ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ203
kus jelenség bemu a ása segí i (pl. a családné iselés ö ényi szabályozásá-
ól, a né napi ünneplés hagyományai ól, a má kane ek helyesí ási ké dései-
Ęl). A monog á iá a elhasznál szaki odalom jegyzéke zá ja (350–363).
TAKÁCS JUDIT
Rou a inne, Sa a–Tuula Uusi-Hallila (sze k.): Nuo e kieliku assa.
Kouluikäis en kieli 2000-lu ulla
Suomalaisen Ki jallisuuden Seu a, Tie olipas 220. Helsinki 2008. 378 l.
ISBN 978 951 746 963 0, ISSN 0562 6129
A kö e célja, hogy á ogó képe adjon a inno szági ia alok nyel éhez
kapcsolódó ku a ási e edmények Ęl. A kép sokoldalú: a kö e összesen 25
cikke a almaz. Rög ön k i ikai megjegyzés kell azonban Ħzni ehhez,
ugyanis annak a cikkek közö 3-5 oldalas – sze in em kihagyha ó – ka co-
la ok is. Az isme e Ęmben nem ogom un a ni az ol asó egy minden í ás a
és észle e ki e jedĘ leí ással. Helye e inkább megp óbálom el ázolni,
hogy milyen isme e eke kínál a köny a inn i júság nyel használa á ól,
o ábbá néhány é dekesebb módsze ani eljá ás is gó csĘ alá eszek.
A kö e különösebben nem de iniálja a ia alok nyel é , de a hangsúly má
az alcímben is az iskolásko ú ia alokon an (Kouluikäis en kieli). Ugyanakko
a sze kesz Ęk igyelmez e nek, hogy az éle hosszig a ó anulás jegyében
nincs elsĘ ko ha á a az iskolának. Az iskolán kí üli oglalkozások, például a
gö deszkázás is jellegze esen, de nem kizá ólag, a ia alokhoz kö he Ęk.
A cikkgyĦj emény há om blokk a osz o ák a sze kesz Ęk. Az elsĘ ész
„ a iáció és in e akció” címe kap a. Finn nyel észek még az 1970-es é ek-
ben is az á ák, hogy a mode nizáció és az u banizáció kö e kez ében a
nyel já ások el Ħnnek a ia alok nyel használa ából, és a beszél köznyel
közeledni og az í o no mához. Nem így ö én , inkább egy sokkal bonyo-
lul abb, akko iban nehezen elképzelhe Ę nyel i helyze jö lé e.
A mai ia alok nyel ében Ha i Man ila négy alap e Ę ál oza o külön-
böz e meg: a sz ende de , a beszél köznyel e , a helyi nyel já ás és a
egionális nyel já ás . A négy nyel ál oza o öbbnyi e minden inn iskolás
isme i, és bizonyos elemei használja. Az , hogy ki melyik nyel ál oza o
ke üli, agy igyekszik leginkább használni, ille e ezek mely elemei , nem
igazán lehe a hagyományos á sadalmi okokkal magya ázni. Man ila sze in
a ia alok nyel használa a sokkal inkább az iden i ásépí éssel kapcsolha ó
össze. Man ila leí ja, hogy a inn kul ú ában milyen konno ációk kapcsolód-
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ204
ha nak egy ado nyel ál oza hoz. Innen udha juk például hogy kul u ális
sz e eo ípiakén a dél-bo eni (E elä-Pohjanmaa) inneke a becsüle esség, a
gyöke ekhez aló agaszkodás és a é iasság jellemzi, ezé ha ezek e az
e ények e sze e ne apellálni aká egy ozskenyé Ęl szóló eklám, más nyel -
ál oza , min a dél-bo eni nem lesz ha ásos. Fon os álasz ó onal a dél
(Helsinki és egyéb inn „nagy á osok”) és észak, ille e ugyanazon a képze-
le beli engelyen a á osi és a idéki Finno szág.
Man ila í ása nem ad el ilágosí ás a ól – ami Ęl ál alában sem szoko
adni a k an i a í szocioling isz ika –, hogy ezek melle a endek melle ,
milyen helyze ekben használják a epe oá más – százalékok alapján ma gi-
nális – észei . Ez a e üle e edi le iszon Hanna Lappalainen, aki a ól ad
képe , hogy a ia alok milyen beszédhelyze ekben használják a sz ende dkö-
zeli nyel ál oza o . Ahhoz udni kell, hogy a mai inn beszédben igen i ka
az í o sz ende dhez közeli ál alános nyel használa : má a bemondók és a
poli ikusok is csak a leghi a alosabb helyze ekben használják a no ma í
nyel ál oza o . Így é he Ę, hogy ia aloknál a sz ende dközeli beszéd min-
dig alamilyen külön jelen és ad az ado beszédlépésnek (ang. u n),
na a í ának. Lappalainen a á salgáselemzés módsze ei el olyan példáka
izsgál, amelyekben pl. á olságo agy kon asz o ejez ki a no ma í
nyel ál oza . Azaz olyan beszéd észek, min idézés, éma ál ás s b. Más
szó al, a beszédpa ne nek egy no ma í kód álasz ás mindig az sugallja,
hogy másképpen áll hozzá a beszélĘ a mondo akhoz, min ko ábban (nem a
„sajá sza ai ” használja, émá ál , hozzáállás ál s b.).
Hasonló módsze el dolgozik Sa a Rou a inne, aki annak a meg igyelésé-
nek já u ána, hogy a ia alok monda hangsúlya nem mindig e eszkedĘ, ha-
nem különösen a lányoknál meg igyelhe Ę az emelkedĘ in onáció. Rou a in-
ne megállapí ja, hogy ez gyako i a hosszabb beszédlépéseknél, pl. na a í ák-
ban. O a sze epe gyak an egy olyan émának, ö éne nek s b. be eze ése,
amelyhez a beszéd á snak alamilyen há é -in o máció a an szüksége. Az
emelkedĘ in onációs megnyila kozás u án a beszédpa ne u inosan ö id
pa ikulá al jelzi, hogy endelkezik a el é eles há é -in o máció al, de nem
eszi á a szó . Mi el ia al lányok beszédében lelhe Ę el legjobban az emel-
kedĘ in onáció, azé el ehe Ęleg egy e jedĘ nyel i jelenség Ęl an szó.
Tuula Uusi-Hallila ö id í ásában a ia alok köszönési szokásai eszi
szemügy e. É dekes megállapí ása, hogy a e e (kb. ’sze usz’) köszönés a
„ idéki Finno szágban” élĘ ia alok közö ’ é ias’, ’ba á ságos’ és ’laza’.
Viszon a helsinkiek kö ében ’ idékies’ és ’sza kasz ikus’. A ia alok köz
leggyako ibb (’neu ális’, ’ ia alos’, ’ál alános’) köszönés a moi (kb. ’szia’),
ez alami el gyako ibb Helsinkiben, min „északon”, ahol a iúk köz i kö-
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ205
szönésben a e e u alkodik. Uusi-Hallila megjegyzi, hogy Helsinkin kí ül a
moi ál alános használa a mia lehe , hogy helsinki iden i ásúnak a ják az il-
le Ę , mi el idéken inkább isme Ęs, ba á i iszony ejezhe i ki a használa a.
Ma ianne To ise a egy ak uális nyel használa i ké dés izsgál: az angol
nyel e jedésé a inn ia alok kö ében a gö deszkások újságjain ke esz ül. A
gö deszkások szö egeiben iszonylag sok az angol nyel Ħ elem, nemcsak a
szok ányos kölcsönsza ak jelennek meg bennük, hanem monda észle ek,
monda ok és szö egek. A kölcsönsza ak köz annak hangalak és í áskép
alapján meghonosodo példák ( ani, ku bi, slaidi), ille e angol alakjuka
megĘ zĘ, de innül agozo o mák ( un (-i-), cu b (-i-), slide). A kölcsön-
sza ak nagy észe szokásosan Ęné , de ezekben a szö egekben gyako iak az
igék (skei a a, d opa a sisään), ille e a mellékne ek (cool, smoo h) is. A
legé dekesebbek mégis a kód ál ások: milyen unkciói annak az angol nyel-
Ħ hosszabb elemeknek egy inn bázisnyel Ħ szö egben? Vannak köz ük in-
e ex uális u alások, nemze köziség e, angol-ame ikai kul ú ához kapcsoló-
dó észek, ille e imázsépí éshez a ózó elemek. A inn gö deszkások jelleg-
ze esen nemze közi kö ökben mozognak, a nemze köziség az iden i ásuk,
csopo hoz a ozásuk on os észe. Végül a gö deszkások szö egeiben elĘ-
o dulnak az angolon kí ül pl. spanyol és s éd nyel Ħ elemek is. Ez a ku a ás
ámu a a a, hogy hogyan használják a inn ia alok a nyel i epe oá juka ,
amely a inn nyel öbb egisz e én, ál oza án kí ül más nyel eke is a al-
maz. To ise a sze in a gö deszkások í ásai ámu a nak a a, hogy a mai ia-
alok jól isme ik az í o inn és angol nyel kon enciói , mi el képesek eze-
ke já ékosan és külön éle unkciók é dekében megszegni. Ezé sem szabad
az új nyel használa i szín e ek megjelenésé a inn nyel i kul ú a meggyen-
gülésének ekin eni.
Heini Leh onen a ia al be ándo lók nyel i helyze é el oglalkozik. Finn-
o szág sokáig nemigen ogado be ándo lóka . 1990-hez képes ma négysze
annyi kül öldön szüle e lakos an Finno szágban. Habá a számuk az egész
o szág a e í e eu ópai iszonyla ban ma is igen csekély, Helsinki isko-
láiban má elĘ o dulnak osz ályok, ahol minden ö ödik gye ek ilyen há é el
endelkezik. A inn nyel poli ika ké , nemze közileg igyelem emél ó meg-
oldás dolgozo ki a helyze e. Egy ész be eze ék a inn min második
nyel an á gya . Más ész igen kis lé számmal lehe anyanyel i ó á indí ani
aká milyen nyel bĘl. A ké in ézkedés az a cél szolgálja, hogy a inn iskola
olyan ké nyel Ħ egyéneke ne eljen, akik képesek a á sadalomban innül
boldogulni, de ugyanakko enn a ják és megbecsülik a sajá anyanyel üke
is. A mai Finno szágban, öbb nyuga -eu ópai o szággal szemben, eddig nem
alakul ak ki olyan ge ók, ahol a be ándo lók a öbbségi kul ú á ól és nyel -
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ206
Ęl elszige el en élik az éle üke , így a ki Ħzö cél eális, alódi igényeke
szolgál.
A be ándo lók megjelenése új nyel ál oza oka hozo lé e a inn nyel -
ben. A izsgál be ándo ló ia alok beszél nyel ében a hasonló ko ú inn
ia alokéhoz képes pl. öbb í o nyel i jelensége alálunk. Például alkoi,
loppui, e oi a ípusú szó égi di ongusoknál a Helsinkiben lakó inn ia alok
közel 100%-ban kihagyják az i- (alko, loppu, e o a). A be ándo lók beszé-
dében iszon igen gyako i az amúgy í o nyel ben használa os -i-s ál oza .
Azon kí ül a öbbnyel Ħ kö nyeze ben kód ál ások is elĘ o dulnak. Több-
nemze iségĦ csopo okban el e jednek pl. szomáli és o osz köszönések a inn
beszédben a beszélĘk anyanyel é Ęl ügge lenül. A „ke e éknyel e ” nem
kell nega í an é ékelni, mi el a izsgál ia alok csopo jában a kód ál ások
agy kölcsönsza ak használa a nem jelen i az , hogy a használójuk ne isme -
né, agy ne lenne képes meg anulni a inn nyel no ma í ál oza á . To áb-
bá, ugyanúgy a csopo on belüli szolida i ás ejezi ki, min egyéb csopo -
nyel ek agy a szleng.
Liisa Tainio í ása i ka be ekin és enged a inn iskola ó áiba, mi el az is-
kolások ó a közbeni spon án megnyila kozásai elemzi. Kide ül, hogy ó a
közben a aná gyak an hagy e e kisebb beszélge ések e, amennyiben ezek
alahogyan az ó á al kapcsola osak, ille e amennyiben ezek nem akadá-
lyozzák úlzo an az ó a eze és . Tainio egy jellegze es cselek és ípus izs-
gál: az u ánzás . Ó a közben az iskolások gyak an u ánozzák, idézik egymás ,
a aná , ille e mindenki ál al isme egyéb személyeke (pl. humo is áka ).
Ennek a cselek és ípusnak sok éle unkciója lehe , pl. lehe pozi í agy
i onikus ényben aká ja el ün e ni az idéze személy , o ábbá, ha öbben
esznek ész a cselek ésben, ez alkalmi csopo ulásoka alko ha az osz ály-
ban. Aká mennyi e is meglepĘ, az elemze beszélge ések mindig kapcsolód-
nak az ó a anyagához. Tainio égül megállapí ja, hogy a eljes csönd az osz-
ály e emben nem meg elelĘ cél egy aná nak, mi el a spon án beszélge ések
e e adnak az iskolások k i ikai gondolkodásá a és ak í köz emĦködésé e
az ó án. To ábbá, egy u inos aná ud ezekhez úgy kapcsolódni, hogy ezek
haszná a áljanak az iskolai munka szempon jából.
A köny második észe az új echnológiák nyel i oldalá al oglalkozik.
Az in e ne öbb úja hozo : ol asha unk a ó umok ól, a ajongók szö egí ói
(ang. an ic ion) közösségei Ęl, ille e az ikonok használa á ól. Kide ül, hogy
a beszél és az í o inn melle an egy ha madik nyel ál oza is: az in e -
ne es inn, amely az a unkció öl i be, hogy í o o mában lehessen á -
salogni. Mi el szö egek alapján nehezebb kide í eni a beszélĘ hozzáállásá
(komoly, é ás s b.) azé le ek ilyen népsze Ħek az emo ikonok. Többek
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ207
közö ez de ül ki Ilma i Vau as í ásából. Talán a legmeglepĘbb a Si pa Lep-
pänen ál al bemu a o ’ an ic ion’ jelenség: öbb eze inn iskolás í
külön éle in e ne es po álok a e seke , ö éne eke agy egényeke egy-
egy kul ikus jelenséghez (köny , ilm, já ék s b.). Egymás í ásai kommen-
álják, k i izálják, és az újaka aní ják, hogyan kell jó szö egeke í ni. A
mĦ ajhoz a ozik az összes nyel i epe oá használa a: annak köz ük
szellemes, beszél nyel ben í ódo dialógusok, unkció al endelkezĘ idegen
nyel Ħ észek (pl. alaki beleképzeli magá egy ame ikai so oza ba, az
elbeszélĘi észeke innül í ja, a dialógusoka angolul). Te mésze esen
alálha ók benne hagyományos nyel használa i kon enciók, o ábbá olyan
blogí áshoz kapcsolódó készségek elsajá í ása és gyako lása, amelyek
aní ása ipikusan az iskola elada a.
A ’ echnoblokk’-hoz a ozik még ké , a mobilkommunikáció al kapcso-
la os cikk. Az egyik bemu a ja a Finn népköl észe i a chí umban alálha ó
sms-ada bázis . Ulla Lipponen bemu a ja az sms- olkló , és megállapí ja,
hogy nem sokban különbözik a hagyományos ól, sĘ néhány példában igen
égi ímek alálha ók. A másik cikk bemu a ja, hogy hogyan lehe ku a ni a
echnológiai inno ációk piaci lehe Ęségei . Egy olyan p og amo isme e
An i Salo aa a és Esko Ku inen, amely képes öbb képe so oza á sze -
kesz eni, így a ia al, új echnikai lehe Ęségek e kí áncsi, kísé le i alanyok
kép egényeke küldhe nek egymásnak mobilon. A á salgáselemzés sze in
egy üzene e gyak an hasonlóképpen szokás álaszolni. Ezé mos még alán
nem jö el az ideje a esz el p og amnak: egysze e kellene elé ni nagyon sok
elhasználó , mi el csak akko sze e nek ilyen üzene eke küldözge ni a ia a-
lok, ha hasonló (kép egény e kép egény) álasz a számí ha nak.
A köny , u olsó, ha madik észe az iskolai í ással oglalkozik. Az elsĘcikkben Mikko A o el ázolja az í ás- és ol asásza a okkal és ezek enyhí é-
sé el kapcsola os jelenlegi isme e eke . É dekességkén emlí he Ę, hogy pl. a
diszlexiá ól szóló ku a ások gyak an csak angol nyel Ħ ada oka , alanyoka
izsgál ak, de mi el az angol nyel ben ké éleképpen kell anulni ol asni,
í ni: hangu ánzással és szókép elisme éssel (a ke Ę á ol áll egymás ól),
azé pl. inn iskolásoknál – mi el a inn nyel ben a hang és be Ħ meg elelése
ál alános – más ol asási za a ok jellemzĘek. Ne eze esen, a inn diszlexiá-
sok a á saiknál lassabban ol asnak, de nem pon a lanul, ahogyan az ango-
lok. Végül A o ámu a az ol asás közpon i sze epé e a kul ú ában és az is-
kolában: hasonló, gene ikailag és neu obiológiailag megállapí ha ó gondok
annak pl. a zene anulás e üle én is, de ezeke inkább ulajdonságkén og-
juk el és i kán p óbálunk segí eni azon hogy alaki legyĘzze agy enyhí se
a „bo ülĦségé ”.

ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ208
Ké cikk oglalkozik a iskolában elĘ o duló gen e (mĦ aj, zsáne )
ké désé el. Anneli Kauppinen elemzi egy iskolai i odalmi lapba iskolások ál-
al í szépi odalmi k i ikáka . Megállapí ja, hogy az í ások gyak an hasonló
sze keze el bí nak, egy ész a lap anácsai mia , más ész az iskolában a-
nul ak mia . A zsáne ek aní ása segí he i az iskolások szö egalko ásá , de
alamelyes ko lá ozha ja is Ęke az egyéni megoldások meg alálásában. Ha-
sonló ke e ben izsgálja Aino Vuo ijä i a – gyako la i jellegĦ képzésben
ész e Ę – Ęiskolások diplomamunkái olyan szempon ból, hogy hogyan
lá szik aj uk a anulmányok gyako la i, alkalmazo jellege. A megállapí ása
az, hogy ezek a szö egek, elméle i kö e kez e ések melle agy helye
gyak an gyako la i ajánlásoka állí anak konklúziókén .
Többen í nak a ogalmazás ól. Ez é he Ę, mi el a inn iskolások anya-
nyel udásának é ékelése gyako la ilag kizá ólag a ogalmazások ól szól.
Többen ké elked ek má abban, hogy mennyi e an é elme egy olyan
mĦ aj a koncen álni amely csak az iskola alain belül o dul elĘ. A „ Ę-
bĦnösön”, az é e ségin, 2007-ben ál oz a ak: hagyományos ogalmazáson
(amely nem á gyi udás a kí áncsi, hanem a a, hogy a anuló mennyi e ké-
pes ez a szö eg ípus p odukálni) kí ül szö egelemzés – amihez isme ni kell
pl. a e s agy mĦelemzés alap ogalmai – is beke ül . Lasse Koskela ez az
új é e ségi mu a ja be. Az elsĘ apasz ala ok az mu a ják, hogy jelenleg a
inn gimnazis ák szö egelemzési képességei igen gya ák. Koskela sze in
jö Ęben az é e ségi ogja a aní ás oly módon meg ál oz a ni, hogy ezek a
képességek ja ulásnak induljanak.
Me ja Ka jalainen a (hagyományos) ogalmazáshoz kapcsolódó p oblé-
mákkal oglalkozik: hogyan szokás el on ani a ogalmazás a elsĘ (7-9) osz-
ályokban. Empi ikus anyagok és a szö eg an segí ségé el ámu a például a
kezdés és a be ejezés jellegze es buk a ói a. A szö egelemzések anulságo-
sak, és ezek segí ségé el az iskolában is jól lehe ne bemu a ni a ki áló ogalma-
zásokhoz eze Ę u a . Ka jalainen is ké elkedik abban, hogy mennyi e an é -
elme egy ilyen éle idegen mĦ aj a helyezni a hangsúly az iskolában, de é-
gül a a a kö e kez e és e ju , hogy az iskolán kí üli szö egek í ásá a hason-
ló szabályok ona koznak. E kki Lyy ikäinen bemu ja, hogy az é e ségin mi
alapján osz ályozzák a ogalmazásoka . Az é e ségi pon ozása Finno szág-
ban a – e ege – közpon i „cenzo ok” dolga. Lyy ikäinen a sajá cenzo i a-
pasz ala ai (és néhány ku a ás ) úgy összegzi, hogy a ogalmazások szín onala
egy e osszabb: helyesí ási, monda sze kesz ési, a almi és szö eg ani hibák
a ko ábbinál nagyobb számban o dulnak elĘ. Lyy ikäinen sze in ez amia
an, hogy a ogalmazásí áshoz kapcsolódó udás – pl. az í o nyel no mái,
s ilisz ikai eszmények – má nagyon idegen a ia alok mindennapi éle é Ęl.
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ209
Össze oglal a elmondha ó, hogy az isme e e mĦ széleskö Ħ be ekin és
nyúj a ia alok nyel é el kapcsola os inno szági ku a ásokba. A ku a ás
módsze ana sokoldalú. A mode n szocioling isz ika, a disku zuselemzés
külön éle aj ái, á salgáselemzés, szö eg ani ku a ások annak úlsúlyban. A
kö e egye len komolyabb hiánya az – sajnos a sze kesz Ęk is szó nélkül
mennek el e melle –, hogy egyál alán nem á gyalja az iskolai szóbeli kész-
ségek helyze é . Tudniillik, hogy a inn iskolá , az ál alános iskolá ól az
egye emi diplomáig, el lehe égezni anélkül, hogy egye len szóbeli izsgán
ész kellene enni, agy – sa kí a – egyál alán meg kellene szólalni. Ez
nagyban össze ügghe a innek nemze közi kommunikációs (ön)imázsá al:
élszegek, hallga agok, szégyenlĘsek. To ábbá, kínos ké dés, hogy ennek
milyen kö e kezményei annak például a inn ia alok esélyei e az ame ikai
ípusú i ákban, magya ípusú szóbeli izsgákon, agy a mindenképpen el-
ke ülhe e len állásin e júkon. A köny soka oglalkozik az í áskészségekkel,
így nem indokolha ó, hogy a beszédkészség ejlesz ése o ább a is ehé ol
ma adjon.
A sze zĘk nyel el ogása ál alában leí ó és udományos: a a kí áncsiak,
hogy mibĘl – legyenek azok a inn nyel ál oza ai agy egyéb nyel ek – áll
a ia alok nyel i készle e, epe oá ja és milyen helyze ekben, milyen célból
használják annak egyes elemei . Így például az emelkedĘ in onáció nem be-
szédhibakén ke ül á gyalás a. To ábbá ál alában op imis a és a izsgál cso-
po al okonszen ezĘ hozzáállás ük özĘdik a köny bĘl. Ahogy az egyik
anyanyel aná sze zĘ megjegyzi: „Tulajdonképpen az anyanyel aná ö ök
álma meg alósul – a mai ia alok öbbe ol asnak és í nak, min ko ábban.”
(211 old.)
PETTERI LAIHONEN
Simon Valé ia: Mellékné képzĘk mo oszeman ikai sajá osságai
a magya és a inn nyel ben
ELTE BTK Finnugo Tanszék, Budapes 2007.
(U alisz ikai anulmányok 16.) ISBN 978-963-463-920-6. 138 l.
Az ELTE Finnugo Tanszékének kiad ányában, az U álisz ikai anulmá-
nyok 16. kö e ében jelen meg Simon Valé ia Mellékné képzĘk mo osze-
man ikai sajá osságai a magya és a inn nyel ben címĦ munkája, mely
anyagá ekin e megegyezik a sze zĘnek 2005-ben meg éde dok o i disz-
sze ációjá al.