Keletas minčių apie terminų standartizaciją

TERMINOLÓGIA, TUDOMÁNY NYELV IR JELEN Kazimieras GAIVENIS NÉHÁNY GONDOLAT A A TERMINOLÓGIA SZABVÁNYOSÍTÁSA A terminológia szabványosítása az elmúlt két-három évben megmutatta, hogy e munka sikere elsősorban attól függ, hogyan értelmezik a szabványok készítői a terminusokat, milyen szavakat és szókapcsolatokat tekintenek terminusoknak, hogyan választják ki, rendszerezik, osztályozzák és definiálják őket. ir jų ir Be A terminológiai szabványok készítői gyakran még egy módszertani hibát is ir elkövetnek, mégpedig azt, hogy úgy vélik: valamely terület szabványának kidolgozásakor a terminológiát ismételten felül kell vizsgálni és át kell alakítani, a jó terminusokat még jobbakkal iš helyettesítve. ir Iš Valójában erre nincs szükség, mert a terminusokat lényegük szerint csak iš az illetékes terminológiai bizottságok, nem pedig egyes terminológiai szabványok 0 ne készítői szabályozhatják. A terminusok meghatározásakor leggyakrabban a fogalom 3 megkülönböztető jegyeit választják ki, mégpedig: a fogalom tudományos 1) jellege; pontosan meghatározo2) tt jelenmė ir 3) a fogalom szakmai jellege. E jegyek egyike sem fejezi ki még a terminus korszerű fogalmát. Például senki sem vonja kétségbe, hogy beszélhetünk a sport terminológiájáról, de e terület fogalmainak többsége nem tudományos. A fogalom specialitása a szakmai használatának jellemzője. Ez azonban önmagában szintén nem határozza meg, hogy egy szó a terminológiához tartozik-e, mivel a szaknyelvben nemcsak terminusok, hanem professzionalizmusok, zsargonizmusok és más szavak is vannak. A terminusokat tehát a közönséges szavaktól (nem terminusoktól) nem egyetlen jellemző, hanem több jellemző összessége különbözteti meg. A terminus nem valamiféle különleges szó vagy szókapcsolat, hanem olyan szó vagy szókapcsolat, amelynek különleges fogalommegnevező, vagyis nominativus funkciója van. Ezért a köznyelvben meglévő számos grammatikai szinonima közül a terminológiába csak a legmegfelelőbbeket kell kiválasztani. Például mondhatjuk azt, hogy batų šepetys, šepetys batams, batų valymo šepetys, batų valomasis šepetys, šepetys batams valyti ir t.t. Mindezek a szinonimák lényegében nem mondanak ellent a grammatika normáinak, de a terminológia és a terminusszabványok számára ebben az esetben csak a rendeltetést kifejező batų šepetys birtokos jelzős szókapcsolat a legmegfelelőbb. Ezért a terminológusok a terminusszabványok jóváhagyásakor a különböző esetekben kifejezett hosszú megnevezéseket gyakran kijavítják és — átrendezik. A terminológiában az összetett fogalmakat általában több szóból 6 álló terminusokkal nevezik meg. Például a jóváhagyott ir tíz terminológiai is szabvány mintájában összesen ilyen ir terminusok voltak. 1993 m. iš 908 Iš jų 230 egyszavasa468 — k, kétszavasak, 150 — háromszava39 — sak, négyszavasak, 13 — ötszavasak, 6 - hatszavasak ir 2 — hétszavasak'. Ezt a mintát összehasonlítva su 9.016 „az orosz műszaki terminológiiš ai szabványok terminusainak mintájával” azt látnánk, hogy a mi terminusaink valamivel rövidebbek. Az orosz terminológiai szabványokban az egyszavas terminusok száma 10,16% (a miénk — 25,376), kétszavas — 36,1696 (a miénk — 51,5%), háromszavas — 26,99% (a miénk — 16,5%), négyszavas — 15,5496 (a miénk — 4,2%), öt szótagú — 6,48% (a mi — 1,49£6), hat szótagú — 2,96% (a mi — 0,6%), hét szótagú — 0,84% (a miénk —0,296)?. Természetesen ez az összehasonlítás csak hozzávetőleges lehet, mivel a minták különböző méretűek. Mindenesetre ebből az összevetésből látható, hogy szabványaink terminusai rövidség tekintetében nem maradnak el egyes más nyelvek terminológiájától. A terminológiai rendszerezés gyakorlati tevékenységében általában a fogalmi kapcsolatok két típusát különböztetik meg: hierarchikus és nem hierarchikus kapcsolatokat. A leggyakoribb hierarchikus kapcsolatok a nem–faj és az egész–rész kapcsolatok. Az első típusú kapcsolatok a terminológiában többször gyakoribbak, mint a másodikak. Mindkét kapcsolat lépcsőzetes diagramokkal szemléltethető, pl.: nem–faj kapcsolatok egész–rész kapcsolatok: a) ir b) a) |emisszió Y részecskeemiss- | zió másodlagos részecskeemisszió | b) Įatmoszféra sztratoszféra ózonoszféra Köszönjük a statisztikai adatokat szolgáltató asszisztensnek. A. Norcikaitėnak. | Neįskaitoma cyrilica HU H. O parašyto termino dalis // Naujasis tekstas Terminologija*. M., 1989. 4. P.13. Likę terminai turi jungtukinių dėmenų. Terminų standartų projektuose dvižodžiai sudėtiniai terminai, kurių pagrindiniu dėmeniu nurodoma visuma — mašina, įrenginys, prietaisas, o šalutiniu — jos dalis (detalė), kartais netiksliai įvardijami „būdvardis su priesaga -inis, -ė + daiktavardžio vardininkas“ tipo terminais, pvz.: pavarinis > pavaros sraigtas, automobilinis — automobilio variklis ir pan. Tokių terminų dėmenys reikštini vadinamuoju visumos ir dalies santykio kilmininku. A fajta megjelölésére nyelvünkben bizonyos grammatikai eszközöket használunk. Ezek egyike a melléknevek és a melléknévi igenevek határozott alakja. Ezekkel az alakokkal nem minden nyelvjárásunk rendelkezik, ezért akadnak olyanok, akik a terminológiában sem ismerik el őket. Valójában gyakran nem könnyű megállapítani, hogy egy terminusnak szüksége van-e határozott alakra, vagy —nincs rá szüksége. Általában azonban ezek az alakok szükségesek a terminológiában. Állandó faji megkülönböztető sajátosságot jelölnek. Például a lakóház egy bizonyos időpontban lehet lakatlan, de akkor is lakóháznak nevezik. A vizet, amelyet inni szoktak, most talán senki sem issza, de akkor is ivóvíz lesz, azaz bizonyos minőségű víz. A „Dabartinės lietuvių kalbos gramatika” (V., 1994) megjegyzi. hogy a határozott és a közönséges melléknévi alakok szembeállítása nem túl éles és következetes, és a terminológiából is hoz példákat, pl.: édes és savanyú tej, de édes és keserű paprika, fekete és fehér ribizli stb. (175. o.). Valójában sem a friss, sem a savanyú tej megnevezéséhez nincs szükség a melléknév határozott alakjára, mivel a megnevezés a fogalom ideiglenes tulajdonságára vonatkozik. Ezenkívül a terminológiában a faji szembeállításokat csak antonimákkal, hanem más faji terminusokkal is ki lehet fejezni, pl.: fehér törpe (csillag) fekete törpene ir — kė (csillag); fekete fémek — színesfémek; fekete piac, fehér korom, a fehér soroknak faji szembeállítása — egyáltalán nincs. A terminológiában csak akkor nincs szükség a határozott alakokra, ha a faji jelzőnek még saját határozói jelzője is van, pl.: könnyűbeton (németül könnyűbeton, angolul könnyűbeton), bet ypatingai lengvas betonas (németül különösen könnyű beton, angolul very light concrete). Általában a terminológiai szabványtervezetekben a határozott mellékneveket és melléknévi ir igeneveket normálisan mi használják, de előfordulnak olyan esetek, amikor hiányoznak, jų illetve olyanok ir is, amikor túl sokat használnak belőlük. Egyes terminológiai szabványok készítői a hiányzó litván terminusokat más nyelvekből iš fordítják, és úgy vélik, ir hogy a terminusok fordítása az idegen nyelvű ekvivalensek 8 jelentésének és ir formájának ir visszaadása. Iš Valójában a terminusok fordítása csak a jelentés (a terminológiai jelentés) visszaadása; a terminusok formájának o egyezése vagy eltérése a nyelvek rokonságától függ. Például az angol szabvány megnevezése „Aszfalt Beton Keverékek és Aszfalt Beton útépítéshez Út Építés”. Jj A fordítás során az angol szerkezetet ne kell használni, megismételve a „Aszfaltbeton- -keverékek, aszfaltbeton gépjárműutakir hoz” címet, nem pedig az eredeti litván szókapcsolatot („Gépjárműutak aszfaltbetonja és keverékei”). A „Terminológiai alapelvek és módszerek” című Litván Köztársasági szabvány (Lietuvos RST 1115-90) szerint a terminológiai fogalmak meghatározásának több célja van: 1) a fogalom jellemzése egy bizonyos absztrakciós szinten; 2) az adott fogalom elhatárolása a szomszédos fogalmaktól; 3) a fogalom más fogalmakkal való kapcsolatainak megállapítása annak érdekében, hogy jelezzék helyét a rendszerben; 4) a fogalom elkülönítése a terminusok szabványosítása érdekében. A terminológiai gyakorlatban leggyakrabban intenzionális és extenzionális meghatározásokat alkalmaznak. Az első típusú meghatározásokban megadják a legközelebbi nemfogalmat, amely már meghatározott vagy mindenki számára ismert, valamint azokat a jegyeket, amelyek a fogalmat e nem egyik fajaként jellemzik (a). A második típusú meghatározásokban felsorolják az egyazon absztrakciós szinthez tartozó fajfogalmakat (b). Pl. : a) bibliográfiai bejegyzés — a dokumentumról (annak részéről vagy dokumentumok csoportjáról) meghatározott rendben megadott bibliográfiai és egyéb adatok, amelyek alapján az a katalógusban felismerhető és megkereshető- *; b) földfémek — Al, Sc, Y, La’. A szabványok terminusaira inkább az első típusú meghatározások jellemzők, a második típusú meghatározások csak terminológiai szótárakban fordulnak elő. Az intenzionális meghatározások többnyire klasszikus, definitio per genum proximum differentiam specificam típusú meghatározások. ir o et E meghatározásokban a faji különbséget egy, de akár több jegy is ne alkothatja. Ennek oka, hogy néha nem található egyetlen olyan jegy, amely a ma meghatározandó objektumot valamennyi többi objektumtól elkülönítené, és lényegét feltárva megmutatná tartalmát. ir iš jo A terminusmeghatározások szabványokban előforduló hibái leggyakrabban a iš meghatározandó és a meghatározó ir fogalmak közötti viszonyok helytelen felfogásából erednek- * LST 1350: 1994 tervezet. SDaukšas K. Kémiai szótár. V., 1960. 9 kimo. Például az optika lencse terminusát nem lehet így meghatározni: „A lencse — két domború felülettel határolt optikai eszköz”. Itt a „két domború felület” megkülönböztető jegy csak a lencsék egy részére jellemző. Felületeik sokfélék: mindkettő domború, mindkettő homorú, az egyik sík, a másik domború, az egyik homorú, a másik domború stb. Így a lencse pontosabb meghatározása a következő lehetne: „A lencse olyan optikai eszköz, amelynek két, a fénysugarakat megtörő felülete van.” A hibás definíciós kör akkor keletkezik, amikor a tárgyat olyan fogalommal határozzuk meg, amely maga is csak a meghatározandó fogalomból válik érthetővé. Például a narkotikum (a) és a narkózis (b) terminusok nem határozhatók meg a következőképpen: a) „narkózist előidéző gyógyszeranyagok- ”, ha b) „a narkotikumok által előidézett szervezeti állapot”. A terminusokat nem lehet különböző kategóriákba tartozó vagy össze nem egyeztethető jelentésű szavakkal meghatározni, például: képlékenység — „az az eset, amikor a szilárd test tartós terhelés vagy feszültség hatására képlékenyen deformálódik”. A képlékenység terminus az anyag állandó tulajdonságára utal, az eset szó pedig csupán egyetlen és elkülönült eseményt nevez meg. Ezért ezt a meghatározást javítani kell, például: képlékenység — „a szilárd test azon tulajdonsága, hogy tartós terhelés vagy feszültség hatására képlékenyen deformálódik”. Néha azt állítják, hogy az úgynevezett negatív definíciók hibásak. A terminológiában azonban nem mindig tévesek. Negatív definíciók akkor használhatók, amikor a terminus tartalmának (a fogalomnak) a lényegét negatív ismérv alkotja, például: javíthatatlan hiba — olyan hiba, amelyet műszakilag nem lehet kijavítani, gazdaságilag pedig nem célszerű. A terminológiai szabványok definícióiban kerülni kell a bonyolult összetett mondatokat, valamint a különféle modális szavakat és egyéb közbevetéseket, például: általában, kizárólag, főként, viszonylag, mindenekelőtt stb. Befejezésül szeretnénk hangsúlyozni, hogy terminológiai szabványosítási tapasztalatunk még csekély. Még csak tanuljuk ezt az érdekes és perspektivikus terminológiai rendezési munkát. Ezért a Litván Szabványosítási Hivatalnak több ideiglenes terminológiai szabványt kellene kiadnia, a terminológiai szabványok készítőinek pedig többet kellene foglalkozniuk azoknak az országoknak a tapasztalataival, amelyek már régóta végzik ezt a munkát. 10