Képviselet és arányosság

NAGY LEVENTE Kép isele és a ányosság A „kép isele ”, számos alap e ő poli ikai ogalomhoz hasonlóan poliszemikus, plu ális jelen éssel bí ó ogalom. Jelen ése össze e , aká önmagában izsgáljuk, aká olyan szópá osí ásokban p óbáljuk é elmezni, min kép iselő - kép isel , agy kép isele - megbízás. Jelen ősége el i a ha a lan, a demok áciaelméle ek számá a nélkülözhe e len. Nem éle len, hogy öbben oglalkoz ak a ké déssel,1 és az sem meglepő, hogy a ogalom számos szempon és csopo osí ás men én é elmezhe ő. A kép isele eljes elemzésé e nem ke ül so jelen í ásban, de é demesnek élem a ki ejezéssel kapcsola os néhány ké dés ö id bemu a ásá , elsőso ban azé , me a demok a ikus poli ikai be endezkedés ke e ein belül a polgá ok el á ják és e mésze esnek eszik a kép isele i ko mányzás , amely a maga endjén szo osan kapcsolódik a ész é el és az a ányosság p oblema ikájához. A számos megközelí ésből, é elmezésből, és a ogalom jelen és a iációiból úgy űnik, kiemelhe ő az az ál alános megállapí ás, hogy a kép isele (bizonyos é elemben „ e-p ezen áció”)2 énylegesen jelen nem lé ő dolog ( á gy, személy, jellem, gondola , aka a , é dek, s b.) alamilyen o mában és mé ékben ö énő megjelení ése (Pi kin 1967: 8-9). A „jelenle és” és a „jelen - nem - le és” ke őssége eléggé pa adoxonnak űnhe , s aká misz ikussá is ehe i a kép isele ogalmá ,3 de ha a szóban o gó dolog „jelenlé é ” nem ényeleges é elemben esszük, a ej ély eloldha ó. A „megjelení és” gondola a azonban kihí ó ké dések so oza ához eze he : Milyen é elemben agy o mában an jelen a „megjelení endő” dolog? Ki í éli meg, agy ki ől ügg (kell üggnie) a dolog „jelenlé ének” eldön ése? Ennek kapcsán alálóan jegyzi meg Hans Wol , hogy a kép isele módja és ípusa é elmezés ké dése, hiszen 'A' megjelení ése 'B' ál al egy pusz a o mula; on osabb az, hogy mikén é elmezzük, mi jelen , milyen el é elezések és kö ülmények közö alósí ha ó, és mennyi e indokolha ó meg a „megjelení és” maga?4 E ké dések e ado álaszok ugyanis mindenekelő csopo élemény és ideológia - üggő álaszok lehe nek. A ól an 1Az angolszász i odalomból elég, ha csak H. F. Pi kin (1967): The Concep o Rep esen a ion, Be keley, J.R. Pennock - J. W. Chapman (ed.) (1968): Rep esen a ion, New Yo k, agy A.H. Bi ch 1971): Rep esen a ion, London, ki áló munkái a gondolunk. A ep ezen áció jelen ésplu alizmusá ól, ille e a ogalom hobbes-i é elmezésé ől hazai iszonyla ban lásd Balogh László Le en e (2012): ’A poli ikai ep ezen áció színe ál ozásai’. In: Collegium Doc o um: Magya Re o má us Teológia. (8): 117-127. 2 A pon osí ás ked éé é demes megjegyezni, hogy a „ ep ezen áció” és a „kép isele ” nem el é lenül azonos jelen ésűek, nem eljes az á edés a ke ő közö . Különbsége kell ennünk, például az iden i ás ep ezen áció és a kép isele i ep ezen áció közö . Az előző azonosságo el é elez a ep ezen áló és a ep ezen ál dolog közö , míg az u óbbi a poli ikához, az u alom in ézményeihez áll közelebb, s min ilyen a poli ikai közösséghez kö ődik, és a sokaság egységé ejezi ki. Ennek kapcsán lásd Balogh, 2012. 3 Pi kin néhány néme sze ző e hi a kozik, öbbek közö Ca l Schmi (1931): The Necessi iy o Poli ics, (London, 69) című ki áló mű é e. Ide ágó gondola ai lásd Pi kin, 1967: 9. 4 Hans Wol (1934): O ganscha und ju is ische Pe son. Vol II, 29, In: Pi kin, 1967: 9. 64 METSZETEK 2014/3. szám ulajdonképpen szó, hogy ha ’A’ nincs jelen, akko csak az elménkben, a gondola , az é zelem agy egysze űen a hi ilágában é he ő e en a ’B’- ben aló „jelenlé e”. És ennek a megjelení ésnek és élemény o málásnak in ézményesí e o ásai a uda os be olyásolás ól és manipulálás ól az ál alánosan el ogado és megké dőjelezhe e lennek űnő é ékekbe e e hi en á a hagyományok isz ele éig e jedhe nek.5 Mi el az embe gondola ában, képze ében an jelen, a kép isele lé e el é elezhe ő egyesek számá a, agadha ó mások észé ől. Ez egy aj a eszül sége e edményez, melynek észleges eloldásá a a „leegysze űsí e ealis a” el szolgálha . Ennek é elmében a kép isele csak abban az ese ben lé ezik, ha az embe ek úgy é zik, és hiszik is a kép isele jelenlé é . De, kik legyenek pon osan azok, akik hisznek a kép isele lé ében? Demok a ikus megközelí ésben egyé elműnek űnhe a álasz: azok, akik kép isel e annak. Valójában, ha ez az é zelmi dimenzió beemeljük a kép isele elméle ébe, akko a szociálpszichológia e üle é e e ezünk, de, min kide ül, ez sem jelen megnyug a ó álasz , mi el o ábbi ké dések me ülnek el: Mi ál ja ki az embe ből ez az é zés ? A ko mány e ékenysége? Valamilyen iden i ás uda ? Az u nák elő i megjelenés és sza azás? Miko kell a á sadalom agjának egyál alán é eznie, hogy ő kép isel e an? Máskén ogalmaz a, hol kezdődik a kép isele kézzel ogha ósága, agy mi eszi nyil án aló á ol á ? Megannyi ké dés, amelyek meg álaszolásá a nem állalkozha unk jelen í ásban. Az iszon minden bizonnyal állí ha juk, hogy ha alaki énylegesen kép iselnek, az a kép isel el ehe őleg é zi is. Abban az ese ben iszon , ha nincs énylegesen kép isel e, az még nem zá ja ki annak lehe őségé , hogy úgy é ezze, agy abban a hi ben éljen, hogy ő kép isel e an. Ez u óbbi nem jelen ék elen ész e é el, hiszen ezen a nyomon halad a egy igen lényeges ké dés ogalmazha ó meg: milyen lehe séges indokok (eszközök?) ha ásá a el é elezhe i alaki, hogy ő kép isel e an? Nem meglepő megállapí ás, hogy a demok a ikusan meg álasz o kép iselőkben, agy a pa lamen á is endsze ek ko mány agjaiban gyako a elme ülő ké dés ez, és nem eledkeznek meg e ől a dön éshoza ali és ég ehaj ási in ézkedéseik so án sem. A „kép iselni” („megjelení eni”) ki ejezés, amin McLean is kihangsúlyozza, há om nagyobb ejlődési szakaszon men ke esz ül. E ede ileg a mű észe ekben, elsőso ban a jellemek megjelení ésé e ona kozo a színda abokban. A gö ögöknél nem ol olyan ki ejezés, amely az embe - embe iszony kép isele é e u al olna, noha ők is jelöl ek ki hi a alnokoka , ol ak kö e eik. A ómaiaknál lé eze a ep aesen a e, de ez alami hiányzó dolognak a megjelení ésé e, egy ado á gy ( agy személy) onásainak „lá ha ó á é elé e” ona kozo leginkább,6 lá ha ó á enni például egy szobo ban meg es esülő személy bá o ságá . A későbbiekben helye esí ési joggal aló el uházás , (például egy ki ály kö e e), ille e olyan jogi személy jelen e , aki az embe ek egy csopo jának ne ében cselekszik. Ehhez má közel áll a ha madik - ma is ál alánosan 5 A kép isele nek a gondola és az é zelem ilágába ö énő behelyezése igen bonyolul á eszi a ogalom é elmezésé , de on os sze epe an a későbbiekben bemu a o „aka a i kép isele ” é elmezésében is. 6 Ezzel kapcsola ban lásd J.O. La sen (1955): Rep esen a i e Go e nmen in G eek and Roman His o y, Los Angeles. A pa lamen i kép isele e imológiájá ól bő ebben lásd Pi kin, 1967: 241 -252. Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 65 használ - jelen és, ami a közügyi dön éseke meghozó es üle e (annak agjai a), a pa lamen e ona kozik.7 A kép isele , min embe i iszony ki ejező ogalom ulajdonképpen a 13. és 14. századi la inban jelenik meg, az egyházi anácsokban aló ész é el e ona kozóan, majd később az angol nyel ben, a pa lamen ben aló ész é el kapcsán. Ekko azonban még nem me ülhe e el a álasz ás, a demok ácia igénye, agy a kép isele , min jog, ké dése, amin azonban Fisichella is ámu a , ezekben az időkben a kép iselő má nem á gyalha o a közösség ől kapo u así ások eljes igyelmen kí ül hagyásá al, agyis „ o ábbí ania” kelle a helyi é dekeke (Pi kin 1967:3). Eközben azonban kö eleze ségeke is állalha o , amelyeke a közösségnek be kelle a ania. A ól an ugyanis szó, hogy az u alkodó á gyal a kép iselő el, aki biz osí o a a ki ály , hogy a kép isel közösség isz ele ben ogja a ani a kép iselő beleegyezésé el hozo ki ályi dön éseke . A kép iselő ehá az u alkodó igényeinek el ogadásá a jelen e egy aj a ga anciá .8 A 17. század ól ál ozás észlelhe ő e é en. Nemcsak Edwa d Coke hí ja el a igyelme a a, hogy a kép iselő helyileg álasz o ák, de meg álasz ásá kö e ően „hi a alá az egész nemze ja á a lá ja el”(Fisichella, 2000: 209), hanem a sze ződéselméle meg ogalmazói, elsőso ban Hobbes is á é elmezi a kép isele ogalmá . A kép isele , hobbes-i ol asa ban annyi jelen , hogy alaki cselekszik alaki más ne ében, aki elha almazás ado e e a cselek és e. A á sadalmi sze ződés é elmében az embe ek elha almaznak egy személy , sajá szu e én u alkodójukká emelik, és ko lá oza lan kép iselőjükké eszik ő , akinek dön ései kö ik a elha almazóka . A hobbes-i sze ződés é elmében minden állam kép isele i jellegű. Locke enyhí a szu e én u alkodó dön éseinek kö elező e ején. A sze ződés kizá ja, hogy „bá ki egyénileg hozzon í éle e ”, hogy bá ki is maga legyen a bí ó sajá ügyeiben, hiszen a elha almazás so án a közösség álik az embe ek dön őbí ójá á. A közössége kép iselő es üle nem endelkezhe ko lá lan ha alommal, ugyanis az abszolú állam, összeegyez e he e len a polgá i á sadalommal. A sze ződés é elmében, éli Locke, a elha almazók jogában áll issza enni a ki álasz o a uházo ha alma , ha nem a elha almazo ak é dekében já el. Rousseau egyenesen megké dőjelezi a ényleges kép isele lehe őségé , ugyanis a kép isele i in ézmények a á sadalom egy pa ányi észének aka a á al helye esí ik a á sadalom egészének aka a á , s egyál alán nincs ga ancia a ké aka a egybeesésé e. A álasz ás pillana ában a sza azók szabadok, az kö e ően azonban, idegen aka a alá e e jei. A kép isele éppen ezé , éli Rousseau, a nép ényleges önko mányzásának hamis pó sze e. Igaz, hogy a „ álasz ás” ú ján ö énő kép isele igénye egy e e ősödik, de a 18. században is hangzanak el olyan élemények, hogy a pa lamen agjai al szemben „Nincs ha almunk és nem pa ancsolha unk nekik; nekik ad uk a ha alma , hogy ö ényeke alkossanak számunk a […] De az ő isz ük megí élni, mely ö ények a 7 Lásd Jain McLean: ’Kép isele i o mák és sza azási endsze ek’ In: Fábián (sze k.), 1997: 25. 8 Ezzel kapcsola ban lásd G. Pos (1964): S udies in Medie al Legal Though , P inceon Uni e si iy P ess In: Fisichella, 200: 208. 66 METSZETEK 2014/3. szám legjobbak…”9 Maga Bu ke is kijelen e e, hogy a kép iselő nem lehe megkö ni kö elező jellegű u así ásokkal.10 Az 1791 - es ancia alko mány is ögzí i, hogy a megyékben meg álasz o kép iselők az egész nemze kép iselői, és nekik semmi éle lokális megbízás nem adha ó. Az ame ikai és a ancia o adalmaknak köszönhe ően egy elől a kép isele az embe i jogok sze es észé é ál , s ez má igen közel ke ül a „népkép isele ” az „ön endelkezés” ille e az „önko mányzás” gondola ához, a „minden polgá közügyekbe aló beleszólási jogának” alapjához, aminek in ézményesül o mája a mode n demok áciák egyik alappillé e. Más elől azonban a kép iselők „ ügge lenedési” olyama ának is szem anúi lehe ünk, amin a a a ne es angol alko mányjogász, Dicey is u al a 19. század második elében, mond án, hogy „A é i nő é ál oz a ásán kí ül a pa lamen bá mi meg ehe ”. (Dicke son - Flanagan 1990: 36). A kép isele ö éne i ejlődésének ázla os bemu a ásából a a lehe kö e kez e ni, hogy a á gyak, agy jellemek színházi megjelení ésé ől a kép iselő azon sze epén á , hogy ő ga anciá jelen az u alkodó dön éseinek el ogadásá a, egészen a kép iselő „ ügge lenedéséig” hosszú az ú , de a ejlődési í mindenképp elengedhe e len a kép isele ogalmának é elmezéséhez. Nem úlzás az állí ani, hogy ma a kép iselők elsőso ban nem a nemze szó i ői, a kép iselő es üle inkább a nemze sza a (Fisichella 2000: 209).11 E ől ügge lenül a kép isele ogalmának jelen ése kö ül azonban máig ha ó i ák olynak, s elsőso ban a kép isele i demok ácia kö ül hangzanak el el é ő, gyak an egymásnak eszülő é elmezések. Egyesek sze in kép isele nélkül nincs demok ácia. Mások iszon az állí ha ják, hogy a szó szigo ú é elmében e „kép isele ” nem lé ezik, agy legalábbis illuzó ikus, me minden ko mány manipulálja alamilyen mé ékben a ömege . Megin mások éleménye, hogy a „kép isele i ko mányzás”, ha nem ökéle es o mában is, mégiscsak megkülönböz e he ő a ko mányzás más o mái ól, izsgála a ezé mindenképp indokol . Amin ko ábban is emlí e em, az elemzés so án kide ül, hogy a kép isele ogalma öbb oldal ól is megközelí he ő, és számos szempon men én csopo osí ha ó. A álasz ások a ányossági számí ásainak szempon jából például igen on os lépés a s a isz ikai kép isele és aka a i kép isele közö i különbség é el. Az előbbi mennyiség e u aló ki ejezés, s ulajdonképpen a meg álasz o es üle össze é elé ük özi, elsőso ban poli ikai-ideológiai, másodso ban szociológiai szempon ok men én. A poli ikai - ideológiai szempon sze in i össze é el az ejezi ki, hogy a sza azók ál al meg álasz o kép iselő es üle poli ikai (pá ) agol sága milyen mé ékben elel meg a á sadalom poli ikai (pá ) agol ságának. A szociológiai össze é el ugyancsak a á sadalom agol ságá ük özi, de nem poli ikai, hanem nemi, aji, nemze iségi, ille e u bánus - u ális, középosz álybeli - e melőmunkás s b szempon ok men én. Ez ese ben, ha a nő - é i a ány 50:50, a nemze i öbbség - kisebbség 85:15, alamin a középosz ály - munkásság 30 - 70, akko hasonló a ányok 9 Az idéze a London Jou nal - ban lá o nap ilágo , 1733 - ban. Lásd Fisichella, 2000: 209. 10 E kijelen és állí ólag Bu ke, 1774 - es b is oli álasz ási beszédében hangzo el. Lásd Fisichella, 2000: 209. 11 A kollek í kép isele ől a későbbiekben lesz szó. Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 67 megjelenése á andó a pa lamen ben is. A kép isele é elmében, ehá a meg álasz o es üle a á sadalom lekicsinyí e képmása. E „képmás-elméle ből” e ed az a gondola , amely sze in a pa lamen a á sadalom „mik okozmosza”, agy, ahogy Mi abeau g ó is mond a: „a Rendek úgy a ánylanak a nemze hez, min é képek a alóságos mé e ekhez: aká egész, aká ész, a másola nak mindig ugyanolyan a ányokkal kell endelkeznie, min az e ede inek.”12 A kép isele e mennyiségi jelen ése, agy „s a isz ikai ep ezen ációja” akko alósulha meg, ha el ileg a nép bá mely észének agy egyedének a es üle be (min ába) aló be álasz ása egy o ma eséllyel ö énhe meg. Ha ennek alószínűsége nem áll enn, akko a es üle nem lesz ep ezen a í a szó szigo ú é elmében, agyis a á sadalom on os é egei13 nem ugyanolyan a ányban lesznek megjelení e a min ában, s ez ese ben a á sadalom ól aló „ é képkészí és ökéle len munka”, azaz a álasz ás e edményekén lé ejö kép iselő es üle a ány alan lesz. A kép isele ulajdonképpen a s a isz ikai kép isele el indul, és ennek jelen ős pszichológiai ha ása an, hiszen a álasz ópolgá megelégedéssel nyug ázha ja, hogy a poli ikai agy szociológiai „egység”, amelynek ő sze es észe, mennyiségileg kellő módon kép isel e an a ö ényhozásban. Ké dés, azonban, hogy milyen mé ékben é ényesül az „önkép isele ” el e, agyis, hogy mi a ga ancia a a, hogy egy pa lamen i kép iselőnő például jobban kép iseli a nők é dekei , min egy é i. Ez má az aka a i kép isele , ami a megha almazó (sza azó) és megha almazo (meg álasz o ) sajá os iszonyá a u al, s ulajdonképpen a álasz ópolgá ne ében ö énő kép iselői dön ésekben és cselekede ekben öl es e . Leegysze űsí e, a sza azó elha almaz alaki azé , hogy a kép iselő az ő aka a a sze in ( agy é dekében) e ékenykedjen. A poli ikaelméle ben nagy i áka e edményező ké dések me ülnek el a á sadalom agy a sza azók aka a ának kép isele e kapcsán. Egy ész , mekko a el é és engedhe ő meg a megha almazó aka a a és a megha almazo cselekede ei közö ? Más meg ogalmazásban, milyen okú el é ési lehe őséggel endelkezhe agy kell endelkeznie a meg álasz o kép iselőnek? (E e a ké dés e a későbbiekben, a kép iselő sze epe kapcsán é ek ki észle esebben). Más ész , a demok áciákban a kép isele ulajdonképpen a álasz ással ö énő megbízásból szüle ik meg, így ehá a kép isele és a megbízás egymás köz e len közelébe ke ülő ogalmak. Amin Fisichella is igyelmez e , azonban, nem biz os, hogy ez helyes agy sze encsés pá osí ás, ugyanis, ha el ogadjuk a ké ogalom ilyen szo os kö eléké , akko a pá osí ásban az is benne oglal a ik, hogy a álasz ó olyan megbízás ad a „meg álasz o - megbízo nak”, ami ez u óbbinak igyelembe kell ennie, aká olyan mé ékben, hogy a kép iselő a megbízás eljesí ő küldö é álha . Nem szabad azonban el elednünk, mondja Fisichella, hogy ke esen udják pon osan ki ejezni ha á ozo é dekeike , kí ánságaika , p e e enciájuka poli ikai igények agy poli ikai el á ások o májában. Ke eseknek an á gondol , kohe ens álláspon juk a közpoli ikai ké dések ől, s ke esek endelkeznek kellő in o máció al a poli ikai sze eplők ől, a 12 Lijpha - G o man (ed.), 1984: 89. 13 A á sadalom on os csopo jai öbbnyi e e nikai, kul u ális, allási, nemi, aji szempon ok men én, ille e osz ályok agy éle ko sze in különülhe nek el. 68 METSZETEK 2014/3. szám poli ikai s uk ú ák ól, olyama ok ól, p ocedú ák ól, a kép iselők dön ési e ékenységé ől, agy épp a pa lamen működésé ől. Mindez az jelen he i, hogy a álasz ó aka a a és é deke közö nincs ga an ál összhang, mi öbb, a ke ő közö eszül ségek is kialakulha nak. Találóan jegyzi meg Eulau, hogy a közösség „ udha ja ese leg, hogy mi aka , de nem biz os, hogy udja, mi e an szüksége”.14 A kép iselő egyik on os elada á á álik, ezek sze in , é elmezni, különbsége enni a sza azó é deke és aka a a közö , s a ke ő közül álasz ani. Alap e ő ké dés ehá , hogy a kép iselő megbízása a álasz ópolgá aka a á a agy é deké e ona kozzon inkább, ha a ke ő nem edi egymás ? (Fisichella 2000: 212).15 A kép isele é elmezése o ább bonyolódha , ha a s a isz ikai és az aka a i kép isele iszonyá izsgáljuk. Abban az ese ben, ha a pa lamen s a isz ikai kép isele e jelen , de a es üle nem eszi az , ami a álasz ók aka nak (i nemze i és lokális szin egya án szempon lehe ), agy o dí o ese ben, ha ennáll az aka a i kép isele , de nem beszélhe ünk s a isz ikai kép isele ől, a ogalom ké , egymás ól el é ő é elmezésé el állunk szemben. A ké jelen és összemosása é es lenne, má azé is, me a s a isz ikai kép isele ogalma inkább az a ányos álasz ási endsze ek i ányába mu a , míg az aka a i kép isele a öbbségi álasz ási endsze hez áll közelebb. A ké dés az, hogy kinek, és melyik on osabb. Az előbbi a pa lamen össze é elé izsgálja, az u óbbi inkább a pa lamen dön ései e okuszál. A álasz ások a le e í e, a s a isz ikai kép isele hí ei inkább a álasz ási eljá ás a, a álasz ások a ányosságá a koncen álnak, míg az aka a i kép isele melle kiállók elsőso ban a pa lamen e ékenységé e igyelnek. A demok ácia szempon jából a ke ő ö öze e űnik a legsze encsésebbnek. Amin John Adams ko ábban ogalmaz a, a ö ényhozó es üle nek „a nép pon osan meg elelő képmásának kell lennie kicsiben, és úgy kell gondolkodnia, é eznie, é elnie és cselekednie, min ők.”(Pi kin: 60) Sza aiból kiol asha ó a ké aj a kép isele közö i különbség é el, de a ke ő együ lé ének on ossága is. Tulajdonképpen Mi abeau g ó és Condo ce gondola ai is hasonló sugallnak, hiszen a „nemze ükö képe” és a „legjobb” álasz ás e edményekén a „nemze alódi aka a a” ( é i able oeux de la na ion) együ , de mégis külön álasz a jelennek meg sza aikban.16 Úgy űnik, a kép isele szé álasz ása s a isz ikai a és aka a i a, a kép isele elméle ének igen on os lépése. A s a isz ikai kép isele (a ányosság) a jelen e ona kozik, számsze űségé a álasz ási e edmények közzé é ele u án pon osan lehe udni. A kép isele e o májának mé éke egy cikluson á állandó, el é e, ha nem ö énik alami endkí üli esemény ké álasz ás közö , amelynek kö e kez ében so kell ke í eni időközi álasz ások a. 14 H. Eulau - P.D. Ka ps (1983): Le compone n i della esponsi i a In: Fisichella, 2000: 212. 15 Ez ese ben nem ke és dilemmá al szembesül a kép iselő. Ha például a sza azópolgá egészségé igen komolyan eszélyez e i a endsze es alkohol ogyasz ás, de ő mindenképp inni aka , akko a kép iselő agy enged a polgá aka a ának, agy megkísé li minimalizálni a endsze es alkohol ogyasz ás lehe őségé . Ha a álasz ó aka a ának enged, akko ö id á on álasz ásoka nye he , hosszú á on iszon a sza azó eszí . Ha azonban, a álasz ópolgá aka a a ellenében annak é dekei p óbálja szolgálni, nem biz os, hogy ö id á on álasz ásoka nye . 16 Die e Nohlen: ’Two Incompa ible P inciples o Rep esen a ion’, In: Lijpha - G o man (ed.), 1984: 85. Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 69 Az aka a i agy é dek sze in i kép isele nem a jelen e, inkább a jö ő e i ányul, hiszen még akko is, ha a kép isel ek úgy élik, agy abban a hi ben élnek, hogy ők kép isel e annak, e ől csak a jö őben udnak bizonyosságo sze ezni, csak a ha alom e ékenységének e edményében udják az lemé ni. Az aka a i kép isele mé éke állandóan, ese ől ese e ál ozha . Mé ése azé is nehéz, me a kép isele (amin az a későbbiekben lá ni ogjuk) nem edukálha ó le kép isel - kép iselő, agy kép iselő - ke üle egysze ű iszonyá a, hiszen jó al inkább a kollek í kép isele ben öl es e . Az aka a i kép isele jelen e, ille e a jö ő e ona kozó bizony alansága má önmagában is ho dozza a ogalom poliszemikusságá . A ké aj a kép isele nem ügge len egymás ól. A mennyiségi kép isele nek nemcsak önmagában an jelen ősége, hiszen pszichológiailag kiha az aka a i kép isele e is. A ke ő közö i szo os össze üggés azzal magya ázha ó, hogy ha a s a isz ikai kép isele megnyug a ó a álasz ópolgá ok szemében, ha a álasz ások a ányos e edményeke hoznak, akko a „kép isele uda ” e ő eljesebbé álik. A ényleges kép isele gondola ának közös é züle e, az a meggyőződés, hogy „kép isel e agyunk”, e ősí i o ábbá a közösség uda o , alamin az aka a i kép isele be e e hi e és emény , s a á sadalom öbbsége iszonylagos megnyug ással köny eli el, hogy a kép iselő es üle ben aka a uk jobban og é ényesülni, s é dekeike a ha alom jobban ogja szolgálni. Ez pe sze á ol ól sem olyan egyé elmű. Az iszon ény, hogy a s a isz ikai kép isele nek egyben legi imáló ha ása is an a ko mány a néz e, legalábbis egy ideig. É dekes ké déskén me ül el e mésze esen, hogy ha egy nagyon a ány alan álasz ási endsze alkalmazása melle a s a isz ikai kép isele igen sze ény, de időközben a álasz ópolgá ok ájönnek a a, hogy é dekeik egészen el ogadha ó szin en kép isel e annak, azaz, ha a ko mány „jól égzi dolgá ”, akko a demok ácia eszméje sze in melyik ál oza álik p e e ál abbá.17 A kép isele elméle é komplexi ásá é zékel e i néhány o ábbi, egysze űnek űnő ké dés is: Mi a kép iselő sze epe? Mi á nak el őle a kép isel ek? Milyen lehe őségek kínálkoznak a kép iselők és kép isel ek számá ille ően? Tulajdonképpen ki agy kike is kép isel a kép iselő? A kép iselő sze epe kapcsán, egyesek sze in a kép iselőnek az ő megha almazók aka a ának kell hango adnia a pa lamen elő . Mások éleménye, hogy a kép iselők úlnyomó öbbsége egyik - másik pá agja, és a lojali ás kö elezi, hogy a pá poli ika i ány onala men én cselekedjenek. Megin mások az allják, hogy ha a sza azók bizalmukkal ju almaz ák meg, akko engedniük kell, hogy szakmai á e me ségének meg elelően a kép iselő sajá belá ása sze in hozza meg elelős dön ései . A há om sze ep nem mindig an összhangban, mi öbb, ü közhe nek 17 É dekesek Fisichella ide ágó gondola ai. Sze in e beszélhe ünk kép isele nélküli álasz ás ól (Pápa); álasz ás nélküli kép isele ől (Ö öklés ú ján ón a ke ülő ki ály a nemze e kép iseli, agy a nagykö e , aki nem álasz anak, hanem kine eznek, mégis sajá államá kép iseli kül öldön); égül, álasz o kép isele ől (A mai demok a ikus ö ényhozó es üle meg álasz ása). E lehe őségek ellené e a kép isele ogalma ö énelmi és kul u ális szempon okból a ész é elhez kö ődik. A ész é el pedig álasz ás el é elez. A demok a ikus kép isele álasz o kép isele . A ész é el el e máskén nem alósulha meg a demok áciában (leszámí a az elég i ka számba menő népsza azás ). 70 METSZETEK 2014/3. szám egymással.18 Végül, de nem u olsó so ban, nem hagyha ó igyelmen kí ül a kép iselő azon sajá os sze epe sem, hogy a kép isele szimbolikus ki ejezője legyen agyis, képes legyen az az é zés kel eni az embe ekben, hogy aka a uk igyelembe é elé el be annak on a a közügyekbe, és a elha almazo ak alóban gondoskodnak óluk. A kép iselői sze ephez kö ődik o ábbá az is, hogy a kép isele el ileg lehe egye len megha almazó és egye len megha almazo közö , elképzelhe ő sok megha almazó és egye len megha almazo kapcsola ában (egyéni ke üle ), s égül, lé ejöhe sok megha almazó és sok megha almazo közö (pa lamen ). Az első lehe őség ilágos és egyé elmű, me a ké él iszonylag könnyen meg ud egyezni egymással a kép isele belső a almán, az el á ások és el égzések egyez e ésén (például ügy él - ügy éd kapcsola a). Ezzel a lehe őséggel nem kell bő ebben oglalkoznunk, me nem poli ikai jellegű kép isele . A második ese ben a dolog jó al bonyolul abb, hiszen a megha almazo öbb száz, agy öbb eze egyén kép iselője, de a öbb kép isel aka a a, igénye, é deke á ol ól sem biz os, hogy összhangban an. A sok éle aka a és é dek aká a ós kon lik usban is lehe egymással. Ha iszon nincs egységes é dek agy aka a , a megha almazo nak nincs lehe ősége egységesen kép iselni a sokaságo . A kép iselőnek iszon kö ődnie kell alamihez, s mindenekelő ezé ilágossá kell enni, és a megha almazo nak pon osan kell udni, mi aka a közösség, ha egyál alán lé ezik kohe ens, közösségi aka a . Abban az ese ben, ha a kép iselőnek el é ő aka a okkal, álláspon okkal kell szembesülnie, a legkézen ek őbb demok a ikus megoldásnak ígé kezik az, hogy a megha almazo személy a közösség abszolú öbbségi aka a a igyelembe é elé el (és pá jának poli ikai i ány onala men én) ha á ozza meg önnön cselek éseinek i ányá .19 To ábbi p oblémá okozha az abszolú öbbség aka a ának é elmezése. Melyik öbbség aka a á ól agy é deké ől beszélünk? A ól a pe manens öbbség ől, amelyiknek sike ül aka a á é ényesí eni a álasz ásokon az ál aluk p e e ál jelöl győzelmén ke esz ül, agy a ól az ad hoc öbbség ől, amelyik az egyes közügyi p oblémák kapcsán áll össze és alko öbbsége ? Az ilyen ad hoc öbbség el ileg olyanokból e ődhe össze, akik a álasz ásokon a győz es jelöl e sza az ak, ille e, akik a álasz ásokon a esz es oldal p e e ál ák, de ado közügyi ké désben é dekeik sze in a öbbségoldalhoz kapcsolódnak. Te mésze esen némi gondo okozha , ha annak a álasz ási kisebbségnek olyan agjai, akik egye len agy nagyon ke és ké désben ke ülnek „ öbbségi s á usba”. El ileg egy másik gond lehe az is, hogy a álasz ási öbbség azon agjai, akik bizonyos ké désekben nem a oznak a öbbséghez, 18 I újból elme ül az aka a és az é dek ese leges különbözőségének p oblémája. Ilyen é elemben a sza azók aka a a nem au oma ikusan „jó” a közösség e néz e. A sza azók önös céljainak, aka a ainak ma adék alan, a közösség e néz e ke ésbé sze encsés kép isele e nem lehe célja egy olyan, demok a ikusan meg álasz o ha alomnak, amely munkája é én egy e nö elni sze e né a á sadalmi elégede sége . 19 Remél e, hogy nem öbb álláspon közö oszlanak meg az aka a ok, me akko meg ö énhe , hogy csupán ela í öbbség e u ja a „közösségi aka a ból”. Nagy Le en e – Kép isele és a ányosság 71 a kép iselő „ elha almazásá a” agy „megbízásá a” hi a koz a aká á ulásnak is minősí he ik az ad hoc öbbség aka a á agy é deké szolgáló kép iselői dön és .20 A ha madik lehe őség, ehá a sok álasz ó és sok kép iselő jelenlé e. Ebben az ese ben a ö ényhozó es üle agjai együ esen alko ják a szu e én pa lamen e , s a pa lamen öbbségének azonos sza aza ának kell el ileg megjelení enie a nép aka a á . Ez az jelen i, hogy a pa lamen , min a népszu e eni ás meg es esülése, nem az egyes kép iselők pusz a ma ema ikai összege, hanem annál jó al öbb. Ebből adódik, hogy a kép iselők együ es népkép isele e a megha á ozó, nem pedig az egyes kép iselők sajá ke üle einek köz e len kép isele e, még akko sem, ha a kép iselő sajá ke üle ének álasz ópolgá ai ól kapja a megbízás . A kép isele , ilyen é elemben, amin ko ábban is emlí e em, nem szűkí he ő le pusz án a kép iselő - kép isel , agy kép iselő - ke üle köz e len kapcsola á a. Az is lá szik, hogy a kép isele és a megbízás „köz e lensége” is eszül ség o ása lehe . A ke ő iszonyának izsgála a so án, on os igyelembe enni, hogy a poli ikai kép isele kollek í jellegű, amiből legalább há om kö e kez e és lehe le onni. Előszö , ke ésbé o dul elő, hogy egy álasz ópolgá igényei, é dekei, aka a a soha ne kapjon kép isele e , ugyanis igényeinek, aka a ainak egy észé más ke üle ek kép iselői nagy alószínűséggel ki ogják ejezni. Több mandá umos ke üle ben alószínűsí he ő, hogy a ke üle más kép iselői ugyanez meg eszik. Ha ehá a kép isele kollek í in ézmény, s nem álasz ó - kép iselő agy álasz ó - ke üle ké oldalú iszonyakén é elmezzük, akko csökken annak alószínűsége, hogy egyik agy másik álasz ópolgá agy csopo (legyen az kisebbségi) igényei, aka a ai ne jelení ődjenek meg és ejeződjön ki a kollek í kép isele ben. Másodszo , a kollek í jellegből adódóan a kép iselőnek nemcsak a kép isele el an dolga, hanem más kép iselőkkel is, ugyanis az egyes p oblémák megoldása a kép iselők együ működésé , és sajá os in e akciójá ( i ák, alkuk, nyomások s b.) el é elezi. A kép iselő egyben a kép isele i endsze agja, sze es észe, és ezzel olyan sajá os elada ok és sze epek há ulnak á, melyek az ő elha almazók aka a ain úl és azok ól ügge lenül is o málják maga a ásá , cselek ési i ányá . Ezek sze in a kép isele nemcsak a kép iselők és kép isel ek iszonyában jelení ődik meg, hanem a kép iselők egymás közö i in e akcióiban is. Ebből kö e kezik, hogy a kép iselők szelek álják a kép isel ek é dekei , aka a ai , mi el a kép isele i endsze ben, e kollek í in ézményben ( es üle ben) egy aj a egyensúly kell e em eni a sok éle aka a ok, é dekek, igények igyelembe é elé el. Ha madszo , a poli ikai kép isele nem ko lá ozódik egye len ese e, jó al inkább események so oza aiban jelenik meg, s min ilyen, számos p oblémá o osló olyama os e ékenységben nyil ánul meg. A ké dések maguk is agol ak, számos nagyobb e üle be csopo osí ha óak (egészségügy, ok a ás, külpoli ika, szociálpoli ika s b.), s elképzelhe e len lenne, hogy minden kép iselő, minden egyes ké déssel köz e lenül és komolyan oglalkozzon. Ez nem is á ha ó el őlük. A kollek í kép isele el endelkező es üle e , ehá egy aj a munkamegosz ás jellemez. Ez iszon megin nem cseng össze azzal az é elmezéssel, amelye a kép iselő - kép isel 20 A ké dés kapcsán lásd még: Fisichella 2000: 213.