7
„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM XXXVII, 7–15 DEBRECEN
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 1999.
ÉVKÖNYVE
Sebes yén Á pád he ené es
Az é o duló hihe e lennek ûnik. Jól udjuk és közhely is, hogy az é ek
el epülnek, mégis meglepõdünk. Sebes yén Á pád p o esszo ú ugyanis éppoly
lendüle es, éppoly é deklõdõ és e ékeny ma is, min ol ko ábban, é ekkel, sõ
é izedekkel ezelõ . Éppen ezé nem udunk á úgy ekin eni, min aki lezá
egy gazdag aná i és ku a ói pályá , sokkal inkább úgy, min aki az é ek
apasz ala ai bölcsen mé legel e és elhasznál a képes ma is új elada oka
állalni és azoka ma adék alanul eljesí eni, új hi ekkel és eményekkel. Ez ma
is megcsodálha ja és alán meg is anulha ja mindenki, akinek ol sze encséje a
kö nyeze ében élni és dolgozni hallga ókén , munka á skén agy kollégakén .
Sebes yén Á pád 1929. decembe 8-án szüle e Gacsályban, Sza má
megyében. A alusi ehe ségmen õ mozgalom segí e e hozzá ahhoz, hogy
képességei és szo galma é én magasabb iskoláz a ásban észesülhessen. A
má ama osszige i gimnáziumi é ek u án 1945-ben a Deb eceni Re o má us
Kollégiumba ke ül, s i é e ségizik ki ün e éssel 1950-ben. Ugyanezen é õszén
a deb eceni egye emen lesz magya – ö énelem szakos hallga ó, s min
egyszakos magya aná kap ö ös diplomá 1954-ben. Köz e lenül ezu án a
Kossu h Lajos Tudományegye em Magya Nyel udományi In éze ébe nye
aná segédi kine ezés , de 1955-ben jelen kezik aspi ánsnak, s e közben
lehe õsége an a a, hogy kandidá usi dissze ációján dolgozzon. 1961-ben meg
is édi, de az é ekezés csak 1965-ben jelenik meg „A magya nyel
né u ó endsze e” (Bp., 1965. Akadémiai Kiadó. 254 lap) címmel. A magya
nyel nek egy nagyon jellegze es és ke éssé ku a o ké désé e e izsgála alá,
s bá elsõso ban leí ó nyel észe i szempon eze i, mégis számos
ejlõdés ö éne i p oblémá a is sike ül ámu a nia. A köny e mind i hon, mind
kül öldön, elsõso ban a innugo nyel észek észé õl el é len elisme és ö ezi.
A kandidá usi okoza megsze zése jogosí ja el a a, hogy egye emi dok o i
címe kapjon. 1959- õl 1964-ig ku a ói álláson dolgozik, majd 1964-ben a
Kossu h Lajos Tudományegye em Fone ikai Labo a ó iumába ne ezik ki
docensnek, azzal a elada al, hogy annak eze õjekén sze ezze meg a
labo a ó iumo , ille e a hang ani ok a ás endeze ke e ei . 1970- õl 1972-ig
8
má az akko lé ehozo Ál alános Nyel észe i és Fone ikai Tanszéke eze i.
Innen ke ül á 1972-ben a Magya Nyel udományi Tanszék e, amelye húsz
é en á , 1992-ig elõbb docenskén , 1975- õl pedig egye emi aná kén i ányí o .
Sebes yén Á pád eze ésé el sze ezõdö meg a KLTE Magya nyel észe i
dok o i p og amja, amelye ö é en á i ányí o , s amelyben éma eze õkén ma
is e ékenyen ész esz.
Közben jelen õs elada oka kap a Bölcsésze udományi Ka , ille e az
egye em eze ésében. 1966- ól 1969-ig dékánhelye es, de egy é en á
dékánkén (1968) is dolgozik, 1975- õl 1980-ig pedig ok a ási és aná képzési
ek o helye esi sze epe öl be példás munka égzéssel.
A udományos közéle is nemegysze szán neki kiemelkedõ szakembe
igénylõ elada oka : há om é en á a BTK Tudományos Bizo ságának i ká a, a
Magya Nyel udományi Tá saság deb eceni iliáléjának 1961- õl i ká a, ille e
késõbb elnöke, s ez a isz sége ma is ellá ja. A hí es deb eceni Nyá i Egye em
anulmányi igazga ójakén há om é ig i ányí o a, sze ez e mindenki
megelégedésé e a anulmányi elada ok, köz ük a magya nyel ok a ásának
e ezésé és ellá ásá .
Az o szágos udományos és minisz é iumi in ézmények, sze eze ek
munkájába is ak í an bekapcsolódo . Az MTA Magya Nyel udományi
Munkabizo ságának, az MTA Nyel mû elõ Bizo ságának, az MTA Fone ikai
és Beszédmû elõ Munkabizo ságának, ille e a Mû elõdésügyi Minisz é ium
Magya Nyel észe i és I odalmi Szakbizo ságának agjakén hosszú é eke
áldozo a hazai nyel udomány elada ainak megoldásá a. Igen jelen õs ol az
a munkája, amelye az MTA Nyel udományi Fõbizo ságának i ká akén
égze 1973–76 közö . A TIT-nek hosszú é ekig e ékeny és önze len munkása
ol , szám alan elõadás a o a magya nyel he i endez ényeken az egész
o szág e üle én, de elsõso ban Hajdú-Biha megyében. A TIT Hajdú-Biha
megyei Magya Nyel észe i Szakosz ályának elnökekén nagyon é ékes
elõadássze ezõ e ékenysége ej e ki, késõbb a TIT Hajdú-Biha megyei
sze eze ének elnökekén is e ékenykede . Munkájá az O szágos Magya
Nyel i Válasz mány is elisme e, amiko agjai közé álasz o a. Tagja o ábbá a
Nemze közi Magya Filológiai Tá saság o szágos álasz mányának. 1998
a aszán az OTKA Nyel észe i Zsû ijének elnöké é álasz o ák. Ma is él
agsága a Tudományos Minõsí õ Bizo ság u ódsze eze ében, a Dok o i Tanács
nyel észe i szakbizo ságában és az osz ályközi Magya Nyel i Bizo ságban.
Munkájá a hi a alos sze ek és a szakmai es üle ek is elisme ék. 1969-ben
le az Ok a ásügy Ki áló Dolgozója, 1973-ban a Munka É dem end ezüs
okoza á al ju almaz ák, majd ki e jed nyel mû elõi munkásságáé 1981-ben a
9
Szocialis a Kul ú áé ki ün e és adományoz ák számá a. Megemlí jük, hogy
1987-ben elnye e a Magya Nyel udományi Tá saság Csû y Bálin
Emléké mé , a Mû elõdésügyi Minisz é ium Kazinczy Emléké mé , a Bessenyei
Gyö gy Emlékplake e (1989) és a Ki áló Isme e e jesz ésé ki ün e és a TIT
O szágos Közpon já ól, 1996-ban pedig a nagyon elisme õ Dé y Tibo
ju alomban észesí e ék.
Tudományos munkásságáé nemze közi elisme és is kapo : a Helsinkiben
székelõ Finnugo Tá saság (Suomalais-ug ilainen Seu a) külsõ agjá á
álasz o a, agja o ábbá a Socie as Linguis ica Eu opaenak.
Nagyí û ok a ói és udományos pályá u o be. Má egye emi hallga ó
ko ában in éze i demons á o kén is a ó áka , ille e eze nyel já ás ani
speciálkollégiumo . Hallga ókén jelenik meg elsõ publikációja is: nyel já ási
szö egeke közöl Gacsályból (MNyj. 1: 269–70).
Tudományos pályája azonban igazában 1955-ben indul, amiko
szakdolgoza ából készí é ékes öld ajzi né ani dolgoza o „Föld ajzi ne ek
Gacsályból” címmel (Ac a Uni e si a is Deb eceniensis de Ludo ico Kossu h
Nomina ae. Bp., (1955) Tom II. 55–59).
Munkássága endkí ül ki e jed , kezde ben azonban elsõso ban
nyel já ás ani és (elõbb öld ajzi, majd ulajdon-) né ani ké désekkel
oglalkozo .
A szamoshá i - ele oldalék használa ának és jelen és ejlõdésének ké dései
izga ák (MNyj. 3: 35–51). Ebben a dolgoza ában Csû y Bálin ide ágó
e edményeinek elül izsgála á al és pon osabbá é elé el já ul hozzá a ké dés
isz ázásához, de endkí ül alapos anulmány szen el a szamoshá i nyel já ás
egyik é dekes hang ani jelenségének (Csû y- éle, szamoshá i ~ onológiai
é ékeléséhez: MNyj. 4: 101–5). Sebes yén Á pád — Demé el szemben — i
az bizonyí ja, hogy az nem egyéb, min a köznyel i é egyik ípusának
ealizációja. Te mésze esen nemcsak szülõ öldjének áji nyel használa a
é dekli, hanem más e üle eké, sõ ál alánosabb nyel já ás ani p oblémák is
(Egy ájnyel i a lasz e é õl: MNyj. 8: 83–92; Jegyze néhány ká pá aljai
ájszóhoz: MNyj. 19: 53–6; Hajdúszoboszló nyel já ásának jellemzése:
Hajdúszoboszló monog á iája. Sze k. Dankó Im e. Hajdúszoboszló, 1975. 599–
637; Ok assunk-e nyel já ás an az egye emen?: Dialek ológiai szimpozion.
VEAB É esí õ 1982. II, 89–93; Egy el e él ája lasz anulságaiból:
Dialek ológiai szimpozion. uo. 193–7; Újabb lehe õségek, elada ok és
módsze ek nyel já ásku a ásunkban: MNy. 83: 507–516 s b.).
Számos dolgoza a oglalkozik a öld ajzi- és ulajdonne ek ké dései el. Igen
ko án, szakdolgoza ának némi á o málásá al készül el a „Föld ajzi ne ek
Gacsályban” címû cikke, melye késõbb még igényesebb anulmányok kö e nek,
10
isz áz a a ulajdonne ek és öld ajzi ne ek azonos és el é õ, ille e a
ulajdonne ek alap e õ jelen és ani sajá ságai (Tulajdonne ek és öld ajzi
ne ek: A Nyí egyházi Taná képzõ Fõiskola Tudományos Közleményei. 2. kö e .
Nyí egyháza, 1968. 256–61; A ulajdonne ek jelen és anához: Né udományi
elõadások. Bp., 1970. NyudÉ . 70. sz. 302–7). Néhány más dolgoza ában a
dûlõne ek so sá ól, a öld ajzi ne ek helyesí ásá ól, ille e a kézi a os é képek
né udományi hasznosí ásá ól esz szó á megszí lelendõ gondola oka . Kálnási
Á páddal együ „A csenge i já ás öld ajzi ne ei” címmel eszi közzé ágabb
szülõ öldjének é izedeken á gyûj ö gazdag helyné anyagá (Deb ecen, 1993.
549 lap).
A né u ók beha ó anulmányozása egy e inkább a szó an, a szin agma ika és
a monda an elé e jesz i ki é deklõdésé .
Alak ani jellegû a „Taní ani ~ ani ni (Az -í képzõ kö e õ kö õhangzó
el ûnésé õl)” címû anulmánya (MNyj. 4: 37–48), melyben isz ázza a
köznyel i, õ éghangzós igealakok ejlõdésének ú já , s szembeállí ja ele a
szamoshá i nyel já ásban és a máshol elõ o duló õ éghangzó nélküli o máka .
A magya szin agma endsze és a monda an öbb on os ké dése is szóbake ül.
„A magya szin agma endsze néhány ké désé õl” címû cikkében (Bp., 1967.
Ny udÉ . 58. sz. 191–5) elhí ja a igyelme a a, hogy nyel ö éne i
ku a ásainknak az a észe, amely nem bõ í mény i s z o n y o k a , hanem
bõ í mény m o n d a é s z e k ki o málódásá ke esi, az egysza as
monda ok egymás a kö e kezõ so oza ából indul ki, s úgy ju el a á gy,
ha á ozó, jelzõ monda ész e ede ének megmagya ázásához. Elképzelhe õ
azonban — oly a ja Sebes yén Á pád — egy másik lehe õség is: az, hogy a
bõ í ményszin agma elõzményé a ké agú monda nak min egységes egésznek
egy másik monda egyik elemekén aló elhasználásában ke essük (Ny udÉ .
58. sz. 192). Nagysze û ej ege éseke ol asha unk õle o ábbá a ha á ozószók
ipológiájá ól, a magya idõha á ozószók jelen és aná ól, a p epozíciók
Syl es e - éle megha á ozásá ól s b. Mindezek a cikkek alapos elemzéseke
nyúj anak a ké déses émákban és on os elméle i ké déseke isz áznak.
Ku a ásainak alán legé ékesebb észe a né u ókkal kapcsola os
munkássága. A magya nyel né u ó endsze e (Bp., 1965) nemcsak a hazai,
hanem a nemze közi innug isz ikai ku a ásoknak is egyik igen é ékes da abja.
Tulajdonképpen egyik innugo nyel nek a né u ói ól sincs még össze oglaló
á ekin és sem (de l. mégis: Ká oly Rédei (Radano ics): Die Pos posi ionen im
Sy jänischen un e Be ücksich igung des Wo jakischen. Alingu. 13: 406–9),
nemhogy egy ilyen endsze es, igen bõ és ál oza os szö egeken alapuló, magas
elméle i szin en megí , a eljesség igényének is elege e õ monog á iá
alálnánk.
11
A ko ábbiaknál jobb né u ómegha á ozás ad a sze zõ, ki ej e, hogy „a
n é u ó a nem a almas jelen ésû álszók (alakszók, o maszók, segédszók)
osz ályába, azon belül a iszonyszók csopo jába a ozó agozha a lan szó aj a,
mely a monda ban a ha á ozós szin agma ha á ozó agjához kapcsolód a annak a
megha á ozo hoz ûzõdõ speciális iszonyá jelöli” (i. m. 8–9). Ez a
megha á ozás a ko ábbiakhoz képes észle ezõbb és öbb szempon
é ényesí ésén alapul. Ez u án megp óbálja elha á olni a né u ó okonai ól: a
ag ól, a ha á ozószó ól, az igekö õ õl és a agos ha á ozó ól. Késõbb a né u ók
belsõ agolódásá izsgálja. A sze zõ ha almas ada mennyiségen dolgozo . Az
ada oka a 20. századi külön éle mû ajú szö egekbõl gyûj ö e. Minden né u ó
külön szócikkben á gyal. Ezek a szócikkek a ké déses né u ó a ona kozó
i odalom isme e ében, de azok k i ikai elhasználása alapján készül ek. Igen
é ékes ejeze e a köny nek „A né u ós sze keze kele kezése” címû ész,
melyben a sze zõ a né u ózással min a nyel sze keze i onásá al, a
szin agmák és a né u ós kapcsola ok össze üggésé el endkí ül on os
ké déseke á gyal, amelyek ál alános nyel észe i szempon ból is számo e õek.
Lényeges elméle i anulságo ogalmaz meg, amiko ki ej i, hogy a magya
né u ók nagy észe bi okos sze keze i elõzménybõl alakul né u ós kapcsola á,
de ki ejlõdhe e más jelzõs sze keze bõl is, o ábbá ha á ozós, szó ányosan
pedig alanyos, újabban á gyas sze keze bõl és é elmezõ unkciójú ha á ozós
kapcsola ból is. Ki é a né u ó á álás olyama á a, a né u ó á álás
jelen és ani ona kozásai a és a né u ók monda beli, ille e szó aji s b.
ké déseinek izsgála á a ( ö. Jakab László: MNyj. 12: 160). Ez a kö e a magya
nyel udomány nagy nye eségénak ekin he õ mai szemmel néz e is, s csak
sajnálha juk, hogy a ipológia és a innugo monda an egyes ké dései i án
é deklõdõ ku a ók nem ol asha ák, nem ol asha ják mind a mai napig idegen
nyel en az u óbbi é izedek magya nyel udományi monog á iáinak egyik
legjelesebbiké . A köny ma is idõsze û és ko sze û, mind elméle i, mind
módsze ani szempon ból.
Te mésze esen hibá kö e nénk el, ha nem emlí enénk meg, hogy Sebes yén
Á pád p o eszszo ú a né u ók ól számos más (összesen min egy izenha )
anulmány is közöl i hon (A né u ó mûszó ól: MNy. 56: 98–101; A né u ók
mi ol á ól és kele kezésé õl: Nyel ani anulmányok. Bp., 1961. 80–101; Egy
né u ó ípus ól: Ny udÉ . 40. sz. 314–9 s b.) és kül öldön (Übe das unga ische
Pos posi ionsys em: FUF. 31: 268–87; Zu F age de G amma ikalisie ung de
Pos posi ionen im Unga ischen: Cong essus Quin us In . Fenno-Ug is a um.
Tu ku, 1980. 109 s b.). S jól udjuk, hogy a né u óka á gyaló monog á ia és az
imén is idéze cikkek a magya nyel udomány hí ne é is emel ék a
udományos ilágban. Mi sem e mésze esebb, hogy á juk a oly a ás , az e
á gykö ben készülõ újabb összegzés .

12
Ku a ói munkásságának igen jelen õs e üle e a nyel ápolása, a nyel mû e-
lés ügyének szolgála a. Rendkí ül széleskö û munká égze elsõso ban sajá
mûködése színhelyén, Hajdú-Biha megyében. Fel állal a a Hajdú-biha i Napló
nyel mû elési o a ának eze ésé , a TIT Hajdú-Biha megyei nyel helyességi
endez ényeinek sze ezésé és össze ogásá . Ez a munká ó iási elszán sággal,
elelõsség uda al és nagy szaké elemmel égez e. Elõadásai és a helyi saj óban
megjelen cikkei szellemes, appáns e mékei a szakmának. Dicsõségé e
álha na bá kinek, aki a nyel helyesség ügyé sze e né szolgálni. Minden cikke
egy nagyobb össze üggés észe, a nyel i ne elés egészé szolgálja. De
ugyanakko a a is példá mu a , hogyan kell a nyel el, a ogalmazással, a
s ílussal bánni. Megmu a ja a gyako la ban is, hogy mennyi e u a ud lenni a
színes, de ugyanakko pon os, adek á nyel használa nak. Nyel mû elõ
munkássága annyi a széleskö û, hogy szin e lehe e len lenne alami éle á ogó
agy pláne észle ekbe menõ elemzés nyúj ani óla. Elég alán, ha megemlí jük,
hogy min egy 230 nyel helyességi cikke í . Ezek azonban minden ö idségük
ellené e is imponáló p oblémalá ás ól anúskod ak, aláló, idõsze û és on os
ké dések õl szól ak. Csak ö ülhe ünk annak, hogy ezek a cikkek önálló
kö e ekké áll ak össze, így szolgál a a magya nyel mû elés igaz ügyé helyben
és o szágosan (Buk a ók és ogódzók mindennapi nyel használa unkban.
Deb ecen, 1977. 135 lap; É sünk szó ! Deb ecen, 1994. 220 lap).
Egyik cikkében õ maga is megemlí i, hogy é ed, aki az hiszi, könnyû mû aj
a nyel helyességi jellegû ej ege ések, eszme u a ások megí ása. Ha alaki,
akko õ nyil án jól udja ez , hiszen munkásságának eléggé jelen õs észé
szán a az ide a ozó p oblémák isz ázásá a, a mai nyel i jelenségek
nyel helyességi szempon ból aló é ékelésé e. Úgy kell élemény mondania a
cikkí ónak, hogy annak élõnyel i agy í o szö egbeli ada ol há e e legyen,
hogy alóban é ezze az ol asó: segí sége kapo sajá nyel használa ának
megí éléséhez, nem pedig eddés agy kiok a ás . Más ész az ol asónak
é eznie kell, hogy a sze zõ az éppen idõsze û és eljesen iss ada ok, bõséges
példaanyag alapján elemzi a nyel i isszásságoka és mond í éle e ilágos
ok ej éssel az éppen á gyal ké dés õl. A nyel i ények és azok nyel helyességi
megí éléséhez nagyon is ájékozo nak kell lennie a cikkí ónak a
nyel ö éne ben, a nyel já ások ké déseiben, a szocioling isz ikában, az
ál alános nyel észe ben. Sõ ki kell udni apin ania a jelen nyel ejlõdésének
ú já , hogy melyek azok a jelenségek, amelyeke bí álnia kell, de melyek azok,
amelyek elõ e mu a nak s a nyel ejlõdésekén , az éppen kialakuló új
jelenségek csí áikén é ékelendõk, ezé ü elme é demelnek, ese leg
kö e endõk, még ha a beszélõk egy észe az ese leges ( úlzo ) pu izmus
jegyében nem is engedne szabad u a bizonyos nyel i o máknak. Egyébkén a
ku a ó ej ege ései nem kel enének igyelme , sõ é es i ányba e elnék a
beszélõk nyel használa á . Sebes yén Á pádo ezek a eszélyek nem enyege ik.
13
Nagy elelõsséggel, igen alapos nyel elméle i, nyel ö éne i, nyel használa i és
s ilisz ikai elkészül séggel á gyal minden ké dés . Nála nincsenek nagy és kis
émák, minden ké dés on os, ha má nyel használa i, nyel helyességi
lá ószögébe ke ül ek. A beszélõk, az í ással oglalkozók igényei csak így lehe
kielégí eni, csak így lehe õke is a gondos nyel használa szükségességé õl
meggyõzni.
A émái szükségsze ûen sze eágazóak, min maga a nyel használa is, de
alamennyi cikke alós ké déseke á gyal nagy hozzáé éssel, é dekesen és
mes e i ogalmazásban. A nyel helyességi í ások címei önmaguké beszélnek
(Szépen magya ul — szépen embe ül; Fan i!; Hi de és-nyel ; Más a min ha,
min a min ha; Nyel i p o incializmus; Ne essünk ebben a hibában!; „A
e e em ájá !”; Az au o- és az au ó; „Szupe ”- eszély; A bemondók nyel é e
„ké em igyázni”; Fogalmazási icamok; Fo ó ku ya s b.), aláló címek „ aláló
álalásban” — mondha nánk é ásan. A nyel mû elõ cikkek legnagyobb észe a
Hajdú-biha i Naplóban jelen meg, ehá eléggé nagy közönség kö e he e a
anulságos ej ege éseke . Néhány más eszme u a ása ál alánosabb nyel észe i-
nyel udományi ké déseke is é in , s nemcsak az ál ala mindig is endkí ül
on osnak a o iskolai anyanyel i ne elés konk é gondjai ól és elada ai ól
é ekezik, hanem egy-egy nyel i hiba, isszásság s b. á gyalásá ól el é õ
ál alánosabb ké déseke is meg izsgál (Anyanyel és közmû elõdés
napjainkban, Nyel és á sadalom, A nyel i szemé õl és az eu émizmus ól,
Napjaink példá lan mé e û idegenszóhasznála a, Szleng a saj óban és a
közéle ben, Gondola ok a népnyel õl és a nemze õl s b.).
Nagyon sok idõsze û ké dés is szóba hoz, például a eklámok nyel ének
úlkapásai , aláló agy él e sike ül nyel i o mái (Rímes eklám, Rímes
( émes) eklám s b.) á gyalja a saj ó hasábjain. Megszí lelendõ anácsoka ad a
saj óban az u cane ekkel, a né an egyes ké dései el kapcsola ban is (U cák,
ne ek, u cane ek; O szágne ek mellékné i szá mazékai; Szálloda „Ung á o ”,
eme õ „Csekén”; El ûnõ megyene ek; Megyei á osi né nehézségek;
Dûlõne eink édelmében; A ne ek csapdája s b.).
Külön szólnunk kell az í ói nyel el, a belsõ nyel ípusokkal, a
nyel ál oza okkal kapcsola os igényes dolgoza ai ól is. „A ájnyel min
s íluseszköz Mó icz Zsigmond mû eiben” (MNyj. 18: 9–39), ille e „A
e snyel néhány jellemzõje Tó h Á pád lí ájában” (I odalom ö éne . 1968/4:
796–836), alamin Rózsa Sándo „a ájszólás ká yujában”? (Al öld 23/1
(1972): 53–58) agy a „Táj, nyel , embe — egy Mó icz- egény ük ében” (ÉA.
13/2–3. 1988) s b. anúsí ják a sze zõ sokoldalúságá és nyel i-s ilisz ikai
é zékenységé , ki ûnõ nyel i és i odalmi elemzõ készségé .
É deklõdéssel kö e e a nyel ál oza ok ké déskö é is. Ide ágó anulmányai
p oblémalá ásának és endsze ezõ készségének ényes bizonyí ékai („A nyel
14
e üle i agolódása és á sasadalmi é egzõdése” émakö an e i helyze é õl.
Ny . 105: 319–28; A belsõ nyel ípusok néhány ké désé õl: A magya nyel
é egzõdése. Bp., 1988. 108–19); A nyel é egzõdésé õl, a szocioling isz ikai
szemléle mód ól: MNyTK. 189. sz. 42–48 s b.). A szocioling isz ikai
szempon oka nem egy helyen ju a ja é ény e anulmányaiban (A nyel
é egzõdésé õl, a szocioling isz ikai szemléle mód ól: MNyTK. 189. sz. 42–48;
Ka onai nyel a nyel é egek so ában: Nyel édelem — hon édelem. Bp.,
1990. 25–32; A szocioling isz ika elemei Csû y Bálin népnyel ku a ó
iskolájában: MNyj. 28–29: 47–65).
Ki e jed udományos munkásságá bizonyí ja, hogy a en iekben
emlí e eken kí ül é ékes anulmányoka szen el a mu a óné mások ana o ikus
használa ának (Ny . 83: 464–70), az egyko i Deb eceni G amma ikának
(Ké százé es a „Deb eceni G amma ika”: MNyj. 34: 21–41), mindig is
szí ügyének ekin e e az iskolai anyanyel i ne elés (Az iskolai anyanyel i
ne elés a mû elõdés szolgála ában: MNy. 76: 24–33; A sza má i nép nyel e és
a pedagógusok hi a ása: Új u akon. Má észalka, 1959. 193–7 s b.).
Isme e ései el, k i ikái al, nyel já ási szö egközlései el, nek ológjai al is
színesí e e udományos munkásságá , pon osságá al, igyelmességé el
szolgál a az a a é demes ügye .
Az õ igényes sze kesz õi e ékenységének is e edménye a Magya
Nyel já ások szín onalas é köny é ( olyói a á) álása, melynek
sze kesz ésében min egy ha minc é e esz ész , az u óbbi öbb min íz é ben
elelõs sze kesz õkén . A Magya Nyel sze kesz õbizo ságának agjakén is
kama oz a ja szaké elmé , hosszú é ek sze kesz õi apasz ala ai .
Sebes yén Á pád munkássága azonban ko án sem i ányul csupán a
udományos munká a. Egye emi pálya u ása ala az ál alános, de különösen a
magya nyel udománynak szin e minden ágá , e üle é aní o a: nyel já ás an ,
né an , leí ó magya hang an , beszéd echniká , alak- és monda an ,
nyel mû elés és szö eg an . A deb eceni egye em kis lé számú anszéke nem
enged e meg még az á lagos mé ékû, udomány e üle enkén i szakosodás sem
az ok a ásban, így a nyel udomány legkülön élébb e üle ei kelle aní ania.
Sebes yén Á pád ó ái soha nem mu a ák azonban, hogy ez kénysze nek é ez e
olna, sõ alán sokszínû ku a ói alka á még nyi o abbá e ék az ok a ási
elada okból adódó kö eleze ségek. Ó ái a leg issebb udományos isme e ek
elhasználásá al ál ak szín onalasakká, é deklõdés kel õkké a hallga óság
szemében. Az ó án kí ül is szí esen oglalkozo hallga ói al, bá ki (le elezõ
hallga ó, dok o andus, ál alános agy középiskolai aná , pos g aduális
képzésben ész e õ s b.) bá miko o dulha o hozzá udományos, ok a ási
15
agy aká egyéni p oblémái al. Ok a ó-ne elõ munkájá a mély humánum, a
megé és és a el é len igényesség jellemez e.
A kül öldi kapcsola e em ésben anszék eze õkén a a ö ekede , hogy
elsõso ban a szomszédos államok egye emi magya anszékei el épí sen ki jó
együ mûködés . Hosszabb kül öldi ú on az ung á i egye emen já
endégok a ókén 1969–70-ben. Rö idebb szakmai u akon Finno szágban
(1964), Lengyelo szágban (1967), Jugoszlá iában (1971), Ausz iában (1975)
o dul meg, ille e ész e és elõadás a o a kül öldi innugo
kong esszusokon is (Tallinnban, Szik i ka ban, Helsinkiben, Jy äskyläben s b.)
agy más alkalmakko épí e udományos kapcsola oka (Lublinban, Be linben,
Kolozs á on, Va sóban, Londonban).
Embe kén , aná kén , anszék eze õkén és kollégakén is a el é len
jóindula , a dolgok igazságos, ko ek és demok a ikus szellemû megí élése
eze e minden e ében, még akko is, ha õ nem éppen ilyen bánásmódo
apasz al is olyko sajá személye i án . Hálásak lehe nek mindazok, akik a
közelében agy ele együ dolgozha ak. Sebes yén Á pád nagysze û
aná egyéniség. Elõadásai al, szeminá iumai al magya szakos aná gene ációk
so á indí o a el a pályáján. Számos szakdolgozó , zá ódolgoza o í ó hallga ó ,
dok o andus , kandidá usjelöl e eze e agy ámoga o anácsai al maximális
odaadással. Nem egy aní ányá i ányí o a a nyel udomány elé, s le belõlük
jelen õs udós agy nagysze û anyanyel aná . Ez a munkájá ma is nagy
hozzáé éssel és ö ömmel oly a ja a deb eceni egye emen és más elsõ okú
in ézményben a hallga óság, a dok o andusok nagy megelégedésé e.
Úgy gondolom, elégede en ekin he issza pályájá a. Meg elel még
azoknak a szigo ú kö e elményeknek is, amelyeke mindig õ állí o a
legmagasabb a maga elé. Az ok a ás, a ku a ás e üle én kiemelkedõen magas
szín onalú munká égze , de embe i éle e is a eljes ha mónia jegyében el , és
eméljük: elik is még hosszú-hosszú é eken á az egye emi hallga ók, a
dok o andusok, a ele együ dolgozó aná ok, kollégák, ba á ok és sze e e
családja kö ében. G a ulálunk és o ábbi sike es munká , ö e len alko ó ked e ,
sok boldogságo és jó egészsége kí ánunk az é o duló alkalmából.
NYIRKOS ISTVÁN