Lituanizmai latvių limnonimijoje

A LITVÁN NYELVÉSZET KÉRDÉSEI, XXVIII (1989) NYELVI KAPCSOLATOK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK LAIMUTĖ BALUODĖ LITVANIZMUS A LETT LIMNONÍMIÁBAN Lettország TSZK MA A. Upytė A Nyelvi és ir Irodalmi Intézet limnonimái A (tavaknévjegyzék) kartotékában jelenleg mintegy 4200 tónevet jegyeztek be (változatokkal és ismétlődő nevekkel együtt — mintegy 6800-at). Többségük (mintegy 3800) olyan tónevek, amelyek etimológiai gyökerei magában a lett nyelvben, illetve a mai Lettország területén egykor élt balti törzsek nyelveiben rejlenek. A más nyelvekből származó limnonimok viszonylag kis számban fordulnak elő — Lettország valamennyi tónevének mintegy 5 94-a. E más eredetű tónevek részletesebb csoportosításakor az első helyre a szláv etimológiájú limnonimok kerülnek, amelyekből mintegy 160-at (250)* jegyeztek fel (Balode 1987, 12— 20). Keletkezésük szempontjából mintegy 45 (105) tónevet tekinthetnénk finnugor eredetű limnonimnak. Kétségtelen, hogy az észt, finn és lív nyelvekkel genetikailag összefüggő tónevek száma ennél jóval nagyobb, itt azonban csak azokat a limnonimokat értjük alattuk, amelyek közvetlenül (lett nyelvi közvetítő, azaz appellatívum nélkül) finnugor nyelvek lexémáiból jöttek létre. A germán nyelvekkel (konkrétan a német nyelvvel és annak nyelvjárásaival) összefüggő hidronimok száma nagy, azonban szoros, toponimikai értelemben vett germanizmus mindössze néhány van*?. Mintegy 50 (90) olyan lett limnonimot állapítottak meg, amely valamilyen módon kapcsolatban áll a litván nyelvvel, azonban korántsem mindegyik nevezhető litvanizmusnak. Csak azok a tónevek tekinthetők a litván nyelvből származó jövevényszavaknak, amelyek litván közszavakból keletkeztek. Az ilyen limnonim-lituanizmusok száma csekély — 11 (23) elnevezés: Arlaks? Lvv 1 42 (|| Arlaka ezers G) Raudában < (?) *Erloks:(- ?) lit. ėrlos „kaszálható rétek’. Vö. lit. Erla u, pr. Arle Apr 11, Erling Apr. 34 és mások (EZ 100). ASera ezers G (||ASarainis E II 168) Kraszlavában®: lit. ešerys (nyj. aserjis) LKZ II 1164. A lett nyelvjárásokban az ašars ‘könnyek’ forma csak Lettország nyugati részén, Litvánia határvidékén — Rucavában — van adatolva (Laumane 1973, 72). Vö. || Ašaru ezers G — ez egy genitivusi elnevezés, amely az Asari k oikonimából keletkezett (Uo., E II 168), ez pedig maga is lehet litván eredetű, vagy a később említett tó nevéből alakult ki iš Ašarainis. 1 Itt a ir zárójelben szereplő szám a tónevek mennyiségét jelöli, beleértve a változatokat és az ir ismétlődő neveket. Be Kétségtelen, hogy más források anyagával kiegészítve — a statisztikai iš adatokat nem kellene abszolutizálni; ezek a számok változhatnak, mindazonáltal tükrözik az egyes etimológiai csoportok arányait. * A litván nyelv kölcsönzött hidronimáiról lásd Vanagas 1981, 124—126. * Hagyományosan a vízrajzi objektum lokalizációját a korábbi járás nevével adják meg. 69 Bevorža ¢zers G Andrupenėje < *Bevordis : liet. bevardis LKZ 1 790. Vö. litván Névtelen ež EZ 63. Esis E II 184 (|| Esa-tó E II 184) || (JJešs E II 181 || Ješa-tó old. ápr. 586) Bukmuižában (= Andrupenėje) :(?) lit. esys ‘asys’ LKŽ II 1154. Így etimologizálja (val/-vel ,„?“) ir J. Endzelynas : esiai “Kannenkraut' (Endzelin 1934, 142). Gila-tó E II 8 (|| Gilu-tó Pag. ápr. 272) Asytėn : (?) litván gylé „mélység, a tó folyójának mély ar helye” LKŽ III 298. Vö. ir lit. helynév Gyljs LPZ I 666, lit. víznevek Gylė u, Gyliokas-- tó, Gylupys u EZ 115. Kulis E 11 166 (|| Kuju ezers G) Skaistoje : lit. kulys „öböl, kiszögellés, kanyarulat, hajlat; szög, szél, darab’ LKZ VI 836. Vö. litván Kuljs ež EZ 170, su amellyel az elemzett limnonimát összehasonlítja (a „?“) ir J. Endzelynas (Lvv II 168). Vö. ir lat. kulis „pl. das Gesindel, Krethi und Plethi' ME II 306, a lexéma ši azonban nem tűnik megfelelőnek a hidronima motivációjához. J. Endzelins az elemzett limnonimát a produktív képzővel nem rendelkező hidronimák közé sorolja (Endzelin 1934, 143), Kumpotis p (|| Kumpota ezers G || Kumpotu ezers Pag. rövidítve 530 || Kumpoču- -tó G) Kurcume. Vö. „Kumpoce“* u Laucesas dézs. mellékfolyó Konv XII lit. 22535=? Kumpotė u Zarasasb- : an litvánul kumpti LKZ VI 880. Vö. ir más litván vízneveket Kurmpė tó, Kumponas u, Kumpuotė ež, Kumpuélis ež EZ 171. Aber vgl. ir lat. kūmpt ‘krumm werden’ ME II 312, kurūps ‘krumm’, kumpis 1 ‘der Bucklige, Krumme’ bei ME II 312 kitus šios šaknies vietovardžius Kurcume — „Kumpin“ vs U V 293, Kumpiniski vs E II 51. Az elemzett limnonima lett eredete további okból is kétséges, mégpedig a nem ir jellemző -ofképző miatt. -of-. Kesis + ež Lvv II 210 Vilcēben : (?) litván kėsas ‘mocsaras föld, zsombék' LKŽ V 633 (bár fonetikai szempontból kétségeket vet fel). Vö. litván Kėsė u, Kesdutis u, Kesdutė, u, amelyek A. Vanagas feltételezi, hogy kialakultak (hogy ir szabálytalanul) iš *Kęsė, *Kęsautis EZ 154. Vö. továbbá lat. kesis II ‘ein Einhauer' ME II 371, kesis III ‘die ‘Kratzbiirste’ ugyanott, azonban e lexémák szemantikai szempontból kevésbé alkalmasak a hidronimák motivációjára. Vö. ir lat. avd. Kesis (Staltmane 1981, 163). Samanka U V 293 (|| Samankas-tó G) Kurcume = lit. Samūnis Litvánia Litván SZSZK : területén köd LKŽ XII 88. A Samanu ezers párhuzamos elnevezései Konv. X 18968 || Samanku ezers Pag. röv. 530 oikonim iš lat. készíteni Samani k= lit. Samaniai k Zarasai jár. Ladms 271. Vö. e gyökér más litván hidronimáit: Samūnė tó, Samūnius tó, Samanūpis EZ 289. Žalva U V 278 kerület (|| Zalva U V 278 kerület) + ež Asarė lit. : zöldes. Vö. lit. Zdlvas tó, Zalvė tó, Zalvys tó, u, amelyek szél hidronimáknak tekintendők EŽ 392 (így ir Būga RR III lit. 278), Žalvė u EŽ 397. Itt megemlíteir ndő egy másik tó oikonimikus eredetű neve: Zalvas ezers 1962 (|| Zalves gzers Old. röv. 558 || Zalvos ežeras) Agluonoje (= Kapinėse, Šilajaniuose) : Zalva® k Agluonoj1962, e, kuris vis dėlto, úgy tűnik, szintén az említett litván iš (sėlių) melléknévből származik. Žirgas ežeras G Lyksnoje : litvánul Zirgas.| Párhuzamos elnevezések Zirgezers Old. röv. 562 || Zirgu ezers G : lett. zifgs ‘der Pferd' ME IV 726. Vö. litván hidronimák Zirgupé u, Zirgupis ir stb. EZ 403. * A helynevek nem ellenőrzött, kétes alakjai, amelyeket többnyire iš írott forrásokból vettek át, idézőjelben maradnak. 70 Be E limnonimák — valódi litvánizmu- — su saihoz a litván nyelvben ir olyan lett tónevek kapcsolódnak, amelyek a lett nyelv iš litvánizmusokat tartalma- — zó közneveiből erednek, pl.5: Dagu ezers G Bebrenėje : lat. dašis (valószínűleg ME I 430 = litvánizmus) dadzis ‘die Klette, lanzettblittrige Kratzdiste (cirsium lanceolatum)’ ME I 429. De vö. ir az oikonimát Dagi vs (Ugyanott, E II 49) és lett. avd. Dagis (Staltmané 1981, 141), szerint ezért nagyon valószínű, hogy az elemzett limnonima oikonimából vagy személynévből keletkezett. iš „Kraipe“ E I 106 Lielstraupėje: (?) lett. kraipit „verzichen, kriimmen” (feljegyezve Mežuotnėje, Elėjoje, azaz a t. litván határon, azonban a tó — lokalizációja nem egyezik) su így etimologizálja ME II 256; su „?“ ir J. Endzelynas (Endzelin 1934, 143). Lifigis Lvv II 310 || Lifigu ezers G) Burtniekuose : lat. liūgat 1, linguét ‘schleudern' ME II 472, liigat II, linguét “sich wiegen, schweben: wackeln’, kurį J. Endzelynas vagy a kurš, vagy a iš litván nyelvből származtatja (Ugyanott). Ebben az esetben a limnoním litván eredete nagyon kétséges. Vö. szemantikailag közeli Lifiga ež Nuogalėje E II 118 : lifiga „die parittya; hurok, a kerülőút, a Brandung’, amely valószínűleg finnugor eredetű (lív. /iniga, észt. ling ‘schleuder’) ME II 471. Erről a tőről a helynevekben lásd még: Dambe 1963, 251; Rudzite 1968, 186; Duridanov 1969, 44; 1976, 40—41 ir kt. Vö. ir lit. Lingis eZ, amelyet A. Vanagas a lit.-hez su kapcsol /ingé ‘kanyarulat’ LKZ VII léngé 526, "lenkė; klonis, slėnis, loma, dauba, duobé’ LKZ VII 330 (EZ 192). J. Endzelynas taip pat nagrinéjamaji limnonima lygina liet. su helynevekkel Lingé k, Lingénai k Lvv II 310. Teviski® 1960 (|| Tévisku-- tó Konv. III 5034) Demenében (= Silenébe- : n) lat. apai, apai I ‘a régi gazda része (a régi gazda része)’; 2. “das Vaterland, der szülőhely’, amelyet J. Endzelynas litvanizmusnak tartja ME IV 177. A lett limnonimák jelentős része más lett iš toponimákból származik, köztük jų ir olyanokból, amelyek viszont litvanizmusoknak tekintendők, pl. : — iš más hidronimák: Kekavas (dzirnavu) ezers Old. kb. 20 Duolė : Kekava u A Daugava mellékfolyója E 1115. Vö. ir oikonimák Kekava ap p, Kekavas muiža dv E I 38. K. Būga! azt a feltevést fejezi ki, hogy ezek a lett helynevek litván eredetűek (Būga RR III 624). Vö. lit. Kekupjs, bár ennek a potamonimának (folyónévnek) az eredete nem teljesen világos EŽ 151. Vö. további litvánul Kekuva vs ir röv. Keckowa ež Lvv II 203. Skirnas-- tó U V 285 (|| Skirnas®- -tó 1960) Demenėje : Skirna u Kurcume U V 293. Vö. ir „Skirna“ vs E II 50 Demenében. De vö. ir Skirnas ež Smalvose (ugyanaz az eZeras?), amelyet A. Vanagas a lit.-tel su hasonlítja össze. Skefné u EZ 304. Ezek a litván hidronimák valószínűleg a sker-, skirskeryčioti, iš skerloti, skerla tőből : származnak (részletesebben lásd: EŽ 303), lit. skirti (EŽ 304). Sunas ęzęrs Konv. III 4792 (|| Suna-tó E II 170 || Sunezers 1962) Lyksnoje : Suna u A Daugava mellékfolyója Daugavpils mellett Daugpils p. A lehetséges kapcsolatot kategorikusir an elvetni nem lehet lit. su šud. Vö. azonos szemantikájú hidronimákat lit. Šūnija u, SunyksŠta u, ūnupis u EZ 336, korábban Suna u, Sune ež ápr. 176. —e tm——— 5 A cikk terjedelme miatt csak a példákra szorítkozunk. 71 — az oikonimákból — litvanizmusok: Bedušu ezers G (|| Beduša ezers G) Silenėben: Beduši vs E 11 49, amelyet J. Endzelīns kapcsolatba hoz (a „?“) su litván lelketlenek (Lvv I 94) <bediūšis LKZ I 712. „Kaitras ęzęrs“ Lvv II 6 Asūnėje: Kaitra k (Ten pat, E II 164) <liet. hőség LKŽ V 82 (taip su „?“ összehasonlítja ir J. Endzelīns — Lvv II 6). Mindaugas-tó old. ápr. 583 Barkavában : Mindauga* vs (Ugyanott, E II 183) <lit. személynév Mindaugas, ezért a limnonima személynévi eredetének lehetőségét sem lehet kizárni. J. Endzelīns e gyök latgal helyneveit a litván Mindaugė k, Mindaugiškiai k (Lvv II 439) helynevekkel veti össze. K. Būga szintén nem kételkedik e lett toponimák litván voltában (Būga RR III 624). PilveJu ezers Konv. XIX 37086 Ružinoje: Pilvelis? || PilveJi* k (Ugyanott, E II 186 kor.) < lit. pilvas (dem. pilvėlis) LKZ IX 1025 vagy <lit. pilvė “iszap, iszapos hely” LKŽ IX 1027. Az utóbbi litván közszóval hozzák kapcsolatba a Pilvė u, Pilvija+u, Pilvinas tó, Pilvis tó, Pilvignis tó (EZ 259) litván vízneveket is. Vö. még porosz–jot. Pilwąg, Pilwung tó (Leyding 1959, 44, 60), Pilwin tó, Pilwen u Apr. 123. V. Dambė a vizsgált limnonimát a lat. bal(i)-, pal(i)- gyökökkel hozza kapcsolatba, „nedves hely” jelentésben (Dambe 1972, 142). Smelines ezers G (|| Smelines ęzęrs G || Smelina ezers G || Smelinskas ęzęrs U V 293 || Smelinu ezers Konv. X 18969) Kurcumban: Smeline ap 1970 = Smėlynė k Ladms 284 <lit. sméljné “homokos talaj, mező, föld”, LKZ XIII 153, smėlis, smėlys (Ugyanott). Vö. litván. Sméljné-- tó Smalvose EZ 308=(?) Kurcume- -tó. Šešku ezers 1963 (|| Šešku ezers G) Škiaunėje: Šeški k p || Šeški ap 1942< lit. šėškas. Vö. e gyök litván potamonimáit: Šeškinė u, Šeškynė u, Šeškinis u, Šeškūpė u, Šėškupis u, Šeškupjs u EZ 329. Spaku ezers 1975 Silajaniuose: Spaki k (Ugyanott, E II 187)<(?) lit. špokas. Urvu ezers Pag. apr. 501 (|| Urvas ezerinš 1960) Elkšniuose: Urvas vs (Ugyanott, E II 58) <lit. ufvas. Lehetséges, hogy a tó neve közvetlenül a litván közszóból keletkezett (e hipotézisnek a közszó szemantikája sem mond ellent). Vö. lit. Urvena u EZ 355. Vö. plg. és lett urva I „a tehenek megkötésére szolgáló eszköz — egy fa karó” ME IV 308, illetve ufva II „egy disznóra mondott gúnynév” (Ugyanott). Több lett limnonima is fel van jegyezve, amelyeket litván személynevekből alkottak, pl. : Jonuža ezerinš Lvv 1 391 Neretoje: lit. személynév Jonūšis, Jonušys LPŽ 1 844. Petrausku® ezers 1956 Kaunatoje: lit. személynév Petrduskas LKil. Rimšas? tó 1962 Medniuose: litván személynév. Rimša LKil, vö. azonban a lett személynévvel is: Rimša. Rimša (Staltmané 1981, 119). Vö. továbbá a Rimsas® k oikonimát is (Uo., E II 173), azonban a limnonima egyes számú birtokos eseti alakja arra utal, hogy a tó neve mégis személynévi eredetű lehet. Itt meg kell említeni egy másik lett limnonimát is: Rimšu ezers G Nirzojében, amely valószínűleg közvetlenül a Rimši oikonimából keletkezett? k (Uo., E II 179). K. Būga e gyökér lett helyneveit litván eredetű toponimáknak tartja (Būga RR III 624). Vö. a litván potamonimákat: Rimšiškė, Rimšupis, Rimšupys, Rimšuljys — ezek is többnyire, úgy tűnik, személynévi eredetű elnevezések (EŽ 278). 72 Sumsku ęzęrs Konv. VIII 15462 Silajaniuose: litván személynév. Simskas LKil (de kapcsolat lehetséges az azonos lengyel vagy lett vezetéknévvel is). Az itt elemzett lett limnonimák egy része eredetét tekintve többé-kevésbé hipotetikus; még bizonytalanabb eredetűek az alább említett tónevek, amelyek azonban akár a litván nyelvvel is kapcsolatban állhatnak, pl. Asva E 11 168 (|| Asvas ezers G || Osvas ezers G) Kraslavában: (??) litván ašva ‘kanca’ (így „??”-lel Endzelin 1934, 119). Vö. litván Ašva u, Ašvija u, Ašvinė u, Ešvinė u EZ 50, óporosz Asswene u, Asswaylen Apr. 12. Erről a gyökérről a helynevekben lásd: Būga RR III 536; Walde, Pokorny 1930, 54; Endzelin 1934, 119; Jonikas 1950—1951, 15; Porzig 1954, 206; Lvv I 45; Otrebski 1965, 37; Toporov 1988, I 136—137; e kapcsolat kapcsán azonban bizonyos kétségek merülnek fel (lásd: Vanagas 1970, 145; EZ 50). Admenis Lvv 1 64 Sinuolėben: (2?) lit. *odmuo, vö. odmenis „a folyó torkolata” LKŽ VIII 995. Vö. még a litván Odmué u EZ 234. Párhuzamos lett tónevek || Admina ezers E I 83 || Adminu ezers G || Admana ezers E I 83, amelyek feltehetően később keletkeztek az Admini oikonimból vs E I 82, amely talán összefügg a lett ddminis ‘a tímár’ ME I 236 szóval. Ebben az esetben a vizsgált -mengalima limnonim magyarázható lenne azzal, hogy a toldalékokban néha i>e (LGr 35§ b, Lvv I 65). A litván nyelv hatása kétséges a tó lokalizációja miatt (Lettország északkeleti részén), a hidronim motivációja szempontjából azonban a litván közszó szemantikája megfelelőbbnek tűnik. Indra E 11 166 (|| Indras ęzers Pag. apr. 572) Skaistában: (??) lit. indré ‘nendré’ LKZ IV 108. Vö. más hidronimákat: lat. Indra u Skaistában Pag. apr. 572, „Indrica“ u E II 190, lit. Indrailis ez, Indraja u, Indrajys ez, Indrinis eZ, amelyeket A. Vanagas szintén az említett lit. közszóval hoz kapcsolatba (EZ 130). Az elemzett limnonimáról lásd továbbá Endzelin 1934, 142, ahol a produktív képzővel nem rendelkező hidronimák közé sorolja; Lvv I 362; Būga RR I 444, III 525. w~Kulpines ¢zersTM Lvv 11 169 Viliakoje: (??) Kulpé u, amelyet A. Vanagas hipotetikusan a litván kulpéti, kulpinti, kulpyti „űzni, verni” szavakkal kapcsol össze LKZ VI 847, de más kapcsolatok is lehetségesek, vö. keleti. szorb. kolp, kas. kélp „hattyú” LEW 175 (EZ 171). J. Endzelīns ezt a lett limnonimát az említett litván folyónévvel, valamint a litván Kulpiai k és a szláv *kalps „hattyú” szóval hasonlítja össze (Lvv II 169). M. Rudzytė ezt a tónevet a lett KulpJupite u és az észt szóval hasonlítja össze. Kulpjarv (Rudzite 1968, 184). Ezt az elnevezést lehetséges finnugorizmusként V. Zepas is így értelmezi (Zeps 1977, 429). „Skabu ęzęrs“ E II 151 Puopéjében: (2?) lit. skabus „éles, könnyen vágó, metsző” LKŽ XII 652. Ebben az esetben a litván eredet nem valószínű az objektum elhelyezkedése miatt — Kurföld északnyugati részén. Vö. e gyökér más lett helyneveit: Skabji k E II 189 Vidsmuižában, Skabis vs E I 35 Adažuban, Skabi vs E II 71 Zasóban. Šlapuk 1962 Skaistában (ennek az elnevezésnek a hitelessége nagyon kétséges): (?) lit. šlūpias LKŽ XIV 1015. Vö. továbbá a Šlapuki dv-t Salienában p, valamint e gyökér litván hidronimáit: Slapés u, ež, Šlapikė u, Šlapytė u, Šlapiūkai u, Slapupis u EZ 333. A lett és litván hidronimák elemzése és összehasonlítása során nagyon sok közös eredetű, közös tőből származó szót találunk — ezek balti, indoeurópai lexémák. Azonban nagyon kevés olyan tónevet találunk, amelyet a litván nyelvből kölcsönöztek. Ahogy várható volt, 73 a lett limnonimák többségét, amelyeket nagyobb be kétség nélkül a szó valódi értelmében vett litvánizmusoknak nevezhetnénk, Litvánia határvidékén, Lettország SZSZK délkeleti részén jegyezték fel. RÖVIDÍTÉSEK ap — lakott hely kor. — módosított avd. — személynév röv. — bal oldali (mellékfolyó) brusz. — belarusz lit. — lett dem. — kicsinyítő képző lív. — lív nyelvjárási — nyelvjárási elem litván — litván dS. — jobb oldali (mellékfolyó) p — kiegészítések dv. — egykori uradalom vö. — vesd össze észt. — észt pr. — porosz ež — tó szorb. — szorbok + ež — lecsapolt vagy eliszaposodott tó u — folyó jatv. — jatvingok vs — tanya k — falu \2A2 — intonációk egybeesése kasub. — kasub 1962 ... — nyilvántartásba vétel (expedíció) Kin-hegy év — IRODALOM Rövidítve — Gerullis G. Die altpreussischen Ortsnamen. Berlin, 1922. Balode 1987 — Balode L. Szláv eredetű limnonimák Lettország Lett SZSZK területe // Onomasztikai tanulmányok. Riga, 1987. P. 12-20. Būga RR I–III — Būga K. Válogatott írások. T. 1-3. V., Dambe 1958—1961. 1963 — Dambe V. Daži vėrojumi Latvijas PSR dienvidrietumu dalas toponimika || A litván nyelvészet kérdései. 1963. T. 6. P. 247-267. Dambe 1972 — Dambe V. A bal(i)-, pal(i)- gyökerek A „skanu mija” a ar helynevekben „nedves helyeket” jelent // Ajánlás az akadémikusnak Jānisnak Endzelinsnek. Riga, 1972. P. 125— 150. Dambe 1987 — Dambe V. Betekintés Lettország A Lett SZSZK hidronimáinak szemantikája [| Névkutatási tanulmányok. Riga, 1987. P. 32—47. Duridanov 1969 — Duridanov I. Trák-dák Tanulmányok. 1. köt.: A trák és dakó-balti nyelvi kapcsolatok. Szófia, 1969. Duridanov 1976 — Jypumawos H. II. E3zuxsT Ha Tpakute. Codus, 1976. ELH — Endzelins J. Lettország helynevei. D. 1.: Vidzeme nevei. Riga, 1922; D. 2.: Kurzeme un Latgalei szavak. Riga, 1925. Endzelins J., Hauzenberga E. Kiegészítésun ek és javítások K. Milenbacha A lett nyelv szótárához. S. 1.—2. Riga, 1934-1946. — Endzelin J. A lett-livóniai Bizonyos nevek || Szláv Filológiai folyóirat. Wiesbaden, 1934. kötet 2, H. 1/2. S. 112-150. EZ — Vanagas A. Litván hidronimák etimológiai szótára. V. 1981. G — P. Stučka LVU A Földrajzi Kutatási Szektor kartotékája. Jonikas 1950/1951 — Jonikas P. Zu a litván helynevek // Hozzájárulások a Névkutatás. Heidelberg, 1950—1951. kötet 2. S. 1—32. Konv. I—- XXII — Lett társalgási szótár. Riga, 1927 —1940. S. 1-22, Ladms — Litvánia A Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának Kézikönyve. V., T.”2. 1976. Laumane 1973 — Laumane B. Halnevek lett nyelven. Riga, 1973. 74 EH Endzelin 1934 Leyding 1959 — Leyding G. A mazúri körzet helyneveinek szótára. 2. rész: Fiziográfiai nevek. Poznan, 1959. LEW — Fraenkel E. Litauisches etymologisches Wörterbuch. Heidelberg; Göttingen, 1955–1965. LGr — Endzelins J. Latviešu valodas gramatika. Riga, 1951. LKil — A Litván Nyelv és Irodalom Intézetének kartotéka. LKZI-XIV — Lietuvių kalbos žodynas. V., 1968—1986. 1–14. kötet. LPŽ I — Litván vezetéknevek szótára. V., 1985. 1. kötet. Lvv I–II — Endzelins J. A Lett SZSZK helynevei. Riga, 1956. 1. o. 1. rész; Riga, 1961. S. (1: 2. rész ME I-IV —Milenbachs K., Endzelins J. A lett nyelv szótára. Riga, 1923–1932. S. 1—4. Otrębski 1965 —Otrębski J. A litván nyelv grammatikája. Varsó, 1965. 2. köt. Pag. apr. —Salnais V., Maldups A. A pagasztok leírása. Riga, 1935. Porzig 1954 — Porzig W. Die Gliederung des indogermanischen Sprachgebiets. Heidelberg, 1954. Rudzite 1968 —Rudzite M. Finnugor víznevek a Lett SZSZK területén //A lett lexika fejlődése. Riga, 1968. 175–197. o. Staltmanė 1981 — Crasrmane B. D. Jlarsmuickas anrporioHnMus: ®ammmun. M., 1981. Toporov I — Tonopos B. H. Orosz ige: Szótár. M., 1975—1984, T. 1—4. Toporov 1988 — Tomnopos B. H. 3aMeTKH O JIATGINICKHX MHOOJIOTHYCeCKHX HMeHax (PyKOMRCb BpyueHa „Onomastica Lettica®). U IV — Kékes rét J. Lettországi helynevun ek és lett vezetéknevek. D. I: Kurzemei nevek || A Lett Egyetem kiadványai. Filológiai és filozófiai sorozat. Riga, 1936. 4. o. 1. sz. 3–305. o. uv — Lemez J. Lettországi helynevun ek és lett vezetéknevek. D. 2.: Zemgale-i nevek || Ugyanott. 5. o. 5. sz. Riga, 1939. 213–528. o. Vanagas 1970 — Vanagas A. Litvánia SZSZK vízneveinek képzése. V., 1970. Vanagas 1981 — Vanagas A. A litván víznevek szemantikája // A litván névtudomány kutatásai (A litván nyelvészet kérdései. T. 21). V., 1981. P. 4—154. Walde, Pokorny 1930 — Walde A. Összehasonlító Az indogermán nyelvek szótára | Szerkesztette és átdolgozta: Pokorny J. Berlin; Lipcse, 1930. B. 1—2. Zeps 1977 — Zeps V. Critigue of Javasolt Finnugor Vízrajzi nevek in Latgola // Tanulmányok in Finn— ugor nyelvészet. 1977. Kötet 131. P. 427—440. JIMTYAHU3MbI B JIATbINICKOVH JIAMHOHHMHH Pesiome JlavuonaMsi JlarBCCP, KOTOpbIXA HacC46HTbIBaeTCS OKOJIO 4200 (Cc BapHaHTAMH H MOBTODSIOUIMMHCS Ha3BaHWSIMA OKOJIO 6800), MO cBOEMY IIpOHCXOXJIEHHIO SBJISIOTCA HE BIIOJHE OJIHOponHsIM CJIOCM JIeKCcHKH. ITonasnsiomee GojiburagcTBO (0K010 3800 NTHMHOHHMOB) — 3TO Ha3BaHHS 03ep, O6pa30BanHbIe Ha Ga3e NATHIICKOrO S3bIKa. JINMHOHHMBI HHOS3BIMHOTO MPOMCXOXIeHHS, T. e. 06pa3oBaHHbIC OT HHOSI35MHEIX ANE/UISTHBOB, COCTABIISIOT OKONO 5% BCeX Ha3BaHMii osep JlatBHM (THMHOHHMOB CJIABSHCKOTO HPOMCXOXIEHRms — okono 160 (250), OunKo-yropcKOro — OKOJIO 45 (105) xm T. m.). Ha3spannii 03ep JlaisBCCP, xoropebie C 10NojiepHBATHBHONH TOYKH 3peHHS MOXHO Ha3BaTh JTHTYaHW3MaMH, HeMHOTO — OKOJIO 11 (23), nanp. : Ašarainis, Bevorža ezers, Gila ezers, Kulis, Kesis, ITO TAMHOHAMBI, 06pa30BaHHbIE HEIIOCPEACTBEHHO OT JIATOBCKRA ANejUIATABOB. AGCOMOTHOS GO/MBUTMHCTBO JIATbIMICKHX JIAMHOHMMOB-/TH1 YARW3MOB OGHAPYXKHBAEM HENONANEKY OT TpaHHIIbI JluTBsI, riaBHBIM OGpa3OM B IOr0-BOCTOYHOM YaCTH pecuyGIHKH. 75 JlaTbinickAXx JIAMHOHHMOB, TEHETHYCCKH CBSI3AHHBIX C JIATOBCKHM S3bIKOM, HeCKOJIbKO G0OJIbme — OoKOJIO 50. Dro Ha3BaHHs1;, 0Opa30BaHHBIC OT JIATLINICKHX AUCUIATHBOB, KOTODpbIe B CBOIO ovepenb SBISIOTCS JIMTyYaHH3MAME, Haup. : Dagu ezers: nti. dagis<nmt. dagys, Deguta ezers: főnév deguts < főnév degitas; Téviske®: főnév téviske <főnév. tėviškė. B OnpeneJieHHOM CMBICIIC C A JIHTOBCKEM SI3BIKOM CBSI3aHBI TAKXe JIHMHOHHMEI, 0Opa3oBaHHBIC OT JIDYT HX JATHIICKAX TONOHAMOBJIKTYaHH3MOB WAR (aMAIHil TMTOBCKOrO NPOMCXOXeHAs, Hanp. : Durbes ¢zers: Dufbe pexa <(?) nut. durbé: Sesku ezers: Seski nepesus <nut. šėškas; JonuZa ezerins: mat. dėaMunas Jonusis, Jonušys. HemMano K. TaKHX JIATHIIOCKHX JHMHOHHMOB, KOTOPbIC MOXHO CBA3LIBATH C JINTOBCKHM S3BIKOM TOJIBKO € GOMBIIOI JIOJIeii THIOTETHYHOCTH, Hanp. : Asva, Admenis, Indra, Kulpines ezers, Skabu ezers.