- I -
/Gazdasági és nép ajzi szempon ból./
Házi dolgosa
^J^s^á^Síis^áXjL
I a
CjLenes Juliánná.
- II -
Alulí o 1934 május 15-én e em le alap-
izsgála oma a kö e kező e edménnyel:
__A_ ö_ énelembo,lx i> . iugon al i liss Is án és
D ..:
.Szabó' Delnő p o esso m akiiál^e^l^é^g^s^é g_e_a
e edménnyel
•
Jk^ JLl&*&&61± D . Milleke Rezső p o esso ú -
nál _3_A_ e edmé my e
1 •
Alulí o kijelen em,hocy ixázi dolgoza oma ,
ma-
gam, mások segí sége nélkül, pusz án a szak ana* ú -
mu a ása alapján és a dolgoza ban elso ol o ás-
munkák el^aazMlaaáTal készí e em.
Deb ecen, 1936. május 25.
bölcsésze anhall^a ó.
- III -
Be eze és.
........ i.
1*/ Fek ése ......... 3.
^•/ Ha á a. ....... 3.
3./ Vizei ......... 3.
a/ Szamos. ........ 7.
b/
K aszna ........ n.
c/ Falu ok ........ 13.
d/ Humo od . . 14.
4,
.- .gkajla ......... 15.
5-/ Talaj 16.
6./ Nö ényze . 17#
7./
álla ilág ........ 19.
8*/ A alu kele kezése .... 20.
9./ Lakói . 2Z.
1C#/
Foglalkozás. ...... p
5.
a/ Földmű elés ...... 25.
b/
Ipa . ......... 35.
0/ Ke eskedelem. ..... 36.
- IV -
11./
Mű el ség
12./
elépülés
13./
U ca. . .
14./
Házak . .
15./
Ruházkodás
16./
Éle mód .
17./
Nyel já ás
18./
Jellem .
19./
Népszokások
39.
40.
44.
46.
54.
55.
57,
58.
63.

•sJL
^Aj^éz^b^ endez^é jséjieji. _
1. Tiaz m szoba.
!• Agy,
2.
Asz al.
5. SSék.
4.
Láda.
5-. si on.
8# K edenc#
7.
Boglyas kemeee.
II*
La 6 szoba*
1-. Boglyas kemence.
5. Sá konyha.
3.
Dikó.
4#
'Így.
5.
Láda.
6• Kw óen©
7.
lomo .
- VI -
1 8
10
ni,
i.
1 2
s.
4.
5.
6.
1
"~^
• 1.
2.
3.
4.
1
S*
6.
?.
8.
9.
. Asz al.
. Szék.
. izes kanna.
, pi a .
, Sá konylia.
, Kemence nyilas. 1
S elázsi.
e ek asz al.
Lóca. 1
Szék. 1
55 ud a £>e endez£séliez^ j|
Ház.
Félsze . 1
Kama a. 1
Is álló. 1
•«.
c.
1
Konyha. 1
Tyúk-ól.
Disznó ól. II
Ku .
1
mmmímiiiim^
• ii -
10.
Tenge i gó é*
11.
Caű ,
12.
Ve eményes-ke *
IS*
Szé űske .
14.
ágyadomb.
- VTTT - .„„
Szi mai Án ealí Sza má á megye. I
Csánki Dezső Magya o szág ö énelmi öld ajza. I
lej é
Gyö gy*. Kódéi diploma ikus Hungá iáé eeelesiJ
as i cus ac ci ilis/X.k. II.é ./ I
D ,
Csű i Bálin
$
Szamoshá i szó á .
Nagy I áns Magya o szág családai.
8za má á megye Monog á iája. j
Magya s a isz ikai közlemények. /193ö-as népszám- j
,
lálás,/
II
Szamosszeg község egyházi és községi i a á ában
alál ada ok,
Gé esi Kálmán: G ó Ká olyi Csaláé Okle él á a. I
/III.
k./ I
- 7 -
édekez ek. Ennek ma ad ányai még ma is Magya ok1*- I
nak hi ja a nép. De a alunak sokkal öbbe kelle jl
küzdeni az ö behálózó és szo ossan kö ül eS o olyók:
I
a Szamos, K aszna, Falu ok, és Homo ódi o ábbá a Ko-I
csó és le ogy pa akok ellen, amelyeknek ma má csak ||
a hol med ei aláljuk. J
A Szamos a alu kele i észén, min ha á I
húzódik é^ig kb.10 km. hosszúságban. Régen köz e len||
a alu ala oly , ha almas kanya ula oka alko a, jl
Mi el az á adások pyak an eszélyez e ék a lakosságod
má 1613-ban megkezdőd ek a szabályozási ö ek ések, j
Előszö csak gá ak emelésé el igyekez ek megakadályoz Jl
ni a íz e jecésé * 1723-ban má a hely a ó anács II
e e kezébe a szabályozás i ányí ásá a sószállí ás |j
mia .
4 sószállí ás nagyon sok idő esz eséggel
já ,
|[
me a olyók men én akko még mindenü ha almas e -
I
dgk és gyümölcsösek ol ak, mely eknek a mede beju ó jl
S ipeik és gyöke eik akadályoz ák a iz olyásá , és
|l
| a u ajok ú já . Ezé a hely a ó anács u así ja, jl
I S ubolcs, Ung, ügocsa, Bé es és Sza má megyéke , hogj
a Szamos med é Dés ol a o kola ig,és innen a Tiszá !
Szolnokig egyék hajózha ó á. De a megyéknek nem ol 1
#lég e ejök
ahhoz,
hogy az u así ásnak elege egye- II
aek
me a munka nagyon sokba ke ül olna. A
elhí-
II
| •áa Má ia Te ézia is megismé li, majd Józse őhe cej

- 8 -
1773-ba kibő í i azzal, hogy a Szamos med e az e- ||
gesz onalon isz í sák ki. I
A sok zakla ásnak az le az e edménye hogy
I
Ká olyi An al ki . biz os külön éle gépek és
sze szá-j|
isok segí ségé el ki isz i c c ja a med e , új öl ése-||
ke emel e és a gyengéke mege ősí e i. Majd 1858- I
ban a Szamos-szabályozó- á sula " megkezd e a működé-1
sé ,
azonban sajnos 1860-ban má meg is szün e e.De I
ö id működése is elég ol a a, hogy Szamosszeg ha-jl
á á eszélyez e ő há om ha almas kanya ula á ágá-jl
sá megkezdje, me be ejezése csak jó al a á sula I
eloszlása u án ö én meg. I
A Szamosnak szamosszeg ha á á é in ő sza- I
kaszán összesen 7 á ágás ö én . Előszö is leg on-l|
[ osabb ol a alu kö ül e ő 2 kanya ula á ágása, j
A Szamos Panyola község ől kiindul a nyuga nak ágó- I
dik,
majd csaknem egy élkö alakú kanya ula u án isii
mé issza o duljmajdnem oda é issza ahonnan elin- I
dúl .
I csak 300 m-es á ágás a ol szükség. Alig I
200 m-es északi i ány u án ismé meg esz egy me ész j
kanya ula o mely a alu északnyuga i és az uj elepüJ
lésü Mákhely u cának a kele i észé é in i, mig az il
előbbi kanya ula a alu délkele i oldalán oly egé- I
smen a ke ek ala . Ez u óbbi á ágás má hosszabb, I
400 m-es. Ezen le ágo ké hol mede ízzel sokáig, j
ső még ma is meg an, el e nádasokkal, sással,
ízi4|
||
álla okkal és mada akkal. Az előbbi a Kincses, melyne& j
ILggggÉMébőj^
má kiszá ad* a •!« és mu elhe££^J^Élk J
a Bol szamos melynek amgy észe állandóan iszel an
ele.
A Kincses ál al bezá e üle ne e llyéske ,
a Hol szamos ál al bezá e üle é pedig Baszna. A
Hol számosnak an egy nagyon égen le ál kanya ula ^
mely a anyolai-ke e eszi kö ül. Ez má eljesen
kiszá ad mede * Ezenkí ül nagyobb á ágások ol ak
észak elé egy 450.és 500 m-es. Az előbbinek ma ad-
ánya a jLin ag~l-Szamos, &z u óbbinak pedig a
Kiis-
szeg-i-Szamos.
Dél elé kisebb és nem oly nagy on os4J
aágu á ágások jó al később 1870-90 közö ö én ekJ;
de má az akko ennálló öl ésen belül. Ezek is elé^
nagy és igen e mékeny e üle ekkel nö el ék a alu
ha é á .
A Pe yes- kö ülzá ó !yá as-i és Fende helyl!
-i-Szamos ad a a Tóbéli és Csu o ke e melynek csahjj
egy kis észe a ozik ha á unkhoz. Mindke ő ki űnő
e mő öld, /l*2.áb a./
A
Szamos-szabályozás ö éne ében 3 ko szako
különböz e ünk meg. 1./ 1777 elő i ko szak, amiko
e mésze es u ón űnnek el egyes kanya ula ok az el-
keskenyede öldnyak é szakí ása ú ján. 2./ 1777-
1877-i?;
e jea. íz az á ágások ko a. 3./ Az 1877 i-
án i ko szak amiko az állam ejezi be a mede sza-
bályozásá .
Á
kanya ula ok á ágása azonban még nem
há í-
o a el az á íz eszedelme . Töl és kelle épí e-
ni.
1880-ben megalakul az "Ecsedi-láp lecsapold és
Szamos balpa i á íz le eze ő és bel íz szabályozó
-
1:
-
/2,
M& V?>»«»
- 11-
á sula 11.
;
kko kezdik még a Szamos öl ésének
épí-
ésé is Olcs á ól Sza má néme iig egy 66*5 km.
hosszú öl és épí e ek* Azó a csak a hullám e eke
enyege i észelj a aszi hóol adás és nyá i ní :y eső
zések alkalmá al. De ekRo nem é ,inkább használ az
iezapoléssai; Az á ágásokkai meg ö idí e ék a Sza-
mos ú já , de helyenkén még mindig nagyoka kanya od
a olyik ba á unk onalán. Épí i és pusz í ja egya-
án a pa jai . Ke n messze Ol ácsnél ömlik a Tiszába
pa ján mindké oldaio nagyon szép üzesek annak.
• •
AA Á.
i Szamos.
kiig a Szamos a alu északkele i ha á én olyik,
addig a K aszna öbb hozzácsa lakozó, s az Ecsedi-láp
ízé le eze ő pa akokkal, a nyuga i észé é in i.A
égi K aszna mede má Domahida ha á énál mocsá ba
ész el és csak a kocso di ge incen és az Olcs a kö-
1
o ~~
3*1111
o kola i észen bukkan ki az áilanaó mocsá
szin je ölé.AXVIII
sz.
közepe áj
á .
Ká olyi Fe enc i-
gyekszik segí eni a helyze en* Felhí ja a á megye jo*
ájai és nemesei a közjó előmozdí ásé a. ;,iá 1749-
"ben megkezdi e£$ olyan csa o na épí ésé , mely a öán-
do i-láp él az Ecsedi+lápba eze e olna* De mi el
nem kapo elegendő an^a ^i ámoga ás , az 1749-51~ig
e jedő 6 km. hosszú csa o na o ábbépí ése elma ad ,
B
igy elpos ányosoöo . Később a ia Ká olyi An al
oly a ja a megkezde csa o na épí ősé egészei; a
' o kola ig* ^e e e y oljan csa o iia épí ése, mely a
K asznának alig elisme he ő me í e közelében, a
ej-
le ebb észek, és a Ká olyi Fe enc- éle csa o aa~sza
kasz ölhasználásé al k*b. a a a nyom a ese , ahol
jelenleg ésedig a lépi őcsa o na, Kocso dig pedig
az északi őcsa o na ekszik. Innen majdnem egyenes
onalból pélyi közsís kele i oldaláig, e él kezd e
epy kis gö büle el csa lakozo a Szamosszeg-lagydo-
bosi u níl a K asznának ejle ebb med ébe.
Ezen csa o na épi ésé Ká olyi An al a sajá
köl sígén alkalmazo munkásokkal kezdi meg 1778-ban.
A munka oly sike es ol , hogy később a ki ály elszó-
lí ásá a szamossze ;, hé és nagydobos - bá ekko még
Szabolcs m.-hez a oz ak - ingyen munká al já ul
hozzá a csa o na épí éséhez. Az e edmény az le ,hogy
178ü~ba a i aszna med é özamosszeg ől Kagymaj ónyig
min egy 63 km. hosszúságban, 2 m. szélességben és 1-3

-
13 -
ÍS
| mé e mélységben
||
II»I
ím ii.ii ii HB
•!
i
• •-•
ii
•
ii
EKanom ii ••anaBa an«nBBH«HaiiaMjj
kiás ák.
• -?y
százacioal később
az
"Ecsedi-lá. lecsapoló
és
zamos baj cpa i á men esi ő
|
éa
bel íz-szab&lj
. mece kiésísí
a
L
ő
K aczna-mede
| ha é on ás ák.
ue:;
med é ,
Íz
eze i
ól jö ő izeke
pa o oly onos
gésze .
nil ícsi:}!.
i-bao. le olyása
é
ozó í sula " ejezi
be a
F aszna-
o kola i/:.
-
ép;i láp ize le eze-
1
cl
1 km.
é ols i
n a mé
egészen
a
(
II
•
az
169ü~es é ekben
az
Qj-K aszna~
1
.
le a
R aszna- ol^ybol
és a
Kyi sé^-ll
a 'isz£ba. Hossza
69/6 km. A
jobb-
1
oi cs onul í-z^Z
a
o kola ól
e- ]
:? baloldal
az im e
jö ő i^ek sza-jl
:e nyi o ,
ae a
hely j/ iszo yok i il
is szükségessé e ek e yee öl ésszakaszok épí ésé .!
i| Il en
pl. a
üzamc
a
:'
a ^y
d
ob
o
s
- i
ma
jsszeg- -a^ydobosi ú ig,
és
emelle
1
;asla ig e jedő-
9 k ,.
hosszú öl és. 1
|
* é;i
K aszna-med é
a nép '
cska-K asznának
1
hi ju. ;:
z
csak
a
sé
1
számí ha ó
iici nxéc .
a jí
so al oZe:>-j.yezi
1
«•
.-.
í
alu ok
.
l*-p
leesapola&a
i é;-;c-n
a
legelőn
i
lén ás ak sz,;-nx s
n-e.---ke I e kissé
|
u
melle ömlik
palu ok :'szaki csa o na1' beleomlé-
j
csa o mának. i- Ll dél e mindenü
I
.
a
Tá sula mindké oldalon űz a
I
1
i
:. L V } V ¥• . !
/
1
eze e
le
é^e
a
Séndo i-lé izé !
. u ín
a
med e
is
i ány ál oz a o !
.anyá o , mos peci/
a
legel:
szc- 1
, n-e-a .
,-.
ali; al e
a
b . ó- anyá
j
nyuga a o d.nl
és
majd em
a
kö es-
1
az -''-K acznaba.
*
Falu ok é^i csa&
- 14 -
na az u. . *
[..szaki
csa o na" ami a á sula állandó-
an,
isz í a a dél ől jö ő izek számá a,
< Bomo őd a Nándo i-lápból e ed. Végig: kanya -
go a ha á ő ., s. a alun is, :„;a m£ csak a med e
és :. eme .
nel..
e íeloho dás ál al kimélyí e ő-
g-ze í észe a : -'^-:> H é képek x em isme i/, d.e a né
kwlí'ncsei.
égebben ekin élyes íznek a o a. A é -jl
képek e^y *:-úsin Homo ódo ün e nek el, amelj £za mái|~
Légy ko nyékén e ed, oob pa akkal és a K aazná al e-
-yi' el esz az
Los:
di-lápo&
.
^ £za :iossze;:; La - ban
kanya á Kcmo -'dnak
e.-a*c2
ajmi ke és keze a . De
Lo.: ;y a e e i is Cl, oka az lehe , hop^ az előbb em-|
lí e !,cmo c íc isme : nép oly a ásá ke es e| a^y
az a ól a idék ől szá mazó embe ek lokál pa io iz-
musa i is ke ese egy Homo écio .
jied ének ua ac énya csu*. a ha á ban ehe ő ki
en osan, s u ;y lá szik, ao y a en emlí e Ho lo ód
•
e b gödö ben e-e é * ,: ^cd ön ul a eme i melle
cl^ a edi,
• A malom ud a án ke esz ül kiju az ószusz
kai kú hoz, hoi az u ca e yil:. oldalán lé : á ok mu a
ja az ú já , uaja a községháza melle Templom ég u -
cá a é , hoi a Kőpis-Szugoljon ke esz el a Hol szamos-
ba ömlik.
a Szamos szabályozása és a lép lec:ápolása u-
an a mocsa as e üle ek elszabadul ak;
i*gy
ho^y- ma
- 15 -
má a Szamos hoi mec ének is csak némelyikében an I
íz.
állandó iz csak a alu ké égén lé ő öldho -II
dés ál al kimélyí e gödö ben an, Az egyik a alu II
délkele i észén a má emii e Bomo cd kiszélesedései
a másik északnyuga on az o szágú mindké oldalán, I
a Fcldho dchely. /Lásd az 5, áb a./ Íz majdnem a alul
közepén an s .i ei e^észsé^i szempon ból ká os, i- I
^yekszenek be eme ni. ^ b&lolc li ész má sike ül
II
is be ene ni. ?3z a ásá é mely egyú al le e e I
gyako ló é ül is szolból. I
J* -G JB_A_J_L_A
_T_.
_ I
éghajla a megegyezik az al öld éghajla á al, I
kon inen ális, szélsőséges. Hideg él és szá az, o ~ I
ó nyá jellemzi. A nyá nak csai aa első ele szoko j
nagyon o ó lenni, a a ás u án má állandóan újdogál!
az;
északkele i
szél.
Az szok ák mondanis Vége a nyé Jl
nak,
allő lyukából uj a
szél."
Augusz us első hé é- I
ben- endesen esik az eső, de u ána még hosszan a I
a meiey idő. amiko az őszi o szágos esőzések megin- j]
dúlnak, a szamosszegi szu kos, eke e alaj sokáig I
a ja magában a ned essége , eneke len a sá , én na-jl
gyón nehéz a e mény be aka í ása, A leg öbb csapadék I
•ősszel és a asszal esik. I i csapadékmennyiség
5-600
II
mm. közö ál akozik. Az é i középhőmé sékle 9*. ||
A alu ha á a sik, de nem ol mindig ilyen I
- 16 -
öldmű elés e alkalmáé e üle , min ma. Bégen a mo-
csá és láp mia csak a Szamos, K aszna, Falu ok és
Homo ód
eo oncain
/há / lehe e ölde mű elni. De
a láp lecsapolása és K asznahá e dői kii ása u én
igen nagy e üle e nye ek meg; a öldmű elés számá ai
üzamossze - ha á ában há om- éle alaj különböz e ünk!
1. Ön és alaj. Ez
alálj
il:
az emlí e olyók!
ge oneai és a hullám e ekben, mely ki űnő e mő öld.
Nem is csoda, hiszen azok a e üle ek is, amelyek ma
á olabb esnek a olyók med é ől és nincsenek ki é e
az iszapolásn^k még mindig oly as ag és mély é eg-
ződésű ho dalékkal annak bo í a, hogy ma sem szon.ll
nak alaposabb ágyázás a, Á égi szamosmen i ö enye!
alaj különösen alkalmas a gyümölcs e melés e. A mai
öl ések közé szo í o hullám e ek,amelyek ki annak
é e az á adások iszapolésának,legé ékesebbek a a-
aszi e emények számá a.
^_^?.HÍ!£^ 5.1cU_ i.z a mocsá és lép lecsa olása
u án nye ék. H
Nagy á kon
ki ul egy já ás e cl kap a
a szu oknyilas elne ezés . Feke e szu kos öld, mely
ha
kiszá adj
nagyon nehezen mű elhe ;. Ked ezc időjé áj
ese én kissé po hanyós, és néha olyan bő/ e més hoz,
amilye a ha á e ,i/ észe sem. Különösen a enge i sze
é i ez a alaj . Búzá nem igen szok ak iae e ni,
me az őszi/ e és nem me i a gazda ilyen lapos öldeJI
ken kockáz a ni. I an a leg öbb é és kaszáló.
— ÚO —
Szamosszeg lakói magya ok. Vallás a néz e az I
lehe mondani szín isz a e o má us közsé alu
I
má a leg égibb ö éne i öljegyzés sze in igen né- I
I
pes helység ol , ehá kelle lenni egyházának is, I
Hogy ol , az mu a ja a múl század közepe- ájén le- I
ége emploma* Á anyaköny i öljegyzések sze in a I
alu lakói mindjá a e o máció e jedése kezde én I
öldesu a példájá a öl e e a e o máció . /Magya - I
o szágnak ez a észe is akko E délyhez a ozo ,/ I
Más allású nagyon ke és an. Ezek is mind beköl öző -j
|| ek.
Ka holikus családé alig alálunk egye -ke ő . I
IAnnál öbben annak a zsidók. Hiszen ezen nem is lehe I
[Icsodálkozni, me minde ü é be észkelik
maguka lEiilo-
I
I
' II
||nÖse.i oda ahol könnyen élne nek. ügy la saik, hogy ez
|i
la kom yü éle e meg alál ák Szamossaegen, me égen I
[gazdag zsidók ol ak a aluba , az ő kezükben ol a I
I
ke eskedelem.
Templomo is épi e ek. Ujabban i is I
Ikezd e jedni a bap is a allás, de az 1930-as s a isz4|
I ika meg nem ün e i el oké . Valószínű, hop y ö ényéi
Isen ekko még nem é ek á , ma má imaházuk is an. II
IÁ
számuk ma sincs megállapí a. I
I A lakosság oly onosan szapo odo . Száma egy I
•néhány s a isz ikai kimu a ás sze in a kö e kező? I
1869-ben 2191 I
I 1880-ban 1913 I
j 189u-ben 2213 I

—' o** —
lÖOü-ban
1910-ben
192G-ban
193G-ban
2625
2800
2649
2845 Ebből e o má us *
2676,
.ka L.* 32, g.ka íi.** 31, e .* 2, zsidó * 94.
193íi-3E-ig a lakosság 249-el szapo odo .
Fzen s a isz ikai közleményekből lá juk, hogy
a lakosság száma ké ese be*, csökkenés mu a . Előszőj
1869-80-ig. Ennek oka a e mésze es elhalálozáson ki-
ül a koiei a já ány agy döghalál, mely 1873-ban ö |
ki és ige > meg izedel e a lakosságo . Alig más él hó-
nap ala 82 e&ü-e le az áldoza a. E ől kezd e sza-j]
po odás mu a ha ó ki 191ö-ig. a kö e kéz: 10 é ala
ismé esökiiex és áll be, aminek oka egy ész a ilág-
hábo ú,
más ész pedig a hábo ú elő i ki ándo lás.
£ ilághábo ú nagy esemény ol a alu éle é-
ben.
Mindéi: egy e ogha ó embe iek el kelle menni
a hábo úba, kik közül sok elpusz ul , sok ól pedig
nem udjuk mi le a so suk, AZ i hon ma ad ö eg em
be ek közül is, akike a ájuk ma a nehéz á adságos
munka kimen e , sok elpusz ul . To ábbá a hábo ú a-
la elma ad a szüle ések nagy és^e is.
A
lakoss:
g csökkenéséhez hozzájá ul a ki án-
do lás is. A hábo ú elő öbb szegényebb embe min-
déi-é pénzzé e e, hogy ki ándo olhasson Ame ikába.
Az gondol ák, hogy o könnyebb lesz a megélhe ésük.
Azonban, a későbbi be allások sze in nagyobb nyomo -
al küzdö ek, min i hon, és csak a szégyené ze
a o a kin Őke . Akad köze ük e^y néhány olyan, |
aki ekin élyes agyon a e sze , de a^ idegen öl
nem ud a lekö ni, -haza ágyo *. I hon ölde ásá ol
és oly a ja ősei oglalkozásá . Az u óbbi időben egy
e " öbben jönnek haza családjukkal együ , izek az |
ame ikánusok, akiké* min ilágo já embe eke nagy]
isz ele ben a anak. Ma mái) amió a a öld e o m, a
szegény embe eke is hozzáju a a" egy-ké hold öl-l
decskéhez,
megszűn a ki ándo lás.
4 hábo ú u án, de különösen az u óbbi időben
alunk népességi iszonya ked ező ál ozás mu a .
Mig a lakosság 193ö-30-i csak 190 lélekkel szapo o-
do ,
adig 19SO-35~ig 249 a lélek-szám szapo ula .Te-l
Lé ez az mu a ja,
hogj,
&z o szág más idékein
u al-
kodó "egekének11 a szamosszegi embe ek esküd ellensé-
gei.
Bá i is elő o dul a módosabb családokban az I
egy-ké gye mek, de ál alában az egysze űbb családokéi
bal gyako i a ha - nyolc. Jó a nagy család mondják,
an aki dolgozzék s így öbb e lehe haladni. Pe sze
ez csak addig a , míg a család agok együ annak.
^ Földmű elés.
A
lakosság úlnyomóan öldmű eléssel oglalko
zik.
Azonban nagy ki e jedésű ha á unknak, min má
lá uk égen csak egy kis észe ol öldmű elés e al
- 26 -
kalmas e üle , így a lakosok halásza al, álla e-
nyész éssel és gyümölcs e meléssel gglalkoz ak. A
öldesu aiknak ilyen i ányban e ek szolgála oka .
Mi el a alu olyópa ján épüli és a leg égibb idő-
bei on os á kelő és ámszedő hely ol , a'lakosság
élelme ki el a ámke ese ből, olyók halaiból, az
e d k és mocsa ak adjaiból. Búzá csak annyi e -
cel ek, amennyi a lakosság szükségle einek kielégi é-||
se e elég, de néha még elég smn ol . Ha nem ol e-
lég kenyé nek aló, pó ol a a gyümölcs, ami igen na
me ieséghen szállí o ak a Nyí ség e, hol gabonáé jj,
k um lié cse él ék be. Sbből lá szik, hogy a égi
lakosod cse eke eskeaés oly a ak.
Halászni nagyon sze e ek, ügy-annyi a,hogy
kicsi?.ek bizonyul nekik a Szamos, és hálóikkal, a-
poga óikkal / a sa/ olyko -olyko le e ud ek a ?iszá-U
a is, a Ká olyiak bi oká a. A égi szamosszegiek
sze e ek'a ilosban halászni, ami egy pá öljegy-
zés is bizony
i .
Pl, 1421-bc'l an egy eljegyzésünk,
mely sze in az Clnodi Zuda Jakab jobbágyai akik a
Tiszán halász ak, Eá olyi László és And ás el e ék,
halaika pedig el e ék./Szi mai An al$Sza má é -
megye./
Jó al később egy 1560-ből aló eljegyzés sz
in a szamosszegiek, mi ol ajok^be ö ek a Ká o-
lyi Gyö gy olcs ai bi o á a. Ká om háza
elgyúj-
o ak és szö nyű pusz í ás égez ek. Renge eg
élel-||
- 27 -
misze és jószágo i ek magukkal. Mindazoka ,akikl
ol kide ül , hogy ezen pusz í ásba- ész e ek, ö j
ényes Í éle sze in ka óba hú c ák. Egy-néhány ak a
ne é is öljegyez ék pl. Jó János, Lada Mihály,
Nyel*.
g-e a Is án, Ilona János s b. De ezek ek má az u ódaj
ii is kihal ai. /Gé esi Kálmán* G ó Ká olyi Család
Okle él á a. III.k. 382 lap./
A Szamospa i ö enyes alaj mindenü szép
és e mékeny gyümölcsös ne el . Főleg almá , szil á|
és dió e mesz e ek. Hagyon hí es ol messze idé
kéken is a szamoshá i Jona hán, só á i és az ap ó
ál-
os,
sá ga-ko mos alma. Ezek nagy észé a Hyi ségen
ogyasz o ák el. Ebből az időből ma ad en az alms -
szedéssel kapcsola ba* ez a mondás,- mely még ma is
szállóigekén él a nép ajkán - hogys«Vedd el iam
ö üld meg, megeszik a nyi iek./T.i.az alma a sá ba
hullo ,/
A szil ából lek á és pálinká özeek.Saj-
nos kés'Cbb a bi ok endezések u ín ezen szép gyümöl-
csösök nagj észé kii o ák, csak a ba á ba lé ő
ha almas nagy dió ák a anuk, hogy o alamiko i-
ágzó gyümölcsösök ol ak. Ha á unkban még ma is a-
lálunk szép gyümölcsöseke , s újabban egy e nagyobbj
e üle eke elepí enek be gyümölcs ákkal.
Az ú bé i bi ok elosz ása u án sem é á
mindjá a lakosság a nagyobbmé ü öldmű elés e. A
kiosz o öldek, a gyako i á íz szedelmek mia inJ
kább még kaszálók és legelők ol ak. Úgy hogy a alu-j
á& -
ból mindenü legelőn és kaszálón o ony i ányban le-
he e elmenni Má észalká a, A sok kaszáló és legelő
előmozdí o a az álla enyész és . Az álla oka nem
cso dákban^, gulyákban legel e ék min ma, hanem min4
den családból a legény im ko a apasz ól késő
őszi|
kinn hál a
ha á ba*
a jószággal és a béklyóba kö ö
lo akkal.
Gyak an mag ö én , hogy ezek a jószágok
az álmos, kooamázó/ agy a
sza á íja
u án ólálkodó leJI
gény Ő ize e melle massza elba angol ak a
ha á bamj|
Juho agyál alán nam enyész e ek, lo a is ká ása
ellenben a cime es ök öke nagy gulyákban haj o ák
á á oli ásá a. Ebben az időben agyoni szemmel mé4
e az embe eke nem a holdjuk, hanem az ök ök száma
sze in é ékel ék* Ha lo a nem is ol egy gazdának
ök e 8-10 lehe e . Ebből pénzel ek*
-Á
mocsá és láp lecsapolása, az e dők kii -
ása u án, megkezdődik a öldmű elés, mely lassankén
ő oglalkozássá álik. De emelle még ma is i ága
zik az álla enyész és* A szamosszegi gazdának a
ölcj|
a mindene. Ebből a ja en magá és családjá . Ha
csak ehe i7állandóan nö eli bi oká , ső néha még
adósság a is képes meg ásá olni a öldjé el szomszé-
dos da ab ölde . Jellemzi az i eni gazdák a, hogy
a öldjüke csak a leg égső ese ben adják el, amiko
á annak kénysze í e. Talán az éle ől is hama abb
meg álnak min a öld ől, A bi ok iszonyok elég e~
gyenle esek. Miu án a öld e o m a szegény embe eke

- 29 -
is hozzáju a a egy-ké hold öldeeskéhez, alig a-
lálunk igazi szegényembe . Az lehe mondani hogy
ilyen nincs is Szamosszegen, me a öldnélküliek is
nyá on szo galmas munkájukkal megsze zik egész é i é4
lelmüke . Tan ugyan Ö középbi okos a aluba , de a
lakosság zömé a kisbi okosok alko ják, akik a bi -
okuk na,:ysága sze in különbőz
-
osz ályok a os clanai
!• "á a 30-50 holdas gazda nagygazda• aki öldjé
cselédekkel, munkásokkal mű eli. Fiai közül
e^ye
me
a a gazdaságban, a öbbi udományoapályá a adja*
2*
Kisgazda ,ahol a család minden agja dolgozik* 3,
., ö pebi okosok, akiknek ké -há om hold öldjük ne|
jyu.j biz os megélhe és , kény elenek élelmüke ha -
mados munká al megsze e i. Ide számí ha lak a nap-
számosoka is bá ezek sem csüggednek el, me
sze-
e ik a munká , a szamosszegi embe nem sze e i a él
lensége , ha a mezőn n^m akad munkája, a ház kö ül
mindig ke es alami oglakozás . Leg öbb idejé ko a
a asz ól késő őszig,a mezon öl i.
Ha á unk öldje nagyon e mékeny. Különösen
alkalmas'a mezőgazdaság a. * jó ba na e dei alaj és
az ön és alaj még ma sem szo ul okozo abb ágyá-
zás a.
Talaj-ja í ás a is álló- ágyá használnak*
Régebben kül e jes gazdálkodás oly a ak, ma egy e
jobban e jed a bel e jes gazdálkodás. Ugy- aogy öb-
be e melnek, min a lakosság kielégí ésé e szüksé-
ges.
Főleg búzából és enge iből an ki i elünk. A
• - 30 -
nyomásos endsze nem használják. Egy kis észben
használ ák az 19oo-a« é ekben. Tagosí ás nincs. A
agosi a la ság e mésze es elap ózódásból kele kezel
A gazdák bi oka nagyon szé an szó a, ami nehezí i
a gazdálkodás .
A 6180 ka .hold és 718 D e üle mű elési á~
gak sze in a kö e kezőképen oszlik megi
szán ó 4873 ka .hold 1339 O
ke 25 » « 1362 "
é 54 " » 1191 »
szőlő 2 " » 3oo »
legelő 413 " » 970 *
e dő 398 " " 445 «
u ,á ok 414 »« 1508 »»
Lá juk, hogy a legnagyobb e üle e a szán ó öld og-
lalja el. Kalászos és kapás nö ényeke egya án e -
melnek. Leg öbbe még is a búzából, me ez a legjö eJ
delmezöbb a eke én, A búzá égebben kézzel e e ék
ma géppel e ik. 30 e őgép an a aluban. A a ni,még
ezelő 30 é el is sa ló al a a ak, gépelni csépha-
da ó al csépel ek, agy ló al nyom a ak. Te mésze es
ez nagyon hosszadalmas ol , néha he ekig-hőnapokig
is el a o . Gyo sabban men a munka
já niko
bejö a
cséplőgépek használa a. íz elein e já gányos lo ak
haj o ák,-késubb kis benzines mo o ok. Ma má ak-
o al dolgoznak, úgy hogy ké -há om hé ala aeg me^
az a a ás és cséplés.
- 31 -
A
búza u án enge iből e melnek a leg öbbe !
Rozso egyál alán nem. K umpli is csak az
19(
O-as |
é ek ó a e melnek nagyobb mennyiségben. Azelő az
embe ek a Nyi ség; e já ak k umpli kapálni ha madá-
ba,
me az á iz elön ö e a ölde és a k «/<*«pli neJ
nő me£, az mondják, meg- Ö .zabo ,á pá csak any-
nyi e mel ek, amennyi a gazdaságban szükséges ol J
Ma má ebből is an ölösleg. [
Nézzük,
é en e me&i.yi e üle e e nek be bú-
zá al,
enge i el s b. és mennyi az á lagos e mésük
holdankén *búza 1500 holu á lac 8 q- hoz
•^ enge i -1400 " " 9 " "
bu gonya 860 " •« 20-25 » » I
á pa 200 " " lu « •<
zab 15u " » lu-12 " " I
Taka mánynö ényeke ;lóhe é , luce ná , ledneke szin-j
é :
soka e meliek, me a gazdák nagyon büazkék I
jc és kö é lo aik a. Taka mány épá ke ese e mel-
nek.
I
.-*
gazdák igyekszenek öldjeiknek minden kis I
po cikújá kih.sználni. /. a ás u án némelyek a a lő jj
be e ik a ló épé al, enge i áblákba pedig ké méJ
e á olsás a mindenü é babo e nek. Legel e jed ebb
aj ák a öulaházi, ha he es, kakas és M öbab. Len- I
csé ,
bo só nem e melnek. Káposz á , zöldség éléke !
csak a sajá szükségle ük e e melnek. I
Ipa inö é y nem e melnek, me nem udják 'l
é ékesí eni. Kisebb mennyiségben e mesz enek kende ]
- 32 -
és nap a o gó . A nap a o gó nem áblákba e ik, jj
min a,
szomszéd alu' ka holikus lakossága - akik az 1
ebből készül olaj3a! a zsí pó olják boj idején- I
hanem a enge i áblák széleibe* A nap a o góból ké~ I
szül olaja i e álló ilágí ás a használják, I
A öldmű elés melle i ágzik az álla és I
ba om i enyész és is. Mos má lo a is öbbe e- II
nyész ének,min égwn,Rájö ek az embe ek a a, hog|
öldjüke lo akkal sokkal jobban és gyo sabban ud- 1
ják mű elni, min az ök ökkel. Ál alában a lo a na- I
gyón sze e ik és meg is -kimélM ; A nem nagy, üzes- I
é ű,jó iga onó lo a enyész ik* Leginkább a
nóni-
I
usz aj á . Sza asma hából inkább
a.
magya aj á I
sze e ik, de ujabban e jed a s ájci aj is* Se és I
is sok an, őleg mangalica. Az álla a állomány 1935-1
ben a kö e kező - j
sza asma ha, magya aj a 918 d cb, ]|
w" s ájci * E66 « ||
ló
336 " II
se és mangalica * 1203 I
•"-.• yo kshi ei n 103 H j|
Ezekből pénzelnek a gazdák. De emelle különösen a ||
kisgazdáknak nagy haszno haj ó jö ed^l^e a ba om i- I
• enyész és.
••
A munkás asszonyoknak pedig ez az egye- I
dűli pénz o ása. Tojásból, ba omiból lá ja el a há-ií
zi szükségle e , sok a uháza á , ső még az adó isJl
Lá uk, hogy az embe ek ko a a asz ól késő í!
~ ?9 -
/ i
áz a Őke #eisz u , G ósz u ol ak. De az u óbbi
időben,
amió a a magya gazda ön uda a éb ed /mind-
inkább elszegényednek s má csak gúnyne ükön emlí ik
oké pl,"Kalap, Bzézláb , Mi ejo .* Bégen ol 6 üzJ
lé ük, ma má csak 4 an. Ez is osszul megy. Magya
kiske eskedő ezelő le é el egy sem ol a aluban]
mos 5 an és mindegyiknek jól megy az üzle . A ssi-
dók közül csak a e ményke eskedők boldogulnak. nzekJ
nek jól megy a so su^.
Nagyo lendül a alunk ke eskedelme és o J
galma 1929 ó a, amiko é en e ké ásá a ási enge-
dély kapo . Vásá aink a méz a pes i ke eskedők is'
ellá oga nak, á ke eskedelem ejlődéséhez hozzájá ul
|
a
ej
szö e keze imíkodése is. A eje mos mé nem
iszik a piacok a, hanem i dolgozzák öl és e mé-!
kei szállí ják o ább. I
/ I
Valóban a ke eskedelem az, mai a legújabb
időben meg ál oz a a alunk képé , üiaig asú , kö-
esu em ol , addig az embe ek igény elenül él ek
1 I
a éí*i elepüléseken, de amió a a kö esu elkészül ei
oly onosan e jeszkednek őleg ezen u men én. Igé~
il
nyük állandóan nő* I
Szamos
sze^.
népe oglalkozásához képes igen I
mű el .
Csak azok
mmm
udnak Í ni-ol asni, akik a a4|
nyákon laknak, de ezek száma sze encsé e ke és, á !mí4!

- 40 -
el sége községünkben a e .egyház ál al enn a o
ké Iskola e jesz i, melyben ö ani ó működik. De
emelle o annak a gazdasági ismé lő iskolák, ameJ
lyekben az iskolából kike ül gye mekek sok hasznos
gazdasági udás sze eznek. A gazdasági isme e ek ejj
lesz éséhez ujabban nagyban hozzájá uljA Má észalkai
Téli-gazdaságiiskola, melye gazdai jaink nagy szám-
mal lá oga nak, hói nemcsak szak udásuka bő i ik, |
hanem más-i ányú nagyon sok hasznos dolgo is anul-
I
naki Ezenkí ül sok jómódú embe an a aluban, aJ
kik igyekszenek^nnlimagasabb mű el ségben észesí-
eni,
min ami a alusi iskola nyúj ha . Tudományos
pályá a adják óké . Nincs is a kö nyéken még *gy o- !
lyan alui min Szamosszeg, amelynek annyi anuló i -
júsága lenne. To ábbá o annak az i jusági/egyesüle-í
ekj A leányko , Kie. Lej en eegyesüle , amelyek nagy
ha ással annak az i júság ejlődésé e. Téli es éken]
pedig a £áp és a ani ók, min a szellemiiéle eze ői!
isme e e jesz ő előadások ke e ében e jesz ik a mű-
el sége .
A mű el ség e jesz éséhez az u óbbi időben
hozzájá ul a ádió is, mely a ő á osi kul ú á e -
jesz i szé a sok ap ó kis alu ban. ialunk összesen
9 ádió an, ez nagy haladás mu a .
_T_E_L_E__FJJ__LJ.J3_._
A alu ki e jedése elein e nagyon kicsi ol
41 -
Település e ede ileg csak a Szamos ké ha almas ka-
nya ul a ál al alko o ölcmyel en"Szegen" ol a
mai Templom ég u cán, Egy u ca ol csak és mindké
házso ala o oly a Szamos. I ol a gó
s í-
lusban épí e emplom is, e ől kap a az u ca az
elne ezésé . To ábbá i ol az iskola, községhá a,
ké szá az-malom és a emplomke ben a eme ő is.
Azonban a alu oly onosan épül , úgyhogy a
XIX.
sz. eledén má a Homo ódon ki ül is an elepü-
I
lés,
ma pedig a kis gazdáknak kimé sespi álisok
/ aluszélek/ is be a nak épí e. Különösen a kö es-
u men én, /lásd 5. áb a./ I épül öl a XIX. sz.
közepe áján az új emplom, A égi emplom nyuga i éJ
szén lé ő magas a o nyában 1830. májusában belecsa-
po a illám. A o ony leége és a ha angok is ösz-J
sze-ol ad ak. A uz belekapo a emplomkö üli nád- j
edeles házakba, amelyek a nagy szá azságban gyo san
lungbabo ul ak. Nem ud ák megakadályozni a üz e -
jedésé és a él u ca leége , A ha angoka há om é
múl a új aön c ék és ha anglábsze ü;bezsindelye-
ze oszlopok közé helyez ék el, mig 1835- ben a
égi!
eme ő helyén öl nem épí e ék a mos ani díszes o -
nyo .
E ől kap a egy másik u ca a To o y ép; ne e .
A emplomo kija í o ák, de a Szamos ö őpa ja ál-
landóan eszélyez e e, úgyhogy 1848-ban a o ony
mellé le e ék uj emplomunk alapjá , amely csak
1863-ban készül el. Nem sokkal később mellé épí e -
- 42 -
JA& &L J 4 ű ?o
- 43 -
ék a pa óchiá is,melye a emplommal együ kö ül-
ke í e eke emplomke e enyő és há s ákkal ül e -l
ék be. A emplom nagy, messze idéken hi es, majdnem
1000 lélek be ogadásá a alkalmas, egysze ű, o ális
épüle .
To nya annál díszesebb, ka csúbb, magya os
o ony, ehé allal és eke e e ő el.
Később,
amiko a
•
li 1, ^_ 1 1
B^y^HQÉ
alu nagyobb le a köz-l
séghézá is egy másikjU
Őszuszka u cában épí e -j
ék el./Ma is o an./ll
A községháza mellé épí ei
ék az iskolá , amelynek!
egyik égében a községi
is álló ol , középen peU
dig cselédlakás. Azonban||
a lakosság szapo odó
szükségessé e e egy nad
JSL k
emplom. gyobb iskola épí ésé .
Ez a emplomke ben épíll
e ék el egy an e emmel. Később ez is ke ésnek bi-
zonyul é ii 1890-ben épí e ek egy másik iskolá a pa-
ócliiá al szemben• Ez a kis iskola, /lásd a kö e ke-
ző oldalon/. Az 1900-as é ek elején egy égi szá az-
malom helyén ismé épí e ek egy mode n, há om an e l
mes iskolá ^ ani ói lakással együ ; Szin én To ony-j
- 44 -
3. sz. k
u cában. Ez 1926-ban még e
;,>
an e emmel kibe*,
i e ék. Ex a nagy; agy o nyos iskola, /lásd 4. szi
kép./
_U_T_C_A_._
Lá uk, hogy égen az egész alu csak e
u cából állo , ma má öbb u cája a
.
z u cák na-
on hosszúak, endesek, isz ák, de nem egy o ma szá
lesek. Legszélesebb a őu cája To ony ég, de a öbbi
nagyobb u cák is kiszélesednek a-;pompakú ke ül./ 4
ilyen ku a a aluban, mindegyik a ézi ku ./ Az
u cák elne ezése még mindig égi:To ony ég, Templom-

- 45 -
4.
sz. kép.
;,
szusz
aH $
Bigecs, űzo oska. Ezek a ő-J
u cák, de a : öbb keskeny kis u cája, ami „szugolyJ
nak'ne ez :ek pl. Kópisszugol^
,
Toldiszugoly s b. A
őu cán onul égig a kö esú , amely még mos sincs |
kiépi e egészen a panyolai é ig. A kc esú melle !
mindké oldalon á ok onul . /Ez lá ha ó a 4.
szé nu képen/*
Az u cák minké oldalán majdnem egy o ma
elkek so akoznak. /5-800 D/Á házak egyik égükkel
néznek az ú a, a égiek egy, az ujabbak ké ablak-
kal.
Fa az u cán ke és an, inkább a ke í éseken be-
lül a házak égéhez ül e ik. Az u cák szélein csinos
- 46 -
deszka /palánk/, léc és d ó ke í ések annak. Mind-
egyik ke i ésen ké kapu an, egy kicsi /kisaj ó/
a gyalogjá ók számá a és egy nagyobb a szeke ek szá
má a.
Leggyako ibb a deszkake í és, majdnem mind egy|
o ma*
A égi deszkake í ések ízszin esen annak
összeillesz e, mig az 113ak üggőlegesen és hézaga-
ika lécek edik be* Az oszlopok o nyos dísszel az|
nak ellá a* A kapuk oszlopai hosszabbak*
A ke í és elő onul égig a
já da,
í mely
deszkából /palló/ agy kőből készül * A nagyobb u -
cákon mindenü kőjá da an, a őu cán 80 c n. a öbJ
bieken 50 cm. széles* Az u cák nyá on különösen ho -j
dásko ,
nagyon po osak* Az u cá minden gazda maga
a ja endbe*a po ája elő *
JBLA-2-AJ^-_ ••
.
j
A égi házak anyaga,s ílusa, be endezése
különbözik a mai házaké ól. Régen jobban megma ad
a s ílms. Majdnem minden ház egy o ma ol , bá nem
egy mes e épí e e őke * ső a leg öbbe nem is mes
e ,
hanem hozzáé ő ipa nélküli embe ek. De ezeke I
nem e e mindenki igénybe. A házaka a elkek e
hosszában épí e ék* A al el akása nem okozo ne4|
hézsége , me pacsi os házaka épí e ek* A ályog
ső még a églaházak is könnyen összeomlo ak olna
az á izek ala , 4e a pacsi szilá dan a o a mu
I
épüle e , A pacsi os ulajdonképen cölöpös
ház*
A-
-
47 -
5.•kép.
lapnak előszö pacsi o csinál ak:égaso,;a , oszlopo-
ka ás ak le a öldbe,s ezek a hozzá a ozó ge endá-
za al ad ák a ház
ázá .AZ
oldaloszlopoka ékonyabb
ge endákkal kö ö ék össze és ezeke őzsé el o ék
ssze. AZ igy nye kassze ű áza
z áS
jó pély és-
sá al addig apasz o ák, mig as ag al nem le .
.blaknak, aj ónak, ake e el hagy ak aj a helye .
Szép egyenes oszlopoka 'kelle álasz ani és nagyon
kelle é eni a apasz áshoz, hogy olyan egyem s a-
la kapjanak,min a kőmű esek églaháza. Maga csinál-
a a gazda hozzáé ői segí ségé el a e oge eKdáza-
- 48 -
o is. Lenícijebb a néd edél el észí éséliez hi o
nádkö ő , aminek embe emlékeze ó a Kis Be i a
mes-
e e ha almas űjé el és üz jé el. Fi ól- i a
|
adja a mes e ségé . ház e őnek el é len csapo e-|
lejünek kelle
leni,
melyen ben ülo deszkás
o?
-
I
al,
aj a ké padi ás szegei
•
/lásd 6« kép./
Minoen ház e esze ala széles o nác ol ,
emcsak
elől,
iiane^ a ház é-.ében is. A o náco
**£«.
j
e gályózo aoszlopok a o ák. /lásd 6. kép./
Te mésze esen aoszloos házaka csal az e^ysae übb
embe ek épí e éi:, a módosabbak a aoszlopok helye
6. kép.
-
55 -
ehé ing nyakkendő nélkül és eke e keskeny~szélű
ozma i gos
kalap.A
hé közna i öl öze ugyanilyen,
csak su ceal, isel es uhákból, de sohasem színes-
ből.
Téli-kabé o csak a legna yobb hidegbe ho danaki
Ruhájuk ke és an, ee-y-egy öl öze iselő és ünneplő,
A palóc- isele
nyo<:
a
a su c- isele ben és alán a
kalap szélének keskenységében wa ad
meg,
jeléül
annak|
•hogy palóc nyel já ás ha á án agyunk.
A női isele - ma semmi jellegze es nem mu-
a .
Fehé neműjök pamu osabb ászonból készül, min
a é iaké. Még egy pá é izeddel ezelő is nyá on
ing állban dolgoz ak, Nyá on .ezi léb, élen csizmá-
ban Já ak. Téli-kabá juk a eke é el himze ba na
ködmön agy guba ál , Hébány ö eg néninek még ma is
meg an a gubája. Ma má olcsó és egysze ű ka on u-
hábau já nak, csizmá csak az asszonyok és gye mekek
iselnek élen, a lányok cipőben já nak.
éle módjuk épenugy, ni a uháza uk egysze
ú.
E eléik nem
agyon ál oza osak, de Ízle esek és
áplálók. Ál alában az lehe mondani, hogy a smamos-
szegi embe az egysze ű ée ek melle is jól él.
Te -
mésze esen a legszegényebb néposz ály éle é a módja
szabja meg, de ezek közö is alig akad olya , aki ne
ölne egy kis malaco . Azonban sajnos nyá á a má nem

- 56 -
il
sok ma ad belőle
.
Fő- áplálékuk a kenyé , ebből igenjl
nagy mennyi sé^e ogyasz a -ak é en e* Wapon a nyá- ||
on há omszo , élen ké sze esznek.. I
A yá i é end kö e kező I
eggel.:
kenyé , szalonna a y kenyé és gyümölcs, I
i kán ej. I
délben:
nagyon gyak an csak le es, / ök, bab, k ump-1
li
káposz a le es, kaszáslé s b-/ me az I
asszony is kin dolgozik a mezőn és nem é I
á ké ogásos ebéde őzni, I
es e j le es /ez elma adha a lan/ u ána ő ész ái
/ ú ós,
mákos, lek á os, k umplis s b./ I
"Ta os laska de elye, ez a magya e eje." I
Télen csak ké sze esznek napon a, me ké- I
són 9-lo ó ako an a eggeli, a acso a meg má 4-5 I
ó ako .
A éli é end a kö e keze j
eggel:
zsi os ke yé , kolbász, oldalas, szalonna, I
sül k umpli és sül ök, ha
a ^ ej.
I
es ej le es, ész a éle, hagymás duszi / e k umpJI
li/ puliszka, málé, kása s b. I
Kalácso csak nagy ünnepek alkalmá al sü nek, de i- I
1yenko kemence-szám a. Cuk o a szegényebbek nagyon I
ke ese használnak, me nem u ja a ke ese ből. II
A'nép
e ős,
egészséges munkabí ó, aka ékos, I
de nem ös ény, u gazda nyá om maga lá ja el napssá~ I
mosai ,
ilyenko bő en an kaszáslé, nagy da ab űs- I
öl disznóhúsokkal, almás é el ele csi ké el és jó Ij
• 5? ••
epe ős ú ós csusza s b. Az i alban mé ékle esek,
||
x
agy munka alkalmá al jól esik egy-ké kupica palim-1
ka.
Különösen a a ásko és cséplésko szokás, hogy al
gazda meg endégeli munkásai pálinká al, akik az án I
igyekeznek szebb, csinosabb szalmakazlaka akni. I
Falunk nyel já ása jellemzőbb, min a ise-1
lé e és éle módja. Az északkele i nyel já ás számos-1
há i cso o jához a c ozik. Annak, min legészakibb I
* II
nyúl ánya azon a ha á on an, amely ol má a palóc I
nyel já ás nyomai ész e ehe ők. I
Bépünk nyel ében még nagyon ke és palócos I
B%6
alálha ó, jó al ke esebb, min a Szamos másik I
pa ján lé ő panyolaiak nyel ében. Ilyennek mondha ó|
lipi yánka /lapá /, szapolyka / akanál/, ku ucska j
/ho gas/,
cso osznya /eke as/, kaso nya /edényho dó/J
hácskó /há^csó/ za ak. De a kiej és sem palócos, ha I
sze e ik is annak mondani. Épen annyi a lehe ne ki- I
ályhá/^ő uli ha ás is,/me az&al is é in kezik. / I
ső székelyes. Példa e e o" kö őhangzó ked elése 1
az
an
helye , igys áko , áloko , s b. monaanak. |
De ugy ennek, min az előbb emlí e kiej ésnek a I
magya áza a inkább Szamossse elszige el ségében #j«|
lik,
abban, hogy i a nyel egy égibb állapo o ö J
zö meg. Alsóbb-állású a nyel , há íbb képze ek a|J
hangok. Az a ,~ öbbszö hangoz a ják o - ak pl.- 1
- 58 —
azakas helye azokos. Az *u" is sokszo hangzik
no l-nakíbo nyo /bo jú/, nyol
/nyúl/;
az^ü" öH-nek
hangzik pl. dőlő /dűlő/* A ói- ői ap*o ó- ő-nek
mondjék e ő, a ó. Há ébb képle az l i« be ü he-
lye e Hi l- ej enek sokszo ^ ennma ad a K aszé
T
/Kiisszeg/. ésí helye ö ö- mondanak. Mindez egy
é>i állapo o mu a . Megő iz e az i eni nyel a
ál-né
1,
né age , a
,la,
mu a ó szó , Inné -onné
e ede ago .
gok é ékes égi szó megő zö a szamossze-
5i yel , különösen a ha á lei ó sza akban, pl.őszus;
ka,
Bészna, Bi£ecs Szu yók, Küaszes, Szugely,Homo-
ód-Lá ,
Kő ogyha , Nyá as, Pe yes, Si a a^ Tőbéli
Kozópső s b. Bi kábba** "használa os sza ak? bada ,
/de ék/, éka /s elázsi/. ézsla / ud/, akonca
/szánkó ka ája/, hibóka /Bá /. A sok-beszédü embe
ája,
ajáskodik, ajbo og. Minden szegény embe
esző embe , a lus a ápé o/ és jó al ója an. A é-
szegei
e:; e
iszik,min a
lihoj .
Ha alamiből öbb
an;
a a az mondják, hogj szapo ább. A lábas
kasz-
olynak is mondják, A lé é láb ón
k,
a já dá pal-j
lőnak^ a kemesce aj ajá élőkének, az emelő osa- |
po ának hí ják. I
A szamosszegi embe egysze i, komoly, de in-
kább de ül , min bo ús. Vidám, kedélyes, ső komé-
- 59 -
á ázó.
Jó~kedély{i, ne e ad nem-csak. a zsidónak, ha-
eui gazda á sainak is. Pl. nyosz a, ezes, do ombos
csacsi,
boka, su a, pocok cici, küllő9 i e| be e e
bikás,
adas, gyilkos húsos, pikele pongó, inié,
pene e,
nyulas, he gon, puha, gá é, dide c, gyibak,
ü yö i s b. A zsidó gúnyne ek ezek* mi ejö , kalap
hö csög, igu a.- százlábú s b.
Lá uk má a oglalkozásnál, hogy'népünk
szo$-
mlmas,
dolgos, élelmes, munkás nép, amely éj -na >o
egjé é e á adozik, hogy egyenes u ón becsüle el
megsze ezze kenye é , ai y gya apí sa kis gazdaságá |
A gazdálkodásban csak az Ssök nyomdokain me já ni,
konze a í , idegenkedik az újí ások ól, isele e
e^ sze d, Ízléses és komoly. Syel e sö é ónusú, e^g-
sze űség e és ömö ség e ö ekszik. Nagyon M es a
szamosszegi embe a szűksza úságá ól, A beszédes,
ple yka embe ájának mondja. Ri kán szól, de okosa$.
Nem sze e i a nagyo ~mondás , ső lép en nyomon ki-
csinyi ,
pl. nmm zabo kö , csak zabo madzagol nem
kaszál,
csak ga aszól, nem bú o za a, be endezése aijl
csak egy kis l'éhendékjei nem eszik csak kap alami ,
lem a ja é demesnek meg á gyalni szóban a napi p og-
amié s a iának, családjának kiadni a pa ancso ,de
udni kell mindenkinek. 4 családban egy es , egy lé4j
xek mindenki, kö elessége egye aka ni, egye gondol4|
;l, munka és acso a közben mindenkinek, gy él sza-jl
a elég, iogy gondola so ok a ezonáljon a á sa*
- 60 -
Egész naphosszai el an így szó nélkül. Csak néha |
es énkén enged €la agy. Ilyenko elbeszélge a I
szomszéddal az elmúl idők ől, a égi nádasok ól,
pász o kodás ól, a égi embe ek ől, kiszinez e
ö i-
den,
ömö en.* Sok-sok ap ó ö éne kezdődik egy es ei
Há egysze meg*......', Ju -e kendnek eszébe....,
A' ó de ék s b.elbeszélésekkel. Nagy elsza-
badulás,
na;^ eac io ez az egész napi nyomo hangúJ
la u án. Ha ez nem hozza me , az ős%in e, ?ueleg-*ke-
délyu szomszéd a -y ba á , akko o ább a a szűk- I
sza uság. Re ene es eg^ idegennek ilyenko közö ük.
Ke n udja mi e élni, gondol ha ag a, gyűlölködés e, I
mogo aság a agy bu aság a, uda lanság a. Ke n udjál
á°S3 egy endkí ül sze ény, jámbo , igény elen nép-
pel áll szemben* Nem udja, hogy o a mélyen e ők I
eszülnek, a melyek ölszabadulás a á nak, lem ud- j
ja,
hogy a azamosszegi nép mindenek elő öné ze es, I
büszke nép. A ölindulás nem-csak es i poézisben om-
bol,
hanem i usban is. I
Szamosszegi ok lenni ogalom. A kö nyék n
csak a sza nosszéginek an ep a bicskás " jelzője. I
hz e mésze esen a é i-ideál alka ából olyik, A .
szanossae-:i é i-ideál a é iasság legmagasabb oka
a:-.,ely
meg e i a ehé népe , annak munkájá . Még a
ü je se on os, csak az, hogy az u ának minden gon-
doxa á lessé és el alálja. Még jobban meg e i a agiJ
es é i , aki női munká égez agy nőkhöz illő ko-

- 61 -
sa a esz a ka já a /libá csi ké isz a ásá a/l
Ilyesmi csak az anyámasszony panyolai embe szoko ]
égezni.
Minden kö nyező alu népében meg alálja a I
ki e ni aló , a é ia la . I
A szamossze á nép
endkí ül*
endégsze e 6 I
és isz eség udó nép. Kemesak jó isme ősöke , oko- I
noka lá nak szí esen,.hanem eljesen idegeneke isJI
Beszédmódjában idegenekkel szemben mindig illedelmesl
Ha alami olya kell ki ejezni, aminek egyenes meg- I
ne ezése ese leg kelleme le é zés ál ana ki abbőlJI
aki el beszél, mindi": elő e bocsá ja ^engedelme kéJI
-. ek'1
agy ." isi^eséggel legyen mond a"• Ha el. e isi
me e len magasabb- angú embe ol aka alami ké dezi
ni,
igy szólí ja eg|»Ha meg nem sé eném}» Szemében!
legnagyobb bűn az u izéiás. á "nagysze * még csak ||
megbocsá ha ó, az csak jobban öl özik, gazdagabba I
mu a a po ája, de az "u izáló1* el esze , sulyedő I
embe ,
Á é iak közö nem is igen akad ilyen, nyaki
kendő ,
pan alló leg eljebb egy pá ipa os me ho JI
dani.
Az meg épen megszólják, aki ájszólásá aka ni
ja le e kőzni, az iedes helye édes , a y es é I
helye i é mond. az ilyesmi csak az iskolán gy# |
péknek an megenged e /édesanyám/, de apuka, anyuka I
annak sem.
.
I
A
gye mekek ne elésében egy bámula os,jó I
pedagógiai endsze apasz alunk,a köz e lensége . I
A gye mekeke agy ul szigo úan, agy közepes szi- I
62 -
go usággal ne elik, de se mi ese e sem szélsőségesei^
egysze igy, másszo ug$$ szigo ú ü legeke becézge-
éssel ál a el. A pe mek igy nem esz i el a ne-
elés komolyságába e e hi é . Aká milyen szigo ú
a ne elés, az ü legelés nem já sziíc sze epe . A gye ~|
mek pulyako á ól kezd e hozzászokik a szülők ki űnő
ösz önös példaadásá al a családdal együ g<mdolkoz- l
ni,
az éle e komolyan enni. Megszokja a pá ancs-
nélküli munká . A pajkos kihágó ickó is hajlik a jó
szó a.
Wem csoda, ha ilyen éle és ne elés melle ^
az e kölcs is
e ős.
A legkisebb e kölcs elensége is
szigo úan eszik. Az meg épen ki e ik a á sadalomba
akinek az e kölcsén cso ba ese . Pinkáikban egyenes
u ón já nak el, a másé szen elő ük. /Ki é e dud a
szedésko egy-ké cső enge i agy egy őze paszuly)]
ej enek a zsákba./
Sze e nek másokon segí eni. A bajban lé őn
nem segí eni,-még ha a ha agos is,-a legnagyobb
em##
be elenség számba megy. Egyes munkáika /buzaho dás,
szénaho dás,
enge i -- ej
és/
közösen égzik, ö en~
ha an összeáll a. Ha alaki kima ad a kölcsönből,az
embe elen, bá ez soha szó á nem eszik. Mindenki-
el szemben jő-indula uak, ü elmesek.
A szamosszegi embe allásos, sze e emp-
lomba jé ni. A emplomban ne e gélni, beszélge ni j
nem illik. Komoly igyelemmel hallga ják égig az |
63 -
is en isz ele e és szí el-lélekkel énekelnek, K.i-
jö e ko az idősebb nénik ajké ól elhangzik egy pá
a pap a ona kozó megjegyzés, egy-egy anulságos p é-
dikáció u ánj aeg kén a anyozni a szájá ," agy "ok
be szépen ud beszélni." Vallásos es éke is szo gall
masan lá oga ják, ső házi is en isz ele eke is a l
anak. Az új énekeke nem sze e ik, me ka holikus
jellegűnek a ják.
A szamosszegi embe nek ke és a szinpadias,
mu a ós népszokása, de annál öbb a komoly éle é el
és e kölcsé el esszenő .A^hogy eggel mosakodás u-
án imádkozik, eggeli elő jószágá megi a ja, e- I
béd elő a malacoka mege e i,.le ek és elő min-
den bezá , elengedhe e len szokás. Lá oga ni ko án
eggel megy, nyá on má 3-4 ó ako . Megnézi, hogy
el kel -e a komája és sógo a. Kalapjá nem eszi le
sehol,
csak a emplomban és amiko eszik, A emplom-
ban ú acso a alkalmá al kö ülállják az asz al és
a pap já kö ül, A so end a kö e kezői embe ek, iukj
asszonyok és égül a lányok. A legények és lányok kö-|
zö an egy-egy énekkezdő és dik áló, énekel e o-
nulnak ki az ú asz alához.
Köszönni mindig a ia alabb köszön az i-
dősebbnek, és a nő a é inak, de ha ia al i agy nő
_ - 64 -
áll a kapu elő , akko sem kössön elő e a :k8s#ledg
idősebb embe nek. Mindig a já ó-kelő kössön a anyaJ
zónák*"Jő napo adjon Is en"•
Halo as hasnál ném szokás köszönni, A o-
konoknak halo lá ni is el kell menni a halálese
u án és a eme és elő is* A halo i án aló iss
ele bői a jó isme ősök és ssomssédok elmennek es e
énekelni / i asz ani/ a halo as hashoz. A eme é-
sen nagyon ssámba^- eszik a jelenlé őke , majdnem a
él alu o an minden eme ésen* A halo a ének-
ssó al kisé ik ki a eme őbe* A kopo só nem szeke-
en iszik, hanem údon. Teme és u án a köselebbi
okoaok össseülnek egy kis pálinkás o a*
A lakodalma a legssegényebb embe is
nagy dinom-dánom közepe e ünnepli meg. Külön közön-
sége hi a őlegény és külön a menyasszony is. A
hí oga ás a ő ély égzi disses pálcá al és nagy
bok é á al a mellén. Hí oga ás a lakodalom elő há-
om nappal ö énik, hogy mindenki el ihesse ajándé-
kai .
A ő ély minden hasba e ssel kössön be. Hí o-
ga ó e s öbb o og használa ban. Leg ipikusabb a
hi oga ó e sek ka ika ú ájá
n Cse eg a ssa ka,
Billeg a a ka,
Tessenek eljönni
A Filep Gyu i lakadalmába.H
§ 7i -
| Ssedd ki a málé jj
I
Hadd egyek belőle. I
A hús é i ünnep^köszön és locsolásból és ojás*sze~ I
désbol
éli*
A gye ekek minden háznál e se mondanak!
I Legisme ebb hús é i e & 1
Egy kis .gö ögj csak höngyö ög, I
I .Ha
.. elmegyek,
ojás ké ek, I
j is nem ad ok mind meghal ok, I
Én ám ma aü a háza ok. I
! Egy másik ilyen TÖPSS II
I
lelje ek el lányok, ci a nyoszolyából
I Adjá ok a himes a any kasi ából* j
Me la nem adjá ok, izipuskám készen,
I Meglocsollak szépen.
I Ezek a köl emények mind e ede i nép-köl ések.
íj Asszonyaink alóságos mű észek a ojás- es és
j ben. Még nagypén eken elkészí ik a ojásoka a locso-j
I lóknak, szebbnél-szebb magya os mo í umoka i ágo-
I ka ajzolnak á kiccé el, bámula os ü elemmel• így
I háznál 80-lO ) da ab ojás is meg es enek.
I A locsolkodás aká milyen hideg an^nem ma-
II
adha el. Rendesen ünnep másodnapján eggel szokás I
I locsolódni, amelynek gyak an a ha angozás e ége .

- 72^-^
A iuk csopo osan ko a eggel elindulnak, hogy meg
locsolhassák a lányoka . A ize ödö el ön ik á lá[§»
nyok nyakába, néha a ályúban i« meg ü de ik az ,
aki nagyon él a iz ől, agy aki ha ciasan iselkedj
dik.
De azé nincs ha ag.
Legmu a ősabb ünnep a i ág asá napjáu
A gye mekek a kapuka zöld
ágakkal;
agy ha ez még
nincs akko szines papi osokkal eldiszi e ágak-
kal diszi ik, A gye mekek kimennek a alu égé e,
a üzesekből ágo és eldiszi e ágakkal kö be
lej e énekelnek* Mi an ma, mi an ma i ág asá -
napja,....
% "Buj-buj zöld ág..••.*
Ezeke a já ékoka inkább a lányok já -,
szák, a iuk ehelye űz a sipo a agnak, os o -
csapo és bújócská já szanak.
É dekes szokás
;
újé első napján a gulya
já ék, AZ egész alu gye eke égig já ja az összes
u cáka pe gőkkel, kolompokk l, bége nek és kiabál-
nak,
a pász o ok csö ge nek os o aikkal. A gulya be-
on az ud a oki a és eldön i a szénaboglyá , A ká
a népszokás é dekében meg kell bocsá ani. Ezzel a já|
ékkal kezdődik a a sang, A a sang ala a alu i
jusága külön éle mó iénak, maska ának öl öz e szó a-
koz a ja a onóka és ijesz ge i isme ősei . Néha e
mókázás egész kis já ékká ke ekedik ki, eljá szanak
egy lakodalma , agy eme és is. Nagyon gyako i a
med e,
gólya, kecske, köszö űs a sangos. A med e és
- 73 -
gól^a ká is szoko csinálni. Az isme e len med e '
az ágy alá búj a addig ázza az ágya , mig szalonná
agy kolbász nem kap. A gólya cső é egy kés, a kecs
ke szájá egy ejsze képezi, m azzal ágja, kapálja
el a ölde , amig a gazda ki nem ke ge i.
Szám alan sok ap ó, szin e babonás szokás
megő zö ez a nép, de ezek na^* észé má kezdi el-|
hagyni*
Azonban még mos is Tannak olyan szokások, aJ
melyekhez az idősebbek hi en agaszkodnak. Többek kö~|
zo például a szán ás és a a ás nem kezdik meg pén
ekén,
me ez sze encsé len nap és ezen H napon kez-i
de munkán nincsen Is en áldása. Tyúko nem ül e nek
"' éke hé en" / i ág asá nap és hús é közö i hé /, I
me a ojásból nem kél csi ke, hanem mind záp ojás
lesz*
Hisznek abban, hogy a ehene meg lehe on aniJ
agy is, hogy a gonosz lelkek egyik ehénből el iszik
a eje a másikba. Hogy ez a on ás megakadályozzák
S2en -gyö gy nap éjjelén köles hin enek az is álló
eló
me az a ják, hogy a on ó lelkek nem mehe J
nek be addig az is állóba, mig a köles szemeke el
nem szedik, má pedig mi e ez meg ö énne, akko a l
meg i ad és megisme ik az ille őke .
lágyon sok ezekhez hasonló szokás an mégj
de nem a om é demesnek mind elso olni, me hiszen
ezek a szokások nagyjában minden aluban egy o mák* [j
m
g 74 -
Tuda ában agyok dolgoza om gya lóságának,
hiszen má á gyánál og a is magán iseli a apoga-
ózás bélyegé , mii el nem állo elég o ásmunka a
endelkezésem e, Igj a sajá apasz ala aim a, ku a-
ásaim a és meg igyelősem e ol a a u al a. A ke es-
gélés és ku a ás munkájá , ha a udományos elisme és
is,
de a elejá ó o om bő en ká pó olja. Szamos-
szeg nagyon ke ese jelen a magya éle ben, öld ajzi
za is a magya öld ajzban. De ások kis ap ó Szamos-
szeghez hasonló község megisme e éséből e ődik ösz-j
sze a magya éle és a magya öld ajz.
5*
»
S"
Sü
«••«-
o
o
cn
ja,
«-»•
s
•Ti
>
•-«
i
3
O
ö
íi
**^
i
«