METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/4/6
www. me sze ek.unideb.hu
176 Takács Izolda: Recenzió
NYITOTT SZEMMEL – Recenzió
„Sa jainak so sá -hí é állá a elöl én”1
Vincenzo A. Piccione (sze k.) (2008): Kisko úak és az új egye emes jogok. Ú on
az eu ópai polgá ság elé. Aemme Kiadó, Róma
E ede i cím:
Vincenzo A. Piccione (ed.) (2008): Mino s and new uni e sal igh s. Towa ds a
Eu opean ci izenship. Aemme Publishing, Roma
TAKÁCS IZOLDA
Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola
Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am
Vincenzo A. Piccione, az olaszo szági Roma III
Egye em (Uni e si a degli S udi Roma T e) Ne-
elés udományi In éze ének egye emi docense.
Számos mű e jegyez a pedagógiai módsze an,
alamin a o mális és in o mális ok a ás e ü-
le én. Köny ei elsőso ban ál alános pedagógia
émákban í ód ak, alamin a pedagógia neu-
ológiai szempon ú megközelí ései , ille e az
ok a ás és a pedagógia módsze ei aglalják.
Az alább isme e e mű, az ál ala sze kesz-
e Kisko úak és az új egye emes jogok (Mino s
and new uni e sal igh s) című anulmánykö e
egy szaké ői ku a ócsopo munkájának e ed-
ménye, hosszú á ú közös p ojek jük első állo-
mása ol . Főleg a kisko úaka é in ő jogoka , a
be ándo lóka é in ő p oblémáka on ák egy
új, mélyebb, k i ikai szemléle ű izsgála alá. A
köny bo í óján az olasz mű ész, Gian Lo enzo Be nini, a ómai Bo ghese Villa Ga-
lé iában lé ő, Aeneas and Anchises című szob á ól (1618–1619) készül o ó lá ha ó.
A szobo Aeneas áb ázolja, amin apjá a állá a eszi, és a monda sze in egy égő
házból menekí i ki éppen. Aneneas i odalmi ka ak e e me a o ikus jelen éssel bí
1 Aeneis VIII. 731
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/4/6
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Takács Izolda: Recenzió 177
NYITOTT SZEMMEL – Recenzió
a jelen köny a almá a ona kozóan is, hiszen a ia al ójainak el kelle hagynia
o honá , el ándo olnia, hogy égül Olaszo szágban aláljon új o hon a.
Piccione azzal kezdi mondani alójá , hogy má a az alapel ek és az é ékek meg-
ál oz ak, a ha á ok, a ogalmak, ka egó iák és e e enciapon ok is á alakul ak. Az
új echnológiákkal, a udomány ejlődésé el, új kul u ális a almakkal együ pedig
más aj a kihí ások és p oblémák jelen ek meg, melyek az eddigiek ől el é ő meg-
oldási al e na í áka , elemzéseke , s a égiáka , o ien áció kí ánnak. Éppen ezé
az e e ona kozó kógens jogszabályoknak is ál ozniuk kell, mégpedig olyan o -
mában, hogy azok összhangban legyenek az úgyne eze posz mode nnel. Ilyen az
állampolgá ság ogalmának á alakulóban lé ő a alma is. Ko ábban ugyanis az ál-
lampolgá ság a, min egy aj a s abili ás a, az állandó lakóhely és a munkalehe őség
kulcsá a asszociál unk, és az anul uk, hogy a haza, az o hon csak egy megha á-
ozo , kö ülha á ol e i ó ium lehe , melynek hagyományai , nyel é , kul ú ájá ,
allásá el é lenül meg kell édeni, ső idő ől idő e ka onai édelemmel ellá ni.
A ecenzens i azonnal Szen ku hy Miklós II. ilághábo ú u án í mű é e, a Be-
zá ul Eu ópa egyik bekezdésé e gondol: „Elég u csa, hogy csak azé nem ju ha sz
el Angliába agy a Bali-i bábszínházba, me egyik embe nem engedi a másika , az
egyik úgyne eze o szág egye len lé oká a so ompó-ácsolásban és so ompó-mázolás-
ban leli. (…) És udni az , hogy soha, soha öbbé nem mehe ek oda, ahol lenni aka ok!
Mié ? Me sajá embe aj ám embe ei ez meg il ják, lé én ez az alap e ő és egye-
emes embe i unkció: lehe e lenné enni a másik embe éle é .” (…) „Me , ha an
India, akko lá ni is kell Indiá (…), amennyiben nem apasz alha juk az is eni alko ás
minden észle é , akko hazug és é elme len az egész k eáció. Ám ezé nem a gond-
iselő hebehu gyasága a é kes, hanem az embe a elelős…”. ( Szen ku hy 2000: 131)
Má a a globalizáció, a ha á ok elmosódása, különösen az Eu ópai Unión belül,
meg ál oz a a az új gene ációk, a ia alok hazá ól, u azás ól, el ándo lás ól, de az
állampolgá ság ól szóló gondolkodásá is. „Az el ándo lás, maga a mobili ás, já as-
ságo , k ea i i ás , széles lá ókö és nagyobb el ogadóképessége , ugalmasságo kö-
e el” – í ja Vincenzo A. Piccione. (12) Ugyanakko a különböző kul ú ák közeledése,
a ci ilizációk közö i á já ha óság az egyes jogszabályok új aalko ásá kí ánja a sza-
bad álasz áson alapuló szabad el ándo lás ól. Ha az idősebb gene ációk má nem
is képesek be ogadni agy kö e ni a posz mode n ál ozásoka , akko is ó niuk kell
a gye ekko szen ségé , és biz osí ani a kisko úak jogai . Így ámoga ni kell az el án-
do lók gye ekeinek egészséges ejlődésé (mely egészség ogalom i nem a be egség
hiányá jelen i, hanem a es i-lelki-szociális épsége az ado á sadalmi-kul u ális
kö nyeze ben, ehá magá az éle minősége jelöli), ezen elül a anuláshoz aló jo-
gaika , a elnő é áláshoz és a lehe őségekhez aló egyenlő jogoka s b. Többek kö-
zö ez észle ezi a anulmánykö e második egységének egyik anulmánya, Da ia
Maggio í ása is az A Fo eing mino s: an o ganiza ional in e en ion acco ding o he
model o he Psichology o Heal h című ejeze ben.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/4/6
www. me sze ek.unideb.hu
178 Takács Izolda: Recenzió
NYITOTT SZEMMEL – Recenzió
A köny első észének há om anulmánya a be ándo ló kisko úaka é in ő p ob-
lémáka és azok há e é onja elemzés alá, á sadalmi és poli ikai-jogi szempon ból.
A mig áció nem egy új enomén az eu ópai ö énelemben (25), Olaszo szágba 1996-
ól olyama osan á amlanak be a mig ánsok a jobb éle eményében, a szegénység
elől, kénysze ből, agy azé , hogy meg alósí sák álmaika . A be ándo lók a pedig
idő el pá onkén á lag 2,5 ő kisko ú ju o , így a gye ekeik száma a kezde i száz-
eze ől egymillió a emelkede 2007- e (21), azó a pedig ez a szám még o ább
nö ekede . Mau izio Gal ani, Pa izia Gigan i és Ma ia F anca Io ia anulmánya, a
Mino s and Mig a ion lows, a challenge o ci iliza ion című í ás, és a „Backg ound”
ejeze másik ké anulmánya is a The ci izenship as uni e sal alue Romina de Cic-
co- ól és a The unaccompanied o eign mino s Ma co G azioli- ól a kul ú aköziség ől,
a mul ikul u alizmus ól, a mig ációs á amlások konk é p oblémái ól szól. Azok a a
nehézségek e mu a nak á, amely a be ándo lók gye ekei és azoka a kisko úaka
é in ik, akik eljesen egyedül, szülői, okoni elügyele nélkül élnek I áliában. Ezek-
nek a gye ekeknek egyelő e esélyük sincs az olasz állampolgá ság megsze zésé e,
hiszen még a be ándo ol szülők gye ekei és az olasz gye ekek közö i izoláció, el-
u así ás, negligáció is mindennapos. A sze zők sze in a leg on osabb elada az em-
lí e p oblémák minél ha ékonyabb elszámolása, melynek első lépése egysze űen
a különbségek megé ése lenne. Tény, hogy a be ándo lók gye ekeinek a helyze e
meglehe ősen nehéz, és enge eg aggodalom a ad oko . Közülük sokan a legnagyobb
izikai és pszichés eszélyeknek is ki annak é e nap min nap – gye mekszegény-
ségnek, gye mekbűnözésnek, embe ke eskedelemnek, e őszaknak s b. Ahogy ez
majd a második észben megjelenő Fo eign mino s and Heal h című anulmányban
Aldo Mo one észle esen ki ej i, a gye ekek á a lan áldoza ai a szexuális bűnözés-
nek, a hábo únak, a gye ekka onaságnak és nemcsak az e őszak izikai ájdalmai
iselik, de ha ezeke úlélik, komoly lelki sé üléseke , men ális be egségeke is szen-
ednek. A leg on osabb egy ész meg alálni a módo a a, hogy az egyes in ézmények
kapcsola ba léphessenek a be ándo ló gye ekekkel, más ész biz osí ani ezeknek
a kisko úaknak, hogy meg elelő ellá ás kapjanak és idő el bekapcsolódhassanak
a á sadalom éle ébe. Ehhez pedig mindenképpen új a kell gondolni és alko ni az
e e ona kozó szabályozásoka . Ráadásul ezeknek a gye mekeknek, kisko úaknak
ugyanazokkal a ipikus p oblémákkal is meg kell küzdeniük, amelyekkel egy á la-
gos kisko únak is (külső-belső ál ozások, inédzse ko i nehézségek s b.), és az igé-
nyeik is hasonlóak. Mindemelle sokkal nehezebb, gyak an kilá ás alan helyze ben
élnek, ső ke esebb édelemben is észesülnek, min a honpolgá ok gye ekei. Ki is
a gye ek? Teszi el a ké dés Romina De Cicco a The ci izenship as a uni e sal alue
című í ásban, majd álaszol is á: „A gye ekek önálló embe i lények – í ja, ügge len
személyiséggel és mél ósággal (30), és ezek isz ele ben a ása és édelme az egyik
leg on osabb elada . Hogy ez nem alósul meg, mind a a ösz önzi a ku a óka és a
szaké őke , hogy új aépí sék az embe iesség ogalmá és alapjai .
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/4/6
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Takács Izolda: Recenzió 179
NYITOTT SZEMMEL – Recenzió
A kö e második észe a sze kesz ő, Vincenzo A. Piccione nagyobb lélegze é elű
anulmányá al indul, mely be eze minke a köny címében megelőlegeze émába,
az egye emes és gye ekjogokba, az ok a áshoz, a olyama os anuláshoz aló jog ké -
désének komplex endsze ébe. Ugyanakko , a The igh o educa ion as a uni e sal
igh című ejeze a émá pedagógiai, alamin biológiai, pszichológiai és neu ológi-
ai szempon ból közelí i meg. Ez a endkí ül é dekes új megközelí ési mód új kön ös-
be csomagolja a öbbi sze ző ál al má eddig isme e e p oblema iká is.
Piccione sze in a ne elésnek, a pedagógiának úl kell lépnie a jogszabályok
endsze én, a pusz a el eken, és el kell mélyí eni azoka . Az í ás kiemeli, hogy „(…) a
anuláshoz aló jog az jelen i, hogy a nyel , a allás, a kul ú a, a nemiség, a poli ikai
néze , a aj agy öld ajzi különbségek nem akadályozha ják meg, hogy a gye ekek
békés kö nyeze ben ne elkedhessenek.” (65) A ne elés, a aní ás, a anulás pedig az
egye len megoldás a a, hogy segí sége nyúj sunk a kisko úaknak a másik kul ú á-
ba, ilágba aló u azásukban ( oyage in a o eign land), annak me a o ikus és gya-
ko la i é elmében egya án . Ehhez pedig nem á isz ában lennünk olyan ogal-
makkal és ál ozókkal, min az idő, a é , az emlékeze , az elbeszélés, a ha ásos és
kompe ens kommunikáció, a ál ozás és uda osság, melyeknek közös ne ezője „az
u azás oposza” ( he opos o oyage). (100) Az u azásé, amely egyú al önmű elés
és önku a ás , ön izsgála o is jelen .
Az embe szociális lény, aki egyedül nem lé ezik, á sas kapcsola aiban helyezi el
a másika és önmagá is a ilágban. Egyedül az embe képes összegyűj eni az in o -
mációka és a udás , majd mindez á adni, á ö ökí eni. „A kul ú a a kumula í udás
á ö ökí ésének az e edménye.” (248) A kö e u olsó egysége az embe i kapcsola oka ,
a kommunikáció , a nyel i nehézségeke állí o a izsgálódásának középpon jába, és
ej e e ki ap ólékosan, mi is jelen az u ánzó mechanizmus (imi a ice mechanism),
agy mi ö énik az új Bábelben, amiko a „nem kommunika í kako ónia” hangza-
a kén nehezí i a megé és . De, í ja Chiel Monzone a „Babel, o when he communi-
ca i e impasse is no only o a linguis ic kind. Re lec ions” cím ala , ez a globalizáció
egyik kö e kezménye, e mésze es elejá ója. A globalizáció pedig idő el egységesí ,
a be ándo lók gye ekei a be ogadó o szág kul ú ájához ne eli, s anda dizál, mind
gondola ban, mind iselkedésben. Ki é e akko , ha szin e á hidalha a lan allási kü-
lönbségek adódnak (pl. a kínai és az iszlám csopo ok ese ében, akik onakodnak
egymás elé nyi ni. (258)
Végül, a S ange s in ou class ooms című anulmány zá ja le ez az egysége , egy-
ú al a kö e legu olsó í ása is. Le izia Co bucci a mediá o ok, agyis a köz e í ők, pe-
dagógusok elelősség eljes szaké őkké képzésé a ja elengedhe e lennek a pozi í
ál ozások elé éséhez. Olyanoké , akik képesek kul ú ák közö i pá beszéde oly-
a ni a nö ek ő számú be ándo lók gye ekei el a an e mekben. A sze ző on osnak
a ja, hogy a be ogadó o szág is é ez esse a mig ánsok gye ekei el, hogy el ogadják
a kul ú ájuka . Me az is on os, hogy a be ándo ló kisko úak ne é ezzék az , hogy a
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 4
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/4/6
www. me sze ek.unideb.hu
180 Takács Izolda: Recenzió
NYITOTT SZEMMEL – Recenzió
sajá nyel ük, kul ú ájuk, iden i ásuk, é ékeik el esznek, alá endelődnek. Ezál al pl.
megelőzhe ő a ge ósodás („bila e al exchange”). (272)
A kö e egy má a aku á ál p oblema iká , a be ándo lás , a be ándo lók gye e-
keinek nehézségei , az állampolgá ság ogalmainak ál ozásai dolgozza el. Minden
anulmány külön kiemeli a pedagógusok, udósok, jogalko ók, a be ogadó á sada-
lom elelősségé e ké désben. „(…) kohe ensnek, ugalmasnak kell lenniük a ál ozá-
sokkal, ol asni belőlük, anulmányozni azoka , megé eni és alami olya alko ni, mely
megha á ozó lesz olyan sokáig, ameddig csak lehe séges” (13) – hangzik Vinzenzo A.
Piccione ka ego ikus impe a i usa. Hiszen a jö ő csak egy egészséges, új gene áció
kezében lesz biz onságban, olyanéban, aki képes új u aka alálni, alkalmazkodni és
maga is új é ékeke e em eni.
I odalom
Szen ku hy Miklós (2000): Bezá ul Eu ópa. Mag e ő Kiadó, Budapes
