Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban

JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) ISSN 2064-9940 – WWW.JENY.SZTE.HU – HTTP://DX.DOI.ORG/10.14232/JENY.2015.1.4 Egy in e ész jelenség: indexikális demons a í umok azonosí ó ókuszban Tó h Enikő DE Angol-Ame ikai In éze Csa á Pé e DE Ge manisz ikai In éze Össze oglaló Tanulmányunk kiindulópon já egy ko ábban le oly a o kísé le ünk képezi, amelyben megállapí o uk, hogy az indexikális demons a í umok használa a a kon ex us ügg ényében ál ozik. Az i bemu a andó kísé le egy elől az a ko ábbi e edményünke e ősí i meg, hogy ún. semleges kon ex usban – az újabban ja asol al e na í ákkal szemben – o ább a is a á olság ekin he ő a dön ő ényezőnek. Más elől, kísé le ünk o ább iszi a kon asz áló kon ex- usok izsgála á annak egy al ípusá a koncen ál a, amiko a kon asz áló kon ex us nyel ileg az azonosí ó ókusz jelöli. Az e edmények mege ősí ik, hogy az azonosí ó ókusz jelöli a kon asz áló kon ex us , mi el a kon asz áló kon ex usban, azaz ókuszpozícióban disz ális demons a í umoka a alma- zó megnyila kozások el ogadha ósági é éke szigni ikánsan magasabb, min a semleges kon ex usú megnyila kozásoké. Elemzéseink empi ikus ada ok- kal igazolják issza az azonosí ó ókusz kommunika í unkciójá , és ámu a - nak a a, hogy az azonosí ó ókusz – min in e ész jelenség – izsgála ában p oduk í an lehe ámaszkodni a kísé le i p agma ika e edményei e. Kulcssza ak: p oximális és disz ális demons a í umok, á olság, kon ex us, kon asz ál ság, kísé le es p agma ika, azonosí ó ókusz 1. Be eze és Tanulmányunkban egy olyan kísé le e edményei mu a juk be, amely a magya indexikális demons a í umok használa á al oglalkozik, és megnyila kozások el o- gadha ósági í éle einek mé ésén alapszik. E edményeinkkel az a el e és kí ánjuk alá ámasz ani, hogy az indexikális demons a í umoka a almazó megnyila kozá- sok el ogadha ósági é ékei a kon ex us e mésze ének ügg ényében ál oznak. Vizsgála unk so án ké kon ex usban, semleges és kon asz áló kon ex usban esz- el ük a demons a í umoka a almazó megnyila kozások el ogadha ósági í éle ei . A kon asz áló kon ex usnak azonban csak egy al ípusa sze epel a izsgála ban, mégpedig az, amelye az azonosí ó ókusz jelöl a magya ban. E edményeink egy- elől hozzájá ulnak az indexikális demons a í umok használa ának leí ásához, más elől empi ikus ada okkal igazolják issza az azonosí ó ókusz kommunika í unkciójá , és ámu a nak a a, hogy az azonosí ó ókusz – min in e ész jelenség – izsgála ában p oduk í an lehe ámaszkodni a kísé le i p agma ika e edményei e. 64 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) 2. A demons a í umok leí ásának újabb i ányai Az u óbbi időben különböző nyel ek – észben – összehasonlí ó elemzésé el öbb ku a ó is a a a kö e kez e és e ju o , hogy megké dőjelezhe ő a demons a í umok (ez/az) használa ának hagyományos megközelí ése, amely sze in a demons a í- umok meg álasz ása alap e ően a beszélő ől aló á olság ényezőjén alapul (En ield 2009; Diessel 2012; Co en y–G i i hs–Hamil on 2014). A hagyományos el ogás új agondolásá azok a meg igyelések is szükségessé eszik, amelyek a demons a í umoknak a deik ikus, ille e ana o ikus unkciói ól el é ő, a szaki oda- lomban össze oglalóan „emo í nak” ne eze használa á a ona koznak, és ame- lyek szé eszí ik a demons a í umok unkcióinak hagyományos leí ási modelljé . 1 Azok a ö ek ések, amelyek igyekeznek egységes ke e ben kezelni ezeke az el é ő unkcióka , i a ják a á olság ényezőjének elsődlegességé a demons a í- umok meg álasz ásában. A hozzá é és elméle e (Accessibili y Theo y, A iel 2001) sze in a demons a í umok használa á al a beszélő az jelzi, hogy megí élése sze- in mennyi e könnyen hozzá é he ő a hallga ó számá a a e e ál en i ás, mégpedig men ális é elemben. Ha a e e ál en i ásnak a beszélő könnyű elé he ősége ulaj- doní , akko p oximális (pl. ez, his) demons a í umo , ha pedig úgy gondolja, hogy a e e ál en i ás elé ése e ő eszí és jelen (mi el az a kon ex usban a megí élése sze in á a lannak, on osnak számí ), akko jellemzően disz ális demons a í u- mo (pl. az, ha ) használ. Ehhez hasonló álláspon o ogalmaz meg Gundel e al. (1993) az isme ség hie a chiájának (gi enness hie a chy) modelljé el, amelyik ab- ból indul ki, hogy a külön éle demons a í umok meg álasz ása az en i ások a aló u alásko a ól ügg, hogy milyen kogni í s á usz endel a beszélő az ado en i- áshoz. A p oximális demons a í um az inkább isme , a disz ális pedig az inkább nem isme en i ások a u alha ebben a megközelí ésben. Újabban Tó h–Csa á (2014) és Tó h e al. (2014) há om nyel ben – a magya - ban, az angolban és a hollandban – izsgál ák meg azoka a ényezőke ( á olság, elé he őség, kon asz ál ság), amelyek be olyásolha ják az indexikális demons a í- umok használa á . Végkö e kez e ésük sze in a demons a í umok min áza a a kon ex us ípusának (semleges s. kon asz áló) ügg ényében ál ozik. Bő ebben, semleges kon ex usban a á olság, és nem az elé he őség 2 ha á ozza meg az indexi- kális demons a í umok használa á , azaz a beszélők p oximális demons a í ummal e e álnak a hozzájuk közel lé ő en i ások a, míg disz ális demons a í ummal a á- olabb a eső en i ások a u alnak. Ezzel szemben kon asz áló kon ex usokban a á- olság min ényező önmagában nem magya ázza a demons a í umok használa á . Ebben a dolgoza ban nem kí ánunk állás oglalni alamely elméle melle , hanem az izsgáljuk, hogy közel lé ő en i ások a ö énő u alás ese én semleges kon ex usban alóban a á olság-e a dön ő ényező, ille e, hogy kon asz áló kon- ex usban – szemben a semleges kon ex ussal, de összhangban az azonosí ó 1 Vö. a demons a í umok „szimbolikus” (Fillmo e 1971), „emocionális” (Lako 1974; Chen 1990), „ elisme ő-azonosí ó” (Diessel 1999), „együ é ző/empa ikus” (Co nish 2001) és „a ek- í ” (Riddle 2010) unkciói , és ezek egységes elméle i ke e be ö énő beillesz he őségének p oblémái (Sco 2013: 54). 2 Megjegyzendő, hogy az elé he őség hipo ézisé a szaki odalom öbb szempon ból is – ogal- mi kidolgozo ság (Bu enhul 2003; Hanks 2009), alkalmazha óság különböző nyel i példák a (Piwek–Beun–C eme s 2008; Ja bou 2010) – p oblema ikusnak í éli. JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 65 ókusz kon asz áló unkciójá al – az anyanyel i beszélők a disz ális demons a- í umoka a almazó megnyila kozásoka el ogadha óbbnak alálják-e. 3. A magya demons a í umok semleges és kon asz áló kon ex usokban 3.1. A demons a í umok használa a a magya ban A magya nyel ben a demons a í umok ké aj ája lelhe ő el: ez/ezek (p oximá- lisok), és az/azok (disz álisok). Ezek a demons a í umok monda ani szempon ból agy önmagukban is DP- alko nak, agy ké mellé endel DP alko egy é elmező sze keze e , de égső so on ebben az ese ben is egy DP- el an dolgunk: (1) Ez ké em. (2) Ez a dinnyé ké em. (3) Az a u ó nye . A köznapi nyel használa ban a en i megnyila kozásoka élhe őleg egy ámu a ó gesz us használa a kísé i. Ez a használa o a szaki odalom indexikális haszná- la nak ne ezi, amelynek Le inson (2004) ké alcsopo já különböz e i meg; a kon - asz áló és a nem kon asz áló használa i módo . (1)–(3) egyike sem kon asz áló, az alábbi példa iszon igen: (4) Ez a ülhallga ó eszem meg, nem az . Le inson (2004) ezen el ogásá ki e jesz e, alamin Cha e (1994) elemzésé e ámaszkod a a kö e kezőke ögzí he jük a kon asz álás ól: (i) a kon asz álás magában oglalja egy bizonyos jelöl azonosí ásá egy ado , a szö egelőzményből agy a beszédhelyze ből kikö e kez e he ő halmaz elemei közül; (ii) a kon asz álás min kon e zációs jelenség gyak an á í el egy beszéd o duló ha á ain. A kon ex us ogalmá a hagyományos p agma ikai megközelí ések ál alában négy komponens men én ha á ozzák meg. Ha el ogadjuk a kon asz álás en ebbi el ogásá , alamin Le inson (2004) ogalmi különbség é elének ki e jesz e ál o- za á a kon asz áló és a nem kon asz áló használa közö , o ábbá igyelembe esszük az a ény , amely sze in a demons a í umok ké osz a ú endsze ei inhe- ensen a almazzák a kon asz lehe őségé (É. Kiss 1998; 2011; Zimme mann 2008; En ield 2009; Kaise 2011; Sco 2013), akko a kon asz áló kon ex usoka a kö e kező négy sajá osság alapján ha á ozha juk meg: (i) izikális kon ex us: nincs megszo í ás; (ii) episz emikus kon ex us: a kon asz ál en i ások jól isme ek a ész e ők számá a; (iii) disku zuskon ex us: a kon asz álás explici módon jelöl e an nyel ileg, például kon asz áló jelen ésű mellé endelő kö ősza akkal (de, azonban, iszon ), agy a megnyila kozásban ellelhe ő azonosí ó ókusszal; (i ) szociális kon ex us: nem ele áns. 3 3 A kon ex us ogalmához és a kon asz áló kon ex us észle es leí ásához l. Csa á –Tó h (2015). 66 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) Azoka a kon ex usoka , amelyek nem elégí ik ki a en i de iníció , semleges kon ex usoknak ogjuk ne ezni. Ahogyan az egymás ól el é ő jellegű kísé le eik e edménye alapján öbb ku a ó is megállapí ja, a nyel használóknak e ős in uíciója an a demons a í umok használa á ille ően (l. például Maes–de Rooij 2007). Tó h e al. (2014) e edményei is az mu a ák, hogy a demons a í umok eloszlása (azaz a p oximálisok és a disz álisok gyako isága) szigni ikánsan el é semleges és kon asz áló kon ex usokban, ha a e e ál en i ás közel an a beszélőhöz. Jelen dolgoza a kon ex usok jellegének ha ásá izsgálja o ább: semleges kon ex us- ban a á olság min ényező sze epé kí ánja mege ősí eni, o ábbá a a állal- kozik, hogy alaposabban meg izsgálja a kon asz áló kon ex usok egyik al ípusá , ami nyel ileg a magya azonosí ó ókusz jelöl. 3.2. A magya demons a í umok és az azonosí ó ókusz Ahogy az a monda ani ku a ásokból jól isme (É. Kiss 1998; 2003), a magya ban az azonosí ó ókuszban lé ő össze e ő köz e lenül az ige elő i pozícióban helyez- kedik el és őhangsúly isel, azaz a ókusz u áni ige hangsúly alanná álik. Igekö ős igék ese én az igekö ő az ige u áni pozícióba ke ül, ahogy az az alábbi példában a álasz is illusz álja: (5) – Melyik a me e szik a legjobban? – Az a kéke p óbálom el. Az azonosí ó ókusz szin ak ikai és szeman ikai ulajdonságai ól az újabb elméle i megközelí ések öbb éle módon adnak számo . A szin ak ikai elméle ek elsőso ban a a összpon osí anak, hogy a ókuszban lé ő össze e ő mozga ásá mi ál ja ki, a szeman ikai elméle ek pedig az azonosí ó ókuszhoz á sí o sajá os jelen és a alma , a kime í ő azonosí ás igyekeznek meg agadni. Az azonosí ó ókusz unkciója É. Kiss (1998; 2003) sze in : „A ókusz […] a a szolgál, hogy kime í ően azonosí sa egy, a szö egelőzményből agy a beszédhelyze ből kikö e kez e he ő halmaz azon észhalmazá , mely e a VP-ben ki ejeze állí ás igaz” (É. Kiss 2003: 40). Az alábbiakban a ókuszhoz á sí o jelen és a alom a ona kozó különböző elméle i megközelí éseke ázoljuk el ö iden. Ezek ől ál alában elmondha ó, hogy el ogadják a ókusz kime í ő é elmé , azonban az , hogy ez miképpen jön lé e, el é- ően magya ázzák. A sz ende dnek ekin he ő ókuszelméle kép iselői (Szabolcsi 1981; É. Kiss 1998; Maleczki 2006; Kenesei 1986; 2006; 2009) a kime í ő azonosí- ás szeman ikai jegynek ekin ik, azaz a kime í ő azonosí ás a ókuszos monda ok igazság el é eleinek a észekén kezelik. Néhány sze ző azonban újabban meg- ké dőjelez e ez a el ogás ; Wedgwood (2005) például ele anciaelméle i ke e ben amelle é el, hogy a kime í ő azonosí ás implika ú akén kezelendő, Balogh (2009) pedig kö elező implika ú akén é elmezi a ókusz kime í ő é elmezésé ink izi í szeman ikai megközelí ésben. Újabban empi ikus anulmányok is ké ségbe on ák a sz ende d szin ak ikai- szeman ikai elemzésnek a ókusz kime í ő jegyé e ona kozó el e ésé . Kas– Lukács (2013) gye ekek és elnő ek ész é elé el igazságé ék-megí élési esz alapján izsgál a, hogy é zékenyek-e az azonosí ó ókusz ál al ki ejeze kime í ő azonosí ás a. E edményeik a elnő ek ese ében az mu a ják, hogy a elnő ek JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 67 é zékenyek a ókusz ál al ki ejeze kime í ő azonosí ás a, bá azon kon ex usok- ban, amiko nincs szó kime í ő azonosí ás ól, meglepően nagy a ányban ogadják el a ókuszos monda oka . Ezzel szemben kísé le ük alapján a gye ekek ese ében egyál alán nem beszélhe ünk ókusz i án i é zékenység ől, azaz úgy űnik, a gye e- kek nem képesek a a, hogy megkülönböz essék egymás ól a ókusz a almazó, ille e nem a almazó monda ok jelen ésé . Mind a gye mekek, mind a elnő ek igyelem emél ó inkonzisz enciá p odukál ak a ókuszos és nem ókuszos monda ok é elmezése so án. Kas–Lukács (2013) ehá úgy éli, hogy kísé le i e edményeik ellen mondanak a sz ende d szin ak ikai-szeman ikai elméle kime í ő azonosí ás a ona kozó el e ésének, és inkább össze e he ők a p agma ikai alapokon nyug ó megközelí ésekkel. Hasonló e edmény ől számolnak be Ge őcs, Baba czy és Su ányi (2014), akik ké kísé le so án izsgál ák a ókuszhoz á sí o kime í ő azonosí ás . Ge őcs– Baba czy–Su ányi (2014) úgy élik, hogy a magya azonosí ó ókusz, az angol szé szakí o sze keze ekkel szemben (cle sen ences), ami ál alában a magya azonosí ó ókusz meg elelőjének a anak, nem ho doz inhe ens kime í ő jegye , azaz a kime í ő azonosí ás nem észe a monda igazság el é eleinek, és amelle é elnek, hogy inkább p agma ikai implika ú akén , mégpedig kon encionális impli- ka ú akén kezelendő. Ku ens anulmányaiban É. Kiss a ókuszos monda oka speci ikációs állí áskén kezeli (É. Kiss 2006; 2011), és a ókusz kime í ő jegyé a ókuszmozga ással lé e- hozo speci ikációs sze keze szeman ikai kö e kezményének ekin i. Ebben a megközelí ésben a ókusz speci ikáló p ediká um, melynek alanya a ókusz kö e ő monda szakasz, ami egy nyi o monda . Ekko a ókusz unkciója úgy í ha ó le, hogy speci ikálja, azaz e e enciálisan azonosí ja a nyi o monda ál al megha á ozo halmaz , mégpedig úgy, hogy elso olja annak elemei (É. Kiss 2006; 2011). Összességében megállapí ha juk ehá , hogy bá a ókuszhoz á sí o kime í ő azonosí ás a különböző elméle ek másképpen elemzik, alamilyen módon (inhe- ensen, implika ú akén , kö e kezménykén ) a ókuszos monda ok é elmezése so án lé ejön a kime í ő azonosí ás. Má É. Kiss (1998) is ámu a a a, hogy az azonosí ó ókusz [±kon asz í ] lehe . 4 É. Kiss (1998) alapján az azonosí ó ókusz [+kon asz í ]-nak minősül, ha az al e na í ahalmaza éges, és a disku zus ész e ői számá a ennek az al e na í a- halmaznak az elemei isme ek. Ebben az ese ben ugyanis a éges al e na í a- halmaz ké diszjunk észhalmaz a osz ha ó el; az egyik az azonosí ó ókusz ál al jelöl halmaz, a másik pedig a ele kon asz ál halmaz, a ókusz ál al jelöl halmaz komplemen e halmaza, amely elemei az al e na í ahalmaz éges ol a mia egyé - elműen azonosí ha ók. A komplemen e halmaz elemei e a monda ban ki ejeze állí ás hamis lesz. Nyil án aló, hogy az al e na í ahalmaznak legalább ké eleme kell a almaznia (Su ányi 2011), hiszen a kon asz álás csak így jöhe lé e. Hasonló álláspon o kép isel Molná (2011), aki a monda in o mációs uk ú á- jának ipológiai izsgála a so án Gundel–Hedbe g–Zacha ski (1993) isme ség- hie a chiájából kiindul a lé ehoz egy kon asz hie a chiá , amelyen elhelyezi az 4 Az azonosí ó ókusz jellemzéseko a gene a í i odalom megkülönböz e explici és implici kon asz o a almazó kon ex us (ezek ől bő ebben l. Su ányi 2011). Az ebben a anulmány- ban bemu a andó kísé le so án É. Kiss (1998) kon asz i i ás ogalmá kö e jük. 68 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) azonosí ó ókusz is. A hie a chia az mu a ja, hogy az azonosí ó ókusz kon asz- áló unkciója akko a lege ősebb, amiko az al e na í ahalmaz egyé elműen ado a kon ex usból. Az azonosí ó ókusznak ez a ulajdonságá a kísé le e ezése so án is igyelembe e ük. 4. A kísé le 4.1. A kísé le elépí ése és az alkalmazo módsze ek Min ko ábban má u al unk á, Tó h–Csa á –Banga (2014) kimu a ák, hogy semle- ges kon ex usban a á olság já szik dön ő sze epe a demons a í umok meg- álasz ásako , ille e hogy a semleges kon ex usokhoz képes kon asz áló kon ex- usokban megnö ekszik a disz álisok a ánya, holo a e e ál en i ások mind közel annak a beszélőhöz; agyis a á olság kon asz áló kon ex usokban önmagában nem képes megmagya ázni a demons a í umok eloszlásá . Az alábbiakban bemu- a andó kísé le egy elől a á olság sze epé e ona kozó e edményeinke kí ánja mege ősí eni semleges kon ex usokban, amelyekben a e e ál en i ások mindig közel annak a beszélőhöz. Más elől, kísé le ünk az az elméle i el e és esz eli, amely sze in az azonosí ó ókusz ál al jelöl kon ex usok a kon asz áló kon ex- usok egyik al ípusának ekin he ők. Ez úgy izsgál uk, hogy ko ábbi kísé le ünk e (Tó h–Csa á –Banga 2014) ámaszkod a disz ális demons a í umoka sze epel- e ünk ókuszpozícióban. Vagyis az esz el ük, hogy an-e el é és az alábbi meg- nyila kozások megí élése közö : – indexikális disz ális demons a í umok azonosí ó ókuszban (kon asz áló kon ex us) e sus – indexikális disz ális demons a í umok ókusz nélküli megnyila kozásokban (semleges kon ex us). Ko ábbi e edményeink alapján az á uk, hogy a ókuszos megnyila kozások, ahol disz ális demons a í um an a ókuszban, magasabb é ékí éle eke kapnak, min a disz álisoka nem ókuszpozícióban a almazó, azaz semleges kon ex usúnak ekin e megnyila kozások. Tehá a izsgál hipo ézisek a kö e kezők: Hipo ézis 1 ( á olság) Semleges kon ex usban a beszélőhöz közel lé ő en i ások a aló u alásko az indexikális p oximális demons a í umoka a almazó megnyila kozások ma- gasabb é ékí éle eke kapnak, min az indexikális disz ális demons a í umo- ka a almazó megnyila kozások. Hipo ézis 2 (kon asz álás) A beszélőhöz közel lé ő en i ások a aló u alásko az indexikális disz ális de- mons a í umoka ókuszban a almazó kon asz í kon ex usú megnyila - kozások magasabb é ékí éle eke kapnak, min az indexikális disz ális demons a í umoka nem ókuszpozícióban a almazó semleges kon ex usú megnyila kozások. A en i hipo ézisek esz elésé e egy online ké dőí e állí o unk össze. A ész - e őknek az ol a elada uk, hogy ké dések e ado álaszok el ogadha óságá JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 69 négy okoza ú Like -skálán 5 é ékeljék. A lehe ő legnagyobb megbízha óság é de- kében esz ünkben „gazdag kon ex usoka ” alkalmaz unk (Meibaue 2012): a esz - monda egy mini dialógus észe ol , a dialógus egy na a í monda eze e el, és egy kép egészí e e ki (l. 1. áb a). A dialógusokban sze eplő ké dés mindig nyi o , kiegészí endő ké dés ol . Úgy éljük, hogy a használ ké dések, ille e képek önmagukban nem e em ik meg a kon asz álás lehe őségé , anélkül, hogy a kon asz álás nyel ileg jelöl e lenne (l. 2. szakasz). Tehá a ő különbség a ké éle kon ex us közö az, hogy semleges kon ex usokban a kon asz ál ság a en i é e- lemben nyel ileg egyál alán nincs jelöl e. Mi el online ké dőí es módsze használ- unk, ezé nem hagya kozha unk a hangsúly a sem, ami a beszél nyel ben egy- é elműen jelöli az azonosí ó ókusz . A esz monda aink ezé igekö ős igéke a almaz ak, ugyanis ezek ese ében az azonosí ó ókusz í ásban is ilágosan jelöli az igekö ő elmozga ása a posz e bális pozícióba. Ez egyú al maga u án onja a kime í ő ol asa kö elező ol á (Balogh 2009). A gazdag kon ex usok alkalmazása az is lehe ő é e e, hogy a ókuszos mon- da ok speci ikációs állí áskén ö énő kezelésé el összhangban (É. Kiss 2011) egy ásegí ő inge megjelení ésé el segí sük az azonosí ó ókusz speci ikációs unkció- jának é ényesülésé , azaz a ókusz ál al speci ikál halmaz elemeinek e e enciális azonosí ásá . A ásegí ő inge az a sze epe öl ö e be, hogy nyil án aló á egye a nyi o monda ál al megha á ozo halmaz és a komplemen e halmaz elemei köz i különbsége (l. például a zsi á ok köz i különbsége ─ a kö és az egyik zsi á lábán ─ az 1. áb án). Te mésze esen a semleges kon ex usoka ugyanezen el ek men én hoz uk lé e (l. a kenyé és a jegesmed ék elhelyezésé a 2. áb án). 1. áb a Kon asz áló kon ex us 5 Ez a módsze gyak an a kénysze í e álasz ás eszközének ( o ced choice me hod) is ne ezik. A ké gondozó délu án az álla o oshoz készül a zsi á okkal. – Melyik zsi á o isszük el délu án az álla o oshoz? – Az a zsi á o ( ámu a ) isszük el. ○ 1 eljesen el ogadha a lan ○ 2 ke ésbé el ogadha a lan ○ 3 ke ésbé el ogadha ó ○ 4 eljesen el ogadha ó 70 TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) A kon ex uális in o máció minél sok é űbb p ezen álásá a képeke is használ unk a esz ben, melyeken Lego DUPLO igu ák jelení e ek meg egy-egy álla ke i szi u- áció . Ily módon a izikális kon ex us iszony endsze e (beszélő, címze , e e ál en i ások, egyéb en i ások elhelyezkedése) ilágosan ki ehe ő ol a kon ex usból, o ábbá minden e e ál en i ás közel ol a beszélőhöz. A mini dialógusok ész - e ői szin én lá ha ók ol ak a képeken, mikén az a ámu a ó gesz us is, ami a őné i mu a ó né mások indexikális használa á kísé e, ügge lenül a kon ex us ípusá ól. A ámu a ó gesz us meglé é e a szö egben is explici en u al unk. A esz - ben sze eplő egyik kon asz áló kon ex us mu a ja be az 1. áb a, míg a 2. áb án egy semleges kon ex us lá ha ó. 2. áb a Semleges kon ex us Kísé le ünkben ké ál ozó ha ásá izsgál uk, a kon ex us jellege: ±kon asz áló, ille e az indexikális demons a í um ípusa: ±p oximális. Ennek meg elelően a esz monda ok négy kondícióban sze epel ek, egyenkén négy esz elemmel. 6 Például a en i esz elem az 1. áb án (+kon asz áló, –p oximális), a 2. áb án pedig (–kon asz áló, +p oximális) esz elem lá ha ó. Ezen elül a esz 8 disz ak o kon- ex us is a almazo , amelyek nem különböz ek a en i példák ól elépí ésük ekin- e ében. A esz ben előze esen éle len so endben endez ük el az esz elemeke és a disz ak o oka , de az egyes ki öl ők a ké dőí es módsze nek meg elelően mindig ugyanabban a so endben öl ö ék ki a esz e . A kísé le ben 36 magya anyanyel ű beszélő e ész , akike hólabda mód- sze el álasz o unk ki. Mindannyian a Deb eceni Egye em alapszakos hallga ói ol ak, á lagéle ko uk 22 é ol . A ész e ők nem ud ák, hogy mi a kísé le célja. 6 Mi el a szaki odalomban elme ül , hogy különbség lehe az alanyi és á gyi ókusz a aló é - zékenység közö (l. Kas–Lukács 2013), ezé ennek a ényezőnek a lehe séges ha ásá mini- malizálandó a esz ben ele- ele a ányban sze epel ek az alanyi és á gyi ókuszos monda ok. Az új gondozó kö be eze ik az álla ke ben. A jegesmed éknél az új gondozó megké dezi: – Mi csinál ál az előbb a med éknél? – Ez a jegesmed é ( ámu a ) odacsal am a szá az kenyé hez. ○ 1 eljesen el ogadha a lan ○ 2 ke ésbé el ogadha a lan ○ 3 ke ésbé el ogadha ó ○ 4 eljesen el ogadha ó JELENTÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT 2:63–77 (2015) TÓTH ENIKŐ–CSATÁR PÉTER 71 4.2. E edmények és diszkusszió Az első hipo ézis esz elésé e semleges kon ex usban e e ük össze a –kon asz- áló, ±p oximális megnyila kozások é ékí éle ei az előjelp óba segí ségé el. Vagyis meg izsgál uk, hogy semleges kon ex usban a p oximális, ille e a disz ális de- mons a í umoka a almazó megnyila kozások milyen é ékí éle eke kap ak (a e e ál en i ások mindig a beszélőhöz közel helyezked ek el). A p óba alapján szigni ikáns el é és an a –kon asz áló, ±p oximális megnyila kozások közö (z = –2,00, p < 0,05); agyis, amiko semleges kon ex usban a beszélőhöz közel lé ő en i ás a ö énik u alás, a p oximális demons a í umoka a almazó megnyila ko- zások összességében öbbszö kap ak magasabb (3-as és 4-es) el ogadha ósági é éke a skálá ól (l. 1–2. ábláza , 3. áb a). A á olság ehá alóban dön ő sze epe já szik a demons a í umok használa ában, hiszen közel le ő en i ások a aló u a- lásko (semleges kon ex usban) a p oximális demons a í umoka a almazó meg- nyila kozások bizonyul ak el ogadha óbbnak a négy okoza ú Like -skála alapján. É ékí éle ek Gyako iságok Rela í gyako iságok (%) 1 17 12 % 2 22 15 % 3 41 28 % 4 64 45 % összesen: 144 100 % 1. ábláza A –kon asz áló, +p oximális kondíció 4 esz eleméhez a ki öl ők ál al hozzá endel é ékí éle ek megoszlása É ékí éle ek Gyako iságok Rela í gyako iságok (%) 1 21 15 % 2 30 21 % 3 41 28 % 4 52 36 % összesen: 144 100 % 2. ábláza A –kon asz áló, –p oximális kondíció 4 esz eleméhez a ki öl ők ál al hozzá endel é ékí éle ek megoszlása Ez az e edmény összhangban an ko ábbi kísé le ünk e edményei el (Tó h–Csa á – Banga 2014), bá mos csak közel lé ő en i ások a aló u alás izsgál unk el é ő designnal. Ezé az i bemu a o e edmények módsze ani szempon ból e ősebb, ún. kon e gáló e idenciá szolgál a nak a á olság min dön ő ényező melle . Hasonló kö e kez e éseke onnak le Co en y e al. (2008) az angol nyel e, ille e Luz–Van de Sluis (2011) az angol, holland és po ugál nyel e ona kozóan.