NAGY LEVENTE
Kép isele és a ányosság
A „kép isele ”, számos alap e ő poli ikai ogalomhoz hasonlóan poliszemikus, plu ális
jelen éssel bí ó ogalom. Jelen ése össze e , aká önmagában izsgáljuk, aká olyan
szópá osí ásokban p óbáljuk é elmezni, min kép iselő - kép isel , agy kép isele -
megbízás. Jelen ősége el i a ha a lan, a demok áciaelméle ek számá a nélkülözhe e len.
Nem éle len, hogy öbben oglalkoz ak a ké déssel,1 és az sem meglepő, hogy a
ogalom számos szempon és csopo osí ás men én é elmezhe ő. A kép isele eljes
elemzésé e nem ke ül so jelen í ásban, de é demesnek élem a ki ejezéssel
kapcsola os néhány ké dés ö id bemu a ásá , elsőso ban azé , me a demok a ikus
poli ikai be endezkedés ke e ein belül a polgá ok el á ják és e mésze esnek eszik a
kép isele i ko mányzás , amely a maga endjén szo osan kapcsolódik a ész é el és az
a ányosság p oblema ikájához. A számos megközelí ésből, é elmezésből, és a ogalom
jelen és a iációiból úgy űnik, kiemelhe ő az az ál alános megállapí ás, hogy a
kép isele (bizonyos é elemben „ e-p ezen áció”)2 énylegesen jelen nem lé ő dolog
( á gy, személy, jellem, gondola , aka a , é dek, s b.) alamilyen o mában és
mé ékben ö énő megjelení ése (Pi kin 1967: 8-9). A „jelenle és” és a „jelen - nem -
le és” ke őssége eléggé pa adoxonnak űnhe , s aká misz ikussá is ehe i a kép isele
ogalmá ,3 de ha a szóban o gó dolog „jelenlé é ” nem ényeleges é elemben esszük,
a ej ély eloldha ó.
A „megjelení és” gondola a azonban kihí ó ké dések so oza ához eze he : Milyen
é elemben agy o mában an jelen a „megjelení endő” dolog? Ki í éli meg, agy ki ől
ügg (kell üggnie) a dolog „jelenlé ének” eldön ése? Ennek kapcsán alálóan jegyzi
meg Hans Wol , hogy a kép isele módja és ípusa é elmezés ké dése, hiszen 'A'
megjelení ése 'B' ál al egy pusz a o mula; on osabb az, hogy mikén é elmezzük, mi
jelen , milyen el é elezések és kö ülmények közö alósí ha ó, és mennyi e
indokolha ó meg a „megjelení és” maga?4 E ké dések e ado álaszok ugyanis
mindenekelő csopo élemény és ideológia - üggő álaszok lehe nek. A ól an
1Az angolszász i odalomból elég, ha csak H. F. Pi kin (1967): The Concep o Rep esen a ion, Be keley, J.R. Pennock - J. W. Chapman
(ed.) (1968): Rep esen a ion, New Yo k, agy A.H. Bi ch 1971): Rep esen a ion, London, ki áló munkái a gondolunk. A
ep ezen áció jelen ésplu alizmusá ól, ille e a ogalom hobbes-i é elmezésé ől hazai iszonyla ban lásd Balogh László Le en e
(2012): ’A poli ikai ep ezen áció színe ál ozásai’. In: Collegium Doc o um: Magya Re o má us Teológia. (8): 117-127.
2 A pon osí ás ked éé é demes megjegyezni, hogy a „ ep ezen áció” és a „kép isele ” nem el é lenül azonos jelen ésűek, nem eljes az
á edés a ke ő közö . Különbsége kell ennünk, például az iden i ás ep ezen áció és a kép isele i ep ezen áció közö . Az előző
azonosságo el é elez a ep ezen áló és a ep ezen ál dolog közö , míg az u óbbi a poli ikához, az u alom in ézményeihez áll
közelebb, s min ilyen a poli ikai közösséghez kö ődik, és a sokaság egységé ejezi ki. Ennek kapcsán lásd Balogh, 2012.
3 Pi kin néhány néme sze ző e hi a kozik, öbbek közö Ca l Schmi (1931): The Necessi iy o Poli ics, (London, 69) című ki áló
mű é e. Ide ágó gondola ai lásd Pi kin, 1967: 9.
4 Hans Wol (1934): O ganscha und ju is ische Pe son. Vol II, 29, In: Pi kin, 1967: 9.
64 METSZETEK 2014/3. szám
ulajdonképpen szó, hogy ha ’A’ nincs jelen, akko csak az elménkben, a gondola , az
é zelem agy egysze űen a hi ilágában é he ő e en a ’B’- ben aló „jelenlé e”. És
ennek a megjelení ésnek és élemény o málásnak in ézményesí e o ásai a uda os
be olyásolás ól és manipulálás ól az ál alánosan el ogado és
megké dőjelezhe e lennek űnő é ékekbe e e hi en á a hagyományok isz ele éig
e jedhe nek.5
Mi el az embe gondola ában, képze ében an jelen, a kép isele lé e el é elezhe ő
egyesek számá a, agadha ó mások észé ől. Ez egy aj a eszül sége e edményez,
melynek észleges eloldásá a a „leegysze űsí e ealis a” el szolgálha . Ennek
é elmében a kép isele csak abban az ese ben lé ezik, ha az embe ek úgy é zik, és
hiszik is a kép isele jelenlé é . De, kik legyenek pon osan azok, akik hisznek a
kép isele lé ében? Demok a ikus megközelí ésben egyé elműnek űnhe a álasz:
azok, akik kép isel e annak. Valójában, ha ez az é zelmi dimenzió beemeljük a
kép isele elméle ébe, akko a szociálpszichológia e üle é e e ezünk, de, min kide ül,
ez sem jelen megnyug a ó álasz , mi el o ábbi ké dések me ülnek el: Mi ál ja ki az
embe ből ez az é zés ? A ko mány e ékenysége? Valamilyen iden i ás uda ? Az u nák
elő i megjelenés és sza azás? Miko kell a á sadalom agjának egyál alán é eznie,
hogy ő kép isel e an? Máskén ogalmaz a, hol kezdődik a kép isele
kézzel ogha ósága, agy mi eszi nyil án aló á ol á ? Megannyi ké dés, amelyek
meg álaszolásá a nem állalkozha unk jelen í ásban. Az iszon minden bizonnyal
állí ha juk, hogy ha alaki énylegesen kép iselnek, az a kép isel el ehe őleg é zi is.
Abban az ese ben iszon , ha nincs énylegesen kép isel e, az még nem zá ja ki annak
lehe őségé , hogy úgy é ezze, agy abban a hi ben éljen, hogy ő kép isel e an. Ez
u óbbi nem jelen ék elen ész e é el, hiszen ezen a nyomon halad a egy igen lényeges
ké dés ogalmazha ó meg: milyen lehe séges indokok (eszközök?) ha ásá a
el é elezhe i alaki, hogy ő kép isel e an? Nem meglepő megállapí ás, hogy a
demok a ikusan meg álasz o kép iselőkben, agy a pa lamen á is endsze ek
ko mány agjaiban gyako a elme ülő ké dés ez, és nem eledkeznek meg e ől a
dön éshoza ali és ég ehaj ási in ézkedéseik so án sem.
A „kép iselni” („megjelení eni”) ki ejezés, amin McLean is kihangsúlyozza, há om
nagyobb ejlődési szakaszon men ke esz ül. E ede ileg a mű észe ekben, elsőso ban a
jellemek megjelení ésé e ona kozo a színda abokban. A gö ögöknél nem ol olyan
ki ejezés, amely az embe - embe iszony kép isele é e u al olna, noha ők is jelöl ek
ki hi a alnokoka , ol ak kö e eik. A ómaiaknál lé eze a ep aesen a e, de ez alami
hiányzó dolognak a megjelení ésé e, egy ado á gy ( agy személy) onásainak
„lá ha ó á é elé e” ona kozo leginkább,6 lá ha ó á enni például egy szobo ban
meg es esülő személy bá o ságá . A későbbiekben helye esí ési joggal aló el uházás ,
(például egy ki ály kö e e), ille e olyan jogi személy jelen e , aki az embe ek egy
csopo jának ne ében cselekszik. Ehhez má közel áll a ha madik - ma is ál alánosan
5 A kép isele nek a gondola és az é zelem ilágába ö énő behelyezése igen bonyolul á eszi a ogalom é elmezésé , de on os
sze epe an a későbbiekben bemu a o „aka a i kép isele ” é elmezésében is.
6 Ezzel kapcsola ban lásd J.O. La sen (1955): Rep esen a i e Go e nmen in G eek and Roman His o y, Los Angeles. A pa lamen i
kép isele e imológiájá ól bő ebben lásd Pi kin, 1967: 241 -252.
Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 65
használ - jelen és, ami a közügyi dön éseke meghozó es üle e (annak agjai a), a
pa lamen e ona kozik.7
A kép isele , min embe i iszony ki ejező ogalom ulajdonképpen a 13. és 14.
századi la inban jelenik meg, az egyházi anácsokban aló ész é el e ona kozóan,
majd később az angol nyel ben, a pa lamen ben aló ész é el kapcsán. Ekko
azonban még nem me ülhe e el a álasz ás, a demok ácia igénye, agy a kép isele ,
min jog, ké dése, amin azonban Fisichella is ámu a , ezekben az időkben a kép iselő
má nem á gyalha o a közösség ől kapo u así ások eljes igyelmen kí ül
hagyásá al, agyis „ o ábbí ania” kelle a helyi é dekeke (Pi kin 1967:3). Eközben
azonban kö eleze ségeke is állalha o , amelyeke a közösségnek be kelle a ania.
A ól an ugyanis szó, hogy az u alkodó á gyal a kép iselő el, aki biz osí o a a
ki ály , hogy a kép isel közösség isz ele ben ogja a ani a kép iselő beleegyezésé el
hozo ki ályi dön éseke . A kép iselő ehá az u alkodó igényeinek el ogadásá a
jelen e egy aj a ga anciá .8
A 17. század ól ál ozás észlelhe ő e é en. Nemcsak Edwa d Coke hí ja el a
igyelme a a, hogy a kép iselő helyileg álasz o ák, de meg álasz ásá kö e ően
„hi a alá az egész nemze ja á a lá ja el”(Fisichella, 2000: 209), hanem a
sze ződéselméle meg ogalmazói, elsőso ban Hobbes is á é elmezi a kép isele
ogalmá . A kép isele , hobbes-i ol asa ban annyi jelen , hogy alaki cselekszik alaki
más ne ében, aki elha almazás ado e e a cselek és e. A á sadalmi sze ződés
é elmében az embe ek elha almaznak egy személy , sajá szu e én u alkodójukká
emelik, és ko lá oza lan kép iselőjükké eszik ő , akinek dön ései kö ik a
elha almazóka . A hobbes-i sze ződés é elmében minden állam kép isele i jellegű.
Locke enyhí a szu e én u alkodó dön éseinek kö elező e ején. A sze ződés kizá ja,
hogy „bá ki egyénileg hozzon í éle e ”, hogy bá ki is maga legyen a bí ó sajá ügyeiben,
hiszen a elha almazás so án a közösség álik az embe ek dön őbí ójá á. A közössége
kép iselő es üle nem endelkezhe ko lá lan ha alommal, ugyanis az abszolú állam,
összeegyez e he e len a polgá i á sadalommal. A sze ződés é elmében, éli Locke, a
elha almazók jogában áll issza enni a ki álasz o a uházo ha alma , ha nem a
elha almazo ak é dekében já el.
Rousseau egyenesen megké dőjelezi a ényleges kép isele lehe őségé , ugyanis a
kép isele i in ézmények a á sadalom egy pa ányi észének aka a á al helye esí ik a
á sadalom egészének aka a á , s egyál alán nincs ga ancia a ké aka a egybeesésé e. A
álasz ás pillana ában a sza azók szabadok, az kö e ően azonban, idegen aka a
alá e e jei. A kép isele éppen ezé , éli Rousseau, a nép ényleges
önko mányzásának hamis pó sze e.
Igaz, hogy a „ álasz ás” ú ján ö énő kép isele igénye egy e e ősödik, de a 18.
században is hangzanak el olyan élemények, hogy a pa lamen agjai al szemben
„Nincs ha almunk és nem pa ancsolha unk nekik; nekik ad uk a ha alma , hogy
ö ényeke alkossanak számunk a […] De az ő isz ük megí élni, mely ö ények a
7 Lásd Jain McLean: ’Kép isele i o mák és sza azási endsze ek’ In: Fábián (sze k.), 1997: 25.
8 Ezzel kapcsola ban lásd G. Pos (1964): S udies in Medie al Legal Though , P inceon Uni e si iy P ess In: Fisichella, 200: 208.
66 METSZETEK 2014/3. szám
legjobbak…”9 Maga Bu ke is kijelen e e, hogy a kép iselő nem lehe megkö ni
kö elező jellegű u así ásokkal.10 Az 1791 - es ancia alko mány is ögzí i, hogy a
megyékben meg álasz o kép iselők az egész nemze kép iselői, és nekik semmi éle
lokális megbízás nem adha ó. Az ame ikai és a ancia o adalmaknak köszönhe ően
egy elől a kép isele az embe i jogok sze es észé é ál , s ez má igen közel ke ül a
„népkép isele ” az „ön endelkezés” ille e az „önko mányzás” gondola ához, a
„minden polgá közügyekbe aló beleszólási jogának” alapjához, aminek
in ézményesül o mája a mode n demok áciák egyik alappillé e. Más elől azonban a
kép iselők „ ügge lenedési” olyama ának is szem anúi lehe ünk, amin a a a ne es
angol alko mányjogász, Dicey is u al a 19. század második elében, mond án, hogy „A
é i nő é ál oz a ásán kí ül a pa lamen bá mi meg ehe ”. (Dicke son - Flanagan
1990: 36).
A kép isele ö éne i ejlődésének ázla os bemu a ásából a a lehe kö e kez e ni,
hogy a á gyak, agy jellemek színházi megjelení ésé ől a kép iselő azon sze epén á ,
hogy ő ga anciá jelen az u alkodó dön éseinek el ogadásá a, egészen a kép iselő
„ ügge lenedéséig” hosszú az ú , de a ejlődési í mindenképp elengedhe e len a
kép isele ogalmának é elmezéséhez. Nem úlzás az állí ani, hogy ma a kép iselők
elsőso ban nem a nemze szó i ői, a kép iselő es üle inkább a nemze sza a
(Fisichella 2000: 209).11 E ől ügge lenül a kép isele ogalmának jelen ése kö ül
azonban máig ha ó i ák olynak, s elsőso ban a kép isele i demok ácia kö ül
hangzanak el el é ő, gyak an egymásnak eszülő é elmezések. Egyesek sze in
kép isele nélkül nincs demok ácia. Mások iszon az állí ha ják, hogy a szó szigo ú
é elmében e „kép isele ” nem lé ezik, agy legalábbis illuzó ikus, me minden
ko mány manipulálja alamilyen mé ékben a ömege . Megin mások éleménye, hogy
a „kép isele i ko mányzás”, ha nem ökéle es o mában is, mégiscsak
megkülönböz e he ő a ko mányzás más o mái ól, izsgála a ezé mindenképp
indokol .
Amin ko ábban is emlí e em, az elemzés so án kide ül, hogy a kép isele ogalma
öbb oldal ól is megközelí he ő, és számos szempon men én csopo osí ha ó. A
álasz ások a ányossági számí ásainak szempon jából például igen on os lépés a
s a isz ikai kép isele és aka a i kép isele közö i különbség é el. Az előbbi
mennyiség e u aló ki ejezés, s ulajdonképpen a meg álasz o es üle össze é elé
ük özi, elsőso ban poli ikai-ideológiai, másodso ban szociológiai szempon ok
men én. A poli ikai - ideológiai szempon sze in i össze é el az ejezi ki, hogy a
sza azók ál al meg álasz o kép iselő es üle poli ikai (pá ) agol sága milyen
mé ékben elel meg a á sadalom poli ikai (pá ) agol ságának. A szociológiai
össze é el ugyancsak a á sadalom agol ságá ük özi, de nem poli ikai, hanem nemi,
aji, nemze iségi, ille e u bánus - u ális, középosz álybeli - e melőmunkás s b
szempon ok men én. Ez ese ben, ha a nő - é i a ány 50:50, a nemze i öbbség -
kisebbség 85:15, alamin a középosz ály - munkásság 30 - 70, akko hasonló a ányok
9 Az idéze a London Jou nal - ban lá o nap ilágo , 1733 - ban. Lásd Fisichella, 2000: 209.
10 E kijelen és állí ólag Bu ke, 1774 - es b is oli álasz ási beszédében hangzo el. Lásd Fisichella, 2000: 209.
11 A kollek í kép isele ől a későbbiekben lesz szó.
Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 67
megjelenése á andó a pa lamen ben is. A kép isele é elmében, ehá a meg álasz o
es üle a á sadalom lekicsinyí e képmása. E „képmás-elméle ből” e ed az a
gondola , amely sze in a pa lamen a á sadalom „mik okozmosza”, agy, ahogy
Mi abeau g ó is mond a: „a Rendek úgy a ánylanak a nemze hez, min é képek a
alóságos mé e ekhez: aká egész, aká ész, a másola nak mindig ugyanolyan
a ányokkal kell endelkeznie, min az e ede inek.”12 A kép isele e mennyiségi
jelen ése, agy „s a isz ikai ep ezen ációja” akko alósulha meg, ha el ileg a nép
bá mely észének agy egyedének a es üle be (min ába) aló be álasz ása egy o ma
eséllyel ö énhe meg. Ha ennek alószínűsége nem áll enn, akko a es üle nem lesz
ep ezen a í a szó szigo ú é elmében, agyis a á sadalom on os é egei13 nem
ugyanolyan a ányban lesznek megjelení e a min ában, s ez ese ben a á sadalom ól
aló „ é képkészí és ökéle len munka”, azaz a álasz ás e edményekén lé ejö
kép iselő es üle a ány alan lesz. A kép isele ulajdonképpen a s a isz ikai
kép isele el indul, és ennek jelen ős pszichológiai ha ása an, hiszen a álasz ópolgá
megelégedéssel nyug ázha ja, hogy a poli ikai agy szociológiai „egység”, amelynek ő
sze es észe, mennyiségileg kellő módon kép isel e an a ö ényhozásban. Ké dés,
azonban, hogy milyen mé ékben é ényesül az „önkép isele ” el e, agyis, hogy mi a
ga ancia a a, hogy egy pa lamen i kép iselőnő például jobban kép iseli a nők é dekei ,
min egy é i.
Ez má az aka a i kép isele , ami a megha almazó (sza azó) és megha almazo
(meg álasz o ) sajá os iszonyá a u al, s ulajdonképpen a álasz ópolgá ne ében
ö énő kép iselői dön ésekben és cselekede ekben öl es e . Leegysze űsí e, a
sza azó elha almaz alaki azé , hogy a kép iselő az ő aka a a sze in ( agy
é dekében) e ékenykedjen. A poli ikaelméle ben nagy i áka e edményező ké dések
me ülnek el a á sadalom agy a sza azók aka a ának kép isele e kapcsán. Egy ész ,
mekko a el é és engedhe ő meg a megha almazó aka a a és a megha almazo
cselekede ei közö ? Más meg ogalmazásban, milyen okú el é ési lehe őséggel
endelkezhe agy kell endelkeznie a meg álasz o kép iselőnek? (E e a ké dés e a
későbbiekben, a kép iselő sze epe kapcsán é ek ki észle esebben). Más ész , a
demok áciákban a kép isele ulajdonképpen a álasz ással ö énő megbízásból
szüle ik meg, így ehá a kép isele és a megbízás egymás köz e len közelébe ke ülő
ogalmak. Amin Fisichella is igyelmez e , azonban, nem biz os, hogy ez helyes agy
sze encsés pá osí ás, ugyanis, ha el ogadjuk a ké ogalom ilyen szo os kö eléké , akko
a pá osí ásban az is benne oglal a ik, hogy a álasz ó olyan megbízás ad a
„meg álasz o - megbízo nak”, ami ez u óbbinak igyelembe kell ennie, aká olyan
mé ékben, hogy a kép iselő a megbízás eljesí ő küldö é álha . Nem szabad
azonban el elednünk, mondja Fisichella, hogy ke esen udják pon osan ki ejezni
ha á ozo é dekeike , kí ánságaika , p e e enciájuka poli ikai igények agy poli ikai
el á ások o májában. Ke eseknek an á gondol , kohe ens álláspon juk a közpoli ikai
ké dések ől, s ke esek endelkeznek kellő in o máció al a poli ikai sze eplők ől, a
12 Lijpha - G o man (ed.), 1984: 89.
13 A á sadalom on os csopo jai öbbnyi e e nikai, kul u ális, allási, nemi, aji szempon ok men én, ille e osz ályok agy éle ko
sze in különülhe nek el.

68 METSZETEK 2014/3. szám
poli ikai s uk ú ák ól, olyama ok ól, p ocedú ák ól, a kép iselők dön ési
e ékenységé ől, agy épp a pa lamen működésé ől. Mindez az jelen he i, hogy a
álasz ó aka a a és é deke közö nincs ga an ál összhang, mi öbb, a ke ő közö
eszül ségek is kialakulha nak. Találóan jegyzi meg Eulau, hogy a közösség „ udha ja
ese leg, hogy mi aka , de nem biz os, hogy udja, mi e an szüksége”.14 A kép iselő
egyik on os elada á á álik, ezek sze in , é elmezni, különbsége enni a sza azó
é deke és aka a a közö , s a ke ő közül álasz ani. Alap e ő ké dés ehá , hogy a
kép iselő megbízása a álasz ópolgá aka a á a agy é deké e ona kozzon inkább, ha
a ke ő nem edi egymás ? (Fisichella 2000: 212).15
A kép isele é elmezése o ább bonyolódha , ha a s a isz ikai és az aka a i kép isele
iszonyá izsgáljuk. Abban az ese ben, ha a pa lamen s a isz ikai kép isele e jelen ,
de a es üle nem eszi az , ami a álasz ók aka nak (i nemze i és lokális szin
egya án szempon lehe ), agy o dí o ese ben, ha ennáll az aka a i kép isele , de
nem beszélhe ünk s a isz ikai kép isele ől, a ogalom ké , egymás ól el é ő
é elmezésé el állunk szemben. A ké jelen és összemosása é es lenne, má azé is,
me a s a isz ikai kép isele ogalma inkább az a ányos álasz ási endsze ek i ányába
mu a , míg az aka a i kép isele a öbbségi álasz ási endsze hez áll közelebb. A
ké dés az, hogy kinek, és melyik on osabb. Az előbbi a pa lamen össze é elé
izsgálja, az u óbbi inkább a pa lamen dön ései e okuszál. A álasz ások a le e í e,
a s a isz ikai kép isele hí ei inkább a álasz ási eljá ás a, a álasz ások a ányosságá a
koncen álnak, míg az aka a i kép isele melle kiállók elsőso ban a pa lamen
e ékenységé e igyelnek.
A demok ácia szempon jából a ke ő ö öze e űnik a legsze encsésebbnek. Amin
John Adams ko ábban ogalmaz a, a ö ényhozó es üle nek „a nép pon osan
meg elelő képmásának kell lennie kicsiben, és úgy kell gondolkodnia, é eznie, é elnie
és cselekednie, min ők.”(Pi kin: 60) Sza aiból kiol asha ó a ké aj a kép isele közö i
különbség é el, de a ke ő együ lé ének on ossága is. Tulajdonképpen Mi abeau g ó
és Condo ce gondola ai is hasonló sugallnak, hiszen a „nemze ükö képe” és a
„legjobb” álasz ás e edményekén a „nemze alódi aka a a” ( é i able oeux de la
na ion) együ , de mégis külön álasz a jelennek meg sza aikban.16
Úgy űnik, a kép isele szé álasz ása s a isz ikai a és aka a i a, a kép isele
elméle ének igen on os lépése. A s a isz ikai kép isele (a ányosság) a jelen e
ona kozik, számsze űségé a álasz ási e edmények közzé é ele u án pon osan lehe
udni. A kép isele e o májának mé éke egy cikluson á állandó, el é e, ha nem
ö énik alami endkí üli esemény ké álasz ás közö , amelynek kö e kez ében so
kell ke í eni időközi álasz ások a.
14 H. Eulau - P.D. Ka ps (1983): Le compone n i della esponsi i a In: Fisichella, 2000: 212.
15 Ez ese ben nem ke és dilemmá al szembesül a kép iselő. Ha például a sza azópolgá egészségé igen komolyan eszélyez e i a
endsze es alkohol ogyasz ás, de ő mindenképp inni aka , akko a kép iselő agy enged a polgá aka a ának, agy megkísé li
minimalizálni a endsze es alkohol ogyasz ás lehe őségé . Ha a álasz ó aka a ának enged, akko ö id á on álasz ásoka nye he ,
hosszú á on iszon a sza azó eszí . Ha azonban, a álasz ópolgá aka a a ellenében annak é dekei p óbálja szolgálni, nem biz os,
hogy ö id á on álasz ásoka nye .
16 Die e Nohlen: ’Two Incompa ible P inciples o Rep esen a ion’, In: Lijpha - G o man (ed.), 1984: 85.
Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 69
Az aka a i agy é dek sze in i kép isele nem a jelen e, inkább a jö ő e i ányul, hiszen
még akko is, ha a kép isel ek úgy élik, agy abban a hi ben élnek, hogy ők kép isel e
annak, e ől csak a jö őben udnak bizonyosságo sze ezni, csak a ha alom
e ékenységének e edményében udják az lemé ni. Az aka a i kép isele mé éke
állandóan, ese ől ese e ál ozha . Mé ése azé is nehéz, me a kép isele (amin az
a későbbiekben lá ni ogjuk) nem edukálha ó le kép isel - kép iselő, agy kép iselő -
ke üle egysze ű iszonyá a, hiszen jó al inkább a kollek í kép isele ben öl es e . Az
aka a i kép isele jelen e, ille e a jö ő e ona kozó bizony alansága má önmagában
is ho dozza a ogalom poliszemikusságá .
A ké aj a kép isele nem ügge len egymás ól. A mennyiségi kép isele nek nemcsak
önmagában an jelen ősége, hiszen pszichológiailag kiha az aka a i kép isele e is. A
ke ő közö i szo os össze üggés azzal magya ázha ó, hogy ha a s a isz ikai kép isele
megnyug a ó a álasz ópolgá ok szemében, ha a álasz ások a ányos e edményeke
hoznak, akko a „kép isele uda ” e ő eljesebbé álik. A ényleges kép isele
gondola ának közös é züle e, az a meggyőződés, hogy „kép isel e agyunk”, e ősí i
o ábbá a közösség uda o , alamin az aka a i kép isele be e e hi e és emény , s a
á sadalom öbbsége iszonylagos megnyug ással köny eli el, hogy a
kép iselő es üle ben aka a uk jobban og é ényesülni, s é dekeike a ha alom jobban
ogja szolgálni. Ez pe sze á ol ól sem olyan egyé elmű. Az iszon ény, hogy a
s a isz ikai kép isele nek egyben legi imáló ha ása is an a ko mány a néz e, legalábbis
egy ideig. É dekes ké déskén me ül el e mésze esen, hogy ha egy nagyon a ány alan
álasz ási endsze alkalmazása melle a s a isz ikai kép isele igen sze ény, de
időközben a álasz ópolgá ok ájönnek a a, hogy é dekeik egészen el ogadha ó
szin en kép isel e annak, azaz, ha a ko mány „jól égzi dolgá ”, akko a demok ácia
eszméje sze in melyik ál oza álik p e e ál abbá.17
A kép isele elméle é komplexi ásá é zékel e i néhány o ábbi, egysze űnek űnő
ké dés is: Mi a kép iselő sze epe? Mi á nak el őle a kép isel ek? Milyen lehe őségek
kínálkoznak a kép iselők és kép isel ek számá ille ően? Tulajdonképpen ki agy kike
is kép isel a kép iselő? A kép iselő sze epe kapcsán, egyesek sze in a kép iselőnek az
ő megha almazók aka a ának kell hango adnia a pa lamen elő . Mások éleménye,
hogy a kép iselők úlnyomó öbbsége egyik - másik pá agja, és a lojali ás kö elezi,
hogy a pá poli ika i ány onala men én cselekedjenek. Megin mások az allják, hogy
ha a sza azók bizalmukkal ju almaz ák meg, akko engedniük kell, hogy szakmai
á e me ségének meg elelően a kép iselő sajá belá ása sze in hozza meg elelős
dön ései . A há om sze ep nem mindig an összhangban, mi öbb, ü közhe nek
17 É dekesek Fisichella ide ágó gondola ai. Sze in e beszélhe ünk kép isele nélküli álasz ás ól (Pápa); álasz ás nélküli kép isele ől
(Ö öklés ú ján ón a ke ülő ki ály a nemze e kép iseli, agy a nagykö e , aki nem álasz anak, hanem kine eznek, mégis sajá
államá kép iseli kül öldön); égül, álasz o kép isele ől (A mai demok a ikus ö ényhozó es üle meg álasz ása). E lehe őségek
ellené e a kép isele ogalma ö énelmi és kul u ális szempon okból a ész é elhez kö ődik. A ész é el pedig álasz ás el é elez. A
demok a ikus kép isele álasz o kép isele . A ész é el el e máskén nem alósulha meg a demok áciában (leszámí a az elég
i ka számba menő népsza azás ).
70 METSZETEK 2014/3. szám
egymással.18 Végül, de nem u olsó so ban, nem hagyha ó igyelmen kí ül a kép iselő
azon sajá os sze epe sem, hogy a kép isele szimbolikus ki ejezője legyen agyis, képes
legyen az az é zés kel eni az embe ekben, hogy aka a uk igyelembe é elé el be
annak on a a közügyekbe, és a elha almazo ak alóban gondoskodnak óluk.
A kép iselői sze ephez kö ődik o ábbá az is, hogy a kép isele el ileg lehe egye len
megha almazó és egye len megha almazo közö , elképzelhe ő sok megha almazó és
egye len megha almazo kapcsola ában (egyéni ke üle ), s égül, lé ejöhe sok
megha almazó és sok megha almazo közö (pa lamen ).
Az első lehe őség ilágos és egyé elmű, me a ké él iszonylag könnyen meg ud
egyezni egymással a kép isele belső a almán, az el á ások és el égzések egyez e ésén
(például ügy él - ügy éd kapcsola a). Ezzel a lehe őséggel nem kell bő ebben
oglalkoznunk, me nem poli ikai jellegű kép isele .
A második ese ben a dolog jó al bonyolul abb, hiszen a megha almazo öbb száz,
agy öbb eze egyén kép iselője, de a öbb kép isel aka a a, igénye, é deke á ol ól
sem biz os, hogy összhangban an. A sok éle aka a és é dek aká a ós kon lik usban
is lehe egymással. Ha iszon nincs egységes é dek agy aka a , a megha almazo nak
nincs lehe ősége egységesen kép iselni a sokaságo . A kép iselőnek iszon kö ődnie
kell alamihez, s mindenekelő ezé ilágossá kell enni, és a megha almazo nak
pon osan kell udni, mi aka a közösség, ha egyál alán lé ezik kohe ens, közösségi
aka a . Abban az ese ben, ha a kép iselőnek el é ő aka a okkal, álláspon okkal kell
szembesülnie, a legkézen ek őbb demok a ikus megoldásnak ígé kezik az, hogy a
megha almazo személy a közösség abszolú öbbségi aka a a igyelembe é elé el (és
pá jának poli ikai i ány onala men én) ha á ozza meg önnön cselek éseinek i ányá .19
To ábbi p oblémá okozha az abszolú öbbség aka a ának é elmezése. Melyik
öbbség aka a á ól agy é deké ől beszélünk? A ól a pe manens öbbség ől,
amelyiknek sike ül aka a á é ényesí eni a álasz ásokon az ál aluk p e e ál jelöl
győzelmén ke esz ül, agy a ól az ad hoc öbbség ől, amelyik az egyes közügyi
p oblémák kapcsán áll össze és alko öbbsége ? Az ilyen ad hoc öbbség el ileg
olyanokból e ődhe össze, akik a álasz ásokon a győz es jelöl e sza az ak, ille e,
akik a álasz ásokon a esz es oldal p e e ál ák, de ado közügyi ké désben é dekeik
sze in a öbbségoldalhoz kapcsolódnak. Te mésze esen némi gondo okozha , ha
annak a álasz ási kisebbségnek olyan agjai, akik egye len agy nagyon ke és
ké désben ke ülnek „ öbbségi s á usba”. El ileg egy másik gond lehe az is, hogy a
álasz ási öbbség azon agjai, akik bizonyos ké désekben nem a oznak a öbbséghez,
18 I újból elme ül az aka a és az é dek ese leges különbözőségének p oblémája. Ilyen é elemben a sza azók aka a a nem
au oma ikusan „jó” a közösség e néz e. A sza azók önös céljainak, aka a ainak ma adék alan, a közösség e néz e ke ésbé sze encsés
kép isele e nem lehe célja egy olyan, demok a ikusan meg álasz o ha alomnak, amely munkája é én egy e nö elni sze e né a
á sadalmi elégede sége .
19 Remél e, hogy nem öbb álláspon közö oszlanak meg az aka a ok, me akko meg ö énhe , hogy csupán ela í öbbség e u ja a
„közösségi aka a ból”.
Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 71
a kép iselő „ elha almazásá a” agy „megbízásá a” hi a koz a aká á ulásnak is
minősí he ik az ad hoc öbbség aka a á agy é deké szolgáló kép iselői dön és .20
A ha madik lehe őség, ehá a sok álasz ó és sok kép iselő jelenlé e. Ebben az
ese ben a ö ényhozó es üle agjai együ esen alko ják a szu e én pa lamen e , s a
pa lamen öbbségének azonos sza aza ának kell el ileg megjelení enie a nép aka a á .
Ez az jelen i, hogy a pa lamen , min a népszu e eni ás meg es esülése, nem az egyes
kép iselők pusz a ma ema ikai összege, hanem annál jó al öbb. Ebből adódik, hogy a
kép iselők együ es népkép isele e a megha á ozó, nem pedig az egyes kép iselők
sajá ke üle einek köz e len kép isele e, még akko sem, ha a kép iselő sajá
ke üle ének álasz ópolgá ai ól kapja a megbízás . A kép isele , ilyen é elemben,
amin ko ábban is emlí e em, nem szűkí he ő le pusz án a kép iselő - kép isel , agy
kép iselő - ke üle köz e len kapcsola á a. Az is lá szik, hogy a kép isele és a
megbízás „köz e lensége” is eszül ség o ása lehe . A ke ő iszonyának izsgála a
so án, on os igyelembe enni, hogy a poli ikai kép isele kollek í jellegű, amiből
legalább há om kö e kez e és lehe le onni.
Előszö , ke ésbé o dul elő, hogy egy álasz ópolgá igényei, é dekei, aka a a soha ne
kapjon kép isele e , ugyanis igényeinek, aka a ainak egy észé más ke üle ek
kép iselői nagy alószínűséggel ki ogják ejezni. Több mandá umos ke üle ben
alószínűsí he ő, hogy a ke üle más kép iselői ugyanez meg eszik. Ha ehá a
kép isele kollek í in ézmény, s nem álasz ó - kép iselő agy álasz ó - ke üle
ké oldalú iszonyakén é elmezzük, akko csökken annak alószínűsége, hogy egyik
agy másik álasz ópolgá agy csopo (legyen az kisebbségi) igényei, aka a ai ne
jelení ődjenek meg és ejeződjön ki a kollek í kép isele ben.
Másodszo , a kollek í jellegből adódóan a kép iselőnek nemcsak a kép isele el an
dolga, hanem más kép iselőkkel is, ugyanis az egyes p oblémák megoldása a
kép iselők együ működésé , és sajá os in e akciójá ( i ák, alkuk, nyomások s b.)
el é elezi. A kép iselő egyben a kép isele i endsze agja, sze es észe, és ezzel olyan
sajá os elada ok és sze epek há ulnak á, melyek az ő elha almazók aka a ain úl és
azok ól ügge lenül is o málják maga a ásá , cselek ési i ányá . Ezek sze in a
kép isele nemcsak a kép iselők és kép isel ek iszonyában jelení ődik meg, hanem a
kép iselők egymás közö i in e akcióiban is. Ebből kö e kezik, hogy a kép iselők
szelek álják a kép isel ek é dekei , aka a ai , mi el a kép isele i endsze ben, e
kollek í in ézményben ( es üle ben) egy aj a egyensúly kell e em eni a sok éle
aka a ok, é dekek, igények igyelembe é elé el.
Ha madszo , a poli ikai kép isele nem ko lá ozódik egye len ese e, jó al inkább
események so oza aiban jelenik meg, s min ilyen, számos p oblémá o osló
olyama os e ékenységben nyil ánul meg. A ké dések maguk is agol ak, számos
nagyobb e üle be csopo osí ha óak (egészségügy, ok a ás, külpoli ika, szociálpoli ika
s b.), s elképzelhe e len lenne, hogy minden kép iselő, minden egyes ké déssel
köz e lenül és komolyan oglalkozzon. Ez nem is á ha ó el őlük. A kollek í
kép isele el endelkező es üle e , ehá egy aj a munkamegosz ás jellemez. Ez iszon
megin nem cseng össze azzal az é elmezéssel, amelye a kép iselő - kép isel
20 A ké dés kapcsán lásd még: Fisichella 2000: 213.