TÓTH ANDRÁS
A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a
kádá izmus csődje u án a munkaügyi kapcsola ok és a
szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013)
Kádá János né adójá á ál egy ö énelmi ko szaknak, a kádá izmusnak, ami ala
eze e az o szágo . A kádá izmusnak sok jelen ése an. É he jük ala a a kádá i
s ílus , a néppel összekacsin ó pa e nalis a dik á o ,1 a komp omisszumok obo osá .2
É he jük ala a azon el elen és hazug komp omisszumok ko szaká , amely
ko umpál a, e kölcs elenné e e a népe .3 É he jük ala a a olyama osan
libe alizálódó puha dik a ú á , az élhe ő gulyásszocializmus , a jólé e és biz onságo
biz osí ani kí ánó pa e nalis a államo , az állami úlsúly és a kispolgá osodás
engedélyező és kissze ű piacosodás lehe ő é e ő engedmények egyes endsze é ,
amely elég sokáig enn a ha ónak űnő egyensúly biz osí o .
Ebben a cikkben a kádá izmus a ha madik megha á ozáshoz hasonlóan
é elmezem, annak é dekében, hogy a kádá izmus használha ó elemzési ka egó ia
legyen a posz -kádá i, nem szocialis a ko szakban is. A kádá izmus ala annak az állam
ál al u al á sadalom me a o ájá é em, amelyben az állam a hozzá hűségesen
igazodóknak pa e nalis a módon előnyöke , esélyeke biz osí , másoknak pedig
különböző e üle eken el é ő a ányú, éppen ezé nehezen megha á ozha ó mé ékű,
de bizonyosan lé ező, ámbá ko lá ozo szabadságo engedélyez. A ko lá ozo
szabadság az is jelen i, hogy akik bizonyos, néha nehezen kiszámí ha ó, csúszkáló
ha á úllépnek a szabadságuk gyako lásában, azok számí ha nak az állam alamilyen
o mában jelen kező meg o lásá a.
A ö énelmi kádá izmus, a alamiko ol lé ező kádá izmus ugyanúgy
enn a ha a lannak, e senykép elennek és illegi imnek bizonyul , min az összes
öbbi szo je sza elli állam poli ikai endsze e. 1989 a kádá izmus csődjének az é e is
ol , az összes öbbi hasonló szo je s ílusú szocialis a endsze é el együ . 1989-ben
úgy űn : né adójá al együ el eme ük a kádá izmus is. Ennek ellené e nem űn el a
kádá izmus. Mai napig ha , elünk él. Elég csak beü ni a kádá izmus szó egy
in e ne es ke esőbe, s í ások, publicisz ikák özöné dobja ki a p og am, amelyek a ól
1 Lásd: Valuch (2001)
2 Bá Kádá il akozo ez ellen a jelző ellen. Lásd: Gyu kó (1983).
3 Lásd: Béládi (én).
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 119
é esí ik az ol asó , hogy a kádá izmus nem űn el, o ább él,4 o ább a is
megha á ozóak a kádá i kisembe kicsinyes ágyai,5 éle ünke be olyásolják a kádá i
ha alom o ábbélő u alkodó kö ei,6 agy éppen mos é nek issza a kádá i
ha alomgyako lás endő állami módsze ei.7
Ebben a cikkben a szaksze eze ek és a munkaügyi kapcsola ok
in ézmény endsze ének ö éne én ke esz ül az kí ánom bemu a ni, hogyan é
issza előszö bú ópa akkén , majd minden megha á ozó e őkén állami be olyás, s
mikén so asz ja el a ügge len é dekkép isele e az e ő e kapo állam annak ellené e,
hogy 1989 é elme és célja az állami be olyás elszámolása ol a munka ilágában.
Vagyis, az aka om bemu a ni, hogy é issza a kádá izmus a kádá izmus csődje u án,
előszö , min s ílus, s annak csődje u án, min domináns állami sze ep állalás az
állam ól ügge len é dek édelme meg oj ással enyege ő állami i ányí ás.
A cikk sze keze e a kö e kező. Előszö a posz -kádá i ko kezde é ől, a
endsze ál ás é elmé ől és céljá ól í ok. U ána leí om mikén szüle e meg a
munkaügyi kapcsola ok posz -kádá i in ézmény endsze e és hogyan o málódo ki az
a ö énelmi komp omisszum, amely kialakí o a az állam ól ügge len önálló
é dekkép isele i in ézmény endsze , s amely megha á oz a a endsze ál ás kö e ő 20
é e a munkaügyi kapcsola ok e üle én. A cikk ha madik észében az mu a om be,
hogyan lopódzo issza bú ópa akkén a kádá is a komp omisszumke eső s ílus, s
ele együ maga az állam ól aló egy e nagyobb üggőség az é dekegyez e és csendes
álsága és az állam egy e nö ek ő sze ep állalása nyomán. A cikk u olsó negyedik
észe á gyalja, hogy a 2006-os álság mikén e e ége ennek a
komp omisszumke eső ko szaknak, s mikén eze e el a álság az állami i ányí ású
álságkezelési kísé le issza é éhez, s az állam egy e nyomasz óbb úlsúlyához, az egy
hangsúlyosabb állami dominanciához a munkaügyi kapcsola ok e üle én. Vagyis az ,
hogyan o málódik ki az állam ál al u al á sadalom jelensége.
4 h p:// n.hi 24.hu/i hon/2013/04/05/a-kada izmus-nyomaban/
5
h p://ke dem.blog.hu/2012/08/10/hagyjuk_ez _az_egesz_kapi alizmusdi ?u m_sou ce=mandine &u
m_medium=link&u m_campaign=mandine _201307
6 h p://mandine .hu/cikk/20120530_ okeczki_laszlo_esely_a_pusz ai_ ando las_u an
7 h p://cink.hu/a-nap-amiko -magya o szagon-hi a alosan-is- issza e -
462655870?u m_sou ce=mandine &u m_medium=link&u m_campaign=mandine _201307,
120 METSZETEK 2013/2-3. szám
I. A posz -kádá i ko kezde é ől, a endsze ál ás é elmé ől és céljá ól
1989 a csodák, az égig é ő emények é e – s egyben a csalódások kezde e.8 A
ö énelmi 1989 hosszú é ol , hosszabb, min a nap á i 1989. A ö énelmi 1989
alójában 48 hónapos é ol . Valamiko 1988 ko a a aszán kezdődö , amiko
megindul az első szabad, demok a ikus és ügge len sze eze ek megalakulása,9 s 1990
ko a nya án, az első szabad pa lamen i álasz ásokkal égződö . Ez ala a 48 hónap
ala az egypá endsze u alkodó eli je kény elen-ked e len, onakod a, majd egy e
inkább el ogad a hogy nincs más ú , belemen előjogai eladásába és megegyeze egy
ma oknyi bá an ellépő ellenzéki csopo osulással a békés á mene já ékszabályaiban
és az új demok a ikus end leg on osabb alapin ézményeiben és ö ényeiben.10 A
poli ikai endsze ál ással pá huzamosan so a szüle ek meg azok a ö ények,
amelyek az céloz ák, hogy hely eállí sák a állalkozási szabadságo lebon a a
szocialis a ulajdon o mák egyedu almá , szabad e e engedjenek a állalkozó
szellemnek a piaco gúzsba kö ő szocialis a szabályozás elszámolásá al.
Má égó a é e a magya á sadalomban a nemze i ügge lenség hely eállí ásának
ágya, a demok a izálódás és a piacosodás i án i igény, a nyi ás a „Nyuga ” elé, az
hogy Magya o szág issza é hessen Eu ópába. A endsze ál ás célja és é elme az
ol , hogy meg alósí sa ezeke az el á ásoka . 1989- e, min a endsze ál ás é é e
emlékszünk, s nem, min a o adalom é é e, bá mennyi e is o adalmiak ol ak a
ál ozások. A endsze ál ás nem ol o adalom abban az é elemben, hogy nem
ol nép elkelés. Nem kel el a nép, hogy enge dühé el ö je össze a elül le ők
düledező gályájá , min 1953-ban Be linben agy 1956-ban Budapes en. S nem is
mozdul meg az egész o szág, min 1980-ban Lengyelo szágban, hogy il akozásá al
kénysze í se ki a demok a ikus á alakulás . Nem is ol szükség e e, me a ha alom
bi okosai maguk esz e ék el hi üke a szocializmusban, maguk is elisme ék, hogy
má nem lehe a égi módon ko mányozni, s maguk is egy e jobban elszabadul a a
ko ábban sé he e lennek számí ó abuk alól ke es ék a enn a ha a lan szocialis a
endsze ből aló kilábalás ú já . A endsze ál ás nyomán o adalmian á alakul
Magya o szág. Szo je ka onai e ő el enn a o szocialis a endsze , egypá endsze
és minden e ki e jedő állami ulajdon helyébe lépe a ügge len és demok a ikus
Magya o szág, amely célul űz e ki, hogy hely eállí sa a jogu alma és a piacgazdaságo .
Békés á mene ö én . Annak minden előnyé el és há ányá al. Előnye ol , hogy
egy csepp é se omlo , senkinek nem kelle eláldozni az éle é , senki nem ma ad
öz egy és á a, senki sem esz e e el gye meké . Nem semmisül ek meg épüle ek,
gyá ak, közin ézmények, nem ég ek el hosszú é izedek agy é századok munkájá al
elhalmozo agyonok. Ugyanakko a békés endsze ál ás csalódás jelen e azok
számá a, akik öbbe , más á ak. Elma ad a iha os eseményekkel já ó isz í ó űz és
a emél e kölcsi megújulás. Nem kö e keze be a o adalmi igazság é el sem. Ső , a
8 Ez a o dula o Hankiss (1988) címe alkalmaz a előszö .
9 A szaksze eze i endsze ál ás 1988. május 17-én a TDDSZ megalakulása napján kezdődö el.
10 Lásd: Bozóki (sze k.), Kuko elli (2013) Alko mányozó Nemze gyűlésnek ne ez e a ke ekasz al .
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 121
békés á mene lehe ősége ado a páli o dula a a buko endsze egyes
in ézményeinek, számos ko ábbi anszmissziós szíj sze epe be öl ő sze eze nek és
azok eze ő pozícióban le ő azon káde ei számá a, akik aka ak és ud ak
alkalmazkodni a szüle ő új ilághoz, a a, hogy megújul a meg alálják a helyüke az új
endben.11
Baloldali nyuga -eu ópai meg igyelők, de néhányan i hon is, emél ék, hogy ’89
o adalma oly a ja a magya ’56, a csehszlo ák ’68 és a lengyel ’80 hagyományá ,
munkásönko mányza oka , szaksze eze i ke ős-ha alma kö e elő nép-mozgalmá .12
Nem így ö én . 1989 mozga ó ugója nem egy „igazibb”, embe a cú szocialisz ikus
kísé le álma ol , min ami észben mozga a 1956 o adalmá ai .13 Habe mas
csalódo an jegyez e meg, hogy ’89 semmilyen új ideá nem hozo , semmi új eszmé el
nem já ul hozzá az embe iség ejlődéséhez, a ál ozás kiha colók eszme-men esek
ol ak, s nem ol ak k ea í ak.14 Igen, ké ségkí ül, ’89-ben nem szüle e új
magasz osabb nyila koza az embe i jogok ól, min 1789-ben, nem szüle e új
magasz osabb állameszme, min ami o má öl ö az 1776-os Függe lenségi
Nyila koza ban. De ’89 mégis on os ol , me leszámol églegesen egy hazug
álommal, ’17 álmá al, a szocializmus, a kommunizmus álmá al, amely meg alósí ása
é dekében oly sok szen edés okoz ak és oly sok é on o ak. ’89 u án szin e senki
nem ma ad - se nyuga on, se kele en - a szocializmus és kommunizmus – hamisnak
bizonyul – zászlója ala .
1989 igazi mozga ó ugója a szocializmus csődje ol és a onze eje a Nyuga -
Eu ópai szociális piacgazdaságoknak. 1989-ben Nyuga a béke, a boldogság, a
kiegyensúlyozo , ci ilizál éle eszményképé jelen e e. Akko a Nyuga a eálisan
elé he ő ilágok legjobbikának űn .15 Az 1989-ben ál ozás aka ók a célkén a
Nyuga – sike es, gazdag, békés és onzó – demok a ikus modelljé e, szociális
piacgazdaságá a és jólé i államá a ekin e ek, amely hosszú é századok á sadalmi
küzdelmei nyomán kialakul a köz e len szomszédságukba, s aho a alán el is ju ha ak
olna, ha 1945-ben nem a szo je megszállási zónába e i az o szágo a o gandó
ö énelmi sze encse, pon osabban szól a, a ö énelmi sze encsé lenség. S ebből a
szempon ból ’89 u ópiája nemcsak a ogyasz ás, a ogyasz ói á sadalom ol , hanem
mindaz a á sadalmi e edmény, embe i mél óság és jogbiz onság, ami egyedülálló
módon biz osí o a szociális Eu ópai modell.
A endsze ál ás sajá os é elme a sike es nyuga -eu ópai modell meghonosí ása, a
szociális piacgazdaság, a jólé i állam, az embe i jogok és az embe i mél óság
hely eállí ása ol . S ebből akadóan új iden i ás e em ése: az eu ópai maga a ási
s ílusé, a komp omisszumke eső, a másik ele isz ele ben a ó, nem ellenségkén ,
11 E ől beszél Csoó i Sándo (2002) is.
12 Lásd: Szalai (1994).
13 1956- ól min az u olsó szocialis a o adalom ól í Lomax.
14 Idézi: Lucas (2008)
15 Akko iban még az „eu ópaiság” még á la o , ígé e e és kihí ás jelen e – emlékeze issza 2010 késő
őszén ’89- e Bod Pé e Ákos (2010).
122 METSZETEK 2013/2-3. szám
hanem ellenzékkén kezelő a i űdé, amely oly isme e len ol e é áz a a, éles
á sadalmi és e nikai kon lik usokkal szagga o égióban.
’89 szin én az é e ol a elszín e ke ülésének az elnyomo , ki nem beszél , s meg
nem oldo sé elmeknek. Ennek nyomán bukkan ak el olyan néze ek is, amelyeke a
ol szocialis a o szágokban el ede a dik a ú a nyomasz ó csendje: ul a-
nacionalizmus, an i-kommunizmus, an iszemi izmus, cigányellenesség, nemze i és
e nikai eszül ségek, ha á ké dések. P oblémák, amelyeke Eu ópa boldogabbik ele
má jó ész meghalado , me a jólé és a komp omisszumok békés é izedei nyomán
jó ész beheged ek azok a sebek, amelyeke bal ás jobboldal polgá hábo úja okozo ,16
s amelyeke a meg igyelőkben jó ész a ha mincas é ek meghalado o ongó,
ellenségeskedő, gyűlölködő ilágá idéz ék el. De akko még e néze eke jó ész
elnyom a az Eu ópához, a ilág e békés, ci ilizál , gazdag, isz a és boldog szige éhez,
a „klubhoz” aló csa lakozás eménye.
1989 nem ol o adalom, nem jelen e cezú á , nem számol el egyik nap ól a
másik a minden , ami az előző szocialis a endsze hez kapcsolódo . A á gyalásos
á mene az jelen e e, hogy ö énelmi komp omisszum szüle e a szocialis a endsze
megújulás ke eső eli je és az újonnan szüle ő demok a ikus mozgalmak és pá ok
közö . A ö énelmi komp omisszum az jelen e e, hogy 1989 egy hib id- endsze
kiépí ésének kezde e ol ,17 amely kombinál a a magya ö énelmi hagyományoka ,
jogi és in ézményi előzményeke , embe i maga a ási módoka a ö énelmi
pillana okban megha á ozó sze epe já szó poli ikai sze eplők ágyai al,
elképzelései el, p e e enciái al. Emelle az új endsze épí ői igyekez ek á enni
min aadó ejle nyuga i megoldásoka , in ézményeke , jogi echnikáka , és azoka
hozzáigazí ani a lé ező magya alósághoz, meg elel e ni a különböző sze eplők
é dekeinek el á ásainak. Így 1989 sajá os amalgámja le a megma adásnak,
megújulásnak és új in ézmények szüle ésének. Amalgám ol a ellené e az újonnan
o málódó in ézmény endsze eljesen új cél elé ésé kí án a lehe ő é enni, az , hogy
Magya o szág meghaladhassa a szocializmus , a kádá i modell , issza é hessen
„Eu ópába”, s kialakulhasson az Eu ópai modellbe e senyképes, magán ulajdonon
alapuló szociális piacgazdaság és demok a ikus poli ikai endsze .18 Az egész
olyama o segí e e a „nyuga ” II. ilághábo ú kö e ően kialakul nemze ek ele i
in ézményeinek hálóza a, amelyek pe sze szo galmaz ák a maguk sajá os é dekeiknek,
hagyományaiknak meg elelő in ézmények á é elé . Különösen on os sze epe kapo
e olyama ban annak a ágya, hogy Magya o szág meg elelhessen az Eu ópai
Közösségbe (1992 u án Eu ópai Unió) aló beke ülés el é eleinek.
16 Az eu ópai polgá hábo ú ogalmá Nol e- ől e em á (Nol e, 2003).
17 A hib id endsze ogalmá , min egy másik kul u ális endsze ben kidolgozo működési endsze
á é elé és a helyi sajá osságokhoz aló igazí ásá lásd az au óipa példáján: Tó h (1999).
18 Ahogy Tamás Pál (2011) meg ogalmaz a egy í ásában: Az 1989-es p ojek a szabadságo és a piaco
összekapcsol a ígé öbb sike és boldogságo .

Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 123
II. A elemás szaksze eze i endsze ál ás és az új ö énelmi
komp omisszum a munkaügyi kapcsola ok e üle én
Szaksze eze ek a kádá izmusban
A szociáldemok a a szaksze eze ek é dek édelmi eljá ásai és e hosza, a munkaadói és
munka állalói é dekkép isele ek é dekegyez e ésének gyako la a nyom alanul el űn az
1944-1950-es é ek ka aklizmájában és a elej és homályába esze az az kö e ő
é izedekben. Talán csak néhány idősebb munkás emlékeiben és úlélő
maga a ásmin a ö edékben ma ad ak enn az elsüllyed é dek édelmi e hosz
ma ad ányai.19
A szaksze eze ek sz álinis a á sze ezése nyomán alakul ki az a cen alizál ,
ágaza i sze eze ek e agol szaksze eze i s uk ú a, amelynek legalsó épí őkö e
(alapja) ol a állala i szin ű szaksze eze . A állala i szaksze eze eke i ányí o a az
ágaza i és o szágos szaksze eze i közpon ok hie a chikus és cen alizál sze eze e.20
A szaksze eze ek elül ől i ányí o sze eze endsze e illeszkede az ö enes é ek
szélsőségesen közpon osí o gazdasági ányí áshoz.
A Kádá ko szak észleges decen alizációja és libe alizációja nyomán új sze epe
kap ak a munkahelyi szin ű szaksze eze ek, miközben é in e len ma ad a cen alizál
közpon i sze eze endsze . Az új gazdasági mechanizmus be eze ésé kísé ő, az 1967.
é i IV. ö énnyel éle be lép e e Munka Tö ényköny e isszaállí o a a munkahelyi
kollek í sze ződés sze epé a munka iszony szabályozásában. A ö ényi szabályozás
logikája sze in a munkahelyi kollek í sze ződés sze epe az ol , hogy lehe ősége
adjon állala i szin en a ö ény ől aló el é ésé e azokban a ké désekben, amelyek e a
ö ény kimondo an elha almaz a a sze ződéskö ő eleke a ö ény ál al
megha á ozo ke e eken belül. A kijegecesedő szaksze eze i é dek édelmi gyako la
az egységes szabályozás ól aló el é és e, az ál alános szabályozás ól el é ő ki é elek
meg e em ésé e, és ezzel a pa ikulá is állala i munkae őpiacok kialakí ásá a i ányul .
A decen alizál , állala i szin ű kollek í sze ződés in ézménye o málisan is
alá ámasz o a a munkahelyi szaksze eze ek nö ek ő au onómiájá a szaksze eze i
első szin jei el szemben. Az ágaza i szaksze eze ek i ányí ó sze epe egy e csökken a
munkahelyi sze eze ek ona kozásában. A munkahelyi szin ű szaksze eze eknek a
állala speci ikus szabályozás a i ányuló decen alizál é dek édelmi s a égiája
pon osan ellen é e ol a piacgazdasági kö ülmények közö működő szaksze eze ek
é dek édelmi s a égiájának. A piacgazdasági kö ülmények közö működő
szaksze eze eknek, a célja, hogy a minél nagyobb ha ókö ű kollek í sze ződéssekkel
azonos munka állalói csopo ok a azonos el é eleke állapí sanak meg - agy
legalábbis közelí sék az el é ő el é eleke - ügge lenül a munka állaló oglalkoz a ó
állala ól, ille e az egyes állala okon belül az ado munka állalói csopo speciális
helyze é ől. A állala i szin ű é dek édelmi gyako la o megha á oz a az, hogy a
19 Ez a meg ogalmazás Kemény Is án ól (1986) e em á . Hasonlóképpen lá a Dá id János (1988) is.
20 A munkaügyi kapcsola ok sz álini modelljének leí ásá lásd: P a da-Ruble (1986), Hé hy-Csuhaj (1989).
124 METSZETEK 2013/2-3. szám
állala i szaksze eze eze ése észe ol a állala eze ésnek. Nemcsak a
szaksze eze i eze őke koop ál a a endsze állala eze ésbe, de a maguk a
szaksze eze i eze ők is eze ői posz oka öl ö ek be, agy ka ie ük so án
eze őkből le ek szaksze eze i eze ők, ille e szaksze eze i eze ői posz juk csak
egy közbeeső állomás ol a el elé i ányuló mobili ásuknak. Ez nemcsak az első
számú eze ők e ol jellemző, hanem má bizalmiak egy jelen ős észe is alamilyen
szin ű eze ői posz o öl ö be.21 A eudális üggőségi ípusoka me a o akén
használ a, az lehe mondani, hogy a állala i szaksze eze i i ká ok üggősége a
szaksze eze i közpon azallusából a állala eze és amiliá isá á alakul á a
kádá izmus é izedeiben. Ez az jelen i, hogy míg az ö enes é ek ipikus
szaksze eze i i ká a a közpon ál al delegál , jó áhagyo , a szaksze eze i-pá ka ie
onalon mozgó, a sze eze i hie a chiának kiszolgál a o azallus ol , addig a
he enes-nyolc anas é ek ipikus i ká a má a állala eze és észe. A szaksze eze i
i ká ok má ipikusan állala on belüli ka ie u nak be, s a állala eze és ől üggö
jelen ős észben az elő e mene elük. A állala eze és és a munkahelyi szaksze eze i
eze és össze onódása nyi o u a a kádá is a alkuk a és lobbizás a épülő
é dek édelmi gyako la nak. A szaksze eze ek a e -szabályozó és a köl ség e ési
e ő o ásoké aló alkuban a állala eze éssel összhangban kép isel ék a állala
é dekei , s a szaksze eze ek a maguk á sadalmi-poli ikai eszközei el, a állala i
é dekeke abba csomagol a, alkudoz ak a állala é . A állala on belül az egyes
állala észek, munka e üle ek belső alkujának e epé jelen e e a szaksze eze a
állala i közpon i o ások elosz ása so án. A különböző szin ű gazdasági eze ők
számá a pozíciójuk megke őzése, s a szaksze eze ben aló ak i is áskodás újabb
alku- e epe nyi o meg, immá szaksze eze i mezben küzd e a állala i
e ő o ásoké . A állala on belüli belső alkuk endsze ében aló ész é el azzal a
kö e kezménnyel já , hogy a szaksze eze ek nemcsak a állala közi, külső
munkae őpiac egységes szabályozása ellen dolgoz ak, hanem a állala on belül is
pozi í e és nega í e p i ilegizál belső munkae ő-piaci csopo ok kialakulásá segí e ék
elő agy éppen legi imizál ák. Részben a üggés mia , észben a szocialis a endsze
poli ikai ko lá ai mia a szaksze eze i eze és és a állala eze és össze onódása
mia a szaksze eze ek é dek édelmi gyako la á a a állala al aló azonosulás, a
bü ok a ikus koo dináció, az in o mális p oblémamegoldás, a állala eze éssel aló
nyíl kon lik usok elke ülése ol a jellemző.
A magya szociológiai i odalom egyik legkidolgozo abb émája az egyéni és
kiscsopo os in o mális alkuk a, alamin az első gazdaságban, a belső állala i
munkae őpiacokon el oglal pozíció a és második gazdaságbeli munka égzés e és a
munkahely- ál oz a ás a alapozo különböző indi idualizál munka állalói
megélhe ési s a égiák leí ása.22 A eljes oglalkoz a o ság és a i ágzó második
gazdaság együ élése lehe ő é e e, hogy a munka állalók ej e en, in o málisan
külön éle munka állalói s a égiák kialakí ásá al udják é dekeike édeni ügge lenül a
o mális é dekkép isele i lehe őségek ől, a hi a alos szaksze eze i hie a chiá ól. A
21 Lásd: Ha asz i (1980), Hegedüs-Má kus (1966), Hé hy és Makó (1972, 1978), Tölgyessy (1988).
22 Hé hy – Makó (1972, 1978), Kemény (1990,) Ke esi-Szi áczky (1989), Neuman (1987)
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 125
gyá ankén - e melési echnológiákkén el é ő kulcspozíciójú munkáscsopo ok a
e melés megakasz ásá al é he ek el alkalmi e őpozícióka és bocsá kozha ak
in o mális munkaha cba. Ennek kö e kez ében állala ól- állala a el é ő, - a állala
e mékei ől, echnológiájá ól, e melési elada ai ól, belső menedzsmen poli ikájá ól és
belső munkae őpacá ól üggő -, helyi munkáscsopo ok ke ülhe ek kulcspozícióba. A
állala i belső munkae őpiacon nemcsak a szakmailag különböző ípusú
munkás é egek közö alakul ak ki el é ő s a égiák, de azonos szakmán, azonos
munkáscsopo on belül is meg alálha ó a második gazdaság a, a külső munkae őpiac a
épí ő s a égia csak úgy, min a belső munkae őpiacon aló munkabé kiegészí és e,
VGMK-zás a, úló ázás a, p émiumok kiküzdésé e i ányuló s a égia. Alkalmankén és
ese enkén pe sze elő o dulha o , hogy a szaksze eze elka ol egyes ké déseke ,
agy éppen a bizalmi is az alkudozó munka állalói csopo agja ol .23 De a
szaksze eze i ag munka állalónak lényegében má egyedül kelle megbi kóznia a
állala eze éssel. A szaksze eze eknek a állala i ha alomba aló be agozódása,
ille e a munka állalók önsze eződésének ilalma lezá a az u a az in o mális, alkalmi
é dek édelmi szö e ségek megszilá dulása, kik is ályosodása elől.
A kádá i ko szak a jellemző egyedi kombinációja a eljes oglalkoz a o ságnak,
jólé i államnak, egyéni és kiscsopo os alkunak, munkahelyi és munkahelyen kí üli
munka égzésnek, a o mális és in o mális gazdaságban aló ész é el együ esen e e
nyi o egy sajá os kombinációjának a ogyasz ói és mik o- állalkozói
kispolgá osodásnak, amely egysze e biz osí o poli ikai s abili ás a endsze nek,
biz onságo és elő ehaladás lehe őségé az embe eknek. Ugyanakko a mik o-
állalkozási kul ú a és a munkahelyeke is á szö ő egyéni és kiscsopo os alkuk
egybe onódása ki e mel egy sajá os indi idualizálódo , a omizál a i űdö , amely oly
jellemzőjé é ál nemcsak a munka állalók a, hanem az egész kádá is a magya
á sadalomnak.
A endsze ál ás ko szaka és komp omisszumai a munkaügyi kapcsola ok e üle én
Éppen a kádá - endsze ál al biz osí o s abili ás, biz onság, jólé és indi idualizáció
együ es ha ásá a a endsze ál ás sajá ossága ol , szemben 1956- al, s a lengyel 1980-
al, hogy a endsze ál ás so án a munka állalók nem lázad ak el, nem ol ak
munkásmegmozdulások, nem bon akozo ki spon án sz ájkhullám a égi endsze
ellen, a munka állalók nem hoz ak lé e ömegesen munkás anácsoka , új
szaksze eze eke . Ennek kö e kezménye az le , hogy a endsze ál ás so án ugyan
alakul ak kisebb ügge len szaksze eze ek, de lehe ősége kap ak önmaguk
meg e o málásá a és a sze eze i á alakulás a, belső e o m a, megújulás a a SZOT-
hoz a ozó szocialis a szaksze eze ek.
23 Lásd: Hé hy (1978), Simonyi (1978), de Szen i mai-Papp-Pe ő (1969) öbb szegedi állala nál égze
ké dőí es munkás-ku a ás so án az alál ák, hogy csak a megké deze ek 16%-a álaszol a az , hogy a
szaksze eze ek a munkások é dekei kép iselik a eze éssel szemben. A közkele ű kép az ol , hogy a
szaksze eze ek az "üdülésosz ó bizo ság" sze epé öl ik be (Lásd: And essew, 1987).
126 METSZETEK 2013/2-3. szám
Ami az új ügge len szaksze eze eke ille i, azoka előszö kis é elmiségi
csopo ok és poli ikailag elkö eleze ak i is ák hoz ak lé e. Há om o szágos ügge len
szaksze eze i közpon jö lé e, a Liga, amely a Szabad Demok a ák Szö e ségéhez
kapcsolódo , a Munkás anácsok, amely az MDF-hez kapcsolódo és a Szolida i ás
Munkásszö e ség, amely a FIDESZ munkás agoza á al épí e ki poli ikai
kapcsola oka . A legjelen ősebb sze epe a Liga já szo a, amely agja le az Ellenzéki
Ke ekasz alnak, s az á mene ől szóló Nemze i Ke ekasz al á gyalásoknak.24
Ugyanakko , egyike az új szaksze eze eknek sem ál ömegsze eze é. Az új
szaksze eze ek összesen nem öbb min 20-30.000 ago ud ak besze ezni.
Tipikusan munkahelyi sé elmek mia megsze eződő kisebb munkáscsopo ok
csa lakoz ak hozzájuk, amelyek szembe o dul ak munkahelyükön működő
hagyományos szaksze eze ekkel és új ügge len szaksze eze alapí ásá al p óbál ák
é dekeik édelmében in ézményesen ellépni.25
A endsze ál ás ala lezajlo a SZOT szé esése, a ko ábban a SZOT-hoz
a ozó szaksze eze ek e o mja és demok a ikus ügge len é dek édelmi sze eze é
aló á alakulása is. A négy u ódsze eze e bomlo , az MSZOSZ- e, a SZEF- e, az
Au onomók a és az ÉSZT- e. Az új szaksze eze i kon öde ációk szakí o ak a SZOT
szaksze eze i modelljé el, kinyil ání o ák poli ikai ügge lenségüke , s az , hogy csak
a munka állalók é dekei kí ánják kép iselni, ügge lenül minden poli ikai pá ól. Új
demok a ikus alapszabályoka ogad ak el, amely biz osí o a a belső demok áciá , a
agsze eze eik önállóságá . A sze eze i á alakulás a leg öbb ese ben együ já egy
gene áció ál ással a szaksze eze ek eze ésében. A kádá is a elö egede eze ő é eg
helyébe a szaksze eze i eze és második onalából ia alabb, ipikusan negy enes
é eiben já ó, e o m-nemzedék lépe , amely ke es e, hogyan lehe kialakí ani egy új
ha ékony munka állalói é dek édelmi gyako la o , amely igazodik a demok a ikus
piacgazdasághoz.
Hasonló olyama zajlo le a munkaadói é dekkép isele ek e üle én. A szocialis a
endsze anszmissziós szíj jellegű monopol sze eze ei á alakul ak önkén es agságon
alapuló demok a ikus sze eze ekké, miközben új állalkozói é dekkép isele ek is
alakul ak az újonnan kele kező állalkozói é egek kép isele é e, min például a VOSZ.
A szaksze eze ek és munkaadói é dekkép isele ek á alakulásá al
pá huzamosan oly a pá állami ko lá ok elszámolása. Az egyesülési ö ény és a
sz ájk ö ény el ogadása, a munka ö ényköny e módosí ása, amelyeke még az
u olsó szocialis a pa lamen hozo meg, lebon o a a munka állalók sze ezkedési
szabadságá ko lá ozó szocialis a jog ende . A ö ényhozási munkála okkal
pá huzamosan a munkaügyi ko mányza on belül belső szaké ői munka kezdődö el
annak é dekében, hogy kollek í sze ződések ál sák el a közpon i bé szabályozás .
Még a Néme h-ko mány ala a ko ábbi Ko mány-SZOT anácskozások helyé
el ál o a az első ipa i es üle . Ennek a es üle nek a legi imi ásá azonban
gyengí e e, hogy a ko mány nem hí a meg a anácskozás a a issen alakul ügge len
szaksze eze eke .
24 A Liga ész é elé ől a Nemze i Ke ekasz al á gyalásokon lásd: Tó h (2000).
25 Lásd például Neumann (1993).
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 133
el e jedése, a köl ségcsökken és szükségessége, a szaksze eze -ellenes állala eze ői
néze ek jelenlé e mia sok munkahelyen a állala eze és ki ejeze en szaksze eze -
ellenes álláspon o oglal el, s minden meg e a megle ő szaksze eze ek
ellehe e lení ése agy éppen új szaksze eze megalakulása ellen. A szaksze eze ek
á gyalási-sze ezkedési pozíciójá a ked ező lenül ha o az a munkajogi szabályozás,
amely alap e ően a munkahelyi szaksze eze ekkel szemben bizalma lanság a épül , s
emia alán a kelle énél nagyobb já ék e e biz osí o a szaksze eze ekkel szemben
ellenséges állala i eze ők számá a.29 Végül, de nem u olsó so ban, az egymással
i ális pozícióban le ő ha szaksze eze i kon öde ációk meglé e az is jelen e e, hogy
a szaksze eze i e ő o ások szé o gácsolód ak, s egy e ke esebb e ő o ás ju o helyi
sze eze ek munkájának segí ésé e, agsze ezés e. Fon os megemlí eni a
szaksze eze i eze ők issza é ő panaszá is, misze in a munka állalók élnek,
apa ikusak, kalkulálnak, s nehezen ehe ők á közös ellépés e. Inkább az á ják, hogy
alaki ellépjen é dekükben, s elin ézze panaszaika , de nagyon ke ese hajlandók enni
közös akció al ennek é dekében. Ugyanakko számos sike es példa az is mu a ja,
hogy számos munkahelyen og ak össze munka állalók azé , hogy é dekeik
édelmében szaksze eze eke alapí sanak, s azok a szaksze eze ek, amelyek
komolyan gondol ák a agsze ezés , s ez embe i és anyagi e ő o ásokkal segí e ék
komoly e edmény ud ak elé ni.
Ugyanakko , az állandó ipa i é dekegyez e ő es üle olyama os működése
és a elek s abili ás i án i elkö eleze sége az jelen e e, hogy konszolidálódo az
o szágos é dekegyez e és olyama ába 1990-ben bekapcsolódo kilenc munkál a ói
sze eze és ha szaksze eze i30 kon öde áció o szágos é dekkép isele i sze eze
pozíciója ügge lenül a aglé szám ál ozásá ól és a bipa i alkuk sze epének
alakulásá ól. Ső , a há omoldalú ipa i é dekegyez e és egy e inkább a leg on osabb
legi imációs o ása, lobbi e epe, poli ikai és pénzügyi e ő o ásá á ál az abban ész
e ő szaksze eze eknek és munkál a ói sze eze eknek. Maga az o szágos
é dekkép isele i sze eze i s á usz leg on osabb legi imációs o ása az
é dekegyez e ésben aló ész é el le . Az é dekegyez e ési mechanizmusban aló
ész é el olyama os lehe ősége biz osí o poli ikusokkal és ko mányza i
isz ség iselőkkel aló alkuk a, kapcsola épí és e és be olyássze zés e, s égül, de nem
u olsóso ban lobbi a különböző ké désekben. Ez az alkupozíció, be olyás és lobbi
lehe őség le az o szágos é dekkép isele i sze eze ek szin e leg on osabb e ő o ása
és egyik leg on osabb oka agsze eze ei számá a, hogy mié é demes agnak ma adni.
A sze eze ek úlélése és működése szempon jából is különös on osság a e sze az
é dekegyez e ési endsze ben aló ész é el so án sze ezhe ő állami pénzügyi o ások
és pályáza i lehe őségek. Tipikusan, az o szágos é dekkép isele ek köl ség e ésében az
ilyen be é elek elé ék az összes be é el legalább elé . A ipa i é dekegyez e ésben
aló ész é el ál az o szágos munkál a ói és munka állalói é dekkép isele ek
29 Lásd: Tó h (2002).
30 A kilenc enes é ek elején az é dekegyez e ésben ész e ő pa ne ek konszenzusá al kizá ás a ke ül a
nagyon ke és aggal endelkező Szolida i ás Munkásszaksze eze szélsőjobboldali poli ikai megszólalásai
és bo ányos pénzügyei mia .

134 METSZETEK 2013/2-3. szám
számá a a leg on osabb eszközé é a munka ilágának a szabályozásában aló
ész é el e és a a be olyás sze zésének a ké oldalú, bipa i szabályozás
eljelen ék elenedésé el.
A ipa i é dekegyez e és működ e ése, a munka állalói és munkál a ói
sze eze ek ámoga ása, a be olyásolási és lobbi lehe őség e ének kinyi ása egy e
inkább a ko mányza i jóindula ól és ko mányza i e ő o ások e e aló
á csopo osí ásá ól üggö , miu án az é dekkép isele i sze eze ek sajá sze eze ei
e ő o ásai egy e jobban eljelen ék elened ek, ahogy agságuk alacsony szin en
s abilizálódo . Az é em másik oldala, hogy az o szágos é dekkép isele i sze eze ek
e ékenysége egy e inkább a a i ányul , hogy az állam (ko mányza ) poli ikájá
be olyásolják, állami o ásoka sze ezzenek az ál aluk on osnak a o poli ikai, jólé i,
szakma poli ikai ké dések endezésé e, elé jék az ál aluk ked ező lennek a o állami
szabályozás módosí ásá , agy új állami szabályozás előkészí ésé .
Az állam ól ügge len ké oldalú alku é esz ése és a ipa i é dekegyez e és
nö ek ő súly az jelen e e, hogy bú ópa akkén issza é őben ol az állami be olyás
nö ekedése a munka ilága szabályozásában. Ez a ende meg ö e négy é e az első
O bán-ko mány, amely ellépe a kibon akozó neo-ko po a i izmus ellen.31 De az
MSZP 2002-es álasz ási győzelme u án isszaállí o a az An all-ko mány ál al
kialakí o é dekegyez e ő mechanizmus .
Bú ópa akkén issza é őben ol a kádá i alkuk endsze e, amelye az egy e
p ominensebb sze ep e ö ek ő pa e nalis a, jólé i célki űzéseke meg alósí ani
ö ek ő állam egy e nö ek ő be olyása és a jólé e , mindenki számá a alami adni
aka ó állami poli ika működ e e . Az állam ál al szponzo ál é dekegyez e és nö el e
az a hi e , hogy az állam az a mindenha ó sze eplő, amely pa e nalis a módon
előnyöke , esélyeke ud biz osí ani az állam a ele alkudozó sze e eknek, ezen
sze eze ek eze őinek és agjainak
31 Lásd: Ő y (1998)
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 135
IV. Válság és o dula az állami i ányí ású modell i ányába
A 2006-os álság ki obbanása, s az állami köl ség e ési megszo í ó poli ika kezde e
egyben a bú ópa akkén issza é ő kádá i jólé i pa e nalis a állami sze ep állalás
k ízisének a kezde e is ol . Csakúgy, min a kádá i kísé le , a jólé i pa e nalis a kísé le
is adósság elhalmozás mia ju o csődbe. A 2006-ban kezdődő es ikciós poli ika
kiélez e az ellen é eke a há omoldalú é dekegyez e és sze eplői közö . A ko mány
ál al álasz o poli ika szembe o dul mind a munkál a ói sze eze ek, mind a
szaksze eze ek el á ásai al. A ko mány a köl ség e ési hiány ö id á on elsőso ban
a állalkozásoka súj ó adóemelésekkel kí án a be ömni, amely poli ika alálkozo a
állalkozói sze eze ek éles k i ikájá al. A ko mány hosszú á on az ok a ás és az
egészségügye é in ő neolibe ális e o mokkal kí án a meg e em eni a köl ség e ési
egyensúly . A ko mány neolibe ális e o m ö ek ései a szaksze eze ek ellenállásába
ü köz ek. A különböző szaksze eze i kon öde ációk azonban különböző mé ékben
o dul ak szembe a ko mány ö ek ései el. A SZOT u ódsze eze ei, amelyek
öbbsége baloldali i ányul ságú szaksze eze eknek ekin he ő, elsőso ban a
há omoldalú é dekegyez e és ke e ében il akozni a e o m ö ek ésekkel szemben.
Velük szemben, a endsze ál ás-ko i an i-kommunis a szaksze eze ek, a Liga és a
Munkás anácsok, minden e ejükkel szemben o dul ak a ko mánnyal, s szö e ségben a
jobboldali FIDESZ-szel o szágos sz ájk sze ezésé el, demons ációkkal, o szágos
e e endum kö e elésé el és ámoga ásá al p óbál ák blokkolni a ko mány neolibe ális
e o m e ei . A Liga a neolibe ális e o m-ellenes il akozások ha ásá a jelen ősen
mege ősödö , s e ős poli ikai kapcsola oka épí e ki az ellenzék eze ő e ejé el, a
FIDESZ-szel.
A álság második szakaszában, a 2008-as ilág álság ki ö ése u án, a baloldali
és libe ális pá ok ámoga ásá él ező Bajnai ko mány a munkál a ói sze eze ek és
szaké ői hink- ankok ál al kidolgozo e o m-p og amo haj o a ég e az o szág
s abili ásának megő zése é dekében. A e o m-p og am magában oglal a a ko ábbi
baloldali ko mányok ál al be eze e jólé i in ézkedések nagy észének a issza onásá .
A ko mány in ézkedései az összes szaksze eze elí él e.
Ezen időszak ala a há omoldalú é dekegyez e és ál oza lan sze eze i
o mában o ább működö , a ko mány enn a o a az é dekegyez e és
mechanizmusá , de a köl ség e és szo ul helyze e mia a ko mány megszo í ások a
kénysze ül és má nem működö a ko ábbi ko szak a jellemző
komp omisszumke eső, a megszo í ásoka ellen é elező konszenzuske esés.32
A ko ábbi ko szak kuda cai, kiéleződö poli ikai ellen é ek, az MSZP
ámoga o ságának meg oppanása megágyazo a kö e kező ko szaknak, amely
poli ikai legi imi ásá az 1989 komp omisszumainak megké dőjelezésé e és egy új
32 Palko ics Im e, a Munkás anácsok elnöke 2011-ben egy in e júban azzal legi imál a az O szágos
É dekegyez e ő Tanács eloszla ásá , hogy 2006 u án má nem ol ha ékony, nem udo működni
endesen a Bajnai és a Gyu csány ko mány ala .
136 METSZETEK 2013/2-3. szám
endsze kiépí ésének ígé e é e épí e e el.33 A 2010-es álasz ásoka ha almas
ölénnyel megnye ő FIDESZ úgy é elmez e a álasz ási e edményeke , hogy a
álasz ópolgá ok gyöke es ál ozás aka nak az éle minden e üle én, nemcsak
kiigazí ás a á nak. Az új Pa lamen ál al el ogado Nemze i Együ működés
Nyila koza a sze in a endsze ál ás poli ikai pak umai, amelyek csak az o szág
észbeni á alakí ásá a ol ak elegendőek, szabadság helye kiszolgál a o ságba,
önállóság helye eladósodásba, elemelkedés helye szegénységbe, emény, bizakodás
és es é iség helye mély lelki, poli ikai és gazdasági álságba o kollo . A
sza azó ülkékben lezajlo sike es alko mányos o adalom az á mene ké za a os
é izedének ége e e . A ko mány célul űz e ki egy olyan új gazdasági, poli ikai és
á sadalmi endsze megalko ásá , amely az éle minden e üle én új szabályok a épül.34
A minden á ogó o szágépí ési p og am magába oglal a a munkaügyi
kapcsola ok e üle é is. Az á alakí ás ö leg on osabb e üle e a kö e kező ol : 1) az
o szágos é dekegyez e és á alakí ása, 2) a sz ájk ö ény módosí ása és a munka
ö ényköny ének új aalko ása 3) az é dekegyez e és in ézmény endsze ének
á alakí ása a közsz é a számos e üle én, 4) in ézményesí e endsze es konzul áció
helye alkalmi egyez e és ki álasz o pa ne ekkel, 5) a FIDESZ-hez közel álló
szaksze eze ek ámoga ása és a ko mánnyal szemben állás oglaló szaksze eze ek
működési el é eleinek gyengí ése.
1) Az o szágos é dekegyez e és á alakí ása
A ko mány megszün e e az o szágos é dekegyez e ő anácso , a olyama os
é dekegyez e és endsze ál ás u án lé ehozo leg on osabb in ézményé . Sze epé
ké es üle e e á . A á sadalmi pá beszéd új ó uma a Nemze i Gazdasági és
Tá sadalmi Tanács (NGTT) le , amelybe meghí ás kap ak a munka állalói és
munkál a ói é dekkép isele ek, a gazdasági kama ák, a ci il sze eze ek, a udományos
éle , alamin a külön ö ény sze in i egyházak kép iselői (Jelen és 2011). Az NGTT
i kán összeülő szigo úan konzul a í 35 plénuma nem helye esí i a endsze esen
összeülő, a munka ilágá al kapcsola os ö ényeke és in ézkedéseke á gyaló és azok
kapcsán elme ülő i ás ké désekben komp omisszum a ö ek ő é dekegyez e ő
anács működésé . A ol é dekegyez e ő anács é dekegyez e ő munkája egy észének
az ellá ásá a 2012 elején a ko mány lé ehoz a a Ve senysz é a és a Ko mány Állandó
Konzul ációs Fó umá (VKF),36 aho á a ko mány a ol é dekegyez e ő anács 15
33 F icz Tamás (211)
34 Lásd: A Nemze i Együ működés P og amja (2010)
35 A szigo úan konzul a í jelző o ása: Beszámoló (2013)
36 A VKF ál al meg á gyalandó leg on osabb émák az alábbiak: állala oka e helő adók, já ulékok,
bé ezés, a munka állalók bé ezésé é in ő ké dések, melyeke a Ko mány meg kí án hozni, munkajogi
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 137
sze eplője közül csak ha o hí o meg.37 Az új ó um endsze azonban, min az
MGYOSZ egyik nyil ános anyaga megállapí o a, nem helye esí e e az
é dekegyez e ő anácsban ko ábban olyó szakmai e ékenysége , őkén azé , me
ko ábban a plená is ülések és a gazdasági bizo ságban oly a o i ák lehe ősége
ad ak az állami köl ség e ési, pénzügy-poli ikai, ille e gazdasági kö nyeze el
össze üggő i ák a, ami e a ko mány ál al elállí o új in ézmény endsze nem ad
lehe ősége (Beszámoló 2013). Míg ko ábban az é dekegyez e és munkája a saj ó
igyelmében ol , s az o olyó i ák nyil ános ol a lehe ősége biz osí o a szociális
pa ne eknek a köz élemény be olyásolásá a, addig a a VKF munkájá szin e eljes
saj ócsend ö ezi. Ezzel a ál ozással lényegesen csökken a szaksze eze ek média-
ha alma, az a képessége, hogy be olyásolják a közhangula o .
A ko mány szin én csökken e e az é dekkép isele i sze eze ek számá a
nyúj o állami ámoga ás mé éké .
2) A Sz ájk ö ény módosí ása és a munka ö ényköny ének új aalko ása
A Sz ájk ö ény módosí ó 2010. é i CLXXVIII. endelkezése sze in , amennyiben a
elek nem udnak megegyezni az elégséges szolgál a ás mé éké ől, s nincs e ől
ö ényi szabályozás sem, akko a munkaügyi bí óság állapí ja meg az elégséges
szolgál a ás mé éké . és el é elei . A ö ény p ak ikusan ellehe e lení e e a sz ájko
a közüzemekben, me a bí óságok öbbnyi e eljá ási hibák a hi a koz a nem
oglalkoz ak é demben az elégséges szolgál a ás mé ékének megállapí ásá al.38 Ezzel a
ö énymódosí ással echnikailag ellehe e lení e e a ko mány a közüzemi
szaksze eze ek sz ájklehe őségé , s ezzel ellehe e lení e e a nyomásgyako ló
képességé az elmúl é izedekben egyedül sz ájkolni udó munka állalói é egnek.
Az új Munka Tö ényköny e szin én abba az i ányba ha o , hogy o ább
gyengí e e a szaksze eze ek sze eze i e ejé . Egy ész , a szaksze eze ek éleménye
sze in a munka iszony a ona kozó szabályok ugalmasabbá é ele még éd elenebbé
e e a munka állalóka a munkál a ói in ézkedésekkel szemben.39 Ez e mésze esen
köz e e en kiha a szaksze eze ek é dek édelmi munkájá a is, amennyiben a
szabályozás, az egyéb munkabé helye eí ő, agy kiegészí ő já ulékok (nyugdíj, GYES,s b.), a
állalkozások alapí ásá , működésé és megszűnésé é in ő jogszabályok e eze ei.
37 Függe len Szaksze eze ek Demok a ikus Ligája (LIGA Szaksze eze ek), Magya Szaksze eze ek
O szágos Szö e sége (MSZOSZ), Munkás anácsok O szágos Szö e sége, Ál alános Fogyasz ási
Szö e keze ek és Ke eskedelmi Tá saságok O szágos Szö e sége (ÁFEOSZ-Coop Szö e ség, KÉSZ)
Munkaadók és Gyá ipa osok O szágos Szö e sége (MGYOSZ), Vállalkozók és Munkál a ók O szágos
Szö e sége (VOSZ
38 Lásd például: O igo (2011), Palko ics (2012).
39 Lásd: Bo sik (2011).
138 METSZETEK 2013/2-3. szám
meggyengül pozíciójú munka állalók még ke ésbé me nek nyíl an ellépni a
munkál a ó al szemben.
Az Új Munka Tö ényköny e emelle jelen ősen csökken e e a munkahelyi
szaksze eze ek ko ábban biz osí o jogosí ányai , amelyek azzal a kö e kezménnyel
já ha nak, hogy ellehe e lení ik a szaksze eze ek munkahelyi sze eze ei . Különösen
ájó a ö ény szabályozása azokon a munkahelyeken, amelyek köz ulajdonban
annak, me ezeken a munkahelyeken a ö ény ki ejeze en meg il ja, hogy a
munkál a ó ked ezőbb el é eleke biz osí son a szaksze eze ek számá a a ö ényben
megha á ozo minimumszin ele .
3) Az é dekegyez e és in ézmény endsze ének á alakí ása a közsz é a számos e üle én azzal a
céllal, hogy gyengí sék a szaksze eze ek helyze é
A ko mány endelkezések so oza á al igyekeze elé ni, hogy a közigazga ásban, a
egy e es es üle eknél, s számos közalkalmazo i és közszolgál a ó szek o ban a
szaksze eze ek ne jelen hessenek nyomásgyako ló e ő a ko mány aka a á al
szemben. Számos sz é ában a ko mány lé ehozo kö elező agságú kama áka ,
amelyek gyako olják a konzul ációs jogoka . A szaksze eze ek hiába il akoz ak a
kama ák lé ehozása ellen azzal, hogy az szembemegy a szaksze eze i jogoka
biz osí ó nemze közi egyezményekkel (BRDSZ, 2012), s ko ábban szaksze eze ek
ál al gyako ol jogoka esz el (Edup ess, 2013).
A ko mány egyéb eszközökkel is igyekeze gyengí eni a szaksze eze ek
sze eze i pozíciói ezekben a szek o okban. Így például megszün e ék a
szaksze eze i agdíjak au oma ikus le onásá a munkabé ből, ami a agság elének az
el esz ésé el já és megszűn a ko ábbi endsze es konzul áció a szaksze eze ek és a
munkál a ó közö (Bá dos 2013). E lépések ha ásá a számos szaksze eze lé száma
jelen ősen csökken , a szaksze eze i é dek édelmi munká pedig p o esszionális
szakembe ek helye nyugdíjas ak i is ák égzik (MKKSZ 2012, Fehé 2012).
4) In ézményesí e endsze es konzul áció helye alkalmi egyez e és ki álasz o pa ne ekkel
A ko mány és az államigazga ási sze eze ek az a gyako la o kö e ik, hogy alkalmi
konzul ációka a anak ál aluk ki álasz o pa ne ekkel, különösen a munkál a ókkal,
s a szaksze eze ek közül is elsőso ban a Ligá al és a Munkás anácsokkal a ko ábban
működ e e é dekegyez e ő ó umok helye .40
5) A FIDESZ-hez közel álló szaksze eze ek ámoga ása, s ko mánnyal szemben állás oglaló,
agy po enciálisan ko mányellenesnek í él szaksze eze ek működési el é eleinek gyengí ése.
Az eddigiekből is kide ül , hogy a ko mány minden meg e annak é dekében, hogy
gyengí se azoknak a sze eze eknek a pozíciójá , amelyeke po enciálisan
40 A Munka Tö ényköny e i ája ese ében lásd: Tó h 2012

Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 139
ko mányellenesnek í él, agy olyan szek o ban működnek, ahol a ko mány nem
sze e ne önálló nyomásgyako ló e ő el i a kozni. Emelle a ko mány e ő eljesen
ö ekszik hozzá közel álló szaksze eze ek mege ősí ésé e. Így például a
szaksze eze ek közül egyedül a Liga kapo jelen ős o ásoka é dekegyez e ő
kapaci ásának bő í ésé e (Népszabadság 2013). Az Au onóm szaksze eze ek elnöke
sze in a Liga ezeke a o ásoka a a használja el, hogy helyi szaksze eze eke
magához csábí son a baloldali szaksze eze ek ől (Székely 2013).
140 METSZETEK 2013/2-3. szám
Össze oglalás: a kádá izmus szé esésé ől az állami i ányí ású
á sadalompoli ika issza é éséig
A anulmány kiindulópon ja az ol , hogy a kádá izmus úgy é elmez em, min a
bizonyos szabadságo engedélyező, mégis minden á ogó, oj oga ó, ugyanakko az
államhoz hűségesen igazodóknak pa e nalis a módon előnyöke , esélyeke biz osí ó
állami i ányí ás me a o ája.
A anulmány abból indul ki, hogy a endsze ál ás é elme és célja a
kádá izmus elszámolása ol , az állam ól ügge len ci il á sadalom, é dekkép isele és
magángazdaság meg e em ése a oj oga ó, nem ha ékony, s csődbe ju o állami
i ányí ás helye . A anulmány az a cél űz e ki, hogy bemu assa a szaksze eze ek és
a munkaügyi kapcsola ok in ézmény endsze ének ö éne én ke esz ül az , hogyan é
issza előszö bú ópa akkén , majd minden megha á ozó e őkén az állami be olyás, s
mikén so asz ja el a ügge len é dekkép isele e az e ő e kapo állam.
A anulmány bemu a a, hogyan alakul ki az állam ól ügge len, önálló é dekegyez e és
ilága a endsze ál ás so án, s mikén szüle ek meg azok a poli ikai
komp omisszumok a endsze ál ás kö e ő első é ekben, amelyek ga an ál ák a
ügge len é dekkép isele ek lé é és működésé .
1988-1989-1990, a endsze ál ás, az új demok a ikus endsze szüle ésének
é ei. S a szaksze eze ek, a munkaügyi kapcsola ok megújulásának é ei is. Ekko
szüle e ek meg a munkaügyi kapcsola ok endsze ének sze eplői, akik elképzelései,
e ő iszonyai megha á oz ák az új in ézményi endsze , amely 1988 és 1992 közö
alakul ki. A szaksze eze i ak i is ák is ó iási eményekkel e e ék be maguka a
endsze ál ás olyama ába: emél ék, hogy kialakulha egy szabad(abb) á sadalom,
amelyben hely eállha a munka állalók állam ól ügge len é dek édelmi
é dekkép isele e, a szaksze eze ek ismé ügge lenek lehe nek. Tágabb é elemben
emél ék, hogy a kialakuló piacgazdaság olyan eu ópai s ílusú szociális piacgazdaság
lesz, melyben, a nyuga i min ának meg elelően, megha á ozó sze ep e esz sze
munkál a ók és munka állalók é dekkép isele i sze eze einek kollek í alkuja a
munka el é elek és a bé ek megha á ozásában és a szaksze eze eknek kulcs sze ep ju
a munka állalói é dekek kép isele ében
A anulmány a a is ámu a o , hogy a endsze ál ás kö e ő
komp omisszumok e edménye ol , hogy különös jelen őség e e sze az
in ézményesí e o szágos é dekegyez e és. Az o szágos é dekegyez e és különleges
sze epe lehe ősége nyúj o a kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ésé e: az állam
a munkaügyi kapcsola ok leg on osabb sze eplőjé é le . Az ál ala enn a o és
működ e e in ézmény endsze le a szaksze eze ek és munkál a ói sze eze ek
leg on osabb legi imációs o ása, alku e epe és egy e on osabb sze epe kapo az
állami ámoga ás is az o szágos sze eze ek sze eze i éle ében.
Az o szágos é dekegyez e és s ílusában is egy e jobban emlékez e e a kádá i
a anyko szak a: a sze eplők komp omisszumok obo osaikén dolgoz ak együ jólé i
in ézkedéseken, azon, hogy az állam nö ek ő jólé i sze ep állalása és gazdasági
Tó h And ás – A kádá izmus bú ópa akkén aló issza é ése a kádá izmus csődje u án a munkaügyi
kapcsola ok és a szaksze eze i é dek édelem e üle én (1989-2013) 141
nö ekedés elősegí ő köl ség e ési köl ekezése biz osí sa a gazdaság nö ekedésé , a
lakosság jólé é .
A jólé i komp omisszumok ko szaka 2006-ban é ége . Hasonlóképpen az
igazi kádá izmushoz, a köl ség e és eladósodása e e lehe e lenné oly a ásá . A 2006-
2010 közö i ko szakban ellehe e lenül a komp omisszumok a épülő é dekegyez e és.
Ezen időszak ala a há omoldalú é dekegyez e és ál oza lan sze eze i o mában
o ább működö , a ko mány enn a o a az é dekegyez e és mechanizmusá , de a
köl ség e és szo ul helyze e mia a ko mány neolibe ális jellegű e o mok a és
megszo í ások a kénysze ül és má nem udo működö a ko ábbi ko szak a
jellemző komp omisszum-ke esés, a megszo í ásoka ellen é elező konszenzuske esés.
A ko ábbi ko szak kuda cai, kiéleződö poli ikai ellen é ek, az MSZP
ámoga o ságának meg oppanása megágyazo a kö e kező ko szaknak, amely
poli ikai legi imi ásá az 1989 komp omisszumainak megké dőjelezésé e és egy új
endsze kiépí ésének ígé e é e épí e e el. A 2010-es álasz ásoka ha almas ölénnyel
megnye ő FIDESZ úgy é elmez e a álasz ási e edményeke , hogy a álasz ópolgá ok
gyöke es ál ozás aka nak az éle minden e üle én, nemcsak kiigazí ás a á nak. A
ko mány célul űz e ki új gazdasági, poli ikai és á sadalmi endsze alko ásá a, amely
az éle minden e üle én új szabályok a épül.
A minden á ogó o szágépí ési p og am magába oglal a a munkaügyi
kapcsola ok e üle é is. Az á alakí ás ha leg on osabb e üle e a kö e kező ol : 1) az
o szágos é dekegyez e és á alakí ása, 2) a sz ájk ö ény módosí ása és a munka
ö ényköny ének új aalko ása 3) az é dekegyez e és in ézmény endsze ének
á alakí ása a közsz é a számos e üle én, 4) in ézményesí e endsze es konzul áció
helye alkalmi egyez e és ki álasz o pa ne ekkel, 5) a FIDESZ-hez közel álló
szaksze eze ek ámoga ása és a ko mánnyal szemben állás oglaló szaksze eze ek
működési el é eleinek gyengí ése.
Az á alakí ás e edményeképpen issza é a kádá izmus posz -szocialis a
ál oza a: bizonyos szabadságo engedélyező, mégis minden á ogó, oj oga ó,
ugyanakko az államhoz hűségesen igazodóknak pa e nalis a módon előnyöke ,
esélyeke biz osí ó állami i ányí ás, miközben a ko mány lemondo a ko ábbi
ko szak a jellemző komp omisszumo ke eső kádá i s ílus ól.
Húsz é el később a szaksze eze ek jócskán csalódo nak é ezhe ik maguka .
1989 ó a el el 20 é ben olyama osan gyengül ek, s kép elennek bizonyul ak egy
ha ékony é dekkép isele i endsze kialakí ásá a. Csendes álságban ogynak a
szaksze eze ek, miközben a aglé szám apadása egy e nyil án alóbban
megké dőjeleződik a szaksze eze ek in ézményesen biz osí o sze epé a szociális
pá beszéd endsze ében, ső magá a szociális pá beszéd endsze é is. Nem sike ül
egy e ős, nagy aglé számú, agságá mozgósí ani képes szaksze eze i mozgalma
lé ehozni.41
41 Ez a szaksze eze i mozgalom a ál alában é ényes megállapí ás azonban nem jelen i az , hogy minden
szaksze eze egy o mán gyengül olna. Az u óbbi é ekben a Liga sike esen nö ekede , s e ősödö
meg.
142 METSZETEK 2013/2-3. szám
Ráadásul a szaksze eze ek ese ében a poli ikai megosz o ság, amely
isszanyúlik a endsze ál ás nagy ö és onalához a ol állampá i és a ol ellenzéki
sze eze ek közö i különbséghez, p ak ikusan megakadályoz minden komoly egységes
ellépés , s lehe ősége ad a poli ikai pá oknak hogy sajá ideológiai céljaik é dekében
szö e séges ke essenek a szaksze eze ek közö .
Nem sike ül az állam ól ügge len ké oldalú á gyalási mechanizmus, a
kollek í sze ződések endsze ének kialakí ása a szaksze eze ek és a munkál a ók
közö . Ső , megszilá dul egy olyan szaksze eze i s uk ú a, amely enn a ásában
egy e nagyobb sze epe já szo ak az állami e ő o ások, az állami sze eze eknél
poli ikai és személyes kapcsola okból akadó lobbizás. A leg on osabb szaksze eze i
e ő o ássá az állam jóindula á ól üggő pa e nalis a üggés, az állami anyagi ámoga ás
és a há é alkuk ál ak. A endsze ál ás elszámol a a kádá izmus , de a munkaügyi
kapcsola ok e üle én új aéled a kádá is a s ílusú állam üggő alkuk ilága és nem épül
ki a kádá -u áni piaci ilághoz – el ileg – jobban illő ügge len ké oldalú alkuk
endsze e. Állami jóindula ól, lobbizási lehe őség ől üggő, alacsony sze eze ségű
sze eze ek, jobb híján, a komp omisszumok obo osának sze epé állal ák el
emél e az állami jóindula o . Ez a sajá os ejlődési ú , ha úgy e szik isszakanya odás
egyben a magya áza a annak, hogy mié sike ülhe e úgy elszámolnia az O bán
ko mánynak 2010 u án a endsze ál ásko kialakul munkaügyi kapcsola ok
endsze é , hogy alig kelle szembenézni komoly ellenállással a szaksze eze ek
észé ől.