Szamosszeg földrajza

- I - /Gazdasági és nép ajzi szempon ból./ Házi dolgosa ^J^s^á^Síis^áXjL I a CjLenes Juliánná. - II - Alulí o 1934 május 15-én e em le alap- izsgála oma a kö e kező e edménnyel: __A_ ö_ énelembo,lx i> . iugon al i liss Is án és D ..: .Szabó' Delnő p o esso m akiiál^e^l^é^g^s^é g_e_a e edménnyel • Jk^ JLl&*&&61± D . Milleke Rezső p o esso ú - nál _3_A_ e edmé my e 1 • Alulí o kijelen em,hocy ixázi dolgoza oma , ma- gam, mások segí sége nélkül, pusz án a szak ana* ú - mu a ása alapján és a dolgoza ban elso ol o ás- munkák el^aazMlaaáTal készí e em. Deb ecen, 1936. május 25. bölcsésze anhall^a ó. - III - Be eze és. ........ i. 1*/ Fek ése ......... 3. ^•/ Ha á a. ....... 3. 3./ Vizei ......... 3. a/ Szamos. ........ 7. b/ K aszna ........ n. c/ Falu ok ........ 13. d/ Humo od . . 14. 4, .- .gkajla ......... 15. 5-/ Talaj 16. 6./ Nö ényze . 17# 7./ álla ilág ........ 19. 8*/ A alu kele kezése .... 20. 9./ Lakói . 2Z. 1C#/ Foglalkozás. ...... p 5. a/ Földmű elés ...... 25. b/ Ipa . ......... 35. 0/ Ke eskedelem. ..... 36. - IV - 11./ Mű el ség 12./ elépülés 13./ U ca. . . 14./ Házak . . 15./ Ruházkodás 16./ Éle mód . 17./ Nyel já ás 18./ Jellem . 19./ Népszokások 39. 40. 44. 46. 54. 55. 57, 58. 63. •sJL ^Aj^éz^b^ endez^é jséjieji. _ 1. Tiaz m szoba. !• Agy, 2. Asz al. 5. SSék. 4. Láda. 5-. si on. 8# K edenc# 7. Boglyas kemeee. II* La 6 szoba* 1-. Boglyas kemence. 5. Sá konyha. 3. Dikó. 4# 'Így. 5. Láda. 6• Kw óen© 7. lomo . - VI - 1 8 10 ni, i. 1 2 s. 4. 5. 6. 1 "~^ • 1. 2. 3. 4. 1 S* 6. ?. 8. 9. . Asz al. . Szék. . izes kanna. , pi a . , Sá konylia. , Kemence nyilas. 1 S elázsi. e ek asz al. Lóca. 1 Szék. 1 55 ud a £>e endez£séliez^ j| Ház. Félsze . 1 Kama a. 1 Is álló. 1 •«. c. 1 Konyha. 1 Tyúk-ól. Disznó ól. II Ku . 1 mmmímiiiim^ • ii - 10. Tenge i gó é* 11. Caű , 12. Ve eményes-ke * IS* Szé űske . 14. ágyadomb. - VTTT - .„„ Szi mai Án ealí Sza má á megye. I Csánki Dezső Magya o szág ö énelmi öld ajza. I lej é Gyö gy*. Kódéi diploma ikus Hungá iáé eeelesiJ as i cus ac ci ilis/X.k. II.é ./ I D , Csű i Bálin $ Szamoshá i szó á . Nagy I áns Magya o szág családai. 8za má á megye Monog á iája. j Magya s a isz ikai közlemények. /193ö-as népszám- j , lálás,/ II Szamosszeg község egyházi és községi i a á ában alál ada ok, Gé esi Kálmán: G ó Ká olyi Csaláé Okle él á a. I /III. k./ I - 7 - édekez ek. Ennek ma ad ányai még ma is Magya ok1*- I nak hi ja a nép. De a alunak sokkal öbbe kelle jl küzdeni az ö behálózó és szo ossan kö ül eS o olyók: I a Szamos, K aszna, Falu ok, és Homo ódi o ábbá a Ko-I csó és le ogy pa akok ellen, amelyeknek ma má csak || a hol med ei aláljuk. J A Szamos a alu kele i észén, min ha á I húzódik é^ig kb.10 km. hosszúságban. Régen köz e len|| a alu ala oly , ha almas kanya ula oka alko a, jl Mi el az á adások pyak an eszélyez e ék a lakosságod má 1613-ban megkezdőd ek a szabályozási ö ek ések, j Előszö csak gá ak emelésé el igyekez ek megakadályoz Jl ni a íz e jecésé * 1723-ban má a hely a ó anács II e e kezébe a szabályozás i ányí ásá a sószállí ás |j mia . 4 sószállí ás nagyon sok idő esz eséggel já , |[ me a olyók men én akko még mindenü ha almas e - I dgk és gyümölcsösek ol ak, mely eknek a mede beju ó jl S ipeik és gyöke eik akadályoz ák a iz olyásá , és |l | a u ajok ú já . Ezé a hely a ó anács u así ja, jl I S ubolcs, Ung, ügocsa, Bé es és Sza má megyéke , hogj a Szamos med é Dés ol a o kola ig,és innen a Tiszá ! Szolnokig egyék hajózha ó á. De a megyéknek nem ol 1 #lég e ejök ahhoz, hogy az u así ásnak elege egye- II aek me a munka nagyon sokba ke ül olna. A elhí- II | •áa Má ia Te ézia is megismé li, majd Józse őhe cej - 8 - 1773-ba kibő í i azzal, hogy a Szamos med e az e- || gesz onalon isz í sák ki. I A sok zakla ásnak az le az e edménye hogy I Ká olyi An al ki . biz os külön éle gépek és sze szá-j| isok segí ségé el ki isz i c c ja a med e , új öl ése-|| ke emel e és a gyengéke mege ősí e i. Majd 1858- I ban a Szamos-szabályozó- á sula " megkezd e a működé-1 sé , azonban sajnos 1860-ban má meg is szün e e.De I ö id működése is elég ol a a, hogy Szamosszeg ha-jl á á eszélyez e ő há om ha almas kanya ula á ágá-jl sá megkezdje, me be ejezése csak jó al a á sula I eloszlása u án ö én meg. I A Szamosnak szamosszeg ha á á é in ő sza- I kaszán összesen 7 á ágás ö én . Előszö is leg on-l| [ osabb ol a alu kö ül e ő 2 kanya ula á ágása, j A Szamos Panyola község ől kiindul a nyuga nak ágó- I dik, majd csaknem egy élkö alakú kanya ula u án isii mé issza o duljmajdnem oda é issza ahonnan elin- I dúl . I csak 300 m-es á ágás a ol szükség. Alig I 200 m-es északi i ány u án ismé meg esz egy me ész j kanya ula o mely a alu északnyuga i és az uj elepüJ lésü Mákhely u cának a kele i észé é in i, mig az il előbbi kanya ula a alu délkele i oldalán oly egé- I smen a ke ek ala . Ez u óbbi á ágás má hosszabb, I 400 m-es. Ezen le ágo ké hol mede ízzel sokáig, j ső még ma is meg an, el e nádasokkal, sással, ízi4| || álla okkal és mada akkal. Az előbbi a Kincses, melyne& j ILggggÉMébőj^ má kiszá ad* a •!« és mu elhe££^J^Élk J a Bol szamos melynek amgy észe állandóan iszel an ele. A Kincses ál al bezá e üle ne e llyéske , a Hol szamos ál al bezá e üle é pedig Baszna. A Hol számosnak an egy nagyon égen le ál kanya ula ^ mely a anyolai-ke e eszi kö ül. Ez má eljesen kiszá ad mede * Ezenkí ül nagyobb á ágások ol ak észak elé egy 450.és 500 m-es. Az előbbinek ma ad- ánya a jLin ag~l-Szamos, &z u óbbinak pedig a Kiis- szeg-i-Szamos. Dél elé kisebb és nem oly nagy on os4J aágu á ágások jó al később 1870-90 közö ö én ekJ; de má az akko ennálló öl ésen belül. Ezek is elé^ nagy és igen e mékeny e üle ekkel nö el ék a alu ha é á . A Pe yes- kö ülzá ó !yá as-i és Fende helyl! -i-Szamos ad a a Tóbéli és Csu o ke e melynek csahjj egy kis észe a ozik ha á unkhoz. Mindke ő ki űnő e mő öld, /l*2.áb a./ A Szamos-szabályozás ö éne ében 3 ko szako különböz e ünk meg. 1./ 1777 elő i ko szak, amiko e mésze es u ón űnnek el egyes kanya ula ok az el- keskenyede öldnyak é szakí ása ú ján. 2./ 1777- 1877-i?; e jea. íz az á ágások ko a. 3./ Az 1877 i- án i ko szak amiko az állam ejezi be a mede sza- bályozásá . Á kanya ula ok á ágása azonban még nem há í- o a el az á íz eszedelme . Töl és kelle épí e- ni. 1880-ben megalakul az "Ecsedi-láp lecsapold és Szamos balpa i á íz le eze ő és bel íz szabályozó - 1: - /2, M& V?>»«» - 11- á sula 11. ; kko kezdik még a Szamos öl ésének épí- ésé is Olcs á ól Sza má néme iig egy 66*5 km. hosszú öl és épí e ek* Azó a csak a hullám e eke enyege i észelj a aszi hóol adás és nyá i ní :y eső zések alkalmá al. De ekRo nem é ,inkább használ az iezapoléssai; Az á ágásokkai meg ö idí e ék a Sza- mos ú já , de helyenkén még mindig nagyoka kanya od a olyik ba á unk onalán. Épí i és pusz í ja egya- án a pa jai . Ke n messze Ol ácsnél ömlik a Tiszába pa ján mindké oldaio nagyon szép üzesek annak. • • AA Á. i Szamos. kiig a Szamos a alu északkele i ha á én olyik, addig a K aszna öbb hozzácsa lakozó, s az Ecsedi-láp ízé le eze ő pa akokkal, a nyuga i észé é in i.A égi K aszna mede má Domahida ha á énál mocsá ba ész el és csak a kocso di ge incen és az Olcs a kö- 1 o ~~ 3*1111 o kola i észen bukkan ki az áilanaó mocsá szin je ölé.AXVIII sz. közepe áj á . Ká olyi Fe enc i- gyekszik segí eni a helyze en* Felhí ja a á megye jo* ájai és nemesei a közjó előmozdí ásé a. ;,iá 1749- "ben megkezdi e£$ olyan csa o na épí ésé , mely a öán- do i-láp él az Ecsedi+lápba eze e olna* De mi el nem kapo elegendő an^a ^i ámoga ás , az 1749-51~ig e jedő 6 km. hosszú csa o na o ábbépí ése elma ad , B igy elpos ányosoöo . Később a ia Ká olyi An al oly a ja a megkezde csa o na épí ősé egészei; a ' o kola ig* ^e e e y oljan csa o iia épí ése, mely a K asznának alig elisme he ő me í e közelében, a ej- le ebb észek, és a Ká olyi Fe enc- éle csa o aa~sza kasz ölhasználásé al k*b. a a a nyom a ese , ahol jelenleg ésedig a lépi őcsa o na, Kocso dig pedig az északi őcsa o na ekszik. Innen majdnem egyenes onalból pélyi közsís kele i oldaláig, e él kezd e epy kis gö büle el csa lakozo a Szamosszeg-lagydo- bosi u níl a K asznának ejle ebb med ébe. Ezen csa o na épi ésé Ká olyi An al a sajá köl sígén alkalmazo munkásokkal kezdi meg 1778-ban. A munka oly sike es ol , hogy később a ki ály elszó- lí ásá a szamossze ;, hé és nagydobos - bá ekko még Szabolcs m.-hez a oz ak - ingyen munká al já ul hozzá a csa o na épí éséhez. Az e edmény az le ,hogy 178ü~ba a i aszna med é özamosszeg ől Kagymaj ónyig min egy 63 km. hosszúságban, 2 m. szélességben és 1-3 - 13 - ÍS | mé e mélységben || II»I ím ii.ii ii HB •! i • •-• ii • ii EKanom ii ••anaBa an«nBBH«HaiiaMjj kiás ák. • -?y százacioal később az "Ecsedi-lá. lecsapoló és zamos baj cpa i á men esi ő | éa bel íz-szab&lj . mece kiésísí a L ő K aczna-mede | ha é on ás ák. ue:; med é , Íz eze i ól jö ő izeke pa o oly onos gésze . nil ícsi:}!. i-bao. le olyása é ozó í sula " ejezi be a F aszna- o kola i/:. - ép;i láp ize le eze- 1 cl 1 km. é ols i n a mé egészen a ( II • az 169ü~es é ekben az Qj-K aszna~ 1 . le a R aszna- ol^ybol és a Kyi sé^-ll a 'isz£ba. Hossza 69/6 km. A jobb- 1 oi cs onul í-z^Z a o kola ól e- ] :? baloldal az im e jö ő i^ek sza-jl :e nyi o , ae a hely j/ iszo yok i il is szükségessé e ek e yee öl ésszakaszok épí ésé .! i| Il en pl. a üzamc a :' a ^y d ob o s - i ma jsszeg- -a^ydobosi ú ig, és emelle 1 ;asla ig e jedő- 9 k ,. hosszú öl és. 1 | * é;i K aszna-med é a nép ' cska-K asznának 1 hi ju. ;: z csak a sé 1 számí ha ó iici nxéc . a jí so al oZe:>-j.yezi 1 «• .-. í alu ok . l*-p leesapola&a i é;-;c-n a legelőn i lén ás ak sz,;-nx s n-e.---ke I e kissé | u melle ömlik palu ok :'szaki csa o na1' beleomlé- j csa o mának. i- Ll dél e mindenü I . a Tá sula mindké oldalon űz a I 1 i :. L V } V ¥• . ! / 1 eze e le é^e a Séndo i-lé izé ! . u ín a med e is i ány ál oz a o ! .anyá o , mos peci/ a legel: szc- 1 , n-e-a . ,-. ali; al e a b . ó- anyá j nyuga a o d.nl és majd em a kö es- 1 az -''-K acznaba. * Falu ok é^i csa& - 14 - na az u. . * [..szaki csa o na" ami a á sula állandó- an, isz í a a dél ől jö ő izek számá a, < Bomo őd a Nándo i-lápból e ed. Végig: kanya - go a ha á ő ., s. a alun is, :„;a m£ csak a med e és :. eme . nel.. e íeloho dás ál al kimélyí e ő- g-ze í észe a : -'^-:> H é képek x em isme i/, d.e a né kwlí'ncsei. égebben ekin élyes íznek a o a. A é -jl képek e^y *:-úsin Homo ódo ün e nek el, amelj £za mái|~ Légy ko nyékén e ed, oob pa akkal és a K aazná al e- -yi' el esz az Los: di-lápo& . ^ £za :iossze;:; La - ban kanya á Kcmo -'dnak e.-a*c2 ajmi ke és keze a . De Lo.: ;y a e e i is Cl, oka az lehe , hop^ az előbb em-| lí e !,cmo c íc isme : nép oly a ásá ke es e| a^y az a ól a idék ől szá mazó embe ek lokál pa io iz- musa i is ke ese egy Homo écio . jied ének ua ac énya csu*. a ha á ban ehe ő ki en osan, s u ;y lá szik, ao y a en emlí e Ho lo ód • e b gödö ben e-e é * ,: ^cd ön ul a eme i melle cl^ a edi, • A malom ud a án ke esz ül kiju az ószusz kai kú hoz, hoi az u ca e yil:. oldalán lé : á ok mu a ja az ú já , uaja a községháza melle Templom ég u - cá a é , hoi a Kőpis-Szugoljon ke esz el a Hol szamos- ba ömlik. a Szamos szabályozása és a lép lec:ápolása u- an a mocsa as e üle ek elszabadul ak; i*gy ho^y- ma - 15 - má a Szamos hoi mec ének is csak némelyikében an I íz. állandó iz csak a alu ké égén lé ő öldho -II dés ál al kimélyí e gödö ben an, Az egyik a alu II délkele i észén a má emii e Bomo cd kiszélesedései a másik északnyuga on az o szágú mindké oldalán, I a Fcldho dchely. /Lásd az 5, áb a./ Íz majdnem a alul közepén an s .i ei e^észsé^i szempon ból ká os, i- I ^yekszenek be eme ni. ^ b&lolc li ész má sike ül II is be ene ni. ?3z a ásá é mely egyú al le e e I gyako ló é ül is szolból. I J* -G JB_A_J_L_A _T_. _ I éghajla a megegyezik az al öld éghajla á al, I kon inen ális, szélsőséges. Hideg él és szá az, o ~ I ó nyá jellemzi. A nyá nak csai aa első ele szoko j nagyon o ó lenni, a a ás u án má állandóan újdogál! az; északkele i szél. Az szok ák mondanis Vége a nyé Jl nak, allő lyukából uj a szél." Augusz us első hé é- I ben- endesen esik az eső, de u ána még hosszan a I a meiey idő. amiko az őszi o szágos esőzések megin- j] dúlnak, a szamosszegi szu kos, eke e alaj sokáig I a ja magában a ned essége , eneke len a sá , én na-jl gyón nehéz a e mény be aka í ása, A leg öbb csapadék I •ősszel és a asszal esik. I i csapadékmennyiség 5-600 II mm. közö ál akozik. Az é i középhőmé sékle 9*. || A alu ha á a sik, de nem ol mindig ilyen I - 16 - öldmű elés e alkalmáé e üle , min ma. Bégen a mo- csá és láp mia csak a Szamos, K aszna, Falu ok és Homo ód eo oncain /há / lehe e ölde mű elni. De a láp lecsapolása és K asznahá e dői kii ása u én igen nagy e üle e nye ek meg; a öldmű elés számá ai üzamossze - ha á ában há om- éle alaj különböz e ünk! 1. Ön és alaj. Ez alálj il: az emlí e olyók! ge oneai és a hullám e ekben, mely ki űnő e mő öld. Nem is csoda, hiszen azok a e üle ek is, amelyek ma á olabb esnek a olyók med é ől és nincsenek ki é e az iszapolásn^k még mindig oly as ag és mély é eg- ződésű ho dalékkal annak bo í a, hogy ma sem szon.ll nak alaposabb ágyázás a, Á égi szamosmen i ö enye! alaj különösen alkalmas a gyümölcs e melés e. A mai öl ések közé szo í o hullám e ek,amelyek ki annak é e az á adások iszapolésának,legé ékesebbek a a- aszi e emények számá a. ^_^?.HÍ!£^ 5.1cU_ i.z a mocsá és lép lecsa olása u án nye ék. H Nagy á kon ki ul egy já ás e cl kap a a szu oknyilas elne ezés . Feke e szu kos öld, mely ha kiszá adj nagyon nehezen mű elhe ;. Ked ezc időjé áj ese én kissé po hanyós, és néha olyan bő/ e més hoz, amilye a ha á e ,i/ észe sem. Különösen a enge i sze é i ez a alaj . Búzá nem igen szok ak iae e ni, me az őszi/ e és nem me i a gazda ilyen lapos öldeJI ken kockáz a ni. I an a leg öbb é és kaszáló. — ÚO — Szamosszeg lakói magya ok. Vallás a néz e az I lehe mondani szín isz a e o má us közsé alu I má a leg égibb ö éne i öljegyzés sze in igen né- I I pes helység ol , ehá kelle lenni egyházának is, I Hogy ol , az mu a ja a múl század közepe- ájén le- I ége emploma* Á anyaköny i öljegyzések sze in a I alu lakói mindjá a e o máció e jedése kezde én I öldesu a példájá a öl e e a e o máció . /Magya - I o szágnak ez a észe is akko E délyhez a ozo ,/ I Más allású nagyon ke és an. Ezek is mind beköl öző -j || ek. Ka holikus családé alig alálunk egye -ke ő . I IAnnál öbben annak a zsidók. Hiszen ezen nem is lehe I [Icsodálkozni, me minde ü é be észkelik maguka lEiilo- I I ' II ||nÖse.i oda ahol könnyen élne nek. ügy la saik, hogy ez |i la kom yü éle e meg alál ák Szamossaegen, me égen I [gazdag zsidók ol ak a aluba , az ő kezükben ol a I I ke eskedelem. Templomo is épi e ek. Ujabban i is I Ikezd e jedni a bap is a allás, de az 1930-as s a isz4| I ika meg nem ün e i el oké . Valószínű, hop y ö ényéi Isen ekko még nem é ek á , ma má imaházuk is an. II IÁ számuk ma sincs megállapí a. I I A lakosság oly onosan szapo odo . Száma egy I •néhány s a isz ikai kimu a ás sze in a kö e kező? I 1869-ben 2191 I I 1880-ban 1913 I j 189u-ben 2213 I —' o** — lÖOü-ban 1910-ben 192G-ban 193G-ban 2625 2800 2649 2845 Ebből e o má us * 2676, .ka L.* 32, g.ka íi.** 31, e .* 2, zsidó * 94. 193íi-3E-ig a lakosság 249-el szapo odo . Fzen s a isz ikai közleményekből lá juk, hogy a lakosság száma ké ese be*, csökkenés mu a . Előszőj 1869-80-ig. Ennek oka a e mésze es elhalálozáson ki- ül a koiei a já ány agy döghalál, mely 1873-ban ö | ki és ige > meg izedel e a lakosságo . Alig más él hó- nap ala 82 e&ü-e le az áldoza a. E ől kezd e sza-j] po odás mu a ha ó ki 191ö-ig. a kö e kéz: 10 é ala ismé esökiiex és áll be, aminek oka egy ész a ilág- hábo ú, más ész pedig a hábo ú elő i ki ándo lás. £ ilághábo ú nagy esemény ol a alu éle é- ben. Mindéi: egy e ogha ó embe iek el kelle menni a hábo úba, kik közül sok elpusz ul , sok ól pedig nem udjuk mi le a so suk, AZ i hon ma ad ö eg em be ek közül is, akike a ájuk ma a nehéz á adságos munka kimen e , sok elpusz ul . To ábbá a hábo ú a- la elma ad a szüle ések nagy és^e is. A lakoss: g csökkenéséhez hozzájá ul a ki án- do lás is. A hábo ú elő öbb szegényebb embe min- déi-é pénzzé e e, hogy ki ándo olhasson Ame ikába. Az gondol ák, hogy o könnyebb lesz a megélhe ésük. Azonban, a későbbi be allások sze in nagyobb nyomo - al küzdö ek, min i hon, és csak a szégyené ze a o a kin Őke . Akad köze ük e^y néhány olyan, | aki ekin élyes agyon a e sze , de a^ idegen öl nem ud a lekö ni, -haza ágyo *. I hon ölde ásá ol és oly a ja ősei oglalkozásá . Az u óbbi időben egy e " öbben jönnek haza családjukkal együ , izek az | ame ikánusok, akiké* min ilágo já embe eke nagy] isz ele ben a anak. Ma mái) amió a a öld e o m, a szegény embe eke is hozzáju a a" egy-ké hold öl-l decskéhez, megszűn a ki ándo lás. 4 hábo ú u án, de különösen az u óbbi időben alunk népességi iszonya ked ező ál ozás mu a . Mig a lakosság 193ö-30-i csak 190 lélekkel szapo o- do , adig 19SO-35~ig 249 a lélek-szám szapo ula .Te-l Lé ez az mu a ja, hogj, &z o szág más idékein u al- kodó "egekének11 a szamosszegi embe ek esküd ellensé- gei. Bá i is elő o dul a módosabb családokban az I egy-ké gye mek, de ál alában az egysze űbb családokéi bal gyako i a ha - nyolc. Jó a nagy család mondják, an aki dolgozzék s így öbb e lehe haladni. Pe sze ez csak addig a , míg a család agok együ annak. ^ Földmű elés. A lakosság úlnyomóan öldmű eléssel oglalko zik. Azonban nagy ki e jedésű ha á unknak, min má lá uk égen csak egy kis észe ol öldmű elés e al - 26 - kalmas e üle , így a lakosok halásza al, álla e- nyész éssel és gyümölcs e meléssel gglalkoz ak. A öldesu aiknak ilyen i ányban e ek szolgála oka . Mi el a alu olyópa ján épüli és a leg égibb idő- bei on os á kelő és ámszedő hely ol , a'lakosság élelme ki el a ámke ese ből, olyók halaiból, az e d k és mocsa ak adjaiból. Búzá csak annyi e - cel ek, amennyi a lakosság szükségle einek kielégi é-|| se e elég, de néha még elég smn ol . Ha nem ol e- lég kenyé nek aló, pó ol a a gyümölcs, ami igen na me ieséghen szállí o ak a Nyí ség e, hol gabonáé jj, k um lié cse él ék be. Sbből lá szik, hogy a égi lakosod cse eke eskeaés oly a ak. Halászni nagyon sze e ek, ügy-annyi a,hogy kicsi?.ek bizonyul nekik a Szamos, és hálóikkal, a- poga óikkal / a sa/ olyko -olyko le e ud ek a ?iszá-U a is, a Ká olyiak bi oká a. A égi szamosszegiek sze e ek'a ilosban halászni, ami egy pá öljegy- zés is bizony i . Pl, 1421-bc'l an egy eljegyzésünk, mely sze in az Clnodi Zuda Jakab jobbágyai akik a Tiszán halász ak, Eá olyi László és And ás el e ék, halaika pedig el e ék./Szi mai An al$Sza má é - megye./ Jó al később egy 1560-ből aló eljegyzés sz in a szamosszegiek, mi ol ajok^be ö ek a Ká o- lyi Gyö gy olcs ai bi o á a. Ká om háza elgyúj- o ak és szö nyű pusz í ás égez ek. Renge eg élel-|| - 27 - misze és jószágo i ek magukkal. Mindazoka ,akikl ol kide ül , hogy ezen pusz í ásba- ész e ek, ö j ényes Í éle sze in ka óba hú c ák. Egy-néhány ak a ne é is öljegyez ék pl. Jó János, Lada Mihály, Nyel*. g-e a Is án, Ilona János s b. De ezek ek má az u ódaj ii is kihal ai. /Gé esi Kálmán* G ó Ká olyi Család Okle él á a. III.k. 382 lap./ A Szamospa i ö enyes alaj mindenü szép és e mékeny gyümölcsös ne el . Főleg almá , szil á| és dió e mesz e ek. Hagyon hí es ol messze idé kéken is a szamoshá i Jona hán, só á i és az ap ó ál- os, sá ga-ko mos alma. Ezek nagy észé a Hyi ségen ogyasz o ák el. Ebből az időből ma ad en az alms - szedéssel kapcsola ba* ez a mondás,- mely még ma is szállóigekén él a nép ajkán - hogys«Vedd el iam ö üld meg, megeszik a nyi iek./T.i.az alma a sá ba hullo ,/ A szil ából lek á és pálinká özeek.Saj- nos kés'Cbb a bi ok endezések u ín ezen szép gyümöl- csösök nagj észé kii o ák, csak a ba á ba lé ő ha almas nagy dió ák a anuk, hogy o alamiko i- ágzó gyümölcsösök ol ak. Ha á unkban még ma is a- lálunk szép gyümölcsöseke , s újabban egy e nagyobbj e üle eke elepí enek be gyümölcs ákkal. Az ú bé i bi ok elosz ása u án sem é á mindjá a lakosság a nagyobbmé ü öldmű elés e. A kiosz o öldek, a gyako i á íz szedelmek mia inJ kább még kaszálók és legelők ol ak. Úgy hogy a alu-j á& - ból mindenü legelőn és kaszálón o ony i ányban le- he e elmenni Má észalká a, A sok kaszáló és legelő előmozdí o a az álla enyész és . Az álla oka nem cso dákban^, gulyákban legel e ék min ma, hanem min4 den családból a legény im ko a apasz ól késő őszi| kinn hál a ha á ba* a jószággal és a béklyóba kö ö lo akkal. Gyak an mag ö én , hogy ezek a jószágok az álmos, kooamázó/ agy a sza á íja u án ólálkodó leJI gény Ő ize e melle massza elba angol ak a ha á bamj| Juho agyál alán nam enyész e ek, lo a is ká ása ellenben a cime es ök öke nagy gulyákban haj o ák á á oli ásá a. Ebben az időben agyoni szemmel mé4 e az embe eke nem a holdjuk, hanem az ök ök száma sze in é ékel ék* Ha lo a nem is ol egy gazdának ök e 8-10 lehe e . Ebből pénzel ek* -Á mocsá és láp lecsapolása, az e dők kii - ása u án, megkezdődik a öldmű elés, mely lassankén ő oglalkozássá álik. De emelle még ma is i ága zik az álla enyész és* A szamosszegi gazdának a ölcj| a mindene. Ebből a ja en magá és családjá . Ha csak ehe i7állandóan nö eli bi oká , ső néha még adósság a is képes meg ásá olni a öldjé el szomszé- dos da ab ölde . Jellemzi az i eni gazdák a, hogy a öldjüke csak a leg égső ese ben adják el, amiko á annak kénysze í e. Talán az éle ől is hama abb meg álnak min a öld ől, A bi ok iszonyok elég e~ gyenle esek. Miu án a öld e o m a szegény embe eke - 29 - is hozzáju a a egy-ké hold öldeeskéhez, alig a- lálunk igazi szegényembe . Az lehe mondani hogy ilyen nincs is Szamosszegen, me a öldnélküliek is nyá on szo galmas munkájukkal megsze zik egész é i é4 lelmüke . Tan ugyan Ö középbi okos a aluba , de a lakosság zömé a kisbi okosok alko ják, akik a bi - okuk na,:ysága sze in különbőz - osz ályok a os clanai !• "á a 30-50 holdas gazda nagygazda• aki öldjé cselédekkel, munkásokkal mű eli. Fiai közül e^ye me a a gazdaságban, a öbbi udományoapályá a adja* 2* Kisgazda ,ahol a család minden agja dolgozik* 3, ., ö pebi okosok, akiknek ké -há om hold öldjük ne| jyu.j biz os megélhe és , kény elenek élelmüke ha - mados munká al megsze e i. Ide számí ha lak a nap- számosoka is bá ezek sem csüggednek el, me sze- e ik a munká , a szamosszegi embe nem sze e i a él lensége , ha a mezőn n^m akad munkája, a ház kö ül mindig ke es alami oglakozás . Leg öbb idejé ko a a asz ól késő őszig,a mezon öl i. Ha á unk öldje nagyon e mékeny. Különösen alkalmas'a mezőgazdaság a. * jó ba na e dei alaj és az ön és alaj még ma sem szo ul okozo abb ágyá- zás a. Talaj-ja í ás a is álló- ágyá használnak* Régebben kül e jes gazdálkodás oly a ak, ma egy e jobban e jed a bel e jes gazdálkodás. Ugy- aogy öb- be e melnek, min a lakosság kielégí ésé e szüksé- ges. Főleg búzából és enge iből an ki i elünk. A • - 30 - nyomásos endsze nem használják. Egy kis észben használ ák az 19oo-a« é ekben. Tagosí ás nincs. A agosi a la ság e mésze es elap ózódásból kele kezel A gazdák bi oka nagyon szé an szó a, ami nehezí i a gazdálkodás . A 6180 ka .hold és 718 D e üle mű elési á~ gak sze in a kö e kezőképen oszlik megi szán ó 4873 ka .hold 1339 O ke 25 » « 1362 " é 54 " » 1191 » szőlő 2 " » 3oo » legelő 413 " » 970 * e dő 398 " " 445 « u ,á ok 414 »« 1508 »» Lá juk, hogy a legnagyobb e üle e a szán ó öld og- lalja el. Kalászos és kapás nö ényeke egya án e - melnek. Leg öbbe még is a búzából, me ez a legjö eJ delmezöbb a eke én, A búzá égebben kézzel e e ék ma géppel e ik. 30 e őgép an a aluban. A a ni,még ezelő 30 é el is sa ló al a a ak, gépelni csépha- da ó al csépel ek, agy ló al nyom a ak. Te mésze es ez nagyon hosszadalmas ol , néha he ekig-hőnapokig is el a o . Gyo sabban men a munka já niko bejö a cséplőgépek használa a. íz elein e já gányos lo ak haj o ák,-késubb kis benzines mo o ok. Ma má ak- o al dolgoznak, úgy hogy ké -há om hé ala aeg me^ az a a ás és cséplés. - 31 - A búza u án enge iből e melnek a leg öbbe ! Rozso egyál alán nem. K umpli is csak az 19( O-as | é ek ó a e melnek nagyobb mennyiségben. Azelő az embe ek a Nyi ség; e já ak k umpli kapálni ha madá- ba, me az á iz elön ö e a ölde és a k «/<*«pli neJ nő me£, az mondják, meg- Ö .zabo ,á pá csak any- nyi e mel ek, amennyi a gazdaságban szükséges ol J Ma má ebből is an ölösleg. [ Nézzük, é en e me&i.yi e üle e e nek be bú- zá al, enge i el s b. és mennyi az á lagos e mésük holdankén *búza 1500 holu á lac 8 q- hoz •^ enge i -1400 " " 9 " " bu gonya 860 " •« 20-25 » » I á pa 200 " " lu « •< zab 15u " » lu-12 " " I Taka mánynö ényeke ;lóhe é , luce ná , ledneke szin-j é : soka e meliek, me a gazdák nagyon büazkék I jc és kö é lo aik a. Taka mány épá ke ese e mel- nek. I .-* gazdák igyekszenek öldjeiknek minden kis I po cikújá kih.sználni. /. a ás u án némelyek a a lő jj be e ik a ló épé al, enge i áblákba pedig ké méJ e á olsás a mindenü é babo e nek. Legel e jed ebb aj ák a öulaházi, ha he es, kakas és M öbab. Len- I csé , bo só nem e melnek. Káposz á , zöldség éléke ! csak a sajá szükségle ük e e melnek. I Ipa inö é y nem e melnek, me nem udják 'l é ékesí eni. Kisebb mennyiségben e mesz enek kende ] - 32 - és nap a o gó . A nap a o gó nem áblákba e ik, jj min a, szomszéd alu' ka holikus lakossága - akik az 1 ebből készül olaj3a! a zsí pó olják boj idején- I hanem a enge i áblák széleibe* A nap a o góból ké~ I szül olaja i e álló ilágí ás a használják, I A öldmű elés melle i ágzik az álla és I ba om i enyész és is. Mos má lo a is öbbe e- II nyész ének,min égwn,Rájö ek az embe ek a a, hog| öldjüke lo akkal sokkal jobban és gyo sabban ud- 1 ják mű elni, min az ök ökkel. Ál alában a lo a na- I gyón sze e ik és meg is -kimélM ; A nem nagy, üzes- I é ű,jó iga onó lo a enyész ik* Leginkább a nóni- I usz aj á . Sza asma hából inkább a. magya aj á I sze e ik, de ujabban e jed a s ájci aj is* Se és I is sok an, őleg mangalica. Az álla a állomány 1935-1 ben a kö e kező - j sza asma ha, magya aj a 918 d cb, ]| w" s ájci * E66 « || ló 336 " II se és mangalica * 1203 I •"-.• yo kshi ei n 103 H j| Ezekből pénzelnek a gazdák. De emelle különösen a || kisgazdáknak nagy haszno haj ó jö ed^l^e a ba om i- I • enyész és. •• A munkás asszonyoknak pedig ez az egye- I dűli pénz o ása. Tojásból, ba omiból lá ja el a há-ií zi szükségle e , sok a uháza á , ső még az adó isJl Lá uk, hogy az embe ek ko a a asz ól késő í! ~ ?9 - / i áz a Őke #eisz u , G ósz u ol ak. De az u óbbi időben, amió a a magya gazda ön uda a éb ed /mind- inkább elszegényednek s má csak gúnyne ükön emlí ik oké pl,"Kalap, Bzézláb , Mi ejo .* Bégen ol 6 üzJ lé ük, ma má csak 4 an. Ez is osszul megy. Magya kiske eskedő ezelő le é el egy sem ol a aluban] mos 5 an és mindegyiknek jól megy az üzle . A ssi- dók közül csak a e ményke eskedők boldogulnak. nzekJ nek jól megy a so su^. Nagyo lendül a alunk ke eskedelme és o J galma 1929 ó a, amiko é en e ké ásá a ási enge- dély kapo . Vásá aink a méz a pes i ke eskedők is' ellá oga nak, á ke eskedelem ejlődéséhez hozzájá ul | a ej szö e keze imíkodése is. A eje mos mé nem iszik a piacok a, hanem i dolgozzák öl és e mé-! kei szállí ják o ább. I / I Valóban a ke eskedelem az, mai a legújabb időben meg ál oz a a alunk képé , üiaig asú , kö- esu em ol , addig az embe ek igény elenül él ek 1 I a éí*i elepüléseken, de amió a a kö esu elkészül ei oly onosan e jeszkednek őleg ezen u men én. Igé~ il nyük állandóan nő* I Szamos sze^. népe oglalkozásához képes igen I mű el . Csak azok mmm udnak Í ni-ol asni, akik a a4| nyákon laknak, de ezek száma sze encsé e ke és, á !mí4! - 40 - el sége községünkben a e .egyház ál al enn a o ké Iskola e jesz i, melyben ö ani ó működik. De emelle o annak a gazdasági ismé lő iskolák, ameJ lyekben az iskolából kike ül gye mekek sok hasznos gazdasági udás sze eznek. A gazdasági isme e ek ejj lesz éséhez ujabban nagyban hozzájá uljA Má észalkai Téli-gazdaságiiskola, melye gazdai jaink nagy szám- mal lá oga nak, hói nemcsak szak udásuka bő i ik, | hanem más-i ányú nagyon sok hasznos dolgo is anul- I naki Ezenkí ül sok jómódú embe an a aluban, aJ kik igyekszenek^nnlimagasabb mű el ségben észesí- eni, min ami a alusi iskola nyúj ha . Tudományos pályá a adják óké . Nincs is a kö nyéken még *gy o- ! lyan alui min Szamosszeg, amelynek annyi anuló i - júsága lenne. To ábbá o annak az i jusági/egyesüle-í ekj A leányko , Kie. Lej en eegyesüle , amelyek nagy ha ással annak az i júság ejlődésé e. Téli es éken] pedig a £áp és a ani ók, min a szellemiiéle eze ői! isme e e jesz ő előadások ke e ében e jesz ik a mű- el sége . A mű el ség e jesz éséhez az u óbbi időben hozzájá ul a ádió is, mely a ő á osi kul ú á e - jesz i szé a sok ap ó kis alu ban. ialunk összesen 9 ádió an, ez nagy haladás mu a . _T_E_L_E__FJJ__LJ.J3_._ A alu ki e jedése elein e nagyon kicsi ol 41 - Település e ede ileg csak a Szamos ké ha almas ka- nya ul a ál al alko o ölcmyel en"Szegen" ol a mai Templom ég u cán, Egy u ca ol csak és mindké házso ala o oly a Szamos. I ol a gó s í- lusban épí e emplom is, e ől kap a az u ca az elne ezésé . To ábbá i ol az iskola, községhá a, ké szá az-malom és a emplomke ben a eme ő is. Azonban a alu oly onosan épül , úgyhogy a XIX. sz. eledén má a Homo ódon ki ül is an elepü- I lés, ma pedig a kis gazdáknak kimé sespi álisok / aluszélek/ is be a nak épí e. Különösen a kö es- u men én, /lásd 5. áb a./ I épül öl a XIX. sz. közepe áján az új emplom, A égi emplom nyuga i éJ szén lé ő magas a o nyában 1830. májusában belecsa- po a illám. A o ony leége és a ha angok is ösz-J sze-ol ad ak. A uz belekapo a emplomkö üli nád- j edeles házakba, amelyek a nagy szá azságban gyo san lungbabo ul ak. Nem ud ák megakadályozni a üz e - jedésé és a él u ca leége , A ha angoka há om é múl a új aön c ék és ha anglábsze ü;bezsindelye- ze oszlopok közé helyez ék el, mig 1835- ben a égi! eme ő helyén öl nem épí e ék a mos ani díszes o - nyo . E ől kap a egy másik u ca a To o y ép; ne e . A emplomo kija í o ák, de a Szamos ö őpa ja ál- landóan eszélyez e e, úgyhogy 1848-ban a o ony mellé le e ék uj emplomunk alapjá , amely csak 1863-ban készül el. Nem sokkal később mellé épí e - - 42 - JA& &L J 4 ű ?o - 43 - ék a pa óchiá is,melye a emplommal együ kö ül- ke í e eke emplomke e enyő és há s ákkal ül e -l ék be. A emplom nagy, messze idéken hi es, majdnem 1000 lélek be ogadásá a alkalmas, egysze ű, o ális épüle . To nya annál díszesebb, ka csúbb, magya os o ony, ehé allal és eke e e ő el. Később, amiko a • li 1, ^_ 1 1 B^y^HQÉ alu nagyobb le a köz-l séghézá is egy másikjU Őszuszka u cában épí e -j ék el./Ma is o an./ll A községháza mellé épí ei ék az iskolá , amelynek! egyik égében a községi is álló ol , középen peU dig cselédlakás. Azonban|| a lakosság szapo odó szükségessé e e egy nad JSL k emplom. gyobb iskola épí ésé . Ez a emplomke ben épíll e ék el egy an e emmel. Később ez is ke ésnek bi- zonyul é ii 1890-ben épí e ek egy másik iskolá a pa- ócliiá al szemben• Ez a kis iskola, /lásd a kö e ke- ző oldalon/. Az 1900-as é ek elején egy égi szá az- malom helyén ismé épí e ek egy mode n, há om an e l mes iskolá ^ ani ói lakással együ ; Szin én To ony-j - 44 - 3. sz. k u cában. Ez 1926-ban még e ;,> an e emmel kibe*, i e ék. Ex a nagy; agy o nyos iskola, /lásd 4. szi kép./ _U_T_C_A_._ Lá uk, hogy égen az egész alu csak e u cából állo , ma má öbb u cája a . z u cák na- on hosszúak, endesek, isz ák, de nem egy o ma szá lesek. Legszélesebb a őu cája To ony ég, de a öbbi nagyobb u cák is kiszélesednek a-;pompakú ke ül./ 4 ilyen ku a a aluban, mindegyik a ézi ku ./ Az u cák elne ezése még mindig égi:To ony ég, Templom- - 45 - 4. sz. kép. ;, szusz aH $ Bigecs, űzo oska. Ezek a ő-J u cák, de a : öbb keskeny kis u cája, ami „szugolyJ nak'ne ez :ek pl. Kópisszugol^ , Toldiszugoly s b. A őu cán onul égig a kö esú , amely még mos sincs | kiépi e egészen a panyolai é ig. A kc esú melle ! mindké oldalon á ok onul . /Ez lá ha ó a 4. szé nu képen/* Az u cák minké oldalán majdnem egy o ma elkek so akoznak. /5-800 D/Á házak egyik égükkel néznek az ú a, a égiek egy, az ujabbak ké ablak- kal. Fa az u cán ke és an, inkább a ke í éseken be- lül a házak égéhez ül e ik. Az u cák szélein csinos - 46 - deszka /palánk/, léc és d ó ke í ések annak. Mind- egyik ke i ésen ké kapu an, egy kicsi /kisaj ó/ a gyalogjá ók számá a és egy nagyobb a szeke ek szá má a. Leggyako ibb a deszkake í és, majdnem mind egy| o ma* A égi deszkake í ések ízszin esen annak összeillesz e, mig az 113ak üggőlegesen és hézaga- ika lécek edik be* Az oszlopok o nyos dísszel az| nak ellá a* A kapuk oszlopai hosszabbak* A ke í és elő onul égig a já da, í mely deszkából /palló/ agy kőből készül * A nagyobb u - cákon mindenü kőjá da an, a őu cán 80 c n. a öbJ bieken 50 cm. széles* Az u cák nyá on különösen ho -j dásko , nagyon po osak* Az u cá minden gazda maga a ja endbe*a po ája elő * JBLA-2-AJ^-_ •• . j A égi házak anyaga,s ílusa, be endezése különbözik a mai házaké ól. Régen jobban megma ad a s ílms. Majdnem minden ház egy o ma ol , bá nem egy mes e épí e e őke * ső a leg öbbe nem is mes e , hanem hozzáé ő ipa nélküli embe ek. De ezeke I nem e e mindenki igénybe. A házaka a elkek e hosszában épí e ék* A al el akása nem okozo ne4| hézsége , me pacsi os házaka épí e ek* A ályog ső még a églaházak is könnyen összeomlo ak olna az á izek ala , 4e a pacsi szilá dan a o a mu I épüle e , A pacsi os ulajdonképen cölöpös ház* A- - 47 - 5.•kép. lapnak előszö pacsi o csinál ak:égaso,;a , oszlopo- ka ás ak le a öldbe,s ezek a hozzá a ozó ge endá- za al ad ák a ház ázá .AZ oldaloszlopoka ékonyabb ge endákkal kö ö ék össze és ezeke őzsé el o ék ssze. AZ igy nye kassze ű áza z áS jó pély és- sá al addig apasz o ák, mig as ag al nem le . .blaknak, aj ónak, ake e el hagy ak aj a helye . Szép egyenes oszlopoka 'kelle álasz ani és nagyon kelle é eni a apasz áshoz, hogy olyan egyem s a- la kapjanak,min a kőmű esek églaháza. Maga csinál- a a gazda hozzáé ői segí ségé el a e oge eKdáza- - 48 - o is. Lenícijebb a néd edél el észí éséliez hi o nádkö ő , aminek embe emlékeze ó a Kis Be i a mes- e e ha almas űjé el és üz jé el. Fi ól- i a | adja a mes e ségé . ház e őnek el é len csapo e-| lejünek kelle leni, melyen ben ülo deszkás o? - I al, aj a ké padi ás szegei • /lásd 6« kép./ Minoen ház e esze ala széles o nác ol , emcsak elől, iiane^ a ház é-.ében is. A o náco **£«. j e gályózo aoszlopok a o ák. /lásd 6. kép./ Te mésze esen aoszloos házaka csal az e^ysae übb embe ek épí e éi:, a módosabbak a aoszlopok helye 6. kép. - 55 - ehé ing nyakkendő nélkül és eke e keskeny~szélű ozma i gos kalap.A hé közna i öl öze ugyanilyen, csak su ceal, isel es uhákból, de sohasem színes- ből. Téli-kabé o csak a legna yobb hidegbe ho danaki Ruhájuk ke és an, ee-y-egy öl öze iselő és ünneplő, A palóc- isele nyo<: a a su c- isele ben és alán a kalap szélének keskenységében wa ad meg, jeléül annak| •hogy palóc nyel já ás ha á án agyunk. A női isele - ma semmi jellegze es nem mu- a . Fehé neműjök pamu osabb ászonból készül, min a é iaké. Még egy pá é izeddel ezelő is nyá on ing állban dolgoz ak, Nyá on .ezi léb, élen csizmá- ban Já ak. Téli-kabá juk a eke é el himze ba na ködmön agy guba ál , Hébány ö eg néninek még ma is meg an a gubája. Ma má olcsó és egysze ű ka on u- hábau já nak, csizmá csak az asszonyok és gye mekek iselnek élen, a lányok cipőben já nak. éle módjuk épenugy, ni a uháza uk egysze ú. E eléik nem agyon ál oza osak, de Ízle esek és áplálók. Ál alában az lehe mondani, hogy a smamos- szegi embe az egysze ű ée ek melle is jól él. Te - mésze esen a legszegényebb néposz ály éle é a módja szabja meg, de ezek közö is alig akad olya , aki ne ölne egy kis malaco . Azonban sajnos nyá á a má nem - 56 - il sok ma ad belőle . Fő- áplálékuk a kenyé , ebből igenjl nagy mennyi sé^e ogyasz a -ak é en e* Wapon a nyá- || on há omszo , élen ké sze esznek.. I A yá i é end kö e kező I eggel.: kenyé , szalonna a y kenyé és gyümölcs, I i kán ej. I délben: nagyon gyak an csak le es, / ök, bab, k ump-1 li káposz a le es, kaszáslé s b-/ me az I asszony is kin dolgozik a mezőn és nem é I á ké ogásos ebéde őzni, I es e j le es /ez elma adha a lan/ u ána ő ész ái / ú ós, mákos, lek á os, k umplis s b./ I "Ta os laska de elye, ez a magya e eje." I Télen csak ké sze esznek napon a, me ké- I són 9-lo ó ako an a eggeli, a acso a meg má 4-5 I ó ako . A éli é end a kö e keze j eggel: zsi os ke yé , kolbász, oldalas, szalonna, I sül k umpli és sül ök, ha a ^ ej. I es ej le es, ész a éle, hagymás duszi / e k umpJI li/ puliszka, málé, kása s b. I Kalácso csak nagy ünnepek alkalmá al sü nek, de i- I 1yenko kemence-szám a. Cuk o a szegényebbek nagyon I ke ese használnak, me nem u ja a ke ese ből. II A'nép e ős, egészséges munkabí ó, aka ékos, I de nem ös ény, u gazda nyá om maga lá ja el napssá~ I mosai , ilyenko bő en an kaszáslé, nagy da ab űs- I öl disznóhúsokkal, almás é el ele csi ké el és jó Ij • 5? •• epe ős ú ós csusza s b. Az i alban mé ékle esek, || x agy munka alkalmá al jól esik egy-ké kupica palim-1 ka. Különösen a a ásko és cséplésko szokás, hogy al gazda meg endégeli munkásai pálinká al, akik az án I igyekeznek szebb, csinosabb szalmakazlaka akni. I Falunk nyel já ása jellemzőbb, min a ise-1 lé e és éle módja. Az északkele i nyel já ás számos-1 há i cso o jához a c ozik. Annak, min legészakibb I * II nyúl ánya azon a ha á on an, amely ol má a palóc I nyel já ás nyomai ész e ehe ők. I Bépünk nyel ében még nagyon ke és palócos I B%6 alálha ó, jó al ke esebb, min a Szamos másik I pa ján lé ő panyolaiak nyel ében. Ilyennek mondha ó| lipi yánka /lapá /, szapolyka / akanál/, ku ucska j /ho gas/, cso osznya /eke as/, kaso nya /edényho dó/J hácskó /há^csó/ za ak. De a kiej és sem palócos, ha I sze e ik is annak mondani. Épen annyi a lehe ne ki- I ályhá/^ő uli ha ás is,/me az&al is é in kezik. / I ső székelyes. Példa e e o" kö őhangzó ked elése 1 az an helye , igys áko , áloko , s b. monaanak. | De ugy ennek, min az előbb emlí e kiej ésnek a I magya áza a inkább Szamossse elszige el ségében #j«| lik, abban, hogy i a nyel egy égibb állapo o ö J zö meg. Alsóbb-állású a nyel , há íbb képze ek a|J hangok. Az a ,~ öbbszö hangoz a ják o - ak pl.- 1 - 58 — azakas helye azokos. Az *u" is sokszo hangzik no l-nakíbo nyo /bo jú/, nyol /nyúl/; az^ü" öH-nek hangzik pl. dőlő /dűlő/* A ói- ői ap*o ó- ő-nek mondjék e ő, a ó. Há ébb képle az l i« be ü he- lye e Hi l- ej enek sokszo ^ ennma ad a K aszé T /Kiisszeg/. ésí helye ö ö- mondanak. Mindez egy é>i állapo o mu a . Megő iz e az i eni nyel a ál-né 1, né age , a ,la, mu a ó szó , Inné -onné e ede ago . gok é ékes égi szó megő zö a szamossze- 5i yel , különösen a ha á lei ó sza akban, pl.őszus; ka, Bészna, Bi£ecs Szu yók, Küaszes, Szugely,Homo- ód-Lá , Kő ogyha , Nyá as, Pe yes, Si a a^ Tőbéli Kozópső s b. Bi kábba** "használa os sza ak? bada , /de ék/, éka /s elázsi/. ézsla / ud/, akonca /szánkó ka ája/, hibóka /Bá /. A sok-beszédü embe ája, ajáskodik, ajbo og. Minden szegény embe esző embe , a lus a ápé o/ és jó al ója an. A é- szegei e:; e iszik,min a lihoj . Ha alamiből öbb an; a a az mondják, hogj szapo ább. A lábas kasz- olynak is mondják, A lé é láb ón k, a já dá pal-j lőnak^ a kemesce aj ajá élőkének, az emelő osa- | po ának hí ják. I A szamosszegi embe egysze i, komoly, de in- kább de ül , min bo ús. Vidám, kedélyes, ső komé- - 59 - á ázó. Jó~kedély{i, ne e ad nem-csak. a zsidónak, ha- eui gazda á sainak is. Pl. nyosz a, ezes, do ombos csacsi, boka, su a, pocok cici, küllő9 i e| be e e bikás, adas, gyilkos húsos, pikele pongó, inié, pene e, nyulas, he gon, puha, gá é, dide c, gyibak, ü yö i s b. A zsidó gúnyne ek ezek* mi ejö , kalap hö csög, igu a.- százlábú s b. Lá uk má a oglalkozásnál, hogy'népünk szo$- mlmas, dolgos, élelmes, munkás nép, amely éj -na >o egjé é e á adozik, hogy egyenes u ón becsüle el megsze ezze kenye é , ai y gya apí sa kis gazdaságá | A gazdálkodásban csak az Ssök nyomdokain me já ni, konze a í , idegenkedik az újí ások ól, isele e e^ sze d, Ízléses és komoly. Syel e sö é ónusú, e^g- sze űség e és ömö ség e ö ekszik. Nagyon M es a szamosszegi embe a szűksza úságá ól, A beszédes, ple yka embe ájának mondja. Ri kán szól, de okosa$. Nem sze e i a nagyo ~mondás , ső lép en nyomon ki- csinyi , pl. nmm zabo kö , csak zabo madzagol nem kaszál, csak ga aszól, nem bú o za a, be endezése aijl csak egy kis l'éhendékjei nem eszik csak kap alami , lem a ja é demesnek meg á gyalni szóban a napi p og- amié s a iának, családjának kiadni a pa ancso ,de udni kell mindenkinek. 4 családban egy es , egy lé4j xek mindenki, kö elessége egye aka ni, egye gondol4| ;l, munka és acso a közben mindenkinek, gy él sza-jl a elég, iogy gondola so ok a ezonáljon a á sa* - 60 - Egész naphosszai el an így szó nélkül. Csak néha | es énkén enged €la agy. Ilyenko elbeszélge a I szomszéddal az elmúl idők ől, a égi nádasok ól, pász o kodás ól, a égi embe ek ől, kiszinez e ö i- den, ömö en.* Sok-sok ap ó ö éne kezdődik egy es ei Há egysze meg*......', Ju -e kendnek eszébe...., A' ó de ék s b.elbeszélésekkel. Nagy elsza- badulás, na;^ eac io ez az egész napi nyomo hangúJ la u án. Ha ez nem hozza me , az ős%in e, ?ueleg-*ke- délyu szomszéd a -y ba á , akko o ább a a szűk- I sza uság. Re ene es eg^ idegennek ilyenko közö ük. Ke n udja mi e élni, gondol ha ag a, gyűlölködés e, I mogo aság a agy bu aság a, uda lanság a. Ke n udjál á°S3 egy endkí ül sze ény, jámbo , igény elen nép- pel áll szemben* Nem udja, hogy o a mélyen e ők I eszülnek, a melyek ölszabadulás a á nak, lem ud- j ja, hogy a azamosszegi nép mindenek elő öné ze es, I büszke nép. A ölindulás nem-csak es i poézisben om- bol, hanem i usban is. I Szamosszegi ok lenni ogalom. A kö nyék n csak a sza nosszéginek an ep a bicskás " jelzője. I hz e mésze esen a é i-ideál alka ából olyik, A . szanossae-:i é i-ideál a é iasság legmagasabb oka a:-.,ely meg e i a ehé népe , annak munkájá . Még a ü je se on os, csak az, hogy az u ának minden gon- doxa á lessé és el alálja. Még jobban meg e i a agiJ es é i , aki női munká égez agy nőkhöz illő ko- - 61 - sa a esz a ka já a /libá csi ké isz a ásá a/l Ilyesmi csak az anyámasszony panyolai embe szoko ] égezni. Minden kö nyező alu népében meg alálja a I ki e ni aló , a é ia la . I A szamossze á nép endkí ül* endégsze e 6 I és isz eség udó nép. Kemesak jó isme ősöke , oko- I noka lá nak szí esen,.hanem eljesen idegeneke isJI Beszédmódjában idegenekkel szemben mindig illedelmesl Ha alami olya kell ki ejezni, aminek egyenes meg- I ne ezése ese leg kelleme le é zés ál ana ki abbőlJI aki el beszél, mindi": elő e bocsá ja ^engedelme kéJI -. ek'1 agy ." isi^eséggel legyen mond a"• Ha el. e isi me e len magasabb- angú embe ol aka alami ké dezi ni, igy szólí ja eg|»Ha meg nem sé eném}» Szemében! legnagyobb bűn az u izéiás. á "nagysze * még csak || megbocsá ha ó, az csak jobban öl özik, gazdagabba I mu a a po ája, de az "u izáló1* el esze , sulyedő I embe , Á é iak közö nem is igen akad ilyen, nyaki kendő , pan alló leg eljebb egy pá ipa os me ho JI dani. Az meg épen megszólják, aki ájszólásá aka ni ja le e kőzni, az iedes helye édes , a y es é I helye i é mond. az ilyesmi csak az iskolán gy# | péknek an megenged e /édesanyám/, de apuka, anyuka I annak sem. . I A gye mekek ne elésében egy bámula os,jó I pedagógiai endsze apasz alunk,a köz e lensége . I A gye mekeke agy ul szigo úan, agy közepes szi- I 62 - go usággal ne elik, de se mi ese e sem szélsőségesei^ egysze igy, másszo ug$$ szigo ú ü legeke becézge- éssel ál a el. A pe mek igy nem esz i el a ne- elés komolyságába e e hi é . Aká milyen szigo ú a ne elés, az ü legelés nem já sziíc sze epe . A gye ~| mek pulyako á ól kezd e hozzászokik a szülők ki űnő ösz önös példaadásá al a családdal együ g<mdolkoz- l ni, az éle e komolyan enni. Megszokja a pá ancs- nélküli munká . A pajkos kihágó ickó is hajlik a jó szó a. Wem csoda, ha ilyen éle és ne elés melle ^ az e kölcs is e ős. A legkisebb e kölcs elensége is szigo úan eszik. Az meg épen ki e ik a á sadalomba akinek az e kölcsén cso ba ese . Pinkáikban egyenes u ón já nak el, a másé szen elő ük. /Ki é e dud a szedésko egy-ké cső enge i agy egy őze paszuly)] ej enek a zsákba./ Sze e nek másokon segí eni. A bajban lé őn nem segí eni,-még ha a ha agos is,-a legnagyobb em## be elenség számba megy. Egyes munkáika /buzaho dás, szénaho dás, enge i -- ej és/ közösen égzik, ö en~ ha an összeáll a. Ha alaki kima ad a kölcsönből,az embe elen, bá ez soha szó á nem eszik. Mindenki- el szemben jő-indula uak, ü elmesek. A szamosszegi embe allásos, sze e emp- lomba jé ni. A emplomban ne e gélni, beszélge ni j nem illik. Komoly igyelemmel hallga ják égig az | 63 - is en isz ele e és szí el-lélekkel énekelnek, K.i- jö e ko az idősebb nénik ajké ól elhangzik egy pá a pap a ona kozó megjegyzés, egy-egy anulságos p é- dikáció u ánj aeg kén a anyozni a szájá ," agy "ok be szépen ud beszélni." Vallásos es éke is szo gall masan lá oga ják, ső házi is en isz ele eke is a l anak. Az új énekeke nem sze e ik, me ka holikus jellegűnek a ják. A szamosszegi embe nek ke és a szinpadias, mu a ós népszokása, de annál öbb a komoly éle é el és e kölcsé el esszenő .A^hogy eggel mosakodás u- án imádkozik, eggeli elő jószágá megi a ja, e- I béd elő a malacoka mege e i,.le ek és elő min- den bezá , elengedhe e len szokás. Lá oga ni ko án eggel megy, nyá on má 3-4 ó ako . Megnézi, hogy el kel -e a komája és sógo a. Kalapjá nem eszi le sehol, csak a emplomban és amiko eszik, A emplom- ban ú acso a alkalmá al kö ülállják az asz al és a pap já kö ül, A so end a kö e kezői embe ek, iukj asszonyok és égül a lányok. A legények és lányok kö-| zö an egy-egy énekkezdő és dik áló, énekel e o- nulnak ki az ú asz alához. Köszönni mindig a ia alabb köszön az i- dősebbnek, és a nő a é inak, de ha ia al i agy nő _ - 64 - áll a kapu elő , akko sem kössön elő e a :k8s#ledg idősebb embe nek. Mindig a já ó-kelő kössön a anyaJ zónák*"Jő napo adjon Is en"• Halo as hasnál ném szokás köszönni, A o- konoknak halo lá ni is el kell menni a halálese u án és a eme és elő is* A halo i án aló iss ele bői a jó isme ősök és ssomssédok elmennek es e énekelni / i asz ani/ a halo as hashoz. A eme é- sen nagyon ssámba^- eszik a jelenlé őke , majdnem a él alu o an minden eme ésen* A halo a ének- ssó al kisé ik ki a eme őbe* A kopo só nem szeke- en iszik, hanem údon. Teme és u án a köselebbi okoaok össseülnek egy kis pálinkás o a* A lakodalma a legssegényebb embe is nagy dinom-dánom közepe e ünnepli meg. Külön közön- sége hi a őlegény és külön a menyasszony is. A hí oga ás a ő ély égzi disses pálcá al és nagy bok é á al a mellén. Hí oga ás a lakodalom elő há- om nappal ö énik, hogy mindenki el ihesse ajándé- kai . A ő ély minden hasba e ssel kössön be. Hí o- ga ó e s öbb o og használa ban. Leg ipikusabb a hi oga ó e sek ka ika ú ájá n Cse eg a ssa ka, Billeg a a ka, Tessenek eljönni A Filep Gyu i lakadalmába.H § 7i - | Ssedd ki a málé jj I Hadd egyek belőle. I A hús é i ünnep^köszön és locsolásból és ojás*sze~ I désbol éli* A gye ekek minden háznál e se mondanak! I Legisme ebb hús é i e & 1 Egy kis .gö ögj csak höngyö ög, I I .Ha .. elmegyek, ojás ké ek, I j is nem ad ok mind meghal ok, I Én ám ma aü a háza ok. I ! Egy másik ilyen TÖPSS II I lelje ek el lányok, ci a nyoszolyából I Adjá ok a himes a any kasi ából* j Me la nem adjá ok, izipuskám készen, I Meglocsollak szépen. I Ezek a köl emények mind e ede i nép-köl ések. íj Asszonyaink alóságos mű észek a ojás- es és j ben. Még nagypén eken elkészí ik a ojásoka a locso-j I lóknak, szebbnél-szebb magya os mo í umoka i ágo- I ka ajzolnak á kiccé el, bámula os ü elemmel• így I háznál 80-lO ) da ab ojás is meg es enek. I A locsolkodás aká milyen hideg an^nem ma- II adha el. Rendesen ünnep másodnapján eggel szokás I I locsolódni, amelynek gyak an a ha angozás e ége . - 72^-^ A iuk csopo osan ko a eggel elindulnak, hogy meg locsolhassák a lányoka . A ize ödö el ön ik á lá[§» nyok nyakába, néha a ályúban i« meg ü de ik az , aki nagyon él a iz ől, agy aki ha ciasan iselkedj dik. De azé nincs ha ag. Legmu a ősabb ünnep a i ág asá napjáu A gye mekek a kapuka zöld ágakkal; agy ha ez még nincs akko szines papi osokkal eldiszi e ágak- kal diszi ik, A gye mekek kimennek a alu égé e, a üzesekből ágo és eldiszi e ágakkal kö be lej e énekelnek* Mi an ma, mi an ma i ág asá - napja,.... % "Buj-buj zöld ág..••.* Ezeke a já ékoka inkább a lányok já -, szák, a iuk ehelye űz a sipo a agnak, os o - csapo és bújócská já szanak. É dekes szokás ; újé első napján a gulya já ék, AZ egész alu gye eke égig já ja az összes u cáka pe gőkkel, kolompokk l, bége nek és kiabál- nak, a pász o ok csö ge nek os o aikkal. A gulya be- on az ud a oki a és eldön i a szénaboglyá , A ká a népszokás é dekében meg kell bocsá ani. Ezzel a já| ékkal kezdődik a a sang, A a sang ala a alu i jusága külön éle mó iénak, maska ának öl öz e szó a- koz a ja a onóka és ijesz ge i isme ősei . Néha e mókázás egész kis já ékká ke ekedik ki, eljá szanak egy lakodalma , agy eme és is. Nagyon gyako i a med e, gólya, kecske, köszö űs a sangos. A med e és - 73 - gól^a ká is szoko csinálni. Az isme e len med e ' az ágy alá búj a addig ázza az ágya , mig szalonná agy kolbász nem kap. A gólya cső é egy kés, a kecs ke szájá egy ejsze képezi, m azzal ágja, kapálja el a ölde , amig a gazda ki nem ke ge i. Szám alan sok ap ó, szin e babonás szokás megő zö ez a nép, de ezek na^* észé má kezdi el-| hagyni* Azonban még mos is Tannak olyan szokások, aJ melyekhez az idősebbek hi en agaszkodnak. Többek kö~| zo például a szán ás és a a ás nem kezdik meg pén ekén, me ez sze encsé len nap és ezen H napon kez-i de munkán nincsen Is en áldása. Tyúko nem ül e nek "' éke hé en" / i ág asá nap és hús é közö i hé /, I me a ojásból nem kél csi ke, hanem mind záp ojás lesz* Hisznek abban, hogy a ehene meg lehe on aniJ agy is, hogy a gonosz lelkek egyik ehénből el iszik a eje a másikba. Hogy ez a on ás megakadályozzák S2en -gyö gy nap éjjelén köles hin enek az is álló eló me az a ják, hogy a on ó lelkek nem mehe J nek be addig az is állóba, mig a köles szemeke el nem szedik, má pedig mi e ez meg ö énne, akko a l meg i ad és megisme ik az ille őke . lágyon sok ezekhez hasonló szokás an mégj de nem a om é demesnek mind elso olni, me hiszen ezek a szokások nagyjában minden aluban egy o mák* [j m g 74 - Tuda ában agyok dolgoza om gya lóságának, hiszen má á gyánál og a is magán iseli a apoga- ózás bélyegé , mii el nem állo elég o ásmunka a endelkezésem e, Igj a sajá apasz ala aim a, ku a- ásaim a és meg igyelősem e ol a a u al a. A ke es- gélés és ku a ás munkájá , ha a udományos elisme és is, de a elejá ó o om bő en ká pó olja. Szamos- szeg nagyon ke ese jelen a magya éle ben, öld ajzi za is a magya öld ajzban. De ások kis ap ó Szamos- szeghez hasonló község megisme e éséből e ődik ösz-j sze a magya éle és a magya öld ajz. 5* » S" Sü «••«- o o cn ja, «-»• s •Ti > •-« i 3 O ö íi **^ i «