomka Béla (2009): Eu ópa Tá sadalom ö éne e a 20. században. Osi is Kiadó, Budapes