Kelios pastabos dėl hibr. „stigavoti“

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXX (1993) PERIFERIKUS LITVÁN NYELV NYELVJÁRÁSOK Megjegyzések. Recenziók NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HIBR. stigavoti Hibr. stigavoti „állítani, kijelenteni, hinni (visszaható) vitatkozni, ellenvetést tenni)”, jo valamint a származékok (įstigavoti, pastigavoti, par-/per-stigavodti, susistigavoti; stigavėjimas, stigavoné) meglehetősen ir gyakori, a žemaitis nyelvjárásban széles körben elterjedt (különösen az északnyugati nyelvjárásokban) szó. Tą mutatja ir LKŽ (XIII. A 770). stigavoti szócsalád szemléltető példái között itt nem kevesebb mint tizennégy žemaitis iš nyelvjárási hely szerepel, amelyek nagyobb részét az északnyugati žemaitis nyelvjárások alkotják (Als, Ggr, Gršl, Klp, Ms, Rt, Sint, Šts, Šv, Vvr). Ez a szó és származjo ékai nem ritkák ir 19 a. a ir zsákirodalom képviselőinek, a zsákiul író S. Daukantas és ir M. Valančius írásaiban. Ez ugyanígy látható iš az LKŽ-ben közölt mondatokból is, amelyekből a szótári cédulagyűjteményben még több található. Csak e szó helyesírása körül merül fel bizonytalanság. Az LKŽ e szó normatív alakjaként a gyök hosszú j-vel írt su j-stygavoti alakját emeli ki, mellette feltüntetve az alakot ir su rövid i-vel - ejteni. Az illusztrációs anyag azonban ennek ellenkezőjét mutatja. Az északnyugati žemaičiaiak a stigavoti szót ir jo és származékait su rövid i-vel ejtik i. Az LKŽ által du megadott, hosszú i-vel ejtett esetek a déli žemaičiai nyelvjárásból származnak (stygavds, įstygavolja] Užv, Up), jóllehet ugyanitt van egy példánk ir su rövid i-vel i (stigavdjo Rs). S. Daukantas ir M. A Valančius által használt formákat mindeddig szintén rövid i-vel írták su i (vö. J. Balčikonis, J. Talmantas Z. és Zinkevičius jų által szerkesztett írásokat! , A. A Kalnius által összeállított S. Daukantas-írások szótárát?). Az LKŽ-ben M. Valančius írásaiból vett példák szintén rövid i-vel szerepelnek (stigavojo, susistigavojo, stigavoné), ezzel szemben iš S. Daukantas kétféleképpen írja (stigavoti, susistigavojo, de stygavojimas- ). A hosszú i-vel való írásnak azonban semmilyen alapja nincs. Ezt világosan mutatja S. Daukantas szülőföldjének nyelvjárása, önmagában pedig nem megbízható az írásmódjára támaszkodni, mivel S. Daukantas következetlenül írta a hosszú és rövid magánhangzókat. Ezt pontosan megerősíti az LKŽ S. Daukanto „Darby” című művéből vett szemléltető példája is (itt az y betű többnyire a rövid, szélesebb i-t jelöli, vö.: Wyinog tu wiru stygawoyimas nieka nie darodis, 20. o.). A régi szótárakból vagy más írásokból megadott példák szintén a rövid i-t támasztják alá. A hosszú és a rövid i-vel párhuzamosan e szó alakjai M. 1-ből vannak megadva. Lásd: Valančius művei. Szerkesztette és a szójegyzéket hozzáadta J. Balčikonis. K., 1931. 481. o.; Daukantas S. A litvánok jelleme. Szerkesztette és a szójegyzéket hozzáadta J. az. K., 1935. 353. o.; Daukantas S. Válogatott írások. Szerkesztette M. Lukšienė, a szöveget előkészítette Z. Zinkevičius. V., 1955. P. 465. fejezet vagy A. Simanas Daukantas írásainak szótára (a gépirat a Litván Nyelvi Intézet Szótárak osztályán található). P. 99. 3 Simanas Daukantas. Darbay senuju Lituwiu yr Žemaycziu 1822. Nyomdai előkészítők: Vaclovas és Mykolas BirZiskiai. K., 1929. į a i ik 214 Niedermann szótára valószínűleg e szótár két szófészkének egyesítésével jött létre (NdŽ99). Az LKŽ-ben megadott, hosszú i-t tartalmazó, a „Tėvynės Sargas” című lapból származó példán kívül a szótári cédulagyűjteményben ugyanebből a forrásból olyan mondat is szerepelt, amelyben ez a szó rövid i-vel van írva: jisai jug stigavoja apie mūsų probočių dievobaimingumą (1901, IVV, 14). hoz Mivel az illusztrációs anyag azt mutatja, hogy címszóként a rövid i-s alakot kellett volna kiemelni, nem világos, miért jártak el fordítva. Feltételezhető, hogy a hibr. stigavoti hosszú i-s alakját a stfgauti „mondani, véleményt nyilvánítani, állítani” szóhoz igazították (LKZ XIII, 769), amely az első stigavoti-jelentésnél van megadva, azonban e szó címszóként való kiemelése gyökérbeli hosszú i-vel szintén kétségeket ébreszt. A hosszú i-s istygauti alakot az LKZ három példával szemlélteti: J. Balvočius írásaiból, J. Basanavičius mesegyűjteményéből (innen van megadva az įstygavojimo példája is), valamint S. Daukantas „Darbai” című művéből. Azonban S. Daukantas „Darbai” című művéből hozott, a hosszú i-vel szereplő példa az első esethez hasonlóan nem pontos, mivel csak az írásképet adja meg. Valójában maga S. Daukantas példája sem illik ide, mivel az említett mondatban nem a stigauti ige múlt idejű alakja, hanem a stigavoti ige jelen ideje szerepel. Ez világosan látható a szövegkörnyezetből: Pinkerson's stygawolja] sawa rasztuse jog Eurley yr Sarmatay winos gymynies buwa yr wina katba kalbieja. Tą paty saka antras garsus wir's Maltbrun stygawodamas... (p. 11). Nem megbízhatóbb-e tehát A. Kuršaitis, M. Miežinis, M. Niedermann'o szótáraira támaszkodni, amelyek a stigauti alakot (rövid gyökérbeli i-vel) adják meg, míg az írásokban előforduló, hosszú y-vel írt stygauti alakot változatként közlik. Vö. még. Az LKŽ (XIII) által megadott, ugyanehhez a gyökhöz tartozó szavakat: įsistigti „makacsul állítani” (p. 773), stiginti „állítani” (p. 771), stiguoti (p. 774). Birutė Vanagienė