Nuoret kielikuvassa: kouluikäisten kieli 2000-luvulla

ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ203 kus jelenség bemu a ása segí i (pl. a családné iselés ö ényi szabályozásá- ól, a né napi ünneplés hagyományai ól, a má kane ek helyesí ási ké dései- Ęl). A monog á iá a elhasznál szaki odalom jegyzéke zá ja (350–363). TAKÁCS JUDIT Rou a inne, Sa a–Tuula Uusi-Hallila (sze k.): Nuo e kieliku assa. Kouluikäis en kieli 2000-lu ulla Suomalaisen Ki jallisuuden Seu a, Tie olipas 220. Helsinki 2008. 378 l. ISBN 978 951 746 963 0, ISSN 0562 6129 A kö e célja, hogy á ogó képe adjon a inno szági ia alok nyel éhez kapcsolódó ku a ási e edmények Ęl. A kép sokoldalú: a kö e összesen 25 cikke a almaz. Rög ön k i ikai megjegyzés kell azonban Ħzni ehhez, ugyanis annak a cikkek közö 3-5 oldalas – sze in em kihagyha ó – ka co- la ok is. Az isme e Ęmben nem ogom un a ni az ol asó egy minden í ás a és észle e ki e jedĘ leí ással. Helye e inkább megp óbálom el ázolni, hogy milyen isme e eke kínál a köny a inn i júság nyel használa á ól, o ábbá néhány é dekesebb módsze ani eljá ás is gó csĘ alá eszek. A kö e különösebben nem de iniálja a ia alok nyel é , de a hangsúly má az alcímben is az iskolásko ú ia alokon an (Kouluikäis en kieli). Ugyanakko a sze kesz Ęk igyelmez e nek, hogy az éle hosszig a ó anulás jegyében nincs elsĘ ko ha á a az iskolának. Az iskolán kí üli oglalkozások, például a gö deszkázás is jellegze esen, de nem kizá ólag, a ia alokhoz kö he Ęk. A cikkgyĦj emény há om blokk a osz o ák a sze kesz Ęk. Az elsĘ ész „ a iáció és in e akció” címe kap a. Finn nyel észek még az 1970-es é ek- ben is az á ák, hogy a mode nizáció és az u banizáció kö e kez ében a nyel já ások el Ħnnek a ia alok nyel használa ából, és a beszél köznyel közeledni og az í o no mához. Nem így ö én , inkább egy sokkal bonyo- lul abb, akko iban nehezen elképzelhe Ę nyel i helyze jö lé e. A mai ia alok nyel ében Ha i Man ila négy alap e Ę ál oza o külön- böz e meg: a sz ende de , a beszél köznyel e , a helyi nyel já ás és a egionális nyel já ás . A négy nyel ál oza o öbbnyi e minden inn iskolás isme i, és bizonyos elemei használja. Az , hogy ki melyik nyel ál oza o ke üli, agy igyekszik leginkább használni, ille e ezek mely elemei , nem igazán lehe a hagyományos á sadalmi okokkal magya ázni. Man ila sze in a ia alok nyel használa a sokkal inkább az iden i ásépí éssel kapcsolha ó össze. Man ila leí ja, hogy a inn kul ú ában milyen konno ációk kapcsolód- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ204 ha nak egy ado nyel ál oza hoz. Innen udha juk például hogy kul u ális sz e eo ípiakén a dél-bo eni (E elä-Pohjanmaa) inneke a becsüle esség, a gyöke ekhez aló agaszkodás és a é iasság jellemzi, ezé ha ezek e az e ények e sze e ne apellálni aká egy ozskenyé Ęl szóló eklám, más nyel - ál oza , min a dél-bo eni nem lesz ha ásos. Fon os álasz ó onal a dél (Helsinki és egyéb inn „nagy á osok”) és észak, ille e ugyanazon a képze- le beli engelyen a á osi és a idéki Finno szág. Man ila í ása nem ad el ilágosí ás a ól – ami Ęl ál alában sem szoko adni a k an i a í szocioling isz ika –, hogy ezek melle a endek melle , milyen helyze ekben használják a epe oá más – százalékok alapján ma gi- nális – észei . Ez a e üle e edi le iszon Hanna Lappalainen, aki a ól ad képe , hogy a ia alok milyen beszédhelyze ekben használják a sz ende dkö- zeli nyel ál oza o . Ahhoz udni kell, hogy a mai inn beszédben igen i ka az í o sz ende dhez közeli ál alános nyel használa : má a bemondók és a poli ikusok is csak a leghi a alosabb helyze ekben használják a no ma í nyel ál oza o . Így é he Ę, hogy ia aloknál a sz ende dközeli beszéd min- dig alamilyen külön jelen és ad az ado beszédlépésnek (ang. u n), na a í ának. Lappalainen a á salgáselemzés módsze ei el olyan példáka izsgál, amelyekben pl. á olságo agy kon asz o ejez ki a no ma í nyel ál oza . Azaz olyan beszéd észek, min idézés, éma ál ás s b. Más szó al, a beszédpa ne nek egy no ma í kód álasz ás mindig az sugallja, hogy másképpen áll hozzá a beszélĘ a mondo akhoz, min ko ábban (nem a „sajá sza ai ” használja, émá ál , hozzáállás ál s b.). Hasonló módsze el dolgozik Sa a Rou a inne, aki annak a meg igyelésé- nek já u ána, hogy a ia alok monda hangsúlya nem mindig e eszkedĘ, ha- nem különösen a lányoknál meg igyelhe Ę az emelkedĘ in onáció. Rou a in- ne megállapí ja, hogy ez gyako i a hosszabb beszédlépéseknél, pl. na a í ák- ban. O a sze epe gyak an egy olyan émának, ö éne nek s b. be eze ése, amelyhez a beszéd á snak alamilyen há é -in o máció a an szüksége. Az emelkedĘ in onációs megnyila kozás u án a beszédpa ne u inosan ö id pa ikulá al jelzi, hogy endelkezik a el é eles há é -in o máció al, de nem eszi á a szó . Mi el ia al lányok beszédében lelhe Ę el legjobban az emel- kedĘ in onáció, azé el ehe Ęleg egy e jedĘ nyel i jelenség Ęl an szó. Tuula Uusi-Hallila ö id í ásában a ia alok köszönési szokásai eszi szemügy e. É dekes megállapí ása, hogy a e e (kb. ’sze usz’) köszönés a „ idéki Finno szágban” élĘ ia alok közö ’ é ias’, ’ba á ságos’ és ’laza’. Viszon a helsinkiek kö ében ’ idékies’ és ’sza kasz ikus’. A ia alok köz leggyako ibb (’neu ális’, ’ ia alos’, ’ál alános’) köszönés a moi (kb. ’szia’), ez alami el gyako ibb Helsinkiben, min „északon”, ahol a iúk köz i kö- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ205 szönésben a e e u alkodik. Uusi-Hallila megjegyzi, hogy Helsinkin kí ül a moi ál alános használa a mia lehe , hogy helsinki iden i ásúnak a ják az il- le Ę , mi el idéken inkább isme Ęs, ba á i iszony ejezhe i ki a használa a. Ma ianne To ise a egy ak uális nyel használa i ké dés izsgál: az angol nyel e jedésé a inn ia alok kö ében a gö deszkások újságjain ke esz ül. A gö deszkások szö egeiben iszonylag sok az angol nyel Ħ elem, nemcsak a szok ányos kölcsönsza ak jelennek meg bennük, hanem monda észle ek, monda ok és szö egek. A kölcsönsza ak köz annak hangalak és í áskép alapján meghonosodo példák ( ani, ku bi, slaidi), ille e angol alakjuka megĘ zĘ, de innül agozo o mák ( un (-i-), cu b (-i-), slide). A kölcsön- sza ak nagy észe szokásosan Ęné , de ezekben a szö egekben gyako iak az igék (skei a a, d opa a sisään), ille e a mellékne ek (cool, smoo h) is. A legé dekesebbek mégis a kód ál ások: milyen unkciói annak az angol nyel- Ħ hosszabb elemeknek egy inn bázisnyel Ħ szö egben? Vannak köz ük in- e ex uális u alások, nemze köziség e, angol-ame ikai kul ú ához kapcsoló- dó észek, ille e imázsépí éshez a ózó elemek. A inn gö deszkások jelleg- ze esen nemze közi kö ökben mozognak, a nemze köziség az iden i ásuk, csopo hoz a ozásuk on os észe. Végül a gö deszkások szö egeiben elĘ- o dulnak az angolon kí ül pl. spanyol és s éd nyel Ħ elemek is. Ez a ku a ás ámu a a a, hogy hogyan használják a inn ia alok a nyel i epe oá juka , amely a inn nyel öbb egisz e én, ál oza án kí ül más nyel eke is a al- maz. To ise a sze in a gö deszkások í ásai ámu a nak a a, hogy a mai ia- alok jól isme ik az í o inn és angol nyel kon enciói , mi el képesek eze- ke já ékosan és külön éle unkciók é dekében megszegni. Ezé sem szabad az új nyel használa i szín e ek megjelenésé a inn nyel i kul ú a meggyen- gülésének ekin eni. Heini Leh onen a ia al be ándo lók nyel i helyze é el oglalkozik. Finn- o szág sokáig nemigen ogado be ándo lóka . 1990-hez képes ma négysze annyi kül öldön szüle e lakos an Finno szágban. Habá a számuk az egész o szág a e í e eu ópai iszonyla ban ma is igen csekély, Helsinki isko- láiban má elĘ o dulnak osz ályok, ahol minden ö ödik gye ek ilyen há é el endelkezik. A inn nyel poli ika ké , nemze közileg igyelem emél ó meg- oldás dolgozo ki a helyze e. Egy ész be eze ék a inn min második nyel an á gya . Más ész igen kis lé számmal lehe anyanyel i ó á indí ani aká milyen nyel bĘl. A ké in ézkedés az a cél szolgálja, hogy a inn iskola olyan ké nyel Ħ egyéneke ne eljen, akik képesek a á sadalomban innül boldogulni, de ugyanakko enn a ják és megbecsülik a sajá anyanyel üke is. A mai Finno szágban, öbb nyuga -eu ópai o szággal szemben, eddig nem alakul ak ki olyan ge ók, ahol a be ándo lók a öbbségi kul ú á ól és nyel - ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ206 Ęl elszige el en élik az éle üke , így a ki Ħzö cél eális, alódi igényeke szolgál. A be ándo lók megjelenése új nyel ál oza oka hozo lé e a inn nyel - ben. A izsgál be ándo ló ia alok beszél nyel ében a hasonló ko ú inn ia alokéhoz képes pl. öbb í o nyel i jelensége alálunk. Például alkoi, loppui, e oi a ípusú szó égi di ongusoknál a Helsinkiben lakó inn ia alok közel 100%-ban kihagyják az i- (alko, loppu, e o a). A be ándo lók beszé- dében iszon igen gyako i az amúgy í o nyel ben használa os -i-s ál oza . Azon kí ül a öbbnyel Ħ kö nyeze ben kód ál ások is elĘ o dulnak. Több- nemze iségĦ csopo okban el e jednek pl. szomáli és o osz köszönések a inn beszédben a beszélĘk anyanyel é Ęl ügge lenül. A „ke e éknyel e ” nem kell nega í an é ékelni, mi el a izsgál ia alok csopo jában a kód ál ások agy kölcsönsza ak használa a nem jelen i az , hogy a használójuk ne isme - né, agy ne lenne képes meg anulni a inn nyel no ma í ál oza á . To áb- bá, ugyanúgy a csopo on belüli szolida i ás ejezi ki, min egyéb csopo - nyel ek agy a szleng. Liisa Tainio í ása i ka be ekin és enged a inn iskola ó áiba, mi el az is- kolások ó a közbeni spon án megnyila kozásai elemzi. Kide ül, hogy ó a közben a aná gyak an hagy e e kisebb beszélge ések e, amennyiben ezek alahogyan az ó á al kapcsola osak, ille e amennyiben ezek nem akadá- lyozzák úlzo an az ó a eze és . Tainio egy jellegze es cselek és ípus izs- gál: az u ánzás . Ó a közben az iskolások gyak an u ánozzák, idézik egymás , a aná , ille e mindenki ál al isme egyéb személyeke (pl. humo is áka ). Ennek a cselek és ípusnak sok éle unkciója lehe , pl. lehe pozi í agy i onikus ényben aká ja el ün e ni az idéze személy , o ábbá, ha öbben esznek ész a cselek ésben, ez alkalmi csopo ulásoka alko ha az osz ály- ban. Aká mennyi e is meglepĘ, az elemze beszélge ések mindig kapcsolód- nak az ó a anyagához. Tainio égül megállapí ja, hogy a eljes csönd az osz- ály e emben nem meg elelĘ cél egy aná nak, mi el a spon án beszélge ések e e adnak az iskolások k i ikai gondolkodásá a és ak í köz emĦködésé e az ó án. To ábbá, egy u inos aná ud ezekhez úgy kapcsolódni, hogy ezek haszná a áljanak az iskolai munka szempon jából. A köny második észe az új echnológiák nyel i oldalá al oglalkozik. Az in e ne öbb úja hozo : ol asha unk a ó umok ól, a ajongók szö egí ói (ang. an ic ion) közösségei Ęl, ille e az ikonok használa á ól. Kide ül, hogy a beszél és az í o inn melle an egy ha madik nyel ál oza is: az in e - ne es inn, amely az a unkció öl i be, hogy í o o mában lehessen á - salogni. Mi el szö egek alapján nehezebb kide í eni a beszélĘ hozzáállásá (komoly, é ás s b.) azé le ek ilyen népsze Ħek az emo ikonok. Többek ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ207 közö ez de ül ki Ilma i Vau as í ásából. Talán a legmeglepĘbb a Si pa Lep- pänen ál al bemu a o ’ an ic ion’ jelenség: öbb eze inn iskolás í külön éle in e ne es po álok a e seke , ö éne eke agy egényeke egy- egy kul ikus jelenséghez (köny , ilm, já ék s b.). Egymás í ásai kommen- álják, k i izálják, és az újaka aní ják, hogyan kell jó szö egeke í ni. A mĦ ajhoz a ozik az összes nyel i epe oá használa a: annak köz ük szellemes, beszél nyel ben í ódo dialógusok, unkció al endelkezĘ idegen nyel Ħ észek (pl. alaki beleképzeli magá egy ame ikai so oza ba, az elbeszélĘi észeke innül í ja, a dialógusoka angolul). Te mésze esen alálha ók benne hagyományos nyel használa i kon enciók, o ábbá olyan blogí áshoz kapcsolódó készségek elsajá í ása és gyako lása, amelyek aní ása ipikusan az iskola elada a. A ’ echnoblokk’-hoz a ozik még ké , a mobilkommunikáció al kapcso- la os cikk. Az egyik bemu a ja a Finn népköl észe i a chí umban alálha ó sms-ada bázis . Ulla Lipponen bemu a ja az sms- olkló , és megállapí ja, hogy nem sokban különbözik a hagyományos ól, sĘ néhány példában igen égi ímek alálha ók. A másik cikk bemu a ja, hogy hogyan lehe ku a ni a echnológiai inno ációk piaci lehe Ęségei . Egy olyan p og amo isme e An i Salo aa a és Esko Ku inen, amely képes öbb képe so oza á sze - kesz eni, így a ia al, új echnikai lehe Ęségek e kí áncsi, kísé le i alanyok kép egényeke küldhe nek egymásnak mobilon. A á salgáselemzés sze in egy üzene e gyak an hasonlóképpen szokás álaszolni. Ezé mos még alán nem jö el az ideje a esz el p og amnak: egysze e kellene elé ni nagyon sok elhasználó , mi el csak akko sze e nek ilyen üzene eke küldözge ni a ia a- lok, ha hasonló (kép egény e kép egény) álasz a számí ha nak. A köny , u olsó, ha madik észe az iskolai í ással oglalkozik. Az elsĘcikkben Mikko A o el ázolja az í ás- és ol asásza a okkal és ezek enyhí é- sé el kapcsola os jelenlegi isme e eke . É dekességkén emlí he Ę, hogy pl. a diszlexiá ól szóló ku a ások gyak an csak angol nyel Ħ ada oka , alanyoka izsgál ak, de mi el az angol nyel ben ké éleképpen kell anulni ol asni, í ni: hangu ánzással és szókép elisme éssel (a ke Ę á ol áll egymás ól), azé pl. inn iskolásoknál – mi el a inn nyel ben a hang és be Ħ meg elelése ál alános – más ol asási za a ok jellemzĘek. Ne eze esen, a inn diszlexiá- sok a á saiknál lassabban ol asnak, de nem pon a lanul, ahogyan az ango- lok. Végül A o ámu a az ol asás közpon i sze epé e a kul ú ában és az is- kolában: hasonló, gene ikailag és neu obiológiailag megállapí ha ó gondok annak pl. a zene anulás e üle én is, de ezeke inkább ulajdonságkén og- juk el és i kán p óbálunk segí eni azon hogy alaki legyĘzze agy enyhí se a „bo ülĦségé ”. ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ208 Ké cikk oglalkozik a iskolában elĘ o duló gen e (mĦ aj, zsáne ) ké désé el. Anneli Kauppinen elemzi egy iskolai i odalmi lapba iskolások ál- al í szépi odalmi k i ikáka . Megállapí ja, hogy az í ások gyak an hasonló sze keze el bí nak, egy ész a lap anácsai mia , más ész az iskolában a- nul ak mia . A zsáne ek aní ása segí he i az iskolások szö egalko ásá , de alamelyes ko lá ozha ja is Ęke az egyéni megoldások meg alálásában. Ha- sonló ke e ben izsgálja Aino Vuo ijä i a – gyako la i jellegĦ képzésben ész e Ę – Ęiskolások diplomamunkái olyan szempon ból, hogy hogyan lá szik aj uk a anulmányok gyako la i, alkalmazo jellege. A megállapí ása az, hogy ezek a szö egek, elméle i kö e kez e ések melle agy helye gyak an gyako la i ajánlásoka állí anak konklúziókén . Többen í nak a ogalmazás ól. Ez é he Ę, mi el a inn iskolások anya- nyel udásának é ékelése gyako la ilag kizá ólag a ogalmazások ól szól. Többen ké elked ek má abban, hogy mennyi e an é elme egy olyan mĦ aj a koncen álni amely csak az iskola alain belül o dul elĘ. A „ Ę- bĦnösön”, az é e ségin, 2007-ben ál oz a ak: hagyományos ogalmazáson (amely nem á gyi udás a kí áncsi, hanem a a, hogy a anuló mennyi e ké- pes ez a szö eg ípus p odukálni) kí ül szö egelemzés – amihez isme ni kell pl. a e s agy mĦelemzés alap ogalmai – is beke ül . Lasse Koskela ez az új é e ségi mu a ja be. Az elsĘ apasz ala ok az mu a ják, hogy jelenleg a inn gimnazis ák szö egelemzési képességei igen gya ák. Koskela sze in jö Ęben az é e ségi ogja a aní ás oly módon meg ál oz a ni, hogy ezek a képességek ja ulásnak induljanak. Me ja Ka jalainen a (hagyományos) ogalmazáshoz kapcsolódó p oblé- mákkal oglalkozik: hogyan szokás el on ani a ogalmazás a elsĘ (7-9) osz- ályokban. Empi ikus anyagok és a szö eg an segí ségé el ámu a például a kezdés és a be ejezés jellegze es buk a ói a. A szö egelemzések anulságo- sak, és ezek segí ségé el az iskolában is jól lehe ne bemu a ni a ki áló ogalma- zásokhoz eze Ę u a . Ka jalainen is ké elkedik abban, hogy mennyi e an é - elme egy ilyen éle idegen mĦ aj a helyezni a hangsúly az iskolában, de é- gül a a a kö e kez e és e ju , hogy az iskolán kí üli szö egek í ásá a hason- ló szabályok ona koznak. E kki Lyy ikäinen bemu ja, hogy az é e ségin mi alapján osz ályozzák a ogalmazásoka . Az é e ségi pon ozása Finno szág- ban a – e ege – közpon i „cenzo ok” dolga. Lyy ikäinen a sajá cenzo i a- pasz ala ai (és néhány ku a ás ) úgy összegzi, hogy a ogalmazások szín onala egy e osszabb: helyesí ási, monda sze kesz ési, a almi és szö eg ani hibák a ko ábbinál nagyobb számban o dulnak elĘ. Lyy ikäinen sze in ez amia an, hogy a ogalmazásí áshoz kapcsolódó udás – pl. az í o nyel no mái, s ilisz ikai eszmények – má nagyon idegen a ia alok mindennapi éle é Ęl. ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA –ɊȿɐȿɇɁɂɂ209 Össze oglal a elmondha ó, hogy az isme e e mĦ széleskö Ħ be ekin és nyúj a ia alok nyel é el kapcsola os inno szági ku a ásokba. A ku a ás módsze ana sokoldalú. A mode n szocioling isz ika, a disku zuselemzés külön éle aj ái, á salgáselemzés, szö eg ani ku a ások annak úlsúlyban. A kö e egye len komolyabb hiánya az – sajnos a sze kesz Ęk is szó nélkül mennek el e melle –, hogy egyál alán nem á gyalja az iskolai szóbeli kész- ségek helyze é . Tudniillik, hogy a inn iskolá , az ál alános iskolá ól az egye emi diplomáig, el lehe égezni anélkül, hogy egye len szóbeli izsgán ész kellene enni, agy – sa kí a – egyál alán meg kellene szólalni. Ez nagyban össze ügghe a innek nemze közi kommunikációs (ön)imázsá al: élszegek, hallga agok, szégyenlĘsek. To ábbá, kínos ké dés, hogy ennek milyen kö e kezményei annak például a inn ia alok esélyei e az ame ikai ípusú i ákban, magya ípusú szóbeli izsgákon, agy a mindenképpen el- ke ülhe e len állásin e júkon. A köny soka oglalkozik az í áskészségekkel, így nem indokolha ó, hogy a beszédkészség ejlesz ése o ább a is ehé ol ma adjon. A sze zĘk nyel el ogása ál alában leí ó és udományos: a a kí áncsiak, hogy mibĘl – legyenek azok a inn nyel ál oza ai agy egyéb nyel ek – áll a ia alok nyel i készle e, epe oá ja és milyen helyze ekben, milyen célból használják annak egyes elemei . Így például az emelkedĘ in onáció nem be- szédhibakén ke ül á gyalás a. To ábbá ál alában op imis a és a izsgál cso- po al okonszen ezĘ hozzáállás ük özĘdik a köny bĘl. Ahogy az egyik anyanyel aná sze zĘ megjegyzi: „Tulajdonképpen az anyanyel aná ö ök álma meg alósul – a mai ia alok öbbe ol asnak és í nak, min ko ábban.” (211 old.) PETTERI LAIHONEN Simon Valé ia: Mellékné képzĘk mo oszeman ikai sajá osságai a magya és a inn nyel ben ELTE BTK Finnugo Tanszék, Budapes 2007. (U alisz ikai anulmányok 16.) ISBN 978-963-463-920-6. 138 l. Az ELTE Finnugo Tanszékének kiad ányában, az U álisz ikai anulmá- nyok 16. kö e ében jelen meg Simon Valé ia Mellékné képzĘk mo osze- man ikai sajá osságai a magya és a inn nyel ben címĦ munkája, mely anyagá ekin e megegyezik a sze zĘnek 2005-ben meg éde dok o i disz- sze ációjá al.