Angelo ir velnio pavadinimai 1800–1882 metų katekizmuose

132 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Az angyal és az ördög elnevezései | 1800–1882 metų katekizmuose Az angyal és az ördög elnevezései Az 1800–1882 közötti katekizmusokban AUŠRA RIMKUTĖ-GANUSAUSKIENĖ Vytautas Magnus Egyetem KULCSSZAVAK: katekizmus, vallási terminus, természetfeletti lény elnevezése, angyal, ördög Bevezető megjegyzések A katekizmusok vallási terminusai azok a szavak és szókapcsolatok, amelyekkel megnevezik a keresztény hit alapvető igazságait, a vallás szereplőit, továbbá a természetfeletti lényeket, a vallási (beleértve a liturgikus) könyveket, dokumentumokat és szövegeket, a hit cselekedeteit, jelenségeit és sajátosságait, a szentségeket, a bűnöket, vétkeket és erényeket, a vallási szertartásokat, a liturgikus kellékeket (oltárfelszerelések, a papság liturgikus ruhái és azok részei, liturgikus edények stb.), a vallási ünnepeket, az ünnepnapokat és a vallással kapcsolatos egyéb időfogalmakat, a különféle vallási helyeket, az egyházi igazgatást és annak igazgatási felosztását, valamint a vallási szimbólumokat (Rimkutė 2012: 56). A természetfeletti lények, például a szellem, az angyal és az ördög elnevezései a vallási terminusok kis szemantikai csoportját alkotják. Az 1800–1882 között kiadott katekizmusok vallási terminusainak mindössze 3%-át teszi ki. E tanulmány célja a jelzett időszak katekizmusaiban fellelt angyalés ördögelnevezések eredet, tartalom és forma szerinti bemutatása1. 1. Egyszavas elnevezések angelas – Isten egyik legszebb teremtménye, halhatatlan természetfeletti, testetlen lény, amely Istent szolgálja és szüntelenül imádja2, „nemes szellem, 1 E tanulmány a „Az 1800–1882. évi katekizmusok vallási terminusai” című posztdoktori ösztöndíj keretében készült a Vytautas Magnus Egyetemen. A posztdoktori ösztöndíjat az Európai Unió strukturális alapjainak humánerőforrás-fejlesztési operatív programja, a kutatók és más vizsgálók mobilitását, valamint a hallgatók tudományos munkájának ösztönzését szolgáló intézkedés (VP1-3.1-ŠMM-01) keretében megvalósuló, „A posztdoktori (post doc) ösztöndíjak megvalósítása Litvániában” című projekt finanszírozza. 2 Angyal – „természetfeletti szellemi lény. A judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban ismert. A katolikus és az ortodox egyházban az angyalokat szentekként tisztelik” (VLE 2001: 510). 133Terminologija | 2014 | 21 Isten küldötte és megbízottja” (Szentírás 2009: 2610), „двасесъ бе куна, апдовинотасъ су проту иръ вали“ (TK 1865 13)3. Az 1800–1882 között kiadott katekizmusokban különböző eredetű és eltérő formájú terminusokkal nevezik meg. A 1800–1882 között kiadott tizenhat katekizmus közül csak egyben használják az angelas egyszavas terminust mKKK 1844 10. Ez korai jövevényszó, akárcsak a bažnyčia, gavėnia, krikštas, Kūčios, Kalėdos, Velykos, 2002: 1, 2005: 8–15). Feltételezik, hogy a litván nyelvbe a Verbos, vynas ir kt. (būga 1958: 348, 1961: 776; Zinkevičius 2000: 12, keleti szlávból került át, valószínűleg a iX–Xi. században, még Litvánia hivatalos megkeresztelése előtt, vö. óorosz aнъгелъ. Az angelas terminus a gör. ἄγγελος „hírnök” szóból ered (Fasmeris 1986: 78; Hiršs, Hirsa 2008: 60). Már az evangélikusok számára készült első nyomtatott litván könyvben – Martynas Mažvydas Catechismvsa prasty szadei (1547, Königsberg) – is használják (Urbas 1998: 19). Az angelas terminus mellett az 1800–1882 között kiadott katekizmusokban megtaláljuk a lengyelből átvett, görög eredetű természetfeletti lény megnevezését, az aniolas szót is („angyal”, lengy. anioł < lat. angelus < gör. angelos): ×Aniełas sK 1803 284, ×Anjełas sK 1803 19, tK 1861 14, ×Aniolas KK 1863 8, ×aniołas pK 1828 61, ×Aniołas mKd 1845 27, KK 1854 19, mLsK 1852 47, Rm 1862 [1878] 28, mRK 1869 44, ×Анiоласъ tK 1865 135. A lengyel nyelv etimológiai szótára szerint a lengyel anioł korábban angioł, a Xiv–Xv. században pedig angieł volt (brückner 1974: 5). Ez a lengyel jövevényszó M. Mažvydas, Konstantinas Sirvydas és Merkelis Petkevičius műveiben található meg. Minden hívőnek van egy őrangyala, aki egész életében kíséri és oltalmazza, és közbenjár érte a halál színe előtt. Az Naujeme moksłe skajtima raszta żemajtyszka című műben az őrangyal jelentésében egyetlen szóból álló Sargas nmK 1848 20 terminust használnak. „őrangyal“. A kereszténység hagyománya szerint minden angyalt betöltött szerepének és feladatainak fontossága alapján kilenc rangba, illetve kórusba sorolnak, amelyeket fontosságuk szerint hármasával három rendbe csoportosítanak (metford 2001: 26). A magasabb rangú angyalt az 1800–1882 között kiadott egyik katekizmusban csupán egyszer nevezik görög eredetű arkangyal terminussal: Archangełas sK 1803 26 („idősebb angyal“, lat. archangelus < gör. archangelos). A többi katekizmusban a 3 angyali meghatározást, amely Motiejus Valančius püspök által 1865-ben készített katekizmusban található, eredeti helyesírással adják meg. Ismeretes, hogy lengyel nyelvből maga a püspök fordította le és írta le litván betűkkel, a vilniusi oktatási körzet azonban orosz betűkkel adta ki (biržiška 1990: 103). A 4 „ד jellel a mai általános litván nyelvben nem használatos szavakat jelölik. Az 5. cikkben az írásváltozatokat nem tárgyalják. 134 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Az angyal és az ördög elnevezései lengyel | 1800–1882 metų katekizmuose nyelvből átvett ×arkaniolas kölcsönszóval van megnevezve: ×Archaniołas pK 1828 155, mLsK 1852 45, ×Arkaniołas deK 1855 [1873] 20, deK 1860 [1873] 20, Rm 1862 [1878] 39, mRK 1869 152, valamint ×Archanielas mKKK 1844 67, ×Арханiоласъ tK 1865 47 (lengy. archanioł < lat. archangelus < gör. archangelos, vö. or. архангел). Az angyalhoz hasonlóan az arkangyal is a szomszédos szláv nyelveken keresztül került be a litván nyelvbe. Az angyal, arkangyal ugyanolyan régóta használt, őshonos vallási terminusok, mint az oltár, apostol, keresztelés, pap, mise, bűn, ostya, pokol, zsoltár, paradicsom, szentség stb., azonban a vizsgált XIX. század nyolc évtizedének katekizmusaiban ritkák – helyettük leggyakrabban a lengyelből átvett ×aniolas és ×archaniolas használatos. Az arkangyalok és az angyalok Isten közvetítői és küldöttei a földön (Rž 1991: 20; Kiž 1997: 25; Metford 2001: 26; Norkutė 2009: 209; Gregg 2011: 20–21). Ők – amint az Areopagita Dionüsziosz teológus által az V. században írt, A mennyei hierarchiáról című traktátusban olvasható – az angyali hierarchia legalacsonyabb fokozatába tartoznak, amelynek feladata az emberiség szolgálata és a vele való kapcsolattartás (Norkutė 2009: 209). A legalacsonyabb rangú angyalokat egyes helyeken a -ystvedinys képzővel képzett Kunigajksztistes mKd 1845 33, mRK 1869 44 alakokkal nevezik meg. Kazys Alminauskis a kunigaikštis szót a kunigas szóból származtatja, és jelzi, hogy germanizmus (Alminauskis 1931: 75). Algis Rubinas a „Dvasininkų pavadinimai ir jų istorija” című cikkében azt írja, hogy a kunigáikštis szó a kùnigas „király” szóból képzett, az -aikštis képzővel (Rubinas 2001: 191; vö. būga 1958: 546; Kabelka 1964: 120). Az ilyen rangú angyalok feladata, hogy egy konkrét plébánia embereit oltalmazzák (asKt 2012). A legalacsonyabb rangú angyalok és arkangyalok mindig szárnyasak, neműtlenek, szép, nőies külsejű ifjak, hosszú, lenge ruhákban és nimbusszal (Kiž 1997: 26). Ahogyan John Callanas James Metford állítja, a második hierarchikus rend – a csillagok és égitestek, valamint az elemek urai: uralmak, erők, hatalmasságok (metford 2001: 26). Az 1869-ben kiadott katekizmusban a következő terminusokat találjuk: Ponistes mRK 1869 44, Galibes mRK 1869 44 és Wiresnibes mRK 1869 44. Ezek a -ystir -yb képzős származékok. A ponystės terminus a valódi kölcsönszóból, a ponasból (lengy. pan, belorusz пан; sabaliauskas 1990: 232) keletkezett, a galybės és vyresnybės pedig saját eredetű szavakból. A vizsgált időszak mindössze három katekizmusában említik az első, a fent említett teológus, D. Areopagita osztályozása szerint Istenhez legközelebb álló és Isten trónját körülvevő hierarchikus rendet – a szeráfokat, kerubokat 135Terminologija | 2014 | 21 344; metford 2001: 26): Serapinaj mRK 1869 44 („lángoló kardokkal felfegyverzett, hatszárnyú angyal“, lat. seraphim < héb. seraphim, továbbá vö. lengy. serafin)6, Kerubinaj mRK 1869 44 („a legmagasabb rangú angyal“, 1847 gr. cheroubim < hebr. kerubim, dar plg. lenk. cherubin) ir Cherbynu nKKK 23. A Trónusokat kétféleképpen nevezik meg – vagy egyetlen terminussal, ×tronaj mKd 1845 33 (lengy. tron < ném. Thron < gör. thronos), vagy két, eltérő eredetű, szinonim terminussal, amelyeket a vagy kötőszó kapcsol össze: Sostaj arba ×tronaj mRK 1869 44. és trónusokat (Rž 1991: az angyalok Isten szolgái és hírnökei. Ők „az égben mindig látják <...> a mennyei Atya arcát” (mt 18, 10), ezért „hatalmasok, akik teljesítik parancsát, engedelmeskednek kimondott szavának” (ps 103, 20). azonban nem minden angyal jó. Néhány angyal fellázadt Isten ellen, ezért a pokolba taszították őket. Az 1800–1882 közötti katekizmusokban különféle egyszavas terminusokkal nevezik meg őket. elsősorban a velnias ’ördög’ litván terminust kell megemlíteni: Welnas mKKK 1844 27, KK 1863 9, welnes mKd 1845 35, nKKK 1847 73, mLsK 1852 36, tK 1856 66, wełnes Rm 1862 [1878] 29, welnias pK 1828 19, mKd 1845 35, nKKK 1847 77, mLsK 1852 44, KK 1854 25, mRK 1869 46 és wialnias KK 1854 25, wialnis KK 1854 23, велнесъ tK 1865 147. Ez nemcsak a vallási, hanem a mitológiai lexika szava is. A litván folklórban a velnias – „talán a leggyakrabban előforduló mitikus lény, amelynek előképe kétségtelenül az egykori velnias vagy vėlinas isten volt. Összefüggésben kellett állnia az állatokkal, a halottakkal, az alvilággal, az alvilág kincseivel, a gazdasági szférával, valamint a mágiával, az átváltozásokkal és a varázslókkal” (beresnevičius 2001). A velniast az 1800–1882 közötti katekizmusokban általában nem osztják fel hierarchia szerint. Csak Lucifer velniast emelik ki, aki a pokol felett uralkodik. A vizsgált időszak forrásaiban görög eredetű, Antikristas mRK 1869 149 terminussal és lengyel ×Anty-chrystus mKd 1845 227 megnevezéssel („ördög, gonosz szellem“, gör. antichristos) illetik. kétségtelen, hogy ez a terminus a szomszédos szláv nyelveken keresztül került át, vö. lengy. Antychryst, or. Антихрист (Fediukina 2014: 21). Egyes 1800–1882 között kiadott katekizmusokban a bukott angyalt héber eredetű, lengyel nyelven keresztül átvett régi kölcsönszóval, a šėtonas szóval nevezik meg: czeto6 A 2003-ban kiadott Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas című számítógépes idegenszó-szótárban a serafas [héb. seraphim (tbsz.)] terminus szerepel, a kereszténységben – hatszárnyú angyal, a legmagasabb rangú angyal; a szeráf, a kerub – lásd: kerubas, kerubinas. tehát úgy tűnik, az előnyben részesített formák a héberből származó rövidebb alakok. 7 K. Sirvydas szótárában a velinas forma van rögzítve. 136 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Az angyal és az ördög elnevezései nas | 1800–1882 metų katekizmuose mLsK 1852 48, Szetonas mKd 1845 142, nKKK 1847 16, szetonas mKd 1845 35, nmK 1848 45, Sziatonas nmK 1848 43, sziatonas KK 1854 23, szietonas sK 1803 29, zetonas nKKK 1847 103 („gonosz lélek, ördög”, lengy. szatan < lat. satanas < héb. sātān). A katekizmusokban az ördögnek több más, nem litván elnevezése is megtalálható. A Moksłe lietuwiszko skajtimo és a Katechizmas ×biesas szláv jövevényszót használja mLsK 1852 48 („ördög, gonosz lélek”, bel. бec, lengy. bies, ukr. bis), valamint a ×čertas szláv jövevényszót is: ×Czertas mKd 1845 42, ×czertas mKd 1845 35, mLsK 1852 48 (bel. чoрт, or. чёрт, lengy. czart). A bukott angyalt a kizárólag a litván nyelvre jellemző kipšas szóval is megnevezik: kipszasz mRK 1869 47, кипшасъ tK 1865 14. Az LKŽ-ben közölt használati példákból látható, hogy a kipšas csak későbbi nyelvemlékekben fordul elő. Használatos még a judošius is: Judoszius KK 1863 55 („ördög”, vö. lengy. judasz). Az LKŽ-ben e szó következő jelentései szerepelnek: 1. lásd judas „mozog, áruló”, 2. egyfajta káromkodás, vö. velnias, kelmas. A katekizmusokban az „ördög” jelentésében főnevesült, határozott melléknevek szerepelnek: nelabasis mRK 1869 179 (LKŽ 1. „gonosz szellem, ördög, sátán”), juadajsis mLsK 1852 48 (LKŽ károm. „ördög, gonosz”) és piktasis mRK 1869 120 (LKŽ „gonosz, ördög”), továbbá a prakiejktasis KK 1854 85, mRK 1869 120 határozott melléknévi igenév (LKŽ „az, aki elátkozott, kárhozott”: Prakéiktasai (nelabasis, velnias) pekloj jam ažmokės ds). E terminusokkal a bukott angyalokat nyilván jellembeli, külső vagy más elképzelt tulajdonságaik alapján nevezték meg. A templomi ikonográfiában az ördögöket leggyakrabban feketének ábrázolják (biedermannas 1998: 170), amint különféle szörnyek, csúszómászók, kígyók, siklók, sárkányok és más állatok alakjában hullanak alá az égből (Kiž 1997: 315). Részletesebben kellene tárgyalni a juodasis terminust. Saulė Juzelėnienė nyelvész a júodas szó következő konnotatív jelentéseit különíti el: 1) szerencsétlenséggel, szomorúsággal, szenvedéssel, kétségbeeséssel kapcsolatos; 2) ismeretlenség, rossz, valami gonosz, nem jó; 3) halállal kapcsolatos; 4) nehéz, mindennapi (Juzelėnienė 2002: 37). ezen túlmenően mindezen konnotációk struktúrájába rendkívül erős negatív értékelő komponens tartozik. Birutė Jasiūnaitė véleménye szerint „nincs mit csodálkozni azon, hogy a feketeség jellemzője negatív mitológiai szereplőhöz kapcsolódik. fontos hangsúlyozni, hogy a hagyományos etnikai kultúrában a különböző színek vagy azok kombinációi szimbolikus jelentést nyernek. A fekete szín szimbolikája talán a legkonkrétabb: a sötétséggel és a földdel asszociálódik. Sok nép felfogása szerint egyes istenségek vagy zoomorf démonok feketék. Ez a szín jellemző a mitikus lények lakóhelyére és a varázslás eszközeire” (Jasiūnaitė 2012: 108). 137Terminologija | 2014 | 21 a kereszténység szimbolikájában nemcsak az velnias dar vadinamas lietuvišku žodžiu žaltys: Źaltys KK 1863 10, kuris ördögöt és a démont, hanem az eredendő bűnt, a rosszat, valamint a csábítást és a kísértést is jelenti. Az LKže nem rögzíti a žaltys szó „ördög” jelentését, azonban találunk példákat arra, amikor átvitt értelemben „gonosz” jelentésben használják. Pranė Dundulienė azt írja, hogy a žaltysok démonizálásának motívumai kétfélék lehetnek: „egyesek a világ bibliai teremtésével és az angyalok lázadásával kapcsolatosak, másokat a középkorban hoztak létre” (Dundulienė 2005: 123). A Moksle Rima-Kataliku ir Katekizoj katalikų című művekben szokatlan eseteket találunk, amikor az ördögöt a szláv nyelvekből átvett levas szóval nevezik meg: ×Lewas KK 1863 9, ×lawas mRK 1869 328 („oroszlán”, lengy. lew, belorusz лeў). Az 1852-ben megjelent Moksłe lietuwiszko skajtimo és Katechizme című művekben a „ördög, gonosz” jelentésben a ×ledokas mLsK 1852 48 eufemizmust használják („ördög, gonosz”, ólengy. ledako, vö. lengy. ledaka). A ledokas szó „rossz, gonosz, semmirekellő ember” jelentésben a XVII. század közepének kéziratos szótáraiban, a Lexicon Lithuanicum és a Clavis Germanico–Lithvana címűekben fordul elő (Palionis 2004: 218). Az 1865-ben Vilniusban megjelent, M. Valančius püspök Трумпасъ катехизмасъ: аукщяусей крашта виреснибей лійпанть парашитасъ делъ каталику яунуменесъ и мокслусъ лейдамосъ ишспаустасъ című katekizmusában egy másik eufemisztikus megnevezését is találjuk ennek a természetfeletti és misztikus lénynek, a kelmas szót: келмасъ tK 1865 14. A LKže a kelmas 9 szó következő jelentése van megadva: keik. (enyhén) „ördög, sátán“. az utóbbi példákból látható, hogy a katekizmusokban, akárcsak általában a beszélt nyelvben, a veszélyes természetfeletti lényről szólva néha kerülik nevének említését. nyilván ezért van legalább több valódi névpótlék, amelyeket a katekizmusokban zárójelben írnak, vagy a arba kötőszóval kapcsolnak össze: piktasis (welnias) mRK 1869 47, Welnas arba Szetonas mKKK 1844 11, źaltis arba szetonas nKKK 1847 95, żaltis arba welnes deK 1855 [1873] 20, deK 1860 [1873] 20, źaltis arba welnias mRK 1869 49, źałtis arba welnis mRK 1869 52, żaltis, arba wialnis KK 1854 27. Az 1800–1882 közötti katekizmusok ördögelnevezései hasonlóak a XVI–XVIII. századi vallásos litván írásbeliségben megtalálható ördögnevekhez, ahol a ×biesas, ×čiortas, šėtonas kölcsönszavak mellett a piktoji dvasia, piktasis angelas, piktasis, piktybė és hasonlók is használatosak (vėlius 1987: 236). A vizsgált időszak egyetlen vagy két katekizmusában előforduló ×biesas, ×čiortas, kipšas, judošius, nelabasis, juodasis, piktasis, prakeiktasis, žaltys, ×levas, ×ledokas és kelmas elnevezések a népi vallás terminológiájához sorolhatók. Értékelő jegyeket hordoznak, stilárisan színezettek, és bizonyos érzelmi árnyalattal rendelkeznek. 138 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Az angyal és az ördög elnevezései | 1800–1882 metų katekizmuose 2. Az összetett megnevezések, amelyekkel a természetfeletti lényeket, az angyalokat nevezik meg, az 1800–1882 között kiadott katekizmusokban jóval ritkábbak. Elsősorban azok a terminusok említendők, amelyek azt jelölik, ki teremtette az angyalokat, és kinek vannak alárendelve: Angelas Wieszpaties mKKK 1844 25, ×Aniołas Wieszpaties mKd 1845 97, ×Aniołs Pona nmK 1848 21, ×Aniołas Diewo pK 1828 152, ×Aniołas Diewa mKd 1845 33, mLsK 1852 24, ×Aniolas Diewa nmK 1848 20, ×Aniolas Diewo Rm 1862 [1878] 20, ×aniołas Diewo Rm 1862 [1878] 21. Más terminusok az angyalok bizonyos tulajdonságait – szentségüket, jóságukat, hűségüket stb. – írják le: ×Aniełas Szw. sK 1803 29, Szwentas ×Aniołas mLsK 1852 83, Швентасъ ×Анiоласъ tK 1865 14, geras ×Aniolas KK 1863 9, gieras ×Aniołas mRK 1869 45, герасъ ×Анiоласъ tK 1865 13, isztikimas ×Aniołas mRK 1869 45, ×czistas8 Aniołas nKKK 1847 39. A Moksle Rima-Kataliku című műben használatos a ×Aniołas dąngaus kéttagú terminus mRK 1869 84, amely a tartózkodási helyet nevezi meg. Amint a példákból látható, a harmadik (legalacsonyabb) hierarchiába tartozó természetfeletti lényeket leggyakrabban kéttagú terminusokkal nevezik meg, amelyek fő tagja a görög nyelvből átvett lengyel ×aniolas. Az 1800–1882 között kiadott katekizmusokban az őrangyalt különböző eredetű tagokból alkotott kéttagú terminusokkal nevezik meg: ×Aniołas S. KK 1854 92, ×Aniolas Sargas KK 1863 9, ×Aniołas sargas mKd 1845 33, nmK 1848 20, mRK 1869 45. Egyes katekizmusokban hangsúlyozzák szentségét, ezért háromtagú terminusokat használnak: S. ×Aniołas Sargas pK 1828 152, Szwentas ×Aniolas Sargas KK 1863 8, Szwęntas ×Aniołas sargas mRK 1869 45. A Rima-katolikus tudományban az ×Aniołas sargas terminus mellett egy háromszavas leíró terminus is található: ×Aniołas dabojęntis9 źmogu mRK 1869 45. Az angyal komponenst tartalmazó összetett terminusok a vizsgált időszak katekizmusaiban nem fordultak elő. A vizsgált időszak három katekizmusában a legfontosabb arkangyalok közül kettőt említenek – Gábor és Rafael arkangyalokat: ×Archaniolas KK 1863 65, ×Archaniołas Gabrielus mLsK 1852 45, Szwęts Rapałs Gabrielus ×Arkaniołs tK 1856 11. A Nawieme krykszczionyszkame katalykyszkame katechizme-ben az elsőt egyszerűen Gábriel angyalnak nevezik: ×Aniołas S. 8 Čystas „tiszta, erkölcsös, hamisítatlan, ragyogó” (belarusz чыcты, lengyel czysty). 9 Daboti „őrizni, gondoskodni, kímélni” (lengyel dbać). 139Terminologija | 2014 | 21 Gabryjelus nKKK 1847 17. A Szentírásban csak három arkangyalt neveznek meg: Szent Mihály, Szent Gábriel és szent. Rapolas (Kiž 1997: 38)10. Kétszavas, saját eredetű terminusokkal nevezik meg az elbukott angyalt, azaz az ördögöt is: pikta dwase KK 1854 23, Rm 1862 [1878] 29, mRK 1869 46, pikta dwasia mLsK 1852 48, tK 1856 30, pykta dwase mKd 1845 35. A Moksle Rima-Kataliku című műben a dwasia biauri terminust is megtaláljuk mRK 1869 46. Más kétszavas terminusok elemei vegyes eredetűek: dwasia ×neczista11 mRK 1869 46 és ×нечиста двасе tK 1865 14. A Naujes moksłas skajtima raszta żemajtyska diel mażun wajkun című könyvben a sziatonas ×neprietelius12 terminust találjuk nmK 1848 19. A terminus mindkét eleme kölcsönzött. Az ördögöt a vizsgált időszak katekizmusaiban a prakejktas welnes kétszavas terminussal mLsK 1852 60, valamint vegyes eredetű terminusokkal is nevezik, amelyek egyik eleme az angelas vagy ×aniolas: piktas Angelas mKKK 1844 11, piktas ×Aniolas KK 1863 9, ×анiоласъ пасипутесъ tK 1865 16, ×Aniołas sugrieszyjusys13 mKd 1845 35, kaltasis ×Aniołas KK 1854 22, недорасъ ×Анiоласъ tK 1865 13, пасипутесъ ×Анiоласъ tK 1865 14, пракейктасъ ×Анiоласъ tK 1865 14. Időnként szinonimaként használják az egyés a kétszavas terminusokat: Welnas arba pikta Dwase KK 1863 8 és pikta dwasia arba welnes Rm 1862. [1878] 29. Összefoglalva elmondható, hogy az 1800–1882 közötti katekizmusokban az angyalt és az ördögöt összetett terminusokkal (általában kétszavasakkal) is megnevezik, amelyek egyik eleme többnyire nem litván. Következtetések: az angyal és az ördög megnevezései az 1800–1882 között kiadott katekizmusokban talált természetfeletti lények megnevezéseinek egy kis részét képezik. Felépítésük szerint ezek a megnevezések egytagúak (angelas, ×aniolas, velnias, šėtonas, kipšas, žaltys stb.) és összetettek: kéttagúak (angelas Dievo, ×aniolas Dievo, geras ×aniolas, šventas ×aniolas, Angelas sargas, pikta dvasia, piktas ×aniolas, kaltasis ×aniolas stb.), valamint háromtagúak (Šventas ×Aniolas sargas, ×Aniolas dabojantis žmogų). 10 Gabrielius – Isten szavának hordozója; Rapolas – gyógyító angyal; Mykolas – az Istenhez hű angyalok és emberek vezére, aki legyőzte Lucifert (vLe 2001: 777). 11 Nečystas „gonosz, tisztátalan” (fehérorosz нечыcты, lengyel nieczysty). 12 Neprietelius „ellenség, ellenséges, gazember” (fehérorosz нeпpuятель). 13 Sugriešyti „vétkezni, bűnt elkövetni” (orosz сгpeшить). 140 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Az angyal és az ördög megnevezései Az | 1800–1882 metų katekizmuose angyalokat és ördögöket megnevező terminusokat eredetük szerint litván (sostai, galybės, vyresnybės, velnias, šėtonas, kipšas, nelabasis, juodasis, žaltys, pikta dvasia és mások), nemzetközi (angelas, archangelas, antikristas), idegen (×aniolas, ×archaniolas, ×tronai, ×levas, ×ledokas és mások) és hibrid, azaz vegyes eredetű terminusokra (kunigaikštystės, ponystės, ×Aniolas sargas, piktas ×aniolas és mások) osztják. Az 1800–1882 között kiadott katekizmusokban megtalálható angyalés ördögmegnevezések a vallási terminusok érdekes és jelentős csoportját alkotják, amely több mint nyolc XiX. századi évtized használatát tükrözi. Az angyal megnevezéseiről szólva a legtöbb esetben az idegen szavakat részesítették előnyben – gyakrabban használták az egy szóból álló ×aniolas, ×archaniolas terminusokat, mint az angelas, arkangelas alakokat. A katekizmusokban gyakoribbak a saját eredetű ördögmegnevezések, például velnias, kipšas, juodasis, nelabasis, piktoji dvasia és mások; az idegen szavak ritkábbak. FORRÁSOK14 sK 1803: Seanas katechizmas, arba pamoksłey Weikialams, ape Wierą szwintą Krikszczonizką su pasakimeis, isz Raszta szwinta giesmems ir małdoms su skeyczium baźniczos, didesniu ir maźesniu, del naudos surinkima Lietuwiszka. drukawotas isz nauia, uź pazwalenies synoda Kasztu [mintauja, biržų]15 parapios. nitauioy [mintauja]: [J. F. stefenhageno spaustuvė]. – 32 p. pK 1828: Pawinnastes krikszczioniszkos, arba Katechizmas ape tuos dayktus, kuriuos kiękwienas krikszczionis tur tyket, żinot, ir darit, idant galetu but iszganitas: del dwasiszkos krikszczioniu naudos, isz lękiszko letuwiszkay iszgulditas, ir truputi padaugintas / Kazimieras Klimavičius. Vilnius: a misszionárius egyházmegyei papok nyomdájában, a Szent Kázmér-templomnál. – 225 p. mKKK 1844: Kis katolikus keresztény katekizmus, avagy rövid tanítás a hitről, a keresztény magatartásról és a szentségekről. Összeállította Fr. Thiedig pap, előbb Drangowskine plébánosa, most pedig Wormditté; Tilsitben: J. Reylendernél nyomtattatott. – 108 p. mKd 1845: Nagy keresztény tanítás a római katolikus egyházban lévő ifjúság oktatására, a Felsőség parancsára lengyelül megírva és Vilnában 1834-ben kinyomtatva; most pedig žemaitis nyelvre Janikowicz Antal pap, Plateliai plébánosa által lefordítva. Vilnában: Józef Zawadzki nyomdájában: [J. K. Gintila költségén]. – 335 p. nKKK 1847: Új katolikus keresztény katekizmus, avagy igaz útmutatás az igaz hitről, az Isten szeretetéről, a szent szentségekről és a keresztény életvitelről, egyszerű prédikáció kérdései és feleletei által, mindenki, különösen pedig a fiatalok számára igen szükséges, egy Jézus Társasága-beli pap által. és most tiszta žemait nyelven kifejtve, néhány lelki hozzáadással, a kormányzati összeírás hivatalnoka, Jurgy, Adomas fia, Lachawicze által. Vilnában: s. blunmK nyomdájában, 1848: Új olvasástan a žemait írás számára kisgyermekeknek: mawiczes, numunse s. J. m. Kunygajkszcze aginske. – 114 p. amelyben minden tudomány keresztény-katolikus módon van előadva, továbbá minden napra rövid áhítat, szép rövid imákkal és katolikus katekizmussal, amelyet minden katolikusnak illik ismernie és megtanulnia, Lacawicze Jona pap által röviden összegyűjtve, és első alkalommal kinyomtatva. Wylniuj: kasztu yr spaustuwy a. dworcziaus. – 48 p. mLsK, 1852: Litván olvasástan és katekizmus, vagyis keresztény tanítás a szent katolikus hit tételeiről, J. Dydyński pap által írva. Vilnában: M. Zymelowicz tipográfus nyomdájában [J. Dydynski költségén]. – 101 p. 14 A forrásokat időrendben közöljük. 15 A szögletes zárójelekben a tényleges kiadási adatok vannak feltüntetve.