Lietuviški blakių pobūrio vardai

175Terminológia | 2016 | 23 A poloskák alrendjének litván nevei ALBINA AUKSORIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: a poloskák alrendje, a poloskacsalád neve, a poloskafaj neve, új képzések, összetételek BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedben több entomológiai tanulmány és kiadvány jelent meg, amelyekben megkezdték az entomológiai terminusok és nevezéktani elnevezések szabványosítását (Stonis et al. 2009; Stonis et al. 2010; Stonis, Diškus 2011; Diškus, Stonis 2012a; Diškus, Stonis 2012b; Stonis, Remeikis, Baužys 2013; Stonis et al. 2015). 2013-ban jelent meg a három szerző, Jonas Rimantas Stonis, Andrius Remeikis és Darius Baužys hallgatók, tanárok és minden természet iránt érdeklődő számára készült oktatókönyve, a Poloskák. Sokféleség és elnevezések, amelyben a Litvániában és más vidékeken egyaránt elterjedt poloskákat írják le. A kiadvány 45 poloskacsaládot és az azokhoz tartozó 463 fajt tekinti át, amelyek elnevezésére számos új név született. Így e tanulmány tárgya 45 poloskacsalád és 463 faj litván neve, célja pedig a poloskák alrendje családés fajnevei megalkotásának, valamint az új képzések létrehozási módjainak szinkrón vizsgálata, a két szóból álló nevek főés járulékos tagjai közötti szintaktikai és szemantikai viszonyok megtárgyalása, továbbá a családés fajnevek legtermékenyebb létrehozási módjainak meghatározása. Ahogy az entomológusok írják, a Föld biológiai sokféleségének legnagyobb részét a rovarok (lat. Insecta) alkotják. Széles körben elterjedtek az egész világon, a litván faunában is sok található belőlük, a legkülönfélébb élőhelyeken élnek, nagyon különbözőek, valamint tudományos elméleti és gazdasági gyakorlati szempontból is nagyon fontosak. Becslések szerint a rovarok a Föld taxonómiai biológiai sokféleségének mintegy 65–67 százalékát, illetve a jelenleg már feltárt és leírt sokféleség 56–57 százalékát alkotják (Stonis et al. 2015: 6). Poloskák a világ minden táján megtalálhatók, jelenleg Litvániában mintegy 300 fajuk ismert, azonban egy részük még nem került elő, és feltehetőleg Litvániában több mint 400 fajuk él (Stonis, Remeikis, Bau- 176 Albina Auksoriūtė | A poloskák alrendjének litván nevei žys 2013: 5). A tárgyalt kiadványban a korszerű rendszertani felfogást követik – a poloskákat (lat. Heteroptera) a szipókás rovarok rendjébe (lat. Hemiptera, sin. Rhynchota) sorolják, amelyhez igen változatos, számos családba és 4 alrendbe osztott rovarok tartoznak (Stonis, Remeikis, Baužys 2013: 25), amelyek egyike a poloskák. A világszerte megtalálható mintegy 38 000 poloskaféle-alrendbeli faj számos családba sorolható. Érthető, hogy a litván entomológiai terminológia és a rovarnevek már korábban is létrejöttek, kézikönyveket, útmutatókat adtak ki (Lešinskas, Pileckis 1967; Lešinskas, Pileckis 1968; Pileckis, Žuklys 1974; Pileckis 1976; Pileckis 1982; Jonaitis 1983; Pileckis et al. 1994; LF1 1995). Az entomológiai terminológiát nemcsak entomológusok, hanem nyelvészek is vizsgálták. Kazimieras Gaivenis terminológus 1979-ben a Lietuvių kalbotyros klausimai című kiadványban (Lietuvių kalbos specialioji leksika, 19. köt.) „Nauji lietuviški vabzdžių pavadinimai” címmel tanulmányt közölt, amelyben áttekintette a litván entomológiai rendszertani neologizmusok és új képzések létrehozásának módjait, és e terület 170 litván új képzését tartalmazó jegyzéket közölt (Gaivenis (1979) 2014: 332–348). Az említett jegyzékben a poloskák alrendjének mindössze egy új képzése szerepel: sietaspanė (2) – egy kétszavas családnév jelzője: sietasparnės blakės (lat. Tingidae) (Lešinskas, Pileckis 1967: 77; Gaivenis (1979) 2014: 345). A Lietuvos vabzdžiams pažinti (1967) című útmutatóban (a továbbiakban – Útmutató) a lat. rendet is kiemelték és leírták. Hemiptera – poloskák (félfedelesszárnyúak) és 10 családjuk (Lešinskas, Pileckis 1967: 74–86). Ebben a kiadványban az említett rend valamennyi családjának és a hozzájuk tartozó 22 fajnak a litván neve szerepel, a nemzetségek esetében azonban csak latin nevek vannak feltüntetve, kivéve a pajzsospoloskafélék (latinul Pentatomidae) családjának lot. Eurydema – keresztesvirágú poloskák (Lešinskas, Pileckis 1967: 79). 177Terminologija | 2016 | 23 Megjegyzendő, hogy a fajok többségét kétszavas nevekkel nevezték el, öt fajt azonban háromszavas nevekkel jelöltek: mintázott lucernapoloska (latinul Brachycoleus decolor), közönséges rétipoloska (latinul Lygus pratensis), zöld rétipoloska (latinul Lygus pabulinus), barna répabogár (latinul Polymerus cognatus), sárga répabogár (latinul Polymerus vulneratus). Így a szóban forgó kiadványban a litván elnevezések megalkotásakor nem mindig tartják be a Nemzetközi Állattani Nevezéktan Kódexének (ICZN) követelményét – a binominális nevezéktan elvét –, amely szerint a faj tudományos neve binominális, a nemzetségés a fajnévből áll (lásd ICZN Article 5.1). 2010-ben az Acta Zoologica Lituanica folyóiratban jelent meg első alkalommal a Litvániában felfedezett, 31 családba sorolt 324 poloskafaj litván neveinek átfogó jegyzéke (lásd Stonis et al. 2010: 262–272), amely számos újonnan megalkotott litván családés fajnevet tartalmazott. Amint a cikk szerzői megjegyzik, mindeddig a hazánkban felfedezett poloskafajok és -családok többségének nem volt litván neve, vagy a fajnevek nem voltak szabványosítva; számos rovarfaj neve mindmáig leíró jellegű. Ez nagymértékben megnehezíti a használatot, és nem felel meg a bináris nemzetközi nomenklatúra elveinek. Ezért azokat a poloskaneveket, amelyek kettőnél több szóból álltak, rövidebbekkel váltották fel (Stonis et al. 2010: 265). A Blakės. Įvairovė ir pavadinimai című kiadványban a szerzők nemcsak a már említett cikkben közzétett, Litvániában megtalálható, hanem a más országokban előforduló poloskafajok neveit is megadták. Követték az entomológiában már megszokott gyakorlatot – a nemzetségeket litvánul nem nevezték meg. A könyv szerzői szerint számos, egymáshoz nagyon közel álló, nehezen elkülöníthető poloskakör ismert. Ha a fajok a litván nyelvben olyan neveket kapnának, amelyek első szava a nemzetséget jelölné, a terminológiai sokféleség olyan nagy lenne, hogy rendkívüli mértékben megnehezítené a nevek használatát (megjegyzésüket és a rendszerben való eligazodást). A könyv elkészítésekor azt az elvet követték, hogy elsőbbséget kell biztosítani a magasabb rangú és nagyobb jelentőségű taxonoknak – a családoknak. Megállapítást nyert, hogy a poloskafajok nemzetségeinek litván nyelvű megnevezése nem bír különösebb jelentőséggel: 1) a poloskák nemzetségeinek taxonómiája meglehetősen gyorsan változik, és nem általánosan elfogadott; 2) a poloskák nemzetségei közötti külső morfológiai különbségek csekélyek, és a nem szakemberek számára többnyire nehéz (vagy lehetetlen) lenne a poloskák nemzetségeinek azonosítása; 3) gyakorlati (használati) szempontból fontosabb a fajok egyértelmű családokhoz való tartozása, mint a nemzetségekhez való tartozás (Stonis, Remeikis, Baužys 2013: 10). 178 Albina Auksoriūtė | Lietuviški blakių pobūrio vardai A POLoskacsaládok ÉS MAGASABB RANGÚ TAXONOK LITVÁN ELNEVEZÉSEI A poloskacsaládok nevei Amint már említettük, a Poloskák című kiadványban. Sokféleség és elnevezések 45, a poloskák alrendjébe tartozó család kerül elkülönítésre és tárgyalásra. A szerzők szerint a poloskák alrendje litván családneveinek szabványosításakor azt az elvet követték, hogy a litván vabzarba két szóból álljanak (Stonis, Remeikis, Baužys džių šeimų ir aukštesnio rango taksonų vardai būtų arba vienažodžiai, 2013: 9). Valamennyi családnév hagyományosan többes számú alakban szerepel, többségük egy szóból áll, a kétszavas családnevek száma 15, például: didgavės senãblakės (lat. Enicocephaidae, ang. Gnat Bugs; Unique-headed Bugs; Enicocephalids) 301; rẽtosios senãblakės (lat. Aenictopecheidae, ang. Aenictopecheids) 30; netkrosios vikriãblakės (lat. Ceratocombidae, ang. Ceratocombids) 31; tkrosios vikriãblakės (lat. Dipsocoridae, ang. Jumping Ground Bugs; Dipsocorids) 31; netìkrosios vandénskrodės (lat. Mesoveliidae, ang. Watter Treaders; Pondweed Bugs, Ripple Bugs) 34; tìkrosios vandénskrodės (lat. Veliidae, ang. Watter Striders; Broad-Shouldered Watter Striders; Ripple Bugs) 34; Naucoridae, ang. Saucer Bugs; Creeping Water Bugs) 41; tìkrosios kam púotblakės (lat. Coreidae, ang. Squash Bugs; Leaf-Footed Bugs) 51; netìkrosios kampúotblakės (lat. Rhopalidae, ang. Scentless Plant Bugs) 53; augaldės skỹdblakės (lat. Acanthosomatidae, ang. Acanthosomatid Bugs; Shield Bugs) 75; vandenniai čiuožkai (lat. Gerridae, ang. Pond-Skaters; Water-Striders; Wherrymen; Jesus Bugs) 35. Ez ddžiosios vandénblakės (lot. Belostomatidea, angl. Giant Water Bugs; Electric Light Bugs; Toe-Biters; Alligator Ticks) 39; plãčiosios vandénblakės (lot. utóbbi családnév már szerepelt a Kalauzban, továbbá néhány, az említett Kalauzban használt kétszavas családnév a Poloskák című könyvben. A változatosság és az elnevezések szinonimákként szerepelnek, a fajnevek nemzetségi eleme pedig már egy szóban van megadva, például: žieviãblakės, szin. požievìnės blãkės (lat. Aradidae, ang. Bark Bugs; Flat Bugs; Flat Bark Bugs) 49; žõlblakės, szin. žolìnės blãkės; levélpoloskák (lat. Miridae, ang. Plant Bugs; Leaf Bugs) 81; csipkepoloskák, szin. hálós poloskák (lat. Tingidae, ang. Lace Bugs) 95; parazita poloskák, szin. ágyi poloskák (lat. Cimicidae, ang. Bed Bugs; Bloodsucking Bugs) 103; ragadozó poloskák, szin. ragadozó poloskák (lat. Reduviidae, ang. 1 A példák bemutatásakor először a litván név szerepel a forrásban található hangsúlyozással, zárójelben a latin és – ha van – az angol megfelelő, a zárójel után pedig a forrás oldalszáma. 179Terminológia | 2016 | 23 Assassin Bugs; Conenose Bugs) 99. Az említett egy szóból álló családnevek összetételek, akárcsak az összes többi egy szóból álló családnév. A két szóból álló családnevek meghatározó tagjai leggyakrabban a család más családokkal való kapcsolatait jelölik: netkrosios vikriãblakės 31; tkrosios vik riãbla kės 31; netìkrosios vandénskrodės 34; tìkrosios vandénskrodės 34; tìkro sios kampúotblakės 51; netìkrosios kampúotblakės 53; netìkrosios dirvãbla kės 56; tìkrosios dirvãblakės 57; tkrosios skỹdblakės 64. Csak néhány család meghatározó tagjai nevezik meg a család jellegzetes megkülönböztető tulajdonságát: didgavės senã blakės 30; rẽtosios senãblakės 30; ddžiosios vandénblakės 39; plãčiosios van dénblakės 41; augaldės skỹdblakės 75; vandenniai čiuožkai 35. A vizsgált poloskacsaládok neveinek, és ennek megfelelően a fajnevek nemzetségjelölő tagjainak többsége összetétellel alkotott új képzés, csupán a Vadove című műben már használt összetételek: skorpiònblakės (lot. Nepidae, angl. Water Scorpions) 39, plg. skorpionblakės V 85; nùgarplaukos (lot. Notonectidae, angl. Back Swimmers; Backswimmers; Greater Water Boatmen) 45, plg. nugarplaukos V 86; raudónblakės (lot. Pyrrhocoridae, angl. Red Bugs; Fire Bugs; Stainers) 62, plg. raudonblakės V 81; tkrosios skỹdblakės, sin. skỹdablakės (lot. Pentatomidae, angl. Shield Bugs; Stink Bugs) 64, plg. skydablakės V 78. A litván terminológiában az összetétel termékenységét tekintve a képzőképzés után az új képzések létrehozásának második módja. Amint Stasys Keinys megjegyzi, az összetett terminusok lehetővé teszik az összetett fogalmak egyetlen szóval való kifejezését, és jól megfelelnek a nyelv speciális használati területei szempontjából fontos pontossági, világossági és tömörségi követelményeknek (Keinys (1983) 2005: 177). Az összetételek logikai, grammatikai és szemantikai központja általában a második tag, első tagjuk pedig meghatározza a másodikat; az ilyen típusú összetételeket alárendelő összetételeknek nevezik. A külön vett második tag általában a szóösszetétel (hiponima), illetve az összetett terminus (fajnevezés) tekintetében hiperonima (nemzetségmegjelölés) (Gaivenis (1998) 2014: 243). A címerespoloskák alrendjébe tartozó családok valamennyi neologizmusa hozzátoldó szóösszetétel. A vizsgált neologizmusok mintegy 92 százaléka olyan szóösszetétel, amelynek második tagja – akárcsak a Vadove megadott nevek esetében – a blakės, jelezve az alrendhez való tartozásukat, míg az első tag a családot megkülönböztető jellemzők alapján határozza meg a másodikat. Néhány csoport különíthető el az alapján, hogy a szóösszetétel első tagja milyen jellegzetes tulajdonságot jelez: a) a főnévi tag a test vagy valamely testrész különféle sajátosságaira, valamivel való hasonlóságára utal: 180 Albina Auksoriūtė | A címerespoloskák alrendjének litván nevei gaurãblakės (: gaurai) (lat. Hebridae, ang. Velvet Watter Bugs) (nagy tvirtas kūnas padengtas gausiais vandenį atstumiančiais plaukeliais) 37, išskirtos 2 rūšys; irklãblakės (: irklas) (lat. Corixidae, ang. Water Boatman; Waterboatman; Lesser Water Boatmen) 42, 27 faj megnevezve; kamúolblakės (: kamuolys) (lat. Coptosomatidae (szin. Plataspididae), ang. Coptosomatids) 80, 1 fajt írtak le; bunkóspoloskák (: bot) (lat. Berytidae, ang. Stilt Bugs) 56, 4 fajt különítettek el; szúróspoloskák (: sarkantyú) (lat. Alydidae, ang. Broad-headed Bugs; BroadHeaded Bugs; Ant Bugs) (a lábak, különösen a hátulsók, hosszúak, combjaikon tüskékkel) 50, 2 fajt írtak le; varangypoloskák (: varangy) (lat. Gelastocoridae, ang. Toad Bugs) 42, 1 fajt neveztek meg; csipkepoloskák (: szita) (lat. Tingidae, ang. Lace Bugs) (az elülső szárnyak hártyája sűrű rácsozatú, csipkére emlékeztet, a hátpajzs megnyúlt, és részben befedheti a fejet) 95, 16 fajt különítettek el; teknőspoloskák (: teknős) (lat. Scutelleridae, ang. Shield-Backed Bugs; ShieldBack Bugs; Jewel Bugs; Tortoise Bugs; Scutellerids) (jellegzetes a különösen nagy hátpajzs, amely szilárd páncélként szinte az egész potrohot befedi) 78, 8 fajt írtak le; kéregpoloskák (: kéreg) (lat. Aradidae, ang. Bark Bugs; Flat Bugs; Flat Bark Bugs) (a fák kérgének színét utánzó rovarok) 49, 10 fajt neveztek meg. E csoporthoz sorolandók a Már az Útmutatóban bemutatott pajzspoloskák (: pajzs) is – a valódi pajzspoloskák (lat. Pentatomidae, ang. Shield Bugs; Stink Bugs) 64, 35 fajt írtak le, valamint a növénypoloskák pajzspoloskái (lat. Acanthosomatidae, ang. Acanthosomatid Bugs; Shield Bugs) 75, 8 fajt neveztek meg (a hátpajzs nagyon erős) 64, vö. pajzspoloskák V 78, továbbá a skorpiópoloskák (: skorpió) (lat. Nepidae, ang. Water Scorpions) 39, 2 fajt írtak le, vö. skorpiópoloskák V 85; b) lakóvagy táplálkozási helyet jelölő főnévi összetételi tag: dirvãblakės (: dirva) – netìkrosios dirvãblakės (latinul Stenocephalidae, angolul Spurgebugs; Spurge Bugs) 56 és tìkrosios dirvãblakės (latinul Lygaeidae, angolul Ground Bugs; Seed Bugs) 57; a kiadványban a netikrjų dirvãblakių 1 faja, a tikrjų dirvãblakių 64 faja van leírva; dugnãblakės (: dugnas) (latinul Aphelocheiridae, angolul Benthic Watter Bugs) 41, 1 faj megnevezésével; jrblakės (: jūra) (latinul Aepophilidae, angolul Marine Bugs) 47, 1 faj került bemutatásra; 181Terminologija | 2016 | 23 kailiãblakės (: kailis) (latinul Polyctenidae, angolul Bat Bugs; Polyctenids) (a gazda szőrös bundájában való élethez alkalmazkodva) 104, csak a család van megnevezve; kérpblakės (: kerpės) (latinul Microphysidae, angolul Minute Bugs; Minute Bladder Bugs; Lichen Bugs) 97, csak a család van elnevezve; urvãblakės (: urvas) (latinul Cydnidae, angolul Burrowing Bugs; néha Negro Bugs) 77, 9 fajukat írták le; vízipoloskák (: víz) – az óriás vízipoloskák (latinul Belostomatidea, angolul Giant Water Bugs; Electric Light Bugs; Toe-Biters; Alligator Ticks) 39 és a széles vízipoloskák (latinul Naucoridae, angolul Saucer Bugs; Creeping Water Bugs) 41, az óriás vízipoloskák 3 faját, a széles vízipoloskák 1 faját írták le; virágpoloskák (: virág) (latinul Anthocoridae, angolul Flower Bugs; Minute Pirate Bugs) 97, 13 faj megnevezve; c) az első melléknévi tag jellegzetes viselkedési sajátosságokra utal: ragadozópoloskák (: ragadozó) (lat. Reduviidae, angolul Assassin Bugs; Conenose Bugs) 99, 11 faj bemutatva; ugrópoloskák (: ugró) (lat. Saldidae, angolul Shore Bugs) 47, leírt 7 faj; fürgepoloskák (: fürge) – valódi fürgepoloskák (lat. Ceratocombidae, ang. Ceratocombids) 31, így nevezett 3 faj, valamint ál-fürgepoloskák (lat. Dipsocoridae, ang. Jumping Ground Bugs; Dipsocorids) 31, megnevezett 2 faj. Itt megemlíthető még egy családnév, amelynek első tagja egy ige, amely a cselekvésből eredő tulajdonságra utal: vágópoloskák (: vágni, vágott) (lat. Nabidae, ang. Nabids; Damsel Bugs) (ezek különösen aktív ragadozók, más, náluk kisebb ízeltlábúakkal táplálkoznak; időnként kannibalizmus is jellemző. Az elfogott zsákmányt ezek a poloskák gyakran elülső lábaikkal megragadva tartják) 102, 11 faj leírásával; d) a melléknévi tag a test alakjára vagy méretére utal: szögletespoloskák (: szögletes) – valódi szögletespoloskák (lat. Coreidae, ang. Squash Bugs; Leaf-Footed Bugs) 51 és ál-szögletespoloskák (lat. Rhopalidae, ang. Scentless Plant Bugs) 53, mindkét családból 11-11 faj szerepel; kispoloskák (: kicsi) (lat. Schizopteridae, ang. Schizopterids; Jumping Ground Bugs) 32, csak a családot nevezték meg; lapospoloskák (: lapos) (lat. Hypsipterygidae, ang. Hypsipterygidae) 32, fajokat nem különítettek el; 182 Albina Auksoriūtė | A poloskák alrendjének litván elnevezései e) a test színét az első melléknévi összetételi tag határozza meg: júodblakės (: juodas ’fekete’) (latinul Thyreocoridae, angolul Negro Bugs; Black Bugs; Ebony Bugs) 80, 1 faj elnevezése; plkblakės (: pilkas ’szürke’) (latinul Piesmatidae, angolul Beet Bugs; Ash-Gray Leaf Bugs) 64, 2 faj van megadva. Ezeknél az elnevezéseknél meg kell említeni a Vadove megnevezett raudónblakės (: raudonas ’vörös’) családot is (latinul Pyrrhocoridae, angolul Red Bugs; Fire Bugs; Stainers) 62, 1 faj leírásával, vö. raudonblakės V 81; f) a táplálék tárgyát főnévi összetételi tag jelöli: vérpoloskák (: vér) (lat. Cimicidae, ang. Bed Bugs; Bloodsucking Bugs) (az ember, más emlősök vagy madarak vérével táplálkoznak) 103, 7 fajukat nevezték meg; fűpoloskák (: fű) (lat. Miridae, ang. Plant Bugs; Leaf Bugs) (növényi nedveket szívnak, sokuk kultúrnövények kártevője) 81, ez a legnépesebb család – 158 fajt írtak le. Külön említést érdemel két nagyon régi család két szóból álló neve, amelyekben a fő tag, a szenapoloskák első, melléknévi összetételi tagja is ezt a tulajdonságot jelzi: a) szenapoloskák (: régi) – nagyfejű szenapoloskák (lat. Enicocephaidae, ang. Gnat Bugs; Unique-headed Bugs; Enicocephalids) és ritka szenapoloskák (lat. Aenictopecheidae, ang. Aenictopecheids (nagyon archaikus családok) 30, fajokra nem különítették el őket; b) nemrég felfedezett és leírt puhatestű poloskák (: puha) (lat. Stemmocryptidae, ang. Stemmocryptids) 33, amelyek melléknévi első összetételi tagja arra utal, hogy testük puha és pajzsocska nélküli; csak a családot nevezték meg. Az -blakės második tagot tartalmazó összetett családnevek első tagjai főnevi, melléknévi és igei jellegűek, megoszlásukat az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat. A -blakės második tagot tartalmazó Daiktavardinis sandas Būdvardinis sandas Veiksmažodinis sandas összetételek első tagjai: dirvjuodskerddugnkampuotgaurmažirklminkštjūrpilkkailplėšrkamuolplokščkerpraudonkraujsenlazdšoklpentinvikrrupūžsietskydskorpionvėžlžiedžievžol- 183Terminologija | 2016 | 23 Daiktavardinis sandas Būdvardinis sandas Veiksmažodinis sandas urvvandenÖsszesen 21 Összesen 11 Összesen 1 A -blakės második tagot tartalmazó, a poloskák családneveit jelölő összetett szavak ugyanazon támasztagot tartalmazó összetételek csoportját alkotják. Megjegyzendő, hogy az entomológiai terminológiában ilyen összetételcsoportok nagyobb méretben is létrejöttek. A Lietuvos fauna (1996) című, a bogarak jellemzésének szentelt akadémiai műben nem kevesebb mint 77 olyan összetett családnév szerepel, amelyek második tagja a -vabaliai (: vabalas) (Gaivenis (1998) 2014: 246). St. Keinys, aki a litván összetett terminusok képzését kutatta, más szakterületek ilyen típusú csoportjait is tárgyalta (bővebben lásd: Keinys (1983) 2005: 129–182). Két további összetétel családok megnevezésére és a rovarok úszásmódjának jelölésére használatos, és eltér a tárgyalt terminuscsoporttól, mivel második tagjuk igei, első tagjuk pedig a vanduo ’víz’ főnévre épül: vandénmatės (: vanduo ’víz’, matuoti ’mérni’) (lat. Hydrometridae, ang. Water-Measurers; Marsh-Treaders) 37, 2 fajukat írták le; vandénskrodės (: vanduo ’víz’, skrosti ’hasítani’, skrodė ’hasított’) – netìkrosios vandénskrodės (lat. Mesoveliidae, ang. Watter Treaders; Pondweed Bugs; Ripple Bugs), leí- 190 Albina Auksoriūtė | A poloskák alrendjének litván elnevezései Két olyan poloskafajnevet találtak, amelyeknek a másodlagos eleme összetett melléknév: žiedamgė žõlblakė (lat. Phytocoris (Ktenocoris) insignis) 92; įvairiadė žõlblakė (lat. Phytocoris (Ktenocoris) ulmi) 92. Ez a szemantikai csoport a poloskafajnevek 17 százalékát alkotja. 3. Élőhely, például: tavi molnárpoloska (lat. Gerris (Gerris) lacustris, angolul Common Pondskater) 36; fenéklakó evezőspoloska (lat. Sigara (Subsigara) fossarum) 44; hangyautánzó karcsú poloska (lat. Alydus calcaratus, angolul Ant Bug) 50 (lásd a 6. ábrát); árnyékkedvelő földipoloska (lat. Cymus glandicolor, angolul Seed Bug) 57; réti pajzsospoloska (lat. Rubiconia intermedia) 74; pusztai fűpoloska (lat. Leptopterna ferrugata) 87; gyümölcsfa-virágpoloska (lat. Anthocoris nemorum) 98; erdei tőröspoloska (lat. Nabis (Nabis) ferus, angolul Field Damsel Bug) 102. Az ezzel a jelentéssel rendelkező poloskafajok neveinek utótagját az -inis képzős melléknevek fejezik ki. Ez a csoport feleakkora, mint az előzőleg tárgyalt. 4. Az alany értékelt tulajdonsága, pl.: nyugati fürgepoloska (latinul: Ceratocombus (Xylonannus) corticalis) 31; közönséges molnárpoloska (latinul: Gerris (Gerriselloides) lateralis) 36; kecses vízmérő poloska (latinul Hydrometra gracilenta, angolul Lesser Water Measurer) 37; közönséges vízipoloska (latinul Ilyocoris cimicoides, angolul Saucer Bug; Common Water Creeper) 41; közönséges kéregpoloska (latinul Aradus corticalis, angolul Flat Bark Bug) 49; valódi nyakpoloska (latinul Neides tipularius) 57; titokzatos földipoloska (latinul Peritrechus convivus) 60; szomorú földipoloska (latinul Stygnocoris fuligineus) 62; csodálatos fűpoloska (latinul Miris striatus) 89. E szemantikai csoport fajnevei az összes fajnév mintegy 6,5%-át alkotják. 5. A származási vagy elterjedési hely, pl.: alpesi vízifutó (latinul: Velia (Plesiovelia) currens) 35; amerikai vízipoloska (lat. Lethocerus americanus, ang. American Giant Water Bug) 40; európai csónakpoloska (lat. Arctocorisa germari) 42; déli földipoloska (lat. Eremocoris podagricus) 58; ausztrál teknőspoloska (lat. Calliphara imperialis, ang. Jewel Bug) 78; német gyomorpึloska (lat. Alloeotomus germanicus) 82; mexikói ragadozó poloska (lat. Paratriatoma hirsute, ang. Mexican Bed Bug) 100; trópusi vérszívó poloska (lat. Cimex hemipterus, ang. Tropical Bedbug) 103. A származási vagy elterjedési helyet, akárcsak az élőhelyet, -inis képzős melléknevek fejezik ki; ez az összes poloskafaj nevének mindössze 5%-át teszi ki. 6. Jellegzetes viselkedési sajátosság, például: ragadozó vízfutó (lat. Gerris (Gerriselloides) asper) 36; rettenetes vízipoloska (lat. Lethocerus 191Terminologija | 2016 | 23 (Lethocerus) patruelis, ang. European Giant Water Bug) 40; fürge földivã blakė (lot. Dicranocephalus agilis) 56 (žr. 7 pav.); pušialaip žõlbla kė (lot. Camptozygum aequale) 83; medlaip žõlblakė (lot. Neolygus viridis) 90. Azoknak a fajneveknek a nevei, amelyek jelzői tagjai jellegzetes viselkedési sajátosságokat írnak le, az összes fajnévnek csak mintegy 3%-át teszik ki, ez a legkisebb szemantikai csoport. 5. ábra Kék pajzsospoloska 6. ábra Hangyaboly-patanyospoloska 7. ábra Fürge földipoloska (D. Baužys felvétele) (L. Jasiukonytė és J. R. Stonys rajza) (L. Jasiukonytė és J. R. Stonys rajza) 8. ábra A poloskafajok neveinek százalékos megoszlása mellékes tagjaik szemantikai funkciói szerint 192 Albina Auksoriūtė | A poloskák alrendjének litván nevei KÖVETKEZTETÉSEK 1. A szúrórovarok alrendjébe tartozó poloskák családnevei egyés kétszavasak, és – ahogyan az az entomológiában szokásos – többes számú alakban szerepelnek. A kétszavas nevek az alrend összes családnevének egyharmadát teszik ki. 2. Az egyszavas és kétszavas családnevek alaptagjainak többsége összetett szó, mindössze egy új képzés (nugarplaukėlės) és egy korábban használt kétszavas családnév alaptagja (čiuožikas) szuffixumos képzés. Így az összetétel a poloskák alrendjébe tartozó családnevek képzésének uralkodó módja. A poloskák alrendjébe tartozó családnevek összetett szavai alárendelő összetételek. 3. A poloskák alrendjébe tartozó összetett családnevek mintegy 92 százaléka azonos második taggal, a -blakės elemmel rendelkező összetételek csoportját alkotja; ezek első tagjai a második tagot a család megkülönböztető jegyei alapján határozzák meg. Az ilyen összetételek kétharmadának első tagjai főnevek, amelyek a test vagy valamely testrész sajátosságaira, valamivel való hasonlóságra, illetve az élőhelyre vagy táplálkozási helyre utalnak. 4. A családcsoportok és az alrend ágának nevei következetesen a családnevekből, az -iniai képzővel képződnek. 5. A poloskafajok neveinek csaknem valamennyi másodlagos tagja egyeztetett jelző, és különféle melléknevekkel fejezik ki őket. Több mint egyharmaduk -inis képzős melléknevekkel szerepel, valamivel kevesebb mint egyharmadukat összetett melléknevek alkotják, valamivel több mint egyötödük pedig egyszerű, névmási végződésű melléknév. 6. A poloskafajok másodlagos tagjai az általuk betöltött szemantikai funkció szerint nem egyneműek; a legnagyobb csoport, amely a fajnevek mintegy 57%-át teszi ki, külső tulajdonságokra utal, a második legnépesebb, a táplálék tárgyát megjelölő csoport mintegy 17%-ot alkot, míg a legkevesebb fajt a jellegzetes viselkedési sajátosságok alapján írják le – a poloskafajoknak mindössze mintegy 3%-át. 7. A családok elnevezésekor használt összetett főnevek, valamint a fajok másodlagos tagjainak megnevezésekor alkalmazott összetett melléknevek a poloskák alrendje neveinek megalkotására jellemző sajátosságot képeznek; ezt minden bizonnyal az a szükséglet határozta meg, hogy az egyik taxont a másiktól a lehető legpontosabban nevezzék meg és különítsék el. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Diškus A., Stonis J. R. 2012a: Lietuvos endobiontiniai vabzdžiai. A Nepticulidae fauna taxonómiai, chorológiai és trofikus jellemzése. Monográfia, Kaunas: Lututė. Diškus A., Stonis J. R. 2012b: Ismerjük meg a világ egzotikus faunáját. Botosállatok, Kaunas: Lututė. DLKG 2006: A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Gaivenis K. (1998) 2014: Két azonos alkotóelemeket tartalmazó litván összetett terminussorozatról. – Válogatott írások, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 243–248. 193Terminologija | 2016 | 23 Gaivenis K. (1975) 2014: Kétszavas összetett terminusok a mai litván nyelvben. – Válogatott írások, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 60–97. Gaivenis K. (1979) 2014: Új litván rovarnevek. – Válogatott írások, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 332–348. ICZN – A zoológiai nómenklatúra nemzetközi kódexe. Negyedik kiadás. – http://www.nhm.ac.uk/hostedsites/iczn/code/. Jonaitis V. 1983: Litvánia fürkészdarazsai, Vilnius: Mokslas. Keinys St. (1983) 2005: Litván összetett terminusok képzése. – A mai litván terminológia, Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet kiadója, 129–182. Lešinskas A., Pileckis S. 1967: Útmutató a litvániai rovarok megismeréséhez, Vilnius: Mintis. Lešinskas A., Pileckis S. 1968: Útmutató a növényi kártevők által okozott károk alapján történő felismeréséhez, Vilnius: Mintis. LF1 1995: Litvánia faunája: Bogarak 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Pileckis S., Žuklys L. 1974: A növényvédelmi dolgozó kézikönyve, Vilnius: Mintis. Pileckis S. 1976: Litvánia bogarai, Vilnius: Mokslas. Pileckis S. 1982: Óvjuk a hasznos rovarokat, Vilnius: Mokslas. Pileckis S., Repšienė D., Vengeliauskaitė A., Žuklienė R., Žuklys L. 1994: A szántóföldi növények kártevői és betegségei, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Stonis J. R., Dapkus D., Auksoriūtė A., Vilkas A. 2009: A szitakötők (Insecta, Odonata) litván neveinek taxonómiai jegyzéke. – Új és ritka litvániai rovarfajok. Adatok és leírások 21, 155–165. Stonis J. R., Diškus A. 2011: Ismerjük meg a világ egzotikus faunáját. Imádkozó sáskák, csótányok, termeszek, kőszöcskék, gladiátorpoloskák, hálószövők és korhadéklakók, Kaunas: Lututė. Stonis J. R., Remeikis A., Auksoriūtė A., Baužys D., Vilkas A. 2010: A Litvániában előforduló ormányosrovarok rendjébe, a poloskák alrendjébe (Insecta: Hemiptera: Heteroptera) tartozó rovarok szabványosított és új nevei. – Acta zoologica Lituanica 20(3), 262–272. Stonis J. R., Remeikis A., Baužys D. 2013: Ismerjük meg a világ rovarait. Poloskák. Sokféleségük és elnevezéseik, Vilnius: Edukologija. Stonis J. R., Sruoga V., Diškus A., Remeikis A., Auksoriūtė A., Žvironienė J. 2015: A rovarcsoportok áttekintése és javaslatok a terminológia használatára. 1. rész. Archaeognatha – Hemiptera, Heteroptera. Módszertani segédanyag / Litván Oktatástudományi Egyetem, Balti–Amerikai Biotaxonómiai Intézet, Vilnius: a Litván Oktatástudományi Egyetem kiadója. A HETEROPTERA ALREND LITVÁN ELNEVEZÉSEI 2013-ban jelent meg a hallgatók számára készült, Blakės. Įvairovė ir pavadinimai (Heteroptera. Variety and Names) című tankönyv Jonas Rimantas Stonis, Andrius Remeikis és Darius Baužys szerzőségével. A Litvániában és más országokban gyakori Heteropterákat írja le. A tanulmány tárgyát a Heteroptera alrend 45 családjának és 463 fajának litván nevei képezik. A cél annak szinkrón vizsgálata, hogy miként képződnek ezzel az alrenddel kapcsolatos családés fajnevek, a kétszavas nevek főés alárendelt elemei közötti szintaktikai és szemantikai viszonyok leírása, valamint a névalkotás legtermékenyebb módjainak megállapítása. A Hemiptera rend Heteroptera alrendjében – az entomológiában szokásos módon – a családok elnevezésére egyvagy kétszavas, többes számú nevek használatosak. Az alrendben található családnevek egyharmada kétszavas név. Az egyvagy kétszavas nevek fő elemeinek többsége összetett szó (irklãblakės, lat. Corixidae, ang. Vízi csónakpoloskák; Kisebb vízi csónakpoloskák; rupžblakės, Lat. Gelastocoridae, Eng. Varangy poloskák; žedblakės, Lat. Anthocoridae, Eng. Virágpoloskák; Apró kalózpoloskák; žõlblakės, Lat. Miridae, angolul. Növénybogarak; Levélbogarak), mindössze egy neologizmus (nugarplaukėlės, latinul Pleidae, angolul Pigmy Backswimmer), valamint a családnév fő eleme, amely már használatban volt (čiuožikas, latinul Gerridae, angolul Pond-Skater), képzett, toldalékos származékok. 194 Albina Auksoriūtė | A poloskák alrendjének litván elnevezései A szóösszetétel a Heteroptera alrendbe tartozó családok neveinek képzésében uralkodó eljárás. Az ilyen összetételek alárendelő összetételek. A Heteroptera alrend családneveinek mintegy 92 százaléka a -blakės második komponenst tartalmazó nevek csoportjába tartozik; ezt az első komponens az adott család megkülönböztető jellemzője alapján írja le. Ezen összetételek kétharmadában az első komponens egy főnév, amely a test vagy testrész jellemzőit, valamivel való hasonlóságot, illetve az élővagy táplálkozási helyet írja le (plkblakės, latinul Piesmatidae, angolul Beet Bugs; Ash-Gray Leaf Bugs; vėžliãblakės, latinul Scutelleridae, vã blakės, latinul Cydnidae, angolul Eng. Shield-Backed Bugs; Shield-Back Bugs; Jewel Bugs; Tortoise Bugs; Scutellerids; urBurrowing Bugs). A főcsaládok és az alrendek ágának elnevezései következetesen a családnevekből, az -iniai képzővel keletkeznek (žievia bla k niai (Aradoidea), dirvablakniai (Lygeoidea), skorpionblakiniai (Nepomorpha), šoklia blakniai (Leptopodomorpha)). A Heteroptera-fajok neveinek csaknem valamennyi alárendelt eleme egyeztetett jelző, és melléknevek fejezik ki őket. Több mint egyharmaduk képzetlen, határozott jelentésű with the suffix -inis, less than a third are compound adjectives, more than one fifth melléknév. A Heteroptera-fajok neveinek alárendelt elemei szemantikai funkciójuk szerint változnak. A nevek legnagyobb, az összes fajnév mintegy 57 százalékát kitevő csoportja külső jellemzőket határoz meg, a második legnagyobb, mintegy 17 százalékot kitevő csoport a táplálékot határozza meg, és a Heteroptera-fajoknak csupán 3 százalékát nevezik el jellegzetes viselkedésük alapján. A családok elnevezésére használt összetett főnevek és a fajok alárendelt elemeinek elnevezésére használt összetett melléknevek alkalmazása a Heteroptera alrendneveinek szóalkotására jellemző sajátosság, amelyet nagy valószínűséggel az a szükséglet határoz meg, hogy a taxonokat a lehető legpontosabban nevezzék el, és megkülönböztessék az egyik taxont a másiktól. Beérkezett: 2016-11-09 Albina Auksoriūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: albina.auksor[email protected]