JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015)
ISSN 2064-9940 – WWW.JENY.SZTE.HU – HTTP://DX.DOI.ORG/10.14232/JENY.2015.1.4
Egy in e ész jelenség: indexikális
demons a í umok azonosí ó ókuszban
Tó h Enikő
DE Angol-Ame ikai In éze
Csa á Pé e
DE Ge manisz ikai In éze
Össze oglaló
Tanulmányunk kiindulópon já egy ko ábban le oly a o kísé le ünk képezi,
amelyben megállapí o uk, hogy az indexikális demons a í umok használa a
a kon ex us ügg ényében ál ozik. Az i bemu a andó kísé le egy elől az a
ko ábbi e edményünke e ősí i meg, hogy ún. semleges kon ex usban – az
újabban ja asol al e na í ákkal szemben – o ább a is a á olság ekin he ő
a dön ő ényezőnek. Más elől, kísé le ünk o ább iszi a kon asz áló kon ex-
usok izsgála á annak egy al ípusá a koncen ál a, amiko a kon asz áló
kon ex us nyel ileg az azonosí ó ókusz jelöli. Az e edmények mege ősí ik,
hogy az azonosí ó ókusz jelöli a kon asz áló kon ex us , mi el a kon asz áló
kon ex usban, azaz ókuszpozícióban disz ális demons a í umoka a alma-
zó megnyila kozások el ogadha ósági é éke szigni ikánsan magasabb, min
a semleges kon ex usú megnyila kozásoké. Elemzéseink empi ikus ada ok-
kal igazolják issza az azonosí ó ókusz kommunika í unkciójá , és ámu a -
nak a a, hogy az azonosí ó ókusz – min in e ész jelenség – izsgála ában
p oduk í an lehe ámaszkodni a kísé le i p agma ika e edményei e.
Kulcssza ak: p oximális és disz ális demons a í umok, á olság, kon ex us,
kon asz ál ság, kísé le es p agma ika, azonosí ó ókusz
1. Be eze és
Tanulmányunkban egy olyan kísé le e edményei mu a juk be, amely a magya
indexikális demons a í umok használa á al oglalkozik, és megnyila kozások el o-
gadha ósági í éle einek mé ésén alapszik. E edményeinkkel az a el e és kí ánjuk
alá ámasz ani, hogy az indexikális demons a í umoka a almazó megnyila kozá-
sok el ogadha ósági é ékei a kon ex us e mésze ének ügg ényében ál oznak.
Vizsgála unk so án ké kon ex usban, semleges és kon asz áló kon ex usban esz-
el ük a demons a í umoka a almazó megnyila kozások el ogadha ósági í éle ei .
A kon asz áló kon ex usnak azonban csak egy al ípusa sze epel a izsgála ban,
mégpedig az, amelye az azonosí ó ókusz jelöl a magya ban. E edményeink egy-
elől hozzájá ulnak az indexikális demons a í umok használa ának leí ásához,
más elől empi ikus ada okkal igazolják issza az azonosí ó ókusz kommunika í
unkciójá , és ámu a nak a a, hogy az azonosí ó ókusz – min in e ész jelenség –
izsgála ában p oduk í an lehe ámaszkodni a kísé le i p agma ika e edményei e.
64 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015)
2. A demons a í umok leí ásának újabb i ányai
Az u óbbi időben különböző nyel ek – észben – összehasonlí ó elemzésé el öbb
ku a ó is a a a kö e kez e és e ju o , hogy megké dőjelezhe ő a demons a í umok
(ez/az) használa ának hagyományos megközelí ése, amely sze in a demons a í-
umok meg álasz ása alap e ően a beszélő ől aló á olság ényezőjén alapul
(En ield 2009; Diessel 2012; Co en y–G i i hs–Hamil on 2014). A hagyományos
el ogás új agondolásá azok a meg igyelések is szükségessé eszik, amelyek a
demons a í umoknak a deik ikus, ille e ana o ikus unkciói ól el é ő, a szaki oda-
lomban össze oglalóan „emo í nak” ne eze használa á a ona koznak, és ame-
lyek szé eszí ik a demons a í umok unkcióinak hagyományos leí ási modelljé .
1
Azok a ö ek ések, amelyek igyekeznek egységes ke e ben kezelni ezeke az
el é ő unkcióka , i a ják a á olság ényezőjének elsődlegességé a demons a í-
umok meg álasz ásában. A hozzá é és elméle e (Accessibili y Theo y, A iel 2001)
sze in a demons a í umok használa á al a beszélő az jelzi, hogy megí élése sze-
in mennyi e könnyen hozzá é he ő a hallga ó számá a a e e ál en i ás, mégpedig
men ális é elemben. Ha a e e ál en i ásnak a beszélő könnyű elé he ősége ulaj-
doní , akko p oximális (pl. ez, his) demons a í umo , ha pedig úgy gondolja, hogy
a e e ál en i ás elé ése e ő eszí és jelen (mi el az a kon ex usban a megí élése
sze in á a lannak, on osnak számí ), akko jellemzően disz ális demons a í u-
mo (pl. az, ha ) használ. Ehhez hasonló álláspon o ogalmaz meg Gundel e al.
(1993) az isme ség hie a chiájának (gi enness hie a chy) modelljé el, amelyik ab-
ból indul ki, hogy a külön éle demons a í umok meg álasz ása az en i ások a aló
u alásko a ól ügg, hogy milyen kogni í s á usz endel a beszélő az ado en i-
áshoz. A p oximális demons a í um az inkább isme , a disz ális pedig az inkább
nem isme en i ások a u alha ebben a megközelí ésben.
Újabban Tó h–Csa á (2014) és Tó h e al. (2014) há om nyel ben – a magya -
ban, az angolban és a hollandban – izsgál ák meg azoka a ényezőke ( á olság,
elé he őség, kon asz ál ság), amelyek be olyásolha ják az indexikális demons a í-
umok használa á . Végkö e kez e ésük sze in a demons a í umok min áza a a
kon ex us ípusának (semleges s. kon asz áló) ügg ényében ál ozik. Bő ebben,
semleges kon ex usban a á olság, és nem az elé he őség
2
ha á ozza meg az indexi-
kális demons a í umok használa á , azaz a beszélők p oximális demons a í ummal
e e álnak a hozzájuk közel lé ő en i ások a, míg disz ális demons a í ummal a á-
olabb a eső en i ások a u alnak. Ezzel szemben kon asz áló kon ex usokban a á-
olság min ényező önmagában nem magya ázza a demons a í umok használa á .
Ebben a dolgoza ban nem kí ánunk állás oglalni alamely elméle melle ,
hanem az izsgáljuk, hogy közel lé ő en i ások a ö énő u alás ese én semleges
kon ex usban alóban a á olság-e a dön ő ényező, ille e, hogy kon asz áló kon-
ex usban – szemben a semleges kon ex ussal, de összhangban az azonosí ó
1
Vö. a demons a í umok „szimbolikus” (Fillmo e 1971), „emocionális” (Lako 1974; Chen
1990), „ elisme ő-azonosí ó” (Diessel 1999), „együ é ző/empa ikus” (Co nish 2001) és „a ek-
í ” (Riddle 2010) unkciói , és ezek egységes elméle i ke e be ö énő beillesz he őségének
p oblémái (Sco 2013: 54).
2
Megjegyzendő, hogy az elé he őség hipo ézisé a szaki odalom öbb szempon ból is – ogal-
mi kidolgozo ság (Bu enhul 2003; Hanks 2009), alkalmazha óság különböző nyel i példák a
(Piwek–Beun–C eme s 2008; Ja bou 2010) – p oblema ikusnak í éli.
JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 65
ókusz kon asz áló unkciójá al – az anyanyel i beszélők a disz ális demons a-
í umoka a almazó megnyila kozásoka el ogadha óbbnak alálják-e.
3. A magya demons a í umok semleges és kon asz áló
kon ex usokban
3.1. A demons a í umok használa a a magya ban
A magya nyel ben a demons a í umok ké aj ája lelhe ő el: ez/ezek (p oximá-
lisok), és az/azok (disz álisok). Ezek a demons a í umok monda ani szempon ból
agy önmagukban is DP- alko nak, agy ké mellé endel DP alko egy é elmező
sze keze e , de égső so on ebben az ese ben is egy DP- el an dolgunk:
(1) Ez ké em.
(2) Ez a dinnyé ké em.
(3) Az a u ó nye .
A köznapi nyel használa ban a en i megnyila kozásoka élhe őleg egy ámu a ó
gesz us használa a kísé i. Ez a használa o a szaki odalom indexikális haszná-
la nak ne ezi, amelynek Le inson (2004) ké alcsopo já különböz e i meg; a kon -
asz áló és a nem kon asz áló használa i módo . (1)–(3) egyike sem kon asz áló,
az alábbi példa iszon igen:
(4) Ez a ülhallga ó eszem meg, nem az .
Le inson (2004) ezen el ogásá ki e jesz e, alamin Cha e (1994) elemzésé e
ámaszkod a a kö e kezőke ögzí he jük a kon asz álás ól:
(i) a kon asz álás magában oglalja egy bizonyos jelöl azonosí ásá egy ado , a
szö egelőzményből agy a beszédhelyze ből kikö e kez e he ő halmaz elemei
közül;
(ii) a kon asz álás min kon e zációs jelenség gyak an á í el egy beszéd o duló
ha á ain.
A kon ex us ogalmá a hagyományos p agma ikai megközelí ések ál alában
négy komponens men én ha á ozzák meg. Ha el ogadjuk a kon asz álás en ebbi
el ogásá , alamin Le inson (2004) ogalmi különbség é elének ki e jesz e ál o-
za á a kon asz áló és a nem kon asz áló használa közö , o ábbá igyelembe
esszük az a ény , amely sze in a demons a í umok ké osz a ú endsze ei inhe-
ensen a almazzák a kon asz lehe őségé (É. Kiss 1998; 2011; Zimme mann
2008; En ield 2009; Kaise 2011; Sco 2013), akko a kon asz áló kon ex usoka a
kö e kező négy sajá osság alapján ha á ozha juk meg:
(i) izikális kon ex us: nincs megszo í ás;
(ii) episz emikus kon ex us: a kon asz ál en i ások jól isme ek a ész e ők
számá a;
(iii) disku zuskon ex us: a kon asz álás explici módon jelöl e an nyel ileg,
például kon asz áló jelen ésű mellé endelő kö ősza akkal (de, azonban,
iszon ), agy a megnyila kozásban ellelhe ő azonosí ó ókusszal;
(i ) szociális kon ex us: nem ele áns.
3
3
A kon ex us ogalmához és a kon asz áló kon ex us észle es leí ásához l. Csa á –Tó h (2015).
66 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015)
Azoka a kon ex usoka , amelyek nem elégí ik ki a en i de iníció , semleges
kon ex usoknak ogjuk ne ezni. Ahogyan az egymás ól el é ő jellegű kísé le eik
e edménye alapján öbb ku a ó is megállapí ja, a nyel használóknak e ős in uíciója
an a demons a í umok használa á ille ően (l. például Maes–de Rooij 2007). Tó h
e al. (2014) e edményei is az mu a ák, hogy a demons a í umok eloszlása (azaz
a p oximálisok és a disz álisok gyako isága) szigni ikánsan el é semleges és
kon asz áló kon ex usokban, ha a e e ál en i ás közel an a beszélőhöz. Jelen
dolgoza a kon ex usok jellegének ha ásá izsgálja o ább: semleges kon ex us-
ban a á olság min ényező sze epé kí ánja mege ősí eni, o ábbá a a állal-
kozik, hogy alaposabban meg izsgálja a kon asz áló kon ex usok egyik al ípusá ,
ami nyel ileg a magya azonosí ó ókusz jelöl.
3.2. A magya demons a í umok és az azonosí ó ókusz
Ahogy az a monda ani ku a ásokból jól isme (É. Kiss 1998; 2003), a magya ban
az azonosí ó ókuszban lé ő össze e ő köz e lenül az ige elő i pozícióban helyez-
kedik el és őhangsúly isel, azaz a ókusz u áni ige hangsúly alanná álik. Igekö ős
igék ese én az igekö ő az ige u áni pozícióba ke ül, ahogy az az alábbi példában a
álasz is illusz álja:
(5) – Melyik a me e szik a legjobban?
– Az a kéke p óbálom el.
Az azonosí ó ókusz szin ak ikai és szeman ikai ulajdonságai ól az újabb elméle i
megközelí ések öbb éle módon adnak számo . A szin ak ikai elméle ek elsőso ban
a a összpon osí anak, hogy a ókuszban lé ő össze e ő mozga ásá mi ál ja ki, a
szeman ikai elméle ek pedig az azonosí ó ókuszhoz á sí o sajá os
jelen és a alma , a kime í ő azonosí ás igyekeznek meg agadni. Az azonosí ó
ókusz unkciója É. Kiss (1998; 2003) sze in : „A ókusz […] a a szolgál, hogy
kime í ően azonosí sa egy, a szö egelőzményből agy a beszédhelyze ből
kikö e kez e he ő halmaz azon észhalmazá , mely e a VP-ben ki ejeze állí ás
igaz” (É. Kiss 2003: 40).
Az alábbiakban a ókuszhoz á sí o jelen és a alom a ona kozó különböző
elméle i megközelí éseke ázoljuk el ö iden. Ezek ől ál alában elmondha ó, hogy
el ogadják a ókusz kime í ő é elmé , azonban az , hogy ez miképpen jön lé e, el é-
ően magya ázzák. A sz ende dnek ekin he ő ókuszelméle kép iselői (Szabolcsi
1981; É. Kiss 1998; Maleczki 2006; Kenesei 1986; 2006; 2009) a kime í ő azonosí-
ás szeman ikai jegynek ekin ik, azaz a kime í ő azonosí ás a ókuszos monda ok
igazság el é eleinek a észekén kezelik. Néhány sze ző azonban újabban meg-
ké dőjelez e ez a el ogás ; Wedgwood (2005) például ele anciaelméle i ke e ben
amelle é el, hogy a kime í ő azonosí ás implika ú akén kezelendő, Balogh
(2009) pedig kö elező implika ú akén é elmezi a ókusz kime í ő é elmezésé
ink izi í szeman ikai megközelí ésben.
Újabban empi ikus anulmányok is ké ségbe on ák a sz ende d szin ak ikai-
szeman ikai elemzésnek a ókusz kime í ő jegyé e ona kozó el e ésé . Kas–
Lukács (2013) gye ekek és elnő ek ész é elé el igazságé ék-megí élési esz
alapján izsgál a, hogy é zékenyek-e az azonosí ó ókusz ál al ki ejeze kime í ő
azonosí ás a. E edményeik a elnő ek ese ében az mu a ják, hogy a elnő ek
JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 67
é zékenyek a ókusz ál al ki ejeze kime í ő azonosí ás a, bá azon kon ex usok-
ban, amiko nincs szó kime í ő azonosí ás ól, meglepően nagy a ányban ogadják
el a ókuszos monda oka . Ezzel szemben kísé le ük alapján a gye ekek ese ében
egyál alán nem beszélhe ünk ókusz i án i é zékenység ől, azaz úgy űnik, a gye e-
kek nem képesek a a, hogy megkülönböz essék egymás ól a ókusz a almazó,
ille e nem a almazó monda ok jelen ésé . Mind a gye mekek, mind a elnő ek
igyelem emél ó inkonzisz enciá p odukál ak a ókuszos és nem ókuszos monda ok
é elmezése so án. Kas–Lukács (2013) ehá úgy éli, hogy kísé le i e edményeik
ellen mondanak a sz ende d szin ak ikai-szeman ikai elméle kime í ő azonosí ás a
ona kozó el e ésének, és inkább össze e he ők a p agma ikai alapokon nyug ó
megközelí ésekkel.
Hasonló e edmény ől számolnak be Ge őcs, Baba czy és Su ányi (2014), akik
ké kísé le so án izsgál ák a ókuszhoz á sí o kime í ő azonosí ás . Ge őcs–
Baba czy–Su ányi (2014) úgy élik, hogy a magya azonosí ó ókusz, az angol
szé szakí o sze keze ekkel szemben (cle sen ences), ami ál alában a magya
azonosí ó ókusz meg elelőjének a anak, nem ho doz inhe ens kime í ő jegye ,
azaz a kime í ő azonosí ás nem észe a monda igazság el é eleinek, és amelle
é elnek, hogy inkább p agma ikai implika ú akén , mégpedig kon encionális impli-
ka ú akén kezelendő.
Ku ens anulmányaiban É. Kiss a ókuszos monda oka speci ikációs állí áskén
kezeli (É. Kiss 2006; 2011), és a ókusz kime í ő jegyé a ókuszmozga ással lé e-
hozo speci ikációs sze keze szeman ikai kö e kezményének ekin i. Ebben a
megközelí ésben a ókusz speci ikáló p ediká um, melynek alanya a ókusz kö e ő
monda szakasz, ami egy nyi o monda . Ekko a ókusz unkciója úgy í ha ó le, hogy
speci ikálja, azaz e e enciálisan azonosí ja a nyi o monda ál al megha á ozo
halmaz , mégpedig úgy, hogy elso olja annak elemei (É. Kiss 2006; 2011).
Összességében megállapí ha juk ehá , hogy bá a ókuszhoz á sí o kime í ő
azonosí ás a különböző elméle ek másképpen elemzik, alamilyen módon (inhe-
ensen, implika ú akén , kö e kezménykén ) a ókuszos monda ok é elmezése
so án lé ejön a kime í ő azonosí ás.
Má É. Kiss (1998) is ámu a a a, hogy az azonosí ó ókusz [±kon asz í ]
lehe .
4
É. Kiss (1998) alapján az azonosí ó ókusz [+kon asz í ]-nak minősül, ha az
al e na í ahalmaza éges, és a disku zus ész e ői számá a ennek az al e na í a-
halmaznak az elemei isme ek. Ebben az ese ben ugyanis a éges al e na í a-
halmaz ké diszjunk észhalmaz a osz ha ó el; az egyik az azonosí ó ókusz ál al
jelöl halmaz, a másik pedig a ele kon asz ál halmaz, a ókusz ál al jelöl halmaz
komplemen e halmaza, amely elemei az al e na í ahalmaz éges ol a mia egyé -
elműen azonosí ha ók. A komplemen e halmaz elemei e a monda ban ki ejeze
állí ás hamis lesz. Nyil án aló, hogy az al e na í ahalmaznak legalább ké eleme
kell a almaznia (Su ányi 2011), hiszen a kon asz álás csak így jöhe lé e.
Hasonló álláspon o kép isel Molná (2011), aki a monda in o mációs uk ú á-
jának ipológiai izsgála a so án Gundel–Hedbe g–Zacha ski (1993) isme ség-
hie a chiájából kiindul a lé ehoz egy kon asz hie a chiá , amelyen elhelyezi az
4
Az azonosí ó ókusz jellemzéseko a gene a í i odalom megkülönböz e explici és implici
kon asz o a almazó kon ex us (ezek ől bő ebben l. Su ányi 2011). Az ebben a anulmány-
ban bemu a andó kísé le so án É. Kiss (1998) kon asz i i ás ogalmá kö e jük.

68 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015)
azonosí ó ókusz is. A hie a chia az mu a ja, hogy az azonosí ó ókusz kon asz-
áló unkciója akko a lege ősebb, amiko az al e na í ahalmaz egyé elműen ado
a kon ex usból. Az azonosí ó ókusznak ez a ulajdonságá a kísé le e ezése
so án is igyelembe e ük.
4. A kísé le
4.1. A kísé le elépí ése és az alkalmazo módsze ek
Min ko ábban má u al unk á, Tó h–Csa á –Banga (2014) kimu a ák, hogy semle-
ges kon ex usban a á olság já szik dön ő sze epe a demons a í umok meg-
álasz ásako , ille e hogy a semleges kon ex usokhoz képes kon asz áló kon ex-
usokban megnö ekszik a disz álisok a ánya, holo a e e ál en i ások mind közel
annak a beszélőhöz; agyis a á olság kon asz áló kon ex usokban önmagában
nem képes megmagya ázni a demons a í umok eloszlásá . Az alábbiakban bemu-
a andó kísé le egy elől a á olság sze epé e ona kozó e edményeinke kí ánja
mege ősí eni semleges kon ex usokban, amelyekben a e e ál en i ások mindig
közel annak a beszélőhöz. Más elől, kísé le ünk az az elméle i el e és esz eli,
amely sze in az azonosí ó ókusz ál al jelöl kon ex usok a kon asz áló kon ex-
usok egyik al ípusának ekin he ők. Ez úgy izsgál uk, hogy ko ábbi kísé le ünk e
(Tó h–Csa á –Banga 2014) ámaszkod a disz ális demons a í umoka sze epel-
e ünk ókuszpozícióban. Vagyis az esz el ük, hogy an-e el é és az alábbi meg-
nyila kozások megí élése közö :
– indexikális disz ális demons a í umok azonosí ó ókuszban (kon asz áló
kon ex us)
e sus
– indexikális disz ális demons a í umok ókusz nélküli megnyila kozásokban
(semleges kon ex us).
Ko ábbi e edményeink alapján az á uk, hogy a ókuszos megnyila kozások, ahol
disz ális demons a í um an a ókuszban, magasabb é ékí éle eke kapnak, min
a disz álisoka nem ókuszpozícióban a almazó, azaz semleges kon ex usúnak
ekin e megnyila kozások. Tehá a izsgál hipo ézisek a kö e kezők:
Hipo ézis 1 ( á olság)
Semleges kon ex usban a beszélőhöz közel lé ő en i ások a aló u alásko az
indexikális p oximális demons a í umoka a almazó megnyila kozások ma-
gasabb é ékí éle eke kapnak, min az indexikális disz ális demons a í umo-
ka a almazó megnyila kozások.
Hipo ézis 2 (kon asz álás)
A beszélőhöz közel lé ő en i ások a aló u alásko az indexikális disz ális de-
mons a í umoka ókuszban a almazó kon asz í kon ex usú megnyila -
kozások magasabb é ékí éle eke kapnak, min az indexikális disz ális
demons a í umoka nem ókuszpozícióban a almazó semleges kon ex usú
megnyila kozások.
A en i hipo ézisek esz elésé e egy online ké dőí e állí o unk össze. A ész -
e őknek az ol a elada uk, hogy ké dések e ado álaszok el ogadha óságá
JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 69
négy okoza ú Like -skálán
5
é ékeljék. A lehe ő legnagyobb megbízha óság é de-
kében esz ünkben „gazdag kon ex usoka ” alkalmaz unk (Meibaue 2012): a esz -
monda egy mini dialógus észe ol , a dialógus egy na a í monda eze e el, és
egy kép egészí e e ki (l. 1. áb a). A dialógusokban sze eplő ké dés mindig nyi o ,
kiegészí endő ké dés ol . Úgy éljük, hogy a használ ké dések, ille e képek
önmagukban nem e em ik meg a kon asz álás lehe őségé , anélkül, hogy a
kon asz álás nyel ileg jelöl e lenne (l. 2. szakasz). Tehá a ő különbség a ké éle
kon ex us közö az, hogy semleges kon ex usokban a kon asz ál ság a en i é e-
lemben nyel ileg egyál alán nincs jelöl e. Mi el online ké dőí es módsze használ-
unk, ezé nem hagya kozha unk a hangsúly a sem, ami a beszél nyel ben egy-
é elműen jelöli az azonosí ó ókusz . A esz monda aink ezé igekö ős igéke
a almaz ak, ugyanis ezek ese ében az azonosí ó ókusz í ásban is ilágosan jelöli
az igekö ő elmozga ása a posz e bális pozícióba. Ez egyú al maga u án onja a
kime í ő ol asa kö elező ol á (Balogh 2009).
A gazdag kon ex usok alkalmazása az is lehe ő é e e, hogy a ókuszos mon-
da ok speci ikációs állí áskén ö énő kezelésé el összhangban (É. Kiss 2011) egy
ásegí ő inge megjelení ésé el segí sük az azonosí ó ókusz speci ikációs unkció-
jának é ényesülésé , azaz a ókusz ál al speci ikál halmaz elemeinek e e enciális
azonosí ásá . A ásegí ő inge az a sze epe öl ö e be, hogy nyil án aló á egye a
nyi o monda ál al megha á ozo halmaz és a komplemen e halmaz elemei köz i
különbsége (l. például a zsi á ok köz i különbsége ─ a kö és az egyik zsi á lábán
─ az 1. áb án). Te mésze esen a semleges kon ex usoka ugyanezen el ek men én
hoz uk lé e (l. a kenyé és a jegesmed ék elhelyezésé a 2. áb án).
1. áb a
Kon asz áló kon ex us
5
Ez a módsze gyak an a kénysze í e álasz ás eszközének ( o ced choice me hod) is
ne ezik.
A ké gondozó délu án az álla o oshoz készül a zsi á okkal.
– Melyik zsi á o isszük el délu án az álla o oshoz?
– Az a zsi á o ( ámu a ) isszük el.
○ 1 eljesen el ogadha a lan ○ 2 ke ésbé el ogadha a lan
○ 3 ke ésbé el ogadha ó ○ 4 eljesen el ogadha ó
70 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015)
A kon ex uális in o máció minél sok é űbb p ezen álásá a képeke is használ unk
a esz ben, melyeken Lego DUPLO igu ák jelení e ek meg egy-egy álla ke i szi u-
áció . Ily módon a izikális kon ex us iszony endsze e (beszélő, címze , e e ál
en i ások, egyéb en i ások elhelyezkedése) ilágosan ki ehe ő ol a kon ex usból,
o ábbá minden e e ál en i ás közel ol a beszélőhöz. A mini dialógusok ész -
e ői szin én lá ha ók ol ak a képeken, mikén az a ámu a ó gesz us is, ami a
őné i mu a ó né mások indexikális használa á kísé e, ügge lenül a kon ex us
ípusá ól. A ámu a ó gesz us meglé é e a szö egben is explici en u al unk. A esz -
ben sze eplő egyik kon asz áló kon ex us mu a ja be az 1. áb a, míg a 2. áb án
egy semleges kon ex us lá ha ó.
2. áb a
Semleges kon ex us
Kísé le ünkben ké ál ozó ha ásá izsgál uk, a kon ex us jellege: ±kon asz áló,
ille e az indexikális demons a í um ípusa: ±p oximális. Ennek meg elelően a
esz monda ok négy kondícióban sze epel ek, egyenkén négy esz elemmel.
6
Például a en i esz elem az 1. áb án (+kon asz áló, –p oximális), a 2. áb án pedig
(–kon asz áló, +p oximális) esz elem lá ha ó. Ezen elül a esz 8 disz ak o kon-
ex us is a almazo , amelyek nem különböz ek a en i példák ól elépí ésük ekin-
e ében. A esz ben előze esen éle len so endben endez ük el az esz elemeke
és a disz ak o oka , de az egyes ki öl ők a ké dőí es módsze nek meg elelően
mindig ugyanabban a so endben öl ö ék ki a esz e .
A kísé le ben 36 magya anyanyel ű beszélő e ész , akike hólabda mód-
sze el álasz o unk ki. Mindannyian a Deb eceni Egye em alapszakos hallga ói
ol ak, á lagéle ko uk 22 é ol . A ész e ők nem ud ák, hogy mi a kísé le célja.
6
Mi el a szaki odalomban elme ül , hogy különbség lehe az alanyi és á gyi ókusz a aló é -
zékenység közö (l. Kas–Lukács 2013), ezé ennek a ényezőnek a lehe séges ha ásá mini-
malizálandó a esz ben ele- ele a ányban sze epel ek az alanyi és á gyi ókuszos monda ok.
Az új gondozó kö be eze ik az álla ke ben. A jegesmed éknél az új
gondozó megké dezi:
– Mi csinál ál az előbb a med éknél?
– Ez a jegesmed é ( ámu a ) odacsal am a szá az kenyé hez.
○ 1 eljesen el ogadha a lan ○ 2 ke ésbé el ogadha a lan
○ 3 ke ésbé el ogadha ó ○ 4 eljesen el ogadha ó
JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 71
4.2. E edmények és diszkusszió
Az első hipo ézis esz elésé e semleges kon ex usban e e ük össze a –kon asz-
áló, ±p oximális megnyila kozások é ékí éle ei az előjelp óba segí ségé el. Vagyis
meg izsgál uk, hogy semleges kon ex usban a p oximális, ille e a disz ális de-
mons a í umoka a almazó megnyila kozások milyen é ékí éle eke kap ak (a
e e ál en i ások mindig a beszélőhöz közel helyezked ek el). A p óba alapján
szigni ikáns el é és an a –kon asz áló, ±p oximális megnyila kozások közö (z =
–2,00, p < 0,05); agyis, amiko semleges kon ex usban a beszélőhöz közel lé ő
en i ás a ö énik u alás, a p oximális demons a í umoka a almazó megnyila ko-
zások összességében öbbszö kap ak magasabb (3-as és 4-es) el ogadha ósági
é éke a skálá ól (l. 1–2. ábláza , 3. áb a). A á olság ehá alóban dön ő sze epe
já szik a demons a í umok használa ában, hiszen közel le ő en i ások a aló u a-
lásko (semleges kon ex usban) a p oximális demons a í umoka a almazó meg-
nyila kozások bizonyul ak el ogadha óbbnak a négy okoza ú Like -skála alapján.
É ékí éle ek
Gyako iságok
Rela í gyako iságok (%)
1
17
12 %
2
22
15 %
3
41
28 %
4
64
45 %
összesen:
144
100 %
1. ábláza
A –kon asz áló, +p oximális kondíció 4 esz eleméhez
a ki öl ők ál al hozzá endel é ékí éle ek megoszlása
É ékí éle ek
Gyako iságok
Rela í gyako iságok (%)
1
21
15 %
2
30
21 %
3
41
28 %
4
52
36 %
összesen:
144
100 %
2. ábláza
A –kon asz áló, –p oximális kondíció 4 esz eleméhez
a ki öl ők ál al hozzá endel é ékí éle ek megoszlása
Ez az e edmény összhangban an ko ábbi kísé le ünk e edményei el (Tó h–Csa á –
Banga 2014), bá mos csak közel lé ő en i ások a aló u alás izsgál unk el é ő
designnal. Ezé az i bemu a o e edmények módsze ani szempon ból e ősebb,
ún. kon e gáló e idenciá szolgál a nak a á olság min dön ő ényező melle .
Hasonló kö e kez e éseke onnak le Co en y e al. (2008) az angol nyel e, ille e
Luz–Van de Sluis (2011) az angol, holland és po ugál nyel e ona kozóan.