This is a sel -a chi ed e sion o an o iginal a icle. This e sion
may di e om he o iginal in pagina ion and ypog aphic de ails.
Au ho (s):
Ti le:
Yea :
Ve sion:
Copy igh :
Righ s:
Righ s u l:
Please ci e he o iginal e sion:
CC BY 3.0
h p://c ea i ecommons.o g/licenses/by-nc-nd/3.0/deed.hu
Fejeze ek a inn–magya lexikog á ia ö éne éből.’Chap e s on he his o y o Finnish-
Hunga ian lexicog aphy’
© Deb ecen Uni e si y P ess 2011
Published e sion
Ma icsák, Sándo ; Laihonen, Pe e i
Ma icsák, S., & Laihonen, P. (2011). Fejeze ek a inn–magya lexikog á ia ö éne éből.’Chap e s
on he his o y o Finnish-Hunga ian lexicog aphy’. Magya nyel já ások, 49(49), 129-156.
h p://mny ud.a s.kl e.hu/mnyj/49/09ma icsaklaihonen.pd
2011
129
„MAGYAR NYELVJÁRÁSOK”
KIADJA XLIX, 129–156 DEBRECEN
A DEBRECENI EGYETEM 2011.
MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKE
Fejeze ek a inn–magya lexikog á ia ö éne éből
A inn a jelenko i Eu ópa nyel einek angso ában a beszélők száma alapján a
22. helye oglalja el, 5,3
millió ő el. Ha össze e jük a hasonló nagyságú nyel-
ekkel, első pillan ás a is szembeszökő a szó á i odalom különbsége: a magya
nyel e ona kozó dán, no ég, li án agy ka alán szó á alig-alig an o ga-
lomban, de még a 10 milliós po ugál, s éd, belo usz nyel szó á ainak száma is
el ö pül a inn–magya , magya – inn szó á ak száma melle . Ennek oka elsődle-
gesen e mésze esen a innugo nyel okonság eszméjében ke esendő. A legje-
len ősebb magya és inn egye emek anyanyel i szakjain sok-sok é izede kö-
elező ( agy legalábbis álasz ha ó) a másik nagy okon nép nyel ének anulása,
s anyanyel i lek o is működik ezekben az in ézményekben. Az 1860-as é ekben
má elkezdődö a endsze es innnyel -ok a ás a budapes i egye emen az első
idegen nyel ek egyikekén , majd a magya nyel -ok a ás Helsinkiben. Ennek
ük ében é he ő, hogy az első szó á és az első nyel köny ek má akko áj
megjelen ek, s má a má min egy 30 nyel köny és uca nyi (ké nyel ű, azeo-
lógiai és onza -) szó á készül el.
1
A magya ok inn nyel anulásá előszö a
1
M a g y a n y e l i n n e k n e k : S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
–A
NTTI
J
ALAVA
: Unka in kielen
oppiki ja 1880, S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
–M
ATTI
K
IVEKÄS
: Unka in kielen oppiki ja 1912, N. S
EBESTYÉN
I
RÉN
:
Unka in kielen opas 1931, L
AKÓ
G
YÖRGY
: Unka in lukemis o 1937, Z
ONGOR
E
NDRE
: Un-
ka in kielen oppiki ja 1942, L
AVOTHA
Ö
DÖN
–V
ILJO
T
ERVONEN
: Unka in oppiki ja 1961, N
YIRKOS
I
STVÁN
:
Unka in lukemis o sanas oineen 1965, S
ZABÓ
L
ÁSZLÓ
: Käy ännön unka ia 1969, N
YIRKOS
I
STVÁN
:
Nykyunka in oppiki ja 1972, S
ZENTE
I
MRE
: Unka in alkee 1975, M
ÁRK
T
AMÁS
: Tessék
magya ul! 1–2. 1978–1980, C
SÚCS
S
ÁNDOR
: Unka in alkee 1982, K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
: Jó napo !
1983, G
EREVICH
É
VA
–C
SEPREGI
M
ÁRTA
: Unka ia suomalaisille 1989 és Lisää unka ia suomalai-
sille 1990, V
ARGA
J
UDIT
: Gye e elem! Unka in kielen ja ko-oppiki ja 1995, K
AIJA
M
ARKUS
–
V
ECSERNYÉS
I
LDIKÓ
–I
RENE
W
ICHMANN
: Unka ia helpos i 1. 2001, Unka ia helpos i 2. 2003 és
Unka ia helpos i askukoossa 2005. Leí ó nyel anköny ek: S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
:
Unka in kielioppi
1912, K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
: Unka in kieli 1974, C
SEPREGI
M
ÁRTA
: Unka in kielioppi 1991. Egyéb
nyel ok a ó anyagok: B
ÁTHORY
Á
GNES
–S.
V
ARGA
P
ÁL
: Fone ikai gyako la ok inneknek — Unka-
in kielen ään ämysha joi uksia 1993, B
ÁTHORY
Á
GNES
: Mi újság? Lexikai gyako la ok gyűj emé-
nye 1996, T
ÖRÖK
I
LONA
–L
ASSI
M
ÄKINEN
: 77 magya ige 707 igekö ős alakja inn meg elelőikkel
1999. F i n n n y e l m a g y a o k n a k : F
ÁBIÁN
I
STVÁN
: Finn nyel an 1859, H
UNFALVY
P
ÁL
: Finn ol asmányok 1861, B
UDENZ
J
ÓZSEF
: Finn nyel an 1880 (3. á dolgozo kiadása S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
el, 1894), S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
: Finn ol asóköny 1895, P
APP
I
STVÁN
: Finn ol asóköny szó-
jegyzékkel 1959, Finn nyel an 1956, Finn nyel köny 1957, Finn k esz omá ia 1966, A inn nyel
alapelemei 1967, S
Z
. K
ISPÁL
M
AGDOLNA
–N
ORONEN
,
M
INNE
–F. M
ÉSZÁROS
H
ENRIETTA
: Finn nyel
1964, M
ÁRK
T
AMÁS
: Finn á salgási zsebköny 1977, K
ARANKO
-P
AP
,
O
UTI
–V
ILKUNA
,
M
ARIA
–
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
: Finn nyel köny 1980, C
SEPREGI
M
ÁRTA
: A inn min okonnyel 1985, K
ISS
130
nyel ö éne i é deklődés és a Kale ala i án i lelkesedés ösz önöz e. Később
sokszínűbbé ál ak a nyel anulók indí ékai, de még sokáig őkén a innug isz-
ikai anulmányok észekén sajá í o ák el a inn nyel e .
A magya ság kö ében ma is sok embe beszéli, anulja okonaink á ol ól
sem könnyű nyel é , s Finno szágban is népsze űnek számí a magya . S igaz
ugyan, hogy a mai ia alok ha á okon á í elő kommunikációja elsőso ban az an-
gol a épül, de sokan így is elsajá í ják az őke hosszabb- ö idebb idő e be ogadó
o szág nyel é . Nincs egysze ű dolguk, me a nyel okonság énye, sajnos, nem
soka segí a anulásban (a ipológiai hasonlóság, a ké nyel agglu ináló ol a
alamicské igen). A inn pu is a szemléle ű nyel , a lexika a globalizáció min-
den elsöp ő angol u almáig lehe őleg mellőz e az idegen sza aka . A Finno -
szágba é kezők dolgá sem könnyí ik meg ezál al, a u is a é kezési helye a len o-
ken ä ’ epülő é ’ agy a au a ieasema ’ asú állomás’, Helsinkiben közlekedhe
ai io aunu- al ’ illamos’, más á osokba pikajuna ’gyo s ona ’ epí i, ami el a
keskus a-ba ’cen um’ é kezik. Ha éhes, a a in ola ’é e em’ á ja, ahol éhé
po onkä is ys-sel ’ énsza aspö köl ’, szomjá pedig olu - al ’sö ’ csillapí ha ja.
Mi el a magya és a inn nyel okonsága á oli, kb. olyan okú, min a po ugál
és a no ég agy a gö ög és a s éd közö i iszony, ezé é he ő, ha az ún. alap-
szókincs (a ké nyel közös, ősi lexikája, mely kb. 250–300 szó ő e ehe ő) sem
soka segí a nyel anulásban. Dicsé e es, ha meg anuljuk a kala ’hal’, käsi ’kéz’,
esi ’ íz’, neljä ’négy’, elä- ’él’ sza aka , de ezekkel a kommunikáció ajmi
ke éssé udjuk elő elendí eni.
A inn–magya szó á aka magya nyel észek készí e ék, s noha ezekben
innek lek o kén és segí őkén sze epelnek ugyan, de u csamód inn szó á -
készí ő nem alálha ó az alább elemezendő szó á ak lé ehozói közö . Annak el-
lené e, hogy jeles nyel észek készí e ék a szó á aka , a mai napig p oblémá je-
len az egye emi nyel ok a ásban a szó á ak használa a. A inn, hasonlóan a
magya hoz, sok né szói ese e isme ( izenö ö ), a jól elsze el szó á akban,
nyel köny ek szójegyzékében a ő ani nehézségek mia ál alában a geni i usi,
ille e az egyes és öbbes pa i i usi alakoka szok ák megadni, a inn diákszó-
á ban (N
URMI
1999) még az illa i us is sze epel. Habá ezek képzési szabályai
a nyel anok jól kö ülí ják, néha mégis könnyebb lexémakén megjegyezni a
bonyolul o máka . Az igealakok közül a p esens egyes szám első személyű és
az impe ek um egyes szám ha madik személyű alakja melle a pa icipium
pe ek um és ese leg a passi um alakja sze epel a címsza ak u án. Külön p ob-
A
NTAL
: Finn 1. é . magya szakosoknak 1986, K
ARANKO
,
O
UTI
–K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
–K
NIIVILÄ
,
I
RMELI
:
Finn nyel köny 1. 1985, 1996 és Finn nyel köny 2. 1990, D
AVIES
,
H
ELENA
–K
OVÁCS
O
TTÍLIA
: Kezdők inn nyel köny e 1999, R
ÉVAY
V
ALÉRIA
(sze k.)–B
OGÁR
E
DIT
–A
NJA
H
AAPA
-
RANTA
–N
OVOTNY
J
ÚLIA
: Finn nyel magya szakosoknak (elek onikus kiadás) 2006, S
ÁNDOR
A
NDREA
: Finn á salgási zsebköny 2010, M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
–A
NNA
T
ARVAINEN
: Finn nyel
2000 (4., á dolgozo kiadás 2010).
131
lémá okoz a ok ál akozás. A zöngé len zá hangok a ő u olsó szó agjában, ille -
e szó agha á on zá uló szó agban meg ál oznak. A ál ozás lehe mennyiségi
(pl. kukka ’ i ág’ : kukan [gen.]), minőségi (sa a ’száz’ : sadan) és asszimila í
( an a ’pa ’ : annan). Ez , a nyel anulók éle é sokszo megkese í ő jelensége
— a szö egben elő o duló alakoka elein e nem udják issza eze ni a címszó a
— a szó á ak külön éleképpen jelölik (ha jelölik egyál alán), e ől az egyes mű-
ek bemu a ása so án szólunk észle esebben.
Az alábbiakban a kö e kező ké nyel ű és ema ikus szó á aka , szójegyzéke-
ke mu a juk be: 1. S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
:
Finn–magya szó á . A Magya Tudomá-
nyos Akadémia kiadása, Knoll K. Akadémiai köny ke eskedése, Budapes , 1884;
2. W
EÖRES
G
YULA
: Unka ilais–suomalainen askusanaki ja. Magya – inn zseb-
szó á . O a a, Helsinki, 1934; 3. P
APP
I
STVÁN
: Finn–magya szó á . Akadémiai
Kiadó, Budapes , 1962, 1970, 1978, 1993, 2003; 4. N
YIRKOS
I
STVÁN
: Unka ilais–
suomalainen sanaki ja. Helsingin Liikeki japaino Oy, Helsinki, 1969; 5. N
YÍR
-
KOS
I
STVÁN
:
Suomi–unka i–suomi askusanaki ja. We ne –Söde s öm Oy, Helsin-
ki, 1976, 1995; Uusi suomi–unka i–suomi askusanaki ja. WS Bookwell Oy, Hel-
sinki, 1996, 2000, 2004, 2006, 2009; 6. P
APP
I
STVÁN
–J
AKAB
L
ÁSZLÓ
:
Magya –
inn szó á . Akadémiai Kiadó, Budapes , 1985; 7. S
ZABÓ
T.
Á
DÁM
:
Kis magya –
inn szó á . Unka ilaisen ki jallisuuden keskus — Magya I odalmi Közpon , Po i,
1986; 8. P
USZTAY
J
ÁNOS
: Finn–magya szójegyzék az EU Magya o szág ól í
éleményéhez. Szomba hely, 1998; 9. J
AKAB
L
ÁSZLÓ
: Finn–magya diákszó á .
Akadémiai Kiadó, Budapes , 2007; 10. V
ARGA
J
UDIT
–S
AARINEN
,
S
IRKKA
:
Vei-
kö kissa kielen? Finn–magya azeológiai szó á . Piliscsaba, 2000; 11. G
HENO
,
D
ANILO
–Z
AICZ
G
ÁBOR
: Ve ba manen . Suomi–unka i–i alia aseologia. Jy äs-
kylä, 2001; 12. P
OMOZI
P
ÉTER
–M
ARKUS
, K
AIJA
: Rek iosanaki ja suomi–unka i–
suomi. Helsinki, 2004. (Á ekin ésünk k i é iuma az „önálló szó á ” ol , ezé
í ásunkban nem szólunk az egyes nyel köny ek szójegyzékei ől, még akko
sem, ha ezek e jedelmes anyagok, például P
APP
I
STVÁN
Finn ol asóköny szó-
jegyzékkel című munkájának szólis ája 130 oldal esz ki.)
1. A ké nyel e é in ő első munka
S
ZINNYEI
J
ÓZSEF
Finn–magya szó á a
ol , amely 1884-ben jelen meg. S
ZINNYEI
hí es aná a, B
UDENZ
J
ÓZSEF
má az
1860-as é ek égén elkezde egy inn–magya –néme szó á sze kesz eni, de
csak az A, E és H be űkkel készül el. Helye e összeállí o a a Finn nyel an
(ol asmányokkal és szó á al) című mű é (1880). Ennek a szó á észe azé
on os, me S
ZINNYEI
szó á ának min ájául szolgál, ille e ö idsége ellené e
(50 lap) é dekes megoldásoka a almaz. Fel é lenül dicsé endő S
ZINNYEI
ko -
puszalapú szemléle e: az ol asmányokban sze eplő ko abeli inn i odalmi el-
beszéléseke , ille e a monda ani észben alálha ó példamonda oka szó á azza.
Példái ebből adódóan é he őek, használha óak — aká még ma is.
A jeles innug is a S
ZINNYEI
sajá szó á ának dicsé e esen észle es elősza-
ában leszögezi, hogy nyel észek számá a készí e e a kb. 15 000 címsza as
132
opusz . Célja „oly szó á adni a magya innis ák kezébe, melynek segí ségé el
ol asha ják a inn népköl észe összes e mékei , o ábbá az újabbko i szépi o-
dalom, ö énelmi és nyel udományi i odalom kö ébe a ozó mű eke , ala-
min a hí lapoka . Egyéb e alig ha lesz szükség.” A célki űzésben nem sze epel a
beszél nyel , hiszen a Finno szág és Magya o szág köz i mozgás akko iban
még nem ol számo e ő. Szaksza ak sem o dulnak elő a szó á ban, igaz, még
csak az idő áj ol kialakulóban például a inn udományos szókincs. Viszon a
későbbiekhez képes e ő eljesen sze epel benne a népköl észe , különösen a Ka-
le ala szóanyaga. Sok olyan ki ejezés is beke ül , amely nem ál a inn köz-
nyel észé é, pl. haahi a- ’ alami zúgással előhozni’. Emia ez a szó á ma is
jól használha ó mindazoknak, akik a Kale alá e ede iben aka ják ol asni, ille e
akik a számos kale alai adap áció alamelyikének — legyen az Eino Leino köl-
észe e agy aká a inn Vä inä és Loi uma népzenei együ esek szö egei —
sze e nének u ánanézni.
S
ZINNYEI
szó á ának ő o ása a Kale ala-sze kesz ő E
LIAS
L
ÖNNROT
inn–
s éd szó á a (1874–1880) ol , ezen kí ül la in és néme szó á aka , népköl észe-
i szójegyzékeke , népmeséke , közmondás- és szólásgyűj eményeke , alamin
e seke is használ , ille e eldolgoz a Aleksis Ki i mű ei is. Szinnyei egy é ig
a ózkodo Finno szágban, így sajá gyűj és is égze , de ahol udo , o meg-
le ő szó á ak a és más o ások a ámaszkodo (a népköl észe i o ásoka meg
is jelöl e a szócikkekben).
A sza ak áloga ása so án S
ZINNYEI
igyekeze az ingadozó alakok közül „az
i odalmi nyel ben ál alánosabbaka el enni” (pl. kaunii- és nem kaunihi- ’szép’).
Mi el a szó á anyagának a ja a még a inn nyel újí ás és a s anda dizáció elő
kele keze , nem is beszél e a népköl észe ől, ezé iszonylag sok nem köz-
nyel i alako is alálunk benne, különösen a kele i nyel já ásokból: aska oi se
(köznyel i aska oi ’ oglala oskodik’), e elä (kny. o ela ’ a asz’).
L
ÖNNROT
inn–s éd szó á a a inn szó á i odalom alapmű e, 200 000 szócik-
ké el dokumen álja a égi inn nyel e , különösen a népköl észe e . A gyengéje
az, hogy nyel újí ókén L
ÖNNROT
nemcsak a használa ban le ő sza aka szó á-
az a, hanem sajá alko ásai is: a sza ak összes elképzelhe ő képzős alakjá is
megalko a, akko is, ha ilyen nem ol használa ban. B
UDENZ
ész e e e, hogy
így sok — má -má ne e séges — szó is kele keze , pl. aasis ua ’szamá sze ű é
álni’ (H
AKULINEN
1967: 103), így aní ánya, S
ZINNYEI
nem ese abba a hibá-
ba, hogy az ilyen alakoka ömegesen á egye L
ÖNNROT
ól. De mégis beke ül-
ek olyan „lönn o i” képze sza ak, min sikamas u-/sikas u- ’disznó o má á
lenni’, siis ikkää, -ikäs ’ inom’ és siis i ömä, -i ön ’ isz áza lan’. A képzőkkel
S
ZINNYEI
észle esen oglalkozik az elősza ában. Há om oldalon ke esz ül so-
olja el az „e éle képzéseke , melyeke minden nehézség nélkül megé he-
ünk, ha az alapszó é elmé és a képző unc iójá isme jük”. B
UDENZ
nyel ana
alapján p óbálja megadni a képzők jelen ései és magya meg elelőjüke is.

133
S
ZINNYEI
nél má ilágosan lá szik a inn–magya szó á ak később is on os
p oblémája: melyek a lexikalizálódo képzős alakok (pl. elä/mä ’éle ’, pappi/la
’paplak’, liha/ a ’kö é ’, amelyek nemigen hagyha ók ki egy szó á ból sem), s
melyek azok, amelyek csak L
ÖNNROT
buzgósága mia ke ül ek be a szó á akba.
A égi szó á ak használa a és a népköl észe hangsúlyozása oda eze e , hogy
S
ZINNYEI
szó á a má a megjelenés ko ában öbb ela ul szó a almazo , pl.
asso ’puha, elkényez e e ’. Te mésze esen nyel észe i szempon ból a égi inn
szókincs is on os, így S
ZINNYEI
szó á a ma is jó kalauz a inn nyel múl ja i án
é deklődőknek. Az idegen sza akhoz legjobb udása sze in az á adó nyel e is
megad a (meg udha juk például, hogy a sisa ’nő es é ’ li án e ede ű). Az
idegen alakú mű el ségsza aka a szó á nem a almazza. A magya jelen ések
megadásánál egyedi onás, hogy
S
ZINNYEI
önk i ikusan ké dőjele esz az olyan
jelen ések u án, amelyekben nem eljesen biz os, pl. sian-nappi ’csömö (?)’.
A szócikkek be ű endben állnak, a homonimák külön szócikkekbe annak
endez e. A különböző jelen ések el ileg számmal annak elkülöní e, azonban
gyak an öbb, nem azonos jelen ésű magya meg elelő an egyazon jelen és
ala összekapcsol a, pl. e simys ’megke esés, csapás’. A szócikkek öbbnyi e
ö idek, bok osí ás csak az össze e sza ak ese ében alkalmaz a szó á . E ől
S
ZINNYEI
megjegyzi, hogy néha az össze e sza ak az u ó agjuk sze in annak
beso ol a, mi el „csak akko ke ül ek a ollam alá, miko az első szó má ki ol
nyom a a”. Néha a öbb jelen és és a példamonda ok mia sze epelnek hosz-
szabb szócikkek. A népköl észe i példamonda oka nem mindig o dí ja ma-
gya a, pl. e u (…) olisi mulla onni ollu , e u muu enki eleä (Kan . 208. b.).
Kauza í s b. ige o máknál és kicsinyí ő képzős őne eknél nem sze epel o dí-
ás, csupán kaus., dim. s b. ö idí és. Így néhány szócikk megé ése nyel észi
képze sége el é elez: pl. si o- kö ni ║(…) sidellä equ. │sido a- caus. │ si aise
(…) mom. (…)│si ou u- med. lekö elezni magá . Különös megoldás, hogy a
-nen (-ainen, -einen, -oinen s b.) képző =n ö idí éssel an megjelöl e a cím-
sza akban, így például a e inen ’ é es’ a e ise =n címszó ala alálha ó.
Címszókén a őne ek és az igék is őalakjukban sze epelnek. Ezek melle a
nomina i usi és az I. in ini i usi alakoka is megadja a szó á , pl. ö ise-, in . -s ä
’mo ogni’, hi e-, - i ’já o gím’. Ennek a ké ségkí ül szoka lannak űnő gya-
ko la nak az az előnye, hogy a külön éle agozo o mák (pl. ö isen, ö ise ,
ö isee, ö is ään; hi en, hi ellä, hi enä) könnyebben issza eze he ők a szó ő-
e, min az in ini i us a agy a nomina i us a, amelyek a inn szó á hagyomány-
ban — az indoeu ópai szó á ak min ájá a — alapalakokkén működnek. Súlyos
há ánya ugyanakko — és emia nem is honosodo meg ez a aj a címsza azás
—, hogy alap e ően hamis képe sugall a inn ö ek ől (olyas éleképpen, min ha
a magya őne ek háza-, hala- alakban sze epelnének).
A szó á égén áll a ke esz ne ek és a öld ajzi ne ek ö id jegyzéke. A ke-
esz ne ek közül megisme kedhe ünk néhány, ma má égiesnek ha ó inn né -
134
el, ezeknek a sze ző az akko i di a nak meg elelően megadja a magya meg e-
lelőjé is, pl. Pä yli = Be alan, Tiila = O ília. A szó á ból kide ülnek a kale-
alai ne ek jelen ései is, pl. (mai helyesí ással) Kulle o ’kü ölő’, Kyllikki ’aki
o hon nem é zi magá jól’, Aino ’egye len’. A öld ajzi ne ek jegyzékéből meg-
udha juk, hogy a má eledésbe me ül Tu ja a no ég Lapp ölde jelen i. É de-
kes, hogy a inn ne ek magya „meg elelőjekén ” néha a s éd (Helsinki — Hel-
sing o s), néha a néme (Tallinna — Re al) alako aláljuk.
2. S
ZINNYEI
mű é 1934-ben kö e e
W
EÖRES
G
YULA
szó á a, amely ől a
sze ző ez í ja elősza ában: „Meg elelő magya – inn szó á mindeddig hiány-
zo , hacsak a inn nyel ű magya nyel anok ilynemű szójegyzékei nem es-
szük igyelembe. E hiány pó lásá a, elsőso ban gyako la i célból készül a je-
len magya – inn zsebszó á őleg a inn közönség számá a. A szó á anyaga
csupán az i odalomban és mindennapi beszédben ál alánosan használ sza aka
és szólásoka öleli el.” A kismé e ű, 280 lapos szó á ennek a célnak meg elel
(a sze ző 1925 és 1942 közö a helsinki egye em magya lek o a ol , így ki-
áló inn nyel udással endelkeze ). A kb. 9 000 címszó a almazó mű a
képze és össze e sza aka „bok osí ja”, emia szókincsállománya lényege-
sen öbb e ehe ő. A szá mazékszók egy-egy címszó alá endezése a helyki-
használás szempon jából ké ségkí ül ö le es megoldás, hiszen így meg ud e-
lelni a „zsebszó á ság” k i é iumainak, de a nyel anuló munkájá ez a aj a
sze kesz ésmód nagyon megnehezí i. A ej szó össze é elei például ennek kö-
e kez ében há om címszóba ke ül ek ( ej/alj, -csó ál a, -dísz; eje/sség, - len,
-ze ; ej/ a, - ájás, -hang, -kö ő, -léc), s közéjük ékelődnek a ejedelem, ejel,
ejenkén , ejé , ejes, ejés címsza ak; a ő- elő agú sza ak hé szócikkbe an-
nak elszó a, agy például a só/bánya és a só/sa közö 20 címszónyi a á-
olság s b. Az is nagyon megnehezí i a szó á használa á , hogy „ álasz ójel
az u án a be ű u án áll, amely ől kezdődik a kö e kező, kö őjeles ész” (5), ö.
pl. péld/a, -a/beszéd, -álózik, -ány, -ás, -á lan; pa /an, -og; külön/c, - éle, -í mény,
-leges, -ös; zsibba/d, -sz s b. Mindezek a szó á „ issza elé” használó inne-
ke könnyen ő ani é u ak a sodo ha ják. Az is za a ó, hogy a bok osí ás e ed-
ményeképpen külön éle szó ajok ke ülnek egy címszó alá, pl. nyel -bo lás,
-emlék, -já ás, - ö éne és -el, -es, -ész, -eze ; endég - ogadó, -lá ás, -sze e-
pel, -sze e e és -lő, -lős, -ség; bizonyá a így ke ülhe e össze a pök és a pök-
hendi is.
A szó á ban sok ki ejezés, azeológiai egység is alálha ó, ezek azonban még
nem a ma má megszoko ~ jellel épí keznek, hanem — helykímélési célza al
— a sze ző a ké déses szó első be űjé adja meg, pl. éle : é-ben an, é-be lép, é-e
o og kockán, é-e él, é-halál ha c, é- e kel; og: áj a -a, kimu a ja a -a ehé -
jé ; szem: egy sz., sz-ébe mond, sz-mel lá ha ó, sz-é e hány, sz-e közé ne e , jó
sz-mel néz, sz-mel a , sz-e szú , négy sz-köz s b. Cseppe se ájlaljuk, hogy ez
a jelölési mód immá on a múl é!
135
A köny szókincse mai szemmel néz e is meglepően üde, segí ségé el egy
mai szö ege is le lehe ne o dí ani öbb-ke esebb sike el. Finn szókincse is ki-
ogás alan. Pe sze annak benne ela ul sza ak, de a mű lassacskán 80 é es lesz,
ezé ne csodálkozzunk az „idős szó á ” nyel eze én. Az idők os áján má ki-
hullo ak olyan, akko még használa os sza ak, min pl. ágyasság, baga ia, ba-
log, bu kus, cond a, csibuk, delej, d ogis a, eszme á sulás (= asszociáció), akö-
pönyeg (= ő bódé), enőszíj, ö eg, gálic, hadas yán, hajcsö esség, kacagány,
kancsuka, ma ko ányos, pi yke, puzd a, sajka, szö é nek, ü mös, áll űző, e-
ény, ö heny, zsa á nok.
Ami a g amma ikai ké déseke ille i, a szó á ban a magya címsza ak u án
semmi éle agozási in o máció nem alálunk (zsebszó á ese én ez ökéle esen
é he ő, édhe ő; ese leg a mellékle ben lehe e olna agozási ábláza oka köz-
eadni). A sze ző jelöli ugyanakko az ado szó szó ajá , ami elesleges, hiszen a
inn meg elelő ez ki űnően meg udja mu a ni.
A szó á égén egy kis mellékle ben sze epel a magya ke esz ne ek lis ája,
inn meg elelőikkel. A pá huzamok egy észe hely álló (An al ~ An i, Hen ik ~
Heikki, Ilona ~ Helena, Leena, K is ó ~ Ris o, K isz ina ~ Ki s i, Tamás ~ Tuo-
mo, Zsuzsánna ~ Sanna), másik észe iszon mai szemmel néz e inkább meg-
mosolyog a ó (Aladá ~ Oloda us, Á pád ~ A padus, Lázá ~ La sa us, Ló án ~
O lando).
3. A ké ilághábo ú közö i időszak élénk kapcsola ai a nagy ilágégés u án,
a nyuga i é in kezéseke il ó Rákosi-ko szakban a minimális a es ek issza. Az
ö enes é ek égén kezde ismé megélénkülni az együ működés, az első ösz-
öndíjasok az 1960-as é ek elején ehe ék be a lábuka Finno szágba, ellendül
egymás szépi odalmának o dí ása, új aindul az egye emi képzés, so a szüle -
ek a cse ekapcsola ok (a ha alom később sem néz e ossz szemmel, ső , alami-
lyen mé ékben bá o í o a is a magya – inn kapcsola oka ). Ebben a légkö ben
ége ő szükség ol új, az 1884-es S
ZINNYEI
- éle szó á ég e lecse élő, a nyel -
köny ek szójegyzéké nagymé ékben meghaladó új, mode n szó á készí ésé e.
A magya o szági inn nyel ok a ás megha á ozó alakja, P
APP
I
STVÁN
, a deb e-
ceni Kossu h Lajos Tudományegye em Magya Nyel észe i Tanszékének eze-
ője ebben az időszakban öbb olyan mű e jelen e e meg (lásd az 1. lábjegyze -
ben), amelyek legalább ké é izeden á a innül anulók alap e ő kéziköny ei-
kén szolgál ak, nem éle len ehá , hogy az ő ne éhez űződik az új inn–magya
szó á elkészí ése is. A mű 1962-ben jelen meg. M
IKOLA
T
IBOR
jó é zékkel jö-
endöl e mél a ásában: „Papp Is án szó á a szükség elenné eszi köz e í ő nyel-
ek használa á , ami bizonyá a megnö eli a inn nyel i án i é deklődés ” (1963:
207).
A szó á az Akadémiai Kiadó „sö é kék” szó á i so oza ában jelen meg, csak
negyedik, 1993-as kiadása ál o külső , akko a a inn zászló színeibe öl öz e -
ék. (I jegyezzük meg, hogy a kiadó még a saj óhibáka sem ol hajlandó kija-
136
í ani a sajá ko ában ki űnő, de a kilenc enes é ek elejé e má ela ul szó á -
ban.)
P
APP
I
STVÁN
1100 lapos, kb. 49 000 szócikke a almazó mű ének ő o ása
a inn é elmező szó á (Nykysuomen sanaki ja, 1951–1961) ha kö e e ol , en-
nek alapján készí e e el a agozási endsze is. A 200 000 címsza as inn é el-
mező szó á a L
ÖNNROT
inn–s éd szó á a (1880) u áni inn lexikog á ia sa ok-
kö ének ekin he ő. P
APP
I
STVÁN
szóanyaga elsőso ban a inn i odalmi nyel és
köznyel lexikájá a almazza, de bőségesen alálha unk benne nép- és szak-
nyel i ki ejezéseke , és uda osan e el égi sza aka is. A mai ol asó alán
má nehezen udja é elmezni például a disöösi ’dizőz’, hiiles ys ’szenelés, szén-
el é el’, hi enhiih äjä ’(síző) sza as adász’, ilmoi us oimis o ’hi de ői oda’,
imisä ’emse’, in e poloida ’in e polál’ sza aka , s alószínűleg má a megjelené-
se ko ában ela ul ak ol ak a sue a ’ ámad’, i ma ’ űz’, el enluu ’ele án cson ’
lexémák.
Elősza ában P
APP
I
STVÁN
nem észle ezi a képzők és az össze e sza ak á-
loga ási el ei . Mégis ezek a inn lexikog á ia sa kala os pon jai, ahogy má
S
ZINNYEI
nél is jelez ük, me amennyiben ezekben a ké désekben nem udunk
ende enni, nagyon könnyen elbu jánozha a címsza ak száma. Valamelyes
ebbe a csapdába ese P
APP
I
STVÁN
is, igaz, hogy szó á a a Nykysuomen
sanaki já ól ö ököl e ez a onás , így a csapda elke üléséhez elül kelle olna
bí álnia az akko i inn lexikog á iá . A á gyal szó á képze és (sokszo csak
alkalmi) össze e sza ai gyak an úl nehézkesek. Nem csoda, hogy a későbbi
inn szó á akból kiej e ék például a kö e kező sza aka : a mah ama omuus
’könyö elenség’, a meliaisuus oimin a ’jó ékonykodás’, asianajaja emppu ’ügy-
édi ogás’, hiih ohe uus ’első hely a síspo ban’, kas ien uisku usaine ’nö-
énype me ező sze ’, ki jallisuudenhis o ioi sija ’i odalom ö énész’, laskeu u-
miskehoi us ’leszállási pa ancs’. Ezek e a sza ak a a google. i is mind 10 ala i
alála o ad, jelez e az , hogy a mai nyel használa is idegenkedik őlük.
P
APP
I
STVÁN
szem elő a o a, hogy Finno szágban a nyel já ások haszná-
la a o ább él, nem kis mé ékben az új „nemze i eposz”, Väinö Linna Tun e-
ma on so ilas (Isme e len ka ona, 1954) című egénye ál al. A szó á II. üggelé-
kében leí ja a kele i nyel já ásokban alálha ó isszaha ó ige agozás , ami azó a
má nem isme a köznyel ben. A szó á ban alálha ók — helyesen annak minő-
sí e — nyel já ási sza ak, jelen ések is, pl. haas aa ’beszél’, o pana ’unoka-
es é ’, ky y ’sógo ’, umppu ’egyujjú kö ö kesz yű’. Ezek a sza ak alahol a
köznyel közelében alálha ók, egionális és i odalmi használa uk mindenképpen
ál alánosnak mondha ó.
Egy jó szó á enge eg o szágisme e i in o máció is képes nyúj ani. P
APP
I
STVÁN
szó á a is ilyen. Meg alálha juk benne például a inn ö énelem e ona -
kozó leg on osabb ki ejezéseke , pl. al iso a ’ éli hábo ú (1939. no . 30.–1940.
má c. 13.)’, ja koso a ’ oly a ólagos hábo ú (1941–44)’, nuijaso a ’buzogány-
143
nem ma ad semmi (még a sínau ó, sehonnai, spa he sem). Tallinn még min-
dig csak egy n-nel sze epel.
Finn oldalon is annak hiányok, az l- be űből szemezge e például: laadun-
al on a ’minőségellenő zés’, laajakais a ’szélessá ú’, lahjalis a ’kí ánságlis a’,
ki jas o-/lainaajanko i ’ol asójegy’, lainaus ’kölcsönzés, idéze ’, lai ahyök-
kääjä ’szélső’, lai osmies ’ka ban a ó’, lak oosi-in ole anssi ’ ejé zékenység’
s b. Helye ük ki lehe ne hagyni a kö e kező, ma má i kán használ ki ejezése-
ke : lahjapalkkio ’ju almazás’, lainalause ’idéze ’, laiskan i ka ’kényelmes ál-
lás’, lai an eis ämö ’hajója í ó műhely’, lakon ikkoja ’sz ájk ö ő’. (Pe sze, ud-
juk az is, hogy az ol asó kí ánságlis ája ég elen, és a szó á sze kesz ésnek
alahol gá a kell szabni.) A omaani má nem jelen egény (ma: omaani) is és
cigány (ma: omani) is. Habá az összes magya – inn szó á készí ő é i, a nyel-
ész szó inn meg elelője 2009-ben má ég nem a kielimies (’nyel + é i’), ki-
ál képpen úgy nem, hogy a mode n kieli ie eilijä a inn–magya észben elő o -
dul. A las enhoi aja a ’gye mekgondozónő’ szó al sem kellene bo so ö ni a
inn eminis ák o a alá.
A szó á hasznos üggelékek zá ják (É elek és i alok lis ája, Lá oga ás Buda-
pes en, U azási in o mációk). Ko ábban má öbbszö oglalkoz unk a magya és
inn é el- és i alne ekkel, hiszen ezek isme e e nélkül a u is áka , a hosszabb-
ö idebb ideig a másik o szágban a ózkodóka kelleme len meglepe ések é he-
ik. N
YIRKOS
szó á ának nagy előnye, hogy külön szólis á ad köz e a magya és
inn szókincs (és kul ú a) eme on os e üle é ől. Az 519 magya é elné egy é-
sze semmi éle o dí ási (és elisme ési) p oblémá nem okoz, ö. pl. alma ~
omena, bo jú ~ asikka, csuka ~ hauki, kapo ~ illi, szőlő ~ iini ypäle, yúk ~
kana, zöldbo só ~ ihe he ne s b. Más észük né leg legalábbis megegyezik, de
az elkészí és módja és íz ilága igen á ol áll egymás ól (halászlé ~ kalakei o,
ma hapö köl ~ a kuli), de az igazi gondo azok az é elek okozzák, amelyeke a
innek még hí ből sem isme nek. Ezeke N
YIRKOS
— nagyon helyesen — nem
p óbálja meg le o dí ani ( agy alamely inn é elhez hasonlí ani), hanem meg-
magya ázza őke . A magya gasz onómiában já a lan u is a így legalább ala-
mi éle képe kap a ól, hogy mi is a kö ömpö köl (N
YIRKOS
inn de iníciója
magya ul: álla ok kö me kö üli húsból készül pö köl aj a), a a ányé os (sül
húsok és szalonna sül k umpli al és izzsel kö í e egy nagy a ányé on elszol-
gál a, ál alában ké személynek), a lecsó (zöldpap ikából, pa adicsomból és
hagymából készül meleg é el), és még hosszan so olha nánk, a májgombócle-
es ől a kolozs á i káposz án, a székelygulyáson és a a honyán á a Gundel pa-
lacsin áig. Az i alok lis ája nem ennyi e „izgalmas”, o csak a okaji aszú és a
öccs a hunga ikum. A lis a inn „pá ja” az „é lapok szókincséből” címe iseli,
ez jelzi alap unkciójá . A meglepe és nem okozó é elek (a bá ány ól a libáig, a
dé é keszeg ől a lazacig, az ananász ól a zöldbabig) melle a szójegyzékben
sze epelnek a hagyományos inn é elek (he nekei o, kalakukko, maksalaa ikko,

144
osolli, silli s b., ezek ől lásd ko ábban), de kima ad a ke ma iili és a leipäjuus-
o. S i még nem kapo helye a legnépsze űbb és leggyak abban ogyasz o
inn (?) é elek egyike, a pizza sem (de az 1996-os kiadásban má igen).
A Lá oga ás Budapes en című ész ké u is a pes i élményei meséli el, a ha-
gyományos émákkal (é kezés, szálloda, endéglő, mozi, múzeum, közlekedés,
ásá lás, bank s b.), pá beszédes o mában. Ez a ész nem illik a szó á ba, á sal-
gási zsebköny ben agy nyel köny ben lenne a helye.
A üggelékben agozási ábláza is helye kap. Ehelye jobb le olna egy
eljesebb ő ani ábláza o köz eadni, me az i el ün e e , szabály alanul ago-
zódó igék és né szók lis ája alapján a diák nem udja meg anulni a magya pa a-
digmáka . Hasznos iszon a magya hangok kiej ési ábláza a. A szó á égén a
ámszabályok, u azási i odák címei, hi a alok nyi a a ási ideje inkább egy ú i-
köny be illenének, semmin szó á ba. Ez pe sze semmi nem on le a nagyon
hasznos, gyako la ias szó á é demeiből.
6. P
APP
I
STVÁN
a inn–magya szó á megjelen e ése u án azonnal hozzákez-
de a magya – inn szó á anyagának gyűj éséhez, majd 1968-ban a szó á sze -
kesz éséhez. Első lépésben kicéduláz a a szó á á (ennek égül 45%-a ke ül be
az új munkába), ille e kiegészí ő szógyűj éseke égze . Mű é nem ud a be e-
jezni, me az elszelel címszó megsze kesz ése u án elhuny . Munkájá J
AKAB
L
ÁSZLÓ
, a deb eceni Kossu h Lajos Tudományegye em aná a e e á , így égül
az ő ne éhez űződik az első nagy e jedelmű, udományos igényű magya – inn
szó á elkészí ése.
A nagymé e ű, 850 lapos, kb. 56 000 szócikke a almazó szó á szókincse
nap akész, mode n. Ma má a nyel eljes jogú agja, de a szó á megjelenése
idején még újí ó szemléle e ol szükség a yoghu (ső má joghu í ásmóddal
is), quan um/k an um, jach , weed, whisky, ya d el é eléhez, mi öbb, helye
kapo a kompu e (kompjú e ) ~ számí ógép is, s alálkozha unk ( alószínűleg az
1979-es i áni o adalom kö e kezményekén ) az aja ollah szó al is. Ma má
mosolygunk az önbo o akészülék-en, de akko iban ez nagy dolog ol .
Rendkí ül alapos a szó á nö ény- és álla né i állománya, még olyan, a
nagyközönség ál al ke éssé isme lexémák is meg alálha ók benne, min pl.
cso bóka, e ős ű, eze jó ű, salá aboglá ka, saspá ány, yúkhú , a júkö öm, zsá-
zsa, ille e hal a kas, hósá mány, lándzsahal, lilik, májmé ely, o sóhal, őn s b.
Gazdag a szó á öld ajzi ne ekben. Ezek egy észe alóban szükséges, hi-
szen mindké nyel ben o dí ás (Bak é í ő ’Kau iin kään öpii i’, Északi- enge
’Pohjanme i’, Finn-öböl ’Suomenlah i’, Fok öld ’Kapmaa’, Sziklás-hegység
’Kallio uo e ’), más észének el é ele hasznos, de nem szükségsze ű (Bengália,
Be lin, Bosznia, Chile, Góbi, Hága, Já a, Kína, Kuba, Palesz ina, Szaha a, Ti-
be s b.).
A magya ke esz ne ek ábécé endes beso olásban sze epelnek (majd lá ni
ogjuk, hogy J
AKAB
L
ÁSZLÓ
az új inn–magya szó á ában ezeke üggelékkén
145
közli), de sze encsé e a sze ző nem aka mindená on inn meg elelőke alálni
melléjük ( ö. a W
EÖRES
-szó á anyagá ), hanem csak az jelzi, hogy é i- agy
női né ől an-e szó. Dicsé e es, hogy sok becene e is megad (Á pi, Be ci, E -
zsi, E a, Fe i, Fe kó, Nusi, Panni, Pi yu s b.). Nem alószínű ugyanakko , hogy
a 80-as é ekben sok Emánuel és Boldizsá (becéz e Bódi) ke esz ne ű é i él
olna hazánkban.
Sze encsé e sok ö idí és is helye kapo a szó á ban ( ö., pl., pu., e ., ui.,
ún., uo. — ma má alószínűleg hosszan kellene magya ázni, mi jelen e az
u. p. = u olsó pos a). Ső a ko egyik új anyaga, a p c/pé écé is beke ül a szó-
á ba. Ö le es a B.ú.é.k. el é ele is.
A szó á alamilyen mé ékben ük özi a ko poli ikai szellemé is. Sze en-
csé e csak kismé ékben, de akko is helye kelle kapniuk olyan sza aknak és
ö idí éseknek, min pl. bolse ik, el á s, kolhoz, Béke- ilág anács, MSZMP,
MSZBT, SZKP, SZOT, sz. A munkás szó 46, a pá 67 össze é el elő agjakén
bukkan el. Szamizda még nincs. Szin én a ko szelleme ük özik az ö öklakás,
lakáshiány, szénhiány, alu ako lá ozás, iceházmes e , o kánkabá ki ejezések.
Ma má nehéz elképzelni az az időszako , amiko a ele on nagy kincs ol
(megese , hogy íz é ig is kelle á ni á), s ol ele onkezelő, -állomás és
-au oma a is.
A szó á szókészle ének csak igen-igen kis észe ekin he ő ela ul nak, ö. pl.
anzágol, bacchánsnő, c ikli, csobolygó, aköpönyeg, öcs ej, ickázik, kékkő, laj-
bi, ma hasó, mosóasszony, mosóbő , mu izik, oj , saj uha, sü göny, á i da, ú -
ő , zsa á nok.
Sok a nyel észe i és i odalom udományi ki ejezés (ami nem baj, me ezeke
a szakmáka mű eli az elsődleges célközönség), pl. asszonánc, pen ame e , o-
cheus; labializáció, zöngésülés. Szin én célközönsége a szó á nak a diákság: az
egye emi éle olyan szakki ejezései is helye kap ak, min pl. szigo la , ú ézik. A
eminizmussal iszon nem udo lépés a ani ez a szó á sem, ö. kielimies. Az
egyes szak e üle ek szakszókincse öbbé-ke ésbé kép isel e an az anyagban, a-
lán a nyomdai (pe i , é ző) és a műszaki (zsí zó ej) szókincs egy észe elesleges.
É dekes és hasznos újí ás, hogy a sze ző a magya né szó agoka címszók-
kén eszi el (ső az alak ál oza oka külön is), pl. -ból, -ből, -ból/-ből; -kén ,
-képpen; -szö i s b. Ez nagyon eszélyes elada , de J
AKAB
sike el oldja meg.
A alaha ol magya u ball emléke elő adózik a sze ző a bal- és jobbösz-
szekö ő, bal- és jobb edeze , d ibliz [= cselez] szaksza akkal. A cen e hal má
nem, de a cen e , cen e csa á még helye kapo az anyagban (de nincs benne az
a anycsapa …).
És akko é jünk is á az o szágisme e e! Többszö u al unk má á mi is,
hogy egy jó szó á nagyon sok o szágisme e i in o máció ud köz e í eni. Sze-
encsé e ez a szó á is ilyen. Sze epel benne a „hagyományos magya ságképe ”
— akko még e ősen — o máló be yá , csá dás, csikós, gulyás, pusz a, de sze-
146
encsé e olyanok is helye kap ak, min például Á pád-ház, Habsbu g-ház, a illa,
csángó, palóc. Ezek egy észé igen nehéz de iniálni, pl. Kossu h-díj, kopja a,
ku anemes, lacikonyha. Ö ende esen sok a magya öld ajzi né : Bala on, Bu-
da és Pes , Duna-kanya , Kunság, Tiszán- és Dunán úl s b. Akko iban bá o ság
kelle a Ká pá alja el é eléhez, s cseppe sem éle len, hogy nem sze epelhe-
e a szó á ban a Fel idék, Dél idék, Pa ium, Vajdaság, Bácska, Bánság, Szé-
kely öld s b. Ki ályaink közül csak Köny es Kálmán sze epel, de ő is elhagyha ó
le olna, hiszen a ’Kálmán Ki jojen Suosija [Kálmán, a Köny ek Ked elője]’
nem ad sok in o máció a inneknek. Nem mond soka a Babszem Jankó ’peuka-
loinen’ és a hűbelebalázs (módjá a) ’ha ki sema a’ sem. Dicsé e es p óbálkozás
az Ópe enciás enge en úl címszó el é ele (’kaukana al ame en akana’ =
messze az óceánon úl’]. — Egy aj a „ o dí o eáliakén ” helye kap a szó á -
ban a kan ele és a szauna is.
A ipikusan magya é elek közül sok sze epel a szó á ban. Ezek egy észé
nehéz le o dí ani. A innben a makka a meg é esz és e alkalmas gyűj őné , ö.
hu ka ’makka a’, kolbász ’(liha)makka a’, deb eceni pá os kolbász ’deb eceni-
läinen kaksoismakka a’, szalámi ’salami(makka a)’. A gulyásle es ’(kb.) liha-
kei o’ [= húsle es] és a pö köl ’palapih i, (kb.) lihamuhennos/-hyös ö’ o dí-
ása oly messze an a alóság ól, min e inom é elek inn ál oza ai a ma-
gya ól…
Hasonlóan nehéz a bo al kapcsola os szókincs bemu a ása, dicsé e es, hogy e
„szak e üle ” is helye kapo a szó á ban: ö. öccs ’sooda edellä sekoi e u
iini’ [= szóda ízzel ke e bo ], hosszúlépés ’ iiniä sooda eden ke a (yksi
desili a iiniä ja kaksi desili aa soda e ä)’ [= bo szódá al (egy dl bo ké dl
szódá al)] és kis öccs ’ iiniä sooda eden ke a (yksi desili a iiniä ja yksi
desili aa soda e ä)’ (de a nagy öccs nem sze epel az anyagban), ső : mus
’ ypälemehu, käymä ön iini [= szőlőlé, ki o a lan bo ]’ és mu ci ’käymis ilassa
ole a uusi iiini’ [= o ásban lé ő új bo ], sep őpálinka ’ iinin pohjakas a
almis e u iina’ is.
A sze ző néhány szlengszó is el esz, ezeke nyugod an ki lehe e olna
hagyni, pl. daci [= ossz osz ályza ], di i, epcsi.
A szó á szócikkeiben Jakab nagyon sok szólás , közmondás ad köz e. Ezek
egy észe az eu ópai kul ú kö közös kincséhez a ozik, o dí ásuk/meg elel-
e ésük így egysze ű (pl. ajándék lónak ne nézd a ogá ’ei lahjahe osen suuhun
ka so a’), de annak olyanok is, amelyeke speciálisan magya os jellegük mia
nem lehe más nyel en isszaadni, csak kö ülí ni agy a sajá kul ú kö meg ele-
lő szólásá al helye e esí eni, pl. él, min Ma ci He esen ’elää kuin lehmä
pellossa [= él min a ehén a mezőn]’, igyo og min a aku ya ’hymyilee kuin
puuhe onen kuu amolla [= mosolyog min a aló a hold ény e]’ s b.
A szó á elsze el sége, g amma ikai p ecizi ása és ő ani szemléle e min a-
sze ű (ez nem éle len, hiszen J
AKAB
L
ÁSZLÓ
a magya ő an egyik legjelesebb
147
isme ője). A né szói címszók u án zá ójelben áll a á gyese , az egyes ha madik
személyű bi okos személy ag és a öbbes számú alak, pl. ház [~a , ~a, ~ak], szó
[~ , sza a, sza ak], igék ese ében pedig a múl idő egyes szám első — s ha szük-
séges, ha madik — személy, ille e a elszólí ó és el é eles mód Sg3. alakja, pl.
ké [~ , ~jen, ~ne], ad [~ am, ~o , ~jon, ~na], lá [~ am, ~o , lásson, ~na]. Ez a
megoldás sokkal elhasználóba á abb és egyé elműbb, min a P
APP
- éle szó á
eljá ása, ahol a címszó u áni kis index jelzi, milyen agozási ípus ól an szó.
Összességében: J
AKAB
L
ÁSZLÓ
szó á a hiánypó ló munka. Olyan mű, amely
iss szókincse, bőséges példaanyaga, g amma ikai pon ossága és ő ani in o -
mációi é én a mai napig a nyel anulók nélkülözhe e len kéziköny e.
7. Po iban, a á os köny á ban működő Magya I odalmi Közpon kiad á-
nyakén jelen meg 1986-ban S
ZABÓ
T.
Á
DÁM
kisszó á a (Lyhy unka i–suomi
sanaki ja / Kis magya – inn szó á ), ami inkább szójegyzéknek lehe ne ne ezni.
Az előszóban a sze kesz ő hangsúlyozza, hogy ez nem udományos kiad ány,
hanem egy „gyo san o ga ha ó segédeszköz”. A köny ecske alóban nem lépi
úl ez a szin e , bá az ö le — adjunk a magya nyel i án é deklődő, a ba á i
kö ökben o golódó magya ba á ok kezébe egy könnyen használha ó, az alap-
szókincse a almazó összeállí ás — nagyon jó s akko áj idősze ű ol . A kb.
3500 szó a almazó szójegyzék sze kesz ési el e hasonlí a W
EÖRES
G
YULA
szó á áé a, de a szoka lan ö delési megoldások (a magya sza ak aláhúzása, a
őne ek nagybe űs í ásmódja, az egy szóboko ba a ozó sza ak egy so ba sze-
dése) szin e á ekin he e lenné eszik a szö ege . A bok osí ás ól W
EÖRES
szó á-
a kapcsán ki ej e éleményünke i csak megismé elni udjuk. S
ZABÓ
áadásul
még o ább nehezí i az ol asó helyze é : a pálya címszóhoz ke ül az au ópálya,
a nyi igéhez a megnyi ó, a mond-hoz a közmondás, a ka á s-hoz az el á s, a
káposz á-hoz a öl ö káposz a, a öl-höz a ej öl, az anyá-hoz a nagyanya, a ú -
hoz az agya ú s b.
A sze ző néhol megadja a ( ik í ) ige ö e , pl. asz-: aszal, aszály, aszu; pisz-:
piszkál, piszmog; há -: há om, ha mad, ha minc; me-: me e, me ; é -: é ed,
é es, é ú . Ez inkább csak é ú a iszi az ol asó . A ő an amúgy sem e őssége
a szó á nak, az eszik igének en-/e -/e - alakjai űnnek el. „Hy in epäsäännölli-
nen e bi” [igen endhagyó ige], í ja S
ZABÓ
— az, de alán nem annyi a, hogy az
e-/esz-/e - ö eke le kelljen cse élni. Az iszik ö ei nála: igy-/in-/i -/i -.
Egy kisszó á szókincse mindig i a á gya lehe : mi ke ül bele, mi nem, mi-
é igen, mié nem. Nem el é lenül kellene egy ekko a ko puszban sze epelnie
az a ya iság, be o ázik, emik, csecsszopó, csenge yű, dal alan, d ó kö élpálya,
ehé nép, húshagyópén ek, kapo má ás, keszkenő, ku ya ájá , libabő ös, o osz-
lán ész, pláne nem a mony, monyos ló, ikmony sza aknak (még akko sem, ha
innugo e ede űek). A sze ző néhol e imologizál (pl. keszkenő = kez + kendő),
néhol pedig o szágisme e i in o mációka csepeg e : i albol ’Alko’, hu ka (a
kolbász címszó ala …) ’maksa-/ e imakka a’.
148
S
ZABÓ
T.
Á
DÁM
családja e délyi. Ez magya ázza, hogy öbb, E dély e u aló
címszó is beke ül a szó á ába: Mezőség, Székely öld, Feke e-ügy, Kö ös ő (a
inneknek semmi nem mond a de iníció: ’C iş joen lähde’), ha isnyás székely,
mi öbb: alsing [= alsóing] és elsing [= elsőing]. Finnül nem honosodo meg
a Seekejmaa kísé le e, ami inkább kiej ési anácsnak ekin he ő. T anssyl aa-
nia alakja há om pon on is a chaikus inn helyesí ás ük öz (mai helyesí ása:
T ansil ania). Kissé komikus az alábbi szócikk: - i ’poika’, esim. ba om i ai
anh. ik i ’kananpoika’, . Pe ő i… [= - i ’ iú’, pl. ba om i agy az ela ul
ik i, ö. Pe ő i…].
S
ZABÓ
nagyon jó é zékkel lá a meg, milyen nagy szükség an bizonyos cél-
csopo ban egy ilyen jellegű szójegyzék e, munkája ezé hiánypó ló is lehe e
olna. Sajnos, nem le az, s ennek nemcsak a e jesz és hiányossága az oka, ha-
nem a sze kesz és á gondola lansága, egyene lensége (ső megsze kesz e len-
sége), a címszó endsze nehézkessége. Ká , hogy nem sike ül o ább csiszolni
az anyagon.
8. Hiánypó ló so oza megjelen e ésé e állakozo 1998-ban a szomba helyi
Be zsenyi Dániel Taná képző Főiskola P
USZTAY
J
ÁNOS
p o esszo eze ésé-
el: az EU dokumen umai alapján a nyel ok a ásban, ille e az uniós isme e ek
elsajá í a ásában használha ó szó á so oza o (EU-Vocabula ium Sa a iense)
indí o ak ú já a, amelynek a inn melle angol, ancia, néme és olasz–magya
ál oza a is megjelen , az AGENDA 2000 O szág élemény című dokumen-
um anyaga alapján, amelynek minden EU-s nyel en elkészül a hi a alos o dí-
ása.
Így ehá ez a mű nem egy hagyományos szó á , hanem egy sajá os e üle
speciális szóanyagának a jegyzéke. Ilyes éle munkák a nagyon nagy szükség
an, hiszen ke esen udják kapásból megmondani, hogyan is an innül (angolul
s b.) a késői magza i halandósági á a, a Gazdaság édelmi Koo dinációs Ti ká -
ság, a le elepedési szabadsághoz aló jog, a szubszidia i ás el e agy éppen a
jogha monizációs e . Egy ada a mű szükségességé e: a szó á inn–magya é-
sze a- be ű el kezdődő sza ainak száma 141, ebből 52 (37%) olyan, amely nem
sze epel a legújabb ké nyel ű szó á ban.
A szójegyzék legnagyobb hibája, hogy az EU dokumen um összes sza á a -
almazza, ehá a köznyel olyan sza ai is helye kapnak benne, min pl. aika
’idő’, au o ’au ó’, a ain ’kulcs’, hy in ’jól’, joki ’ olyó’, ki je ’le él’. Ezeke egy
igazi poli ikai szó á ból ki kellene gyomlálni.
9. P
APP
I
STVÁN
szó á ának első kiadása u án 45 é el jelen meg az új inn–
magya szó á . Sze zője J
AKAB
L
ÁSZLÓ
, a Deb eceni Egye em nyugalmazo
docense, a magya – inn szó á á ssze zője. A á a á opusz az Akadémiai
Kiadó diákszó á -so oza ában lá o nap ilágo , de jó al öbbe ad, min a so o-
za cím alapján á ná az embe . A — ég e! — meg elelő mé e ű, ilágos agolá-
sú, könnyen kezelhe ő és könnyen ol asha ó szó á 28 900 címszó a almaz.

149
Ká , hogy a szó á be eze ője (ké nyel ű szó á ak ól kissé idegen módon)
csak magya ul ol asha ó. Amelle , hogy úgy űnik, min ha nem is aka nák ek-
lámozni Finno szágban, nagyobb gond például az, hogy a magya ul nem é ő
innek sehonnan sem udha ják meg öbbek közö az , hogy a magya igék
szó á i alakja az egyes szám ha madik személyű alak, s nem pedig az in ini i-
us.
Az ela ul P
APP
-szó á u án a leg on osabb ké dés, mennyiben a almazza az
elmúl é izedek új szókincsé ez a mű? Elsődleges o ása, jó kiindulási alapja a
mai inn nyel 100 000 címsza as kéziszó á a, a Suomen kielen pe ussanaki ja
(1–3. 1990–1994) ol . A sze ző még nem ehe e igyelembe az újabb kiad á-
nyoka , őkén a Pe ussanaki ja issí e , ja í o ál oza ai (Kieli oimis on sa-
naki ja, elek onikusan 2004, nyom a a 2006) ehe ek olna jó szolgála o , s
célsze ű le olna az egy e nagyobb mennyiségben hozzá é he ő in e ne es szó-
á aka is elhasználni. Az e mésze es, hogy egy szó á anyagá alahol „el kell
ha apni”, de a mai, globalizál ilágban a szókincs soha nem lá o gyo sasággal
ál ozik.
A P
APP
-szó á hoz képes a szókincs így is nagymé ékben megújul , mode -
nizálódo . Beke ül ek olyan sza ak, min például ka umuspille i ’esemény u áni
able a’, ko ale y ’ incsesz e , me e lemez’, kännykkä ’mobil( ele on)’, le ppu
’ lopi, hajlékonylemez’, luomu uo e ’bio e mék’, po kupuku ’ ugdalódzó, kezes-
lábas’, sähly ’ e emhoki, loo ball’, sähköpos i ’email [ímél], illám-/d ó pos a’.
Az össze é elekből és a képze alakokból kike ül ek az alkalminak űnők, ame-
lyek a P
APP
-szó á ban bőségesen elő o dul ak. A H be ű szókincséből szemez-
ge e kima ad például a hal ijamaises i ’ ündé ien’, hassumainen ’ u csa, ba-
da ’, heikko e inen ’ é szegény’, höys yä ’ űsze eződik; kö é edik’. (Pe sze,
még így is ma ad pe i é ikus használa ú, min pl. hiushuokoisuus ’hajszálcsö-
esség’). A áloga ás alapja elsőso ban a gyako iság, így ke ül be a beszél
nyel ből a e kka i ’melegí ő’ (a google. i-ben 33 800 elő o dulása alálha ó) és
a szlengből a heido ’szia(sz ok)’ (2180).
Minden szó á anyaga éges, de még beke ülhe ek olna olyan sza ak, min
amma iko keakoulu ’szak őiskola’, bio unnis e ’biome ikus azonosí ás’, b unssi
’ illás eggeli’, b ändi ’b and, má ka’, g aa i ’sózo nye s hal’, haa e i ’ enge i
balese ’, hakukone ’ke esőp og am’, hedelmäinen ’gyümölcsös (bo )’, hu i ’ as-
kos (humo )’, hymiö ’szmájli, mosoly’, joiku ’lapp ének’, jälkimaku ’u óíz’, kaa-
mos ’sö é időszak élen, amiko nem kel el a nap’, kan oliina ’babakendő’,
kanne a a ’lap op’, kassle ’ a ja’, kie ä ys ’új ahasznosí ás’, kolumni ’publicisz-
ika’, ku apuku ’kezes-lábas’, luo ijuna ’nagysebességű ona ’, mu ukah i ’ins-
an /azonnal oldódó ká é’, nais enmies ’nőcsábász’, poikkeus ila ’szükségállapo ’,
pol a i ’legény- agy leánybúcsú’, askausa pi ’ e hességi csík’, eilu kauppa
’mél ányos ke eskedelem’, saa ohoi o ’halálos be egek ápolása’, sau akä ely
’no dic walking’, selain ’böngésző’, suojelupoliisi ’( inn) állam édelmi endő -
150
ség’, eks i ies i ’szö eges üzene , SMS’, iena a ’pénz ke esni’, ienes i ’ ize -
ség’, e oehdo us ’elő e ki öl ö adóbe allás’, ie ihoi o ’ ooming-in’, ylly ys-
hullu ’hűbelebalázs’ s b. Ezek a sza ak N
YIRKOS
2009-es szó á ában sem sze e-
pelnek, a jälkimaku és a poikkeus ila ki é elé el.
A P
APP
-szó á o szágisme e i é éke, a u is ák kiszolgálása kapcsán megnéz-
ük a innes é elne eke . A helyze a J
AKAB
-szó á ban sem ja ul számo e ően,
a ko ábbi munkában ki ogásol hiányosságok közül csak a lan ulaa ikko ke ül
be, ’ka ó épapü é’ jelen éssel.
A szó á egyik előnye, hogy számos szakszó is a almaz, őkén az o osi
szaknyel ből lehe szemezge ni: is eli ’ isz ula, sipoly’, asi uskoe ’ e heléses
EKG’, iehy ’ eze ék, já a ’ s b.
Ebben a szó á ban ke esebb a ö idí és. A leg on osabbak (jne., mm. s b.)
megma ad ak, de a be űszók nagy észe kihullo a os án.
A P
APP
-szó á hoz hasonlóan i is sze epelnek önálló címszókén a külön éle
pa ikulák (-kin, -pa/-pä, -han/-hän) és a -mainen/-mäinen ’-sze ű, - éle’ képző.
Az előbbi csak helyeselni lehe , az u óbbi iszon eléggé ö le sze ű, hiszen ak-
ko célsze ű le olna legalább az önálló szóból kele keze képzőke (-lainen/
-läinen, -omainen, - a /- ä , -kun a) is el enni.
A 3. pon ban má szól unk a ól, hogy a eminizmus é hódí ásá al a inn
nyel ből kiszo ul ak a - a /- ä nőnemképző el alko o sza ak. A J
AKAB
-szó á
e é en jelen ős elő elépés hozo a P
APP
-szó á szemléle éhez képes , hiszen e
szókincshez a ozó sza ak uca jai os ál a ki, de még mindig ma ad ak benne
— éleményünk sze in eljesen eleslegesen — olyanok, min aallo a ’hable-
ány, jumala a ’is ennő’, laulaja a ’énekesnő’, näy elijä ä ’színésznő’, anssi-
ja a ’ áncosnő’, nem sze epel iszon az ál alánosan el ogado és használ ku-
ninga a ’ki álynő’.
A szó á néhány idegen szó is a almaz (pl. ci y, c-molli, zeppeliini, zulu),
ezeke szí ájdalom nélkül el lehe e olna hagyni.
Ebből a szó á ból kima ad ak a inn ö énelem e u aló olyan on os cím-
sza ak, min a al iso a, ja koso a és nuijaso a (lásd a P
APP
-szó á ól í o ak
ala ), de u csa módon beke ül a punamul ahalli us ’a cen umpá és a baloldal
ál al alakí o koalíciós ko mány [szó sze in : ö ös okke ko mány]’.
A szócikkek nagyon ilágosan, logikusan annak megsze kesz e, ha az egyes
címsza aknak öbb magya jelen ése an, akko azok egyé elműen elkülönülnek
egymás ól. Példaanyaga bőséges, s külön ö öm, hogy sok onza o is el ün e a
sze ző.
A címsza ak u án sze eplő szám — ugyanúgy, min P
APP
I
STVÁN
szó á ában
— a agozás a u al. A üggelékben megado kód endsze is ugyanaz, ap óbb
ál oz a ással (a 85 né szócsopo helye J
AKAB
82- esz el). A ok ál akozás
ugyanúgy csillaggal jelöli. E ől a k i ikánka má leí uk a P
APP
-szó á isme e-
ése so án, i csak megismé elni udnánk. A magya – inn szó á ban használ
151
másik módsze (a agozo alakok címszó u áni megadása) lényegesen öbb he-
lye igényel, de sokkal inkább elhasználóba á .
A szó á egyik hasznos üggeléke a ke esz ne ek jegyzéke, amely külön cso-
po osí ja a női és a é ine eke (sze encsé e, a sze ző nem kísé le eze a ma-
gya meg elelők meg alálásá al).
Ez az új szó á ké ségkí ül nagy elő elépés a magya – inn lexikog á ia e én.
Szóanyaga — minden en ebb elso ol hiányossága ellené e is — iss, jól hasz-
nálha ó. Jó lenne, ha a mode n ko igényeinek meg elelően CD-n és in e ne es
o mában is elé he ő lenne.
A inn–magya diákszó á nak készül a magya – inn pá ja is, amely elő elá -
ha ólag 2012 égén jelenik meg az Akadémiai Kiadónál. Készí ője J
AKAB
L
ÁSZ
-
LÓ
, lek o a P
ETTERI
L
AIHONEN
. Ennek újdonsága lesz majd, hogy az igekö ős
igék e külön igyelme o dí , például a megy szócikk égén u alás lesz a be-, ki-
s b. igekö ős címsza ak a is. A szó á elsődlegesen a P
APP
–J
AKAB
- éle hagyo-
mányoka oly a ja, de igyekszik hasznosí ani a inn és a magya lexikog á ia
legújabb e edményei is.
10. A inn–magya lexikog á ia ejlődésének on os állomása a ké azeoló-
giai szó á megjelenése. A nyel anulói igények nö ekedése, a haladó szin e el-
ju ó diákok számának megsokszo ozódása a nyel ok a ó anyagok sokszínű ej-
lesz ésének igényé hoz a magá al. Jól lá a meg ezeke az igényeke a u kui
egye em p o esszo a, S
IRKKA
S
AARINEN
és magya nyel i lek o a, V
ARGA
J
U-
DIT
, akik 2000-ben jelen e ék meg Veikö kissa kielen? [El i e a a macska a
nyel ede ?] című inn–magya azeológiai szó á uka .
A szó á elsőso ban a — J
AKAB
L
ÁSZLÓ
szó á a kapcsán má emlí e — leg-
újabb inn é elmező szó á , a Suomen kielen pe ussanaki ja (1990) anyagá a
ámaszkodik, de a sze zők ennél újabb anyagoka is el e ek mű ükbe. Ezeke a
médiumok nyel éből, ille e a mindennapi beszédhelyze ekből gyűj ö ék, de
on os k i é iumnak a o ák, hogy a példaanyag ál alánosan el e jed ki ejezé-
seke a almazzon.
A szó á anyaga azeológiai szempon ból egyes, a közmondások, szólások,
szóláshasonla ok melle el e ek sok szókapcsola o , ső köszönési o máka is.
Mi el ez a szó á elsőso ban a gyako la i nyel anulás segí i, csak a közmon-
dásoka jelzik külön, a öbbi, gyako a összemosódó ka egó iák beso olásá (na-
gyon helyén aló módon) nem állal ák el.
Mi el a azeológiai egységek száma szin e ég elen, a sze kesz őknek e ő-
sen os álniuk kelle az anyago . „A közmondások közül igyekez ünk csak a
közisme eke el enni” — í ják az előszóban. Ezek közö annak olyanok,
amelyek az ál alános eu ópai kul ú kö höz a oznak, ehá o dí ásuk/megé -
ésük nem okoz gondo , pl. Jumalan mylly jauha a hi aas i ’Is en malmai las-
san ő ölnek’; kaikki ie ie ä Roomaan ’minden ú Rómába eze ’; uokahalu
kas aa syödessä ’e és közben jön meg az é ágy’ s b. A skála másik égpon ján
152
a nehezen o dí ha ó mondások állnak, pl. ka eus ie kala kin edes ä [= az i igy-
ség a hala is el iszi a ízből] ’az i igység nagy ká oka okoz’; an aa ulla lun a
upaan [= hadd jöjjön a hó a házba] ’jöjjön, aminek jönnie kell’ s b.
A azeológiai egységek közö számos olyan an, amely az ado o szág kul-
ú ájá , e mésze i iszonyai , nö ény- és álla ilágá s b. ük özi, a nyel anuló
számá a alán ezek a legizgalmasabbak s leghasznosabbak. A innek egyik köz-
pon i álla a a med e, ö. pl. Älä he ä ä nukku aa ka hua [= ne éb eszd el az al-
ó med é ], äke ä kuin ka hu [= e ős, min a med e], ezekben a mondásokban
a magya ban az o oszlán és a bi aly kap sze epe . Az eze ó (és hosszú enge -
pa ) o szágában alán a halak kiemel azeológiai sze epe sem meglepő: makaa
kuin hä ski silli [= ekszik, min az a as he ing] ’lus án he e ’; silmä punaisina
kuin sä jellä [= ö ös a szeme, min a e esszá nyú koncé nak]. Ó iási él e-
é és e adha alkalma a kö e kező mondás szó sze in i o dí ása: pais aa sä keä
[= koncé sü ] ’mélyen/sze elmesen néz alakinek a szemébe’. A nö ény ilág
sze epé e: oma maa mansikka, muu maa mus ikka [= a sajá o szág epe , más
o szág eke eá onya] ’mindenhol jó, de legjobb o hon’; o a kuin kaksi ma jaa
[= olyanok, min ké bogyó]; näin on nä ee [= ilyenek a ia al enyők] ’így áll-
nak a dolgok’, is ua kuin a i [= ül, min egy inó ugomba] ’ül, min egy akás
sze encsé lenség’.
A azeologizmusok közö sok olyan is elbukkan, amelyeke csak meg elelő
o szágisme e i há é el lehe megé eni, pl. A-oikeude ’jog minden éle alkohol
mé ésé e’, B-oikedue ’csak gyengébb alkohol kimé ésé e kapo jog’ (oikeus
’jog’); juoda Pohjanmaan kau a [Pohjanmaa a ományon ke esz ül iszik] ’ e-
nékig issza a poha á ’; Suomen Manches e = Tampe e (munkás á os jellegé e
u al) s b.
A azeologizmusok egyik ő alko óeleme a humo , a sze zőpá os anyagában
e e is bő en alálunk példáka : Alkon mannekiini [= az Alko (a inn alkoholbol )
manökenje] ’ észeg’; neljän kuninkaan ki ja [= a négy ki ály köny e] ’ká ya-
csomag’; hiljais a kuin huopa ossu eh aalla [= csend an, min a nemezpapucs-
gyá ban] ’sí i csend’.
Szin én dicsé endő ö ek ése a szó á nak a ulajdonne ek (ille e ezekből ke-
le keze közne ek) el é ele, pl. ehdä aapelia [= Ábel csinál] ’ mi jó esz, jól
esik’; kä ele ä jussi [= sé áló Jussi] ’Johnny Walke ’, Eskon kysymys [= Esko
ké dése] ’egyenes ké dés’ (Aleksis Ki i Nummisuu a i [Pusz ai a gáék] című
egényének Esko ne ű sze eplője nyomán) s b.
Ami a szó á sze kesz ési el ei ille i: a szócikkek elépí ése ilágos, in o ma-
í . A sze zők sok éle jelölési módo alkalmaznak (be ű ípusok, ö idí ések, zá-
ójelek, u alások), ami első e nem eszi könnyen be ogadha ó á az anyago , de
egy kis nyel észe i elkészüléssel könnyen használha ó á álik a mű. Az u alási
endsze el kapcsola ban egye len k i iká ogalmazha unk meg: eljességgel é -
he ő, hogy nem lehe minden közmondás/szólás/ki ejezés minden sza á cím-