Veiksmažodžių abstraktų darybos tipų istorinė kaita
Full text
LITUÁN NYELVSZERKEZETI KUTATÁSOK LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXVI (1987) SAULIUS AMBRAZAS AZ IGEI ABSZTRAKTUMOK KÉPZÉSTÍPUSAINAK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSA A szóképzési kategóriát a képzéstípusok paradigmája alkotja!. Ebben a legfontosabb helyet egy vagy több produktív típus foglalja el, amelyek képzési jelentése egybeesik az egész kategória jelentésével. Ezek a kategória szemantikai központját alkotják, a szűkebb vagy specializáltabb jelentéssel rendelkező egyéb képzéstípusok pedig annak perifériáját —ják?ž. E cikk célja a litván nyelv igei absztraktumai (nomina actionis; a továbbiakban —NA) kategóriája szemantikai központjában bekövetkezett változások áttekintése. A mai litván nyelvben az NA-kategória központját kizárólag az -imas/ -ymas képzős származékok alkotják. Ezek minden igéből képezhetők, és rendszerint megőrzik a cselekvés vagy állapot kategóriális jelentését- *. A végződéses származékok ma periférikusak. A mai nyelvben gyakran specializált jelentésekben használatosak, és nem ritkán különböző szakterületek terminusaiként szerepelnek®. A XVI–XVII. századi írásokban előforduló igei absztraktumokat megvizsgálva látható, hogy e kategória állapota akkoriban más volt. A képzős alakok, amelyek ma konkrétabb vagy specializált jelentéssel bírnak, a régi írásokban még egyszerűen cselekvések megnevezéseként voltak használatosak. Ez látható az alább közölt példákból is: a NA mūšis M. Daukša Postillájában még csupán „ütés” jelentésű: mufBiu ptaBtakų ir kūm/ciu... kąkino WieBpatį DP 167193, (v. ö. még 16044, 1614, 55; eredeti: bicie, karanie, policzki, razy®). Ugyanezzel a jelentéssel számos más XVI— XVII. századi litván nyelvemlékben is használatos volt (VInE 42,,, 51,; BB Pat 17,10; 18,8; 20,30; 28, 6; Lex 75, 84a; SD? 13; SIG II 81,; Ch! Luk 12,18; ApD 16,18; 2 PvK 6,5; 11,23; 11,24; 1 Ptr 2,24). A „harc, küzdelem” jelentésben, amely a mai nyelvre jellemző, a mūšis képzett alakot a régi írásoknak csak néhány helyén figyelték meg: Bitwd. Pugna. Kawa | mufis SD? 1 Wellmann H. Német szóképzés: Típusok és tendenciák a jelenkori nyelvben. 2. fejezet. A főnév. —Düsseldorf, 1975, 19—20. o.; Mopoxosckas D. SI, OcnoBubie acIIEKTGI OONIEŽ TEODHH JIKHTBHCTHYUECKHX Mmozmeneit. —Kues, 1975, kb. 82; Ilsiragenro I’. II. A szóalkotási paradigmáról — a szóalkotáselmélet egyik komponenséről. — B xx. : A grammatikai struktúra vizsgálata és a grammatika tanítása a felsőoktatási intézményekben és az iskolában (Össz-szövetségi konferencia anyagai). Kunmues, 1976, 72—73. o.; Mypsicos P. 3. A szóalkotási paradigmákról. —B KH. : Ciosoo6pasosanne u Opa3s006pa3oBanue: Tes. noxs. Hayd. KOHO. | M., 1979, c. 57—59, 2? Vö. Furdik J. A szlovák nyelv szóképzési fejlődéséről. —Pozsony, 1971, 16. o. 3 Urbutis V. A szóképzés elmélete. —V., 1978, p. 161, 215, 268—269. 4 Keinys S. Terminusok képzése végződéssel. —Könyv. : A szociolingvisztika problémái (A litván nyelvészet kérdései- ), V., 1979, 19. köt., 167—168. o. 5 Kudzinowski Cz. Indeks-szótár a „Daukšos Postilė”-- hez (a továbbiakban — KI). —Poznan, még 1977, t. 1, s. 647. 88
17 (vö. p. SD? 21, 136); Feldf/chlacht abazo mupis Lex 35; mufis (csata) PK 535, vö. hasonló jelentésű „emberölés (zabojstwo)“: Karaliftes jiames iefko ... waydays muSieys ir SP II 155,;. NA A régi írásokban a Zinia csak az „informácine ót”, hanem ir a „tudást” jelöli. Ebben a jelentésben ez a származékszó különösen gyakran fordul elő K. Sirvydas Punktusaiban. Iš 26. előfordulási esetek A 23. NA §-ban a hír jelentéssel bír „tudás”, pl.: gituma žinios ape wifa kas | deftis I 14,5. Az umiejetno$é, wiadomosč szavak, amelyekkel lefordították K. Sirvydas A Zinia a régi lengyel nyelvben szintén ezt jelentette „tudás, megismerés”. Ez a jelentés mė másutt ir is rögzítve van XVI — A XVII. a. századi írásokban, pl. : Dok mums pine ir druktibe MZ 535; parodęs tobius ... mok/flo arba žinids fawos DP 436, vö. továbbá Szinne (Verstand) BB Pat acc. 5,12; sg. szinnę (bölcsesség) Ps 7,4; A majomról szóló hír Rózsafüzér SIG II 714; minden szokása van Ch* ApD 26,3. A mai nyelvjárásokban a ši jelentés csak megkövesedett kifejezésekben maradt fenn: mano trumpa žinia „keveset tudok” Grd: daug žinios galvoj yr „sokat tudok” Psv (LKZK). Ugyanezt a jelentést M. Daukšos A Postillában ezt olvashatjuk: ir NA pažinia: išg pažinios ne iptikeiimo fawo pažino 404; (orig wiadomos¢). A mai nyelvjárásokban ez a származékszó sajátos jelentésben használatos: „ismeretség” („megismerést, tudást” XVI— XVII-ben a a. megfelelő, ir -tis képzős származékszó, a pažintis jelölte). Ellentétes jelentés — A „nežinojimas“ a régi írásokban azt jelentette, hogy NA. bizonytalanság, pl. : kas waik/czioia tamfumūfia (nem tudás, ir tudatlanság) DP 510, (t. p. 23455, 29915, 52833, 6105; — eredeti niewiadomosč); Tudatlanság | Imprudentia. Meg nem értés, tudatlanság SD* 218 (t. p. SP I 10453, 1175, 248,,, 29444; II 8,5, 314, 112,). Ma a NA „nežinia” leggyakrabban „ismeretlen dolgot” vagy „bizonytalanságot” jelent. NA ima, uralkodó be jelentései: „Istenhez intézett į könyörgés; e könyörgés szövege”, a XVI–XVII. századi írásokban még időnként „kérés” jelentésben is előfordul (M. Daukša Postilėje című művében esetenként 2 iš 200): / Krisztus] minket kínokkal tefia fawefp DP 380,5 (t. p. 5455, — eredeti könyörgés); klaufik balfa ima (jav. i afuftoghimo) enyém BB Ps 28,2 (t. p. Ps 31,23 — eredeti Könyörgés); ima (Kérés) Jób 6,8; Törvény 18; Közbenjáró ima Törvény 101a; Projba | Petitio, precatio. Ima SD3 346 (taip pat kai kuriuose vėlesniuose „raštuose“, žr. LKŽ VI 790). Reikšmė „prašymas“ sutampa su veiksmažodžio *mel-| Įmolsenovine reikšme „kalbėti, prašyti“, kurią ligi šiol išlaikė veiksmažodis melsti „prašyti- “. Panašia kryptimi konkretėjo NA prašymas, XVI amžiuje fiksuotas reikšme „malda“: daboiefi prafchimo mana BB Ps 66,19 (orig. Gebet, taip pat. Mz 3625, NA nuolaida, dabar turintis įvairias specializ3655, 3925, 393,). uotas ir konkrečias reikšmes (LK Ž VIII 934), M. Daukšos Postilėje dar buvo proceso pavadinimas: nig uptekéiimo Jaules net’ ik’ nūlaidai garbūs yrd wdrdas io 487,,. Šis vedinys pagal kategorinę reikšmę * Reczek S. Podreczny stownik dawnej polszczyzny. —Vroclavas ir kt., 1968, p. 548. ? Ambrazas S. A képzős igei absztraktumok M. Daukša Postillájában. — Kalbotyra, 1983, 34(1). köt., 80. o. 8 Szemerėnnyi O. Az indoeurópai nyelvek etimológiai kutatásának alapelvei. —In: Etymologie /Hrsg. von R. Schmitt. Darmstadt, 1977, S. 338—345 litván nyelven. ; HBanosB Bsu. Bc. CiiaBsiucrnit, Gajniraickait Hi pageOGajikancekui rJiaroji: VirigroeBporieitekne mcroku. —M., 1981, időnként későbbi írásokban is előfordul, pl.: nuolaidos (vagyis a leereszkedés) virvė LC 1884, 5 (LKŽ VIII 934). c 171, 89
A pūsaka a XVI–XVII. században „elbeszélés” jelentéssel bírt: Nepaniekink... pafakos wirefniųių DP 6652 (uo. 16644, 27241, 37133, 4755, —eredetiben powiešč, przypowiesc®); Ant tos pafakos dkis atkielkite SIG II 20,4 (hasonlóan II 21,, 26,); nieku kitu nebowijos, tykt pafakomis naujenu Ch* ApD 17,21 (uo. PvTit 1,14; PK 48,,); Wadiname ją Hiftoria, delto jog ufrakina... tykrq pafakq ape tey, kas nufidawe Ch Job (bevezetés) (uo. 2 Moz (bevezetés); Ch! 2 PvTm 4,4). NA priepuolis (prypuolis) a XVI–XVII. században „szerencsétlenséget; bukást; váratlan eseményt” jelentett: ij¢ Swetimy priepūlų | mokikites DP 65, (11x — eredeti: przypadek, przypadlosé, przygoda'- ®); wifoki priepuoley (wpelakie praypddki) SP I 109, (t. p. II 14,); 1. sg. wifokiame pripūliy SIG II 2,5 (w Zadnej przygodzie; ugyanígy II 164, 404); Przypadek | prgygoda. Cafus repentinus, euentum Priepuolis SD? 364 (vö. SD* 147, 148, 171; SD? 242, 319, 364, 414, 446); Zufall pripilis, prigadas Lex 110a (hasonlóan PK 73,4, 112,,, 251,... 9x; AK 85,5; BK 54,,; Ch! 1 PvK 7,15); iB priepūlo tokio iflifutas (w swym upadku... podZwigniony'?). A „betegség súlyosbodása” napjainkban elterjedt jelentése® egészen új; csak XX a. a forrásokban- ®® rögzítették. Azt, hogy a XVI—XVII. századi képzett szavak jobban megőrizték a kategóriális NA-jelentést, mint a mai nyelvben, az a körülmény is mutatja, hogy ugyanazt a terminologizált jelentést gyakran nemcsak a képzett szó, hanem a mellette használt -imas|-ymas képzős képzett szó vagy valamely más képzős NA is hordozta. Például M. Daukša a nuodžia végződésképzős alak mellett (187x), amelyet a „vallási bűncselekmény” specializált jelentésében használt, az -mė képzős nuodėmė alakot is használta (K. Sirvydas és S. M. Slavočinskis — csak az utóbbit), Kis-Litvánia régi írásaiban pedig még a nusidėjimas is megtalálható. Ugyanezt a jelentést hordozza a ritka -tis képzős prasirastis is (grzech) AK 2351, 3628, 3948.21; BK 64, 16,3. A -ė végződésképzős gailé K. Sirvydas írásaiban nemcsak a „bánat” kategóriális jelentésében használatos (pl.: Zal | jalowdnie | šdlošč. Poenitentia, dolor. Gayli/ta | gaile SD? 520), hanem a „bűnbánat” jelentésében is (pl.: Sakramento gailes —Sakramenta pokuty SP II 1304), párhuzamosan a másik végződésképzős gailius (pokuta) SP I 159,, valamint az olyan képzős alakokkal, mint a gailysta, gailystė, gailystavimas, pl.: : Pokutd | Poenitentia, poena, mulcta, fatisfactio pro defectibus fufcepta. Gaylifta | gayle SD* 319; daritu gaylifti aju fawo nufideiimus (34 graech fwoy pokutowal) SP II 1165; acc. sg. gayliftawimu (pokuta) SP I 57,4, Kiti XVI—XVII a. autoriai šiam reikalui vartojo priesaginius NA: gailėjimas(is) DP 143x; SE 1235; AK 10,_3, 24,; BK 235; gailesys (gailesis) ® Kudzinowski Cz. KI, t. 2, s. 50. 10 Kudzinowski Cz. KI, t. 2, s. 153. 1 Lebedys J. Szótáracska. —Kn. : Slavocinskis S. M. A katolikus hithez tartozó énekek. V., 1958, p. 502. 12 Lebedys J. Ugyanott. 13 Vö. még Būga K. Rinktiniai raštai /Szerk. Z. Zinkevičius, —V., 1959, 2. köt., 39. o. 14 Vö. még Zinkevičius Z. Néhány megjegyzés a litván XVI— A lexika a. történetéhez a XVII. században. — Könyv, : A szociolingvisztika problémái (A litván nyelvészet kérdései). V., 1979, 19. köt., 121. o. — prisivertimas 122. 90
MZ 3353; Vln 6915; BP II 2295; MT 244, 54,, 6111, 6719 ...; DP 6x; gailystė SE 57544, 2574; gailysta BK 43,5; BP 6x; liovimas (is) Vin, VInE 4x; BP 2x. A legtöbb esetben kategorialis jelentésüket megőrizve, a végződésképzés NA XVI — XVII a. szemantikai szempontból alig különbözött a megfelelő -imas[-ymas képzős származékoktól. A régi írásokban megfigyelhető az a tendencia, hogy nem használják a -imas|-ymas képzős származékok szinonimáiként su magának az igének a végződésével alkotott iš to származékait. A XVI— XVII. századi a. litván nyelvemlékekben a végződésképzés NA, amelyeknek nincs megfelelő -imas|-ymas képzős származékuk, általában -tól -ig 48 9094, o azok közül, amelyeknek vannak ilyen párhuzamos származékaik, a végződéses származékokat gyakrabban használják, mint a megfelelő -imas|-ymas képzős NA. Ez az arány az egyes szövegekben az NA említett csoportok között eltérő. Erre két körülmény volt hatással: a végződés1) képzés teljes mennyisége; a NA szerzők 2) szinonimák használatára való hajlama. Ahol viszonylag kevés a NA végződésképzés, ott ritkábban fordul elő a képző ir megfelelősu je -imas/-ymas. Így van ez Kis-Litvánia írásaiban (Mž, Vln, BP, BB ir stb. ). Például B. Vilentas írásaiban a megfelelő származéksu okat a képző -imas|-ymas csak végződésk99, épzéssel rendelkezik NA. A Nagy-Litvánia írásaiban, ahol lényegesNA en több a végződésképzés, gyakrabban ir használják a su megfelelő képzős származékokat -imas|-ymas. A legtöbb ilyen párhuzamosság M. Daukša Postillájában található? *, amelyet általában a szinonimák ir bősége jellemez ivairumul®. Eközben M. Daukša Katekizmusában, ahol kevesebb a szinonima, a megfelelő -imas|-ymas képzős származékoknak körülbelül a végződésk17% épzés NA. XVI— XVII a. számos végződésképzési NA típus (különösen a su végződésekkel képzett származékok -a, -is|-ys, -ia) termékenyebbek voltak, mint manapság. A korszak to írásainak többségében a végződésképzésű NA-k száma nagyobb, mint a képzősöké (a -imas|-ymas képző képzettjei kivételével- ). A végződésképzésű NA-k különösen M. Daukša, K. Sirvydas és S. M. Slavočinskis írásaiban elterjedtek. A XVI—XVII. századi írásokban használt számos végződésképzett szó jelenleg vagy egyáltalán nem használatos, vagy nagyon ritka. Például a mai nyelvre nem jellemző a K. Sirvydas Punktai című művében rögzített, e csoportba tartozó NA-k 469%-a, a M. Daukša Postilėjében 28%-a, K. Petkevičius Katekizme című művében 26%-a, S. M. Slavočinskis énekeskönyvében pedig 22%-a. Az itt közölt adatok arra engednek következtetni, hogy a XVI—XVII. századi NA-képzés szemantikai középpontját nemcsak a -imas|-ymas képző képzettjei alkották (ahogyan napjainkban), hanem a végződésképzett szavak is. Az -imas|-ymas képzős származékok csak a litván nyelv önállósodásának időszakában terjedtek el." fejlődési időszakában!." Még régebbi időkben, amelyekből nem rendelkezünk írott forrásokkal, a NA kategória szemantikai központját kizárólag a végződéses származékok alkották, amelyek más rokon nyelvek szóalkotási paradigmáiban is fontos helyet foglalnak el. A szláv nyelvekben a végződéses szóalkotás 15 Ambrazas S. A végződésképzős igék absztraktumai M. Daukša Postillájában. —Baltistica, 1980, t. 16(1), p. 68. 16 Plg, Tangl E. Az accusativus és nominativus cum participio az ólitván nyelvben. — Weimar, 1928, S. 8—11; Skardžius P. Daukša, az általános nyelv első megteremtője Nagy-Litvániában. —Archivum Philologicum, 1933, t. 4, p. 12, 15; Lebedys J. Mikalojus Daukša. — V., 1963, p. 308—318. 7 Ambrazas S. Az -imas/-ymas képzővel alkotott igei absztraktumok képződésének fejlődéséről. — Baltistica, 1983, 19. köt. (1), 66—69. o. 91
Az NA meghonosodott az első írásos emlékek megjelenése előtt, talán a szláv nyelvek közösségének korszakában'!. ?, Az ilyen típusú származékok közül sok már a legrégebbi időktől fogva megtalálható az indoiráni nyelvekben!®. A klasszikus görög nyelvben nagyon elterjedt a *-4-NA*?? végződés. A germán nyelvek csoportjában az NA végződésképzés (különösen a *-0-* végződéssel) a gót és az ófelnémet nyelvekre volt a legjellemzőbb*? *!, Sok kutató a végződéses származékok elterjedését, amely az egyes indoeurópai nyelvekben nem egy időben ment végbe, a hímés nőnem differenciálódásával, valamint az ehhez kapcsolódó 0és 4-tövűek produktivitásának növekedésével hozza összefüggésbe*?*- ?. + A végződéses származékok elterjedése előtt az indoeurópai nyelvek NA-képzési paradigmájában kitüntetett helyet foglaltak el a *-fei-/-tiir *-teu-|-tou-|-tu-* formánsokkal alkotott származékok, amelyek eltérő jelentésekkel rendelkeztek*?“ Az NA-ból a *-fubaltu formánssal a balti nyelvekben cselekvésnév, a porosz nyelvben pedig -tvei formánssal főnévi igenév fejlődött ki. A keleti balti nyelvekben azonban ez a képzéstípus korán elvesztette produktivitását. A *-fu formánssal képzett régi NA-kból a litván és lett nyelvben 18 Meite A. OOmecnassuckuit a351K, —M., 1951, c. 273; Bepnurrein C, 5. Ouepk cpaBHHTEJILHOŽĖ TpaMMAaTHKH CJIABSHCKHX S3bIKOB: Yepenmosammst, VMmenunie OcHOBa, —M., 1974, €. 276—277, 302-333; Vondrak W. Összehasonlító szláv grammatika. —Göttingen, 1924, Bd. 1, S. 494 ff. ; Stawski F. A praszláv szóképzés vázlata. —In: Stownik prastowianiski. Wrocław stb., 1974, t. 1, s. 58—61; Wojtytla- -Swierzowska M. Praslowianskie nomen agentis. —Wrocław stb., 1974, 12–16. o. 1» Wackernagel J., Debrunner A. Óind grammatikája. —Göttingen, 1954, 2. köt., 2. rész, 219–235., 238–251. o.; Burrow T. The Sanskrit Language. —London, 1959, 123. és köv. o. ; Tepuenbepr JI. TT. Az óindoiráni nyelvek szóinak morfológiai struktúrája. — JI., 1972, 240., 245. o.; Enusapenkosa T. SI. 'pammaraka Bemmiickoro si351Ka. —M., 1982, c, cm. 136 20 Debrunner A. Görög szóképzéstan. —Heidelberg, 1917, 141–142. o.; Chantraine P. Az ókori görög nevek képzése. —Párizs, 1933, p. 19-23; Arend E. A verbális absztraktumok Hérodotosznál és azok előtörténete. Részleges kiadás: Az -oc és -n végű verbális absztraktumok. —Berlin, 1936, S. 13-41. 21 Bahder K. A verbális absztraktumok a germán nyelvekben. —Halle (Saale), 1880, 40. és köv. o. ; Meid W. Germán nyelvtudomány. Kötet 3. Szóképzés. —Berlin, 1967, 59—60. o.; Hinderling R. Tanulmányok a germán nyelv erős igei absztraktumairól. —Berlin, 1967, 42. és köv. o. ; CpasaaTensHas TrpaMMaTHKa TIepMaHCKHX s3bIKOB. —M., 1963, 3. köt., o. 76-1717. 22 Plg, Burrow T. Op. cit., 121. skk. o. ; Gagnepain J. Az -oc és -& végződésű görög nevek: Hozzájárulás az indoeurópai nyelvben a grammatikai nem tanulmányozásához. —Párizs, 1959; Kurylowicz J. The Inflectional Categories of Indo-European. —Heidelberg, 1964, 216–217. o.; Birnbaum H. Indo-European Nominal Formation Submerged in Slavic. —In: The Slavic Word: Proceedings of International Slavistic Colloquium at UCLA/Szerk. D. S. Worth tollából. Hága, 1972, 162—163. o.; Maziulis V. A balti és más indoeurópai nyelvek kapcsolatai (deklináció). —V., 1970, 306–308. o.; Georgiev V. I. A luwi -ahi absztraktumok, a hettita -(a)ai cselekvésnevek és a @ hang. —KZ, 1974, 88. köt., 1. sz., 121. o.; Watkins C. A laringálisok képviselete bizonyos morfológiai kategóriákban Anatólia indoeurópai nyelveiben. —In: Ragozás és szóalkotás: az Indogermán Társaság V. szakmai konferenciájának aktái. Regensburg, 9—14. 1973. szept./szerk. H. Rix által. Wiesbaden, 1975, 363. és köv. o. ; Bepumreiin C. 5. Vkas3. vö., kb. 134–135.; Brosman P. W. The Development of the PIE Feminine. —The J. of Indo-European Studies, köt. 1982, 10, N 3—4, p. 253-272. 22 Benveniste E. Cselekvőés cselekvésnevek az indoeurópai nyelvben. —Párizs, 1948, p. 112. 92
csak néhány maradt: lit. esők (esők), lett. lictus: fekszik. Ijti, la. lit; fekszik. pietūs, vö. pyti „nedvességet inni, biurti, Zliugti; tejet < engedni“ ide. *pi-|poi- „inni“?? ; la. csalódás „csalás“: vilt „becsapni“; mitus (miétus) „változás“: mitiés „váltogatni, változtatni“; dėstū (1. sg.) likt „(Samen) in die Keime legen“?*. A NA-k nagy része a *-teu-|-tou-|-tuformáns különböző változataival a balti nyelvekben eszközjelentést kapott. Így alakultak ki például a litván nyelv eszköznevei a következő képzőkkel -tuvas, -tuvė. A keleti balti nyelvekben az NA-kategória szemantikai középpontját kezdetben feltehetően a *-tiformánssal képzett származékok alkották. Csak azután, hogy ez a képzéstípus elvesztette produktivitását, és a *-tis formánssal képzett származékok közül sok megmerevedett, illetve főnévi igenévi alakokká vált, foglalták el helyüket az NA-képzési paradigmában a végződéses származékok. Ennek még a litván és a lett nyelv közös korszakában kellett bekövetkeznie, mivel mind a litván, mind a lett nyelvben kevés a *-zi formánssal képzett NA?®, míg a végződéses származékok számosak, és jelentős részüknek mindkét nyelvben van megfelelője. A litván nyelv önálló fejlődésének időszakában, az -imas|-ymas képzős NA-k elterjedésével a végződéses származékok képzési lehetőségei fokozatosan szűkülni kezdtek. Ez a folyamat már a XVI—XVII. századi litván nyelvemlékekben is tükröződik. Kis-Litvánia írásos emlékeiben a végződésképzésű NA-kat ebben az időszakban jóval ritkábban használták, mint Nagy-Litvániában. Például végződésképzésű NA-k. J. Bretkūnas Postillájában kétszer kevesebb található, mint a kisebb terjedelmű K. Sirvydas Punktusaiban. Hasonló a végződésképzésű NA-k számának aránya a kéziratos Lexicon Lithuanicum és K. Sirvydas szótára között. Úgy tűnik, hogy Kis-Litvánia nyugati aukštaitis nyelvjárásában a végződésképzésű NA produktivitása korábban csökkent. A végződésképzésű származékok Nagy-Litvánia XVI—XVII. századi írásaiban nem egyenletesen terjedtek el. Viszonylag kevés van belőlük az 1605-ös névtelen és az ún. Bellarmin- -katekizmusokbata n, noha ezek – K. ne Sirvydas írásaihoz hasonlóan, amelyekre a végződésképzésű származékok nagy száma jellemző – a keleti aukštaitis nyelvjárás alapján íródtak. A végződésképzésű származékok mennyiségének ingadozására hatással lehetett az a körülmény, hogy valamennyi régi írás egyformán tükrözi az élő népnyelvet. Megjegyzendő, hogy a legtöbb végződésképzésű származékot találjuk M. Daukša, K. Sirvydas, S. M. Slavočinskis műveiben, amelyek a legjobban képviselik Nagy-Litvánia népi beszélt nyelvének lexikáját. Másfelől a képzők -imas|-ymas képzős származékainak standardizációja, amely különösen észrevehető B. Vilenta keleti katekizmusaiir ban, megfelelt az írott stílus követelményeinek. Megfigyelték, hogy az óegyházi szláv nyelvben a végződésképzés NA ir képzőinek -nije|-tije képzős származékainak használata szintén az írások stílusától függ*". A régi litván nyelvemlékekben rögzített végpont to NA annak a fejlődési szakasznak, amikor a toldalékos származékok még a kategória középpontjában álltak. NA a szóalkotási paradigma átrendeződése, amely az írásbeliség kezdete előtt indult, az elmúlt néhány évszázadban befejeződött: 4 Fraenkel E. Die baltischen Sprachen. — Heidelberg, 1950, S. 37; Litauisches etymologisches Szótár. — Heidelberg, Göttingen, 1962, S. 588; Pokorny J. Indogermán etimológiai szótár. — Bern, 1959, kötet 1, S. 839—840. 25 Endzelins J. A lett nyelv grammatikája. — Riga, 1. o. 1951, 380. 26 Endzelins J. Op. cit., Ipp. 380. 27 Baitau A. PYKOBOACTBO IO CTapocJIaBSHCKOMY s3biKy. — M., 1952, c. 228. 93
e kategória középpontjában csak az -imas|-ymas képzős származékok maradtak. A végződéses származékok használati köre jelentősen beszűkült. Jelenleg már nem toldalékok. Az -imas|-ymas képzős o származékok szinonimái, speciális jelentéseik vannak, vö. csata, ir ütés, mese, ir elbeszélés, hír ir Zindjimas ir uo. A lett nyelvben is hajlanak a végződéses származékok specializálására? ?, o a cselekvés folyamatának kifejezésére összegződnek és standardizálódnak a -Ššana képzővel alkotott származékok, amelyek a NA szóképzési paradigmában elfoglalt helyük szerint nagyjából megfelelnek a litván nyelv -imas|-ymas képzős származékok. Hasonló folyamat ment ir végbe a szláv nyelvekben. Az óegyházi szláv nyelvben a végződéses származékokat még a -nije/-tije képzős származékok szinonimáiként használták? ?. Megállapították, hogy az óorosz nyelvben a végződéses származékok az összes igéből képzett főnév* mintegy hány százalékát 8094 tették ki? ?. Az egyes szláv nyelvek önálló fejlődésének időszakában a végződésképzés alkalmazási köre beszűkült, a jelentések NA specializálódtak, a mo jų o -nije|-tije képzős származékok ir erőteljesen NA elterjedtek, és a kategória magjává váltak. A képzéstípusok ilyen átrendeződését az orosz**, a bolgár®?, a cseh**, a szlovák**, valamint a lengyel** nyelvben figyelték meg. Így világos párhuzamosságot látunk a balti és a szláv nyelvek végződésképzésének NA-beli fejlődésében. Különösen figyelemre méltó az a ta körülmény, hogy mindkét nyelvcsoportban a végződéses származékok helyét a képzési NA paradigmában olyan képzős képzéstípusok vették át, amelyek csak az egyes nyelvek önálló fejlődésének idején rų terjedtek el. *¥ A modern lett irodalmi nyelv grammatikája. — Riga, 1959, s. I, Old. 100, 106—108; Crynuxns B. O6pa3oBanHe TEDMHHOB TEXHHYCCKHX HAYK B JIATbLINICKOM s3bike: ABToped. IHC. ... Kana, ¢unon. HayK. — Pura, 1969, c. 12. * Batam A. Vkas. cou. c. 228-229, % Bap6or X. X. [IpeBrHepycckoe MMeHHOe C0BOOGpasosanne. — M., 1969, c. 18. #1 Auerbach I. Absztrakt főnevek im az orosz nyelv 16. százada: Egy Hozzájárulás a Az absztraktképzők története a szláv nyelvekben. —München, 1973, 118–139. o., korábbi lit. ; Menge-Verbeeck R. A zéró szuffixum és a zéró szuffixáció az oroszban: A szóalkotás elméletéhez. — München, 1973; Dulewiczowa I. Nomina actionis a we kortárs orosz nyelvben.—Wrocław stb., 1976, s. 17–22.; Bonkó C. C. A főnévi deklinációs alakokból képzett névszók a XVII. század okirataiban (lexikai újítások). —A könyvben : Bompocs! "TEOpHH H HCTODpHH si3bika: COOpHHK B yecTh mpodeccopa B. A. Jlapuna. JI., 1963, c. 53 cn; OyGorpaesa M. Beccydhdukcansubie OTIIaroJIbHbIC CYNIECTBHTEJIbHbLIE B pYCCKOM si35IKe XI — XVII BB. : ABroped). muc. ... kanna. Oujioj. Hayk. — Munck, 1970, c. 20; AxmMerosa I". XI. UmeHa JIEKHCTBHSA B orosz nyelven XV — XVI SZ. (cJioB006pa30BaTeJI5HbIe TÍPUSOK H JIEKCHKO-I'paMMATHYECKHE cBoicTBa): Asroped). mc.... kana. Oujojn. Tud. —JI., 1975, 15., 17. o.; Pycckas rpaMmatuka. — M., 1980, T. I, c. 220—221. #2 Szymański T. A főnevek szóképzése a XVII–XVIII. századi bolgár szövegekben. — Wrocław, 1968, s. 94. *2 Tvorėni slov v češtinė. —Praha, 1967, 592—607., 610—617. o.; Armen B. II. CnoB00G6pa30BaHHe AČCTDpaKTHbIX CYINIECTBHTEJILHbIX B 4EIICKOM s5335IKe: ABTOped. amc.... Kasi. bunon. május — Munck, 1979, c. 7-8. “4 Furdik J. „Op. cit., ’s. 54 stb. # Klemensiewicz Z., Lehr-Sptawinski T., Urbanczyk S. A lengyel nyelv történeti nyelvtana. —Varsó, 1955, 207. o.; Fokker A.A. Derivation of Nouns from Verbs in Contemporary Literary Polish. —Lingua, 1964—1965, 13. köt., 395. o. és köv. ; Puzynina J. A cselekvések megnevezései a kortárs lengyel nyelvben. —Varsó, 1969, 34–40. o.; Rospond S. „A lengyel nyelv történeti nyelvtana. — Varsó, 1979, s. 181. 94
RÖVIDÍTÉSEK BK — Rövid Tanítás Keresztény Összegyűjtése/Tól Roberto Belldirmino Kérdynopto arašitas. — Vilnae, 1677. LKŽ — Lietuvių kalbos žodynas. — V., 1957—1984, t. 1—13. LKŽK — Lietuvių kalbos žodyno kartoteka. KZ — Zeitschrift fiir vergleichende Sprachvorschung auf dem Gebiete der indogermanischen Sprachen, begr. von A. Kuhn. — Berlin etc. A többi rövidítés ugyanaz, mint a nagyszótárban A „Lietuvių kalbos žodyne”. HCTOPHYECKAS CMEHA CJIOBOOEBPA3OBATEJIbHbIX THUIOB HMEH JEACTBHUA Pe3:roMe B JipeBHeJIHTOBCKON MACEMEHHOCTH 3ACBHJIETEJILCTBOBAH KOKHEI TOTO IIeEpHOJIa, Korma (DJIEKTHBHBIC TPOH3BO/IHBIC BMECTE C IDOH3BOJHLIMH C CydbĖOuKcoM -imas|-ymas OoO6pa3oBajinu ceMaHTHYECKHH NeHTp KATETODHH MMeH IeiicTBHS (cselekvésnevek; B JrajisHeiineEM — na. B XVI.— XVII BB. dOurekTHBHbIe JI erte B OCHOBHOM COXDAaHSIM KaTETODHAJILHOC 3HAYCHAE H YVIIOTDpEOJIAJIMCb KaK HA3BAHMA JCHCTBHI H COCcTOSHHĖ, HANp. : csata „OuTLe“, HLIHe „cpaxemmne“, roham „Oejia, HecuacTbe; yna]oK“, HbHE „TipHIraNoK“, Finid „3HaHHe, [MO3HAHWE, IOHHMAHHe“, HBIHE „cooOImemne, KEĖdOpMAuHa“. B TedeHHWe TIOCJIENYIONIHX CTOJIETHĖ (DJIEKTHBHLIE IIMpOKH3BOJIBBIE NOCTENCHHO CY3HJIH CĖdepy YNoTpeOJEHHSA, NOOJIYSHJIH GOJIEC CIEIMAJILHEIC BHAUCHHA H TMEpEMECTHJIKC5 B NiepAdepuro xateropun UJI. B rexrpe KareropHH OCTAJIHCB JIMIN6 IIDOH3BOJIHBIE C cydOĖurcoM -imas|-ymas. CXOIHBIA IpOLECC CIenHaJIH3anLHH (DJIEKTHBHEIX WI nabmromaercs B mePHOJZ CAMOCTOSITEJILHOTO Pa3BUTHS JIATLINICKOTO H MHOTHX CJIABAHCKHX S3BIKOB, Ile MECTO (DJIEKTHBHBIX IDOH3BOJHBEIX B CIIOBOOOpa3oBaTeNbHOK mapamurme WI/I 3amsi]mm TaKxe CJIOBOOGpa30BaTeJIbHBIC THIIbI CYOOHKCAJIILHLIX IIEDOH3BOJTH5IX: B JIATLONICKOM — WJ] Ha -§ana, B CJIABAHCKHX s3bIKax — WJ ma -nije/-tije. Ha ocrOBaHWH CpaBHHTeJILHOTO aHAM3a ŠGAJITHŪCKHX S3BIKOB BEISBJIEHA CIIEAYIOLIAs MOCJIeJĮOBATEJILBHOCTb CMEHBI CJIOBOOOpa3OBATEeJILHLIX THIIOB B CEMAHTHYECKOM IEHTDpe KaTerOpHH MJĮ natosckoro s3uika: 1) WI c hopmarTom *-tiu *-tuo6mebantriic- (B kom); 2) UJI c hopmanTOM *-tipaHH- (B eM BOCTO4HO-GanTHiickoM); 3) dnextusrbie UJI (B MO31HEM BOCTOYHO-GaNTHIAC~ KOM); 4) OJIeKTHBHLIe MJT BMecTe C IPOM3BOAHEIME ¢ cyddukcom -imas/-ymas (B IpeBHETHTOBCxoM); 5) UJI c cybdukcom -imas/-ymas (B COBPEMEHHOM JTHTOBCKOM SI3BIKE).
