Té és Tá sadalom 3.

1991.2-3: 161-163
KÖNYVJELZ
Ő
A PROFESSZIONÁLIS TÁRSADALOM FELEMELKEDÉSE:
ANGLIA 1880 ÓTA
Ha old Pe kin (1990) The Rise o P o essional
Socie y: England since
1880, Rou ledge, London and New
Yo k
Ha old Pe kin, az angol á sadalom ö éne-
i ku a ások iskola e em
ő
alakja, újabb köny-
ében a ko ábbi nagysike
ű
kö e ének —
The
O igins o Mode n English Socie y
—
oly a á-
sá a állalkozo . El
ő
z
ő
köny ében az angol
á sadalma az ipa i o adalom kezde e ei
ő
l
1880-ig elemez e. Ez az id
ő
szak a kapi aliz-
mus kialakulásának és mege
ő
södésének a
ko szaka ol . Újabb köny ének émája nem-
csak id
ő
belileg eze új ko szakba, hanem a -
almilag is. A XIX. század égé
ő
l maga a á -
sadalom alakul á gyöke esen. Jellemz
ő
olyama , hogy egy e ke ésbé a gazdasági
ő
ke — Ma x ál al leí — logikája ha á ozza
meg a gazdaság és á sadalom alap e
ő
jel-
lemz
ő
i . „Egy komplex, egymás ól kölcsönö-
sen ügg
ő
á sadalomban a piac kép elen igaz-
ságosan agy ha ékonyan biz osí ani a
ő
bb
alap e
ő
szolgál a ásoka . Így elke ülhe e len-
né ál a közpénzekb
ő
l inanszí ozo szak-
mák lé ejö e." (15. oldal) A ik o iánus ko -
szak íziójá al szemben — mely a állalkozó-
a és az ipa i
ő
ké e helyez e a hangsúly —
mos a jól képze szakembe ál ideállá. A
á sadalom egy e inkább a szakmai megalapo-
zo ságo és udás helyez e el
ő
é be. A gazda-
sági
ő
ke ha ékony m
ű
köd e éséhez a gyo suló
m
ű
szaki- echnikai ejl
ő
dés mia egy e maga-
sabb szin
ű
„kul u ális
ő
ke" szükséges. En-
nek hiányában a gazdasági
ő
ke gyo san el e-
szí he i é éké . A en i jelenségeke má
sokan leí ák. Pe kin azonban ezek á sadalmi
kö e kezményei á ogó, elméle i ke e ben
izsgálja. Sze in e a á sadalmi sze ez
ő
dés
új el e jö lé e, mely a á sadalmi e
ő
o áso-
ké e seng
ő
, egymással i alizáló és ka ie -
e épül
ő
hie a chiákon alapul. Ezen belül a
legélesebb e seny az államhoz kö
ő
d
ő
p o-
esszionális szakmák: az állami közsz é a
szakembe ei és az e
ő
söd
ő
magáncégek, ész-
ény á saságok menedzse ei közö bon ako-
zik ki.
Te mésze esen ennek az új á sadalmi me-
chanizmusnak és az ez meg es esí
ő
új á sa-
dalmi é egnek a kialakulása hosszabb id
ő
e igénybe. A kö e ál al izsgál ko szak ele-
jén — az 1880-as é ek — még a gazdasági
ő
-
ké e épül
ő
osz ály á sadalom csúcspon já ól
an szó. A sze z
ő
nagyon é dekes elemzés ad
a bu zsoáziá ól. Rendkí ül é zékle esen í ja
le például a bu zsoázia a isz ok a izálódásá .
Ez nem csak abban nyil ánul meg, hogy e
csopo els
ő
é ege o mailag is belépe az
a isz ok ácia so ába. 1886-1914 közö az új,
ő
nemesi ango nye 200 személy közö
öbb min 70 az ipa , a bank és ke eskedelmi
sz é a nagy
ő
kései közé a ozo . Te mésze e-
sen aj uk kí ül a bu zsoázia szélesebb cso-
po jai is megé in e e az a isz ok a a
éle mód diszk é bája. Sokan ásá ol ak idé-
Té és Tá sadalom 5. é . 1991/2-3. 161-173. p.
162

Köny jelz
ő

TÉT 1991.2-3
ki kas élyoka , s a óka adásza okon lelkesen
lo agol ak együ a isz ok a a szomszédaik-
kal. Pe kin azonban ez — a Wiene ál al ka i-
kí ozo endenciá — sokkal á nyal abban áb-
ázolja, a olyama másik oldalá is ész e eszi.
Ne eze esen a öldbi okos a isz ok ácia egy
észe ak í an bekapcsolódo az ipa i és ke es-
kedelmi állalkozásokba. „Az angol öldbi -
okos osz ály soha sem e e e meg a p o i -
sze zés , legyen szó mez
ő
gazdaság ól, bányá-
sza ól, á os ejlesz és
ő
l, közlekedési állal-
kozások ól, min pl.; u ak, csa o nák, asú ak
és kikö
ő
k, s
ő
gyapo eldolgozó üzemek és
acélm
ű
ek... Bá hol, ahol jö edelme emél-
he ek." (119. o.) A sze z
ő
sze in nem az a isz-
ok ácia ol a leg on osabb p opagálója az
ipa -ellenes, állí ólagos a isz ok a ikus é ék-
endnek, hanem a o málódó p o esszioniz-
mus „papjai". Ez az új é ék end a hí ne es
public schoolok
-
ban,
ille e Ox o d és Camb-
idge egye emein o málódo ki. Ezen é ék-
end sze in a p o esszionális szolgál a ások
ölö e állnak mind az a isz ok a a é lenség-
nek, mind a
ő
ke és pénz ha ácsolásának.
Pe éin hangsúlyozza, hogy a közeledés el-
lené e nem lehe a öldbi okos a isz ok ácia
és bu zsoázia bá mi éle összeol adásá ól be-
szélni. Ha ol igazán nyíl án aló különbség
a nagybi okosok és az új milliomosok közö ,
akko ez szá mazásukban és iskolázo ságuk-
ban ük öz
ő
dö . A nagybi okos a isz ok á-
cia agjai úlnyomó öbbségben magániskolá-
ka lá oga ak. Ezen belül 1880-1890 közö
81%-uk, 1900-1919 közö 73 %-uk E onba
men anulni. Az el
ő
bb emlí e ké id
ő
szak-
ban min egy 36-40%-uk Ox o dba, agy
Camb idge-be men egye em e. A nem öld-
bi okos milliomosok a á sadalom jó al szé-
lesebb é egeib
ő
l obo zód ak. A bu zsoá mil-
liomosoknak 13-18 % -a szá mazo öldbi o-
kos családból. Dön
ő
öbbségük, (56 %) gaz-
dag állalkozó családok agyonából indí ha a
állalkozásá . Ellen é ben a hiedelmekkel,
csak 25-30% ol az un.
sel
-
made man.
Bá
az új milliomosok jó al kisebb a ányban
(25 %) ne el
ő
d ek E onban, min a öldbi o-
kos a isz ok ácia gye mekei, mégis meglep
ő
-
en nagy a ányban lá oga ák a öbbi hí es ma-
gániskolá (53-62 %). A XIX. század égén
a gazdasági
ő
ke kép isel
ő
i nem csak a mun-
kásmozgalom enyege e, hanem a hosszabb
á on sokkal ha ékonyabbá áló szellemi kö-
zéposz ály is.
A p o esszionális ideál má az I. ilághábo-
ú el
ő
is egy e jobban be olyásol a a munka
és
ő
ke iszonyá . A á sadalmi eszül ségek
enyhí ése é dekében az I. ilághábo ú el
ő
csí ájában má megjelenik a jólé i állam. A
á sadalmi biz onság nö elése, az ok a ási le-
he
ő
ségek b
ő
í ése és az egészségügyi ellá ás
ja í ása a jö edelmek új aelosz ásá igényel e.
A p og esszí adózás egy e mélyebben é in-
e e az „abszolú " magán ulajdon szen ségé .
A á osi in as uk ú a ejlesz ésé egy e in-
kább a hie a chikus hi a alnoki sze eze ek
e ék kézbe. Az I. ilághábo ú szin én hozzá-
já ul a p o esszionális ideál o ábbi mege
ő
-
södéséhez. A hadiipa i e melés é dekében —
a magán ulajdon , a p o i mo í umo ko lá-
oz a — az állam egyes ágaza oka köz e len
ellen
ő
zése alá on .
A nö ek
ő
á sadalmi ju a ásokhoz a p og-
esszí adózás e em e e meg a o ásoka .
1909 el
ő
ez az adózási o má nem alkal-
maz ák. 1938-ban iszon — jelez e a p og-
esszi i ás e
ő
eljes ol á — az 1%-o kép i-
sel
ő
legmagasabb jö edelm
ű
ek 17,1%-os
észesedése az adózás el
ő
i jö edelmekb
ő
l az
adózás u án, agyis énylegesen 11,7 % - a
csökken . 1949- e o ább e
ő
södö a p og-
esszi i ás. A legmagasabb jö edelemmel
endelkez
ő
1% észesedése a jö edelmekb
ő
l
10,6 % - ól , az adózás u án 5,8 %- a csökken .
Ugyanekko a els
ő
10% észesedése majd-
nem 1/6-dal csökken a p og esszí adó mia
(32,1%- ól 25,7%- a). Jellemz
ő
, hogy a kü-
KÖNYVJELZŐ
Té és Tá sadalom 5. é . 1991/2-3. 161-173. p.
TÉT 1991.2
-
3

Köny jelz
ő

163
lön éle á sadalmi ju a ások 1910-ben még
csak a nemze i jö edelem 4,2 % -á e ék ki,
iszon 1930- a má közel 20 %-á . A bé ezés
el ében is ál ozás kö e kezik be. Mindegyik
oglalkozás — beleé e az üzle i éle i ányí ó-
i is — úgy éli, hogy ja adalmazásá inkább
á sadalmi unkciójához kell kapcsolni, min
a munkae
ő
é ékének piaci luk uációjához.
A II. ilághábo ú u án; „Éppen úgy, ahogy az
ipa i á sadalom eleslegesnek ekin e e a
öldbi okos , ugyanúgy a posz -indusz iális
á sadalomban a p o esszionális bü ok a a, s
nem ke ésbé a ész ény á sasági sz é a is e-
leslegesnek ekin i a magán
ő
kés ..." (289. o.)
A p o esszionalizmus á sadalmi ideálja a II.
ilághábo ú u áni ko szakban szo osan össze-
kapcsolódo a keynes-i gazdaságpoli iká al.
A p o esszíonalizmus kép isel
ő
„szellemi
középosz ály" mege
ő
södése össze üggés-
ben áll a b i gazdaság mély eha ó á alakulá-
sá al. 1909-ben a 100 legnagyobb cég az ipa i
e melés 15 %-á ad a. 1970- e ez az a ány
45 %- a n
ő
. A nö ek
ő
állala -mé e bonyo-
lul abb állala i i ányí ási hie a chiá igényel,'
s egyú al au oma ikusan nö eli a menedzse-
ek sze epé . A nagy, nemze közi jelleg
ű
é
áló monopóliumok i ányí ása, a specializál
szakembe ek ez einek bü ok a ikus hie a -
chiába endeze csopo jai igényel e. Ez
egyú al az is jelen e e, hogy „az ó iási, és
egyú al mások ulajdonában lé
ő
ő
kék ele i
köz e len ellen
ő
zés a bü ok a ikus hie a chi-
ák ka ie -menedzse einek a kezébe ke ül ."
(295.o.) Ahogy Be le 1954-ben szellemesen
meg ogalmaz a: „a
ő
ke és a kapi alizmus ma-
ad, iszon a
ő
kés okoza osan há é be szo-
ul."
A 70-es é ek elején a s agnáció és in láció
együ es jelen kezése — mely Keynes dok í-
nája sze in kizá ja egymás — a mone a is a
gazdaságpoli ika hí einek okoza os mege
ő
-
södésé e edményez e. A mone a is a gazda-
ságpoli iká , a hiedelmekkel ellen é ben, a
munkáspá i ko mány alkalmaz a el
ő
szö
1976-ban. A ha che i ko szakban éles kam-
pány indul a bü ok ácia ellen, az állami be-
a a kozás issza ogásá a és a jólé i in ézkedé-
sek le a agásá a. Gyo s ü emben p i a izál ák
a sike es állami állala oka . Azonban az
„ ...az apály hulláma sokkal ke esebbe e
issza, min az els
ő
pillan ás a lá szik. Pél-
dául az államosí o ipa ágak p i a izációja az
ellen
ő
zés az állami sz é a helye a magán
sz é a bü ok a ái a uház a á , aL;)
,
ami még
ál alánosabb, ugyanazoka az állami mene-
dzse eke ugyanoda, a mos má p i a izál
állala ok élé e ne ez ék ki. Vagyis a o ábbi-
akban má nem a ko mányza nak a oznak
elel
ő
sséggel, hanem a ész ényeseknek, akik
iszon úlzo an nagyszámúak és megosz o -
ak ahhoz, hogy ellen
ő
izhe nék
ő
ke . A jólé i
államo nem ombol ák le, hanem inkább sze-
lek í ebbé e ék. Ez azonban csak a szociális
igazga ásnak ad öbb munká és öbb ha al-
ma :' (289. o.) Vagyis Pe kín eljesen új meg-
közelí ésben á gyalja a ha che is a ko sza-
ko . Sze in e ége edményben nem ö én
más, min hogy a ké egymással i alizáló bü-
ok a a csopo közül mos a magánsz é ában
e ékenyked
ő
menedzse - é eg ke ül ölény-
be. Egyú al a keynesi ko szakban domináns
állami bü ok a ák és menedzse ek há é be
szo ul ak. A sze z
ő
ámu a a bekö e keze
ál ozások egionális kö e kezményei e is.
„Az Észak és Dél közö i szakadás — leg-
alábbis észben — a p o esszionalis a közép-
osz ályon belüli szakadás is." (517. o.)
A b i poli ika
ő
ké dése, hogy a ké p o-
esszionalis a ideál közül melyik gy
ő
zedel-
meskedik. Pe kin sze in a leg on osabb, hogy
a i ális ideológiák legszéls
ő
ségesebb o mái
elke üljük, azaz; a ész ény á sasági neo-
eudalizmus és az au o i é államo . A ma-
gya gazdaság és á sadalom mos ani modell-
ke esésében ez számunk a is in
ő
anulság.
Timá Lajos
KÖNYVJELZŐ
Té és Tá sadalom 5. é . 1991/2-3. 161-173. p.