Mokslinis seminaras „Terminologija: mokslo ir praktikos klausimai“

282 Ramunė Vaskelaitė Tudományos szeminárium mokslo ir praktikos klausimai“ „Terminológia: doi.org/10.35321/term27-12 Tudományos szeminárium „Terminológia: mokslo ir praktikos klausimai“ Ramunė Vaskelaitė Lietuvių kalbos institutas Az ősszel a Litván Nyelvi Intézetben (a továbbiakban – Intézet) szervezett mind a terminológiai rendezés képviselőit), valamint a terminusok létrehozóit és tudományos szeminárium, amely a litván terminológusokat (mind a tudósokat, felhasználóit hívja meg a terminológia szempontjából fontos események és munkák áttekintésére, az aktuális terminológiai problémák megvitatására, már hagyománnyá vált, így idén októberben is megrendezték (október 16-án), igaz, e rendezvény számára szokatlan módon – a távoli szemináriumok és konferenciák szervezésére szolgáló Google Meet eszköz igénybevételével. Ez valóban igen kényelmesnek bizonyult – a szemináriumon minden akadály nélkül több mint hatvan, a terminológiai tudomány, annak fejlődése, valamint a terminusok rendezése és létrehozása iránt érdeklődő résztvevő vett részt, hallgatta az előadókat és vitázott. Az idei év terminológia szempontjából legfontosabb eseménye kétségkívül az állami függetlenség visszaállításának harmincadik évfordulója. Ezt terminológusi szemmel vizsgálva Alvydas Umbrasas, az Intézet vezető tudományos munkatársa, a „Terminológia 30 évvel ezelőtt és ma” című előadásában először arra hívta fel a figyelmet, hogy a litván állam helyreállításának éve egyben az önálló Intézet újjászületésének éve is (1990-ig a Litván Irodalmi Intézettel közös tudományos intézményként működött). Az Intézetben fejlesztett terminológia számára az állam helyreállítása egy önálló, kizárólag a terminológiára összpontosító szervezeti egység létrejöttét laikotarpio pradžia – praktinio pobūdžio darbų griūtis, užgriuvusi lietuvių kalbai po ilgoko dvikalbystės laikotarpio tapus valstybinei ir labai išsiplėtus (1991-ben megalapították a Terminológiai Osztályt), valamint egy teljesen új kiadvány, a mindmáig élő Terminológia megszületését is jelentette. A terminológusok számára pedig annak alkalmazási területeit. Amint az előadásból kiderült, az önálló részleg létrejöttével és a folyóirat megjelenésével több lehetőség nyílt a terminológia tudományként való fejlesztésére, kezdetben azonban talán több erőfeszítést igényelt a terminológia mint terminusrendezés: terminusszabványokat kellett készíteni, szakvéleményezéseket kellett végezni, dolgozni kellett a készülő terminológiai szótárakon, miközben sajnálattal kellett megállapítani, 283Terminologija | 2020 | 27 hogy azok kiadási helyzete rossz, vagyis az elkészített szótárakat senki sem akarja kiadni, továbbá olyan szótárak is megjelennek, amelyeket a terminológusok nem ellenőriztek. Tervezték továbbá a terminológia szinte valamennyi felhasználási területét felölelő terminológiai adatbázis (bank) létrehozását is, és 2003-ban elkészült a Litván nyelv terminológiai adatbázisa. A beszámoló előadója, csupán az időszak kezdetének munkáit összefoglalva, kijelentette, hogy a függetlenség helyreállítását követő első néhány évben megteremtődött a közeg a litván terminológia tudománya számára, lendületet kapott a terminológiai szótárak és szabványok terminológiai értékelésének tevékenysége, valamint lerakták a litvániai számítógépes terminológiai adatbázisok létrehozásának alapjait. Hosszú távon a gyakorlati jellegű munkákat sikerült megosztani más intézményekkel (a Litván Szabványügyi Hivatallal, az Állami Litván Nyelvi Bizottsággal, a Matematikai és Informatikai Intézettel), és – amint A. Umbras előadásában felhívta rá a figyelmet – szinte megvalósult az a javaslat is, amelyet a Terminológiai Osztály 1991-es megalakulásakor vetettek fel, hogy a terminológiai munkát négy állami intézmény között osszák meg. Ebben az előadásban azonban az állam helyreállításának jelentőségét csak az Intézetben fejlesztett terminológia szempontjából kívánták áttekinteni, elsősorban a helyreállítás kezdetére összpontosítva. A helyreállított állam harminc éve alatt több, terminológiát fejlesztő intézmény jött létre, köztük néhány felsőoktatási intézmény is, és a fejlesztés formái is jelentősen kibővültek. Amint az Intézet két másik képviselőjének előadásában bemutatott poszterekből kiderült, a mai terminológiai munka elválaszthatatlan részévé, sőt szükségletévé vált a nemzetközi projektekben való részvétel, amelyek lehetővé teszik a litván terminológiai erőforrások tágabb – európai – kontextusba való bevonását, egyúttal pedig hozzáférést biztosítanak más országok terminológiai erőforrásaihoz. Az intézet igazgatója, Albina Auksoriūtė bemutatta az Európai Nyelvek Hálózatának fejlesztésére irányuló projektet, amelynek végrehajtása során az Intézet nemzeti kompetenciaközpontként további 31 nemzeti kompetenciaközponttal együtt egy olyan felhőplatform létrehozásához járul hozzá, amely hozzáférést biztosít valamennyi európai nyelven elérhető kereskedelmi és nem kereskedelmi nyelvtechnológiai szolgáltatásokhoz, valamint adatkészletekhez. Az Intézet Terminológiai Központjának vezetője, Asta Mitkevičienė ismertette a Federated eTranslation TermBank hálózat fejlesztésére irányuló projektet, amelynek célja 9 másik intézménnyel együtt egy központi automatikus fordítási (eTranslation) hálózat továbbfejlesztése helyi csomópontok létrehozásával, amelyek a terminológia kezelésére és erőforrásainak cseréjére szolgálnak. A terminológiai munka formáinak az újjáalakult állam első éveihez képest bekövetkezett változását azonban különösen jól érzékeltette a Mykolas Romeris Egyetem professzora, Sigita Rackevičienė által tartott „Kétnyelvű auto- 284 Ramunė Vaskelaitė Tudományos szeminárium „Terminológia: a terminusok mokslo ir praktikos klausimai“ automatikus felismerése (DVITAS): koncepció és első munkálatok”. Ebben a Mykolas Romeris Egyetem és a Vytautas Magnus Egyetem képviselőiből álló csoport (Sigita Rackevičienė, Liudmila Mockienė, Andrius Utka, Aivaras Rokas, Marius Laurinaitis és Agnė Bielinskienė) által végrehajtott projektet mutatták be, amelynek végső eredménye szintén terminológiai adatbázis lenne, ám ezt már a legkorszerűbb technológiák felhasználásával hoznák létre – az adatbázis terminusait párhuzamos és összehasonlítható korpuszokból speciálisan betanított neurális hálózatok gyűjtenék ki. Ennek a terminológiai adatbázisnak a létrehozásához a kiberbiztonság területét választották (az előadó szerint e terület aktualitása, terminusainak kiforratlansága és a terület terminusait tartalmazó adatbázis fordítók, valamint kiberbiztonsági szakemberek számára való szükségessége miatt), azonban a kifejezetten e terület terminusaira épülő adatbázis modellként szolgálhatna más szakterületek terminológiai adatbázisainak létrehozásához is. A projekt tehát a terminológiai adatbázisok létrehozására szolgáló, modern technológiákon alapuló módszertant kíván biztosítani. Az előadó a projekt jelenlegi szakaszaként a párhuzamos és összehasonlítható korpuszok összeállítását és annotálását említette, a további feladatok pedig a neurális hálózatok létrehozása és betanítása. A szeminárium lehetőséget teremtett arra, hogy a terminológiai munka technológiai fejlődését hosszabb időszakot vizsgálva is mérjük – kiindulópontként az 1906-os évet véve, amikor megjelent az első botanikai terminológiai szótár. A Terminológiai Központ vezető tudományos munkatársa, az Intézet igazgatója, Albina Auksoriūtė azonban nem e szótár, vagyis Povilas Matulionis Žolynas című művének II. részei. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas elkészítési folyamatát vagy módszertanát vizsgálta, hanem a benne Laurynas Ivinskiusnak tulajdonított terminusokat – a növényés gombanemzetségek neveit. Hiszen ebben az évben nemcsak az állam újjáalapításának centenáriumát ünnepeljük, hanem L. Ivinskiusnak, a természettudományi terminusok egyik első megalkotójának 210. születési évfordulóját is. A „Laurynas Ivinskius növénynemzetség-nevei Povilas Matulionis Žolynas című művében” című előadásban az előadó a szótárban L. Ivinskiusnak tulajdonított valamennyi terminus közül kiemelte a képzővel alkotott származékokat, figyelmet fordított létrehozásuk és motivációjuk egyértelműségére, és e terminusokat összevetette a L. Ivinskius által készített tudományos műben, a Prigimtūmenėben (fennmaradt kézirat) szereplő terminusokkal, hogy meggyőződjön e terminusok valódi szerzőségéről; ezzel egyúttal feltárta a régi terminusok forrásainak meghatározásával kapcsolatos nehézségeket is. Néhány, L. Ivinskiusnak tulajdonított terminus nem szerepel a Prigimtūmenėben, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy P. Matulionis a terminusokat L. Ivinskiusnak tulajdonítva valószínűleg valamely más, mára már elenyészett L. Ivinskius-kéziratot használt. 285Terminologija | 2020 | 27 A források meghatározásának nehézségeit nem említette Palmira Zemlevičiūtė, aki a XIX. és XX. század fordulójának terminusait választotta kutatása forrásául, és kutatásait szintén az Intézet Terminológiai Központjában végzi. Mindazonáltal, a könyvecskékben és az orvosi, illetve egészségügyi kérdésekkel foglalkozó cikkekben ebben a történelmi időszakban használt orvosi terminusokra támaszkodva, „A XIX. század vége–XX. század eleje orvosi terminusainak többértelműségéről” című előadásában egy másik, napjainkban is aktuális problémát vetett fel, nevezetesen a terminusok többértelműségének kérdését. A terminológia egyik axiómájaként tartják számon azt az állítást, hogy egy terminusnak egy jelentéssel kell rendelkeznie, azonban nem egy empirikus jellegű kutatás tárta fel, hogy a terminusok jelentései jelentős részben nem egy, hanem két, három vagy akár még több jelentéssel rendelkeznek. Ez arra ösztönöz, hogy alaposabban vizsgáljuk mind az axióma és a kutatások között kialakuló ellentmondást, mind pedig a terminusok többértelműségének okait. Ezeket egyetlen szemináriumi előadásban természetesen semmiképpen sem lehetett megvizsgálni, az előadás azonban rámutatott arra, hogy legalábbis a régi orvosi terminusok között kevés a többértelmű, jóllehet az előadó az adott időszak 98 tudományos ismeretterjesztő kiadványát tekintette át. Az előadó többértelműként főként a két jelentéssel rendelkező terminusokat említette, de ezekből is keveset (veidas, pilvas, pilvelis, nosis, drugys, vabalėlis stb.), a négyjelentésű terminusok közül pedig az előadó által vizsgált, az orvosi terminológia kialakulásának kezdeti szakaszát jelölő terminológiában csak a gydykla terminust találta, tehát a vizsgált időszak és vizsgált terület terminológiája mintha megerősítené az axiómát – az élő nyelv szavaitól a terminusok felé haladva csökken a többértelműség. A terminológia tudománya és gyakorlata szempontjából egy másik, rendkívül aktuális problémát vizsgált a „A terminusok szinonímiája és a terminusok rendezése” című előadásában Asta Mitkevičienė, a Terminológiai Központ tudományos munkatársa és vezetője. Mint ismeretes, a szinonímia kerülése szintén a terminusrendezés axiómához közelítő elveinek egyike – egy fogalmat egy terminussal kell megnevezni, vagyis egy terminusnak nem lehetnek szinonimái. Másrészt kevés olyan empirikus jellegű munka van, amelyben ne említenék az egyik vagy másik területen használt szinonim terminusokat. És bár a terminusok szinonímiáját általában a terminológia fejlődése kezdeti szakaszának jeleként szokás tekinteni, szinonim terminusok azokon a területeken is találhatók, amelyek terminológiája fejlettnek számít a fejlődés szempontjából. Miután az előadó áttekintette a szinonimákhoz való normatív viszonyulást, kerülésük okait és a terminusok szabályozásának elveit, a terminusok szinonímiáját már több 286 Ramunė Vaskelaitė Tudományos szeminárium „Terminológia: nem lehet azt mokslo ir praktikos klausimai“ állítani, hogy e szinonimák közül csak az egyik használható. A szinonímia kérdésében tehát a szemináriumon valóban új gondolatokat vetettek fel, legalábbis azt javasolták, hogy a szinonímiára a szokásosnál jóval összetettebb jelenségként tekintsünk. A szinonímia és a többértelműség mellett a terminológia tudománya, különösen pedig gyakorlata szempontjából folyamatosan aktuális a terminusok kölcsönzésének kérdése is. A szemináriumon ez a kérdés is szóba került – az Intézet Terminológiai Központja egy másik képviselőjének előadásában. A központ vezető kutatója, Aušra Rimkutė, aki az utóbbi időben a ruházati és lábbeliterminológia terminusait kutatja (A naujieji avalynės pavadinimai című cikke a Terminologija előző számában olvasható), „Néhány gondolat a ruházati terminusokról” című előadásában több, angolból átvett ruházati és lábbeliterminust (džegingsai, tregingsai, megingsai, kroksai, konversiukai), valamint a saját nyelv eszközeivel alkotott terminusokat (timpės, tamprės, aptemtukai, aptemptukės, tampdžinsiai, timpdžinsiai) tárgyalt, példáikkal igazolva a litván nyelv terminusalkotási lehetőségeit és erőforrásait. A kutató a példákat az Intézetben összeállított Litván nyelvi neologizmusok adatbázisából vette, amelybe a XX. század végétől a litván nyelvben megjelent kölcsönszavak, új képzésű szavak, szókapcsolatok, új jelentésű szavak és rövidítések kerülnek (http://naujazodziai.lki.lt). Arra a kérdésre, hogy az új terminusok közül melyek – a kölcsönzöttek vagy a litvánok – hajlamosabbak meghonosodni, az előadás szerzője kijelentette, hogy nem végzett külön kutatásokat (és valóban, az ilyen kutatások inkább a köznyelv használatát és normáit vizsgáló kutatók munkájának tárgykörébe tartoznának), ugyanakkor a használat területére irányította a figyelmet: a fiatalok által használt nyelvben gyakoribbak a nem litván elnevezések... cikkében vizsgáló előadó ezúttal a különböző motivációjú szinonimákra irányította figyelmét, és feltárta, hogy azok funkcionálisan célszerűek, ezért szigorúan konkrét terminusokra – intelektinė negalia, protinis atsilikimas, proto negalia, silpnaprotystė – összpontosított a Litván Jogi Intézetben dolgozó kutató, Dalia Gedzevičienė „Az értelmi fogyatékosságokat megnevező terminológia és annak hatása a társadalmi attitűdökre” című előadása is. Az előadás részletesen feltárta mind e terminusok kialakulásának körülményeit, mind jelentésüket és jelentésviszonyaikat, valamint a terminusok használata következtében a használatban felmerülő nehézségeket. Az előadással azonban elsősorban a terminusokra mint a társadalmi attitűdök tényezőire kívánták felhívni a figyelmet. Az előadó szerint az értelmi fogyatékossággal élő személyek több évtizeden át tartó társadalmi kirekesztése miatt az ilyen személyek társadalmi elszigetelése a fogyatékossággal élő emberrel szembeni magatartás megszokott módjaként rögzült a társadalmi tudatban, és ez alighanem a legfőbb oka annak, hogy napjainkban nehézségekbe ütközünk az értelmi fogyatékossággal élő személyek kirekesztésének csökkentésére irányuló törekvések során (különösen a fogyatékossággal élő gyermekek általános iskolákba való integrálásakor vagy a fogyatékossággal élő emberek közösségekbe való visszahelyezésekor, 287Terminologija | 2020 | 27 pinio gyvenimo namus). Mint kiderült, az pavyzdžiui, miestų ar miestelių centruose jiems steigiant nedidelius gruintegráció legnagyobb problémája nem a forráshiány, hanem a társadalom negatív, sőt ellenséges hozzáállása. Az előadó a névvel illetett személy neįgalaus žmogaus atžvilgiu, stereotipinis įsitikinimas, kad neįgalus žmogus yra „pavojingas“ ir turi gyventi atskirai nuo bendruomenės. Minėdama terminus kaip vieną iš socialinę nuostatą tam tikro subjekto atžvilgiu tekintetében a társadalmi attitűdök, a társadalom álláspontja, sőt a viselkedési modell változását meghatározó vagy felgyorsító tényezőket és a terminusok új fogalom, illetve eltérő tartalom megjelölésére való képességét alapul véve azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy ebben a terminus változása is szerepet játszhat. Az előadás emellett felhívta a figyelmet a terminusok metaforikusságának aspektusára, és megállapította, hogy bár a metaforákat a terminusalkotás egyik módjának tekintik, ez a módszer nem minden terület számára egyformán elfogadható. A tudományos szeminárt összefoglalva világossá válik, hogy az idei szemináron is sikerült felölelni mind a terminológia szempontjából legjelentősebb eseményeket, mind a legaktuálisabb témákat, valamint a különböző területeket és azok terminusait. A vizsgált terminológia által felölelt időszak is széles: a történeti terminológiától, L. Ivinskis vagy a XIX. és XX. század fordulóján alkotó litván orvosok által létrehozott terminológiától egészen a legújabb, már a jelenlegi alkotók által létrehozott timpių, tamprių, aptemtukų, tampdžinsių, timpdžinsių és a jövőben az intelligens technológiák segítségével egyre inkább létrehozandó terminológiai adatbázisokig, halmazokig, felhőkig. Ezzel ismét megerősítést nyert, hogy a terminusok létrehozása megszakítás nélküli folyamat, és ahhoz, hogy sikeres és tervszerű legyen, folyamatos terminológiai gondozásra, átfogó terminológiai kutatásokra és új módszerek keresésére van szükség. Beérkezett: 2020-10-22 Ramunė Vaskelaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: ramune.v[email protected]