Fejezetek a finn–magyar lexikográfia történetéből.’Chapters on the history of Finnish-Hungarian lexicography’

This is a sel -a chi ed e sion o an o iginal a icle. This e sion may di e om he o iginal in pagina ion and ypog aphic de ails. Au ho (s): Ti le: Yea : Ve sion: Copy igh : Righ s: Righ s u l: Please ci e he o iginal e sion: CC BY 3.0 h p://c ea i ecommons.o g/licenses/by-nc-nd/3.0/deed.hu Fejeze ek a inn–magya lexikog á ia ö éne éből.’Chap e s on he his o y o Finnish- Hunga ian lexicog aphy’ © Deb ecen Uni e si y P ess 2011 Published e sion Ma icsák, Sándo ; Laihonen, Pe e i Ma icsák, S., & Laihonen, P. (2011). Fejeze ek a inn–magya lexikog á ia ö éne éből.’Chap e s on he his o y o Finnish-Hunga ian lexicog aphy’. Magya nyel já ások, 49(49), 129-156. h p://mny ud.a s.kl e.hu/mnyj/49/09ma icsaklaihonen.pd 2011 129 „MAGYAR NYELVJÁRÁSOK” KIADJA XLIX, 129–156 DEBRECEN A DEBRECENI EGYETEM 2011. MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKE Fejeze ek a inn–magya lexikog á ia ö éne éből A inn a jelenko i Eu ópa nyel einek angso ában a beszélők száma alapján a 22. helye oglalja el, 5,3 millió ő el. Ha össze e jük a hasonló nagyságú nyel- ekkel, első pillan ás a is szembeszökő a szó á i odalom különbsége: a magya nyel e ona kozó dán, no ég, li án agy ka alán szó á alig-alig an o ga- lomban, de még a 10 milliós po ugál, s éd, belo usz nyel szó á ainak száma is el ö pül a inn–magya , magya – inn szó á ak száma melle . Ennek oka elsődle- gesen e mésze esen a innugo nyel okonság eszméjében ke esendő. A legje- len ősebb magya és inn egye emek anyanyel i szakjain sok-sok é izede kö- elező ( agy legalábbis álasz ha ó) a másik nagy okon nép nyel ének anulása, s anyanyel i lek o is működik ezekben az in ézményekben. Az 1860-as é ekben má elkezdődö a endsze es innnyel -ok a ás a budapes i egye emen az első idegen nyel ek egyikekén , majd a magya nyel -ok a ás Helsinkiben. Ennek ük ében é he ő, hogy az első szó á és az első nyel köny ek má akko áj megjelen ek, s má a má min egy 30 nyel köny és uca nyi (ké nyel ű, azeo- lógiai és onza -) szó á készül el. 1 A magya ok inn nyel anulásá előszö a 1 M a g y a n y e l i n n e k n e k : S ZINNYEI J ÓZSEF –A NTTI J ALAVA : Unka in kielen oppiki ja 1880, S ZINNYEI J ÓZSEF –M ATTI K IVEKÄS : Unka in kielen oppiki ja 1912, N. S EBESTYÉN I RÉN : Unka in kielen opas 1931, L AKÓ G YÖRGY : Unka in lukemis o 1937, Z ONGOR E NDRE : Un- ka in kielen oppiki ja 1942, L AVOTHA Ö DÖN –V ILJO T ERVONEN : Unka in oppiki ja 1961, N YIRKOS I STVÁN : Unka in lukemis o sanas oineen 1965, S ZABÓ L ÁSZLÓ : Käy ännön unka ia 1969, N YIRKOS I STVÁN : Nykyunka in oppiki ja 1972, S ZENTE I MRE : Unka in alkee 1975, M ÁRK T AMÁS : Tessék magya ul! 1–2. 1978–1980, C SÚCS S ÁNDOR : Unka in alkee 1982, K ERESZTES L ÁSZLÓ : Jó napo ! 1983, G EREVICH É VA –C SEPREGI M ÁRTA : Unka ia suomalaisille 1989 és Lisää unka ia suomalai- sille 1990, V ARGA J UDIT : Gye e elem! Unka in kielen ja ko-oppiki ja 1995, K AIJA M ARKUS – V ECSERNYÉS I LDIKÓ –I RENE W ICHMANN : Unka ia helpos i 1. 2001, Unka ia helpos i 2. 2003 és Unka ia helpos i askukoossa 2005. Leí ó nyel anköny ek: S ZINNYEI J ÓZSEF : Unka in kielioppi 1912, K ERESZTES L ÁSZLÓ : Unka in kieli 1974, C SEPREGI M ÁRTA : Unka in kielioppi 1991. Egyéb nyel ok a ó anyagok: B ÁTHORY Á GNES –S. V ARGA P ÁL : Fone ikai gyako la ok inneknek — Unka- in kielen ään ämysha joi uksia 1993, B ÁTHORY Á GNES : Mi újság? Lexikai gyako la ok gyűj emé- nye 1996, T ÖRÖK I LONA –L ASSI M ÄKINEN : 77 magya ige 707 igekö ős alakja inn meg elelőikkel 1999. F i n n n y e l m a g y a o k n a k : F ÁBIÁN I STVÁN : Finn nyel an 1859, H UNFALVY P ÁL : Finn ol asmányok 1861, B UDENZ J ÓZSEF : Finn nyel an 1880 (3. á dolgozo kiadása S ZINNYEI J ÓZSEF el, 1894), S ZINNYEI J ÓZSEF : Finn ol asóköny 1895, P APP I STVÁN : Finn ol asóköny szó- jegyzékkel 1959, Finn nyel an 1956, Finn nyel köny 1957, Finn k esz omá ia 1966, A inn nyel alapelemei 1967, S Z . K ISPÁL M AGDOLNA –N ORONEN , M INNE –F. M ÉSZÁROS H ENRIETTA : Finn nyel 1964, M ÁRK T AMÁS : Finn á salgási zsebköny 1977, K ARANKO -P AP , O UTI –V ILKUNA , M ARIA – K ERESZTES L ÁSZLÓ : Finn nyel köny 1980, C SEPREGI M ÁRTA : A inn min okonnyel 1985, K ISS 130 nyel ö éne i é deklődés és a Kale ala i án i lelkesedés ösz önöz e. Később sokszínűbbé ál ak a nyel anulók indí ékai, de még sokáig őkén a innug isz- ikai anulmányok észekén sajá í o ák el a inn nyel e . A magya ság kö ében ma is sok embe beszéli, anulja okonaink á ol ól sem könnyű nyel é , s Finno szágban is népsze űnek számí a magya . S igaz ugyan, hogy a mai ia alok ha á okon á í elő kommunikációja elsőso ban az an- gol a épül, de sokan így is elsajá í ják az őke hosszabb- ö idebb idő e be ogadó o szág nyel é . Nincs egysze ű dolguk, me a nyel okonság énye, sajnos, nem soka segí a anulásban (a ipológiai hasonlóság, a ké nyel agglu ináló ol a alamicské igen). A inn pu is a szemléle ű nyel , a lexika a globalizáció min- den elsöp ő angol u almáig lehe őleg mellőz e az idegen sza aka . A Finno - szágba é kezők dolgá sem könnyí ik meg ezál al, a u is a é kezési helye a len o- ken ä ’ epülő é ’ agy a au a ieasema ’ asú állomás’, Helsinkiben közlekedhe ai io aunu- al ’ illamos’, más á osokba pikajuna ’gyo s ona ’ epí i, ami el a keskus a-ba ’cen um’ é kezik. Ha éhes, a a in ola ’é e em’ á ja, ahol éhé po onkä is ys-sel ’ énsza aspö köl ’, szomjá pedig olu - al ’sö ’ csillapí ha ja. Mi el a magya és a inn nyel okonsága á oli, kb. olyan okú, min a po ugál és a no ég agy a gö ög és a s éd közö i iszony, ezé é he ő, ha az ún. alap- szókincs (a ké nyel közös, ősi lexikája, mely kb. 250–300 szó ő e ehe ő) sem soka segí a nyel anulásban. Dicsé e es, ha meg anuljuk a kala ’hal’, käsi ’kéz’, esi ’ íz’, neljä ’négy’, elä- ’él’ sza aka , de ezekkel a kommunikáció ajmi ke éssé udjuk elő elendí eni. A inn–magya szó á aka magya nyel észek készí e ék, s noha ezekben innek lek o kén és segí őkén sze epelnek ugyan, de u csamód inn szó á - készí ő nem alálha ó az alább elemezendő szó á ak lé ehozói közö . Annak el- lené e, hogy jeles nyel észek készí e ék a szó á aka , a mai napig p oblémá je- len az egye emi nyel ok a ásban a szó á ak használa a. A inn, hasonlóan a magya hoz, sok né szói ese e isme ( izenö ö ), a jól elsze el szó á akban, nyel köny ek szójegyzékében a ő ani nehézségek mia ál alában a geni i usi, ille e az egyes és öbbes pa i i usi alakoka szok ák megadni, a inn diákszó- á ban (N URMI 1999) még az illa i us is sze epel. Habá ezek képzési szabályai a nyel anok jól kö ülí ják, néha mégis könnyebb lexémakén megjegyezni a bonyolul o máka . Az igealakok közül a p esens egyes szám első személyű és az impe ek um egyes szám ha madik személyű alakja melle a pa icipium pe ek um és ese leg a passi um alakja sze epel a címsza ak u án. Külön p ob- A NTAL : Finn 1. é . magya szakosoknak 1986, K ARANKO , O UTI –K ERESZTES L ÁSZLÓ –K NIIVILÄ , I RMELI : Finn nyel köny 1. 1985, 1996 és Finn nyel köny 2. 1990, D AVIES , H ELENA –K OVÁCS O TTÍLIA : Kezdők inn nyel köny e 1999, R ÉVAY V ALÉRIA (sze k.)–B OGÁR E DIT –A NJA H AAPA - RANTA –N OVOTNY J ÚLIA : Finn nyel magya szakosoknak (elek onikus kiadás) 2006, S ÁNDOR A NDREA : Finn á salgási zsebköny 2010, M ATICSÁK S ÁNDOR –A NNA T ARVAINEN : Finn nyel 2000 (4., á dolgozo kiadás 2010). 131 lémá okoz a ok ál akozás. A zöngé len zá hangok a ő u olsó szó agjában, ille - e szó agha á on zá uló szó agban meg ál oznak. A ál ozás lehe mennyiségi (pl. kukka ’ i ág’ : kukan [gen.]), minőségi (sa a ’száz’ : sadan) és asszimila í ( an a ’pa ’ : annan). Ez , a nyel anulók éle é sokszo megkese í ő jelensége — a szö egben elő o duló alakoka elein e nem udják issza eze ni a címszó a — a szó á ak külön éleképpen jelölik (ha jelölik egyál alán), e ől az egyes mű- ek bemu a ása so án szólunk észle esebben. Az alábbiakban a kö e kező ké nyel ű és ema ikus szó á aka , szójegyzéke- ke mu a juk be: 1. S ZINNYEI J ÓZSEF : Finn–magya szó á . A Magya Tudomá- nyos Akadémia kiadása, Knoll K. Akadémiai köny ke eskedése, Budapes , 1884; 2. W EÖRES G YULA : Unka ilais–suomalainen askusanaki ja. Magya – inn zseb- szó á . O a a, Helsinki, 1934; 3. P APP I STVÁN : Finn–magya szó á . Akadémiai Kiadó, Budapes , 1962, 1970, 1978, 1993, 2003; 4. N YIRKOS I STVÁN : Unka ilais– suomalainen sanaki ja. Helsingin Liikeki japaino Oy, Helsinki, 1969; 5. N YÍR - KOS I STVÁN : Suomi–unka i–suomi askusanaki ja. We ne –Söde s öm Oy, Helsin- ki, 1976, 1995; Uusi suomi–unka i–suomi askusanaki ja. WS Bookwell Oy, Hel- sinki, 1996, 2000, 2004, 2006, 2009; 6. P APP I STVÁN –J AKAB L ÁSZLÓ : Magya – inn szó á . Akadémiai Kiadó, Budapes , 1985; 7. S ZABÓ T. Á DÁM : Kis magya – inn szó á . Unka ilaisen ki jallisuuden keskus — Magya I odalmi Közpon , Po i, 1986; 8. P USZTAY J ÁNOS : Finn–magya szójegyzék az EU Magya o szág ól í éleményéhez. Szomba hely, 1998; 9. J AKAB L ÁSZLÓ : Finn–magya diákszó á . Akadémiai Kiadó, Budapes , 2007; 10. V ARGA J UDIT –S AARINEN , S IRKKA : Vei- kö kissa kielen? Finn–magya azeológiai szó á . Piliscsaba, 2000; 11. G HENO , D ANILO –Z AICZ G ÁBOR : Ve ba manen . Suomi–unka i–i alia aseologia. Jy äs- kylä, 2001; 12. P OMOZI P ÉTER –M ARKUS , K AIJA : Rek iosanaki ja suomi–unka i– suomi. Helsinki, 2004. (Á ekin ésünk k i é iuma az „önálló szó á ” ol , ezé í ásunkban nem szólunk az egyes nyel köny ek szójegyzékei ől, még akko sem, ha ezek e jedelmes anyagok, például P APP I STVÁN Finn ol asóköny szó- jegyzékkel című munkájának szólis ája 130 oldal esz ki.) 1. A ké nyel e é in ő első munka S ZINNYEI J ÓZSEF Finn–magya szó á a ol , amely 1884-ben jelen meg. S ZINNYEI hí es aná a, B UDENZ J ÓZSEF má az 1860-as é ek égén elkezde egy inn–magya –néme szó á sze kesz eni, de csak az A, E és H be űkkel készül el. Helye e összeállí o a a Finn nyel an (ol asmányokkal és szó á al) című mű é (1880). Ennek a szó á észe azé on os, me S ZINNYEI szó á ának min ájául szolgál, ille e ö idsége ellené e (50 lap) é dekes megoldásoka a almaz. Fel é lenül dicsé endő S ZINNYEI ko - puszalapú szemléle e: az ol asmányokban sze eplő ko abeli inn i odalmi el- beszéléseke , ille e a monda ani észben alálha ó példamonda oka szó á azza. Példái ebből adódóan é he őek, használha óak — aká még ma is. A jeles innug is a S ZINNYEI sajá szó á ának dicsé e esen észle es elősza- ában leszögezi, hogy nyel észek számá a készí e e a kb. 15 000 címsza as 132 opusz . Célja „oly szó á adni a magya innis ák kezébe, melynek segí ségé el ol asha ják a inn népköl észe összes e mékei , o ábbá az újabbko i szépi o- dalom, ö énelmi és nyel udományi i odalom kö ébe a ozó mű eke , ala- min a hí lapoka . Egyéb e alig ha lesz szükség.” A célki űzésben nem sze epel a beszél nyel , hiszen a Finno szág és Magya o szág köz i mozgás akko iban még nem ol számo e ő. Szaksza ak sem o dulnak elő a szó á ban, igaz, még csak az idő áj ol kialakulóban például a inn udományos szókincs. Viszon a későbbiekhez képes e ő eljesen sze epel benne a népköl észe , különösen a Ka- le ala szóanyaga. Sok olyan ki ejezés is beke ül , amely nem ál a inn köz- nyel észé é, pl. haahi a- ’ alami zúgással előhozni’. Emia ez a szó á ma is jól használha ó mindazoknak, akik a Kale alá e ede iben aka ják ol asni, ille e akik a számos kale alai adap áció alamelyikének — legyen az Eino Leino köl- észe e agy aká a inn Vä inä és Loi uma népzenei együ esek szö egei — sze e nének u ánanézni. S ZINNYEI szó á ának ő o ása a Kale ala-sze kesz ő E LIAS L ÖNNROT inn– s éd szó á a (1874–1880) ol , ezen kí ül la in és néme szó á aka , népköl észe- i szójegyzékeke , népmeséke , közmondás- és szólásgyűj eményeke , alamin e seke is használ , ille e eldolgoz a Aleksis Ki i mű ei is. Szinnyei egy é ig a ózkodo Finno szágban, így sajá gyűj és is égze , de ahol udo , o meg- le ő szó á ak a és más o ások a ámaszkodo (a népköl észe i o ásoka meg is jelöl e a szócikkekben). A sza ak áloga ása so án S ZINNYEI igyekeze az ingadozó alakok közül „az i odalmi nyel ben ál alánosabbaka el enni” (pl. kaunii- és nem kaunihi- ’szép’). Mi el a szó á anyagának a ja a még a inn nyel újí ás és a s anda dizáció elő kele keze , nem is beszél e a népköl észe ől, ezé iszonylag sok nem köz- nyel i alako is alálunk benne, különösen a kele i nyel já ásokból: aska oi se (köznyel i aska oi ’ oglala oskodik’), e elä (kny. o ela ’ a asz’). L ÖNNROT inn–s éd szó á a a inn szó á i odalom alapmű e, 200 000 szócik- ké el dokumen álja a égi inn nyel e , különösen a népköl észe e . A gyengéje az, hogy nyel újí ókén L ÖNNROT nemcsak a használa ban le ő sza aka szó á- az a, hanem sajá alko ásai is: a sza ak összes elképzelhe ő képzős alakjá is megalko a, akko is, ha ilyen nem ol használa ban. B UDENZ ész e e e, hogy így sok — má -má ne e séges — szó is kele keze , pl. aasis ua ’szamá sze ű é álni’ (H AKULINEN 1967: 103), így aní ánya, S ZINNYEI nem ese abba a hibá- ba, hogy az ilyen alakoka ömegesen á egye L ÖNNROT ól. De mégis beke ül- ek olyan „lönn o i” képze sza ak, min sikamas u-/sikas u- ’disznó o má á lenni’, siis ikkää, -ikäs ’ inom’ és siis i ömä, -i ön ’ isz áza lan’. A képzőkkel S ZINNYEI észle esen oglalkozik az elősza ában. Há om oldalon ke esz ül so- olja el az „e éle képzéseke , melyeke minden nehézség nélkül megé he- ünk, ha az alapszó é elmé és a képző unc iójá isme jük”. B UDENZ nyel ana alapján p óbálja megadni a képzők jelen ései és magya meg elelőjüke is. 133 S ZINNYEI nél má ilágosan lá szik a inn–magya szó á ak később is on os p oblémája: melyek a lexikalizálódo képzős alakok (pl. elä/mä ’éle ’, pappi/la ’paplak’, liha/ a ’kö é ’, amelyek nemigen hagyha ók ki egy szó á ból sem), s melyek azok, amelyek csak L ÖNNROT buzgósága mia ke ül ek be a szó á akba. A égi szó á ak használa a és a népköl észe hangsúlyozása oda eze e , hogy S ZINNYEI szó á a má a megjelenés ko ában öbb ela ul szó a almazo , pl. asso ’puha, elkényez e e ’. Te mésze esen nyel észe i szempon ból a égi inn szókincs is on os, így S ZINNYEI szó á a ma is jó kalauz a inn nyel múl ja i án é deklődőknek. Az idegen sza akhoz legjobb udása sze in az á adó nyel e is megad a (meg udha juk például, hogy a sisa ’nő es é ’ li án e ede ű). Az idegen alakú mű el ségsza aka a szó á nem a almazza. A magya jelen ések megadásánál egyedi onás, hogy S ZINNYEI önk i ikusan ké dőjele esz az olyan jelen ések u án, amelyekben nem eljesen biz os, pl. sian-nappi ’csömö (?)’. A szócikkek be ű endben állnak, a homonimák külön szócikkekbe annak endez e. A különböző jelen ések el ileg számmal annak elkülöní e, azonban gyak an öbb, nem azonos jelen ésű magya meg elelő an egyazon jelen és ala összekapcsol a, pl. e simys ’megke esés, csapás’. A szócikkek öbbnyi e ö idek, bok osí ás csak az össze e sza ak ese ében alkalmaz a szó á . E ől S ZINNYEI megjegyzi, hogy néha az össze e sza ak az u ó agjuk sze in annak beso ol a, mi el „csak akko ke ül ek a ollam alá, miko az első szó má ki ol nyom a a”. Néha a öbb jelen és és a példamonda ok mia sze epelnek hosz- szabb szócikkek. A népköl észe i példamonda oka nem mindig o dí ja ma- gya a, pl. e u (…) olisi mulla onni ollu , e u muu enki eleä (Kan . 208. b.). Kauza í s b. ige o máknál és kicsinyí ő képzős őne eknél nem sze epel o dí- ás, csupán kaus., dim. s b. ö idí és. Így néhány szócikk megé ése nyel észi képze sége el é elez: pl. si o- kö ni ║(…) sidellä equ. │sido a- caus. │ si aise (…) mom. (…)│si ou u- med. lekö elezni magá . Különös megoldás, hogy a -nen (-ainen, -einen, -oinen s b.) képző =n ö idí éssel an megjelöl e a cím- sza akban, így például a e inen ’ é es’ a e ise =n címszó ala alálha ó. Címszókén a őne ek és az igék is őalakjukban sze epelnek. Ezek melle a nomina i usi és az I. in ini i usi alakoka is megadja a szó á , pl. ö ise-, in . -s ä ’mo ogni’, hi e-, - i ’já o gím’. Ennek a ké ségkí ül szoka lannak űnő gya- ko la nak az az előnye, hogy a külön éle agozo o mák (pl. ö isen, ö ise , ö isee, ö is ään; hi en, hi ellä, hi enä) könnyebben issza eze he ők a szó ő- e, min az in ini i us a agy a nomina i us a, amelyek a inn szó á hagyomány- ban — az indoeu ópai szó á ak min ájá a — alapalakokkén működnek. Súlyos há ánya ugyanakko — és emia nem is honosodo meg ez a aj a címsza azás —, hogy alap e ően hamis képe sugall a inn ö ek ől (olyas éleképpen, min ha a magya őne ek háza-, hala- alakban sze epelnének). A szó á égén áll a ke esz ne ek és a öld ajzi ne ek ö id jegyzéke. A ke- esz ne ek közül megisme kedhe ünk néhány, ma má égiesnek ha ó inn né - 134 el, ezeknek a sze ző az akko i di a nak meg elelően megadja a magya meg e- lelőjé is, pl. Pä yli = Be alan, Tiila = O ília. A szó á ból kide ülnek a kale- alai ne ek jelen ései is, pl. (mai helyesí ással) Kulle o ’kü ölő’, Kyllikki ’aki o hon nem é zi magá jól’, Aino ’egye len’. A öld ajzi ne ek jegyzékéből meg- udha juk, hogy a má eledésbe me ül Tu ja a no ég Lapp ölde jelen i. É de- kes, hogy a inn ne ek magya „meg elelőjekén ” néha a s éd (Helsinki — Hel- sing o s), néha a néme (Tallinna — Re al) alako aláljuk. 2. S ZINNYEI mű é 1934-ben kö e e W EÖRES G YULA szó á a, amely ől a sze ző ez í ja elősza ában: „Meg elelő magya – inn szó á mindeddig hiány- zo , hacsak a inn nyel ű magya nyel anok ilynemű szójegyzékei nem es- szük igyelembe. E hiány pó lásá a, elsőso ban gyako la i célból készül a je- len magya – inn zsebszó á őleg a inn közönség számá a. A szó á anyaga csupán az i odalomban és mindennapi beszédben ál alánosan használ sza aka és szólásoka öleli el.” A kismé e ű, 280 lapos szó á ennek a célnak meg elel (a sze ző 1925 és 1942 közö a helsinki egye em magya lek o a ol , így ki- áló inn nyel udással endelkeze ). A kb. 9 000 címszó a almazó mű a képze és össze e sza aka „bok osí ja”, emia szókincsállománya lényege- sen öbb e ehe ő. A szá mazékszók egy-egy címszó alá endezése a helyki- használás szempon jából ké ségkí ül ö le es megoldás, hiszen így meg ud e- lelni a „zsebszó á ság” k i é iumainak, de a nyel anuló munkájá ez a aj a sze kesz ésmód nagyon megnehezí i. A ej szó össze é elei például ennek kö- e kez ében há om címszóba ke ül ek ( ej/alj, -csó ál a, -dísz; eje/sség, - len, -ze ; ej/ a, - ájás, -hang, -kö ő, -léc), s közéjük ékelődnek a ejedelem, ejel, ejenkén , ejé , ejes, ejés címsza ak; a ő- elő agú sza ak hé szócikkbe an- nak elszó a, agy például a só/bánya és a só/sa közö 20 címszónyi a á- olság s b. Az is nagyon megnehezí i a szó á használa á , hogy „ álasz ójel az u án a be ű u án áll, amely ől kezdődik a kö e kező, kö őjeles ész” (5), ö. pl. péld/a, -a/beszéd, -álózik, -ány, -ás, -á lan; pa /an, -og; külön/c, - éle, -í mény, -leges, -ös; zsibba/d, -sz s b. Mindezek a szó á „ issza elé” használó inne- ke könnyen ő ani é u ak a sodo ha ják. Az is za a ó, hogy a bok osí ás e ed- ményeképpen külön éle szó ajok ke ülnek egy címszó alá, pl. nyel -bo lás, -emlék, -já ás, - ö éne és -el, -es, -ész, -eze ; endég - ogadó, -lá ás, -sze e- pel, -sze e e és -lő, -lős, -ség; bizonyá a így ke ülhe e össze a pök és a pök- hendi is. A szó á ban sok ki ejezés, azeológiai egység is alálha ó, ezek azonban még nem a ma má megszoko ~ jellel épí keznek, hanem — helykímélési célza al — a sze ző a ké déses szó első be űjé adja meg, pl. éle : é-ben an, é-be lép, é-e o og kockán, é-e él, é-halál ha c, é- e kel; og: áj a -a, kimu a ja a -a ehé - jé ; szem: egy sz., sz-ébe mond, sz-mel lá ha ó, sz-é e hány, sz-e közé ne e , jó sz-mel néz, sz-mel a , sz-e szú , négy sz-köz s b. Cseppe se ájlaljuk, hogy ez a jelölési mód immá on a múl é! 135 A köny szókincse mai szemmel néz e is meglepően üde, segí ségé el egy mai szö ege is le lehe ne o dí ani öbb-ke esebb sike el. Finn szókincse is ki- ogás alan. Pe sze annak benne ela ul sza ak, de a mű lassacskán 80 é es lesz, ezé ne csodálkozzunk az „idős szó á ” nyel eze én. Az idők os áján má ki- hullo ak olyan, akko még használa os sza ak, min pl. ágyasság, baga ia, ba- log, bu kus, cond a, csibuk, delej, d ogis a, eszme á sulás (= asszociáció), akö- pönyeg (= ő bódé), enőszíj, ö eg, gálic, hadas yán, hajcsö esség, kacagány, kancsuka, ma ko ányos, pi yke, puzd a, sajka, szö é nek, ü mös, áll űző, e- ény, ö heny, zsa á nok. Ami a g amma ikai ké déseke ille i, a szó á ban a magya címsza ak u án semmi éle agozási in o máció nem alálunk (zsebszó á ese én ez ökéle esen é he ő, édhe ő; ese leg a mellékle ben lehe e olna agozási ábláza oka köz- eadni). A sze ző jelöli ugyanakko az ado szó szó ajá , ami elesleges, hiszen a inn meg elelő ez ki űnően meg udja mu a ni. A szó á égén egy kis mellékle ben sze epel a magya ke esz ne ek lis ája, inn meg elelőikkel. A pá huzamok egy észe hely álló (An al ~ An i, Hen ik ~ Heikki, Ilona ~ Helena, Leena, K is ó ~ Ris o, K isz ina ~ Ki s i, Tamás ~ Tuo- mo, Zsuzsánna ~ Sanna), másik észe iszon mai szemmel néz e inkább meg- mosolyog a ó (Aladá ~ Oloda us, Á pád ~ A padus, Lázá ~ La sa us, Ló án ~ O lando). 3. A ké ilághábo ú közö i időszak élénk kapcsola ai a nagy ilágégés u án, a nyuga i é in kezéseke il ó Rákosi-ko szakban a minimális a es ek issza. Az ö enes é ek égén kezde ismé megélénkülni az együ működés, az első ösz- öndíjasok az 1960-as é ek elején ehe ék be a lábuka Finno szágba, ellendül egymás szépi odalmának o dí ása, új aindul az egye emi képzés, so a szüle - ek a cse ekapcsola ok (a ha alom később sem néz e ossz szemmel, ső , alami- lyen mé ékben bá o í o a is a magya – inn kapcsola oka ). Ebben a légkö ben ége ő szükség ol új, az 1884-es S ZINNYEI - éle szó á ég e lecse élő, a nyel - köny ek szójegyzéké nagymé ékben meghaladó új, mode n szó á készí ésé e. A magya o szági inn nyel ok a ás megha á ozó alakja, P APP I STVÁN , a deb e- ceni Kossu h Lajos Tudományegye em Magya Nyel észe i Tanszékének eze- ője ebben az időszakban öbb olyan mű e jelen e e meg (lásd az 1. lábjegyze - ben), amelyek legalább ké é izeden á a innül anulók alap e ő kéziköny ei- kén szolgál ak, nem éle len ehá , hogy az ő ne éhez űződik az új inn–magya szó á elkészí ése is. A mű 1962-ben jelen meg. M IKOLA T IBOR jó é zékkel jö- endöl e mél a ásában: „Papp Is án szó á a szükség elenné eszi köz e í ő nyel- ek használa á , ami bizonyá a megnö eli a inn nyel i án i é deklődés ” (1963: 207). A szó á az Akadémiai Kiadó „sö é kék” szó á i so oza ában jelen meg, csak negyedik, 1993-as kiadása ál o külső , akko a a inn zászló színeibe öl öz e - ék. (I jegyezzük meg, hogy a kiadó még a saj óhibáka sem ol hajlandó kija- 136 í ani a sajá ko ában ki űnő, de a kilenc enes é ek elejé e má ela ul szó á - ban.) P APP I STVÁN 1100 lapos, kb. 49 000 szócikke a almazó mű ének ő o ása a inn é elmező szó á (Nykysuomen sanaki ja, 1951–1961) ha kö e e ol , en- nek alapján készí e e el a agozási endsze is. A 200 000 címsza as inn é el- mező szó á a L ÖNNROT inn–s éd szó á a (1880) u áni inn lexikog á ia sa ok- kö ének ekin he ő. P APP I STVÁN szóanyaga elsőso ban a inn i odalmi nyel és köznyel lexikájá a almazza, de bőségesen alálha unk benne nép- és szak- nyel i ki ejezéseke , és uda osan e el égi sza aka is. A mai ol asó alán má nehezen udja é elmezni például a disöösi ’dizőz’, hiiles ys ’szenelés, szén- el é el’, hi enhiih äjä ’(síző) sza as adász’, ilmoi us oimis o ’hi de ői oda’, imisä ’emse’, in e poloida ’in e polál’ sza aka , s alószínűleg má a megjelené- se ko ában ela ul ak ol ak a sue a ’ ámad’, i ma ’ űz’, el enluu ’ele án cson ’ lexémák. Elősza ában P APP I STVÁN nem észle ezi a képzők és az össze e sza ak á- loga ási el ei . Mégis ezek a inn lexikog á ia sa kala os pon jai, ahogy má S ZINNYEI nél is jelez ük, me amennyiben ezekben a ké désekben nem udunk ende enni, nagyon könnyen elbu jánozha a címsza ak száma. Valamelyes ebbe a csapdába ese P APP I STVÁN is, igaz, hogy szó á a a Nykysuomen sanaki já ól ö ököl e ez a onás , így a csapda elke üléséhez elül kelle olna bí álnia az akko i inn lexikog á iá . A á gyal szó á képze és (sokszo csak alkalmi) össze e sza ai gyak an úl nehézkesek. Nem csoda, hogy a későbbi inn szó á akból kiej e ék például a kö e kező sza aka : a mah ama omuus ’könyö elenség’, a meliaisuus oimin a ’jó ékonykodás’, asianajaja emppu ’ügy- édi ogás’, hiih ohe uus ’első hely a síspo ban’, kas ien uisku usaine ’nö- énype me ező sze ’, ki jallisuudenhis o ioi sija ’i odalom ö énész’, laskeu u- miskehoi us ’leszállási pa ancs’. Ezek e a sza ak a a google. i is mind 10 ala i alála o ad, jelez e az , hogy a mai nyel használa is idegenkedik őlük. P APP I STVÁN szem elő a o a, hogy Finno szágban a nyel já ások haszná- la a o ább él, nem kis mé ékben az új „nemze i eposz”, Väinö Linna Tun e- ma on so ilas (Isme e len ka ona, 1954) című egénye ál al. A szó á II. üggelé- kében leí ja a kele i nyel já ásokban alálha ó isszaha ó ige agozás , ami azó a má nem isme a köznyel ben. A szó á ban alálha ók — helyesen annak minő- sí e — nyel já ási sza ak, jelen ések is, pl. haas aa ’beszél’, o pana ’unoka- es é ’, ky y ’sógo ’, umppu ’egyujjú kö ö kesz yű’. Ezek a sza ak alahol a köznyel közelében alálha ók, egionális és i odalmi használa uk mindenképpen ál alánosnak mondha ó. Egy jó szó á enge eg o szágisme e i in o máció is képes nyúj ani. P APP I STVÁN szó á a is ilyen. Meg alálha juk benne például a inn ö énelem e ona - kozó leg on osabb ki ejezéseke , pl. al iso a ’ éli hábo ú (1939. no . 30.–1940. má c. 13.)’, ja koso a ’ oly a ólagos hábo ú (1941–44)’, nuijaso a ’buzogány- 143 nem ma ad semmi (még a sínau ó, sehonnai, spa he sem). Tallinn még min- dig csak egy n-nel sze epel. Finn oldalon is annak hiányok, az l- be űből szemezge e például: laadun- al on a ’minőségellenő zés’, laajakais a ’szélessá ú’, lahjalis a ’kí ánságlis a’, ki jas o-/lainaajanko i ’ol asójegy’, lainaus ’kölcsönzés, idéze ’, lai ahyök- kääjä ’szélső’, lai osmies ’ka ban a ó’, lak oosi-in ole anssi ’ ejé zékenység’ s b. Helye ük ki lehe ne hagyni a kö e kező, ma má i kán használ ki ejezése- ke : lahjapalkkio ’ju almazás’, lainalause ’idéze ’, laiskan i ka ’kényelmes ál- lás’, lai an eis ämö ’hajója í ó műhely’, lakon ikkoja ’sz ájk ö ő’. (Pe sze, ud- juk az is, hogy az ol asó kí ánságlis ája ég elen, és a szó á sze kesz ésnek alahol gá a kell szabni.) A omaani má nem jelen egény (ma: omaani) is és cigány (ma: omani) is. Habá az összes magya – inn szó á készí ő é i, a nyel- ész szó inn meg elelője 2009-ben má ég nem a kielimies (’nyel + é i’), ki- ál képpen úgy nem, hogy a mode n kieli ie eilijä a inn–magya észben elő o - dul. A las enhoi aja a ’gye mekgondozónő’ szó al sem kellene bo so ö ni a inn eminis ák o a alá. A szó á hasznos üggelékek zá ják (É elek és i alok lis ája, Lá oga ás Buda- pes en, U azási in o mációk). Ko ábban má öbbszö oglalkoz unk a magya és inn é el- és i alne ekkel, hiszen ezek isme e e nélkül a u is áka , a hosszabb- ö idebb ideig a másik o szágban a ózkodóka kelleme len meglepe ések é he- ik. N YIRKOS szó á ának nagy előnye, hogy külön szólis á ad köz e a magya és inn szókincs (és kul ú a) eme on os e üle é ől. Az 519 magya é elné egy é- sze semmi éle o dí ási (és elisme ési) p oblémá nem okoz, ö. pl. alma ~ omena, bo jú ~ asikka, csuka ~ hauki, kapo ~ illi, szőlő ~ iini ypäle, yúk ~ kana, zöldbo só ~ ihe he ne s b. Más észük né leg legalábbis megegyezik, de az elkészí és módja és íz ilága igen á ol áll egymás ól (halászlé ~ kalakei o, ma hapö köl ~ a kuli), de az igazi gondo azok az é elek okozzák, amelyeke a innek még hí ből sem isme nek. Ezeke N YIRKOS — nagyon helyesen — nem p óbálja meg le o dí ani ( agy alamely inn é elhez hasonlí ani), hanem meg- magya ázza őke . A magya gasz onómiában já a lan u is a így legalább ala- mi éle képe kap a ól, hogy mi is a kö ömpö köl (N YIRKOS inn de iníciója magya ul: álla ok kö me kö üli húsból készül pö köl aj a), a a ányé os (sül húsok és szalonna sül k umpli al és izzsel kö í e egy nagy a ányé on elszol- gál a, ál alában ké személynek), a lecsó (zöldpap ikából, pa adicsomból és hagymából készül meleg é el), és még hosszan so olha nánk, a májgombócle- es ől a kolozs á i káposz án, a székelygulyáson és a a honyán á a Gundel pa- lacsin áig. Az i alok lis ája nem ennyi e „izgalmas”, o csak a okaji aszú és a öccs a hunga ikum. A lis a inn „pá ja” az „é lapok szókincséből” címe iseli, ez jelzi alap unkciójá . A meglepe és nem okozó é elek (a bá ány ól a libáig, a dé é keszeg ől a lazacig, az ananász ól a zöldbabig) melle a szójegyzékben sze epelnek a hagyományos inn é elek (he nekei o, kalakukko, maksalaa ikko, 144 osolli, silli s b., ezek ől lásd ko ábban), de kima ad a ke ma iili és a leipäjuus- o. S i még nem kapo helye a legnépsze űbb és leggyak abban ogyasz o inn (?) é elek egyike, a pizza sem (de az 1996-os kiadásban má igen). A Lá oga ás Budapes en című ész ké u is a pes i élményei meséli el, a ha- gyományos émákkal (é kezés, szálloda, endéglő, mozi, múzeum, közlekedés, ásá lás, bank s b.), pá beszédes o mában. Ez a ész nem illik a szó á ba, á sal- gási zsebköny ben agy nyel köny ben lenne a helye. A üggelékben agozási ábláza is helye kap. Ehelye jobb le olna egy eljesebb ő ani ábláza o köz eadni, me az i el ün e e , szabály alanul ago- zódó igék és né szók lis ája alapján a diák nem udja meg anulni a magya pa a- digmáka . Hasznos iszon a magya hangok kiej ési ábláza a. A szó á égén a ámszabályok, u azási i odák címei, hi a alok nyi a a ási ideje inkább egy ú i- köny be illenének, semmin szó á ba. Ez pe sze semmi nem on le a nagyon hasznos, gyako la ias szó á é demeiből. 6. P APP I STVÁN a inn–magya szó á megjelen e ése u án azonnal hozzákez- de a magya – inn szó á anyagának gyűj éséhez, majd 1968-ban a szó á sze - kesz éséhez. Első lépésben kicéduláz a a szó á á (ennek égül 45%-a ke ül be az új munkába), ille e kiegészí ő szógyűj éseke égze . Mű é nem ud a be e- jezni, me az elszelel címszó megsze kesz ése u án elhuny . Munkájá J AKAB L ÁSZLÓ , a deb eceni Kossu h Lajos Tudományegye em aná a e e á , így égül az ő ne éhez űződik az első nagy e jedelmű, udományos igényű magya – inn szó á elkészí ése. A nagymé e ű, 850 lapos, kb. 56 000 szócikke a almazó szó á szókincse nap akész, mode n. Ma má a nyel eljes jogú agja, de a szó á megjelenése idején még újí ó szemléle e ol szükség a yoghu (ső má joghu í ásmóddal is), quan um/k an um, jach , weed, whisky, ya d el é eléhez, mi öbb, helye kapo a kompu e (kompjú e ) ~ számí ógép is, s alálkozha unk ( alószínűleg az 1979-es i áni o adalom kö e kezményekén ) az aja ollah szó al is. Ma má mosolygunk az önbo o akészülék-en, de akko iban ez nagy dolog ol . Rendkí ül alapos a szó á nö ény- és álla né i állománya, még olyan, a nagyközönség ál al ke éssé isme lexémák is meg alálha ók benne, min pl. cso bóka, e ős ű, eze jó ű, salá aboglá ka, saspá ány, yúkhú , a júkö öm, zsá- zsa, ille e hal a kas, hósá mány, lándzsahal, lilik, májmé ely, o sóhal, őn s b. Gazdag a szó á öld ajzi ne ekben. Ezek egy észe alóban szükséges, hi- szen mindké nyel ben o dí ás (Bak é í ő ’Kau iin kään öpii i’, Északi- enge ’Pohjanme i’, Finn-öböl ’Suomenlah i’, Fok öld ’Kapmaa’, Sziklás-hegység ’Kallio uo e ’), más észének el é ele hasznos, de nem szükségsze ű (Bengália, Be lin, Bosznia, Chile, Góbi, Hága, Já a, Kína, Kuba, Palesz ina, Szaha a, Ti- be s b.). A magya ke esz ne ek ábécé endes beso olásban sze epelnek (majd lá ni ogjuk, hogy J AKAB L ÁSZLÓ az új inn–magya szó á ában ezeke üggelékkén 145 közli), de sze encsé e a sze ző nem aka mindená on inn meg elelőke alálni melléjük ( ö. a W EÖRES -szó á anyagá ), hanem csak az jelzi, hogy é i- agy női né ől an-e szó. Dicsé e es, hogy sok becene e is megad (Á pi, Be ci, E - zsi, E a, Fe i, Fe kó, Nusi, Panni, Pi yu s b.). Nem alószínű ugyanakko , hogy a 80-as é ekben sok Emánuel és Boldizsá (becéz e Bódi) ke esz ne ű é i él olna hazánkban. Sze encsé e sok ö idí és is helye kapo a szó á ban ( ö., pl., pu., e ., ui., ún., uo. — ma má alószínűleg hosszan kellene magya ázni, mi jelen e az u. p. = u olsó pos a). Ső a ko egyik új anyaga, a p c/pé écé is beke ül a szó- á ba. Ö le es a B.ú.é.k. el é ele is. A szó á alamilyen mé ékben ük özi a ko poli ikai szellemé is. Sze en- csé e csak kismé ékben, de akko is helye kelle kapniuk olyan sza aknak és ö idí éseknek, min pl. bolse ik, el á s, kolhoz, Béke- ilág anács, MSZMP, MSZBT, SZKP, SZOT, sz. A munkás szó 46, a pá 67 össze é el elő agjakén bukkan el. Szamizda még nincs. Szin én a ko szelleme ük özik az ö öklakás, lakáshiány, szénhiány, alu ako lá ozás, iceházmes e , o kánkabá ki ejezések. Ma má nehéz elképzelni az az időszako , amiko a ele on nagy kincs ol (megese , hogy íz é ig is kelle á ni á), s ol ele onkezelő, -állomás és -au oma a is. A szó á szókészle ének csak igen-igen kis észe ekin he ő ela ul nak, ö. pl. anzágol, bacchánsnő, c ikli, csobolygó, aköpönyeg, öcs ej, ickázik, kékkő, laj- bi, ma hasó, mosóasszony, mosóbő , mu izik, oj , saj uha, sü göny, á i da, ú - ő , zsa á nok. Sok a nyel észe i és i odalom udományi ki ejezés (ami nem baj, me ezeke a szakmáka mű eli az elsődleges célközönség), pl. asszonánc, pen ame e , o- cheus; labializáció, zöngésülés. Szin én célközönsége a szó á nak a diákság: az egye emi éle olyan szakki ejezései is helye kap ak, min pl. szigo la , ú ézik. A eminizmussal iszon nem udo lépés a ani ez a szó á sem, ö. kielimies. Az egyes szak e üle ek szakszókincse öbbé-ke ésbé kép isel e an az anyagban, a- lán a nyomdai (pe i , é ző) és a műszaki (zsí zó ej) szókincs egy észe elesleges. É dekes és hasznos újí ás, hogy a sze ző a magya né szó agoka címszók- kén eszi el (ső az alak ál oza oka külön is), pl. -ból, -ből, -ból/-ből; -kén , -képpen; -szö i s b. Ez nagyon eszélyes elada , de J AKAB sike el oldja meg. A alaha ol magya u ball emléke elő adózik a sze ző a bal- és jobbösz- szekö ő, bal- és jobb edeze , d ibliz [= cselez] szaksza akkal. A cen e hal má nem, de a cen e , cen e csa á még helye kapo az anyagban (de nincs benne az a anycsapa …). És akko é jünk is á az o szágisme e e! Többszö u al unk má á mi is, hogy egy jó szó á nagyon sok o szágisme e i in o máció ud köz e í eni. Sze- encsé e ez a szó á is ilyen. Sze epel benne a „hagyományos magya ságképe ” — akko még e ősen — o máló be yá , csá dás, csikós, gulyás, pusz a, de sze- 146 encsé e olyanok is helye kap ak, min például Á pád-ház, Habsbu g-ház, a illa, csángó, palóc. Ezek egy észé igen nehéz de iniálni, pl. Kossu h-díj, kopja a, ku anemes, lacikonyha. Ö ende esen sok a magya öld ajzi né : Bala on, Bu- da és Pes , Duna-kanya , Kunság, Tiszán- és Dunán úl s b. Akko iban bá o ság kelle a Ká pá alja el é eléhez, s cseppe sem éle len, hogy nem sze epelhe- e a szó á ban a Fel idék, Dél idék, Pa ium, Vajdaság, Bácska, Bánság, Szé- kely öld s b. Ki ályaink közül csak Köny es Kálmán sze epel, de ő is elhagyha ó le olna, hiszen a ’Kálmán Ki jojen Suosija [Kálmán, a Köny ek Ked elője]’ nem ad sok in o máció a inneknek. Nem mond soka a Babszem Jankó ’peuka- loinen’ és a hűbelebalázs (módjá a) ’ha ki sema a’ sem. Dicsé e es p óbálkozás az Ópe enciás enge en úl címszó el é ele (’kaukana al ame en akana’ = messze az óceánon úl’]. — Egy aj a „ o dí o eáliakén ” helye kap a szó á - ban a kan ele és a szauna is. A ipikusan magya é elek közül sok sze epel a szó á ban. Ezek egy észé nehéz le o dí ani. A innben a makka a meg é esz és e alkalmas gyűj őné , ö. hu ka ’makka a’, kolbász ’(liha)makka a’, deb eceni pá os kolbász ’deb eceni- läinen kaksoismakka a’, szalámi ’salami(makka a)’. A gulyásle es ’(kb.) liha- kei o’ [= húsle es] és a pö köl ’palapih i, (kb.) lihamuhennos/-hyös ö’ o dí- ása oly messze an a alóság ól, min e inom é elek inn ál oza ai a ma- gya ól… Hasonlóan nehéz a bo al kapcsola os szókincs bemu a ása, dicsé e es, hogy e „szak e üle ” is helye kapo a szó á ban: ö. öccs ’sooda edellä sekoi e u iini’ [= szóda ízzel ke e bo ], hosszúlépés ’ iiniä sooda eden ke a (yksi desili a iiniä ja kaksi desili aa soda e ä)’ [= bo szódá al (egy dl bo ké dl szódá al)] és kis öccs ’ iiniä sooda eden ke a (yksi desili a iiniä ja yksi desili aa soda e ä)’ (de a nagy öccs nem sze epel az anyagban), ső : mus ’ ypälemehu, käymä ön iini [= szőlőlé, ki o a lan bo ]’ és mu ci ’käymis ilassa ole a uusi iiini’ [= o ásban lé ő új bo ], sep őpálinka ’ iinin pohjakas a almis e u iina’ is. A sze ző néhány szlengszó is el esz, ezeke nyugod an ki lehe e olna hagyni, pl. daci [= ossz osz ályza ], di i, epcsi. A szó á szócikkeiben Jakab nagyon sok szólás , közmondás ad köz e. Ezek egy észe az eu ópai kul ú kö közös kincséhez a ozik, o dí ásuk/meg elel- e ésük így egysze ű (pl. ajándék lónak ne nézd a ogá ’ei lahjahe osen suuhun ka so a’), de annak olyanok is, amelyeke speciálisan magya os jellegük mia nem lehe más nyel en isszaadni, csak kö ülí ni agy a sajá kul ú kö meg ele- lő szólásá al helye e esí eni, pl. él, min Ma ci He esen ’elää kuin lehmä pellossa [= él min a ehén a mezőn]’, igyo og min a aku ya ’hymyilee kuin puuhe onen kuu amolla [= mosolyog min a aló a hold ény e]’ s b. A szó á elsze el sége, g amma ikai p ecizi ása és ő ani szemléle e min a- sze ű (ez nem éle len, hiszen J AKAB L ÁSZLÓ a magya ő an egyik legjelesebb 147 isme ője). A né szói címszók u án zá ójelben áll a á gyese , az egyes ha madik személyű bi okos személy ag és a öbbes számú alak, pl. ház [~a , ~a, ~ak], szó [~ , sza a, sza ak], igék ese ében pedig a múl idő egyes szám első — s ha szük- séges, ha madik — személy, ille e a elszólí ó és el é eles mód Sg3. alakja, pl. ké [~ , ~jen, ~ne], ad [~ am, ~o , ~jon, ~na], lá [~ am, ~o , lásson, ~na]. Ez a megoldás sokkal elhasználóba á abb és egyé elműbb, min a P APP - éle szó á eljá ása, ahol a címszó u áni kis index jelzi, milyen agozási ípus ól an szó. Összességében: J AKAB L ÁSZLÓ szó á a hiánypó ló munka. Olyan mű, amely iss szókincse, bőséges példaanyaga, g amma ikai pon ossága és ő ani in o - mációi é én a mai napig a nyel anulók nélkülözhe e len kéziköny e. 7. Po iban, a á os köny á ban működő Magya I odalmi Közpon kiad á- nyakén jelen meg 1986-ban S ZABÓ T. Á DÁM kisszó á a (Lyhy unka i–suomi sanaki ja / Kis magya – inn szó á ), ami inkább szójegyzéknek lehe ne ne ezni. Az előszóban a sze kesz ő hangsúlyozza, hogy ez nem udományos kiad ány, hanem egy „gyo san o ga ha ó segédeszköz”. A köny ecske alóban nem lépi úl ez a szin e , bá az ö le — adjunk a magya nyel i án é deklődő, a ba á i kö ökben o golódó magya ba á ok kezébe egy könnyen használha ó, az alap- szókincse a almazó összeállí ás — nagyon jó s akko áj idősze ű ol . A kb. 3500 szó a almazó szójegyzék sze kesz ési el e hasonlí a W EÖRES G YULA szó á áé a, de a szoka lan ö delési megoldások (a magya sza ak aláhúzása, a őne ek nagybe űs í ásmódja, az egy szóboko ba a ozó sza ak egy so ba sze- dése) szin e á ekin he e lenné eszik a szö ege . A bok osí ás ól W EÖRES szó á- a kapcsán ki ej e éleményünke i csak megismé elni udjuk. S ZABÓ áadásul még o ább nehezí i az ol asó helyze é : a pálya címszóhoz ke ül az au ópálya, a nyi igéhez a megnyi ó, a mond-hoz a közmondás, a ka á s-hoz az el á s, a káposz á-hoz a öl ö káposz a, a öl-höz a ej öl, az anyá-hoz a nagyanya, a ú - hoz az agya ú s b. A sze ző néhol megadja a ( ik í ) ige ö e , pl. asz-: aszal, aszály, aszu; pisz-: piszkál, piszmog; há -: há om, ha mad, ha minc; me-: me e, me ; é -: é ed, é es, é ú . Ez inkább csak é ú a iszi az ol asó . A ő an amúgy sem e őssége a szó á nak, az eszik igének en-/e -/e - alakjai űnnek el. „Hy in epäsäännölli- nen e bi” [igen endhagyó ige], í ja S ZABÓ — az, de alán nem annyi a, hogy az e-/esz-/e - ö eke le kelljen cse élni. Az iszik ö ei nála: igy-/in-/i -/i -. Egy kisszó á szókincse mindig i a á gya lehe : mi ke ül bele, mi nem, mi- é igen, mié nem. Nem el é lenül kellene egy ekko a ko puszban sze epelnie az a ya iság, be o ázik, emik, csecsszopó, csenge yű, dal alan, d ó kö élpálya, ehé nép, húshagyópén ek, kapo má ás, keszkenő, ku ya ájá , libabő ös, o osz- lán ész, pláne nem a mony, monyos ló, ikmony sza aknak (még akko sem, ha innugo e ede űek). A sze ző néhol e imologizál (pl. keszkenő = kez + kendő), néhol pedig o szágisme e i in o mációka csepeg e : i albol ’Alko’, hu ka (a kolbász címszó ala …) ’maksa-/ e imakka a’. 148 S ZABÓ T. Á DÁM családja e délyi. Ez magya ázza, hogy öbb, E dély e u aló címszó is beke ül a szó á ába: Mezőség, Székely öld, Feke e-ügy, Kö ös ő (a inneknek semmi nem mond a de iníció: ’C iş joen lähde’), ha isnyás székely, mi öbb: alsing [= alsóing] és elsing [= elsőing]. Finnül nem honosodo meg a Seekejmaa kísé le e, ami inkább kiej ési anácsnak ekin he ő. T anssyl aa- nia alakja há om pon on is a chaikus inn helyesí ás ük öz (mai helyesí ása: T ansil ania). Kissé komikus az alábbi szócikk: - i ’poika’, esim. ba om i ai anh. ik i ’kananpoika’, . Pe ő i… [= - i ’ iú’, pl. ba om i agy az ela ul ik i, ö. Pe ő i…]. S ZABÓ nagyon jó é zékkel lá a meg, milyen nagy szükség an bizonyos cél- csopo ban egy ilyen jellegű szójegyzék e, munkája ezé hiánypó ló is lehe e olna. Sajnos, nem le az, s ennek nemcsak a e jesz és hiányossága az oka, ha- nem a sze kesz és á gondola lansága, egyene lensége (ső megsze kesz e len- sége), a címszó endsze nehézkessége. Ká , hogy nem sike ül o ább csiszolni az anyagon. 8. Hiánypó ló so oza megjelen e ésé e állakozo 1998-ban a szomba helyi Be zsenyi Dániel Taná képző Főiskola P USZTAY J ÁNOS p o esszo eze ésé- el: az EU dokumen umai alapján a nyel ok a ásban, ille e az uniós isme e ek elsajá í a ásában használha ó szó á so oza o (EU-Vocabula ium Sa a iense) indí o ak ú já a, amelynek a inn melle angol, ancia, néme és olasz–magya ál oza a is megjelen , az AGENDA 2000 O szág élemény című dokumen- um anyaga alapján, amelynek minden EU-s nyel en elkészül a hi a alos o dí- ása. Így ehá ez a mű nem egy hagyományos szó á , hanem egy sajá os e üle speciális szóanyagának a jegyzéke. Ilyes éle munkák a nagyon nagy szükség an, hiszen ke esen udják kapásból megmondani, hogyan is an innül (angolul s b.) a késői magza i halandósági á a, a Gazdaság édelmi Koo dinációs Ti ká - ság, a le elepedési szabadsághoz aló jog, a szubszidia i ás el e agy éppen a jogha monizációs e . Egy ada a mű szükségességé e: a szó á inn–magya é- sze a- be ű el kezdődő sza ainak száma 141, ebből 52 (37%) olyan, amely nem sze epel a legújabb ké nyel ű szó á ban. A szójegyzék legnagyobb hibája, hogy az EU dokumen um összes sza á a - almazza, ehá a köznyel olyan sza ai is helye kapnak benne, min pl. aika ’idő’, au o ’au ó’, a ain ’kulcs’, hy in ’jól’, joki ’ olyó’, ki je ’le él’. Ezeke egy igazi poli ikai szó á ból ki kellene gyomlálni. 9. P APP I STVÁN szó á ának első kiadása u án 45 é el jelen meg az új inn– magya szó á . Sze zője J AKAB L ÁSZLÓ , a Deb eceni Egye em nyugalmazo docense, a magya – inn szó á á ssze zője. A á a á opusz az Akadémiai Kiadó diákszó á -so oza ában lá o nap ilágo , de jó al öbbe ad, min a so o- za cím alapján á ná az embe . A — ég e! — meg elelő mé e ű, ilágos agolá- sú, könnyen kezelhe ő és könnyen ol asha ó szó á 28 900 címszó a almaz. 149 Ká , hogy a szó á be eze ője (ké nyel ű szó á ak ól kissé idegen módon) csak magya ul ol asha ó. Amelle , hogy úgy űnik, min ha nem is aka nák ek- lámozni Finno szágban, nagyobb gond például az, hogy a magya ul nem é ő innek sehonnan sem udha ják meg öbbek közö az , hogy a magya igék szó á i alakja az egyes szám ha madik személyű alak, s nem pedig az in ini i- us. Az ela ul P APP -szó á u án a leg on osabb ké dés, mennyiben a almazza az elmúl é izedek új szókincsé ez a mű? Elsődleges o ása, jó kiindulási alapja a mai inn nyel 100 000 címsza as kéziszó á a, a Suomen kielen pe ussanaki ja (1–3. 1990–1994) ol . A sze ző még nem ehe e igyelembe az újabb kiad á- nyoka , őkén a Pe ussanaki ja issí e , ja í o ál oza ai (Kieli oimis on sa- naki ja, elek onikusan 2004, nyom a a 2006) ehe ek olna jó szolgála o , s célsze ű le olna az egy e nagyobb mennyiségben hozzá é he ő in e ne es szó- á aka is elhasználni. Az e mésze es, hogy egy szó á anyagá alahol „el kell ha apni”, de a mai, globalizál ilágban a szókincs soha nem lá o gyo sasággal ál ozik. A P APP -szó á hoz képes a szókincs így is nagymé ékben megújul , mode - nizálódo . Beke ül ek olyan sza ak, min például ka umuspille i ’esemény u áni able a’, ko ale y ’ incsesz e , me e lemez’, kännykkä ’mobil( ele on)’, le ppu ’ lopi, hajlékonylemez’, luomu uo e ’bio e mék’, po kupuku ’ ugdalódzó, kezes- lábas’, sähly ’ e emhoki, loo ball’, sähköpos i ’email [ímél], illám-/d ó pos a’. Az össze é elekből és a képze alakokból kike ül ek az alkalminak űnők, ame- lyek a P APP -szó á ban bőségesen elő o dul ak. A H be ű szókincséből szemez- ge e kima ad például a hal ijamaises i ’ ündé ien’, hassumainen ’ u csa, ba- da ’, heikko e inen ’ é szegény’, höys yä ’ űsze eződik; kö é edik’. (Pe sze, még így is ma ad pe i é ikus használa ú, min pl. hiushuokoisuus ’hajszálcsö- esség’). A áloga ás alapja elsőso ban a gyako iság, így ke ül be a beszél nyel ből a e kka i ’melegí ő’ (a google. i-ben 33 800 elő o dulása alálha ó) és a szlengből a heido ’szia(sz ok)’ (2180). Minden szó á anyaga éges, de még beke ülhe ek olna olyan sza ak, min amma iko keakoulu ’szak őiskola’, bio unnis e ’biome ikus azonosí ás’, b unssi ’ illás eggeli’, b ändi ’b and, má ka’, g aa i ’sózo nye s hal’, haa e i ’ enge i balese ’, hakukone ’ke esőp og am’, hedelmäinen ’gyümölcsös (bo )’, hu i ’ as- kos (humo )’, hymiö ’szmájli, mosoly’, joiku ’lapp ének’, jälkimaku ’u óíz’, kaa- mos ’sö é időszak élen, amiko nem kel el a nap’, kan oliina ’babakendő’, kanne a a ’lap op’, kassle ’ a ja’, kie ä ys ’új ahasznosí ás’, kolumni ’publicisz- ika’, ku apuku ’kezes-lábas’, luo ijuna ’nagysebességű ona ’, mu ukah i ’ins- an /azonnal oldódó ká é’, nais enmies ’nőcsábász’, poikkeus ila ’szükségállapo ’, pol a i ’legény- agy leánybúcsú’, askausa pi ’ e hességi csík’, eilu kauppa ’mél ányos ke eskedelem’, saa ohoi o ’halálos be egek ápolása’, sau akä ely ’no dic walking’, selain ’böngésző’, suojelupoliisi ’( inn) állam édelmi endő - 150 ség’, eks i ies i ’szö eges üzene , SMS’, iena a ’pénz ke esni’, ienes i ’ ize - ség’, e oehdo us ’elő e ki öl ö adóbe allás’, ie ihoi o ’ ooming-in’, ylly ys- hullu ’hűbelebalázs’ s b. Ezek a sza ak N YIRKOS 2009-es szó á ában sem sze e- pelnek, a jälkimaku és a poikkeus ila ki é elé el. A P APP -szó á o szágisme e i é éke, a u is ák kiszolgálása kapcsán megnéz- ük a innes é elne eke . A helyze a J AKAB -szó á ban sem ja ul számo e ően, a ko ábbi munkában ki ogásol hiányosságok közül csak a lan ulaa ikko ke ül be, ’ka ó épapü é’ jelen éssel. A szó á egyik előnye, hogy számos szakszó is a almaz, őkén az o osi szaknyel ből lehe szemezge ni: is eli ’ isz ula, sipoly’, asi uskoe ’ e heléses EKG’, iehy ’ eze ék, já a ’ s b. Ebben a szó á ban ke esebb a ö idí és. A leg on osabbak (jne., mm. s b.) megma ad ak, de a be űszók nagy észe kihullo a os án. A P APP -szó á hoz hasonlóan i is sze epelnek önálló címszókén a külön éle pa ikulák (-kin, -pa/-pä, -han/-hän) és a -mainen/-mäinen ’-sze ű, - éle’ képző. Az előbbi csak helyeselni lehe , az u óbbi iszon eléggé ö le sze ű, hiszen ak- ko célsze ű le olna legalább az önálló szóból kele keze képzőke (-lainen/ -läinen, -omainen, - a /- ä , -kun a) is el enni. A 3. pon ban má szól unk a ól, hogy a eminizmus é hódí ásá al a inn nyel ből kiszo ul ak a - a /- ä nőnemképző el alko o sza ak. A J AKAB -szó á e é en jelen ős elő elépés hozo a P APP -szó á szemléle éhez képes , hiszen e szókincshez a ozó sza ak uca jai os ál a ki, de még mindig ma ad ak benne — éleményünk sze in eljesen eleslegesen — olyanok, min aallo a ’hable- ány, jumala a ’is ennő’, laulaja a ’énekesnő’, näy elijä ä ’színésznő’, anssi- ja a ’ áncosnő’, nem sze epel iszon az ál alánosan el ogado és használ ku- ninga a ’ki álynő’. A szó á néhány idegen szó is a almaz (pl. ci y, c-molli, zeppeliini, zulu), ezeke szí ájdalom nélkül el lehe e olna hagyni. Ebből a szó á ból kima ad ak a inn ö énelem e u aló olyan on os cím- sza ak, min a al iso a, ja koso a és nuijaso a (lásd a P APP -szó á ól í o ak ala ), de u csa módon beke ül a punamul ahalli us ’a cen umpá és a baloldal ál al alakí o koalíciós ko mány [szó sze in : ö ös okke ko mány]’. A szócikkek nagyon ilágosan, logikusan annak megsze kesz e, ha az egyes címsza aknak öbb magya jelen ése an, akko azok egyé elműen elkülönülnek egymás ól. Példaanyaga bőséges, s külön ö öm, hogy sok onza o is el ün e a sze ző. A címsza ak u án sze eplő szám — ugyanúgy, min P APP I STVÁN szó á ában — a agozás a u al. A üggelékben megado kód endsze is ugyanaz, ap óbb ál oz a ással (a 85 né szócsopo helye J AKAB 82- esz el). A ok ál akozás ugyanúgy csillaggal jelöli. E ől a k i ikánka má leí uk a P APP -szó á isme e- ése so án, i csak megismé elni udnánk. A magya – inn szó á ban használ 151 másik módsze (a agozo alakok címszó u áni megadása) lényegesen öbb he- lye igényel, de sokkal inkább elhasználóba á . A szó á egyik hasznos üggeléke a ke esz ne ek jegyzéke, amely külön cso- po osí ja a női és a é ine eke (sze encsé e, a sze ző nem kísé le eze a ma- gya meg elelők meg alálásá al). Ez az új szó á ké ségkí ül nagy elő elépés a magya – inn lexikog á ia e én. Szóanyaga — minden en ebb elso ol hiányossága ellené e is — iss, jól hasz- nálha ó. Jó lenne, ha a mode n ko igényeinek meg elelően CD-n és in e ne es o mában is elé he ő lenne. A inn–magya diákszó á nak készül a magya – inn pá ja is, amely elő elá - ha ólag 2012 égén jelenik meg az Akadémiai Kiadónál. Készí ője J AKAB L ÁSZ - LÓ , lek o a P ETTERI L AIHONEN . Ennek újdonsága lesz majd, hogy az igekö ős igék e külön igyelme o dí , például a megy szócikk égén u alás lesz a be-, ki- s b. igekö ős címsza ak a is. A szó á elsődlegesen a P APP –J AKAB - éle hagyo- mányoka oly a ja, de igyekszik hasznosí ani a inn és a magya lexikog á ia legújabb e edményei is. 10. A inn–magya lexikog á ia ejlődésének on os állomása a ké azeoló- giai szó á megjelenése. A nyel anulói igények nö ekedése, a haladó szin e el- ju ó diákok számának megsokszo ozódása a nyel ok a ó anyagok sokszínű ej- lesz ésének igényé hoz a magá al. Jól lá a meg ezeke az igényeke a u kui egye em p o esszo a, S IRKKA S AARINEN és magya nyel i lek o a, V ARGA J U- DIT , akik 2000-ben jelen e ék meg Veikö kissa kielen? [El i e a a macska a nyel ede ?] című inn–magya azeológiai szó á uka . A szó á elsőso ban a — J AKAB L ÁSZLÓ szó á a kapcsán má emlí e — leg- újabb inn é elmező szó á , a Suomen kielen pe ussanaki ja (1990) anyagá a ámaszkodik, de a sze zők ennél újabb anyagoka is el e ek mű ükbe. Ezeke a médiumok nyel éből, ille e a mindennapi beszédhelyze ekből gyűj ö ék, de on os k i é iumnak a o ák, hogy a példaanyag ál alánosan el e jed ki ejezé- seke a almazzon. A szó á anyaga azeológiai szempon ból egyes, a közmondások, szólások, szóláshasonla ok melle el e ek sok szókapcsola o , ső köszönési o máka is. Mi el ez a szó á elsőso ban a gyako la i nyel anulás segí i, csak a közmon- dásoka jelzik külön, a öbbi, gyako a összemosódó ka egó iák beso olásá (na- gyon helyén aló módon) nem állal ák el. Mi el a azeológiai egységek száma szin e ég elen, a sze kesz őknek e ő- sen os álniuk kelle az anyago . „A közmondások közül igyekez ünk csak a közisme eke el enni” — í ják az előszóban. Ezek közö annak olyanok, amelyek az ál alános eu ópai kul ú kö höz a oznak, ehá o dí ásuk/megé - ésük nem okoz gondo , pl. Jumalan mylly jauha a hi aas i ’Is en malmai las- san ő ölnek’; kaikki ie ie ä Roomaan ’minden ú Rómába eze ’; uokahalu kas aa syödessä ’e és közben jön meg az é ágy’ s b. A skála másik égpon ján 152 a nehezen o dí ha ó mondások állnak, pl. ka eus ie kala kin edes ä [= az i igy- ség a hala is el iszi a ízből] ’az i igység nagy ká oka okoz’; an aa ulla lun a upaan [= hadd jöjjön a hó a házba] ’jöjjön, aminek jönnie kell’ s b. A azeológiai egységek közö számos olyan an, amely az ado o szág kul- ú ájá , e mésze i iszonyai , nö ény- és álla ilágá s b. ük özi, a nyel anuló számá a alán ezek a legizgalmasabbak s leghasznosabbak. A innek egyik köz- pon i álla a a med e, ö. pl. Älä he ä ä nukku aa ka hua [= ne éb eszd el az al- ó med é ], äke ä kuin ka hu [= e ős, min a med e], ezekben a mondásokban a magya ban az o oszlán és a bi aly kap sze epe . Az eze ó (és hosszú enge - pa ) o szágában alán a halak kiemel azeológiai sze epe sem meglepő: makaa kuin hä ski silli [= ekszik, min az a as he ing] ’lus án he e ’; silmä punaisina kuin sä jellä [= ö ös a szeme, min a e esszá nyú koncé nak]. Ó iási él e- é és e adha alkalma a kö e kező mondás szó sze in i o dí ása: pais aa sä keä [= koncé sü ] ’mélyen/sze elmesen néz alakinek a szemébe’. A nö ény ilág sze epé e: oma maa mansikka, muu maa mus ikka [= a sajá o szág epe , más o szág eke eá onya] ’mindenhol jó, de legjobb o hon’; o a kuin kaksi ma jaa [= olyanok, min ké bogyó]; näin on nä ee [= ilyenek a ia al enyők] ’így áll- nak a dolgok’, is ua kuin a i [= ül, min egy inó ugomba] ’ül, min egy akás sze encsé lenség’. A azeologizmusok közö sok olyan is elbukkan, amelyeke csak meg elelő o szágisme e i há é el lehe megé eni, pl. A-oikeude ’jog minden éle alkohol mé ésé e’, B-oikedue ’csak gyengébb alkohol kimé ésé e kapo jog’ (oikeus ’jog’); juoda Pohjanmaan kau a [Pohjanmaa a ományon ke esz ül iszik] ’ e- nékig issza a poha á ’; Suomen Manches e = Tampe e (munkás á os jellegé e u al) s b. A azeologizmusok egyik ő alko óeleme a humo , a sze zőpá os anyagában e e is bő en alálunk példáka : Alkon mannekiini [= az Alko (a inn alkoholbol ) manökenje] ’ észeg’; neljän kuninkaan ki ja [= a négy ki ály köny e] ’ká ya- csomag’; hiljais a kuin huopa ossu eh aalla [= csend an, min a nemezpapucs- gyá ban] ’sí i csend’. Szin én dicsé endő ö ek ése a szó á nak a ulajdonne ek (ille e ezekből ke- le keze közne ek) el é ele, pl. ehdä aapelia [= Ábel csinál] ’ mi jó esz, jól esik’; kä ele ä jussi [= sé áló Jussi] ’Johnny Walke ’, Eskon kysymys [= Esko ké dése] ’egyenes ké dés’ (Aleksis Ki i Nummisuu a i [Pusz ai a gáék] című egényének Esko ne ű sze eplője nyomán) s b. Ami a szó á sze kesz ési el ei ille i: a szócikkek elépí ése ilágos, in o ma- í . A sze zők sok éle jelölési módo alkalmaznak (be ű ípusok, ö idí ések, zá- ójelek, u alások), ami első e nem eszi könnyen be ogadha ó á az anyago , de egy kis nyel észe i elkészüléssel könnyen használha ó á álik a mű. Az u alási endsze el kapcsola ban egye len k i iká ogalmazha unk meg: eljességgel é - he ő, hogy nem lehe minden közmondás/szólás/ki ejezés minden sza á cím-